Dunántúli Napló, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-14 / 87. szám

4 NAPLÓ 1961. Április m. Bővül Pécs zöldövezete EZER HOLD ÖNTÖZÉSES KERTÉSZET A VAROS KÖRÜL. — TAJKUTATAS A ME­GYÉBEN. — UJ PRIMŐR ZÖLDSÉGEK, ADVENTI KEL MATTYON, HARSANYI ZÖLD­BORSÓ A MECSEKEN. Evek óta folyik a szívós munka Pécs zöldövezetének kialakításáért, s a megye zöld­ségtermelésének fokozásáért. A tanács és a MÉK által lét­rehozott bizottság most egy tervezetet készít, melyet jú­nius 10-ig készítenek el. Ezek­ben a hetekben tájkutatás fo­lyik a megyében. A szakembe­rek megvizsgálják a termel ö- 62övetkezetek területi adottsá­gait, talajviszonyait, a tsz-ek munkaerőhelyzetét és az öntö­zéshez szükséges víznyerési le­hetőségeket. Ez alapján készí­tik aztán el a tervezetét, mély hosszú távlatokban megszabja a munkát: Különös gonddal dolgozzák ki Pécs zöldövezetének to­vábbi bővítését. Pécs környékén nagy hagyo­mányai vannak a kertészke­désnek. S ez érthető Is, hiszen a városban szint* korlátlan az értékesítési lehetőség. A kör­nyező tsz-ek ezért örömmel állítják be tervükbe a kertész­kedést. Már Jövőre 1000 hold öntö­zéses kertészetet létesítenek a város körül a szövetkeze­tek. A tájkutatás során azt js ügye lembe vették, hogy Pécs kör­nyékének legjellegzetesebb zöldségféléje a paradicsom. Ezt a fontos növényt a málomi, készül, pécsváradi termelőszö­vetkezetekben és Zengőalján termesztenék nagyobb mennyi­ségben. A hagyományos para­dicsom mellett természetesen más zöldségfélékkel is foglal­koznak majd a közeli tsz-ek. I Korszerű öntözéses zöldség- üzemet létesítenek a közel­jövőben a pellérdi, nagyárpó- di és kozármislenyi termelő­szövetkezetekben is. A most folyó tájkutatásnak egyik fő célja, hogy a hagyo­mányos — főleg primőr — zöldségfélék termesztését, ami­vel eddig többnyire kisterme­lők foglalkoztak, a tsz-nagy- üziemekben is elterjesszék. A MÉK termelési osztályának szakembered már a múlt év­ben különböző kísérleteket folytattak e speciálisan bara­nyai primőr-kultúrák elter­jesztésével kapcsolatban. Ki­derült, hogy a harsány! zöld­borsó, amiről eddig azt hitték, hogy csak a Kopáron, és a Villány—siklósi vonaltól délre terem, itt Pécs mellett, a Me­csek déli lankáin is jól megél, sőt, itt 3—4 nappal előbb je­lentkezik a termés* > Tavaly még csak Mecsekal- ján termelték a „harsány!” zöldborsót, de jövöre már a bakonyai, kővágőszőlösi és bodal termelőszövetkezetek is nagyobb területeken ter­mesztik. Hasonló a helyzet a mohá­csi ún. ádventi kelkáposztával is. A kísérletek beigazolták, hogy a Dráva mentén, a áré­val öntéstalajokon az ádventi kel éppen olyan jól díszük, mint a Duna mentén, sőt job­ban. És ami nagyon lényeges, itt 8—10 nappal előbb jelent­kezik. Ennek az oka, — hogy Mohács környékén már évti­zedek óta termelik egy helyen a növényt, s bizonyos talaj únt- ság is fellépett. A Dráva menti Több mint 21 és félmillió forintot költenek a komlói Kaszárnya patakra Komló belvárosán folyik keresztül a Kaszárnya patak. A valahol a városon túli he­gyekben eredő, és a Baranya csatornába igyekvő kanális meglehetősen szeszélyes víz­járású. Szárazabb Időkben alig két köbméter a másodpercen­kénti vízhozama, hosszabb esőzések, illetve nagyobb fel­hőszakadások után azonban ez a szám harminc köbméter fö­lé emelkedhet. Az ilyen gyors ingadozások veszélyekkel jár­hatnak, 1956-ban például olyan víztömeg zúdult le a hegyről, hogy a patak kilépett a medréből, és elöntötte a piacteret, tanácsépület környé­két, a Kossuth Lajos utcát és a szénosztályozó mögöttes te­rületét. Mivel a patak — a szén­osztályozó épületeit is bele­számítva — több száz millió forint értéket veszélyeztet, szükségessé vált a szabályo­zása. A munkák még 1955-ben el­kezdődtek és két szakaszra bonthatók. Az első periódus­ban három méter belső átmé­rőjű vasbetoncsőbe vezetik a patak vizét. A tervek szerint ezzel a jövő évben végeznek. A második periódusban ke­rül sor az ún. árapasztó csa­torna megépítésére. Ez az erő­műtől a szénosztályozó mö­göttes területéig fog húzódni. Lén vege: a csatornázott pa­taktól párhuzamosan, attól 100—150 méterre újabb csa­torna épül a hirtelenül meg­növekedett vízhazom elveze­tésére. A másfél kilométer hosszú árapasztó csatorna bel­ső átmérője megközelíti a két és fél métert. Ez idáig 8 millió 793 ezer forintot költöttek a Kaszárnya patakra, s 12 millió 800 ezer forintot szánnak még rá. No­ha ez több, mint 21 és fél­millió forintot tesz ki együt­tesen, megéri, mert nagy ér­tékeket mentünk meg ezzel. tsz-ek Matty, Old, Kémes, Fel- sosaenitmárton, az ádventi kel termesztésében rövidesen felve szik a versenyt a mohácsiak­kal, mivel legkorábban adnak az országnak, és a külföldi piacnak is kelkáposztát. A szakemberek most egy igen fontos — de kevéssé is­mert — primőrcikk, * diósviszlói csúcs «»káposz­ta, nagyüzemi termesztésé­nek kikísérletezésével fog­lalkoznak. Ezt a káposztafélét, mely a harsányi zöldborsóval egy idő­ben, május 1—10-e között je­lenik meg a piacon. Dlósvisz- lóban csak néhány család ter­meszti. A káposzta-fajta Bul­gáriából származik, s az or­szág első primőr-fejeskáposz- tája* Meghalt Kassai Géza elvtárs, az MSZMP Pártffiiskolájának igazgatója Kassai Géaa elvtárs. a kom­munista mozgalom régi har­cosa, az MSZMP Központi Bi­zottsága Pártfőiskolájának igazgatója, a történelemtudo­mányok doktora április 12-én életének 67. évében elhunyt. Kassái Géza elvtársat az MSZMP Központi Bizottságé saját halottjának tekinti. Az elhamvasztás előtti gyászszer­tartás április 17-én, hétfőn délután 3 órakor lesz a Ke­repesi úti temetőben. Hol vannak a virágtartók? Meghalt Sarkadi Imre iró Saríkadi Imre, Kossuth-dí- jas író csütörtökre virradó éj­szuka, 40 éves korában tragi­kus hirtelenséggel elhunyt. Az írószövetség Sarkadi Imrét saját halottjának tekinti. Te­metéséről később történik in­tézkedés. Ma este: Parasztbecsiilet és Bajazzék Ma este kerül sor a Pécsi Nemzeti Színházban az évad harmadik operabemutatóiára. A hagyományos módon egy estén játszott Mascagni: Pa­rasztbecsület és Leoncavallo: Bajazzók című operáit Pau- lusz Elemér tanította bt ét ve­zényli. A rendezői munkát Radványi Zsuzsa végezte el. A két opera kettős szereposztás­ban kerül a közönség elé, így a színház csaknem valameny- nyi énekese színpadra lép. — Érdekessége lesz az előadás­nak, hogy néhány szerepben fiatal énekesek debütálnaik, va­lamint az, hogy a jelentős fel­adatot teljesítő kórus-jelene­tekben a Liszt Ferenc ének­kar tagjai is részt vesznek. Pelles Júlia és Csongor József a Parasztbecsület egyik jele­netében. / November volt. Hideg zi­mankót, mint ahogy az lenni szokott. Akk)' jelent meg Pé­csett egy teherautó, amelyen nagy virágtartó edények so­rakoztak. Szépek, modernek voltak, s sorban elhelyezték őket a Szé­chenyi téren és a Színház té­ren. Tetszett is ez akkor min­denkinek. A sok ember már előre dagasztott mellel büsz­kélkedett, hogy a tavasszal, ha jönnek a turisták, láthat­ják: városunk igyekszik lé­pést tartani a fővárossal. Megjött a tavasz és megjöt­tek a turisták is — ám a vi­rágtartókat elvitte a tél. (Vagy talán az illetékes vállalat?) Nem tudni, hogy melyik, any- nyi azonban bizonyos, hogy most már itt az ideje, hogy díszítsék városunkat. Vagy ta­lán megvárják, míg megint november lesz? n. a. — A MUNKÁSAKADÉMIA ELŐADÁSAI: A városi párt- bizottság ágit, prop. osztálya értesíti a Munkásakadémia hallgatóit, hogy a legközeleb­bi előadásokat az „Atheista kurzus”-on április 19-én, szerdán, az. „Általános politi­kai és ideológiai kérdések” című tanfolyamon április 20- án. csütörtökön délután 5 órakor tartják a Pedagógiai Főiskola marxista előadóter­mében. — A TUDOMÁNYOS Is­meretterjesztő Társulat Pécsi és Baranya megyei Szerveze­tének irodalmi és nyelvi szakosztálya április 15-én, szombaton délelőtt 9 órakor a Bartók Klubban (Janus Pannonius u. 11., I. emelet) szakosztályi közgyűlést tart. — A MAGYAR—SZOVJET BARÁTI TÁRSASÁG Bara­nya megyei elnöksége és ak­tívái üdvözlő táviratot küld­tek Moszkvába a Szovjet— Magyar Baráti Társaság fő­titkárának, Szolimon elvtárs­nak az április 12-i újabb vi­lágraszóló szovjet űrhajós- kísérlet sikere alkalmiból. — KÖRZETI művészeti szemle bemutató lesz Pécs- váradon április 16-án, vasár­nap a kulturális seregszemle keretében. A Hazafias Nép fröret megye bi­zottsága és a szigetvári tanács végrehajtó bizottsága közös ren­dezésében 15-én, szombaton 9 órai kezdettél járási állattenyésztési ankétot rendez a Szentegáti Álla­mi Gazdaságiban. Az ankét keretén belüi megtekintik a gazdaság ál­latállományát és a rétek, legelők feljavításával kapcsolatos problé­mákat vitatják meg. < HORVÁTH ad)ZSFT : autóbuszjárat abaligetre A SS. SZ- Autóközlekedési Válla­lat (MAVAUT) értesíti az utazó- kő-önséaat, hogy a korán bekö­szöntött meleg időjárásra, valar mint a megnyilvánuló nagy érdek- lódésre való tekintettel az abaligeti barlanghoz, még a nyári menet­rend életbelépése előtt, április fl-titól munkaszüneti napokon egy Járatvárt fog közlekedtetni az alábbiak szerint: Pfcs Kossuth térről indul: 7.45 órakor, abaligeti barlanghoz érke­zik 8.30 árakor. Visszaindul: t> órakor, Pécs Kossuth térre érke- tils 17.45 órakor. (30.) Ez az álomkép kísértette Borsiczkyt most is, amikor Gyömrőivel iddogált a telep büféjében. Nem is hallotta mit fecseg Gyömrői, csak akkor rezzent össze, amikor az óriás felállt és kezet nyújtott neki., Ő maga is felkerekedett s el­indult hazafelé. Kőbányán lakott, egy megle­hetősen takaros albérleti szo­biban. Háziasszonya megbe­csülte, mert rendesen fizetett és mert az előző albérlőkben túlságosan sokat csalódott. — Anyáskodott fölötte, és Bor- siczky szívesen tűrte a házi­asszony gondosUcodását. Amió­ta meghalt az apja borzasztó gyámoltalannak érezte magát. A háziasszony ezen az estén tesztelt májjal várta. Borsicz- ky imádta a resztéit májat, és ha a háziasszony májhoz jutott, mindig számított al­bérlőjére is. Miközben Bor- ticzky vacsorázott, az idős asz- szony furcsa történetekkel traktálta: — Képzelje lelkem, mit me­sélt az öcsém, éppen most ment el, mielőtt maga haza­jött volna. A Szerszámáru­gyárban dolgozik. Felvettek a gyárba egy férfit, aki nemrég jött haza hadifogságból. Ez az ember elvesztette az emlékező tehetségét. Gondolja el, vala­ki azt sem tudja, kicsoda. Úgy hívják, hogy Szerencsés Já­nos. — Akkor hát mégiscsak tud­ják, kicsoda — dörmögte Bor- ticzSky. — Nem, más lehet annak az igazi neve, ezt a hadifogolytá­borban kapta, hogy nyilván le­hessen tartani. Most,, azt mond jak, próbálja megkeresni a családját, ha ugyan van neki, mert ez sem biztos. Az újság is hozta a fényképét a hirde­tések között, hátha valaki fel­ismeri? Itt van ni. Borsiczkyt szemernyire sem érdekelte a háziasszony fecse­gése. Nem szerette, ha evés közben beszéltek 'hozzá. Csak az udvariasság kedvéért ve­tett egy únott pillantást az új­ságban közölt fényképre, és máris tányérja fölé hajolt. De szinte torkán akadt a fa­lat. Megremegett a keze. Nem mert újra belenézni az újságba, amelyet a háziasszony már össze is hajtogatott. Úr­isten, ez egyszerűen lehetetlen. A fénykép Matefka pallért ábrázolta. Vagy mégsem? Ez az elnyűtt, megcsontosodott, megvénült arc.» Ó, hátha még sem 6? Agyában vészt jósló gondola­tok kergették egymást. Ha a Páttér él... ez borzasztó ve­szedelem, Hol is mondta a házi asszony? A Szerszámárugyár- ban? De hiszen 6 hetenként legalább egyszer megfordul ab ban a gyárban. Többnyire anyagot fuvaroz oda, s kész­árut hord a vasúthoz tőlük. Elborzadt a gondolattól, hogy ő... egyszer az életben még szembetalálkozhat Matejka Andrással. De minden erejét összeszed­ve palástolta viharzó érzéseit es a háziasszony mitsem vett észre. Borsiczky alig várta, hogy túlessen a vacsorán. Fel­kelt, nagyot nyújtózkodott. — Köszönöm szépen a figyel mességét, Róza néni. Hm ... ledőlnék egy kicsit. Lehet, hogy még elmegyek, de most nagyon fáradtnak érzem ma­gamat. Hanem ... belenézhet­nék abba az újságba? — Tessék csak, lelkem, én már kiolvastam. Borsiczky mindaddig tartot­ta magát, amíg be nem tette maga mögött szobája ajtaját. De ákkor elhagyta az ereje. Megtámaszkodott az ajtófél­fábám és nem volt bátorsága felnyitni az újságot. Végül elvánszorgott az ágyá­hoz, felkattintotta a kis olva­sólámpát és szeme mohón rá­tapadt az újságra. Mereven nézte a keskeny és eléggé nehezen kivehető ké­pet, de teljes bizonyságot szer­zett. Ez az ember Matejka András. Órákon át tenyerébe hajtott fejjel gondolkodott. Megpró­bálta kitalálni a pallér törté­ne tét, de feltevéseinek mozaik faiból s a háziasszony mondat- foszlányaiból sehogysem tu­dott teljes képet összeállítani. Ám tény, hogy a pallér él. Hol volt idáig? Hadifogságban. Vajon mit tud előéletéből, ha a nevét sem tudja? Emlékezik-e az aranyra? És a rejtekhelyre? Igen, ha erre emékezne, ta­lán itt lehetne belőle szedni a titkot. Borsiczky megremegett az indulattól. Elfogta az arany­láz. Az a halálos veszedelem» amely a pallér feltűnésével rá leselkedett, mégiscsak elhesse­gette ezeket a ragadozó gon­dolatokat. Ha a pallér felis­meri őt, mindennek vége. Nem lesz irgalmas. Vajon egyálta­lán felismerné át? Nem biz­tos. De kockáztatni nem lehet. Elhatározta, hogy amilyen gyorsan csak lehet, eltűnik er­ről a környékről. No és — töp­rengett —: ha akárhol össze­akadunk? Miért ne botolhat­nánk egymásba? Nem, nem maradhatok Pesten. Egész éjjel nem hányta le a szemét. A pallér rettegett ar­ca virrasztón fölötte, s amikor már-már elbóbiskolt, arra riadt fel, hogy ez gz arc meg­mozdul, fölé hajol. Érezte for­ró leheletét, fogai csikardulá- sát, s Borsiczky majdnem fel­kiáltott a rémülettől. Kora hajnalban elment ha­zulról, pedig csak délután kel­lett volna kezdenie. Bement a forgalmi főnökhöz és kikönyö­rögte, hogy engedjék el a vál­lalattól. Nem értették, miért akar a fiatal, jóravalá sofőr el­menni a telepről, de Borsiczky arra hivatkozót, hogy vidéken akar munkát vállalni. Végül is elengedték. #PoZgía#?t*)L — NEMZETISÉGI TALÁL­KOZÓ lesz április 17-én 9 órai kezdettel >a pécsi járás délszláv és német anyanyel­vű asszonyai részére a Bara­nya megyei nőtanács helyi­ségében. — RÁNTANI VALÓ csi­bék árusítását kezdi meg ma a Keltető Vállalat. Az első napon 700 darab csibe kerül eladásra. — 14100 DARAB FACSE­METÉT ültettek el 1961-ben Ivándárda és Sarok közsé­gekben a termelőszövetkeze­tek. A fő utcán társadalmi munkával 200 japánakác- csemetét is elültettek. A ré­tek víztelenítése érdekében szintén társadalmi munkával 2500 méter hosszú vízleveze­tő árkot kitisztítottak és meg­javították a község belterüle­tén húzódó 1 kilométeres közutat. — PÉCSETT a József At­tila utcai 16 lakásos új lakó­épület műszaki átadását áp­rilis 25-re tervezi az épületet kivitelező Komlói Építőipari Vállalati . ,, 8 * — 50 KATASZTRÁL1S HOLD szőlő telepítését ter­vezik 1961. évben Babarc községben. A tervezettből ez ideig már 12 katasztrális hol­don elvégezték az ültetést. A városi tanács v. b. mezőgaz­dasági osztálya értesíti Pécs bél­terület lótartó gazdáit hogy a tavaszi lószAmJét vasárnap, 18-án délelőtt 8 órától 11 óráig tartják a vásártéri cédulaháznál. Felhívja a gazdákat, hogy egy­patás állataikat (ló, szamár ösz­vér) a szemléire okvetlen vezessék elő. Lovaik marhaleveleit hozzák magukkal, a levéllel el nem látott állataikra vá’tsamak járlatlevelet Vállalatok lovait nem kell előve- zetnl. Aki egypatás állatát a 16- szemláre nem vezeti elő, megbün­tetik. Olasz jogászküldöttség látogatása Pécsett Csütörtököm délelőtt a Ma­gyar Jogász Szövetség meghí­vására hazánkba látogatott öttagú olasz jogász küldöttség Pécsre érkezett és a vendégek látogatást tették a Pécsi Tu­dományegyetem Állam- ét; Jog tudományi Karán. A delegáció tagjait — Ugo Natolit, a pisai egyetem magánjogi profesz- szorát, Guglielmo Nocerat. a perugiai egyetem rektorát, a római jog professzorát és az Olasz Jogász Szövetség három vezetőjét — dr. Bihari Ottó, jogi kari dékán fogadta. A küldöttséggel együtt dr. Bene­dek Jenő, * Magyar Jogász Szövetség elnöke is Pécsre ér­kezett. — Hasznos és szükséges is — mondotta többek között elő­adásában a perugiai egyetem rektora, — hogy a szocialista és a nyugati tudósok baráti együttműködés utón kicserél­jék nézeteiket, tapsztalatai kát az oktatás módszerére vonat­kozóan .is A jogintézmények mögött meg kell látni magát a tevékenykedő embert. Az olasz joghallgatók érdektelenséget és közömbösséget tanúsítanak a római jog oktatása iránt és az oktatás jellegéből követke­zően nem látják a formalitá­sok mögött a római társadalom fejlődését. De nyugaton is van­nak olyan irányzatok, amelyek megtalálják a jog intézmények ás a társadalom fejlődése mö- k gött a gazdasági hátteret.

Next

/
Thumbnails
Contents