Dunántúli Napló, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-02 / 79. szám

8

NAPLŐ- ’r*-”- - -*

vasárnap, 1961. Apr. t

f

A szervezetlen szállítás eredménye

Majdnem négyezer kilométer felesleges út

Helyreátlítiák a szigetvári vár kazamatáit

A Műemléki Felügyelőség ez évi munkájából

Természetes, hogy az észszerű gazdálkodás nemcsak a termelőüzemeitre, hanem az ezekhez szorosan kapcsolódó szállító vállalatokra, illetve a szállító vállalatok tevékenységét irányító felsőbb szervekre is vonatkozik.

Ha a gazdaságos termelés, illetve a szállítás ennyire természetes, akkor jogos a kérdés, vajon hogyan lehetséges, hogy egyes szállítási munkaterületen az egyébként jól dolgozó Magyar Általános Szállítmányozási Vállalat, röviden MASPED érthetetlen körülmények hatására, a népgazdasági érdekekkel nem összeegyeztethető ésszerűtlen fuvarírányí- tasi végez annak ellenére, hogy ezért már az elmúlt esztendőben is több bírálat érte a vállalatot.

Az előbbi megállapítások bizonyításaképpen néhány hite- 'e* adat: I960, december 18-án Mohács hajóállomásról egy vagon műtrágyát kellett elszállítani Nagy baracskaira. A két helység közötti távolság Összegen húsz kilóméter. Ez az Út talán túlságosan rövid és egyszerű lett volna a MASPED illetékeseinek, ezért a lehető ^'komplikáltabban úgy oldottak meg, hogy Mohácson a hajóállomáson felrakatták teherautóra, ami aztán elvitte a rakományt a vasútállomásra, ahol a cukorrépa-szállítás csúcsforgalmi idejében kénytelének váltak vagont felszabadítani, az autóról vagonba rakták a műtrágyát, a vagon,elindult és Villány—Pécs—Báta— baja útvonalon összesén 165 kilométert utazott, majd a célállomásra megérkezve, ismét átrakták teherautóra, vagy von tatára és az árut leszállították a rendeltetési Helyére.

Ez az eset nem egyedülálló, mert i960, december Z—-28-ig Mohács hajóállomásról Vas- kútra négy vagónt szállítottak hasonló módon, ahol a közúti '‘•véi.j km helyett, Vasúton ISO kilométert tett meg az áru. De* t «ember 22. és 30. között öt va- - gont irányítottak Gara községbe. amikor SÍ km helyett, 166 km-t utazott a műtrágya. December 10. és január 11. közötti időben Dávoefra 16 vagont szállítottak, a közúti 28 km helyett, vasúton 17? km-es szakaszon,

A példákban ismertetett ész> szerütlen szállítások ereimé' nyeképpen 3405 többlet kilómé tért tett meg a műtrágya Mohácsról, amíg a végeredményben közelben tévő helységekbe elkerült. E helytelen szállítási irányításhoz még hozzá tartozik az is, hogy ezzel egyidőben a vasútnak nehézséget jelentett a csúcsforgalomra való tekintettel vagont adni, viszont ugyanakkor az AKÖV mohácsi kirendeltségén fuvarhiány miatt álltak a kocsik.

Előfordult még olyan eset is,

begy a MÁV — helyesen — megtagadta a szállítást, mert szintén érthetetlen módon Mohácsról1 Dunaszekesőre akartaik szállíttatni vasúton műtrágyát és így lg km helyett a szállítmány II» km-t utazott volna. Ezután már nem volt más tehetőség „kényszerűségből” lényegesen rövidebb idő alatt és olcsóbban, gépkocsival szál»- tottáfc el a műtrágyát.

E néhány kirívó példa még nem meríti ki a gazdaságtalan szállítások statisztikáját, de nem is lenne értelme azokat tovább sorolni A Baranya megyei tanács illetékesei az esetet jelentették a KPSl-nek. Várunk, reméljük, hogy ezek után ésszerűbben irányítja majd a szállításokat a MASPED.

Schmidt Attila

BARANYÁBAN sok olyan műemlék van, amelyiknek híre nemcsak az országban, hanem még külföldön is ismert. ITyen' például a szigetvári vár is. Ezt és a többi hasonló jelentőségű műemléket a múltban nagyon elhanyagolták. — Még a felszabadulás irtán sem fordítottunk olyan gondot rájuk, amilyent megérdemeltek volna. Csak az utóbbi években kezdődött meg a műemlékek helyreállításai, rekonstruálása és idegenforgalmi értékének kihasználása. Ez az: utóbbi öttíz év azonban nem pótolhatta azokat a mulasztásokat, amelyeknek az lett az eredménye, hogy az értékes, szinte felbecsülhetetlen jelentőségű műemlékek sora erősen megrongálódott. Természetesen azt már sikerült elérnünk, hegy

I

ezek tovább nem rongálódnak, állaguk nem romlik. Még

KRÉMEK MBM.1T

Messziről olyan a baromfiudvar* «önt a pipacson; mező. A kopár, még alig rügyező fák alatt vörhenyes tollái, piros tarajú tyúkok, kakasok kutatják a magot a sárgásbarna földön. Mesetíről fehéren vakít íz ólak frissen meszelt fala és felkiáltójelként vetődik rá, a gondozónő kezében himbálózó rfeséges veder árnyéka. Közelről tompábbak a színek, ám nagyobb a zaj, égybeolvad a kukorékolás a tojó tyúkok koí- kodácsolásával.

A véffiéndí Uj Tavasz termelőszövetkezet msjeréptíle- íeiben a szép sertések, szarvasmarhák mellett, legtöbb elismerést a tsz baromfi törzsállománya kapja. A magyarsárga tyúkok már az Ősz óta tojnak és naponta több mini eoö tojást biztosítanak. A legszebbek, a legjobb tojók Krémet Mihályné gondozottal, aki nem csak érti, de szenvedélyesen szereti is a munkáját.

Négy éve gondozza a tsz baromfiállományát. nagyszerű eredménnyel. Beszélgetni alig lehet vele, hiszen örökösen

2100 személyes fiimü épöl az íj István ll-aknán

A modern bányászfürdőt a ■Komlói Építőipari Vállalat dolgozói 1962 júliusára készítik el. A kétemeletes fürdőéptí let mellett elkészítenek még egy iroda- és lámpakamra épíí .letet is. A két épületkomplexum össze lesz kötve az új aknatoronnyal és a bányából

kijövő munkások egy függő folyosón át juthatnak a lám- pabamrába, onnan meg a fürdőhelyiségbe, vagyis a kiszálló bányászoknak nem kell egyáltalán szabad területen mennl- ök, hogy megfürödve és felöltözve elhagyják a bányát.

Az új banyászfürdö épületének a második emeleti részét készítik az építőipari dolgozók

tesz-vesz, nincs egy nyugodt pillanata. Hol keveréket készít. hol vízzel tölti az itatóvályúba*, vagy éppen a hófehér tojásokat szedi össze: A haragos, szeszélyes kakasok közé nemigen merészkedik bot nélkül az idegen. Krémer nénit azonban ismerik, körülveszik, körülrepdesik, ha meghallják az etetéshez hivó „pipi-pipi”-!. Krémer néni „személy szerint' is ismeri valamennyit. Tudja melyik az először tojó tyúk, a mindig éhes, a szelíd és a zsörtölődő kakas.

Mindennap, vasárnap te, estig ott van a baromfiaknál. Ott tölti a hármas ünnepet is, s hogy ne unatkozzék, előveszi a most vásárolt „Baromfitenyésztés” című könyvet.

Kicsit restelkedve mondja, hogy a baromfibetegségeket szeretné megtanulni belőle, mert f az ilyen házi fcuruzslá- sös gyógyítással úgyse jutnának sokra. Krémer néni tovább jutott egy lépéssel a többieknél. Csodálkoztak is a faluban, hogy az első hívó szóra elutazott a baromfitenyésztési tanfolyamra, pedig az ilyen idős asszonyok mór nemigen szeretnek tanulni, utazgatni.

Sokszor mondja, hogy nem földöntúli dologtól lesz szebb a baromfi, több a tojás. Tiszta hely, jó gondozás, jó eleség kell nekik. Egyszer, amikor a jó vítaminos tojótáp elfogyott, napról napra kevesebb tojás várta a fészken. Amikor aztán újra etettek tápot, két nap alatt ismét tojni kezdtek a tyúkok.

Krémer néni özvegy asz*

szony, nyugodtan töltheti az ünnepnapot is munkahelyén. Bár nem csupán a lelkesedés tartja ott, a baromfi gondozás jói fizető mesterség, tavaly is 1400 forintot keresett havonta átlagosan. —■ Kis cipők, kabátok, babák Antiinak és Marikának a két kisunokának, új varrógép a menyének, — ezt vette'a tavalyi keresetén. A fiatalos kedvű, szorgalmas nagymama az unokákért dolgozik és még nagyon sokáig szeretne dolgozni.

A, tsz-ben sok munka vár rá, hiszen az Idén 20 mázsa pecsenye csirkét szeretne értékesíteni a szövetkezet és 3000-re, majd 10 ezerre emelni a ba romfi törzsállományt

Csak egyetlen kívánság.

van, nagyon szeretne sokáig egészséges maradni, sokszor meszelni ragyogó tisztára a baromfiólakat, boldogan' szedni Össze a környéken megcsodált szép tojásokat, és gyönyörködni az egészségesen vidám, piros tarajú baromfi seregben. Azt tervezi, hogyha már tsz- nyugdíjas fez, akkor is vísz- szajön segíteni egy kicsit, mert aki igazán szereti a munkáját — az sohasem tud tőle igazán elszakadni.

mindig van azonban elég sok teendő.

Az említett szigetvári vár ts azok közé tartozik, amelyez. igen eibanyagoítak voltak. — Most már itt az állagmegóvási I munkák nagy részét eívégez- : tette az Országos Műemléki Felügyelőség, a megyei tanács és a múzeum. Tekintettel arra, hogy e vár történetével kapcsolatosan a magyar történelem egyik fordulópontjának cégyszázéves évfordulója közeledik a műemlékvédelmi felügyelőség itt végezteti idén * legtöbb* munkát

A vár főbejáratával szemben feltárták a kazamatákat A helyreállítási munkákat pedig idén végzik el. A tervek szerint a várnak e részében turistaszállót is létesítenek. A bét helyiségből álló turista^ szállón kívül egy váróhelyiség és egy büféhelyiség is létesül. A kazamaták fennmaradó hat helyiségét viszont kiállítási célra lehetne felhasználni. — Egyelőre nincs döntés erre vonatkozóan. Mivel a helyiségek elég nedvesek, jelenleg még kiállítás céljára nem alkalmasak. A múzeum úgy tervezi, hogy egyelőre a várban lévő iskolai kollégium kiürítése után felszabaduló részben helyezik el a vár és a környék régészeti, történelmi emlékeit.

A szigetvári várban a tervek szerint a várfalak rekonst ruáláíára is sor kerül az idén. A műemlékvédelmi felügyelőség a szigetvári várban csak a kazamaták helyreállítására több mint ötszázötvenezer főÓnto* fordít E munkákat előreláthatólag a nyár közepére fejezik be. A vár törökkőn dzsámijának a. feltárását is szeretnék az idén megkezdeni.

SIKLÓSON is végeztet munkákat a műemlékvédelmi felügyelőség. A várfalak régészeti feltárása most folyik. Az eredeti falakat és a járószintet. keresik, hogy azután a várfalakat rekonstruálhassák. A várfalakon ugyancsak dolgoznak, de itt csak kisebb állagmegóvási munkákat végeztetnek el. A siklósi vár barbakán járnál már elkészült az úgynevezett gyifokjáró rekonstruálása is.

A műemléki felügyelőség Pécsett is sokat költ idén a műemlékek helyreállítására, megóvására. A tervek még nem készültek el, hogy milyen műemlékek kerülnek helyreállításra idén a városban, de az eddig megkezdett munkákat tovább folytatják. Így a Kór- báz téri dzsámihoz vezető lejáratot kikövezik és a járdát helyreállítják. A dzsámi így könnyen megközelíthető lesz kívülről a lemélyített úton. A kórház felőli oldalon kerítés zárja majd el az utat. A dzsámi tetejének bádogfedése is hamarosan dlkészül. A Széchenyi téri dzsámi kupolájának hosszantartó munkálatai idén véglegesen befejeződnek. Már csak a fémburkolat elhelyezése van vissza, amire ebben az évben sor kerül.

Giraudoux-est a városi művelődési házban

A városi művelődési házban működő Felolvasó Színház március 27-1 előadását a modem francia dráma egyik világszerte elismert megújítójá- nak. Jean Giraudoux-nak (1882—1944) szentelte, aki a hagyományos drámai fonnák feloldását sok szellemes ötlettel, lélektani elemzéssel, zeneiségre törekvő költői nyelvvel, elegáns bájjal elegyítette. A két háború közötti évek nagy írója ma sem kopott meg. Drámai költészetének középpontjába a néha gúnyos fintort vágó, néha finoman mosolygó, néha az ember nagy problémáit súroló, de mindig könnyed játék kerül, akár antik témákat ír újra (Amphy- trlon XXXV1I1, Elektra, Trójában nem lesz háború, vagy az ótestamentuml Judit), akár mai környezetben keveri a

valóságot mesével (Sellő),

vagy a férfi hiúságot gúnyolja "Szellemes ötlettel (Bellac-i

Apollo).

Az említett drámákból bemutatott részleteket ár. Németh Antal előadása vezette be, s kötötte össze. A bemutatott színműrészleteket és egy- felvonásost is ő rendezte.

A női szereplők közül legtöbbször Medgyesi Máriát láttuk a színpadon, aki a köny- nyedséget fiatalos bájjal és finom mérték tartással pótolta. Spánylk Éva tragikus hanglejtése, élvezetes szövegmondása, Koós Olga okosan adagolt temperamentuma nagymértékben hozzájárult az előadás sikeréhez. A férfiak közül Bánffy György kulturált, minden túlzástól tartózkodó, értelmes szövegmondása, Szabó Oltó öjletes, a karikatúra hatérét soha át nem lépő jellemábrázolása, Tánczos Tibor eleven természetessége tűnt fel leginkább. Az Irodalmi Színpad műkedvelő tagjai (Bérezés Lívia, Olasz István és Melczer Andor) dicséretre mél teán vállalták a rövidebb szerepeket, harmonikusan illeszkedtek az együttesbe.

Nem szabad befejeznünk e rövid beszámolót a közönségről való megemlékezés nélkül. Ugyanazon az estén, amikor külföldi karmesterrel vezényelt hangverseny is várta a közönséget, a Giraudoux-estet is zsúfolt terem élvezte. Azt, hogy Pécs valóban nagyvárossá növekedett, igényes közönségünk ilyen örvendetes szaporodása is kézzelfoghatóan bizonyítja.

FABIAN ISTVÁN--WWí

tett boldogságot is a fiatalok számára.

Szerelem?

A szülők konokul, kíméletlenül vagyonhoz kötötték a fiatalok szerelmét, álmait, ábrándjait. Aligha volt a múltban még három község a megyében, ahol Ilyen pusztító és nyomorúságos lett volna az emberek között a vagyoni ellentét — mint Nagyharsány- ban.

Még ma is látni a nyomát a régi kolóniának, a pincelakásoknak, földbevájt kunyhóknak — ahol a nagyhansányi szegény emberek éltek, a rögös, kopár játszóteret, ahová a vagyoni különbség a szegény emberek gyerekeit tiltotta. Az ipar — a kőbánya és az áramfejlesztő formájában — már a század elején megtelepedett az alig ezerhél- ozáz lakosú faluban, de.a szellem, az emberi boldogság szabadságára a huszadik század, közepéig kellett várni.

Lapozgatok a nagyharsányi anyaköhyvben. Ezek a könyvek nagyon sokat tudnának beszélni, hogy mennyi álom oszlott szét, mennyi igaz, őszin te érzésbe gázolt a vagyon.

“ Eh nem régen vagyok a íalub&n, mindössze néhány éve —• mondja a csendes lapozgatás közben Petz Gábor, a tanácstitkár —, de mesélik'

A

z ördög is itt akart meg nősülni. A legendás száj hagyomány szerint haj danában az ördög megs zár tot ta a Szársomlyót, hogy elnyer je a világszép nagy harsány leány kezét, de a vén bany; túljárt az ördög észén.

A mai Nagyharsány kör nyékén élt a gyönyörű, fekete hajú leány, akit a banya nevelt, Roppant tetszett az ördöt nek a leány, és egyessége-t kötött a banyával. Megkaphatja a leányt, ha egyetlen éjszaka i kakaaszóig felszántja a nagy harsány i hegyet Az ördöf persze pórul járt, mert hiáb, fogta hatalmas ekéje elé a po kolbéli macskákat, a bany; túljárt az eszén, mire az ördöí egy nagy ugrással levetett* magút, a nagyharsányi hegy rőt, és mérgében Harkányod a pokolba bújt,

Eddig a k üdvéit, naiv száj- ií&gyomány, de a legendáié eltekintve — nagyon tanulságos a nagyharsányi házasságok története. Az újságíró — ha a falusi házasságok krónikáját akarja megírni — keresve m találna jobbat, minthogy belelapoz a íiagyhursáuyi anyakőnyvbe,

•

Hire van, hogy ezen a vidéken mindig nagyon szép leá- nóml^éltek, de a szépség, a

az idősebbek, hogy ebben a faluban azelőtt szegény a gazdaggal össze nem házasodhatott.

Pávics Dezső bácsi, a régi idők tanúja — csendesen bólogat, az árnyékban nem is látom, hogy homályosodik-e e szeme, de halkan csak ennyit mond.

— Nehéz volt akkor fiatalnak lenni, kérem... A szegények csak titokban gondolhattak arra, hogy a gazdag leányt vagy a gazdag fiút- szeretik... nem lett abból a szerelemből házasság soha...

Sötét tragédiákat takar az utolsó néhány évtized is.

A nagyharsányi halottnyilvántartó könyv egyik oldalán van egy bejegyzés 1949-ből: V. Vilma hajadon, öngyilkosság, akasztás, 1949. november 28.,,

V. Vilma is azért halt meg, mert szegény fiút szeretett és a szülők minden eszközzel ellenezték a házasságot.

Tiltották a szerelmet, mert K. Pista szegény gyerek volt. V. Vilmáék módos parasztemberek —- oldalkocsis motorke rékpárral, ami abban az ide ben nagy rangot, külön rangot jelentett — K. Pista csak szegény, nagycsaládos bányászasztalos fia, akinek a bányában keresett fizetésén kívül semmije a» vatt.

tía elkészül az épületkomplexum, ilyen lesz. A függőfolyosó csatlakozik m mkmtörom^koa

1

v

t

Bűvitik HarjíáByJMőt !

Kétmillió fürdővendégeit vár- ( nák az idén Harkányba, ezért j & Várható forgalom omelkedé- j sének megfelelően bővítik és i szépítik a fürdőt, A strtúldőn I mór épül n második medence, I amit a nyáron adnak át men- ( délíetésériek. fcükerrel járt az 4 új hűferrú»4cut0túft is! az új 4 40 méter mélységű kút per- 1 evőként 3900 liter 62,2 főkos < gyógyhatású vizet ad, mely a \ már meglévő kutakkal, bőaége- J sen fedezi a vízszükségletei. f További • 60 személyen iszap-J CClrdő építését tervezik, g rtö-1 vélni fogjái; az öltözők számát? k. A nyári hónapok idejére? 129 férőhely«» turistaszállót? fedeznék be a harkányi iska- J

9 . <• ;