Dunántúli Napló, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-09 / 83. szám

mt spttitfs a,

NAPLÓ

A MODERN SZOCIALISTA

I fűmagtermesztés jelenlegi helyzete és jövőbeli kilátásai

Hazáikban a kialakult és kialakulóban levő szocialista nagyüzemek ellátása, valamint az öntözéses gazdálkodás előirányzott és folyamatban is levő megvalósulása a takarmánytermesztés. — és ezen belül a gyepvetőrmagtermesztés terén egyaránt nagy feladatokat tűz ki;

MAGYARORSZÁGON

MA FŰMAG NINCS;

az igények ezzel szemben tetemesen megnövekedtek; Ez érthető is, mert minden jó gazda tudja, hogy állattenyésztés takarmány nélkül el nem képzelhető, de azt is. hogy edzett, szilád szervezetű állat legelő és réti széna nélkül nem nevelhető. — A termelőszövetkezetekbe tömörült dolgozó parasz tok is belátják azt, bogy ma már nem lehet az egyesített állatállományt az országút ár- kában legeltetni, hanem annak megfelelő nagyságú és minőségű legelőt kell teremtem, mert a jó legelő adja ma is a legolcsóbb és legtermészetesebb takarmányt. Ez a szemlélet megnyilvánul azokban az igénylésekben, amelyek nap, mint nap hozzánk is érkeznek. De az álami gazdaságokon, termelőszövetkezeteken kívül is nagy a gyepvetőmag iránti érdeklődés: így a főváros, a vá rosok kertészeteinek, a temető gondnokságoknak, sport egyesületeknek. repülőtereknek stb. mind sok gyepvetőmagra volna szüksége.

A fentiek alapján szükségképpen felvetődik a kérdés: miért nincs fűmag?

A hiáynafc több oka yen, amelyek közül csak a fontosabbakat említem meg: amíg a beszolgáltatása rendszer fenn álott, aki fűmagot termesztett. a bevetett terület többszörösére mentesült a beszolgálta tási kötelezettség alól, tehát még alacsony fűmag ár mellett is kifizetődött vele foglalkozni.

A beszolgáltatás! kötelezettség megszűntével ez a kedvezmény elmúlt és ékkor már nem volt érdemes fűmagot termeszteni, mert a kereskedelmi minőségű fűmagvak árai olyan áacsonyak voltak és egy-két kivételtől eltekintve, olyan áa csonyak ma is, hogy sikeres gazdasági mérlegre törekvő gazdaságban nem érdemes foglalkozni vele, hacsak nem saját gyepesítéseire kívánja a magot felhasználni;

Ismeretes, hogy a magnak termesztett fű csak a vetés utáni 2. évben kezd teremni. Ha viszont a nyárutón vetjük a magfüvet, úgy a következő évben már fél magterméssel számolhatunk. Az is igaz, hogy a magfüves általában két évig, — néha három évig terem jó magot. Ez azonban nem küszöböli ki azt a tényt, hogy az első évben csak. kevés, vagy semmi magra nem számíthatunk. A mívélésá költségek fennállanak, melyek még gépesítés esetén is, elég jelentősek.

Áthidaló megoldásnak kínálkozik a magfűvest takarónövényre vetni. E célra vala- rnély korai és nem jól bokrosodó tavaszi árpa (zab sohasem!) felel meg, fele magmeny nyiséggel vetve. Takáts Lajos, martonvásári kutató új eljárást, dolgozott ki, amely szerint a füvet ikersorba veti, az iker- soroktól jobbra-balra (a magfű sorközeibe) kerül az árpa. így a fű felett nincs takarónövény és egyúttal a tábla már az első évben is terem. A vetőgép e célnak megfelelően átalakítható. Ezzel az eljárással szép eredményeket ért el.

Azonban vem minden fűfa} bírja a talkarónövényt. Ezeket tehát önmagukban kell vetni és így az előbb említett nehézségekké! itt számolna kdL Va^is, ha azt aükazjtík* he©?

gazdaságaink fűmagvat ás termesszenek. akkor

a fűmagarakat úgy

KELL MEGÁLLAPÍTANI,

hogy a fűmagtermesztés legalább annyi jövedelmet biztosítson, mint a hasonló kapás művelésű növények.

Az államilag elismert nemesített fűmagvak ára ma már megfelelő, e fajták ugyanis a kereskedelmi árat és rá felárat kapnak;

A fennálló rendelkezések alapján viszont .kereskedelmi áru“ minőségű fűmagvakat ma már csak eredeti nemesített magvakból szabad szaporítani; Folytatólag: elitmagra, illetve eredeti nemesített magra van szükség;

A Növényfajtaminősítő Tanács a legutóbbi két évben 21 fűfajból ismert él fajtákat. E fajtákból viszont az előbb említett kedvezőtlen áralakulás miatt és egyéb nehézségek folytán nincs elég, — vagy egy általán nincs — szaporításra alkalmas vetőmag. Kétségtelen, hogy egy gazdaság sem vállalkozhat arra, hogy a sok munkát és gondos felügyeletet kívánó fűmagvat 1—2 holdon szaporítsa és ugyanakkor jövedelme az első évben akkora sem legyen, mint pl. egy közepes búzatermés esetén!

A fűmagtermesztés ügyét tehát rendezni kellett és e rendezés meg is indult. Sajnos ké- pőn, de jobb későn, mint soha. Az illetékes szervek felmérték az 1960—1965. években országosan szükséges fűmag mennyi ségét és ennek eredményeképpen kiderült, hogy csupán belföldi felhasználásra, a fenti időre, nem öntözött viszonyokra, hozzávetőleg 25 000 q f űmagra van szükség. (Ebben az állami gazdaságok igénye nincs benne);

Ez a követelmény évenként

elosztva 4—5000 q fűmagszükségletet jdlent. melynek előállítására

5 ÉV ALATT KB. SO 000 KH.

MAGFÜVESRE

VAN SZÜKSÉG.

ha a magtermést 50 kg/kh számítjuk. Az eddigi tapasztalatok szerint — sajnos — az a helyzet, hogy a legtöbb gazdaságban elpergett a fűmag jórésze, mire aratásra került a magfüves. Kétségtelen azonban, hogy ma már a kombájnnal való aratás révén lényegesen jobb termésbetakarítással számolhatunk. így, vegyük a betakarított mag mennyiségét 1 q/kh-nak. Ez esetben az éven tp termő magfüvesek területének 5000 kh-nak kell lennie. Nem szabad ugyanis megfeledkeznünk arróí, hogy azok a fűfajták, mélyekre nekünk a legelőre, rétre, dísagyepetkre, stb. szükségünk van, sok levelet, de kevés magot teremnek.

Hogy az évi 5000 kh szaporítóterületre elegendő nemesített mag legyen, szükség van évi 500—600 q nemesített magra, amely viszont hozzávetőleg 500—600 kh területen állítható elő. Ennek megfelelően kell tehát az elitanyag előállítását biztosítani. Az egyes fűfajtákat is koordinálni kell, a szükségletnek megfelelően. E fajon kénti elosztás is ki alakulóban van.

Mindaz, amit eddig elsoroltam, a száraz viszonyok közti gazdálkodás szükséglete. Az öntözéses gazdálkodás igényeit még nem ismerjük teljesen, de kétségtelen, hogy annak fel lendülésével ezen a téren is jelentős tételek fognak mutatkozni

De nem foglalkoztunk még

A BEHOZATAL — KIVITEL

kérdésével. Felmerülhet ugyanis olyan vélemény ás, hogy ha

be külföldről; Éz a nézet azonban teljesen téves. Ugyanis a csapadékosabb és enyhébb éghajlatú országokból behozott fűmagvakból kikelő növények sem a szárazságot, sem a hótakaró nélküli, vagy a havas, kemény telet nem bírják és így csak hiába fizetnénk érte a drága valutát. Ezen kívül a füvek fajtaértékévél sem lehetünk tisztában és így megeshet, hogy .sok magot, kevés levelet termő gyepnövényeket vásárolunk, amik előirányzott célunknak nem felelnek meg.

Hazánk éghajlata alatt olyan növényzet alakul ki, amely az időjárás szélsőségeit jól bírja és éppen ezért a Magyarországon termett magvak mindenütt jól beváltak. Bizonyítéka ennek az is, hogy külföldi vállalatok előszeretettel termesz- tetnek nálunk különböző növényeket.

Ezek a tények tehát a külföldi fűmagvak, behozatala ellen, — és a magyar fűmagvak kivitele mellett szólnak. A szé- leslevélű réti perje, a magyar rozsnok és egyéb fűmagvak iránt nálam már többször érdeklődtek Németországból, Ka nadából, Angliából. E lehetősé- sógek feltárása újabb fűmagtermesztő területek bekapcsolását tenné szükségessé és kivitelünk —• még alacsonyabb áron is — jó üzletnek bizonyulna;

A szükségelet és a lehetőségek felmérése után röviden összefoglalom a megvalósulás módját.

A szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet tulajdonában ezidőszerínt 6 államilag elismert és előzetesen elismert nemesített gyepnövényfajta van. melyek szaporítása állami gazdaságban 240 fch-n folyik. Ez évi 2400 kh sza paritásra elegendő vetőmagot jelent, melyhez az elit anya- mag mennyiségét a nemesítő telep biztosítja. Az intézet és a gazdaság vezetősége úgy dön tött, hogy az éhtmagszaporítás területét a szükség szerint felemeli, vagyis, ha kell,

AZ ORSZÁG ÖSSZES ELITFŰ-VETÖMAGJÁT ELŐÁLLÍTJA.

A kereskedelmi minőségű mag előállítását a. Kertimag Vállalat viszi végbe.

Exportra csak akkor kezdünk termeszteni,- ha arra ajánlatot kapunk.

Bízzunk benne, hogy e szervezet rövidesen biztosítani tudja a fennálló igények kielégítését. de egyúttal a fűmag kivitel kérdését is megoldja.

Dr. Gruber Ferenc, __

az ÖRKI osztályvezetője

Angol törzskanok érkeztek

A megyei tanács szakembereinek irányításával nagyarányú tenyésztői munka indul a megye sertés törzsr tenyésztő termelőszövetkezeteiben. Cél a sertésállomány, illetve típus fokozatos kicserélése egy kívánatosabb, úgynevezett bacon típusra. Baranya megye svéd-sertés körzet lesz. A svéd-sertésre való teljes átcseréléshez egy átmeneti fajta szükséges, amely közelebb áll a magyar fehérhússertéshez. Ez a fajta az angol Large White. A Répcelaki Állami Gazdaságból most hat ilyen angol import törzskant vásároltak a baranyai tsz-ek.

A mágoesl Béke Tsz az elmúlt évben három ilyen korszerű, 30 férő* helyest szerfás fiaztatót épített. A típus . szerfás fiaztatóktöl eltérően ezek az épületek alacsonyabbak, tehát a légterük kevesebb, így télen melegebbek. a

Szakszerű takarmányozás — egészséges malacok

A sertéshús növekvő népélel mezési jelentősége és a sertés- tenyésztés fontos szerepe a mezőgazdasági nagyüzemben egyre nagyobb nyomatékkai irányítja a figyelmet a korszerű tartási és takarmányozási módszerekre. Ugyanakkor közismert, hogy tavaly egyes termelőszövetkezetekben még igen nagy volt az elhullás, másokban pedig meglepően szép eredményeket értek eL Érthető a kívánság; széles körben ismertetni kell az élenjáró termelőszövetkezetek már kikristályosodott tartási módszereit, hogy a szükségletnek megfelelően elindítsuk a sertéstenyésztés nagyarányú fellendülését.

Minden kocától 18 malac évente

A bari termelőszövetkezetben azt tartják: a sok hús előállításához mindenekelőtt sok malac kell. Ezért kocáikat kétszer fialtatják évente. Tavaly — az előhasiakat nem számítva — tizennyolc egészséges ma lacot neveltek fel kocánként;

Mielőtt a kocákat elhelyeznék a kutrciákban, DDT-vel, Matadorral, vagy mésszel fertőtlenítik a kutricákat. Nem meszelik, hanem permetezik, mert így a fertőtlenítő szer mindenhová eljut. A kutricákat szecskázott búzaszalmával almozzák; Az almot gyakran cserélik. Tapasztalatból tudják. hogy a nedves alom a betegségek melegágya. Á vemhes kocák napi jártatását csak az elles előtt 2—3 nappal hagyják abba. A báriak véleménye szerűit a jó ellés lefolyásának a feltételei a következők: a kut- rica gondos előkészítése, a jó almozás, a kocák jártatása és a jó takarmányozás.

Amikor megkezdődnek az ellesek, az ellő kocák mellett mindig van valaki, hisz ilyenkor lehet legjobban meggátolni

az elhullást. A termelőszövetkezetben egyformák a malacok. Ennek is megvan a magyarázata. Azokat a malacokat. amelyek az ellés után gyengébbnek látszanak, a középső csöcsökre szoktatják. Itt több tej van és így utolérik féjlődésbee azokat, amelyek fejlettebbek náluk;

Hogyan

ta karmányozzák a szoptatós kocát ?

Az ellés után néhány napig a helyes bélműködés biztosítása érdekében enyhe hashajtó hatású ivóst adnak a kocáknak. Erről a takarmányról azonban később áttérnek olyan na, amely a malacoknak biztosítja a szükséges tejmennyiséget. Ha nem adnának a kocáknak elegendő takarmányt, akkor a koca a saját testsúlyának felhasználása árán is megkísérli felnevelni malacait. A túlságos lefogyásnak minden kóppen’ gátat kell vetni; Ennek legjobb eszköze az egyedi etetés. Bárban még nincs meg az egyedi etetés lehetősége, de azért igyekeznek több takarmányt adni azoknajk a kocáknak. amelyek több malacot nevelnek. Érdem szerint etetnek. Mégpedig úgy, hogy a több takarmányt követelő kocákat néhány perccel előbb engedik a vályúhoz, mint a többieket. Nagyon vigyáznak a szoptató anyák takarmányának minőségére is. Nem adnak a kocáknak megsavanyodott, vagy dohos takarmányt, mert ennek is a malacok vallanák a kárát. A szoptató kocák takarmányozásánál előnyben részesítik a lédús, friss zöldtakanmányokat. A kocákat a szoptatási idő alatt is legeltetik, ha erre mód vám Télen, amikor nincs zöld takarmány: a zöldet marharépával, jó minőségű silóval és lucemialiszttel helyettesítik, A

Kihajtás előtt Dencsházán

Legnagyobb ellenség a belvíz — ősi mesterség — Szakaszos legeltetés

A dencsháríak évszázadok óta minden tavasszal türelmetlenül várják a Szent György napját. Ekkor hajtják ki az állatot a fűre, és aztán Szent Mihály napig nagy gondot vetnek le a vállukról;

Ösd mesterség ezen a vidéken a legeltetés. Régen még a lovakat is kicsapták a zöldre, most persze erről szó srincs- hisz a ló egyre kevesebb, a Március 15. Tsz már gépekkel dolgozik. De az évszázadok tanulságait ma is hasznosítják. A tapasztalat pedig arról győzte meg a dencsházá gazdákat, hogy a legelőt nemcsak használni, hanem gondozni is kelL

Déncsháza igen lapos helyen fekszik, s a falu határának legnagyobb ellensége a belvíz. Ha nagyon esős az év. mint tavafer, nem Sete; betakarítani

a termést, e a legelő is használhatatlan lesz. Ezért néhány évvel ezelőtt a községi tanács állami támogatást kért ,a belvizek lecsapolósához. Meg ás kapták. Azóta évente 10— 20 000 forint állami támogatással és legalább ugyanannyi értékű társadalmi munkával meg építették a legelőn a lecsapoló árofcrendszert. Tavaly megalakult a víztársulás s most az tartja karban az árkokat és ügyéi a legelő további víztelenítésére.

Már az előző tsz védőerdősávokat ültetett a legelőre és bevezettette a szakaszos legeltetést.

Az idén tavasszal pedi g még meg sem jelent a rendelet, még ki sem hirdették a rét- és legelőjavítási hetet, a denesházá- ak már- munkához iátteki A

március hatodik! tanácsülésen megtárgyalták mi a teendő a legelővel; Aztán kihívták a gépállomást, az elvégezte a réteirrútózást, láncbaronálást, a tagok rendlbehoziták a kutak, itatóhelyek környékét, eltávolították az idegen tárgyakat, a tavalyi kórót. Vágyás szépen rendbehozták a legelőt, amely aztán egy jó esőt kapott, a fű most szép. dús. Április végén terülj asztalkámat talál kánt az állat.

Jövőre pedig dk lesznek az

elsők, akik meggyalultatják a legelőt, hogy az olyan sima 'legyen, mint az asztal lapja. Talán már elegendő műtrágya is jut majd rá és akkor legelőjükön még júliusban is dús lesz a fű; amely az állat legtermészetesebb, legjobb és legolcsóbb takarmánya.

kocákat naponta hárornszoc etetik és ezek abrak iyósa nem pépes, mint a hízóké. Arra is gondolnak, hogy az abrak ízletes legyen. A kocákat a következő összetételű abrakkal etetik: 50 százalék árpadara; 25 százalék kukoricadara, 15 ■ százalék korpa. 10 százalék. borsódara, 2 százalék takarmánymész és egy százalék konyhasó. Ezt vagy íróval* vagy savával keverik össze; ami rendkívül jó hatással van a tejelválasztásra;

Minél többet szabad levegőn!

A malacokat természetszerűen nevelik. Minél többet tárj tózkodjanak a szabad levegőn! A szopós malacokat tavasszal és nyáron öt napos kortól. kéJ ső ősszel és a téli hónapokban pedig két hetes kortól az istállóval összefüggő malacfcifu-: tóba engedik ki. Télen a déli* melegebb óráéban, nyáron pe» dig reggel és estefelé; .

Akárhogy is takarmánya- zunk, a koca tejtermelése neon tart lépést a malacok fejlődé»' sével. Ezért nagyon fontosnak tartják a bárnak, hogy a kist malacokat minél előbb megtanítsák enni; Első táplálék-! ként frissen pörkölt árpát* vagy borsót, kapnak; A frisseit pörkölt árpának ínycsiklandozó illata van és épp ezért hamar rászokik a malac a szilárd táplálékra.- Kéthetes kortól kezdve a malacok már enyhén morzsaiékos darakeveréket is kapnak; A darakeveréket a következőképpen állítják ösz- sze: 70 százalék árpadara» 20 százalék kukoricadara, 10 százalék szemes borsó. A malacok fejlődésére különleges hatással van a fölözött tel, az író, a savó és a zsenge pillangós. A báriak betartják ezt a szabályt is: a tejterméknél legfontosabb a tisztaság. A friss, vagy megalvadt tej gömbölyíti a malacokat; a nem tisztán kezelt pedig valóságos méreg nekik. A báriak tíz napos kórban, ha van, megkínálják a malacokat zsenge lucernával,

Elválasztás 60 napos korban

Ebben a termelőszövetkezeti ben hatvan napos korban választják el a malacokat; Megpróbálták; a korábbi elválasztást is, de art látták, hogy ezt a malacok sínylik meg; Az élJ választást mind a malacok» mind a kocák érdekében fokozatosan végzik. Időtartama náluk 10—15 nap. Ebben az időszakban fokozatosan csökken»' tik a szoptatások számát és ezzel egyidőben fokozatosan megvonják a kocáktól a vizenyős takarmányokat; Ilyen módszer mellett igen ritka a csöcsgyulladás. A malacokat a választás után egy-két hétig a kutricákban hagyják. Közben többször is összeengedik őket; hogy mire ftófcásltásra ’ kerül - sor, addigra megszokják egy« mást

i