Dunántúli Napló, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-11 / 84. szám

N A PJLrt 1961. Április ii. A azakaservesetek a erősítéséért A társadalom mind széle­sebb rétegei ismerik fel, hogy a termelőszövetkezeti gazdál­kodásra való áttérés egész né­pünk érdekében való. Amikor mór nagyon sokan felismer­ték, akkor sikerült lényegében befejezni az átszervezést. Most viszont a tsz-ek megszilárdí­tása van napirenden. Üzemek, vállalatok, intéz­mények dolgozói vállalták, hogy megadnak minden tőlük telhető segítséget a megna­gyobbodott és az újonnan ala­kult szövetkezeteknek. Széleskörű patronáló moz­galom bontakozott ki. Ebben megtalálták tennivalóikat a szakszervezetek is. Még nem minden szakszervezet találta meg a maga patronáló felada­tait. de a legtöbb már felis­merte, hogy legeredményeseb­ben a sajátos szakszervezeti feladatok végrehajtásával se­gíthetnek. A legtöbb szakszer­vezet központi vezetősége megjelölte a megyebizottságok tennivalóit a termelőszövetke­zetek patronálásában. A közalkalmazottak szak­szervezete megtalálta a maga patronáló munkájának fő fel­adatát ßbban, hogy a rendele­iek. törvények ismertetésével, jogi tanácsadások rendezésé­vel erősítse a termelőszövetke­zeteket. Á pedagógus szak- szervezet politikai, ismeret­terjesztő előadásokkal, kpltu ralis, sportrendezvények szer vezésével, munkaegységszámí tási tanfolyamok rendezésével patronálja a tsz-eket. A KPVDSZ-könyvelők beta­nításával, pénzügyi szakembe­rekkel segíti a szövetkezete­ket. Az építők szakszervezete a tsz-építkezések időbeni be­fejezéséhez ad segítséget, a bekötőutak megépítésének gyorsításával vállal részt a patronáló munkában. A ME- DOSZ elsősorban szakemberek útján, tanácsadások szervezé­sével segít, a gépállomások dolgozóit a tsz-ben folyó mun­kák időbeni és jó elvégzésére szervezi és lelkesíti. Az SZTK megyei szervei js hozzájárulhatnak a termelő­szövetkezetek megerősítésé­hez, rendeletek ismertetésével, a bejelentések, a befizetések pontos lebonyolításának meg­magyarázásával. A nyugdíj- jogosultság megállapításáról is tarthatnak előadásokat. Több szakszervezeti bizott­ság jó kapcsolatot teremtett a termelőszövetkezetekkel kul­turális téren­A Bogádmindszenti Állami Qazdaság, a szigetvári és a palotabozsoki gépállomás, a Pécsi Állami Gazdaság szak- szervezeti titkárai személye­sen is jó kapcsolatba kerültek a környező termelőszövetke­Érdemes nutriát tenyészteni Amikor az érdekes, hódhoz hasonló kis viziállgitokat meg­hozta Mecseki Gyula a kis kertvárosi házba, csodájára jártak a szomszédok. A hosz- szúfejű, barnás, ezüstös prémű, téglaszín metszőfogú, uszonyos lábú kis nutriák valóban ér­dekes látványt nyújtanak. Szi­matoló, fürge orrukat feltart­va, apró, sötét szemükkel fi­gyelmesen néznek és hosszú, húsos farok csúszik Utánuk a földön. — Értékes kis állatok ezek, — mondja jröluk Mecseki Qyu- la, a Pécsi Posta dolgozója, aki egyben a múlt évi mezőgazda­sági kiállításon alakult nutria szakcsoport vezetője. A prémjük igen értékes. Egyszer láttam egy hosszú nutria bun­dát, huszonnyoleezer forint volt az ára- Mivel Magyaror­szágon csak pár éve foglalkoz­nak tenyésztésével, prémje csu pán váci utcai különlegesség, Lengyelországban, Németor­szágban és a Szovjetunióban azonban keresett, közkedvelt cikk Amíg egy kis kukoricát és száraz kenyérhéjat szórt az ál­latoknak, elmondotta, hogy bár a ' nutriatenyésztés szépen jö­vedelmező meJiékfoglalkozás, az indulás bizony egy kicsit költséges és ezért sofcap vi&z- szprjadnak tőle. Az egyszerű kis téglából épült óé elé ugya­nis egy kis cementezett mélye­dést is kell készíteni, amely­be könnyen cserélhető friss víz kerül. A nutria vizáállat, állandóan szüksége van a ned­vességre. Egy élő nutria, amely akko­ra, mint egy jói fejlett házi- nyób súlyától és-korától füg­gően 000 és 1200 frört között vás<íw!ható. 4z előbb említett 8l építése. aJmelyweö Udvarát 9jÚn®tw dróthálóval hefedni, szintén belekerül legkevesebb ezer forintba. Igaz, hogy az el­ső éyben kevés a jövedelem, de a nutriemams két évben Qtsapr fial és egy egy-egy al­kalommal hat-tíz nwtriának ad éiétet. A kicsik igen ügyesek, s az anya. miután a hátán lé­vő emlőből megszoptatta őket, máj- pgr órás korukban vízre bocsátja őket. A 8 hónapos nutria prémje, minőségtől füg­gően 150 és 310 forint közötti áron értékesíthető Egy anya- nuti-'g tepál évi ezer forint tis? tg ms edeimpt biztosít. — Mivel etetik a nijU'iákaf? — Meglehetősen igénytelen á’latok — mondja róluk Me­cseki Gvn'a. — A sástól a szé­náig. a sárgarépától a krump­li! minden növényt megesz­nek. a legkedvesebb csemegé­ibe. azonban a kenyérhéj. Na gyon szívósak, betegség nem fog rajtuk és így az elhull ásj veszély csupán egy ezrelék. A szakcsoport vezetője el­mondotta, hogy Magyarorszá­gom jelenleg mintegy 3000 nut- riatenyésztő van. A tenyésztés jgen kezdetleges, de érdemes lenne fellendíteni, hiszen a tenyésztőnek is nagyon jöve­delmező, az ádamnak pedig valutát jelent. A szakcsoport egy füzetet ad az érdeklődők­nek, amelyből megismerhetik a tenyésztéshez szükséges alap ismereteket és nutriát hat havi részletre is adnak, hogy miné} könnyebbem vásárolhassanak az emberek. A nutriatepyésztés nek nagy jpvője van, hiszen külföldön már tenyésztik a mogyoró&zin, fehér- és ezüst- szőrmés nu triókat, amelyből pár darab mér hazánkba is érkezett. Az értékes prém mel­lett a nutriatemyésztÖk nagyon dicsérik a nutria ízes, borjú­húsra emlékeztető húsát, má­ját, amply a libamájjal veteke­dik. Szó esett már arról, bogy a nutria hosszú színes metsző­fogait bizsúkészítéshez hasz­nálják fel, a farokbprből pedig kígyóbor-utánzatot készítenek Azt tervezik, hogy a jövőben Pécsett készítik ki a prémet, ba mód van rá a Pécsi Sziios KTSZ-mek el is adják. Igv megszűnik majd az állandó Pestre utazgatás. Mindenkinek, de különösen ráérő nyugdíjasoknak kifizető­dő a nutriatenyésztés, hiszen nemsokára a kis állat mindem porcikája értékesíthető lesz. — W. — zetek vezetőivel és tagjaival. A bólyi, a villányi, a szente­gáti állami gazdaságok szak- szervezeti bizottságai is siker- j rel patronálják a termelőszö­vetkezetek kulturális munká­ját is. Á szövetkezetek 50—IP(I i kötetes könyvtárainak létre­hozásához maguk is segítet- j tek. A bányász szakszervezet komlój, bizottsága (pbb ízben rendezett a környező közsé­gekben szakszervezeti napo­kat, előadásokkal, műsorral. A bányászokon kívül nagy számban vettek részt ezeken g falvak lakói is, elmélyült a kapcsolatuk, jobban megis­merték egymást a város és a mezőgazdaság dolgozói- A Ee- reskedelmi, Pénzügyi és Vá­rosgazdaság} Pplgpzók Szak- szervezetének színjátszói sok községben adtak elő- mai té­májú, jó magyar színművet- Dunaszekcsőn és Szén ti őrin­cen a földművesszövetkezet kijUúrcsoportjainak bevételeit 4 falu kujtúrházának fejlesz­tésére fordították. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkavédelmi felügyelői és a biztonsági meg­bízottak már megkezdték a tsz-ek munkavédelmi helyze­tének felmérését. Akkor lenne igazán hasznos ez a munka, ha a termelőszövetkezeteket patronáló üzemek és vállala­tok szakszervezeti bizottságai is részt vennének ebben a mondában. A szakszervezeti bizottságok munkavédelmi fe­lelősei elmondhatnák a mun­kavédelem megszervezésének jó módszereit- Átadhatnák ta­pasztalataikat a termelőszö­vetkezetek munkavédelmi és biztonsági felelőseinek. Eltéré­sek természetesen vannak Ilyen például az is, hogy az ipari üzemek munkavédelmi felelősei büntethetnek is, ha szabálytalanságot találnak, a termelőszövetkezetekben __ vi­szont a biztonsági felelősnek nincs meg ez a hatásköre. Mind nagyobb ütemben fo­lyik a termelőszövetkezetek gépesítése. Az új gépek mun­kába állítása, megismerése, kezelése mind több új mező­gazdasági-ipari szakember al­kalmazását is jelenti. A mun­kavédelmi, balesetelhárítási oktatásban az üzemek szak- szervezeti bizottságai is közre­működhetnek a szövetkezetek­be a. Gyevi Kárpjy i Havonta 20 újjávarázsolt Csepel tehergépkocsi hagyja el a XIV. Autójavító egyes telepének szerelőműhelyeit. A vál­lalat elsősorban a dét-dunáblóli tsz-pk, állami gazdaságok és vállalatok gépkocsijainak nagyjavítását végzi, de vannak meg­rendelői Budapesten, Hódmezővásárhelyen, Kiskunhalason és még az ország sok más részében is­A képen: A budapesti BQHÜSZ egyik autójának uíasfnl- kéjét helyezik vissza a szerelők­— A SZAKSZERVEZETEK Baranya megyei tanács/ érte­síti a szülőket, hogy a vajtai szakszervezeti üdülőből a gyerekek április 11-én, ma 12,55 órakor érkeznek a pé­csi vasútállomásra- Kérik a szülőket, hogy gyermekei­ket a főpályaudvaron vegyék át. IIORVATH biPZ SÉF 1 (28.) « Benkö az egyetlen ember, aki reményekkel táplálja■ Szí­vén viseli sorsát. Derék, meleg­szívű ember ez a Benkö, mit is kezdene nélküle? Hót ilyen emberek a kommunisták? Ak­kor jó, hogy az ő pártjaik állt Magyarország kormányrúdjá- hoz. Milyen becsületes, milyen Önzetlen! Bejáratos Kurganav- ftoz is, gyakran féléj szakán át vitáznak, s nyilván tetszés sze­rint részesifihfitne különféle előnypkben is. De nem hasz­nálja líci helyzetét a többi fo­goly közt él, étkezik, s jár ki munkára. Sőt amikor már min­denki pihen, ő akkor is talpal az érdekükben. Negyed-napra felkerekedtek a foglyok. A felvirágozott sze­relvény elindult hazafelé. Har­sány nótaszó hömpölygött, re­ménység s jókedv ragyogott az grcokan, kienge.sztelödték a haragvó embereik, hiszen Új élet kezdődik.’ Hazamegyünk. A határon egy pillanatra minden szív elszorult A haza tárt karokkal fogadta fiait. £s Debrecen! Örömteli szívvel kö­szöntötte őket egy kommunista miniszter. Minden est ipa vi­rág és mosoly. S amikor a deb­receni állomáson dhmgzott az tévedett. Haraszti Pál, a de­rék. köztiszteletben átló, idős munkás fogadta őket az igaz­gatói szobában. Szerencsés megindultan látta, mennyire szeretik Be^kőt a gyáriak. S amikor Bepko elbeszélte Ha­rasztinak Szerencsés különös történetét, az igazgató \Jiistént barátságába fogadta őt. Nyom­ban alkalmazták. A gyárat bő­vítették, és Szerencsés — szak- képzettség híján — az építke­zéshez kapptf beosztást. Szerencsés félt, hogy majd örökké az 6 históriáját firtat­ják. De érdekes, senki sem említette neki■ Nem tudta, hogy Benkő teremtette meg körülötte a tapintat légkörét. Az első keresetet valóban megünnepelték. Benkő egy ta­karos kis albérletet szerzett neki. — Tudod mit? — mondta ne­ki néhány nap múltán Benkő- — Csináltass egy féttyképei m-fuiadrái és én hetetem az új­ságba. Hátha felismernek, és jelentkezik pataki a családod­ból Szerencsés boldogan egyezett beie^ Benkő be is váltotta Ígé­retét. A fényképes felhívás megjelent egy nagy pesti újság hirdetményei között. Ki tyd röia‘> — ezt « címet viselte. Min dkette n szívszorongva várták, ki jelentkezik- ki isme­rj jel szerencsést? Be hetek múltak el, senki sem jelentke­zett. Benkő már maga U re­ménytelennek találta a kuta­tásnak ezt a módját, de hagy hárít jóba lelket öntsön, még kétszer megjelentette a fény­képes felhívást. Ám hasztalan, mert Szerencsésnek Qzuttql sem akadt ismerője. * Borsiczky Albert fáradtan nyitott be a gépkocsitelep bü­féjébe. Keze fején és két kar­ján éktelen foltokban feketél- lelt az olajos maszaf. Ellen- zqs sapkája a fejebúbján fi­tyegett. Kockás inge kilógott nadrágjából. — Szevasz, Bercikém! — rikkantott Gyámról, a tagba­szakadt, mackótermetü sofőr, amint megpillantotta Borsicz- kyt- — A legjobbkor, apuskám Gyere, lökjünk be egy nagy- fröccsöt. Borsiczky kedvetlenül tele­pedett az asztalhoz. Gulyás fé­lig tréfás, félig esdéklő képet vágott és Borsiczky elé tar­totta lapátnyi tenyerét: — Nyolc hatvan, Bercikém, ma egy vasam sincs. Borsiczky a kezébe nyomott egy tízest. Gyömrői ábrázata felderült. Lomhán elcammo­gott a pulthoz és kihozta a két fröcpsöt. A visszajáró pénzt is a zsebébe csúsztatta■ Bor- siezky sohasem neheztelt ezért a patyaleséséri. Mindig felül­kerekedett benne #z egykori úr és gálánsán fizetett. Barsiezky Albert Csókavár elfoglalásának napján már hiá­ba rohant a pánikszerűen me ne küld Baltazár-ezred után. A szomszéd falunál beleütközött a Csókavárt bekerítő szovjet zászlóaljak gyűrűjébe. Perlaky zászlóssal és fi sofőrrel együtt tüstént megadta magát. A szovjet parancsnokságon ki­hallgatták őket. Elszánt anti­fasisztáknak adták Iki magu- kat- Összebeszélés szerint a két tiszt azt állította, hogy ami kar a nyilasok átvették a ha­talmat, s az ezred tisztikara felesküdött Szálasíra. ők kel­tem megtagadták az eskütételt A nyilasok előbb megpróbálták őket megpuhítani, de látva, bogy ők hajthatatlanok, ha­lálra szánták őket. Alig tud­tak. menedéket találni előlük, (Foly'a — ELVIRÄQZOTT a me- legágyi paprika és paradi­csom a mattyi Jó Szerencsét Termelőszövetkezet kertjében és így előreláthatólag május hónap első napjaiban a pia­con találhatjuk a tsz tavaszi újdonságait. — VAKUMOS húskeverő­géppel, csiszológépekkel, uni­verzális kivágógépekkel, ten­gelykapcsoló, testtpUtépö és testkopasztó gépekkel vesz részt májusban a budapesti ipari vásáron a Sopiana Gép­gyár. — AZ ORSZÁG legfiata­labb vonósnégyese, a Kom- lósr vonós négyes bulgáriai, len gyelországi, NDK-beli és ang­liai útja fitán. 12-én, fél 8 órai kezdettel Pécsett a Liszt teremben szerepel, ahol Haydn, Bartók, és Brahms műveket adnak elő. — GONDATLANSÁG kö­vetkeztében hétfőn ismét két üzemi balesethez vonultak ki a mentők Pécsett. Bata Imre bőrgyári munkás, a mozgás­ban lévő ékszíjat kezével akarta helyére igazítani, mi­közben eltörött a hüvelyk­ujja, — A Fémipari vállalat Szigeti úti telepén Hagyó Ist­vánnak hegesztés közben gz izzó elektróda átszúrta fő- ütőerét. Mindkét sérültet a mentők beszállították g me­gyei kórház sebészeti osztá­lyára. — NAGYARÁNYÚ tech­nológiái átszervezést kezdtek el a Pécsi Kesztyűgyárban. Az átszervezés során korsze­rűsítik a munkafolyamatokat és ezzel egyidőben lerövidí­tik a technológiai utakat. Az átszervezés előreláthatólag május 1-re fejeződik be. — A NEMZETI ÉTTERMET Harlcányban még április hó­napban megnyitja a Vidéki Vendéglátó Vállalat. . — A KULTURÁLIS szeri Vie városi bemutató lebonyolítá­sának körülményeit pénteken délután 3 órai kezdettel túr- • gyalja meg a seregszemlét elő készítő városi operatív bizott­ság. 1 Jótjtts l-éi, 2-á<i Pécsett erszáges eszperantista tatalkazé A Magyar Eszperantó Szö­vetség július Irén, 2-án Pécsett rendezi ez évi országos eszpe- rantísta találkozóját, amelyre a MÁV különvonatot indít. Belorusz Állami Ének­es íüiicegK Bites PÉCSEIT ÁPRILIS 21. KOMLöN Április 22. A Belorussz Állami Ének­es Táncegyüttes 1952-ben kezdte meg nyilvános szerep­lését, azóta világhírre tett szert. Nagy sikerrel, szerepelt a varsói Világifjúsági Találko­zón és jelentős tűmét bonyo­lított le Romániában is. A Szovjetunió városaiban csak­nem mindenütt személyesein is ismerik már az együttest, sok­felé vendégszerepeitek. A mű­vészeket, a csoportot a moszk­vai Világifjúsági Találkozón aranyéremmel tüntették ki. A Belorussz együttes április 17-én lép fel először az ország­ban, majd vidéki vendégsze­replése során Pécsre és Kom­lóra is ellátogat. Pécsett ápri­lis 21-én, Komlón pedig ápri­lis 22-én mutatkoznak be. Mű­sorukat a belorussz nép dalai­ból, táncaiból állították össze. Előadják a „Metyelica” nevű belorussz táncot ip, amelynek egyik változatát a Mojszejev együttes is bemutatta. „oszolj“ mindenki Benkőt ke­reste. Hát mégis igaz volt. min­den szava. Egy kézfogás, egy ölelés, egy hálás pillantás, az­tán rohanvást haza. Örömre-e, bánatra-e, dp haza, haza... Szerencsés János tétován nyzte a szirtes liavargyst. Ha Benkő nem fogná a kezét, mit is jcaresne íft. Hová indulna most árván, egyedül? De ut vm, együtt kapnak fel a pesti vonatra, s p követi Bankót- Miiyen furcsa ér&és! Úgy szo­rong barátjáért, mint még so­ha senkiért és semmiért ■ ■ ■ Minden idegszálával azt kí­vánta, bárcsak Benkő jó egész­ségben, együtt találná szeret­teit. Nem emlékezett, hogy va­laha is így a torkában dobo­gott volna a szive. Benkő még most, kétségei és aggodalmai közepette is törődött vele, bá­torította és tartotta benne a lel­ket: Esteledett, amikor « szoba- konyhás pesterzsébeti lakás küszöbére ériek. S amikor Benkő felesége és édesanyja karjaiba omlott, Szerencsés szeméből patakzott a könny. Forró érzés járta át a mellét, s úgy érezte, mintha kéreg re­pedt volna meg a lelkén. Benkö ott marasztalta S másnap bevitte a gyárba. Nem

Next

/
Thumbnails
Contents