Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-10 / 59. szám

1961. MÄRC1US 10. NAPLÓ 3 Hz időmérések tapasztalatai a Baranya megyei építőipari Vállalatnál Gyümölcsösöket telepilenek a sellyei járásban Az Idén, hosszú éveik után először telepítenek nagyobb gyümölcsösöket a sellyei já­rásban. A kétújfalusd Béke Termelőszövetkezet már a gazdasági év elején, az ősz­szed hozzáfogott tizennégy ka- tasztrális hold almás ülteté­séhez, de csak a tavasszal fe­jezik be. A tavasz első telepítését ezekben a napokban végzi a drávafoki Uj Esztendő Ter­melőszövetkezet. Tíz kataszt- • ralis hold talaját készítették elő hetven-nydcvan centimé­teres forgatással, attól függő­en, hogy a talaj laza, vagy kötött-e. Hogy a fogyasztók­nak minél korábban tudjanak friss gyümölcsöt adni, két ko­rántermő barackfajtát, a Ma­gyar legjobbat és a Korai piros barackot telepítik öt-öt holdas területen. A drávaíokiakan kívül eb­ben az évben a drávakeresz- túri Uj Élet Termelőszövetke­zet húsz katasztrális hold kajszi-barackot, a hegysaent- mártoni Arany Kalász Tsz ti­zenegy hold almát, a csány- oszrói Uj Tavasz tíz hold kaj­szi-barackot, a kemsei Jókai Tsz tíz hold almák a sellyei Ormánság I. Tsz húsz kataszt­rális hold körtét, a felső- szentmártoni Zrínyi Termelő- szövetkezet pedig tizennégy hol szamócát telepíti Sok szó esett már a bányák­ban. üzemekben folyó úgyne­vezett veszteségesidő tanulmá­nyok tapasztalatairól, ame­lyek már az eddigiek során is nagyon sok olyan hibára, hiá­nyosságra hívták fel a figyel­met. amelyeket helyes munka- szervezéssel. a munkafegyelem további megszilárdításával nem ' csali korrigáltak, hanem a ter­melés növelésére, a termelé­kenység fokozására hasznosí­tottak, A Baranya megyei Építőipari Vállalat különböző üzemeinél, részlegeinél a múlt év máso­dik felétől rendszeresen végeznek időméréseket. Miből áll ez? Egy-egy részleg­nél. vagy éppen munkabrigád­nál részleteiben megfigyelik a nyolc órás munkamenet min­den fázisát. Percnyi pontos­sággal felbontják, értékelik mindazon időveszteségeket, amelyek a munkamenet ter­mészetes velejárói. Például a munkahely ellátásban felmerü­lő problémák (anyagbiztosítás, géphibásodás. különböző mun­kafolyamatokra való előkészü­letek vagy a technológiailag szükséges várakozás, ami rend­szerint abból adódik, hogy a gépi megmunkálás ideje alatt .■»*» .................... a dolgozó nem végez produk­tív munkát). Ehhez tartozik még a munka közbeni termé­szetes pihenő, ami különösen az építőipar egyes munkafo­lyamatainál elkerülhetetlen. — (Nehéz terepen földmozgatás, anyagszállítás stb.) Az időmérésnél mindezeket elkerülhetetlen (normába be­számítható) időveszteségként értékelik. Természetesen nagy gonddal vizsgálják az úgyne­vezett elkerülhető idővesztesé­geket előidéző okokat is. ame­lyek kiterjednek a vállalat hi­bájából eredő időveszteségek­re csakúgy, mint a dolgozó pontatlanságából, fegyelmezet­lenségéből adódó hiányossá­gokra. Ezekhez sorolható, ha a vállalat nem biztosítja a munka zavartalanságához szűk séges anyagok, eszközök folya­matos ellátását, vagy elégtele­nül teljesíti a dolgozok mun- lcaközbeni szociális, egészség- ügyi ellátását (ebédlőhelyiség, mosdó, öltöző stb.) A dolgo­zók hibájából eredő időveszte­séghez tartozik a pontatlan munkakezdés, a munkaköz- beni indokolatlan leállások, egyszóval fegyelmezetlenségeit, amelyek az építőipari vállala­ton belül hat—nyolc százalé­kot jelentenek a hasznos idő rovására. Ebben az évben többek kö­zött az asztalosüzemben Az építőipari vállalatnál már is több hasznos intézkedés tör­tént az időmérések tapasztala­tai alapján. Például az idő- veszteség tanulmányok hívták fel a figyelmet arra. hagy a vállalatnál nem elegendő a félórás ebédidő, amely sok esetben drága perceket, vagy negyedórákat vett el a munka­időből. Ezért február 21-től valamennyi részlegénél áttér­tek a 45 perces ebédidőre. De Uj-Mecsekalján. valamint az egyetemi város és a kővágó- szőlősi építkezéseken rátértek a dolgozók önkiszolgáló rend­szerű étkeztetésére, amely 20— 25 perc alatt megoldja az ebéd- j idő gyors és amellett kényelmes ! kihasználását. Ezenkívül a jö- i vő hónap folyamán ninkaszenrezési tanfolyami i indítanak amelybe bevonják a vállalat munkavezetőit, hogy ezáltal is elősegítsék a munkafolyamatok j eddigi hibaszázalékainak csök­kentését Rátértek a reggeli munkakezdés, illetve a munka befejezés minden eddiginél szigorúbb ellenőrzésére és emellett elrendelték, hogy min­den olyan munkahelyen, ahol anyagkiszolgáló segédmunká­sok dolgoznak, kötelesek a szakmunkás részére még a munkakezdés előtt előkészíteni : az anyagot, hogy ily módon is j biztosítva legyen a munkaidő teljes kihasználása. E néhány példából is kitű­nik az időmérések rendkívüli fontossága, amely véeső fokon a termelékenység, illetve a termelés növekedését és ezzel együtt a dolgozók jobb kere­seti lehetőségét szolgálja. Fel­tétlenül ezt. hiszen az építő­ipari vállalat dolgozói döntő többségükben teljesítménybér­ben dolgoznak. — 8 — id ISZ-szci* vezet alakult Fekeden Megunták a kocsmáaást a fekedi fiatalok, de a féld Ikh napokban nem volt mit tenni- ök, mert a rendelkezésre álló kultúrtermet nem tudták fűte­ni. Nagy volt Bantus Géza párt- titkár öröme, amdkor az év elején a fiatalok küldöttsége felkereste. Hosszasan elbeszél­getett a küldöttséggel, akik előadták azt a kívánságukat, hogy szeretnék megalakítani a KISZ-szervezetet. A pártütikár megígérte, hogy mindennemű támogatást megad a fiatalok­nak. A január 15-1 alakuló gyűlésen Wéhner Klára taní­tónő javaslatára elhatározták egy kultúrcsoiport létrehozását. Az újonnan alakult kultúrcso- port február közepén egy mű­soros estet rendezett, mely al­kalommal meleg szeretettel ünnepelte őket a helyi lakos­ság és csak azon sajnálkoztak, hogy a műsor rövid volt Február 25-ón vezetőséévá- lasztó közgyűlésit tartottak, mely alkalommal a tagköny­veket is kiosztották. A községi tanács — látva a fiatalok lel­kes munkáját — ígéretet tett arra, hogy termet biztosát ré­szükre és egy televíziós készü­léket is ajándékoz a KISZ- nek. Nem maradt tétlen a he­lyi szövetkezet sem, mert ők is segítik a fiatalokat. Egy kö­zel száz kötetből álló könyv­tárat ajándékoztak nekik; A KISZ tagjai elhatároztak, hogy nem ülnek a kezdeti ba­bérokon. Tervbe vették, hogy a jövőben ás rendeznek műso­ros esteket és szabad idejük­ben pedig az „Arany János" Mezőgazdasági Termelőszövet­kezetben vállalnak munkát s a befolyó pénzösszegből lemez­játszó rádiót vásárolnak és az új otthonukat feldíszítik. Saj­nos vannak páran olyanok is, akik ezt a próbálkozást meg­mosolyogták. Azóta bizonyára már ők is belátták, hogy a fiatalok kezdeményezése he­lyes volt. végeztek Ilyen idő-, illetve időveszteségméréseket. A mé­rés időtartama összesen 27 205 percre terjedt ki, amelyben a termelő, tehát a produktív munka 22115 perc volt. ami­ből kiszámítható, hogy a vesz­teséges idő 5090 perc és ezen- belül az elkerülhetetlen idő- veszteség 2982 percet tett ki az időmérésnél, s ez utóbbi nagy .iából meg is felel a normatí­váknak. A megmaradt 2108 perc írható az elkerülhető idő­veszteség számlájára, vagv in­kább a dolgozók hibájából adódó listára, amely a munka­idő alatti étkezésekből, beszél­getésekből származott s amely csupán az időmérés tartama alatt több mint 18 órát vett el a munkaidőbők A szállítószalagnál Bányába megyünk? Szinte hihetetlen. Erdőben járunk, magas szálfák között már vagy tíz perce. Versenyt fü­tyülnek a rigók, forrás csörge­dez a közelünkben és virágok. Tengernyi virág. Sárga, égszín­kék, lila színben, valóságos vi­rágszőnyeg. Fáradt tüdőnk mélyet szív az üde levegőből. Mégis bányába megyünk. Kraft Ferenc aknász vissza­zökkent a valóságba. Gumi­csizmásán, bőrsapkásan bak­tat előttem, oldalán és mel­lén lámpa. Már látom: a tá­volban ásít az ereszke sötét torka. — Várjon csak! — kiáltja izgatottan a fiatal aknász és a bozótosba csörtet. Fehér ibolyát talált — jó- szagú ibolyát. A felét odaadja, a zsebünk­be süllyesztjük óvatosan, az­tán leereszkedünk. Kúszunk, mászunk, csizmánk, szemünk és szánk megkóstolja a szén­port, a zsebünkben pedig ott lapul a fehér ibolya. Sokat hallottam már a va­sast koncentrációról. Most itt vagyunk. Csilléket várok, hiszen így szoktam meg, évtizedek óta csilléznek a bányászok. Nincs csille. Beleszimatolok a bánya­folyosó levegőjébe, hátha ló­szagot érzek. Nincs lószag — nem fuvaroznak itt már lóerő­vel. Akkor mozdony lesz — gon­dolom magamban. — Diesel­mozdony. Valaminek lennie kell, valahogyan el kell szál­lítani a szenet! Mozdony sincs. Csak kapa­rok, meg gumiszalagok van­nak. Sok-sok száz méteren át. Ezzel szállítják a szenet — mozdony, ember és ló nélkül. A legkorszerűbben. A kaparok nem egyebek, mint végtelen acélteknők. Ben­nük láncos szerkezet mozog, hordja a beláthatatlan fekete szénpatakot. Fülsiketítő, ideg­borzongató csikorgással jár, alig lehet szót érteni mellette. öreg bányász — Ortner Adám — matat a kaparónál. Kezében nagy szívlapát, csak­nem akkora, mint ó maga. Be­gyakorlott, monoton mozdula­tokkal lapátolja a szenet, köz­ben köhög. Sok öreg bányász dolgozik a kaparok vagy gumiszalag közelében, s a legtöbbnek nem tetszik ott. Szívesebben dol­gozna csapatnál. Arra gondo­lok, az én köhögős bányászom is ilyen lehet. Szinte felesle­gesnek tartom a kérdést: — Hogy érzi itt magát? — JÓL — Kém kívánkozik fejtés­be? — Jobb nekem itt... Megint felköhög, belerázkó­dik az egész teste. Vékony- dongájú ember egyébként is. — ... Jobb nekem itt — folytatja az öreg bányász —, mert szilikózisos vagyok. Negyven százalékot állapítot­tak meg az orvosok, a kő po­ra tönkretette a tüdőmet. Kezdetben nem akart bele­törődni, visszakérte magát a fejtésbe. Nem birta. Most itt van és megbékélt már, hiszen itt se rossz a kereset, s dol­gozni tud legalább. Igen, itt könnyebb a munka. A kaparó elviszi a szenet, nem kell noszogatni. Csak a végek alatt kell néha kilapátolni, meg a csúzdáknál kell olykor megmozgatni az eltömődött készletet Nála a kaparó azt jelenti, hogy még dolgozhat. i M. L. Tapasztalatcsere-sorozat indul tsz-tagok részére A megyei tanács vb. intéz-: kedési terve alapján a megyei szakemberek éves tapasztalat- csere tervezetet készítettek. A tervezet alapján a megyei ta­nács és az Agrártudományi Egyesület Baranya megyei szervezete ebben az évben az eddiginél lényegesen több ta­pasztalatcsere látogatást, _ be­mutatót rendez a termelőszö­vetkezeti vezetők és tsz-tagok részére. A bemutatók célja az élenjáró termelési tapasztala­tok. módszerek mind szélesebb körű elterjesztése. A bemutatókat és tapaszta­latcseréket a megye és az or­szág legjobb állami gazdaságai­ban. -termelőszövetkezeteiben rendezik meg. Az állattenyész­tési jellegű bemutatókon a szabadtartással és a korszerű növendékneveléseeL a tejtfT­melés fokozásával* mestersé­ges borjúneveléssel kapcsolatos helyes, nagyüzemi módszerek­kel ismerkednek meg a tsz- tagok. Külön bemutatókat szerveznek a szerfás sertésfiaz- tatók szakszerű téliesítésének és használatának elsajátításá­ra. A juhok mesterséges ter­mékenyítése. gépi nyírása, a mesterséges téli juhlegelők ki­alakítása. a nagyüzemi csibe­nevelés módjai, helyes rét- és legelőgazdálkodás mind, mind egy bemutató téma lesa. A növénytermesztési témák kö­zül elsősorban az öntözéses zöldségtermesztést, a szántó­földi öntözéses gazdálkodást, a gyümölcsösök, szőlő telepíté­sét. metszését, a műtrágyázás! és kukorica tőszám kísérletek eredményeit és a helyes talaj­védelmi eljárásokat ismerhetik ffiaeg a résztvevők* A harmincnál is több bemu­tatót elsősorban a bólyi. bi- kali és szentegáti gazdaságok­ban és a szentlőrinci tangazda­ságban. valamint a mágocsi, beremendi. lippói. szajki. ber- kesdi, majsi termelőszövetke­zetekben rendezik meg. Me­gyén kívül többek között a szarvasi és lajta—hansági gaz­daságokba is ellátogatnak a baranyai tsz-tagok; A sorozat első bemutatóját március 14-én a beremendi Dózsa Tsz-ben rendezik meg a járási főállattenyésztők és a déli járások tsz-elnökeinek, és tsz-tagjainak részvételével. A beremendi tapasztalatcserén a nagyüzemi sertéstenyésztés kialakításával kapcsolatos prob lémákat vitatják meg a részt­vevők. Megtekintik a tsz ser­téstelepét és a szabadtartásas szarvasmarha-istállókat Az épülő Meszes Tíz évvel ezelőtt még csak néhány utcácska állt Meszesen, össze­ragasztott családi házakkal, szűk kis udvarokkal. A Bocskay utcai különös formájú házsorokat 1923-ban építették. S 1933-tól az újmeszest lakótelep megépítéséig alig történt változás itt Egy évtized alatt házóriások nőttek ki a földből, a bányászok egészséges, modem lakásokba költöztek, kultúrált emberi körülmé­nyek között laknak. Az új városrész tovább fejlődikj újabb és újabo lakóházait születnek, szebbnél szebb lakásokkal. Képünk három úf lakóház építésénél készült Ezekben a házakban 81 lakás lesz. Tő- szomszédságukban a nyár közepén kezdik meg négy négyemelete» kockaház építését 6i korszerű lakással. Erb János felvételei. ---------------- -------------------­G yulai Fái levelezésének else pj'eimyes kiadása A Magyar Irodalomtörténet' forrásai című sorozat negye­dik kötetében most tette köz­zé az Akadémiai Kiadó Gyulai Pál 1843—1867 közötti levele­zését. Ezzel a tudományos ku­tatás és az olvasók számára hozzáférhetővé vált Gyulai Pál kiterjedt levelezésének törté­neti szempontból legjelentő­sebb része. A levelek címzett­jei és írói között szerepelnék a magyar irodalom és közélet olyan nagyságai, mint Arany, Csengery, Deák, Eötvös és so­kan mások- A gyűjtemény 504 levelet tartalmaz. *

Next

/
Thumbnails
Contents