Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-14 / 62. szám

1961. MÁRCIUS 14. NAPLÓ Az iskola neveljen szocialista embereket Megkezdődött a tantervi-tervezet vitája HÉTFŐN DÉLELŐTT a Nagy Lajos Gimnáziumban ül­tek össze a megye tanulmányi szakfelügyelői, vezető óvónői és a meghívott pedagógusok, hogy megvitassák az oktatási reform szellemében készített tantervi tervezetet. Takács Gyula elvtárs. a me­gyei tanács művelődési 06zt- tályvezetője rövid bevezető beszédében utalt arra. hogy az oktatási reform irányelveinek az ősszel kezdődött vitája után most kerülhetett sor a további lépésre, az új oktatási irány­elveket tükröző tanterv vitájá­ra. A tanítási terv az iskolá­ban folyó munka tartalmát ha­tározza meg azzal, hogy elő­írja milyen tárgyakat, s azon Délül milyen témaköröket kell tanítani. Felhívta a figyelmet arra. hogy a vitára bocsátott anyag tervezet, nem végleges, befelezett terv. hanem csak a további vita során alakul ki végleges formájában. Ezután Kutas Antal oktatás­ügyi előadó mondott vitaindító «■ beszédet, Elmondotta, hogy több évtizedes hibás gyakor­lattal kell most az oktatási rendszer reformja során sza­kítani. Eddig ugyanis az is­kolák úgy igyekeztek követni a társadalom és tudomány fej­lődését, hogy mind több és több ismeretet vettek fel a ta­nítandó anyagba. Ennek ered­ménye, hogy bár az iskolák azóta is mindig elmaradtak a fejlődés mögött, a tanulókat túlterhelték. Az oktatásban megnyilvánuló marxizmus te­hát nem mai jelenség, s nem is csupán a szocializmus épí­tésével kapcsolatos, AZ UJ TANTERVI terve­zet az iskolai nevelés problé­máit úgv igyekszik megoldaná, hogy a tanítás tartalma meg­feleljen a társadalmi és tudo­mányos-technikai fejlődésnek, de egyúttal ne csak ne ter­helje újabb ismeretanyagokkal a tanulókat, hanem megoldja az eddigi túlterhelés problé­máit is. Ennek útja az. hogy a hagyományos ismeretanyagot meg kell rostálni, a lényegte­lent elhagyni, a fejlődésnek megfelelő új ismereteket pe­dig a tudományos világnézet kialakítására kell felhasznál­ni. Ezért többek között meg­állapították a heti óraszám fel- \sö határát az általános isko­lákban, mégpedig úgy, hagy heti harmnic óránál több ne legyen. Az ezen belül tanítan­dó anyagnak viszont minden tekintetben a szocialista tár­sadalom igényeihez kell iga­zodnia. Néhány gyakorlati jellegű változást érintve említette az előadó, hogy a tervezet szerint például a történelem anyagát az eddigi három tanév helyett négy évre osztják el, a föld­rajz az alsó tagozatban nem szerepel önálló tárgyként, majd az ötödik osztályban hazánkról szóló olvasmányok révén is­merkednek a tanulók a föld­rajzzal. s a felsőbb osztályok­ban is csökken a földrajztaní­tás óraszámai Az első osztály­ban „beszélgetés” óra helyett környezetismeret, testnevelés helyett játék lesz és az olvasó­órák jellege is változik. 4z Ed­diginél előbb, a 6. osztályban kezdik a fizika, a 7; osztályban a kémia oktatását, HANGSÚLYOZTA a továb­biakban, hogy az iskolarend­szer reformja, s ennek meg­felelően a tantervi tervezetek is gyökeres változást hoznak az iskola funkciójában, ameny- nyiben azt nem a puszta is­meretközlés eszközeként kí­vánják továbbfejleszteni, ha­nem alapvető feladatává szo­cialista erkölcsű, tudományos világnézetű emberek nevelését teszik. Ezért fel kell lépni az olyan irányzatok ellen, ame­lyek csupán egyik vagy másik szaktárgy szemszögéből vizsgál ják a tervezett változásokat. Valamennyi tantárgy annyiban tölti be hivatását, amennyiben az iskola közös céljához, a szocialista társadalom igényei­nek megfelelő neveléséhez hozzájárul. Fel kell lépni az öncélú, gyakran hasznavehetet­len ismeretek nyújtására tö­rekvő dogmatizmus ellen, s meg kell szüntetni többek kö­zött azt a szemléletet is. amely az oktatási munkát tartalma szerint „humán” és „reál” ta­gozatra osztja. E megkülön­böztetés helyére az iskolában is az ismeretek természet- és társadalomtudományra való tagolódását kell léptetni, mi­vel törekvésünk, hogy iskolá­inkban a tanulók mind a ter­mészetről. mind a társadalom­ról tudományosan megalapo­zott képet nyerjenek. A vitaindító előadás után néhányan hozzászóltak a vita anyagához, A felszólalásokra Kutas An­tal elvtárs válaszolt. majd Takács Gyula elvtárs zárta be a megbeszélést azzal, hogy ez csupán az első volt a sorra- következő viták között. Együttműködést áss autó fuvarozási költségek csökkentéséért Az autóközlekedési vállala­toknak az a feladatuk, hogy a réginél mindig kedvezőbb eredményeket produkálva, mi­nél olcsóbban, minél több utast és árut szállítsanak. Hogy lehet olcsón szállítani? A kérdés nem új, a válasz vi­lágos: csökkenteni kell a szál­lításra fordított költségeket. A költségek csökkentésének több módja van. Takarékoskodni kell az üzemanyaggal, le kell szárítani az üresjáratok szá­mát, stb. A sok módszer közül azonban legcélravezetőbb, ha ji utakat biztosítunk a gépkocsik számára. Az utób­bi esztendőkben lényegesen ja­vultak az ország, s Baranya útviszonyai is. Baranya jó ré­szét átszeli a 6-06 út, jó utunk vezet Szigetvárra, s most már Siklósra és Mohácsra is. Az útviszonyok kedvező alakulása igen jó hatással van a gépko­csik gumiféLhasználására. Tunisz - Tatabánya - Uj-Mecsekalja Íj tervek születnek a Pécsi Tervező Vállalatnál Lehet, hogy néhány év múl­va Tuniszban is pécsi tervező­mérnökök alkotásában gyö­nyörködnek majd a helybe­liek és az oda látogató turis­ták. A Rét utcai tervez» inté­zet szobáiban, a rajzasztal fölé hajló tervezők gondolataiban az afrikai tájba illő épületek is formálódnak. Igen. Máté Pál irányításával egy Tunisz­ban építendő vasúti szálloda tervpályázatán dolgozik egy munkacsoport. Ugyancsak a tunisziak írtak ki nemzetközi tervpályázatot a tuniszi kor­mányzósági palota és környé­ke rendezésére. Ezen a pályá­zaton egy budapesti tervező- kollektíva vesz részt, Tillay Ernő, a Pécsi Tervező Válla­lat főépítészének bevonásával. A nemzetközi tervpályáza­ton kívül a hazai tervpályáza­tok résztvevői közül sem hiá­nyoznak majd a pécsi terve­zők. Többen dolgoznak a Ta­tabánya központja rendezésé­re kiírt pályázaton. Az idei év legjelentősebb feladata azonban kétségkívül az Űj-Mecsekalja további be­építésével kapcsolatos tervek Kulturális bemutató Pécsett Néprajzi gyűjtés Dunaszekcsőn Pécs város jelentős kulturá­lis eseménye lesz március 17-én, délután öt órakor a Liszt-hangversenyteremben az a művészeti bemutató, kerü­leti kulturális seregszemle, amely egyben a Művészeti Gimnázium házi kulturális döntője is lesz. A körülbelül kétórás mű­sor — amelyben fellép egy nagylétszámú énekkar, egy ze­nekar, az iskola növendékei­nek csaknem a fele — elsősor­ban bemutató jellegű lesz, at­tól eltekintve, hogy a Művé­szeti Gimnázium fellépő tanu­lóinak műsorszámait értéke­lik. A műsorban zeneszámok, énekszámok és szavalatok sze­repelnek. A bemutatóra meghívták az üzemi kultúríelelősöket, a KISZ vezetőit és a kulturális élet más szakembereit is. Szombaton és vasárnap a pécsi néprajzi gyűjtő munka- közösség Dunaszekcsőre láto­gat és a Duna menti faluban gyűjtenek a meglévő néprajzi értékekből. Elsősorban a he­lyi népitánc-hagyományokat akarják felgyűjteni, a böjti ugrást, és a még fellelhető la­kodalmast. Amennyiben az idő kedvező lesz, a Népművelési Intézet munkatársai — akik egyébként részt vesznek _ a gyűjtésben — filmet készíte­nek a táncokról. elkészítése lesz. És természe­tes, annak ellenére, hogy sze­retnének a tervpályázatokon is jól szerepelni, elsősorban a pécsi tervekkel akarnak re­mekelni a pécsi tervezők. Űj-Mecsekalja további be­építési terveit párhuzamosan készítik a nagypaneles épüle­tek variálható típusának ter­veivel. A megbízás szerint a pécsi tervezőknek a hazai panel­gyártás feltételeinek figye­lembevételével, a magyar és a nemzetközi tapasztalatok fel- használásával kell kialakítani a korszerű nagypaneles lakó­ház típusát. Az elképzelések szerint a variálható típus le­hetővé teszi majd az egy so­rozatban készülő panelek többirányú felhasználását, il­letve különböző alapterületű lakások előállítását egy panel­típusból. Egyik fő törekvésük, hogy a panelépítkezés mellett is biz­tosítsák a lakóépületek szép külsejét. A nagypaneles építkezési mód mellett is el lehet kerül­ni az egysíkúságot és lehet szép homlokzatokat kiképez­ni. A korszerű építkezési mód­szerek bevezetése semmikép­pen sem jelenthet engedmé­nyeket az épületek külső meg­jelenésének rovására. — Ez a tervezők véleménye. — Ezt a véleményt majd legjobban azok a panelházak fejezik ld, amelyek az új-mecsekaljai né­hai bolgárkert helyén épülnek a következő években. rrm rrwwrt immiiHMfimtriHMMMMiMMin iwfim A Munka Érdemérmes tsz-asszony IGENCSAK SZAPORÁN dolgozik az asszonybrigád kinn az Ormánság I. tsz burgonya- földjén. Előcsíráztatott burgo­nyát. vetnek és ez nagy fi­gyelmet, gondosságot követel. De figyelemben, szorgalomban nincsen itt hiány. Akár a 60 éves Kocsis Györgynét, az 59 égés Lang Mihalynét nézőm, akár a ti éves Szaiay Marikát, meg a IS éves Vargha Julikat, mindegyik Ikeze alatt ég a munka. A CSOPORT ELEJÉN halad gyors kapavágásaival egy erős, pirodkendős fiatalasszony. Moz dulatai tempósak, láthatni: ismeri a munkát, és szívesen is dolgozik. Borissza József né ő, a termelőszövetkezet nem­régiben Munka Érdeméremmel kitüntetett tagja... — Kicsiny koromban, mivel apám uradalmi cseléd volt, kinn éltünk Lajositanyán, a Draskovics tőkés birtokán. Ki­mondhatatlanul nehéz volt a sorsunk. ÚGY VILLOG a gyönyörű kitüntetés a vörös selymen, mint a friss tavaszi napsugár. Borissza Józsefivé szeretettél simogatja a tekintetével és mutatja a pasztell műanyag- tokban lévő nagy oklevelet is. A XI—4—4 NET. 41 számú kitüntetés az övé. Megérdemel­ten kapta: — Igyekeztem a munkámat a termelőszövetkezetben min­dig becsülettel teljesíteni. Át­lagosan mindig megvolt az évi 200 munkaegységem, pedig egyedül dolgozom a közösben, a férjem állami erdészeti munkás és itthon van három kis gyermekem. Tavaly csapat- vezető voltam, de most áttér­tünk egy más rendszerű el­számolásra, most én is kemé­nyen együtt dolgozom társnőim mel. Igyékezek mindég jól dol­gozni. Olyan egyszerű, természetes minden mondata, mint maga az egész ember. És olyan ügye­sen sürög-forog a kis lakás­ban, hogy percek alatt ropog a tűz a takaréktűzhelyben. és máris melegedik a víz. A há­rom fiú közül a legnagyobbik a 13 éves nagyfiú már sokat segít az anyjának, a kis hét­éves most jött haza az iskolá­ból. Felolvas a könyvéből, szó-, 'pen, tagoltan. Aztán nézi az anyja kitüntetését ragyogó szemmel.. s — HÁZAT AKARUNK ÉPÍ­TENI, mert már kicsike ez a mostani. Persze ehhez sokat kell még szorgoskodni. De fia­talok vagyunk, egészségünk is van, és akaratunk is. Aztán meg biztosan segít az államunk «5. Mi nagyon STorgalm« nm> Közbevehetnők, hogy a ma- kadám-útburkolat megépítése olcsóbb, s ezért kedvezőbb a népgazdaság számára. De en­nek éppen a fordítottja igaz. mert a makadám burkolat fenntartási költségei közepes, és nagy járműforgalomnál majdnem négyzetesen nőnék, a gépjárművek üzemeltetés; költségeivel együtt. Ezért a pormentes, keményburkolatú utak arányának növelése az elsőrendű népgazdasági érdek. A pécsi Autóközlekedési Igaz­gatóság annak megállapításá­ra, hogy az utak állapota mi­lyen hatással van a gépjármű­vek teljes költségére, kísérle­teket folytatott. Két rossz, és két jó úton közlekedő Csepel gépkocsi teljesítményét vették alapul, amelyek 60—60 ezer ká­liméiért futottak javítás előtt álló, rossz makadám-úton, il­letve elsőrendű beton, és asz­falt úton. Az adatok összeha­sonlításából kiderült, hogy a jó úton közlekedő Csepel kilo­méterenként 23 fillér értékű fenntartási anyagot, 32 fillér értékű gumit, öt fillér értékű fenntartási bért, és két fillér értékű üzemanyagot takarítot­tak meg. A gépkocsi fenntar­tási anyagoknál megtakarított 23 fillér igen tekintélyes ősz- szegre rúg, ha a pécsi AKIG területét nézzük, s meggondol­juk, hogy 1 fillér önköltség- csökkentés a pécsiekhez tarto­zó TEFU-profilnál havi 32 ezer forintot jelent A 26-os AKÖV autóbuszainak gazdaságosságát vizsgálva megállapították, hogy jó úton az autóbuszok kilométerenként 33 fillérrel olcsóbban közleked­nek. Az értékelhető költségeken kívül még sok más szempont is felmerül az útviszonyok vizsgálatánál. Rossz úton na­gyobb a baleseti veszély, fára­dékonyabb a gépkocsivezető stb. Megyénk útjainak gazdája a KPM Pécsi Közúti Üzemi Vál­lalat, tehát a vállalat dolgozóin múlik elsősorban, hogyan ala­okulnak a közlekedési vállala­tok költséged. Az eddigi útépítési módsze­rek, mint a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata megállapította, nem voltak mindenben megfelelőek, az utak elkészítésénél sokszor oktalan takarékosság érvénye­sült. Számos példa bizonyítja, hogy az útak építésénél lénye­gesen kevesebb kohósalakot, zúzalékot és terméskövet hasz­náltak fél, mint amennyit a költségvetés előírt. Ezért az­után gyakori volt, hogy az Üt, már a használatbavételét kö­vető félévben kátyusodött, A rosszul értelmezett takarékosságra és feltehetően minél magasabb nyereségrészesedés elérésére való törekvés a tervezett 430 ezer forintos nyereség helyett 1960 első félében 2,359 000‘fo­rint nyereséget „eredménye­zett” a vállalatnál. Egy peréig sem lehet vitás, hogy ez a „megtakarítás” csak látszóla­gos, mert népgazdasági szinten — figyelembevéve az autóköz­lekedési vállalatok költségeit, melyeket a rossz állapotban lévő útak csak tetéznék — fel­tétlenül kárt okozott. A Közüli Üzemi Vállalat vezetőit rávezették a hibákra, azóta elkészült az intézkedési terv is, mely a hibák kijaví­tására vonatkozik. Az intézke­dési tervben nincs rögzítve, hogy a jövőben jól együttmű­ködnék majd azokkal a válla­latokká!, amelyeknek munká­ja az ő eredményes, vagy ke­vésbé eredményes munkájuk­tól függ. Mégis cél ez. Félre kell termi a kicsinyes vállalati érdekéket, s úgy kél! szervezni a munkát, hogy az népgazda­sági szinten is eredményes le­gyen. A Közúti Üzemi Válla­lat dolgozói akkor dolgoznak jól, ha tovább csökkennek a Baranyában működő autóköz­lekedési vállalatok költségei, és azok a jelenleginél is ol­csóbban, kifizetődőbben fuva­rozhatnak. H. M. tfWW ,'vvvv W WWW Tjrwaízi nagytakarítás kávát hátnljnk meg « támoga­tást. Borisszámét szeretik, a ter­melőszövetkezetben. Szorgos, becsületes munkásaszony híré­ben Hl. És a nőmozgalomban , is igen aktívan részt vesz: — Tagja vagyok a járási Nő­tanácsnak, és részt vettem a I Baranya megyei tsz-asszonyok \ értekezletén i«. De életem leg­szebb napja marad mindig, amikor a parlamentben átvet­tem a kitüntetést. A sirás főj- . lógatta a torkomat. Arra gon- j doltam, hogy lám egy szegény cselédember lánya milyen meg tisztelésben részesül. Mert hi- ' szen dolgozott a szegény em­ber a múltban is. szakadásig, ragyásig. De senki nem vette emberszámba ezért. A mi álla­munk azonban a nép áUama. Nálunk egyedül a becsületes munka a legfőbb értékmérő. A pirosbabos kendő már a kertben virít. Néhány szál pet­rezselymet szed Borisszáné. Hogy ízletesebb legyen a va­csora. Mert a ,,második műszak“ sürgeti a háziasszonyt. Ée itt is helytáll.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents