Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-15 / 63. szám
NAPLÓ mi. MÁUCILS 13. ' 99 Vulkánhab“ vagy csuk buborék ? Problémák egy találmány körül Múlt év szeptember 30-án, három hasábos címmel első oldalon köeoltük Czárt Ferenc és Ott Miklós, a Komlói Építőipari Vállalat iaazgatójának. illetve főmérnökének szenzációs találmányát, amelyről annak idején „Vulkánhab” címen írtunk. Vagyis öt és fél hónappal ezelőtt hírt adtunk egy olyan építőanyagról, illetve találmányról. melynek használata az eddig hagyományos építőipari technológiát alapvetően megváltoztatja. Nem kisebb dologról van szó mint arról, hogy kötőanyag- nélküli panelelemet lehet belőle előállítani, tehát alkalmazásával feleslegessé válik a cement használata. Megírtuk, hogy a feltalálók szerint minden eddig alkalmazott építőanyagnál előnyösebb tulajdonságai mellett, összehasonlíthatatlanul gazdaságosabb. olcsóbb az előállítása is. Perspektíváiról megjegyezték a feltalálók, ho gy előállításával nemcsak elsőrendű építőanyagot nyerhetne a hazai ipar. hanem további kísérletekkel valószínűleg alkalmassá válna arra is. hogy villamos fűtőtesteket helyezzenek el benne, ami által maga a fal fűtené a lakásokat. Arról is szó esett, hogy ipari gyártása minimális beruházással más építőanyaghoz viszonyítva forradalmasítaná az építkezést, vagyis el lehetne érni. hogy évente 1200 lakásnak megfelelő anyagot gyárthassanak az új eljárással. Egyszóval a találmány nyilvánosságra hozatala szenzáció erejével hatott, nemcsak az építőipar honi művelőire, hanem a külföldi, köztük a nyugati államok tőkés vállalatainak körében is. akik élénk érdeklődést tanúsítottak a találmány iránt. Moßt pedig csaknem fél év után. amikor a találmány sikeres alkalmazásáról, tapasztalatairól kellene beszámolnunk jobb híján a sorsáról kell szólnunk. Pedig nem arról van szó. hogy a legilletékesebb helyeken a Találmányi Hivatalban, vagy az Építésügyi Minisztériumban különösebb mulasztást követtek volna el. hiszen az anyagi támogatásból nem volt hiány Czárt Ferenc és Ott Miklós példákkal bizonyítja, hogy a további kísérletek, kutatások anyagi fedezésére nem volt jellemző a szűkmarkúság. Biztosítva van a mázai erőmű helyén létesítendő gyár beruházási költsége, csakúgy, mint a további kísérletek költségei. A bíztatásból a lelkesítő ösatöké- tésből is bőven futotta, sőt mód juk van arra is, hogy a Pécsi Porcelángyár vegyészmérnökének közreműködésével a gyár laboratóriumában folytathassák a kísérleteket. Ezekután hol hát a hiba. amely még a mai napon is kísérleti stádiumban tartja a nagyszerűen indult vállalkozást. A feltalálók nem szí versen nyilatkoznak róla, sőt az ő Gyermekkorunkban gyakran kérdeztük egymástól tréfásan: jön vagy megy — az eszed?. A közhasználat nem nagyon különbözteti meg a jön igét a megytől. Gyakran haliunk ilyen beszédet : — Holnap el jövök hozzátok, és hozolk nektek egy jó könyvet. (Helyesen: elmegyek és viszek ..,) — Megint új darabbal jön a Pécsi Nemzeti Színház. (Helyesen: színre kerül.) — Mikor jön le a cikkem az újságban? (Közlik helyett.) Méltán mondhatta egyik nyelvművelőnk: „A jön és megy helyes használatát már senki sem tudja." Sajnos a sajtóban, szépirodalmi művekben is jócskán akad példa a helytelen használatra. Kende Sándor: Közel a mennyből! című művében (55. 1.) olvastuk: — Holnap reggel, mindjárt reggel, jövök veled, és veszünk újat. — (Helyesen: Veled megyek ...) A jön — megy igének meglehetősen nagy irodalma van. Arany János, Szarvas Gábor, Molnár János, Halász Gyula és újabban Fábián Pál foglalkozott többek között e kérdéssel is. Arany János a Koszorú 1863. évi számában (II. félév 2. szám) a jön ige he rn használatáról így ír: ,. a magyarság, jöjjön el a te országod! — mert “nem vagyok benne biztos, hogy ide jö.me-e, ragy elmenne Patagóniába? — Pedig oly egyszerűen, oly logikusan meghatározza nyelvünk e két szó között a különbséget. Ami az író vagy a beszélő felé közeledik, az jő, ami távozik tőle, az megy.” „Tapasztalhatjuk lépten-nyo- mon — írja tovább Arany — hogy újabban az embereknek nem jut eszükbe semmi, minden csak eszükbe jön. Minden jön. A gondolat eszükbe jön, a vér a fejembe jön (száll vagy tolul helyett), a kongresszus összejön (gyűlik helyett), s ott sok minden szőnyegre jön (kerül helyett), s végül a kérdés megoldásra jön (jut helyett).” Aranyt mi még megtoldjuk. Ha valaki egy százassal jön nekünk (azaz: iartozik), ügyeljünk arra. hogy meg is fizesse, nehogy tönk ne jöjjünk (meri lassan már tonkr^ se lehet menni). A jön és « megy ige téJTS tatsznalata a német nyelvből szavukkal élve „nem érdemes megbolygatni az ügyet” amely a számukra eleddig inkább kellemetlenséget mint elismerő szót eredményezett. Mindamellett mégsem arról van szó, hogv a találmányukba vetett hitükben rendültek meg az utóbbi hónapok alatt, hanem más homályos okok nehezítették meg a megvalósulás felé vezető utat. Egy mondatban talán úgy lehetne kifejteni ezt, hogy amíg az egyik kéz teli marékkai nyújtott segítséget a kísérletekhez, addig a másik kéz óvatosan, szinte észrevétlenül megvonta tőlük a támogatást. Méghozzá olyan „észrevétlenül”. hogy kétséget hagyott maga után: vajon nem csak bennünk van-e a hiba? Nem az ő „helytelen” munkabeosztásuk az okozója, hogy a találmánnyal foglalkozó tudományos intézetek mind a mai napig nem ellenőrizhették a találmány nagyüzemi kísérleteit. amelyek végső fokon el- döntenék az új építőanyag sorsát. Miért nem jutottak el a nagyüzemi kísérletekig? Bajos lenne ezt röviden megmagyarázni, mégsem bocsátkozhatunk részletekbe. Minden esetre ott van valahol a helyes magyarázat, amikor a két feltaláló helyzetét mérlegeljük a Komlói Építőipari Vállalatnál. Egy olyan vállalatnál, ahol Czárt Ferenc és Ott Miklós tölti be a két felelősségteljesebb helyet, a vezetés posztját, amely nem kisebb feladatot ró a vezetésre, mint két megyére szóló ezerxétű elfoglaltságot. gyárak, üzemek, kórházak. üdülők, szanatóriumok, iskolák, kutak, vízművek, lakóházak építésének, ellenőrzésének gondjait. Mégis e nagy elfoglaltság mellett volt erejük és hallatlan ambíciójuk ahhoz, hogy a megfogamzott nagyszerű gondolatot valósággá és Országra, talán világra szóló találmánnyá formálják. És most elakadtak. Igaz ők ezt nem így vallják, mert mind untalan visszatérnek arra, hogy azért most is szinte naponként foglalkoznak az üggyel. De hogyan? — Amikor futja az időnkből azonnal telefonálunk a Porcelángyárba. Kérjük a vegyész mérnököt készítsen elő mindent a következő kísérlethez. került át hozzánk, mert a német nyelv a kommen igét használja mindíkétfajta cselekvés kifejezésére. Nyelvünk érdekessége, hogy a két igét együtt us szokás használni. Az ügyetlen, suta, gyámoltalan emberre gyakran mondják tréfásan: Ügy jön, mintha menne. „Év év után gyorsan lejár, Jő-megy mikép vándor madár." — írja Arany János. József Attila egyik versében pedig ezt olvashatjuk: „Vasútnál lakom. Erre sok vonat jönmegy.“ Dr. Tóth István Mennyire „futja“ az Idejükből ? Kiderül, hogy néhány órára, vagy még annyira sem. És fillért nem fordítanak több időt rá? Nem lehet. A vállalat érdekei nem engedik. Sőt vannak akik még ezt a néhány órát is sokallják és a vállalatnál előforduló hibákra, hiányosságra írják megrovásként, ßzöya! egyfelől a bíztatás, az anyagi segítség, másfelől a türelmetlenség, a megrovás, a szemrehányás. — Lassan odajutunk, hogy már csak az éjszakáinkat használhatjuk fel a kísérletekre. Ez már az elkeseredés hangja. amelv a fél év előtti nag> nekibuzdulásból, lelkesedésből kopott meg ennyire. Mégis e keserű szavak nem a lemondás előhírnökei. Nem. mert azonnal hozzáteszik, hogv ezek az éjszakák is hasznosak. Könyvek, vaskos kötetek kerülnek elő ilyenkor és olthalatlan buzgalommal tanulják a geológiát, kémiát, a kohászatot, hogy végül is megfeleljenek a nagyüzemi kísérletek követelményeinek. Nem tudunk beleszólni abba. hogy mi is lenne a leghelyesebb megoldás, de laikus szemmel is látjuk, hogy ez így nem mehet tovább. Nem lehet és nem szabad ilyen tartósan sorsára bízni a minden bizonynyal nagy jelentőségű találmányt. és főleg azt a két embert. aki a megnemértés ellenére is éjt nappallá tesz az ügy valóra váltásáért. Nem a mi feladatunk, hogy tanácsot adjunk az illetékeseknek, mégis javasolnánk gon dolkodjanak el egv és máson. Például azon, hogy voltak és lesznek is olyan feltalálók, akiknek minden feltételt megadtak és megadnak a siker érdekében. Czárt Ferenc és Ott Miklós esetében sem volna szab#! megtörténnie annak, hogy lassacskán csak a szabadidejükből folytathassák közérdekű tevékenységüket. Még olyan áron is biztosítani kellene számukra a feltételeket, ha a kísérletek befejezéséig másokra hárítanák a vállalat vezetés gondját, baját. Arra pedig úgy gondoljuk nincs szükség, hogy érveket soroljunk fel e javaslat elfogadására. A kétújfalui Béke Tsz 20 holdas tábláját simítózza Kovács István Belorussz traktorával. Tárcsázás, kultivátorozás, henger ezés után kukorica kerül a földbe. s. gy. — — A BÁNYAIPARI Technikum kultúr csoportja seregszemle keretében március 19- én az Ifjúsági Színházban tart bemutatót. — A LIPCSEI ipari kiállításon nagy sikert aratott és megvásárolták a Sopiana Gépgyár által készített váku- mos húskeverőgépet. — A UJBURGONYA csí- ráztatását már több termelő- szövetkezet elvégezte és ha az idő kedvező lesz, rövidesen megkezdik a kiültetését is. j HORVA'TH 3(Í?ZSEF : (8.) Ebben a pillanatban kinyílt a fáskamra ajtaja, A hálóing fölé sebtében felkapott kabátban Matejkáné állt az ajtóban, lélegzetvisszafojtva, mozdulatlanul. Amíg Matejka halkan, monoton hangon beszélt, Matejkáné megkövültén hallgatott. Remegett az izgalomtól. El sem tudta képzelni, mennyit ér a tíz rúd arany, de bizonyosan sokat, nagyon sokat. Koromsötét volt a szobában. A pallér eloltotta a villanyt, nehogy felkeltse a szomszédok gyanúját. De az asszony körös-körül nagy fényességet látott, színes kavargásban összefolyt szeme előtt az egész világ, enyhe szédülést érzett. / Matejkának kicserepesedett az ajka. Felkattintotta a villanyt, s miközben felhajtott egy bögre vizet, pillantása a felesége arcára esett. A pallér szinte megijedt. Az asszony szeme lázasan csillogott. Arca éppen olyan volt, mint lánykorában. a szepie tüzelt, feketéitek. mint egy ékkő. Egész lénye kivirult, mint a fonnyadó virág jótékony méjuM esőben. A pallér megint eloltotta a villanyt, s a felesége mellé telepedett. Az asszony hozzási- mult, mint aki oltalmat keres, átölelte a nyakát, s vadul magához szorította az urát. Matejka az első percekben még örült egy kicsit, hogy megoszthatja titkát, de most már félt. S ezt az érzését csak élesre fente az asszony kérdése: — Most mi lesz velünk? A pallér uralkodott érzésein, s igyekezett nyugodtan felelni: — Hej, Mária, a sok a jóból is megárt. Látod, a szerencse nem az ajtón, hanem az ablakon át lopakodott be hozzánk. Bizony, én is szeretném ttudni, mi lesz most velünk. Tudod te, mit ér ez a tíz rúd arany? En nem tudom, de azt hiszem, tíz olyan palotát megér, mint amilyen a Bartalisé volt. Vagy még többet is. A pallér most már szenvedélyesen suttogott, szárnyaira kapta a képzelet: — Több ez, mint amit valamikor is remélhettünk, Mária. De a fene tudja, most mégsem gazdagnak, hanem nagyon is szegénynek érzem magamat. Lehetne csuda kis házunk, kerttel, termő gyümölcsfákkal, motorbiciklit is vehetnénk, és neked rengeteg szép ruhát. Tudod, mindig arról álmodoztunk, hogy egyszer majd magunknak építünk. Gyönyörűség volna egy takaros, tágas családi ház olyat építenék, amilyet még soha, ha jaj! De ... Gondolatai megszakadtak, az álmok örvényéből a kövecses partra vetődött. — Nem lehet, nem lehet. Most még nem. Az asszonyból, mint láng- nyelv, csapott ki az eszelős szenvedély: — Miért nem? Kinek mi köze ahhoz, hogy mi... — Hallgass, szerencsétlen! — torkolta le a pallér. — Hova tetted az eszedet? Mit mondunk a világnak, hon/nét a rá- való. Mi? — Mit? Hát gyűjtögettünk, vagy ... vagy sorsjegyen nyertük. Úgy van! Több mint húsz esztendeje sorsjegyezünk, miért ne nyerhettünk volna egyszer is? Nem most. már régebben de nem nyúltunk a pénzhez. Nem akartuk, hogy megtudja a világ a szerencsénket, nehogy elkunyerálják tőlünk a rokonok, a kuncsorgók. A pallér agya pattanásig feszült. Talán van abban valami, amit az asszony mond De mégsem ... Most építkezzen, amikor a front közeleg az országhatárokhoz? Es ha rombadől mindenük? Ki építkezik ilyenkor? És ami immár a legfőbb baj, hogyan fékezze meg a felesége elszabadult indulatait? — Te, Mária, légy hát okos. Ha felfedezik, nálunk ezt a kincset, úgy bánnak el velünk, mint egy hulla rablóval. Akasztó fára akarsz futtatni? Matejka elhallgatott. Könny pergeti a szeméből, összeesett ez az arc megint, redők futottak végig a bőrén, s mintha hirtelen megfonnyadt volna. Egyikük sem hunyta le a szemét ezen az éjszakán. A zsák, meg a ládikó a ruhás- szekrény aljában lapult, mindenféle ócska lim-lom hevert a tetején. Másnap szótlanul jártak, keltek egymás mellett. A pallért fájdalom rágta. Mit tett az asszonyával? A vélt szerencse Csak boldogtalanságot hozott rá. Mi lesz ebből, Istenem? Harmadnap este szorosan a felesége mellé telepedett. — Beszélgessünk. Valamit kikeli találnunk, Mária. — Azt csinálsz, amit akarsz — vont vállat az asszony, de a pallér érezte, hogy duzzog, s indulatainak villámai feléje cikáznak. — Csak okosan, feleség. Nemcsak az én dolgom, ez tudod-e? Az mind közös. Fele az enyém, fele a tiéd. Maga sem tudta, miért rögtönözte ezt az ötletet. De látta, hogy Matejkáné feláll, áll mozdulatlanul és magába mélyed. A pallér mosolyt erőltetett magára: — Nahát, most már megérted, hogy együtt kell valamit kitalálnunk. En ... azt szeretném, ha a szerencsénk boldogsággá válna A te boldogságoddá. Matejka nem is sejtette, hogy a felesége fel volt készülve a válaszra. Hiszen két napja igyekszik tervekbe fonni kósza gondolatait. — Hát akkor csinálj belőle pénzt. Nem az egészből, csak valamennyit. Legalább pár ezer pengőt. (Folytatjuk) — LOTTÓ családi házalj építtet a Pécsi Általános Építő KTSZ-szel az OTP Kertvárosban még ebben az évben — A MÁV számol azzal, hogy a hármas ünnep előtt és után rekordforgalom lesz, s erre megfelelően időben felkészül. Különösen nagy lesz a forgalom március 31-én cs április 1-én, illetve vidékről Budapestre, április 4-én este és április 5-én reggel. A MÁV ezekben a napokban körülbelül 160—170 mentesítő vonatot indít, s ugyanakkor gondoskodik arról is, hogy tar talékszerelvények álljanak a pályaudvarokon. — A TELEVÍZIÓ közli! március 15-i, szerdai Spartak Hradec Kralove—FC Barcelona labdarúgó mérkőzés közvetítése 14,55 órakor kezdődik. Lottó-bál Ebben az évben is megtartja az OTP és a Városi Művelődési Ház közös rendezvényét, a lottóbált, mely már hagyománnyá vált. A bál március 18-án szombaton este 8 órától éjfél után kettőig tart. Minden résztvevő a belépőjegy mellé egy lottószelvényt és egy tombolajegyet kap díjtalanul. A kitöltött szelvényeket a helyszínen lévő lottó ládába lehet majd bedobni. A tomb oüaj eg y-tulaj donos ok között harminc, illetve húsz lottót sorsolnak ki. Ezenkívül még naptárakat és külön e célra nyomtatott szalvétákat is szétosztanak a résztvevők között. A zenét a művelődési ház kitűnő együttese szolgáltatja. A Magyar Posta gaiambsport Egyesület értesíti tagjait, hogy az 1961. évi gyűrűk megérkeztek, a pénztárosnál Pécs, Sándor u. 19. sz. alatt átvehetők a tagdíj be fizetési igazolások ellenében. A gyűrűket csak azok a tagok kaphatják meg, akik az 1961. évre tag- díjfizetési kötelezettségüknek eleget tettek. Pótgyűrűk rendelhetők március 25-ig. Kutyatenyésztők Országos Egyesülete pécsi csoportja folyó ír 19-én, vasárnap de. 9 órakor tartja rendes közgyűlését a Nagy Lajos Gimnáziumban (Pécs. Széchenyi tér). A közgyűlés napire^óíe: 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkár1 beszámoló. 3. U;i ebadó-rendel~' s- mertetéee. 4. Hozzászólások és *a- vaslatok. 5. Uj vezetőség és küldöttek megválasztása az országos •közgyűlésre. Az egyesület tagiaih kutyatartókat és kút yaked velőket «suton hívja meg a vezetőség. Toliseprű Jön vagy megy?
