Dunántúli Napló, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-15 / 88. szám

MOT, ÁPRILIS 15. NAPLÓ 3 Hruscsov szovjet miniszterelnök és Gagarin őrnagy üdvözli a vnukovói repülőtéren össze­sereglett moszkvaiakat. Telefoto—MTI Külföldi Képszolgálat (Moszkva). „Gagarin-lás“ Franciaországban Jurij Gagarin nem hiába a világ leghíresebb embere,, a francia bulvárlapokban meg­kapta a rendkívüli tisztességet: ki sem írják a nevét, Hrus- csovhoz, vagy Kennedyhez ha­sonlóan, csak neveitek kezdő­betűjével említik. így számolt be a péntek esti párizsi sajtó Moszkva j,G” napjáról, azaz „Gagarin napjáról”, a világ- történelem első űrhajósának moszkvai diadalmenetéről; A francia rádió is helyszíni közvetítésben számol be, a francia televízió pedig közve­títette nézőinek a felejthetet­len moszkvai ünnepséget; A párizsi sajtóban továbbra is egymást érik a Szovjetunió világraszóló tudományos ered­ményéről írt lelkes hangú kom mentárok. A France-Soir And­ié Labarthe-nak, a Constella­tion című folyóirat főszerkesz­tőjének. az egyik legismertebb l,mocska első sajtóinterjúja A vnvlkovöi repülőtérre egy- besereglett emberek közül so­kan szerették volna látni az űrhajós kislányát, de édes­anyja nem hozta el a két éves Lenocskát a repülőtérre. Le- nocska azonban mégis adott interjút, élete első interjúját a TASZSZ tudósítójának. Arra a kérdésre: „LenocsSka, tudod-e hogy hol van a papád? Ezt válaszolta: „Messze“. „Üzenj valamit apukádnak!“ — kérte őt a tudósító. „Gyere minél előbb, vagyon hiányoztál, siess vissza“ — kiabálta lelkesen az ifjú „köz­életi szereplő.“­Az Egyesült Államokba hívják Gagarlat James Fulton köztársaság­pír ti képviselő az amierikai hénviselöház űrhajózási bizott­ságának ülésén indítványozta, hogy Kennedy elnök hívja meg az Egyesült Államokba Gaga­rin szovjet űrhajóst, Gagarin — mutatott rá a képviselő — hőstettet hajtott végre és ez nemcsak a szovjet nép, hanem az egész emberiség diadala. Miért ne fogadhatnátok a ki­váló szovjet űrhajóst New Yorkban? — tette fel a kér­dést Fulton. A „XXI. század“ nevű nem­zetközi kiállítás rendezői hi­vatalos meghívót küldtek Jurij Alekszejevics Gagarinnak, lá­togasson el az Egyesült Álla­mokba és 1962. áprilisában ve­gyen részt a kiállítás tnegrtyi­francia tudományos újságíró­nak cikkét közli. Már az első szputnyik felbocsátásába is bele borzongott planétánk — írja Labarthe. Igaz, ez is nagy tu­dományos fegyvertény volt, de a szputnyik még vak és lakat­lan volt, az anyag rabja. Most már egy ember foglalt helyet a műbolygón. Az űrhajó első utasa új világ eljöttét hirdeti, amelynek kiterjedései nem ha­sonlítanak sem térben, sem időben ahhoz, amit őseink és magunk is ismertünk. A vég­telen korszaka következett el. A francia főváros lapjai beszámolnak a Szovjetunió diadalának a világ különböző pontjain keltett hatásáról is. Az NDK ünnepli Gagarint Az MTI berKni tudósítója jelenti: Az NDK valamennyi rádió­állomása helyszíni közvetítést adott péníéken délben a világ­űr Kolumbuszának moszkvai fogadtatásáról és a Vörös té­ren rendezett ünnepségről. Az NDK televíziója most kí­sérelte meg először, hogy hely­színi közvetítést adjon Moszk­vából. A kísérlet olyan jól si­került, hogy a nézők délelőtt fél 11-től délután háromig szem- és fültanúi lehettek a történelmi jelentőségű moszk­vai eseményeknek. Az NDK egész lakossága lel­kesen ünnepli az első szovjet űrhajóst. A demokratikus Berlin fő­postájáról szünet nélkül árad­nak az üdvözlő táviratok Moszkva felé. A rendkívüli forgalomra való tekintettel a rendes távíró-összeköttetés mellett külön rádió-összeköt­tetés is létesült Berlin és Moszkva között. A% angol lapok szenzációja továbbra is Gagarin London (MTI). Az MTI lon­doni tudósítója jelenti: Eredetileg úgy tervezték, hogy a május elsejei felvonu­lás közvetítésével nyitják meg a London és Moszkva közötti közvetlen adások sorozatát. A világtörténelmi jelentőségű eseményről azonban a londoni televízió sem akart lemaradni és ezért megindították pénte­ken az eddigi legnagyobb tá­volságon a közvetlen televí­ziós adást. Az angolok milliói láthatták Gagarint, amint a repülőgép­ből kilépve jelentést tesz HrusCsovnak a feladat elvég­zéséről. A londoni esti lapok első oldalán pénteken ismét hatal­mas képet talál az olvasó: Hruscsov megöleli a szovjet nép nagyszerű fiát. Hogyan készült útjára az első űrhajós? Jurij Gagarin, az űr első utasa hosszú utat tett meg az űrhajó kabinjáig. A kiváló fiatal pilóta, nagy szakmai tudásával, gyors reagálóképes­ségével, s mindenekelőtt szi­lárd és törhetetlen akaratere­jével hívta fel magára a szak­emberek figyelmét. Gagarin a repülés mellett az ejtőernyős sporttal is fog­lalkozott. Mintegy ötven nyilvántartott ugrása van, közitük igen sokat késleltetett ugrással hajtott végre. Ugrá­sai során fejlesztette ki magá­ban a térben lebegve az orien­tációs képességet. Később az ejtőernyőzés rendszeres része lett annak a szigorú, tudomá­nyos alapon kidolgozott prog­ramnak, amellyel az első űr­hajós felkészült útjára; Ebbe a programba a legkü­lönbözőbb tanulmányok, edzé­sek tartoznak. Gagarin az elő­készítő időszakban kora reg­gel tornával, mezei futással kezdte napját, hogy állandóan fejlessze állóképességét, erejét. Reggeli után kezdődtek meg az elméleti és gyakorlati fog­lalkozások. Az űrhajós-jelölt elsajátította mindazt a tudást, amely szükséges volt utazásá­hoz, megismerte az űrhajó kü­lönböző részeinek felépítését, a műszerek rendeltetését, fel­adatát, kezelését, foglalkozott mechanikával és csillagászat­tal. Emellett állandóan több és több különleges edzést vég­zett. Napról-napra gyakorolta például a centrifugán az egy­re növekvő fizikai megterhelés elviselését, s az állandó gya­korlat lehetővé tette számára, hogy viszonylag könnyen tűrte magában az űrhajóban is^ a nagy gyorsulást Különleges gyakorlatokkal készült fel a súlytalanság ál­lapotára. Szuperszonikus re­pülőgépeken, parabola-pá­lyán végrehajtott légiutak, ejtőernyős ugrások, vízalatti lebegések tették ki ennek a programnak jelentős részét. Rendszeresen gyakorolta, ho­gyan kell az űrutazás külön­böző szakaszaiban elhelyezked nie, hosszú időt töltött védő­öltözetekben, túlnyomásos kamrákban, az űrhajó kabdn­A Magyar Televízió közvetíti Gagarin sajtótájékoztatóját A Magyar Televízió közli, hogy április 15-én, szombaton 10 ó«a 55 perces kezdettel újabb moszkvai közvetítést tervez. Ez alkalommal Jurij Gagarin a sajtónak számol be élményeiről. 3l3SEB®B®B®®®0B!^S®®®®®S3BSBBEI^H@í^|S)SeseBI»)S!3BSES0SSSeB®ls®S®®0a®8E[!jr’ A Vörös téren jának makettjében. Ny. Ny. Gurovszkij biológus, aki részt vett az űrhajós felkészítésé­ben, a Trud tudósítójának el­mondotta: Gagarin példamu­tatóan fegyelmezetten viselke­dett az edzések minden szaka­szában, s bár gyakran rend­kívül fárasztó munkát kellett végeznie, egy pillanatig sem panaszkodott fáradtságra. Az űrhajós egész életrend­jét új hivatása szolgálatába állította. Leszokott a dohányzásról, egyetlen csepp szeszesitalt sem fogyasztott, gondosan beosztotta szabadidejét, időt fordított arra, hogy mű­velődjék, képezze magát, so­kat tartózkodott családja kö­rében, szívesen járt sportver­senyekre, színházi előadásokra, mozikba. A rendkívül gondos edzés, a nagyfokú felkészítés és min­denekelőtt Gagarin példátlan akaratereje meghozta eredmé­nyét. Jurij Gagarin kiválóan haj­totta végre útját. Utazása so­rán szervezetében nem mutat­kozott eltérés a normális fizio­lógiai jelenségektől. A szerve­zete működésében repülés köz ben végbement változások mi­nimálisak voltak és megfelel­tek a terhelésnek, amelyről már előre tudtak. A moszkvaiak százezrei vonulnak a Vörös téren felállított díszemelvényhez, ahol a világ első űrhajósa, Gagarin őrnagy az SZKP és a szovjet korma ny vezetőinek társaságában ta­lálkozik a szovjet emberekkel. Telefoto—MTI Külföldi Képszolgálat. „Proletárkarmester11 Pécsett Interjú l\émeth Gyulával Roppant szerény, nyugtalan és finom mozgású ember Né­meth Gyula, mintha az élet­ben se tudna megválni a hangversenydobogótöl, az élet­ben is mintha a melódiákra, hangokra figyelne. Pécsett elő­ször vendég, és ez az első lá­togatás egyben az első pécsi hangversenyt is jelenti. Egy korábbi fővárosi újság­tudósítás úgy számol be a harminc esztendős fiatalem­berről, mint aki az „első ma­gyar proletárkarmester”. — Ez igaz. Ha negyvenöt­ben nem változik meg nálunk alapjaiban a társadalmi rend­szer, belőlem aligha lehetett volna karmester... — mond­ja a Pannónia szellő halijá­ban. Apja fémmunkás volt a Ganz Vagongyárban, ő is ott kezdte ifjúságát tanoncként. Gyári énekkar, a Vasas Ének­kar, és tizenegy esztendővel ezelőtt mint ösztöndíjas diá­kot kiküldték a Szovjetunió­ba, a Leningrádi Zeneművé­szeti Főiskolára. Ritka szép siker kísérte le­ningrádi tanulmányi éveit. Később a leningrádi Filhar­monikusoknál elnyerte az asz- szisztensi dijait — a Leningrádi Filharmonikusok fennállása óta ő a negyedik asszisztens — és ezrután következet a sok-sok sikeres hangverseny. Jereván, Baku, Leningrád, Szocsi, aztán Magyarország, nemrégen Fe- rencsik Jánossal mint másod­karmester végigjárta Anglia, Hollandia, Luxemburg és Bécs hangversenytermeit. — Hogy melyik zeneszerző műveit szeretem? —nevet.! — Mindig azt, amelyiknek a mü­vét tolmácsolom. Beethoven, Mozart, Brahms... A maiak közül Bartók, Kodály, Wei­ner ... A mai zene is nagyon érdekel, de egyelőre csak lé­pésben ... meg kell őket ala­posan ismerni, mert én azt állítom, hogy művész olcsó megoldásokat nem vállalhat. Én mindig csak azt adom, amit valójában, őszintén el is hiszek... Az Anyegin című operát huszonhatszor dirigálta a Szovjetunióban, a Rigolettót tízszer. A feleségét is ott is­merte meg a leningrádi kon­zervatóriumban — oki egyéb­ként pécsi útjára is elkísérte — a kedves, magyarul elég jól beszélő fekete asszonyka ugyancsak Szakmabeli” — ki­vételes adottságú mezzoszop­rán. — Pécs? — kérdi vissza Né­meth Gyula, az Állami Hang­versenyzenekar másodkarmes­tere. — Nézze, mivel jöttem! Filmfelvevőgép. Megörökítem magamnak ezt a várost. Na­gyon tetszik nekem Pécs, az én romantikus természetem­nek nagyon imponál... A koncert? Hát majd meglátjuk vasárnap és hétfőn... Németh Gyula vasárnap délelőtt és hétfőn este mutat­kozik be a pécsi hangverseny­közönség előtt, amikor is Mo­zart, Brahms, Schubert és , Weiner műveit vezényli a Liszt-teremben, Utetve a pécsi színházban. Kelet-ázsiai múzeumot rendeznek be Pécsett az Idrisz baba türbéjében Ülést tartott a Megyei Intéző Bizottság Pénteken délután tartotta 1951. évi első plenáris ülését a Baranya megyei Intéző Bizott­ság. A tanácskozás megkezdése előtt egyperces néma felállás­sal adóztak dr. Dombay Já­nos nemrég élhuinyt múzeum igazgató emlékének, aki életé­ben a bizottság legtevéke- nyebb tagja volt; Tóth Béla az Intéző Bizott­ság titkára részletesen beszá­molt a múlt évben végzett munkáról, a megye üdülő és kirándulóhelyeinek fejleszté­séről és a műemlékvédelem helyzetéről. 1961-ben 580 ezer forintot használt fel az Intéző Bi­zottság, amelyet részben az ahaligeti camping sátortábor fejlesztésére és a környeze­tének korszerűsítésére, az épülő mecseki turistaszálló közművesítésére, Harkány fürdő téliesítésére, ezenkívül Harkány, Siklás, Gyűd. Aba- liget. Szigetvár, Mohács, Pécs kulturáltságának és idegenforgalmának fejleszté­sére fordítottak. Több mint 350 ezer forint a Baranya megyei Intéző Bizott­ság 1961. évj költségvetési összege, amelyből többék között Pécsváradra 100 ezer forintot költenek. Abaligefcre szintén 100 ezer forintot, mellyel a camping sátortábort balatoni I. osztályú színvonalra emelik. Siklós és Harkány fejleszté­sére 40 000—40 000 forintot for­dítanak. A megye különböző helységeiben 25 000 forintos he ruházassa! parkosítanak. A Mecseken mesterséges ta­vak, új turistaszállók, erdei és Duna menti sátortáborok várják a megye pihenni és szórakozni vágyó dolgozóit, vendégeit. Jellemző a Baranya megyei idegenforgalmi létesít­ményekre, hogy azok jórészt műemlékjellegű épületekben kapnak helyet. Siklóson kor­szerűsítették a várkastély tu­ristaszállóját. rövidesen befeje zik a várudvar rendezését, amelv szabadtéri játékok be­mutatására is alkalmas lesz. Szigetváron helyreállítják az északi várfalat. A kazamaták­ban 60 személyes turistaszállás nyílik a közeli jövőben. A pécsváradi vár is alkalmas lesz már idegenek elhelyezésére. A* altemplomban helytörténeti múzeum nyüt. Pécsett is folytatják a török­kori emlékek védelmét. Megnyílik az idén Jakovati Hasszán bég dzsámija a lá­togatók előtt. amelyet eredeti állapotába he­lyeztek vissza. A gyermekkór ház területén pedig helyreál lítják Idrisz baba türbéi"' amelyben a tervek szerint ke letáasiai múzeumot rendezne! bej '• - Schmidt Attila I»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents