Dunántúli Napló, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-16 / 89. szám

Xnms M, NAPtÖ Új kor friss vérárama Moszkva központjában, egy kis téren, szemben a városi tanács székhazával, van egy szobor. A hajdani moszkvai hercegség fejedelmének, a több mint nyolcszáz évvel ez­előtti városalapítónak állít emléket Neve: Jurij Dolgoru- kij, azaz Hosszúkezű Jurij. Ugyan hogy5 gondolhatott vol­na is rá, hogy nyolcszáz- egynéhány év múltán egy má­sik Jurij révén, milyen hosz- szú lesz Moszkva karja, mi­lyen messzire eléri Azaz hogy Moszkva révén az emberiség keze ér el milyen messzire. Incselkedem _ a szóval: Moszkva keze. Eszembe jut mit értenek rajta azok, akik Moszkva kezét nem ismerhe­tik, mert nem ismerik agyát és szívét. Ha Japánban tilta­koznak az amerikai támasz­pontok ellen — ez ^Moszkva keze”. Ha Dél-Koreában el­kergetik Iá Szin Masat — ez „Moszkva' keze”. Ha Belgium­ban sztrájk tör ki — ez „Moszkva keze”. Ha Kongó harcol a függetlenségért — ez „Moszkva keze”. Pedig Moszkva keze oly« kéz, amely, fene most átölelte a földiekét Olvashattak a napokban százszor is, hogy Gagarin hős­tette új korszakot nyitott a ' történelemben — és igaz, nyi­tott, az űrutazás korszakát De a korszak, amely megelőz­te ezt nem 1957 szeptember 4-én, az első szputnyik felbo­csátásával kezdődött hanem 1917 november 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lommal, a Téli Palota ostro­mával és az Auróra ágyú- tüzével. Ha 1957—58-ban *z imperialisták még viszdyog- tak elismerni és beismerni ezt s ha akkor jobbadán csak azt mondták: a Szovjetunió egy valamiben, a rakétatechniká­ban megelőzte őket abban is átmenetileg — ma már ők is tudják, hogy a rakétatechnika összefoglalója és kifejezője korunk leghaladóbb techniká­jának, tudományának, egyen­ként és együttvéve. V életleni Leírják most százszor és ezerszer a görög mondabeli Ikarosz nevét, aki viaszszár­nyakkal repülni próbált és melléje teszik Gagarinét. De hát véletlen volt-e, hogy ab­ban, az ókor leghaladóbb tár­sadalmában, az ógörögben gondoltak először a repülésre, amelyben a leghaladóbb volt a tudomány, a kultúra, a fizi­ka, a matematika és a geo­metria? Ikárosz és Gagarin neve közé odakívánkozik még egy név — egy méltó ember, egy zseni neve — Blérioté, aki elsőként szerkesztett re­pülőgépet, s emelkedett vele a magasba, a világ ámulatára. Blériot francia volt. Véletlen ez is? Blériot francia volt, an­nak a népnek a lángeszű fia, amely úgy vívta meg a pol­gárság forradalmát, olyan gyö­keresen, ahogyan a hűbéri rendet annak előtte nem dön­tötték meg sehol soha. Ika­rosztól Blériotig évezredek teltek el, Blériottól Gagarinig csak évtizedek, jeléül annak, hogy a társadalom, s általa a technika és a tudomány töb­bet száguldott rohanó iramá­val mostanság, mint korábban évezredek alatt. A világ minden tájáról ont­ják most a távirati ügynöksé­gek az elismerő nyilatkozato­kat, s száz meg száz változat­ban ismétlik meg politikusok és szakértők azt a fordulatot, hogy számítani lehetett rá: a világűr első utasa a Szovjet­unió honpolgára lesz._ Olyan emberek és olyan irányzatok sajtója, akik és amelyek in­kább nyelvüket harapnák le, vagy kezüket vágnák le, sem­mint a kommunizmus dícsére­tét zengjék — most ezt teszik, legföljebb hozzáteszik a nagy igazságot: a dicsőség volta­képpen és végeredményben az egész emberiségé. Az űrhajó­ról, az első űrhajósról szól­nak, ki politikusán, ki látszat- politikamentesen, de így vagy úgy: a kommunizmus dicsősé­gét zengik. »Az oroszok játszi könnyed­séggel törték át a világűr kor­látáit” — írja az angol Daily Express. A New York Herald Tribune írta a minap, hogy a Szovjetunió azért hagyta ma­ga mögött az amerikai ver­senytársat, mert »szervezett társadalom", amely energiáit célirányosan tudja mozgósíta­ni. Nos, tessék, a példa meg­van! Ha játszi könnyű, csinál­ják utána! Célirányosan moz­gósítani a társadalom ener­giáit: ezt ágy hívják, hogy szocializmus! A* első saputnyflt felbocsá­tásától napjainkig három és fél év telt el. Ki tudja, hol tartunk majd újabb három- négy év múlva? Ma már a fantázia inkább botor, mint merész, amikor jóslásokba bo­csátkozik. A kommanistaelle- nességérS ismert angol Daily Mail tudományos szakértője így jósolja a menetrendet: egy éven belül önműködő tu­dományos állomás a hold tér­ségébe, két éven belül ember is körülröpüli a holdat, ■ fan­táziáját odáig ereszti az angol jós, hogy látni véli: 1965-ben rakéták segítségével egészsé­ges légkört fejlesztenek majd a holdon. A tantála am WKg terjed. De oldalakon, egész újság- k ötegeken át egyetlen szót sem írnak le a tőkések propa­gandistái arról, hogy a Szov­jetunió, óriási rakétafölénye birtokában, egyébre is gondol­na, mint a világűr meghódí­tására! Oly nyilvánvaló, hogy a szocialista ember kezében ez az abszolút fölény csak a fölfelé emelkedés, a fölfelé terjeszkedés, a #61felé hódítás eszköze. En azt hiszem, hogy a Szov­jetunió jelképe immár a sarló­val és a kalapáccsal egye­temben az űrhajó is. De az űr­hajóhoz — amely éppúgy az egész emberiség hozzáférhető tulajdona lesz, akár az egysze­rű munkaeszközök — az út a sarlón és kalapácson át vezet Először a sarlót és a kalapá­csot kellett, a munkát kellett fölszabadítani, hogy aztán az embert a Földtől el lehessen szabadítani. Szerintem Gaga­rin hőstettének ez a legfőbb tanwlsága, és természetesen az, hogy a fölszabadult ember úgy dolgozzék szíwei-lélek- kel, mint Gagarin szülőanyja, a nagy szovjet nép. »Az első szputnyik után a világ közvéleménye közeledni kezdett a kommunista blokk­hoz. És mi fog történni most?*’ — teszi föl a kérdést a már idézett New York-i lap. Nos, mi fog történni? Az ember elgondolkozik, s dátumok jutnak az eszébe. 1957 ősze — az első szputnyik felbocsátása és az első Moszk­vai Nyilatkozat kibocsátása. 1961 tavasza — az ember első űrutazása és a szovjet állam vezető szerveinek békefelhí­vása az emberiséghez. A kér­désre, hogy mi fog történni, próbáljunk megfelelni a világ­szerte tisztelt Nehru indiai miniszterelnök szavaival, az 1957. szeptemberivel és az 1961. áprilisival. Az első szput­nyik napjaiban azt mondta Nehru: „Az oroszok föltették a koronát a tudás fájára”. Most már tudjuk, hogy a ko­rona föltevés még messze volt — azaz hogy már messze volt, hiszen a koronát nem akkor, hanem 1917 novemberében tették föl a tudás fájára az oroszok. És most azt mondja Nehm: »Ez a győzelem, ame­lyet az ember aratott a ter­mészet fölött, még inkább ar­ra készteti az embereket, hogy elgondolkozzanak, mennyire együgyű dolog a mi kis Föl­dünkön háborúról ábrándoz­ni." Hát ez fog történni, ezt bátran meg lehet jósolni: az emberek elgondolkoznak há­borúról és békéről. Elgondolkoznak, él lm még nem tudják, ráébrednek majd: Moszkva keze, a városalapító Hosszúkezű Jurij óta, nagyon- nagyon messze és magasba ér. De ez a két kéz: ölelő kar, amelyben egy új kor friss vérárama kering. És rájönnek majd az emberek, ha még nem tudnák, hogy Moszkva kezét mégsem a városalapító herceg, hanem másvalaki tet­te távolba érővé; Valaki, aki néhány száz méternyire a szo­bortól egy üvegkoporsóban fekszik; ValaM, akinek kopor­sójához a világ minden részé­ből zarándokolnak az embe­rek; Valaki, akinek mauzóleu­ma mellvédjéről milliók előtt, rádiósok és fotóriporterek, pergőtüzében Gagarin beszéli A milliók őt éltették, de a hozsánna Neki szólt, az üveg­koporsó Emberének, Lenin­nek — és mindenkinek, ki nyomdokába lép. Se. X Fejtési, rekord Béta>aknán A Komlói Szénbányászati Tröszt dolgozói az áprilisi má­sodik dekádban is szép ered­ményeiket érteik eL Április 14- én a nagymányoiki bányaüzem kivételével minden bánya túl­teljesítette a tevét. A mázai üzem 116.6 százalékra, Szász­vár 107.3 százalékra, Anna- akna 104.9 százalékra, a III-as akna 103.1 százalékra, Béta- akna 100.4 százalékra, Nagy- mányok pedig 98.3 százalékra teljesítette a napi tervét. A havi tervek teljesítésében a tröszt már nem ért el ilyen szép eredményeket és összesen 100.9 százalékra teljesítette a március havi tervet. A bánya­üzemek közül a legjobb ered­ményt Máza érte el, 103.9 szá­zalékos tervteljesítésével. A további sorrend a következő: Anna-akna 103,7 százalék, III- as akna 102.4 százalék, Nagy- mányok 99.8 százalék, Béta- akna 98.6 százalék, míg a szászvári üzem csak 96 száza­Készülnek a megye útjai A kellemes tavaszi időjárás lehető -' tette, hogy a Közúti Üzerr: Vállalat dolgozói teljes ütemben folytassak Baranya megye útjainak, hídjainak ja­vítását. építési munkáit. A vál­lalat munkahelyeire az útja­vításhoz szükséges gépek már felvonultak és számos helyen megkezdték a bitumenesé* fra-tásna rétegkészitést, űtportai-anítiást, sib. A vállalat ez évi jó munká­jának köszönhető — amihez jelentős segítséget nyújtott az, hogy kellő időben megkezdték az előszállításokát, — hogy az I negyedéves tervet 110 száza lékra, az útépítési és a kőbá­nya tamielésj tervét pedig 111 lékra teljesítette a bate ter­vet. Az elmúlt hónap egyéfcfcémt rekord eredményt is hozott Komlón, A Béta-aknai 39-es csapat —■> — Papp Lajos fejtési bri­gádja — márciusban 8.3 csil­le teljesítményt ért el egy fő­re egy műszakban. Ezzel túl­haladta » III-as aknai 412- es csapat eredményét, amely lyel hosszú idő óta verseny­ben vannak. Az eddigi eredmények a kö­vetkezőképpen alakultak: A Béta-aknai 39-es csapat ja­nuárban 6.4 csille, februárban 6.5 csille, márciusban pedig 8.3 csille teljesítményt ért el egy műszakban egy főre. A rivális III-as aknai 412-es csapat ered ményei: januárban 7.4 csille, februárban 7.3 csille és már­ciusban ugyancsak 7.3 csille teljesítmény esett egy főre egy műszak alatt Papp Lajos fejtési csapatá­nak az eredménye rekordnak számít, mert Ilyen eredményt még a tröszt történetében nem értek el; FELVESZ A BŐRGYÁR érettségizetteket, vagy 8 általános iskolát végzetteket límártamilónak VätoKICIJl rCBűtSIC nwwBegw. Szedik á parajt az asszonyok » szederkényi újonnan egyesült temuMsaBvetkeeet öntözéses kertészetében, A friss paca# mellett minden héten petrezselymet» «*»'*1*1 és primőr retkei is küldenek » —*-----*­S SSSBSSBBSSSSe HBaasat A Paraszt-becsület és a Bajazzók bemutatója a Pécsi Nemzeti Színházban A Pécsi Nemzeti Színház évek óta céltudatos és gondos művészi munkával alakítgatja igényes műsorát. Ai opera­társulat a hagyományos nagy operák: a Rigoletto, Traviata, Bohémélet. Pillangókisasszony előadásának biztonságos, kita­posott útján halad és felada­tának még mindig elsősorban egy szélesrétegű operalátogató közönség megnyerését tartja, valamint lényeges szempont a minden operatársulatra köte­lező alaprepertoár megterem­tése is. Ilyen nézőpontból szemlélve a péntek esti operabemutatót, a Pécsi Nemzeti Színház vá­lasztását szerencsésnek tart­juk. Hálás feladatokra vállal­koztak e két verista opera elő­adásával, hiszen a Paraszt­becsület és a Bajazzók világ­szerte a repertoár legtöbbet játszott, legnépszerűbb darab­jai közé tartozik. Nem vélet­len e két opera sikere. A rövid tömör- drámai cselekmény a mindennapi élet tragédiájának sűrűjéből villant élő két szen­vedélyektől. őszinte emberi ér­zésektől izzó jelenetet, mint a Bajazzók Prológusa mondja: „egy darab életet** Pécsett most került először színre e két opera, mégpedig magas színvonalú, gondos tol­mácsolásban. A Parasztbecsü­let é& a Bajazzók előadását nyugodtan sorolhatjuk a szín­ház művészi színvonalának magas mércéjével mérve is a társulat legjobb produkciói kö­zé. Mindez elsősorban Paulusz Elemér zenei, művészi nevelő- munkájának eredménye. Mint a premier dirigense páratlan energiával és dicsérendő szen­vedélyeséggel teremtette meg e magasszínvonalú opera-drámai produkciót. Tempói általában meggyőzőek, erős kézzel fogja össze a meglehetősen nagyszá­mú együttest. Említsük meg itt mindjárt a kiváló zenekart, mely sokat fejlődött az elmúlt évek során, és ezúttal is érzé­kenyen alkalmazkodva a di­namikai és színárnyalatokhoz, hibátlanul oldotta meg fel­adatát. Külön említést érdemel Pachmayer Ilona, a szólisz- tikus hárfa megszólaltatója. Mindkét operaszerző rendkí­vül nehéz feladatot ró a kó­rusra. A Parasztbecsület hatá­sos, kettős kórusból egyesülő híres Húsvéti kórusa a Liszt Ferenc énekkarral megerősítve (karigazgató dr. Döry Miklós és Antal György) megrendítő erővel csendült fel. A Bajaz- zókat indító kórusjelenet, vala­mint a harangkórus azonban mintha kissé erején felüli teL jesftményt követéin» aü ének­kartól. ' A szólóénekes} gárda Óén Pelles Júlia művészi erővel, természetes eszközökkel meg­formált tragikus nőalakja, Santuzza jár. Csupa tisztaság, finom báj, de erő is. Pelles Jú­lia minden ízében kulturált, nagyszerű alakítást nyújtott Alt énekesnő létére könnyed biztonsággal énekelte a maga­sabb fekvéseket hangjának hi­bátlan szépsége mindvégig ér­vényesült Elmondhatjuk róla, hogy értékes adottságaihoz lel­kiismeretes, alapos művészi munka járult a szép hanghoz szép éneklés. Nem ok nélkül kezdtük vele a méltatást Ke­vésbé érett kiforrott alakítás még Csongor József Turidduja. Bár kiváló tenoristánk rendel­kezik megfelelő hanganyaggal, és ez különösen alkalmas az olasz bel canto tolmácsolására, hangjával azonban nem bánik eléggé ökonomikusán, és főleg árnyaltan. Az operát záró híres „Búcsú az anyától“ áriát így is szépen, mély á tér-zéssel éne­kelte, úgyhogy ezúttal sem té­vesztette el hatásét a közön­ségnél. Szívesein hallgattuk az egyfe jobban fejlődő Beíveli Tibor zengő baritonját aki fé­lelmetesen hús-vér Alfiőt ál­lított dénfc Színpadi játéká­ban és zenei szerepformálás­ban egyaránt értékes és hiteles alakítás volt Nemesen meleg- fényű ált hangjával Fónagy, Gertrud kifejező erejű Lucia volt Egyszerű, pózmentes já­tékával, mint mindig, most is égjük megbízható pillére volt az előadásnak. Megnyerőén mutatkozott be Lola szerepé­ben Horváth Sárt Színpadi megjelenése, játékstílusa, kel­lemes énekhangja szinte pre­desztinálják * szerepre, A zeneileg szinte teljesen hi­bátlan, a tragédia végső be­teljesedéséig egyenletesen fo­kozódó drámaiságú Paraszt- becsület után Leoncavallo: Bajazzók című operájának elő­adása egy fokkal halványabb­nak, színészi megformálásban ugyan gondosain előkészített- nek, de zeneileg egyenetlen­nek hatott A halványabbra, sikerült együttes produkció tér mészetesen az egyéni teljesít­ményékben is megnyilvánult. Cser Tímea értékes, tiszta­csengésű szopránját művészi képességeit már ismertük. A fölényes biztonsággal előadott híres Madárdal ezt az előnyös képet még csak foíkozta. Még­is úgy éreztük, hogy alkatá­hoz. vérmérsékletéhez közelebb áll például a törékeny Cso-cso- szan, mint a gyilkos szenvedé­lyeket ébresztő, érzéki olasz iaogiédiásnőa fa WSffmer Jttsaef tanét Ubaony. ságát adta művészi tehetségé­nek elhivatottságának. A Ka­cagj Bajazzó és utolsó áriája különösen szépen érvényesült Értékes tenorja hajlékonyabb tett, és nem eredménytelen kí­sérletet tett a felszabadultabb, mozgékonyabb játékra is. A színészi alakítás oldaláról kö­zelítette meg szerepét Fodor Pák Félelmetes erővel állította elérte az esetlenségében mulat­ságos, az ösztönös szerel mé- ben visszautasított kiegyetle­nül bosszút álló, bamba Toniot» Ezúttal sokkal inkább tetszett mént bármelyik korábbá szere­pében. Vele eEentétkérrt Boüa Tibornak inkább énekes-quali- tásairőS, send képességeiről szólhatunk nagyobb elismerés­sel, mint az átélt, színészi já­tékára. A Prológban sikeresen kamatoztatta szép hangját vi­szont Silvio szerepének tolmá- csolásáhc® már nem elegendő pusztán m szép hang. A belső tűz, a szenvedély hiánya okoz­ta, hogy L felvonásbeli nagy szerelmi duettje Neddávai, nem érte el a kívánt hatást. Hotter József Beppója- mind színészi, mind énekestel jesrt- mény, egyaránt kitűnő. Öröm­mel vesszük fejlődését és kf- vánesSan várjuk annak további állomásait. A két pór szerepé­ben Twrza Imre és Bonéit Kál­mán Jeleskedett Komoly érdem fließ Radvá- nyi Zsuzsa rendezőt. Egyálta­lában nem könnyű, bár hálás feladat a Parasztbecsület és Bajazzőüc megrendezése. Nem egyheäyütt csábít m túlzások­ra, a szenti menteliznrusra vagy ellenpólusaként a túlzott naturaHzmasra. Radványi tö­kéletesen eltalálta a helyes já­tékstílust, a szükséges ritmust, dinamákát, a rendezői piáito­kat és fortékat egyaránt. Ta­lán csak egy cseppel több ér­telem volt rendezésében, mint szív. Eleven és mozgékony já­tékstílusa friss erővel élénkí­tette a színpadot, emellett mér téüctartóbb volt saját korábbi operarendezéseinél. A verista művek hangulatát kitünően tükröző, hangulatteremtő dísz­leteket Blanár György tervez­te, Majoros Teréz és Heriszt János kosztümjei festőtök, sok­féleképp és egyénien jellemez­ték a szereplőket. Léka László maszkjai, ämlönösen a Bajaz- zókban mértéktartóan kifeje- (»fifefc voösalk. NSdor Tanná* SZEDIK A PARAJT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents