Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-17 / 65. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 65. SZÄM ÄRA: 50 FILLÉR 1961. MÄRCIUS 17. PÉNTEK Több jövedelem a kapáláséit A szíizlöldi terület építői folytatják tanácskozásukat Megindult a szeméíyhajó-forgalom 5jÉn még Baranyában férfit kukoricát kapálni nem láttam és helyes lesz e téren az asz- szonyokra gondolni, akik el­végzik ezt a munkát”. — Ezek a szavak az MSZMP Baranya megyei Bizottságának legutób­bi ülésén hangzottak el, ami­kor a termelőszövetkezetek megszilárdításának 1961. évi feladatait tárgyalták. A növényápolással kapcso­latban lényegében a követke­ző elvi döntés történt: az ed­diginél több jövedelmet kap­janak azok, akik kapálnak. Aki nemcsak festményen, fényképen és filmhíradóban látott kapálást, hanem csak egyszer is kézbefogta a kapát és dolgozott vele tűző napon, szélben vagy csípős hidegben, az tudja: messze van a falusi romantikához ez is, akárcsak a többi mezőgazdasági mun­ka. Fárasztó munka a kapá­lás, amit mindenütt géppel elvégezni még nem tudunk és idén is, jövőre is, de még az- után-is meg kell fogni újra és újra az ősi szerszámot, hogy kiirtsuk vele a gyomokat, meglazítsuk vele a talajt, meg­őrizzük vele a talaj nedves­ségét. A kapálás időben és jó mi- nőségbeni elvégzése minden évben gond volt a termelőszö­vetkezetekben, amit nemcsak a sok helyen valóban létező munkaerőhiány okozott, ha­nem az is, hogy nem, vagy csak kis mértékben volt meg az anyagi ösztönzés. Hosszú ideig ragaszkodtunk az eléggé merev előírásokhoz és csak az utóbbi években történt kez­detben kísérletező, majd pedig mind határozottabb lépés a helyzet megváltoztatására. Ha magasabb termésátlago­kat akarunk elérni kukoricá­ból, burgonyából, cukorrépá­ból és más kapásokból — már pedig akarunk *—, akkor ah­hoz nem elég a jól megmun­kált föld, a jóminőségű vető­mag, a talajerőpótlás. Mindez kárbavész, ha nem ápoljuk a növényt és kapálással nem szabadítjuk meg a gyomoktól, nem lazítjuk meg a nedves­ség befogadására és a meg­őrzésére a talajt. Ha megte­remtettük egy növény ter­mesztésének feltételeit, akkor utána a termésátlagot az idő­járáson, a természeti csapáson túl a kapálás dönti el. Ebben a munkában sokáig nem voltak eléggé érdekelve a termelőszövetkezetek tagjai. Változott a helyzet, amikor tagokra, illetve családtagokra kimérték a megművelendő te­rületet' Ismét egy lépés volt előre, amikor bizonyos száza­lékban részesültek a tervezet­ten felüli terméseredményből, de ez még mindig nem állt arányban azzal a jövedelem­mel, mintha valaki például napszámban vagy harmados­ként vállalt kukoricát kapál­ni. Ez volt az alapvető oka, hogy sok helyen a közös gaz­daságban égetően kellett vol­na kapálni, de a családtagok, sőt a tagok egy része is nap­számba és harmadába vállalt kukoricát műveltek. Erre módjuk nyílott, amíg voltak egyéni gazdaságok, de ha már akkor is hibás volt a szűk- markúskodás ezen a téren, akkor a régit fenntartani a termelőszövetkezeti mozgalom győzelemre jutása után még nagyobb hiba lenne. A termelőszövetkezeteknek már évekkel ezelőtt javasol­ták a párt és állami szervek, hogy kísérletezzék ki, milyen premizálási feltételek válnak be legjobban a gazdaság kö­rülményei között a kapálásra. Ki is próbáltak jónéhányat és mindegyik megmutatta elő­nyeit, hátrányait, hogy meny­nyire ösztönöz, illetve meny­nyire negi,a közős _ gazdaság gyarapítására és az egyéni ér­dekeltség helyes arányainak kialakítására. Ebben az év­ben érkezett el az ideje, hogy le lehetett szűrni általános érvényű megállapításokat a kapálás magasabb díjazására. E szerint meg lehet és meg is kell változtatni ott, ahol erre szükség van, az alacsony mun­kaegység-részesedést és a ter­vezettnél magasabb termés- eredményből pedig 30—50 szá­zalékban részesedhetnek a ta­gok, illetve azok családtagjai. Ez azt jelenti, hogy egy ka- tasztrális hold kukorica meg- kapálása esetén körülbelül annyi jövedelmet kap az ille­tő, mintha régebben valahol harmadában vállalt volna ka­pálást. Az anyagi érdekeltség ilyen mérvű fokozására szükség van. Égető kérdéseink vannak. Akarunk több húst? Több kell, mert kevés és napjaink kevés húsa közel jár a nincshez. 100—130 forint egy pár jérce a városi piacon, a tyúkot 80 forintért kínálják darabon­ként, mert kevés a hús. A több húst pedig csak több kukori­cából, több burgonyából tud­juk előállítani. Földjeinket nem tudjuk kinyújtani, mint a gumit, nincs feltörésre váró szűzföldünk, hanem a meg­lévőkön kell magasabb ter­méseredményt elérni. Földünk van, trágyánk van, vetőma­gunk is van. Oldjuk meg tehát a kapálásnál lévő anyagi ér­dekeltséget és akkor nem lesz­nek ritkák a holdanként! 30 mázsás kukoricatermések. De nemcsak sertéshúsról van szó, hanem a szarvasmarhate­nyésztésről, a baromfitartás fokozásáról, az állati termé­kek mennyiségének általános emeléséről is, amikor a nö­vényápolás anyagi érdekeltsé­gének megteremtésén munkál­kodunk. Csak egy példa. A cu­korrépa egyik legigényesebb kultúránk. Termesztése jöve­delmező és nagyon fontos nép- gazdasági érdek. De nem mindegy az, hogy hány má­zsát termesztünk belőle egy holdon, mert a cukorrépa nemcsak cukrot, hanem igen gazdag takarmányt is jelent. Olcsón akarunk nagy meny- nyiségben tejet és tejterméket előállítani? Ahhoz nagy meny- nyiségű és jó minőségű takar­mány kell, szálas is, szemes is, nedvdús is. Ami a nagyobb mennyiség megtermesztésére a növényápolásban többlet- kiadás lesz, az bőven vissza­térül a terméseredményekben és a felhasználásban. A megye termelőszövetke­zeteiben ezekben a napokban dolgozzák ki termelőszövetke­zetenként is a kapálásért járó magasabb juttatások részle­teit. Nem szabad ezt a mun­kát elkapkodni, de elhúzni sem sokáig, mert sok minden függ ettől. A legfontosabb, amit nem szabad sehol sem szem elől téveszteni: a foko­zott egyéni anyagi érdekeltség legyen kölcsönhatásban az egész termelőszövetkezet ér­dekeivel. Idén már több pénz, több természetbeni részesedés jár azoknak, akik a kapálást vég­zik. Bízhatunk benne, hogy meglesz ennek a sokoldalú eredménye és kisebb csiszol­gatások után e téren alapjai­ban rendeződik a helyzet Bizonyára eljön az ideje, ami­kor elmondhatjuk: férfiak is kapálnak Baranyában, akik eddig nem azért nem tették ezt általánosan, mert nem tud­nak, hanem azért, mert kevés Akmolinszk, (TASZSZ) A szűzföldi terület építőinek ta­nácskozása, amelyen Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnöke, az SZKP első titkára is részt vesz folytatta a vitát a szűzföld to­vábbi fejlesztésének problé­máiról. Tegnap délelőtt 10 órakor indult el Mohácsról az idei első szemelylxajo Budapest fele. Hat baranyai tsz vásárol öntözőberendezést Milyen gépeket kapnak a termelőszövetkezetek? Ezekben a napokban érkez­nek a Mezőgazdasági Eszközö­ket Értékesítő Szövetkezeti Vállalathoz a megye termelő- szövetkeezteinek ez évi gép­igénylései. Az igények kielégí­téséire a Földművelésügyi Mi­nisztérium hét teljes öntözőberendezés, 23 ZK kultivátor, öt TP—1-es palántázógép, öt ET—100-as kombájnrosta, nyolc nagy­teljesítményű magtisztító, öt HT—600-as tejhűtö agregái, hatvan billenő platós, lég- fékes teherpótkocsi és tíz Rapidtox II. szántóföldi po­rozó vásárlására nyújt hitelt. Eddig hat baranyai termelő- szövetkezet igényelt öntözőbe­rendezést. A dunaszekcsői Egyetértés Tsz egy percenként négyszáz literes, a dunafalvi Kossuth Tsz egy huszonötezer, a lippói Béke Őre Tsz egy négyszáz, és a pócsai Zalka Máté Tsz pedig szintén egy ■négyszázliteres percenkénti tel­jesítményű öntözőberendezést rendelt. A felsőszemtmártoni Zrínyi Termelőszövetkezet két berendezést is kért, egy két­ezerötszáz litereset a kertésze­te részére és egy 1200 litereset szántóföld; használatra. Vala­mennyi öntözőberendezéshez motoros szivattyú, csövek és szórófej tartozik. A vásárlás egy részét saját erőből fedezik. így a dunaszekcsői Egyetértés Tsz huszonkilencezer. a duna- falvi Kossuth Tsz nyolcvan- négyezer, a bári Uj Élet Tsz húszezemyolcszáz, a lippói Bé­ke őre Tsz 20 800, a pócsai Zalka Máté Tsz 20 800 és a felsőszentmártoni Zrínyi Ter­melőszövetkezet 80 100 forintot saját erejéből fizet. A percen­ként 2500 litert adó berendezés ára 240. az 1200 literesé 210. a r.égyszáriiteresé pedig 83 000 forint. A 60 ezer forintba kerülő bil­lenős pótkocsiból a martonfai, máriakéméndi, szebényi, vé- méndi, egyházaskozári. bikák, magyarszéki, szászvári, kapos- szekcsői. sásdi. kákics! tekla- fal'Usi. bogdásai Ózdfalui, vejti, baranyahidvégi, kétújfalusi, hi- mesházai, székelyszabari, magy- nyárádi. mároki, udvari, duna­szekcsői. szalántai. bükkösdi, pellérdi, egerági, vókányi,-szent lőrinci, tésenyi, szőkéd! ber­kesei! geresdi, sellyei. dráva- palkanyai, szavai termelőszö­vetkezet rendelt egyet-egyet. A szederkény! mágocsi. kátolyi, belvárdgyulatL gertiei és ího Ütést tartott a megyei tanács A megyei tanács tegnap dél­előtt ülést tartott, ahol többek között megtárgyalták a megyei tanács vb. 1961. évi intézkedési tervét. Az intézkedési terv a mohácsi gépgyár profiljának kialakításával, a mohácsi bú­torgyár kapacitásának növelé­sével kapcsolatos feladatokat foglalja magában, intézkedik, hogy a Baranya megyei Szik­víz és Szeszipari Vállalat négy szeresére növelje édesttal-ter- melését. A Pécsi Húsipari Vál­lalat megkezdi majd a . bara­nyai tájjelegű paprikás szalá­mi, húsos hurka próbagyártá­sét. Pécs és Komló igényeinek jobb kielégítéséért állandóan nyitvatartó élőbaromfi üzletet létesítenek; Foglalkozik a terv Harkány- fürdő fejlesztésével is. Uj me­dencét ékítenek, megkezdik az előkészületeket egy 40—60 fé­rőhelyes iszapfürdő építésére. A napirenden szerepel még a mezőgazdaság helyzetéről szó­ló beszámoló a Baranya me­gyei Népi Ellenőrzési bizott­ság idei munkaterve a .mező- gazdasági állandó bizottság te­vékenysége, morúdj tsz pedig két-két dara­bot. Kombájnrostát a belvárd- gyulai, véméndi. szentlőrinci és berkeséi termelőszövetkezet kért és ennek 44 ezer forint az ára. A drávasztárai. mágocsi, nagynyárádi és dunaszekcsői tsz-ek 9030 forintos palántá- zógépet szándékoznak vásá­rolni. Rapidtox II. szántóföldi poro- zót a sellyei, himesiházi, szé­kelyszabari. nagynyárádi bel- várdgyulai, kátolyi és magyar­telek! tsz rendéit darabon­ként tízezer forintért. Nyolc­ezer forintos magtisztítót Hi- mesházára, Székelyszabarra. Nagynyiárádra és Sellyére kér­tek. Egy-egy ZK kultivátort a drávapalkanyai. szalui, egy­házaskozári. mágocsi. kátolyi pécsváradi, szebényi, szalántai, pelléirdi, tésenyi és szökédi tsz rendelt. Ennék 16 500 forint az ára. AMEZÖSZÖV mellett aFÖ- MAV is szállít a baranyai termelőszövetkezeteknek gé­peket Ekével, kultivátarra! vetőgép- pel. műtrágyaszóróval. fűka­szával és gyümölcsfapermete­zővel ellátott RS—09 jelzésű eszközhordozó gépet úgyneve­zett MAULWURF-ot a főképp kertészettel foglalkozó tsz-ek kapják. Ezen kívül negyven UTOS traktort kap Baranya. Ehhez eke. kultivátor, fűkasza, rendsodró és tárcsa tartozik; A Minisztertanács ülése A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Apró Antal a Minisztertanács első elnök­helyettese tájékoztatta a kor­mányt a vezetésével kiküldött kormánydelegációnak a KGST 14. berlini ülésszakán kifejtett tevékenységéről és a lipcsei nemzetközi vásáron való részvételéről. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette, A Minisztertanács megtár­gyalta és. elfogadta a Magyar Testnevelési és Sporttanács elnökének a Kilián testneve­lési mozgalom tanácsi felada­taival kapcsolatos előterjesz­tését. A minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. Szarka Károly külügyminiszter^ helyettes fogadta a francia gazdasági küldöttségei Max Fléchet, a Francia Or­szágos külkereskedelmi köz­pont alelnöke, a Gyáriparosok Szövetsége által létrehozott keleteurópai bizottság elnöke, aki jelenleg egy négytagú francia gazdasági küldöttség élén Magyarországon tartóz­kodik. csütörtökön látogatást tett Szarka Károly küliigymi- niszterhelyettesnél. A látoga­tás alkalmával szívélyes be­szélgetést folytattak a két országot érintő gazdasági kér­désekről; 135 erőgép dolgozik a mohácsi járásban 851 hold tavaszi árpát, 600 hold zabot vetettek A mohácsi járás tenmelősaö- vetkeziei már majdnem a ko- ^ ma tavaszi munkák vége felé i járnak. Mindössze 3000 hold öt szivarkacsomagoló és egy selej tezőgép zavartalan működése fö lőtt őrködik Kovács György fő* gépmester és Fehér Lajos géplaka tos a dohánygyárban. Képünkön egy nagyteljesítményű Niepmann •aiomkacsomogaiógép ntx/ttfa&ta&at i&geik, szán tertian terület van a já­rásban. Ezt a 3000 holdat is ebben a hónapban felszántják a gépállomások. 135 erőgép dolgozik a mohácsi járásban. Ezek közül 55 traktor két mű­szakban szántja a földekéi. Az árpa 90 százalékát, 851 holdat mám elvetették. Zabb<y teljes egészében befejezték a vetést 600 heidnyi kerüli a földbe. Napraforgóból és cukorrépá­ból is 150, illetve 100 holdnyi területet vetettek el. A mohácsi járás termelőszö­vetkezetei a fejtrágyázásban is szép eredményt értek el. Majdnem 10 ezer holdnyi ve­tést fej trágyáztak. 2500 holdra hordták ki az istállótrágyát. A tavaszi munkákban külö­nösen jól megállja helyét az erősen felfejlődött homorúd! Kossuth Termelőszövetkezet. Ugyancsak jól dolgoznak az udvari Uj Élet Tsz tagjai is. Náluk mindössze 20 hold szán­tás van vissza, de ez is csak azért, mert előbb meg akar­ják trágyázni a földet, s aztán fölszántani. A kalászosok veté­sét befejezték. A cukorrépát és a lucernát pedig most kez- tse&íi.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents