Dunántúli Napló, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-20 / 92. szám

' i9#i. Április zo. NAPlö 5 Qsfecmu CSALÁD Szülők figyelmébe! Hol lakik a gyermekem? Régen nagyon sokan voltak, akik szülőfalujukban élték le az életüket, ott születtek, ott haltak meg. Családok nagy­apáig, ükapáig visszamenve szinte nem is lépték túl a faluk határait, tán csak akkor, ha katonának vonultak be. Kijárták a négy elemit — ha kijárták — aztán holtukig robotoltak napszámba járva vagy tenyérnyi kis földjükön. Ma? „Az én fiam tanár lesz”, — „Az én lányom orvos”, — „Az én gyerekem városban tanul” — ezt hallani falun. Jó dolog ez, nagy eredmény, hogy egyrészt kitágul a falusi em­ber látóhatára, másrészt a „falu” fogalma már nem jelent maradiságot, kultúrahiányt, tanulatlanságot, hátgörnyesztö robotot. Büszkén beszél sok-sok falusi ember, hogy városba adta a lányát, fiát, van miből fizetniök a taníttatást költséget s a lehető legtöbbet akarják nyújtani gyermeküknek, azt, amit tőlük fiatal korukban megtagadott az élet, az „úri rendszer”. A tanév elején elmegy a gyerek a városba, s ha a kollé­giumban helyhiány miatt nem veszik fel, akkor sem esik két­ségbe a szülő: keres gyermekének magánházat, ahol a taní­tási idő alatt lakhat. Sok-sok gyermek szinte második ottho­nának érzi ezt a „kvártélyt”, ahogy szokás mondani, jó helyen van, törődnek vele s elégedett a szülő is. Van azonban egy másik probléma is, amelyet — sajnos — a rendőrségnek kell vizsgálnia. Vizsgálják, mert ezzel is törődnek. Ez pedig: a tanuló gyerek sok esetben nem meg­felelő környezetbe kerül és sajnos a szülők sem ellenőrzik: hogyan él, miként tölti idejét a városban tanuló gyermekük. Pedig nem ártana! Elém tesznek egy dossziét a rendőrségen. A dossziéban egy személyi igazolvány — idősebb embert ábrázol a fény­kép. Mellette a nyomozás során kihallgatottak vallomásai. Köztük nem egy tanuló gyerek vallomása arról, hogy a „házi­bácsi” hogyan szedte rá őket erkölcstelenségre. Az illető két- három tanulónak is adott szállást és ezeket a gyerekeket olyan ocsmány erkölcsi fertőbe rántotta, hogy leírni sem lehet. Szerencse, még időben kipattant az ügy s a bűnös elnyeri majd büntetését. De — sajnos — nem ez az egyedüli példa arra, hogy a szülők sokszor egy tanévig sem néznek a gyer­mekük felé, nem keresik fel városi lakóhelyén. Fogalmuk sin­csen, hogy kivel barátkozik lányuk vagy fiuk, nem is gondol­nak rá: egyszer úgy bejelentés nélkül is be kéne toppanni egy kis „látogatóba” a gyerekhez. Még akkor is, ha ismerős a család, ahol lakik a fiú vagy lány. Mert még — sok eset­ben — az ismerős sem akar beleszólni a gyermek életébe, szórakozásába, legfeljebb arra vigyáz, hogy — ha már rábíz­ták — ne éjszakázzon, ne tegyen valami jeltűnő” rendellenes­séget az „albérlő”. Ez a dolog egyik oldala. Van azonban egy másik is. A tanárok, tanítók környezet- tanulmányozása. Nagyon helyes, hogy a pedagógusok időn­ként meglátogatják tanítványaikat s elbeszélgetnek velük, szüleikkel. De a pedagógus sem juthat el mindenhova, nem kísérheti száz és száz tanítványát állandó figyelemmel. Pe­dig szükség lenne rá, különösen a vidéki, de a városban „al­bérletben” lakó tanulók alaposabb ellenőrzése szempontjából. Nem, koránt sincs — mint ahogy mondani szokás — „vész”, de a társadalom számára se közömbös: milyen erkölcsi kör­nyezetben nevelődik számos gyerek. Talán ha ismét munkába állna a formailag meglévő és társadalmi alapon dolgozó ifjú­ságvédelmi tanács — egyik alkalommal feladatául tűzhetné az „albérletben” lakó tanulók meglátogatását, környezetüknek tanulmányozását is. Érdemes ezen gondolkodni. Es cselekedni is... GARAY FERENC Tavaszi divataján latunk a dolgozó nők második műszakjának megkönnyítéséért Igen szép, a képen látható kockás tavaszi kompié, Az ára is mindössze 550 forint. Ka­bátka nélkül külön ruhaként is hordható. A második műszak végzésé­vel járó napi nehézségek ma már nem csupán az asszonyok gondjai, hanem a családé és a nagycsalódé, a társadalom problémája Is. Ezért a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Blzortt Ság március 16-án megrende­zett ankétját követően — ahol a második műszak gondjait tárgyalták meg a résztvevők — 100 népi ellenőr, bizottságo­kat alakítva elindult, hogy fel­mérjék a lehetőségeket és szűk ség szerint Javaslatot tegyenek a háztartásellátási gondok meg javítása érdekében. A bizottságok általában be­fejezték munkájukat Pécsett, de a járásokban még tevékeny­kednek. Megkérdeztem néhány ftépi ellenőrt, akiktől a vizsgá­lat során felmerült panaszok iránt érdeklődtem. Biró Lászlóné népi ellenőr, a Magyar Nemzeti Bank dol­gozója elmondta, hogy: — Brigádunk a Patyolat Vál ' alat munkájával és a dolgozók lakástakarításával kapcsolat­ban felmerült panaszokat vizs­gálta. A sokat emlegetett Pa­tyolat tevékenységére vonat­kozólag megállapítottuk, hogy az utóbbi időben a megtett kü­lönböző intézkedések hatására, munkájuk minősége sokat ja­vult és közel állnak ahhoz, hogy teljesen kifogástalanul dolgozzanak. Viszont jogosan felmerült a panasz az üzletek nyitvatartási idejére, mivel mikor a napközben dolgozók zöme befejezi a munkát és el­mehetne a Patyolathoz, addig­ra az üzletek bezárnak és ezért komoly problémát jelent a dol­gozó embereknek a Patyolatnál való tisztíttatás. Ezenkívül sze­repel még a panaszok között az is, hogy hosszú, általában négy hét a vállalási idő, na meg az Is, hogy tisztításra be­adott ruhákról, felöltökről elő­zőleg le kell vágni a gombokat és csatokat, — A problémák megoldását miben látja a bizottság? — A helyzet, több oldalú mér legei黫 után javaslatot tet­tünk arra, hogy a Patyolat Vállalat, ha kell, osztott mun­kaidővel, vagy későbbi kezdés­sel hosszabbítsa meg üzletel­nek nyitvatartási idejét. A Kossuth Lajos utcában lévő Patyolat üzlet már reggel 7 órától este 8 óráig tart nyitva, ami valószánüleg az ankét eredménye. A vállalási idő le­rövidítésének lehetőségét ab­ban látjuk és ezt szintén ja­vasoltuk is, hogy áprilistól oík- tóberig — tehát a csúcsforga­lom idején emeljék fel a mun­kadíjak árát, viszont október A lakás megvilágítása Horgoljunk! Otthonunk megvilágításához szükségünk van központi fény­forrásra. és fontos a helyi meg világítás is. amely munkaasz­talnál, hólóhelynél, nem szoba- középen elhelyezett étkezőasz­talnál, olvasó fotelnél stb. ad jó. erőteljes kis felületre irá­nyított fényt. A mennyezetközépi lámpa a helyiség általános megvilágí­tását jól szolgálja. Minél ala­csonyabb azonban a helyiség, annál kevésbé van szükség ar­ra. hogy a lámpa lelógjon. Az alacsony helyiséget a legegy­szerűbben a mennyezeten el­helyezett lámpatesttel, ún. mennyezetvllégítóval világít­juk meg. Nem újkeletű meg­oldás ez sem, hiszen búrát, opálgömböt, homályos üvegla­pos világítótestet és ezek kom­binációját láthattunk eddig is eleget, de olyat, amely való­ban jól világítson és gazdasá­gosan —■ azaz ne nyelj? el a fény jelentős részét — keve­set. Pedig a lámpák feladata elsősorban a jó és gazdaságos világítás és nem a diszeB for­mákkal való kérkedés. Dolgozóasztal, ebédlőasztal, ülőbútorcsoport megvilágításá­ra viszont már jobb megoldá­sok láthatók; e bútorok helyi megvilágítását újabban szintén a mennyezetről felettük lelógó — rendszerint három csepp vagy tölcsér formájú — lámpa­test formájában oldják meg, melyek egyenlőtlen magasság­ban csüngnek, közel egymás­hoz. Helyi megvilágításra szolgál­nak még a falikarok, asztali lámpák és az állólámpák is. Ezeknél sem az öncélú, ékes A házastársak jogai és kötelességei igen mutatós kis térítőt készít- hetünk ioo-as vagy 120-as horgoló- cérnából, 14-es horgolótűvel, az alábbi leírás «lapján. Első sor: * láncszem összekapcsolva. Máso- flik sor: 20 egyhajtásos pálca. Harmadik Sör: 20 egyhajtásos pál­ca közte 1—1 láncszem és minden ötödik pálca után 5 láncszem. Ezt a második sör pálcáira horgoljuk. Negyedik sor: 24 egyhajtásos pál­ca, közte 1—1 láncszem. Minden hatodik pálca után 6 láncszem, ötödik sor: 28 egyhajtásos pálca, közte 1—1 láncszem. Minden he­tedik pálca után 7 láncszem. Hato­dik sor: 32 egyhajtásos pálca 1—1 láncszemmel. Minden nyolcadik pálca után 8 láncszem. Hetedik sor: 36 egyhajtásos pálca 1—1 lánc­szemmel. Minden kilencedik pálca Ulán 9 láncszem. Összehorgolás: A kővetkező csil­lagot a hetedik sorral ügy kötjük össze, hogy az egyhajtásos pálcák után egy láncszemmel és egy rö­vid pálcával az előző csillaghoz horgoljuk. A terítő széle: első sor (körül­horgolva): 3 láncszem rövid pál­cával. Egy csillagra 13 lyuk kerül. A csillagok összekötésénél 2 rövid pálca. Második sor: ugyanaz mint az első, csak egy láncszemmel több. A kilencedik sorig Ugyanígy kell horgolni, Csak az ötödik sortéi kezdve már 2 láncszemmel többet horgolunk. A négy saroknál a hatodik sorban a kilencedik lyuk után 11 láncszemet horgolunk, alatta két lyukat kihagyva a har­madikba öltjük. A további három sornál mindig a —2 láncszemmel többet horgolunk. A burzfioá házassági jog szerint a férj a család feje, a házasélet ügyeiben kiemelkedő hatalmi helyzete vart; Vitás kérdése kiben a férj szava dönt., például a házas­sági együttélés alatt a közös lakás helyének megvélMBtase a férj joga. A mi családi törvényünk a szo­cialista felfogásnak, a nők egyen­jogúságának megfelelően alapvető szabályként mondja ki hogy a házttétársaknak, a. házasétet ügyei- ben egyenlő jogaik vannak. A törvény, mint a hézastársak alapvető jogát és kötelességét rögzíti a házastársi hűség és tá- mUgatás elvét, kimondva, hogy a házastársak hűséggel tartoznak egymásnak és egymást támogatni kötelesek. Ez a fontob erkölcsi szabály, a hűség és a kölcsönös segítés, tá­mogatás kötelessége jogi alátá­masztást is kap a törvénytől. Kér* dés. hogy mit kell értenünk jo­gunk értelmében a házastársi hű­ségen és kölcsönös támogatáson? A Legfelsőbb Bíróság határozatai több esetben állást foglalták e kér­désekben. A házastársi hűség nem korlátozódik a házastársak közötti nemi hűségre, bár azt is magában foglalja. Nem lehet például hű­ségről beszélni olyan házastárs részéről, aki a feleség és gyermek testi és szellemi érdekeinek elő- mozdítása, helyett állandósult iszá- kossdnában durva, brutális maga* tartásával énven maga tör azok elten; a hűség ellen eseiekedett áz a féri is. aki amikor tapasz­talta, hogy anyja és felesége nem értik még egymást. nem igyeke­zett anyjának és feleségének el­lenséges érzületein változtatni, ha­nem az anyja, oldalára állt és nem volt hajlandó külön háztar­tásba és külön házba költözni. I A hűség ellen cselekedett az a fe­leség is, aki az életközösséget megszakítva, a közös lakást el­hagyta, stb. A kölcsönös támogatás kötele­zettsége pedig a jöggyakorlat sze­rint Is az egymás problémáival, gondjaival való törődést, egymás munkálatiak megértését, az ottho­ni teendőkben való munkameg- öeztast s egymás támogatását je­lenti a szellemi fejlődésben, a tár­sadalmi munka ellátásában, a szülői kötelességek teljesítésében stb. A házas társak a törvény értel­mében lakásukat egyetértve vá­lasztják meg, tehát egymás kí­vánságát szempontjait kötelesek figyelembe .venni. Ha azonban a házagfársat hivatali vagy szolgá­lati rendelkezés folytán áthelyezik, a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint, a másik házastárs követni tartozik, kivéve, ha ennek meg­tagadására komoly, alapos indoka van. A múltban a feleség csak férje nevét viselhette a házassági vi­szonyt jelző „né” toldással, Szo­cialista családjogunk lehetővé te­szt hogy a feleség kívánsága sze­rint akár férje, akár saját nevét viselhesse. Ha kizárólag a maga nevét kívánja viselni, ezt a há­zasságkötést megelőzően — mint erről már előzőleg szó volt — az anyakönyvvezetőnek be kell jelen­tenie. Az Özvegy nemcsak elhalt férjé nevét viselheti, hanem az anyakönyvvezetőnek bejelentheti, hogy kizárólag a maga nevét fog­ja viselni. Az a nő, akinek házas­ságát felbontották, volt férje nevét akkor viselheti, ha arra érdem­telenné nem vált. és kérelmére a bíróság ítéletében erre feljogo- s«}a. kialakítás a fontos, hanem az, hogy Jól megvilágítsák az adott helyet. Jók a reflektorral ellátott dolgozólámpák, viszont nem megfelelőek a pergamenernyő- sek. mert ezek nemcsak a meg világítandó felületre, hanem bár ernyőn keresztül szűrve — a szembe is világítalak. A por fogó selyememyős lámpákat ma már jóformán egyáltalán nem készítik, de nincs is tá­juk szükség. Gyakorlati rendeltetésén fe­lül hangulatkeltő szerepe Is van az állólámpának. Főleg fo- tel mellett, ülöcsoport között kap elhelyezést, ahol a per­gamenernyő megadja a kellő V helyi megvilágítást, a rajta át­szűrődő fény pedig a helyiség hangulatát. Újabban, valóban modern, amellett könnyed s jól világító — főleg fémvázas — állólám­pákat láthatunk, amelyek min­den kritikát kiállnak. A világítástechnika fejlő­dése nyilvánvalóan a lakás- megvilágítás terén is újdonsá­gokat fog hozni. Kísérleteznek már hosszabb ideje fénycsö­vekkel, sőt neonnal is a la­kásban, de ezek nem a leg­megfelelőbbek. Évtizedek óta kísért a rejtett világítás prob­lémája. de az eddigi megoldás, amelynél az égőket a mennye­zeten kiképzett párkány mögé rejtik — s ilymódon a kisu­gárzó fény nem közvetlenül, hanem a mennyezetről verődik — nem gazdaságos. és április közötti időben dol­gozzanak olcsóbban, s így a tavaszi szükségletet többen fogják télen, a holtszezonban pótolni, és ezáltal megosztaná­nak az igények és jórészt te­hermentesítenék a nyári hóna­pokat. A tisztításra került ru­hák gombjaival kapcsolatban egyéb megoldás jelenlegi tech­nikai felszerelés mellett nincs, de az 1963-ban megépülő új Patyolat üzem ezt a gondot is leveszi a dolgozó asszonyok villáiról. — Lesz-e oksó áron lakás­takarítás? — Ezzel kapcsolatban eljár­tunk a Köztisztasági Vállalat­nál, ahol megállapítottuk, hogy 1957-ig működött az állandó lakástakarító részleg, de azt különböző okok miatt be kel­leti szüntetniök. Most ismét lehetőség van a lakástakarító részleg felállítására, amely el­fogadható, olcsó áron vállalná a dolgozók lakásainak rend­szeres takarítását. Dr. Borbély Györgyné a sik­lósi terület fehérkenyér-ellá­tását vizsgálta. — Mi a tapasztalat? — Vizsgálatunk során meg­állapítottuk, hogy habár Pé­csett a fehérkenyér-termelés az utóbbi hónapokban sokat javult, a dolgozó asszonyok munka után csak ritkán jut­hatnák hozzá, mert napköz­ben felvásárolják a fehér ke­nyeret. Például a siklósi terü­leten a délutáni órákban csak egy üzletben lehetett kapni fehér kenyeret, de szerintünk ott is véletlenül volt. Viszont, zsemle, buci, kifli és félfehér kenyér bőségesen állt a vásár­lók rendelkezésére. A kora reggeli órákban is hiányos még a kenyérellátás. Javaslatot tet­tünk, hogy a fehér kenyeret az üzletek két részben árusít­sák. Tehát kiszállításkor az érkezett mennyiség felét, és a fennmaradó 50 százalékot pe­dig 5 óra után, amikor a mun­kahelyről kijönnek a dolgozók. A két- és háromnapos ünne­pek előtti kenyérellátást prob­lémát meg lehetne oldani úgy, hogy az üzletek előre névre­szóló rendeléseket vennének fel, ezáltal az ünnepek előtti kenyérellátás is folyamatossá válna. Pánezél Lajosné népi ellen­őrtől a vasast terület gondjai felől érdeklődtem. — A kereskedelemmel kap­csolatban nem merült fel probléma Vasason, mivel az ott lakó asszonyok zöme nem dolgozik és van Ideje háztar­tási szükségleteit beszerezni. Viszont panasz merült fel az orvosi ellátással kapcsolatban, mivel szombat délutántól hétfő reggelig nincs orvosi ügyelet Vasason és ha ez időben or­vosi beavatkozásra van szük­ség, messze kell menni. Gubér- telepen ma még problémát je­lent a bányászlakásoktól a szemét elszállítása, mivel azt a Köztisztasági Vállalat nem vállalja és így a lakóknak sok­szor a legnagyobb problémá­juk, hogy a naponta felgyü­lemlett szemetet miként „tün­tethetik #1”. Mint ahogv már az elején is írtam, a NEB-vizsgálat Pécsett lényegében befejeződött. A vizsgálattól már a kezdettől fogva, és egész tartama alatt sokát Várták és várnak jelen­leg is Pécs dolgozó asszonyai és társadalmi szervei. Remél­jük, hogy a beérkezett briaád- jelentések és javaslatok alap­ján a lehetőségek szerint meg­változik, könnyebbé válik a dolgozó nők második müszaik­Felveszflnk azonnali belépésre FÉNYKÉPÉSZ szakmunkást. Jelentke­zés: Helyiipari Vállalat Komló. Kossuth L. u. 21. Tel.: 26-92. 207 ! i

Next

/
Thumbnails
Contents