Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-11 / 60. szám

2 N A P 10 1981. MÁRCIUS 11, 1 I fotmrtMié I Mfpkihh VbOfjUlHHlw LCjKlwWw Tanácsa kitüntette Nify Sander elvtársat Csütörtökön Pécset jártak t Szovjetunió budapesti nagy- követségének munkatársai. A megyei pártbizottság székha­zában Nagy Sándor elvtárs­nak. a Szövetkezetek Bara­nya megyei Központja igaz­gatósági elnökének nyújtották át a Honvédő Háború Parti­zán Emlékérem első fokoza­tát, A kitüntetést a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa ado­mányozta Nagy elvtársnak a Nagy Honvédő Háború ide­jén a Szovjetunió területén, szovjet egységben tanúsított kiváló partizán tevékenysé­géért. Az átadásnál Egri Oynla elvtárs, a megyei párt- bizottság első titkára, Novics János elvtárs, a megyei párt­bizottság titkára, Palkó Sán­dor elvtárs. a megyei tanács vb-elnöke és Dobszai József elvtárs. a megyei pártbizott­ság mezőgazdasági osztályá­nak vezetője is jelen volt. A pécsi kamarakar hangversenye A lottó nyerőszínai: A 10. játékhéten 4 806 313 «szelvény érkezett a Sportfoga­dási és Lottóigazgatóságra. En­nek megfelelően egy-egy osz­tályra 1802 367 forint nyere­mény jut. A bonyhádi Vörös­marty járási művelődési ház­ban megtartott sorsoláson az. alábbi nyerőszámokat húzták ki: 14, 26, 49, 58, 81 ^ árosunk legfiatalabb vo- , kálús testületé, a Pécsi Kama- ! nafcar tett nagy felkészülteégé- | ről és művés2et-6ajeretetér61 «múbizanyeágot fl-én, a városi f művelődési ház nagytermében. Az est iránt örvendetesen erő­teljes érdeklődés nyilvánult j meg' Tulajdoniképpen szerzői est- j nek tekinthetjük, mart a mai ! magyar lírikus költészet egyik ; legfinomaibban cizelláló képvi- í Kelőjének, a pécsi származású ' Wedtes Sándormák .versei ! hangzottak, élőszóban, illetve i különféle dalosításban, művé- | szék és mű vész. jelölték lelkes ' t olmn ácsolásábain. Csak dicsérnünk lehet a mű­sorszerkesztést, hogy egy köz­ponti mag kömé épült s e köz­pont éppen Weöres -Sándor, akinek bőségszarúja oly gaz­dagon ontja mondanivalóját gyermeknek, diáknak, mun­kásnak: egyaránt, kivált azok­nak. akik fogékonyak a mese- i világ hangulata iránt s mélyi- | künk nem az? Nyújtja pedig mindezt a muzsikáló szavak és verejték nélkül született rí- rhek tündéri játéka. Az effajta költészet szinte kitárulkozik a dalositás elé, ámde nem kis feladat áttevése a zenei hangok mesevilágába, mert ha a zenében ez a sajá­tos zamatot és sateíktalansága elsikkad, nem érvényesül a költő egyénisége. Nem is talál­tuk a műsor minden számát egyformán jó alkotásnak* a téL­—-­A szocializmus eszméi jussanak el minél nagyobb tömegekhez! 11T- közgyűlés Pécsváradon A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat pécsváradi szervezete péntek délelőtt a járási pártbizottság nagyter­mében mintegy 60 tag és meg- •h-ivott vendég részvételével tartotta meg küldöttválasztó közgyűlését, mélyen, megjelent Takács Gyula, a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetője, dr. Takács Jó­zsef. a TIT megyei titkára, Pap János, a pécsváradi járási pártbizottság titkára, dr. Maj- zik Jeremiás, a járási tanács elnöke és pedagógusok, orvo­sok, jogászok, mérnökök és mezőgazdászok, a TIT járási szervezetének tagjai. Dr. Czuczor László járási titkár beszámolójában elmon­dotta, hogy a járás -91 TIT- tagja közül 39 pedagógus és 52 különböző végzettségű és beosztású értelmiségi. A be­számoló megállapította, hogy az elmúlt oktatási évben 230 tudományos ismeretterjesztő előadást terveztek a járás te­rületén. Az előadások nagy többségét azonban megyei elő­adók tartották. A TIT feladata a jövőben, hogy elsősorban a helyi értelmiségre támaszkod­jon és a tudományos ismeret- terjesztést velük oldassa meg. A vitában felszólalt Pap Já­nos elvtárs, a pécsváradi já­rási pártbizottság titkára is és többek között elmondotta, hogy ,,az elkövetkezendő idő­nek meg kell 'hoznia az elő­adások színvonal-emelkedését, az élethéz való kapcsolódását. A TIT tagsága segítette a me­zőgazdaság ' • átalakulását és most segítenie kell a megszi­lárdítással járó feladatokat is. Ez úgy valósítható meg, hogy az előadások minél na­gyobb tömegekhez kell eljus­sanak. Az utóbbi ismeretter­jesztési időszak látogatottsága előadásonként 38 fő volt, az előadók nagy többségükben jól felkészültek az előadások­ra. A fejlődés azt kívánja, hogy ne 38, hanem lényegesen több ember hallgasson végig egy-egy előadást. Ez a célki­tűzés csali akkor valósítható meg, ha a TIT járási elnöksé­ge előadáspropagandáját még jobban igyekszik kapcsolni a többi szervek munkájához. A párt politikája a bizal­mon alapszik és mi Őszintén bízunk az értelmiségben és harcos segítőtársnak tekint­jük — fejezte be hozzászólá­sát Pap eívtárs. A közgyűlés értékes vitájá­ban megszabta a további tel­jesítmények értéke sem volit egyenrangú, akadtak számok, amelyek lefékezték és felesle­gesen megnyújtották a műsort, egészben véve azonban mégis sikerült elérni a célt: egységes képet rajzolni a kontóról. Legelőször a versirnandók- ról szólunk, lévén minden vo­kális zenemű alapja, indítéka, sugalmazó ja a -szövegben kö­zölt program. Dr. Németh An­tal korrepetíciójában az iro­dalmi színpad tagjai közül He­rendi Erzsébet, öhlmüller Miklós és Varga János szólal­tatta meg Weöres néhány ön­álló versét, valamint szemel­vényeket a ..Rongyszőnyeg” ciklusból. Beszédjük egyszerű, mégis színes, hanghordozásük gondosan irányított Varga fér­fiasán búgó lírája megragadó. ^Herendinek még le kell szok­nia dobogóra nem való modo­ros fej vetéseiről, öhlmüller tág érzelmi skáláját mutatta meg két olyan ellentétes alap­hangú költemény megszólalta­tásával, mint a rezignált „öre­gek” meg az enyelgő „Az éj­szaka csodái”. Az ének-zongorára írott da­lokat két kellemes hangú szop­ránénekesnő adta elő, Vönöcz- ky Endre stílusban rendkívül eltalált zongorajátékával, amely több egyszerű kísérés­nél:' kamarazenévé nemesedik. Meggyest Katalin az újabb ter­mésből ériekelte Váry Ferenc két dalát a „Bóbita” ciklus­ból, Vönöezky Endréné pedig Farkas Ferenc „Gyümölcsko­sár” ciklusának tizenkét szá­ntából hatot. Érdekesen hangzik a komlói Cserháti Gyula „Tarka forgó” című, szintén hat dalt magába foglaló ciklusa szoprán hangra, fuvolára és zongorára. A pé­csi rádióból már ismert mű most hangzott el először hang­versenydobogón és itt Bem té­vesztette él hatását. Spineth Ferencné. Apatóczky Lajos és E. Raffai Mária intim együt­tese a barokk házi triózás em­lékét idézte fel a hallgatóság­ban. Dicseretfel kell szólaltunk az énekkarról. Tizenhat leány és tizenkét fiatalember társu­lása. Csupa zeneileg képzett egyén, akinek a kamaraének a legkedvesebb szórakozása. Át­lagos életkoruk alig haladja meg a -húsz esztendőt, nincs tehát mögöttük hosszú kar­adatokat, megválasztotta a járási elnökséget és a megyei küldötteket. Az elnökség tag­jai sorából a járási TIT-szer- vezet elnökének dr. Kovács Gyula járá^bírósági elnököt, alejnököknek dr. Majzík Je­remiás, ár. Csősz Gyula és Nádor Károly elvtársákat vá­lasztotta meg, titkárnak pe­dig dr. Czuczor IAszló tanárt. A közgyűlésen Takács Gyula elvtárs, a TIT megyei elnök­ségének tagja a jó munkát végző tagoknak a megyei el­nökség oklevelét nyújtotta át. • - (—ács) gyakorlat, különösebb csengé­sű hang sem igen akad közöt­tük, összteljesítményük mégis tekintélyes, mert szemükben s mögötte akaratukban — a fiatalság elszánt lobogása ég. Két karnagyuk, Dobos László és Tillai Aurél szakavatott ve­zetésével példás pontossággal és rugalmasan énekelnek. A szoprán-ált önálló női kariként is életképes s ez zenei adott­ságainak fejlettségét bizonyít­ja, bár a biciftiák mindössze hat főre lecsökkenteti előadá­sát kisáé korainak találtuk hangkultúra szempontjából. — Mindent összevetve: örömmel üdvözöljük a * Pécsi Kamara­kar létrejöttét, mert hiány­pótló feladatot tölt be megyénk énekkari mozgalmában. AZ énekkar Bárdos Lajos, Daróczi B. Tamás, Farkas Fe­renc. Karai József és Kodály Zoltán művein kívül ősbemu­tatóval is kedveskedett, elő­adván Tillai Aurél ..Magány­ban“ és „Négy évszak“ cfmű vegyeskarait, E két mű éles fényt vet a fiatal és sokoldalú muzsikus alkotó tehetségére, értéküket a „Magányban“ meg ismételtetése is igazolja. A műsort dr. Siptár Ernő élvezetesen konferálta és Bón- ky József zongorázása egészí­tette ki Bánky — mint mindig — roppant műgonddal készül fel, kapcsolata a hangszerrel szinte két élő jóbarát, két munkatárs harmonikus össze­dolgozása. Játékára úgy lehet építeni, mint a gránitsziklára. Ezúttal mint alkotó is bemu­tatkozott. Régóta tudjuk róla, hogy zongora és kamarazenére invenclózus műveket ír. „Hat j bagatell“-ja művészlelkületé- nek vetületeként csendül elérik Neoromantikus motiválás ele­gyedik bennük korunk népi zenei stíluskialakító törekvé­sének ötvözetével. Mivel azon­ban szervesen tartozik a mű­sorhoz. legfeljebb hangulati azonosságról beszélhetünk, jobban illett volna ide még néhány dal, többek között Hor­váth Mihály és Maros Rudolf dalai. Bánky művel pedig mél­tók rá. hogy önálló zongoraes­ten hangozzanak el. A közönség lelkesen él­tette a népes előadógárdát, hiányolta a megjelenését meg­ígért költőt s azzal a tudattal távozott, hogy e komoly tartal­mú hangversennyel Pécs is­mét előre lépett a városok kö­zötti nemes vetélkedésben. VERESS ENDRE A MUOSZ fimkritikusi tago­zata és a, filmművészeti szak­osztály pénteken sajtótájékozta-, tót rendezett a Magyar Sajtó Há­zában. Ormos Tibor a Budapest Filmstúdió igazgatója ismertette a magyar rövidfilm-gyártás múlt évi eredményeit és idei terveit. Elmondotta, hogy a Budapest: Filmstúdióban csaknem száz rö- v id film készült mo-ban, ennek mintegy fele különféle szervek megrendelésére. Befejezték U ri­port- és dokumentumfilm, húsz kis népszerű tudományos rövid- film, 31 úgynevezett oktatófilm és két kis játékfilm forgatását. A Magyar Filmhíradó munkatár­sai 99 híradóval tudósítottak ha­zánk és a nagyvilág eseményei­ről. A Budapest Filmstúdió művé­széinek alkotásai közül 21 rövid- film 19 külföldi filmfesztiválon képviselte hazánkat. Számos új­donság. így például Kollányi Ágoston Ragadozó növények el­— DOBI ISTVÁN, az Elnö­ki tanács elnöke Dánia nem­zeti ünnepe alkalmából üd­vözlő táviratot küldött IX. Frigyes dán királynak. — DÉGEN IMRE, országos vízügyi főigazgató vezetésé­vel vízügyi szakember ékből álló delegálció utazott Ber­linbe a Német Demokratikus Köztársaság vízgazdálkodási kérdéseinek tanulmányozásá­ra. — MÁRCIUS 26-án kultúr- verseny lesz Véménden. A KISZ kulturális seregszemle keretében az erdősmecskei csoport egy egyíélvonóeos színművet, a szebényiek ha­gyományos táncokat, a nagy- palliak egyfelvonásost mutat­nak be. A véméndi kultúr­csoport Mária Terézia kora­beli, eredeti székely huszár­tánccal vesz részt a verse­nyen. — SCHNEIDER MÁRTON, a Véméndi Földművesszövet­kezet igazgatósági elnöke, Il­lés Gyula üzemágcsoportveze- t.ő, és Nagy Kálmán felvásárló egy nap alatt 21 500 tojásra kötöttek szerződést Erdős- mecske lakóival. Ezzel a köz­ség évi tojásszerződési tervét, mely 40 ezer darab, 53,7 szá­zalékra teljesítették. ■' HORVÁTH JÓZSEF fsj — Mi a fene — csúfondáros- ‘kodott Kónya. — Tán megígér­te, hogy behozza magát kép­viselőnek? Az öreg rá sem he­derített, folytatta. j —» Azt mondja, na Molnár, talán nemsokára vége lesz a háborúnak. Nem szóltam én er re semmit, De ő erősen rám­nézett, aztán igy bíztatott: ne féljen, azt mondja, átvészel­jük szépen az egészet, aztán jó lesz minden. Na, isteniként, le­het, hogy még majd áldozatot is kell hozni, de hát minden­nek ára van. Matejka ügyet sem vetett a vitatkozókra. Azdk még csak nem is sejtették, milyen láza­san dolgozik a pallér agya. S mennyire várja a munkaidő végét. Igaz, tisztán emlékszik már, hogyan is történt. A BarUÜis- ház épült, éppen a- tetőt csere- pezték. Egyik reggel leballagott a pincébe, hogy meghúzza a butikosát, s nem akarta, hogy meglássák. Amint lebotorkált a félig-meddig kész lépcsőn, vagy meglepetésére Bartalist pillantotta meg. Bartalis nyil­ván már csak akkor vehette őt észre, amikor megállt m lépcső alján. Hirtelen felegyene sédétt és zavar vibrált hang­jában: „No mi az, Matejka?" Ö is zavart lett, s azt mondta: „Segíthetek, Bartalis úr?" Mi­re Bartalis: „Nem, köszönöm, csak nézelődtem idelent". — Majd hirtelen felélénkült Bar­talis ÍS, mint aki helyre zök­kent zavarából, s így folytatta: „Tudja, elhatároztam, hogy a házszentelő napján elrejtek itt, a pincében vagy ötven palack jó tokajit és legalább huszonöt évig nem nyúlok hozzá." Ma­tejka elmosolyodott: ^Az jó lesz, Bartalis úr, abból csodá­latos bor lesz akkorára," Bar­talis most már fesztelen volt: „Azt nézem, hol is vájhatnánk erre a célra egy alkalmas üre­get." Matejka készségesen szemügyre vette a pincét, és határozottan a baloldali főfal belső szögletére mutatott: „Itt. Jó itt a talaj.“ S a derengő fél­homályban észrevette, hogy Bartalis már ki is jelölte azt a szögletet. Bartalis felfelé tes­sékelte: ,.Hát jó, majd még gondolkozom rajta. Menjünk. Matejka várta, hogy Bartalis majdcsak szól. s kivájja az üre get, de soha többé nem esett szó a dologról. Jószerint Barta­lis el is felejtette. De Matej- kának egy darabig meg-meg- fordult a fejében ez a pince­jelenet. Most... most itt az alkalom — morfondírozott a pallér. — Van-e ott üreg, s ha igen, mi van benne? Bele kellene néz­ni. Az egyetlen ember, . aki rajta kívül tudott az üregről, meghalt. Tegyük fel, hogy csakugyan ötven palack tokaji van benne. Az is jó. Micsoda ital lehet már az! És ... ha mégsem bort rejt az üreg? Matejkát bódulat kerítette hatalmába. Sejtés, vagy kép­zelgés csupán? Ha addig él is, kitapogatja azt az üregét, Csak alkonyodna már! A kőművesek fél hét tájban szedelőzködtek. A pallér egy csonka márványlépcsö darab­káján üldögélt és cigarettá­zott. Végre egyedül maradt. Zsebében egy kis elemlámpa lapult. Elindult a pince lejá­rójához. , A bomba beszakította a pin­, cefödémet és a tágas pincébe valósággal belegyömöszölte. Az összegörbült födém darab­jai megrepedezve csüngtek a vasbeton huzalokon. A lejárót félig-meddig már felszabadí­tották a romtakarítók. Malej- kának mégis négykézláb kel­lett átsajtolnia magát, hogy a pincetérbe jusson. Kőműves kalapácsát kezében tartva, centiről centire iparkodott elő­re a baloldali főfal tövéhez. Balkezével sebesen húzkodta félre a födémdarabokat, majd meg lábával rugdosta odébb <* törmelék halmokat. Végre ott állt a fal elölt. A lejárattal szemközti falból semmit sem látott, és csak sejtette, hol rejtőzhet az üreg. Kalapácsával óvatosan ko­pogtatni kezdett a falon, öt centiméterenként haladt előre « tapogatózással. Semmi. Le­tette a kalapácsot, s megpró­bálta még egy darabon sza­baddá tenni a falat. Kínlódva dolgozott, csörgött a víz # homlokáról. A pincefal mellett egy régi tűzhely feküdt. A tör­melék valósággal a falhoz ra­gasztotta s a pallér alig tudta megmozdítani. Húzkodni kezd­te a tűzhely lábát, aztán neki­feszítette a hátát a tűzhelyre boruló görbe fémdarabnak és nagynehezen odébb nyomta. A tűzhely most már kiszaba­dult, Matejka kivonszolta a pince előterébe, s tovább ko­pogtatta a falat. Kip-köp. A tömör pincefal semmit sem árult el titkából. Most... Mintha itt... Ma­tejka leguggolt, és kalapácsá­val milliméterenként haladt előre. Igen, itt van az üreg. Gyor­san élére fordította a kalapá­csot és nehéz ütésekkel be­szakította az üreg vékony fa­lát. A támadt rést kimélyi- tette, egyenként kiszedte a téglákat. Halálos izgalom szo­rongatta a torkát. Abbahagy­ta a kutatást, úgy érezte, meg­fullad, ha nem szív egy kis friss levegőt. _ Kibotorkált a pincefeljárotg. Nyugtalanul fürkészte a ro­mokat. Képzelődött. Mintha a fenyőfák alatt árnyék suhan­na. De nem, csak a szélmoz­gatta fák árnyékát látta. Kö­röskörül mélységes csend. Visszamászott az üreghez. A kalapácsot bedugta az üreg­be. Érézte, hogy a kalapács feje egy fából készült tárgyat kopogtat. Akkor jutott eszé­be, hátha mégis üvegek van­nak áz üregben? Óvatosabban mozgatta a kalapácsot. Aztán visszahúzta, és most már se­besen bontani kezdte az üreg falát. (Folytatjuk) — OGNYENOVTCS MILAN országgyűlési képviselő már­cius 13-án délután 16 órakor Monyoródon, 14-én 16 óra­kor Birjánban, 15-én Szaliin- tán, 16-án Németiben délután 16 órakor fogadóórát és be­számolót tart. Szlveri Kál­mán országgyűlési képviselő 14-én fél 10 órakor Nagybaj- máson tsz-Iátogatást, beszá­molót és fogadóórát tart. — PÉNTEKEN délután ne­gyed Ötkor Borbála-telepre hívták a tűzoltókat, ahol a gyerekek játék közben fel­gyújtottak két villanyoszlo­pot. — Negyed hétkor a Kál­vária dombon a kiserdő alj­! növényzete gyulladt ki. A i tüzet itt is gyerekek okozták. — A JOGTUDOMÁNYI ' Egyetem KISZ szervezetének rendezésében tegnap este i nagy sikerrel tartották meg a i hagyományos fogász-bált az ; Olimpia Étteremben. Tavaszi szünet az iskolákban A művelődésügyi miniszter utasítása értelmében az álta­lános- és középiskolákban a tavaszi szünet április 5-től 12- ig tart. Az első tanítási nap április 13. mivel az ötödik« előtti három nap munkaszü­neti nap, így az iskolai szü­net tulajdonképpen április 2-án kezdődik. Az iskolák már készülnek a felszabadulási ünnepségre, amelyet általában április 1- én, szombaton rendeznek. A tavaszi szünet utolsó napjainak egyikén tartják meg a pedagógusok ideológiai ; továbbképzésének beszámolóit — A SOPIANA Gépgyár­ban jövő héten nyílik meg a Mecsekvidéki Üzemi Vendég­látóvállalat korszerűen beren­dezett új üzemi büféje. — TAVASZI újdonságok érkeztek a RÖVIKÖT pécsi raktárába. Többek között kü­lönböző divatezínű női vélur- pulóverek & szintetikus nőj kulik. Ellátták az üzleteket női habselyem és nylonfehér- n«műkkel, blúzokkal, gyer­mek póló és garbó ingekkel, kreppnylon férfi bokafixek- kel. — „NAGY ESEMÉNYEK, szép versek" címmel március 13-án fél S órai lcezdettel a városi kultúrházban Shakes­peare, Puskin, József Attila, Arany János stb. verseiből ad­nák elő a Pécsi Nemzeti Szín­ház művészei A Pécsi Orvostudományi Egye­tem és Orvos-Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezetének Pécs-Ba- ranyal Területi Bizottsága Tudo­mányos Szakosztálya március ls­én, hétfőn délután í órakor nz anatómiai intézet tantermében XIV. tudományos ülését tartja. Fekete Tamás: Agyidegtünetek lympho-etrithelioirna kopóriyaainpl .növekedésénél, prof. Kerpel-Fro- nius Ödön, prof. Bomhényi György. Gáti Béla, Dobál: Endre, Jobst Pál. Keleme* Ilona és Ma- gvarita Borbála: Elektrolyt-veszte- ségekhez csatlakozó nephropá- Mttt, Március 13-án kezdődik a 2. magyar rövidfilm-seregszemie Sajtótáfékoziato a Muuyar Saitö Házában mü filmje úgyszólván az egész világot bejárta, egész sör díjat nyert. Ebben az évben i múlt évihez hasonló számú rövidfil­met készítenek a Budapest Film­stúdióban, ugyanakkor gazdagít­ják a témák számát, s arra tö­rekednek, hogy bemutassák ha­zánk élélét. A sajtótájékoztató második ré* szében György István a második magyar rövidfilm-seregszemie programját ismertette. Elmon­dotta, hogy a magyar rövidfilm­gyártásnak ezt az eseményét március Í3-tól 19-ig rendezik meg. Számba veszik az elmúlt év termését és a különféle kate­góriákban kitüntetik a legjobb alkotásokat. A rövidfilmek egy“ egy műfajában három d(iat híd­nak ki. A seregszemle időszaká­ban hat szakmai ankétet, vitát is rendeznek. A díjkiosztót már­cius 19-én a Duna-moziban tart­ják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents