Dunántúli Napló, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-27 / 98. szám

1961. ÁPRILIS 27. NAPLÓ 5 * T Csaknem halálra verte gyermekét egy brutális apa A Fortuna Baranyába költözött Az első pillanatban furcsán hangzik a cím, de ez az igaz­ság. Általában minden héten akad szerencsés lottónyertes megyénkben, de a 15. játékhét különösképpen kitett magáért. Négy darab négytalálatos lot­tószelvény gazdája Baranya megyei. Tegnap délelőtt az OTP megyei fiókjában talál­koztam össze a nyertesekkel. Annyian voltak, hogy először külön ki kellett nyomozni ki is az igazi nyertes, — az őket körülvevő kísérők társaságá­ból. Bakó János györgyfai lakos, aki 1957 óta minden héten rendszeresen 3 szelvényen ját­szik, felesége és nővére kísére­tében jött bé a pénzért, a több mint 70 000 forintért, amit a 2 547 880 számú szelvényen lé­vő 11, 51, 63, 85 számokkal nyert a 15. játékhéten. Nem vagyok babonás, de azért megkérdeztem Bakó Já­nost, hogy hol töltötte ki a szelvényeit. — A szentlőrinci vásáron, miközben a malacokat árul­tam. (Jó vásárt csinált). — A pénzzel mit csinálnak? *—• kérdeztem tovább, de ezt a kérdést már inkább a felesége felé tettem fel, hisz biztos, hogy a „beosztás” az ő dolga. — ötvenezer forintot taka­rékba teszünk kamatozóra, tíz ezer forintot autónyeremény- betétre, a többiből pedig ma­gunknak és kislányunknak ru­hákat vásárolunk. Ezután a 8 035 982 számú négytalálatos szelvény tulajdo­nosához fordultam, aki felesé­gével és az otthon maradt gye­rekekkel és unokákkal együtt izgatottan várta a pénz kifi­zetését. — Mióta játszanak? — Amióta bevezették a lot­tót. — Mikor tudták meg, hogy nyertek? — Éppen a fodrásznál vol­tam, amikor a rádióban felol­vasták a nyerőszámokat — mondja a feleség. — Siettem haza és amikor a férjemnek elmondtam az újságot, elsá­padt. Közben megérkeztek a 8 036 041 számú szelvény tu­lajdonosai, akiket szintén mint szerencsés nyerőket üdvözöl­tem. — Mióta játszanak együtt? — Egy éve elmúlt, hogy hárman rendszeresen együtt játszunk, « általában sok szel­vénnyel. — Nyertek már? — Én igen — szólt a kollek­A magyar szakemberek több évi kísérletezés után kiváló gyógyszer-takatmánykiegészl- tőt készítettek, amellyel elejét lehet venni a fertőző baromfi- betegségek terjedésének, s ezenkívül hatásaikra az álla­tok sokkal jobban értékesítik a feletetett takarmányokat. A Furazolidion nevű gyógy­szer-alapanyaggal az idén elő­ször nagy mennyiségű baromfi táp-kiegészítőt gyárt a Fhy- laxia Oltóanyagtermelő Inté­zet. Az érdeklődés máris igen Baranya megye termelőszö­vetkezeteiben az idén hatvan- négymillió forintos állami se­gítséggel 524 létesítményt épí­tenek. Egy 102 férőhelyes mag- tárpadlásos tehénistálló» két 200 férőhelyes szabadtartásos tehénistálló, egy 30 vagomos és két 15 vagonos magtár, 2150 férőhellyel, 24 növendékmarha istálló és 36 darab 50 férőhe­lyes szerfás növendékmarha- istálló épül. 23 férőhelyes tég­lás sertésfiaztatóból 3, húsz fé­rőhelyes A. típusú sertésfiaz­tatóból 01, 20 férőhelyes B. tí­pusú sertésfiaztatóból pedig 57 tíva egyik tagja. — Már volt több négytalálatosom is a lot­tón. Természetesen továbbra is játszunk együtt, hátha még nyerünk. Miközben Pécsett beszélge­tek a nyertesekkel, körülbelül abban az időben fizetik ki a negyedik négytalálatos szelve nyért járó összeget Varga Fe­renc villanyszerelőnek a sziget vári OTP-fiókban. Időközben megtudtam, hogy Varga is rendszeres lottójátékos és a múlt évben már nyert 50 ezer forintot, amiből házat vett és most a házát nagyobbra cse­réli ki. — Ugye igazam volt? A Fortuna tényleg Baranyába költözött. S. A nagy a Tikofurán néven for­galomba hozott gyógyszer-ta- karmánykiegészítő iránt. A kí­sérleti tapasztalatok szerint a baromfipestissel és a baromfi kokcidiózissal fertőzött állo­mány rendszeres Tijtofurán adagolás hatására teljesen meggyógyul: az elhullások már az adagolás megkezdése utáni harmadik napon megszűnnek. Külön előny, hogy a Tikofu- ránnal kezelt baromfiállomány között nem marad úgynevezett bacilusgazda. A csibenevelők­darab épül. Épül még 55 da­rab 100 férőhelyes téglás ser­téshizlalda, 9 darab 500 férő­helyes téglás sertéshizlalda, 65 darab 120 férőhelyes szerfás sertéshizlada, 71 darab 250 fé­rőhelyes szerfás süldőszállás, 7 darab 2500 férőhelyes csibe­nevelő. 20 darab 3000 férőhe­lyes szerfás baromfiéi és 6 da­rab 300 férőhelyes juhhodály. Az állami kölcsönből 48 helyen ásott, két termelőszövetkezet­ben pedig fúrt kút is lesz. üt- vagonos szerfás góréból negy­venegy 10 vagonos, vasvázas góréból pedig két darabot/épí- tenek a megye tsz-ei. Nagy barna szemeivel oly bánatosan néz, mintha segítsé­get kérne. Keveset beszél, nem hancúrozik annyit, mini másodikos osztálytársai. Ne­vetni is ritkábban szokott. Mégis mindenki szereti Vasa­son az iskolában, ahová jár. Mástól nem is várhat szere- tetet a kis Ilonka. Pedig na­gyon vágyik rá. Helyette ve­rést kap otthon, ha ugyan ott­honnak nevezhető a Vasas C utca 22. számban lévő lakás, ahol szüleivel együtt élt eddig. A szeretetlenség tette bá­natossá a kis Ilonkát. Ez okozta a hallgatagságát, szo­morúságát is. Pedig alig más­ben, ahol már az első naptól kezdve, s legalább hathetes korig adagolják, ott a baromfi- pestis egyáltalán nem fordul elő, a kokcidiózis pedig csak igen csekély mértékben. A nagyüzemi kísérletek — ahol 100 000 csirkén próbálták ki a Tikofurán hatását — bebizo­nyították, hogy a Tikofurán biztosabb és nagyobb hatású az antibiotikumos készítmé­nyeknél is. Az elhullások nagy mértékű csökkenésén kívül számottevő a súlygyarapodás­többlet. Azonos takarmány­érték juttatása mellett a Tiiko- íurános keverékkel etetett ál­latcsoportok általában 10—14 százalékkal nagyobb súlygya­rapodást értek el, mint az el­lenőrző csoportok. A tojótyú­kok esetében ugyancsak gaz­daságosnak bizonyult a gyógy­szer alkalmazása: az ellenőrző csoportok hozamszámához ké­pest 20—25 százalékkal nőtt a tyúkok tojáshozama, s ezekből a tojásokból kikelt csibék a betegségek ellem nagy ellenálló képességükkel tűntek ki. Tikofurán bői az idén 7 ton­nát gyártanak, s árusítását az egész országban megkezdték. Az értékes gyógyszer-fakar- mánykiegészítőből egy estbe teljes felneveléséhez körülbe­lül 40—50 fillér értékű szüksé­ges. fél évvel ezelőtt még ő is ép­pen olyan vidám volt, mint hasonlókorú társai. Csakhogy akkor Baján élt. Nem a szü­leinél, hanem egy idős házas­párnál. Tőlük mégis sokkal, de sokkal többet kapott, pedig állami intézetből vették ma­gukhoz. Szerette is őket. Az örökbefogadást tervezgették már Rópityék, amikor közbe­léptek a „szülők”. Anyja, akinek addig nem kellett, egyszerre rájött, hogy nem tud tovább meglenni gyermeke nélkül. Vége vol! Ilonka boldogságának. Deme­ter Mihály, akihez a kis Ilon­ka anyja férjhez ment, eleinte még türtőztette magát. De ké­sőbb már elviselhetetlenné tette mostohagyermeke éle­tét. Napirenden volt a verés. Enni sem kapott elegendőt. Tegnap aztán kicsordult a po­hár. A kis Ilonka az iskolában rosszul lett. Osztályfőnöke először kivezette a falfehér gyermeket, s mikor észrevette rajta a verés nyomait, orvos­hoz ment vele. — Ilyent még nem láttam — mondta az orvos elcsodál­kozva. A gyermekkórház orvosai­nak gyakorlata alatt sem for­dult elő még hasonló eset. — Csodálom, hogy más ko­molyabb baja nem lett a kis­leánynak, hiszen ez még ha­lállal is végződhetett volna ... Az ügyeletes doktornő sza­vai ezek, aki kórházba szállí­tás után először vizsgálta meg. Ilonkának csupán annyi „bűne” volt, hogy noteszét és ceruzáját egyik osztálytár­sánál felejtette. Ezért verte el „apja” vasalózsinórral tegnap­Április 24. és 25-én jólsike­rült csibenevelési bemutatót szervezett a megyei tanács me­zőgazdasági osztálya, a Görös- galli Állami Gazdaság .csata­helyi üzemegységében. A be­mutatóra mintegy 40 termelő­szövetkezeti baromfigondozó jött el és tekintette meg» ho­gyan nevelik nagyüzemi mó­don. olcsón a baromfiakat az állami gazdaságban. Az egy­begyűlteknek Szalonnái László előtt este. De még az sem volt elég a brutális embernek, hogy a kislány összeesett. Ak­kor is ütötte, rugdalta tovább. Nem maradt egyetlen rész a gyermek testén, ami ne visel­né az ütlegelés nyomait. — Sírtál? — kérdezem a kis Ilonkát. — Azt nem volt szabad so­ha. — És anyukád mit csinált? — Nézte. Nem szólt.^ Ö is meg szokott verni, ha sírtam, amiért apukétól kikaptam. A kisleány testén véraláfu- tásoktól szinte egy fillérnyi fehér bőr nem látszik. A fe­jén a repedésből még most is szivárog a vér. A régebbi üté­sek nyomait is felfedezheti még a laikus is a gyenge tes­ten. Apja kezének nyomai, aki itt mutatta meg erejét. Demeter Mihály mentségére még az sem szolgálhat, hogy ezt részegen tette. Józan volt. Igaz, előtte való este, amikor egyforintos csokoládé miatt verte meg utoljára Ilonkát, felöntött a garatra, úgy mint számtalan más esetben. De a keddi felháborító esetben jó­zan fejjel, tudatosan kínozta meg a gyermeket. Ember az ilyen? Nem ma­radhat náluk egy percig sem tovább a gyermek. A Gyer­mekvédelmi Tanács már meg­tette a feljelentést. A bünte­tés bármily súlyos lesz is, nem oldja meg a kis Ilonka sorsát. Gondoskodni kell ar­ról, hogy soha vissza ne kerül­hessen azok közé, akik így bántak vele. Biztos, hogy így is lesz, és a kis, bamaszeniű Ilonkával elfeledtetik ennek az egy évnek még az emlékét is. Hillebrand Lajos a megyei tanács mezőgazdasági osztályának kisála (.tenyésztési előadója, valamint Takács Vil­mos, a Görösgalli Állami Gaz­daság baromfitenyésztője mu­tatta meg, hogyan lehet olcsó etetővel, itatóval, fűtőberende­zéssel baromfigazdaságot léte­síteni. Megmutatták a keltető­gépet, elmagyarázták helyes kezelését s bemutatták a na­poscsibék és tojótyúkok helyes gondozását. Dr. Sik Endre vacsorát adott a távozd indiai nagykövet tiszteletére Dr. Sik Endre külügyminisz­ter, szerdán vacsorát adott a távozó indiai nagykövet, K. P. S. Menőn tiszteletére. A vacso­rán jelen voltak: Péter János, a külügyminiszter első helyet­tesé, Szarka Károly, és Púja Frigyes külügyminiszter­helyettesek, a külügyminiszté­rium több vezető munkatársa, valamint az indiai nagykövet­ség diplomatái. Hatékony hazai gyógyszer Takarmánykieggszitő a legveszedelmesebb baromfibetegságet eilen--------------- ....... ­H atvannégymillió forint állami segítséggel építkeznek a tsz-ek Olcsón sok baromfit! Jól sikerült a csibenevelési bemutató Csatahelyen (4.) Aki nem ment dolgozni, és nem tudta Igazolni, hogy miért, attól levonta a munka­egységet fegyelmezetlenség cí­mén. Volt akitől öt munka­egységet is, mástól csak felet. —* Mi ez? — dühöngtek az emberek és szidták az elnö­köt. — Tőlem levontak öt munkaegységet!... Tőlem ket­tőt! ... Tőlem felet... Igaz­ság ez? ... Menjünk a párt- bizottságra! ... A tójára se nézünk az elnöknek... Az elnök nem engedett. — Levontam és majd a köz­gyűléshez mehetnek panasz­ra. Ha a közgyűlés eltörli a büntetést, akkor visszakapják a levont munkaegységet, ha meghagyja, akkor meghagy­ja... A közgyűlés egyiket meg­hagyta — másikat hatálytala­nította. Persze, volt ezekben a mun­kaegység-levonásokban né­ha túlzás is — Lőrincz János ilyen ember —, de kaszál a lucernában, nincs arra ideje, hogy a négylevelűt kivólasz- sza. A munkafegyelmet meg kellett szilárdítani. Tíz vala­hány tagnak levont öt-öt mun­kaegységet, vagy huszonötnek kettőt, egyet, felet. Mégis használt a módszer. Szlkszai János meg Szabó Sándor tavaly a „sértettek” közé tartozott, ma nagyon rendesen dolgoznak. Ki így, ki úgy — de meggyőződtek, hogy a közös gazdaság, a kö­zös élet, a közös munka na­gyon komoly és felelősségtel­jes dolog. És fegyelem nélkül nincs közös munka. Tekintélye van a fegyelem­nek, és ma már nem virtus, ha valaki megszegi. Nehéz egy elnöknek — any- nyi bizonyos. .Örök igazság, hogy az emberekkel bánni tudni kell. És mint mondom — Lőrincz Jánosnak szeren­cséje is volt — ez a dinami­kus módszer máshol más eredményt hozhatott volna. De minden rendbejött. * Ballagunk az elnökkel a fa­lu főutcáján. Megnézzük a kovácsműhelyt, azután a csi­beszállás felé sétálunk. Az el­nök egy pillanatra megáll, megfogja a karomat és előre int. — Nézze csak azt az embert ott a parton... Hát így vál­toznak meg manapság ... Áll az ember, fenn az út mellett az agyagos, homokos parton, seprűre támaszkodik és mozdulatlanul hallgatja a kétezer csibe csipogását. Radios Dániel évekkel ez­előtt hónapokig a közös tájára se nézett. Amikor a Szabadság megalakult, néhány hónapig még dolgozott, azután beje­lentette, hogy beteg. ígértek neki fűt-fát, de Radios nem ment a közösbe dolgozni. In­kább elvállalta az özvegy, fél- lábú Tóth bácsit a három ka­taszteri holddal meg a lóval, szekérrel és vígan szekerezett, szántott a három holdon, meg fuvarozott, a közösnek a tá­jára se nézett. Roppantul tetszett neki a ló, meg a szekér, meg ez a „terü­letenkívüliség”. Egyesült a két szövetkezet, de ő mindig azzal tért ki, hogy csak akkor megy, ha megteszik őt brigádvezető­nek, mert ő vezetésre szüle­tett, tud ö irányítani. Az el­nök először mérgelődött. Nem tudta, mit csináljon Radics Dániellel, aztán a vezetőség elküldte kéthetes baromfi- tenyésztő tanfolyamra. Hát ha vezethetnékje van, akkor majd vezetheti a baromfigazdasá­got. Amikor Radics Dániel meg­érkezett a tanfolyamról, be­állították csoportvezetőnek az állattenyésztési brigádba. Ö gondozza a szövetkezet ba­romfiállományát, de az agro- nómusnak is segít az állat- tenyésztésben. Madarat lehetne vele fogat­ni, és aligha van még három olyan ember a szövetkezetben, aki különbül, lelkiismerete­sebben látja el a dolgát, mint ő. Éjjel-nappal ellenőriz, gyártja a jelentéseket, min­dent alaposan megnéz, figyel, mindent alaposan ellát. Csupa figyelem és munka lett Ra­dics Dániel — a három hold, a ló meg a szekér — már a múlté. — Hát ez Radics Dániel tör­ténete — nevet az elnök —, de mondhatnám én magának Pintér Istvánt is, akit úgy kellett odaveszekedni a mun­kára, amikor a régi fogatos megbetegedett. Behívtuk az irodába, jegyzőkönyveztük, hogy nem akarja elvállalni a fogatosságot... Nem tudtam már, hogy mit csináljak. Az­tán megmérgelődtünk, és min­den nap, jogunknál fogva odarendeltük a fogathoz... Aztán ott is felejtettük. Kér­dezze csak meg ma Pintér Ist­vánt, hogy otthagyná-e a fo­gatot! El se lehetne talán za­varni onnan... Az ellentétek, a helyenként túlságosan merész módszerek ellenére is — ma már nagyon szeretik Csertőn az elnököt. Megértették az emberek, hogy az elnök az ő javukat akarja, és az elnök is megértette, hogy ez bonyolultabb, mint az állami gazdaság, itt az em­bert jobban kell látná, mint a földet. Szerény ember. — Ne higgye, nem olyan jó ez a szövetkezet — tiltako­zik, de csattanóként véletlenül éppen azt a levelet bontja fel a napi postából, amelyben a megyei tanács mezőgazdasági osztálya arra kéri a szövetke­zetét, hogy vegyen részt a szakmai továbbképzések lebo­nyolításában. Kell a szerénységre ennél pompásabb válasz? Ezt a levelet se véletlenül kapták Csertőn. Korábban azt írtam, hogy az új dolgok a szövetkezetben elsősorban az elnök nevéhez fűződnek. így van. — Talán nem is az én ne­vemhez — szabadkozik az el­nök. — Szeretem az újat, a merészet, de minden új dolgot megmutatok a vezetőségnek is. Elvittem már őket Belvárd- gyulára Is, a bicsérdi hizlaldá­hoz is, Rózsafára is... köny- nyebben megértik, megcsinál­ják, ha a saját szemükkel is látják, hogy mit csinálnak máshol... Benyúl az asztalfiókba, ki­teregeti a papírokat. — Nézze, most ezzel próbál­kozunk ... Eróziós kísérletek. A tinta­vonalakból még csak a szak­ember tud pontosan következ­tetni. Két hold húsz fokos lejtőt fél holdakra parcelláznak. Az egyik félholdon hosszirány­ban vetik a kukoricát, az alatta lévő félholdon kereszt- irányban. A szomszédos par­cellákon ugyanígy vetnek, de amíg erre a parcellára nem szórnak műtrágyát, a másikra két mázsa nitrátot, egy mázsa foszfort és fél mázsa kálisót. A kontroli-parcella mellette van, azon felül keresztirány­ban lesznek a sorok, alul hosszirányban. <— Ebből sokat megtudunk..; — mondja lelkesedve az elnök — Tavaly is kísérleteztünk ..; a martonvásári 1, 5, és a 39-es kukoricával. Látja, a 39-es ná­lunk bevált, most a 40-essel próbálkozunk. A vezető könyvelő. Kovács András — aki eddig csak fi­gyelmesen, csendes derűvel hallgatta a beszélgetést — a számok embere lévén, közbe­szól; — Elnök elvtáns, és az új prémium? — Hót igen, az prémiumban is újjal próbálkozunk, ha tu­lajdonképpen nem is új, hi­szen Szentdénesen már csinál­ják, de ml is megpróbáljuk... Tavaly ötvenkétezer forint értékű prémiumot osztottunk ki terményben és pénzben ... Most a családi tervezés alap­ján hatvanezer forint értékű prémium lesz Csertőn, de a ta­valyi, a korábbi elosztási rend­szer igazságtalan volt. Ha va­laki csak hatvan munkae”v?á- get teljesített, de a reábízott vetés jó földbe jutott, és a hatvan munkaegységen kívül mást nem is csinált, mégis ha­zavitte a prémiumot. {Folytatjuk,) 4

Next

/
Thumbnails
Contents