Dunántúli Napló, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-23 / 95. szám
4 NAPLÓ 1961. ÁPRILIS 23. Saját erőből—gyorsan, olcsón TermeitósBöv'eftjeaefteinlkibejj a gazdasági szervezés mellett fontos feladatként jelentkezik a közös állatállomány elhelyezése, hiszen az állattenyésztés adja a gazdaság anyagi alapját, valamint fejlődéséinek jövőjét. A gazdasági épületeik és azok berendezései általában nagy dékistállót, sertésfiaztatét, raktárt, stb. a házi építőbrigád nem sok anyaggal és műszaki tervek nélkül is megépít. Teheneknek és hízómarháknak átalakított épületekben azonban gondoskodni kell a takarmányozás, állatápolás, fejés, tisztántartás feltételeiről. A régi A képen látható istálló h saját erSbSl és saját anyagból épült. Az oldalfalakat vályogból húzták fel. befektetéseket igényelnek és megépítésük hosszú időre befolyásolja a termelés irányát, az önköltséget és a jövedelmezőséget. Ezért szükséges, hogy új építkezés esetén a beruházásit mindig a termelés irányának, a gazdaság fejlesztési tervének a kialakításával alapozzuk meg. Ezt megelőzően azonban minden meglévő épületet ki keil használni és az olcsóbb, átmeneti 6zükségépítkezések minden lehetőségét is ki kell meríteni. Az új vagy megnövekedett tsz-ekben rövid idő alatt kell létrehozni a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges épülete két. Ezért az ilyen tsz-ekben — de nagyrészt a régiekben is — az elhelyezés minden adott lehetőségét meg kell vizsgálni és a leggyorsabb és legolcsóbb módok kiválasztásával az esetek legnagyobb részében kielégítő megoldást kell találni. Sorrendben a következő lehetőségekről lehet szó: A meglevő épületek felhasználása Éne valamilyen mértékben minden tsz-ben nyűik lehetőség. Ilyenek: nagyobb tanyák, meglévő, de rendeltetésszerűen ki nem használt istállók, nagyobb gazdasági épületek a tagok udvarán, esetleg más szervektől megkapható épületek, stb. Ezek kisebb-nagyobb átalakítással, javítással, ügyes szervezéssel kielégítően felhasz nálhatók. Különösen növendékállatok és lovak elhelyezése szempontjából. Állandó régi épületek átalakítása: Lakótanyából pl. — ha a benne lakónak tudnak másutt lakást szerezni — baromfi nevelőt, tehén-, vagy növenÉM PÉCSI ÉPÜLETANYAG. FUVAROZÓ VÁLLALAT azonnal alkalmaz két fő nehézgépkezelői vizsgával rendelkező kotrómestert Jelentkezés: vállalatunk munkaügyi osztályán Pécs, Megyeri út 50. 15576 épületek átalakítása előtt elsősorban a falazat, a födém és a tetőszerkezet állapotát kell megvizsgálni. Ha ezek jó állapotban vannak, érdemes átalakítani az épületet. Kezdő tsz-ekben sok esetben olyan szükségelhelyezés is célravezető, amikor csak helyi anyagra és ügyes barkácsolásra van szükség. Például süldőszállásnak, növendékmarhának, sőt sertésfiaztatónak is összeállíthatók olyan helyi anyagból (ágasíából, dorongokból, vesszőfonásból, stb.) felállított szailmafödésű színek és karámok, amelyek nemcsak nyári szállásnak, hanem — szalmabálákkal, kukoricaszár- ral, náddal védetté téve — télen is megfelelnek. Bármennyire adott lehetőséget használnak is ki egy-egy tsz-ben, mégis elkerülhetetlenül szükség van az új gazdasági épületek felépítésére is. Az új épületek típusait körül tekintő mérlegelés alapján kell megválasztani és az épülettervekről ennek megfelelően lehet gondoskodni. A modem nagy üzemi gazdái kodás épülettípusai még nem alakultak ki teljesen. Még igen sok vita folyik az istállórendszerek, a raktározási és takarmány-kezelési módok felőL Bizonyosra vehetjük, hogy még jó idő telik él, amikorra a viszonyainknak legjobban megfelelő megoldások általában kialakulnak. Építeni azonban addig is kell. Szerencsére mégis sokféle változat között választhatunk, tehát a tsz-ek sem állnak tanácstalanul a kérdések előtt. Adott viszonyaik között a tsz gazdasági épülete felépítése során azt az irányt helyes követni,hogy min dig az egyszerűbb, olcsóbb meg oldást válasszuk. Ilyen értelem ben elsősorban az egyszerű, szer fás, vagy más helyi építőanyag ból létesített istállók jönnek számításba. Ezek az épületek teljesen megfelelőek fiaztatók, süldőszállások, juhhodályok, sertéshizlalda, hízó- és növen- dékmarha-istállók létesítésére. A tsz-ekben most már nem tapasztalható olyan nagymérvű idegenkedés és lebecsülése ezeknek a szerfás építkezéseknek, sőt, ahol már építettek Egy hét a?att 20—30 centimétert nőttek a gabonák Baranyában A négynapos, bőséges esőzés következtében Baranya-szerte gyors fejlődésnek indultak a gabonafélék. A vajszlói termelőszövetkezetben a búza egy hét alatt 20—22. a rozs 30 centimben nőtt. a gabonafélék hason’ó gyors fejlődéséről érkeznek hírek a megye többi részeiből is. A szokottnál — májusnál — jóval korábban jelentek meg a mezei wúeok. a kék búzavirág, a sárga ki- kirics és a bíborhere élénkíti a gabonatáblák sötétzöldjét. A termelőszövetkezetek és a növényvédő állomások készen áll nak a kártékony virágok és gyomnövények irtásái'a. A Hazafias Népfront járási bizottsága a termelőszövetkezetek női munkacsapatainak vezetőit hívta össze, hogy megbeszélje vidék e növényápolást. ilyent, mindinkább megszeretik és saját tapasztalataik alap ján meggyőződtek ennek hasznosságáról és célszerűségéről. A magtárpadlásos tehénislál- lók építése a jelenlegi nagy férőhely igényt nem oldja meg teljes mértékben, mivel annak építkezése egyrészt drága (100 férőhelyes tehénistállónál egy tehénre jutó átlagos építési költség takarmányos- és tej- kamrával 14 400 forint), másrészt elkészítése hosszú időt vesz igénybe. Tehát a szükség- szerűség követelőén állítja feladatul az egyszerű, szerfás létesítmények építését. A szerfás létesítmények kel nagyszámú férőhely biztosítását oldhatjuk meg (kevés költség igénybevételével). A szer- fás istállók előnye, hogy építése különleges műszaki tudást nem igényel. Ezért szövetkezeteink parasztságának szaktudása is megfelel az építkezéseknél. Egy-egy szerfás létesítmény egyszerre a növendék- marha-, juh-, sertésfia ztatás, hízó- és süldőnevelés férőhelyeinek gondjait oldja meg. Nyáron egészséges (biztosítja a biológiai és kémiai szükségletet az állatok fejlődésénél), télen pedig a téliesítés lehetőségeinek módja és formája megoldja az állandó elhelyezést, melyet alkalmazhatunk egyszerű formában (szalmabálák körülrakása, földdöngölés, mely jóformán költség nélkül, házilag, könnyen megoldható) vagy pedig téglafal beépítése. Igaz, hogy ez kissé drágább, de hosszú évekre jó téli és nyári istállókat nyerhetünk. Nagy edénye a szerfás létesítményeknek olcsóságuk mellett, hogy szükség esetén mozdíthat tók, áttelepíthetők, tehát a gaz daság végleges kialakulása során nincsenek útban. Előnye a szerfás építkezéseiknek az is, hogy a termelőszövetkezetek ezek kivitelezésében saját elgon dolásaikat érvényesíthetik. A tsz-ek most alakuló nagy? üzemi gazdaságaiban sok új épületet kell felépíteni és sok régit kell átalakítani. A későbbi években pedig az épületjavítás, karbantartás ad munkát. Emellett számolni kell azzal is, hogy a termelés bővítése később is új épületeket és egyéb építményeket kíván. Előre látható tehát, hogy a tsz- ekben az építési tevékenység növekedni fog. Ugyanakkor sem az állami építőipar, sem az építőipari szövetkezetek nem képesek a tsz-ek összes építési és karbantartási munkáit elvégezni. Hasonlóképpen számolni kell azzal is, hogy a tsz- ek az összes építőanyag-szükségletüket sem tudják üzemen kívüli forrásokból fedezni. Ezért a tsz-ekben, mint nélkülözhetetlen, melléküzemágat kell szervezni az építő, karbantartó és építőanyag-termelő tevékenységet. Az építőanyag termelésének azért van különös jelentősége, mert a mezőgazdasági építkezésekhez igen sok anyagot kell felhasználni és országosan szűkében vagyunk az ipítőanyag- nak. A rendkívül nagy építkezési igény miatt általában arra kell törekedni, hogy a tsz minél kevesebb építőanyagot igényeljen a központi készletből és külső előállításból. Minden tsz- ben adódik lehetőség különböző építőanyagok előállítására. Az építőanyag előállításával jelentősen csökkenthető a tsz-építkezések költ sége (az építőanyag ára mellett megtakaríthatjuk a nagy szállítási költséget is.). Általában lehetőség van vályog és tégla előállítására. A gyártás irányítására hozzáértő tsz-tagot kell kijelölni, vagy tapasztalatszerzésre más tsz-be kell elküldeni. Szükség esetén célszerű, ha más vidékről alkalmazunk szakembert, vagy ha a tsz-be tagként felvesszük. Egyes tsz-ekben kavics kitermelésére, kőbánya nyitására, vagy mészégetésre .is van lehetőség. LevelezöSapcsototot alakított ki a véméndi Uj Tavasz Tsz az ukrajnai kersoni terület Szirjupinszki körzet Sztálin kolhozával. A szigetvári járás két termelőszövetkezete hasonlóképpen kapcsolatot vett fel az Ukrán SZSZK kersoni terület két állattenyész tő kolhozával. A két termelőszövetkezet állattenyésztői a nagyobb hús- és tej hozam biztosítása érdekében szocialista munkaversenyre hívtak ki a szovjet Grúzia állat- tenyésztő kolhoz dolgozóit a Magyar—Szovjet Baráti Társaság közvetítése útján. Csertő, 1961. április. A z emberek sokáig nem hitték. A Kertész Lajosok, a Pál Jánosok, a Nemes Lajosok fölényes, szkeptikus mozdulattal legyintettek — láttak ők már sírásót a temetőben meghalni. Ismerik ezt a földet, csendes estéken még a lélegzetét is hallják, a hátuk mögött nehéz, földhöz ragadt életbölcsesség van. Jó, jó, lesz majd itt másképpen is, igaz, hogy az elnök nagyon szépen tud álmodozni, de áiifát is meg kell várni, amíg kilombosodik. Januárban mondta az elnök először hivatalosan a közgyűlésen, hogy bevezetik a családi tervezést a csertői szövetkezett en is. Az emberek hümmögtek, húzták a váltakat, az iáaltooHban egymásra néztek és várták, hogy mi lesz. János bácsi két hét múlva szétvitte a sürgetést. — Azt üzeni Lőrincz elvtárs, hogy aki nem tervez, annak majd az év végén mindent készpénzben fizetnek ki... egy marék gabonát se kap ... Három nap idő van még. Az emberek behúzódtak. Kemény, dombháti szelek fújtak. Még egy napig latolgattak, vártak. Érdemes? Mire jó ez? Ez az elnök sose fér a bőrébe, mindig valami újat akar — de másnap már szaladtak a szövetkezeti irodába. — Mennyi a tervezett munkaegység? — Harminc forint... — Háromszázat tervezek. — Én tíz mázsa kukoricát is akarok... Nagy jövedelmet biztosít a szakszerű sertéstenyésztés A bólyi Kossuth Termelő- szövetkezet lényegében 1957 óta foglalkozik nagyüzemi sertéstenyésztéssel. E néhány év alatt komoly tapasztalatra tettek szert. Erről beszél a termelőszövetkezet elnöke. Szabó Mátyás ás az állattenyésztési brigád vezetője, Cséplő György. A tenyésztésről beszélnek elsősorban. Arról, hogy náluk hat koca jut száz holdra. És nem is akármilyen koca. ök csak olyan szilárd szervezetű kocái hagynak meg, amely legalább 8—9 malacot fial és legalább 7—8 malacot lehet tőle leválasztani. Évente hétszer malacoztatnak A termelőszövetkezet sertés- tenyésztésének hozamnöveléséhez nagyban hozzájárul az, hogy kocáikat évente kétszer malacoztatják. Ennek azonban előfeltétele az, hogy csak jóltáplált. javakorbeli kocáik legyenek. Az előhasú kocák szervezete még nem alkalmas ilyen fokozott igénybevételre anélkül, hogy fejlődésükben visszaesés ne következzék be. Az előhasú kocákat egyszer elletik a bólyiak; A termelőszövetkezetben különösen vigyáznak a természetszerű tartásra, a helyes takarmányozásra, mert tapasztalatból is tudják, hogy e két tényező biztosítja a kocák szervezetének zavartalan működését. Ez viszont alapja a kétszeri fialtatásnak. A . kocákat két csoportra osztják. Ezt nemcsak azért teszik, mert így fele annyi fiaz- tató kutricára van szükség, hanem azért is. mert így az egyik búgatás alkalmával esetleg üresen maradt koca nem félév, hanem már három hónap múlva kam alá kerülhet. Az egyik csoportot január— februárban és július—augusztusban, míg a másik csoportot április—májusban és október —novemberben elletik. A bólyiak a kocákat az elválasztás utáni ötödik-hatodik napon búfatják be ismét Véleményük és tapasztalatuk szerint ez az időpont a legjobb és legeredményesebb. Hogy ezt így csinálhassák, az évente kétszer fialó kocák malacait 60 napos korban elválasztják. Többéves gyakorlattal rendelkező LAKATOS szakmunkásokat (liftkarbantartók előnyben) és VILLANYSZERELŐT felvesz a Pécsi Porcelángyár. 15475 Az évente kétszer fialó kocák takarmánya mindig az adott állapotnak megfelelő. A vemhesség ideje alatt különösen nagy gondot fordítanak a kocák takarmánymész- és "sóellátására. Egy varzás alatt kétszeri búgatás A bólyi Kossuthban a ma- iacszaporulat növelésének másik eszköze az egy ivarzás alatti kétszeri búgatás. Ez azt jelenti, hogy a kocákat az ivarzás kezdete után 12—18 órával kan alá eresztik és ezt rákövetkezőén 8—12 óra múlva megismétlik. A termelőszövetkezetben a búgatásokat úgy állítják be, hogy ezzel a munkával két hét alatt végezzenek. így a malacok egyöntetűek, jól falkásíthatók lesz- . nek. ** Mágocson is jó jövedelemlorMS a sertéstenyésztés Itt is jelentős a tenyésztői munka, de igen jelentős a hizlalás is. A hizlalás külön telepen történik. A termelő- szövetkezetben a süldőztetést teljesen kiküszöbölték. Ez azt jelenti, hogy náluk a hizlalásra szánt malacokat, már kill korukban, közvetlenül választás után hízóba fogiák. Így nyolchónapos korban elérik a 110—115 kilós súlyt. A termelőszövetkezet vezetősége azt tartja, hogy így nagy haszonnal. kevés időráfordítással lehet hízót előállítani. A gyorshizlalás a gyakorlatban a következőképpen történik itt. A szopós korban jól takarmányozott és gondozott malacot ivartalanítás és, ha erre szükség van, bélféregte- lenítés után hízóba állítják. A hizlalást megelőző falkásításra gondosan ügyelnek. Ugyanazon falkába csak azonos iivarú azonos, vagy megközelítően azonos korú és súlyú malacokat osztanak be. Arra törekszenek, hogy egy-egy falka egyedeinél ne legyen nagyobb a súlyelté- , rés, mint 5—10 kiló. Az élet-j* komái pedig arra vigyáznak, hogy 3—4 hétnél ne legyen nagyobb a korkülönbség. A hizlalásnál két időszakot különböztetnek meg. Az első időszakban 75—80 kilós korig* az a céljuk, hogy nagv tömegű húst rakjanak fel az állatokra és a célnak megfelelően alakítsák ki csontozatukat. A hizlalás második időszakában inkább a zsír felrakása a cél. A hízók takarmányozásánál is figyelembe veszik ezeket a szempontokat — Nekem lehetne négyszáz ... vagy mondjuk ötszáz is, hiszen az asszony segít... — gondolkodott Nemes Lajos. P ersze, volt másfajta em■ bér is, mint az egyszeri szegénylegény, akitől megkérdezték, hogy mit csinálna, ha hirtelen gazdag lenne? Mire a legény így felelt: zsírt innék, hájat ennék, szénásszekéren aludnék.., Kertész Lajos is beállított az irodába. — Nekem harminc mázsa búza kell, meg negyven mázsa kukorica... Fél óra múlva megmagyarázták a „bentiek”, hogy ez nem árverés, ez halálosan komoly dolog, de Kertész Lajos makacs ember. — És mégis hogyan gondolják? — Megtervezi maga a munkaegységét, amit egész évben teljesíteni akar, megmondja, hogy mennyi terményt meg pénzt adjunk, aztán egyeztetjük majd a szövetkezet tervével ... Ha akarja, havonként pénzelőleget is fizetünk... ha van rá munkaegység ... — Mint az üzemben? Havonta pénzt? — Úgy. Egy másik parasztember percekig replikázott — Jó, jó, nekem azért kell annyi kukorica, mert a kertet, a gyümölcsöst is beleszámították a háztájiba! A gyümölcsfák között hogyan vessek kukoricát, mi? — Adunk a mezőn kukoricának fokiét, négyszögölenként egy forintért, ha gyümölcsös a háztájija... ött a harmadik. — Aztán a takarmány- nyal mi lesz, mi? A rossz takarmányt kiadták, ha kell, ha nem... de a jó réttel mi lesz? Arira senki se gondol? — Akinek kell, igényelhet négyszögölenként egy forint ötvenért rétet, két forintért pillangóst, lucernát... Nem lesz Senkinek takarmánygondja ... és aki túlteljesíti az átlagos munkaegységet, an- i nak ötven fillérrel leszállítjuk az árat... Roppant nehéz volt. Az első napokban mindenki mást akart Mindenki egyszerre akart zsírt inni, hájat ^ enni, szénásszekéren aludni. Volt, aki nem értette, volt, aki „nagyon” értette, de a legtöbbje gyanakodott. A rossz- májúak már azt találgatták, hogy mikor fullad kudarcba az elnök kísérlete. Havonta pénz? Takarmány négyszögölenként két forintért? Előre megtervezni, hogy ki mennyit akar terményben meg pénzben? Ilyen még nem volt Csertőn. De aki többet igényelt, mint amennyit vállalt — általában a munkaegységek számát növelte pótlásul, semmint a terményt csökkentette volna. Az „íratkozés” után összeült a szövetkezet vezetősége és összesítették a családi tér- ^ veket. Kiderült, hogy okos dolog a családi tervezés. Kiderült, hogy az idén csak fele annyi takarmányrépát kell vetni Csertőn, mint tavaly, mert az
