Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-07 / 56. szám
1981. MÄRCIUS 7. V *. ? ! 0 3 Jelentés a tavaszi munkákról — Öregek és fiatalok a magasabb terméshozamért Hosszúhetényben soha még ilyen tempóban nem szántottak. Ezt nem az újságíró mondja, hanem magluk a hetényi emberek, aikik legfőképpen a Papp Jmre-féle lovasbrigádra a legbüszkébbek. Mert ez a brigád az, amelyik a legjobban szánt. A Zengő Gyöngye nevű termelőszövetkezet 1081 kataszt- rális holdnyi szántóterületéből az őszi vetéseken kívül egy holdnyi őszi mélyszántást sem végzett a határban. De most, a tavaszi szántás idején a szövetkezet 35 fogata dolgozik február 16 óta teljes erővel. Eddig több mint kétszáz hold szántását végezték él. Ennyi fogat még nem szántott egyszerre a hetényi határban. Még látványnak is szép ez a közös munka, hát még ha az eredménye is megmutatkozik! A trágyahordást még a szántás előtt elvégezték. Tizenöt udvarból kihordták a trágyát a cukorrépa, a burgonya és a takarmányrépa alá. A föld porhanyósan amik szét, alkalmas a vetésre. Úgy is tervezik, hogy március első napjaiban megkezdik a tavaszi vetést. Pécsváradon is folyik a munka; A termelőszövetkezet elnöke, Kása Pál, de Füri Ferenc, meg Kotász András is azt mondja, hogyha az időjárás ilyen marad, az idén korán fognak végezni minden tavaszi munkával. Tavaszi árpa vetésük összesen 35 katasztrális hold eddig, a kertészetben pedig öt hold van elvetve zöldborsóval, sárgarépával és zöldséggel. Nem tartozik szorosan a tavaszi munkák állásáról szóló jelentéshez, de el kell mondanunk, hogy a pécsváradi téesz- tagok között újfajta, érdekes versengés kezd kialakulni. Lehet, hogy ez már a tavassá munkákban is eredményeket hoz majd. Az idősebb téesz- tagok versenyre hívták a fiatalabbakat. Ezért külön-külön területet kapnak, akik részt- vesznek a versenyben. A fiatalok és „öregek” versenye „A magasabb terméshozamért” elnevezést viseld és az elnevezés jól ki is fejezi a célt. A zárszámadási közgyűlésen hangzott el a javaslat erre a versengésre és bíznak abban, hogy sikerre is vezet, ha megvalósítják. Olcsó takarmány! kapnak a sertéshúlalók ünnepi meeentókezés a nemzetközi nőnap alkalmából A Hazafias Népfront szigetvári szervezete 1961, március 5-én. vasárnap este 7 órai kezdettel a nemzetközi nőnap alkalmából. a szigetvári járási művelődési otthonban rövid ün népségét tartott. Ünnepi beszédet mondott Tinusz János, a községi tanács elnöke. Az ünnepség keretében a művelődési otthon irodalmi csoportja színvonalas előadást tartott „A ma gyár ballada fejlődése” címmel; A szerződést kötő sertéshizlalók, tsz-tagok vagy egyéni termelők részére az állam eddig is biztosított takarmányt. A hizlalás! feltételek megkönnyítése végett állami — mázsánként 215 forintos — áron kaptak a termelők májusi morzsolt kukoricát. A megkötött sertéshizlalási szerződés után a termelők kívánsága szerint most kukorica helyett árpa is kapható. Az árpa mázsánként! ára 220 forint. Az állami áron történő takarmány juttatás megnöveli a termelő hizlalása jövedelmét, mert — különösen árpánál — az állami ár lényegesen kevesebb a szabadpiaci árnál. Az árpát és a kukoricát az Állat- forgalmi Vállalat felvásárlója által kiállított utalványra, a Terményforgalmi Vállalat körzeti telepein lehet megkapni a vételár és minimális kezelési költség kifizetése után. A szerződőnek a szerződés megkötésekor kell közölni a felvásárlóval, hogy árpát vagy kukoricát kíván átvenni, hogy ezifc az utalványon meg lehessen jelölni.Az utalványokat a kiállítástól számított 60 napig lehet beváltani. Segítséget jelent a beváltásnál az, hogy az Állat- forgalmi Vállalat sertésenként 400 forint kamatmentes előleget utal ki a szerződés megkötése után a termelők részére ez bőven fedezi a takarmány árát. A termelőszövetkezeti tagokkal kötött sertéshizlalási szerződés nem csak a tagnak jelent biztos jövedelmet, hanem a termelőszövetkezet részére is előnyös, mert a háztáji gazdaságból származó, szerződéssel lekötött és határidőben átadott hízottsertés beszámít az áruértékesítésbe és így a szövetkezet hitel elengedésben részesülhet. Az „V. Megyei Úttörő- és Ifjúsági Találkozó“ szervező bizottsága megtárgyalta a találkozó előkészítésében eddig végzett munkát és a további feladatokat. A szervező bizottság elhatározta, hogy a találkozó propagandájának szélesítése érdekében rövidesen színes művészi plakátokat, egy űrhajó formát ábrázoló többszínű, rajzos műsorfüzetet. színes képeslapokat és szalvétákat ad ki. A találkozó programijának előkészítése során a szervező bizottság biztosítja az úttörők és KISZ szervezetek öntevékeny művészeti csoportjainak nagyszámú részvételét a különböző kulturális találkozókon keresztül. A találkozó alkalmából ifjúsági nagygyűlés keretében a megyei pártbizottság a megye úttörőinek zászlót adományoz. Ideiglenes kikötőben rakták ki eddig a nagy mennyiségben érkezett fát és innen szállították — távolról — a Mohácsi Farostlemezgyárba. A gyár telepén 14 és félmillió forint költséggel épült kétdarus kikötő megoldotta ezt a problémát. Foto: Erb A Bólyi Állami Gazdaság bácsfai üzemegységében már a kukoricának készítik a földet. Zsoldi István és Lerch János ze- torosok két társukkal egy nap alatt simítózzák meg a 99 holdas táblát. Akikből erdei szakmunkások lesznek A szakszervezeti bizottság a versenyért, a művelődésért, a szakképzettség emeléséért Tizenegy erdészet, egy gépállomás meg egy fagyárt- mány-termelő üzem tartozik a Mecseki Erdőgazdasághoz. Nem valami könnyű ilyen szétszórtan települt nagyüzemnél a szakszervezeti munka. Járnovics István szb-titkárnak is van tennivalója bőven. A favágók, a szállítók, a gépállomási dolgozók messze laknak a munkahelyüktől. Sok időbe telik, amíg hazaérnek, érthető hát, ha sietnek munkaidő után. Terv szerint dolgozni azért mégis lehet. Sőt, előre megtervezni a tennivalókat még csak ilyen nagyüzemnél fontos igazán! Minden percet gazdaságosan, hasznosan kell kihasználni s ezt bizony nagyon jó, ha előre, negyedévre, vagy félévre megtervezik. A munkahelyi szakszervezeti bizottságok nem készítenek munkatervet, de a gazdaság szb-titkára igen. Az lényegében a munkahelyi bizottságok munkaterve, mert a helyi szb- titkárok javaslatai alapján készül és ők maguk vitatják meg, mielőtt érvénybe lép, az szb-üléseken. Azt például már lehet látni, hogy a fagyártmány-üzemnél van arra lehetőség, hogy egy brigád a szocialista brigád címért induljon versenybe. A legjobb újítók februárban az újítási feladattervet beszélték meg, egy évre előre. Megbeszélték mik a feladatok, s azokat hogyan kell támogatnia a szakszervezetnek. De nemcsak az újítók kapják meg a feladattervet, hanem azok is megismerhetik, akik még nem újítottak eddig. Minden kerületvezető megkapja, a munkahelyi bizottság pedig ismerteti az összes dolgozókkal. Most folynak a kétnapos bizalmi tanfolyamok. A fárasztó erdei munkában edzett emberek ezeken a tanfolyamokon fényesen igazolták azt, hogy érdemes szak- szervezeti életet élni, jó az, ha tervszerűen működik a szakszervezeti bizottság. Ök maguk köszönték meg, hogy az szb a tanfolyamot összehívta, megismertették őket kötelességeikkel, jogaikkal, tennivalóikkal. Pedig az szb-titkár készült arra, hogy ö köszönje meg a bizalmiak részvételét. Megelőzték. Február végén a szakszervezeti bizottság ülésén a munkaverseny állását vitatták meg. Minden munkahelyi bizottság titkára beszámolt arról, hogy hogyan teljesítik, amit a munkaversenyben vállaltak, A gazdaság intézkedési tervéről Kasza Ferenc igazgató elvtárs számolt be. Márciusban a pécsváradi erdészet munkahelyi bizottsága számol be arról, hogy a szakszervezeti munka hogyan segíti a termelési eredmények növekedését. A sellyei erdészet pedig a szakszervezeti szervezettségről, a taglétszám alakulásáról ad jelentést az szb-ülésen. Ebben az évben 165 ezer 540 köbméter fát akarnak kitermelni. Ennek a fele ipari fa lesz. Sok fa kell azonban az új termelőszövetkezeteknek is az új építkezésekhez. Igyekezni kell tehát ezt az igényt is kielégíteni. Kitűnő módja ennek a szépen folyó szocialista munkaverseny, amelynek keretében a szocialista munka-. brigád címért is lehet küzdeni. Hogy ezt a szakszervezeti bizottság is elősegítse, két tagja elment a nagykanizsai erdőgazdasághoz megnézni, hogyan szervezik ott a brigádmozgalmakat. Két nap alatt jól tájékozódtak ott, most itthon is megszervezik a jó tapasztalatokat felhasználva. A gazdaság gépállomásán is lehet majd szocialista címért küzdő brigádot szervezni, mert van kikből, jelentkeztek már. Egyelőre azonban azt kérik tőlük, hogy az éves versenyben vállalt feladataikat teljesítsék, aztán majd indulhatnak a szocialista brigád címért is a versengésben. Jó dolog, hogy néhány műszaki vezetőt is megbíz as szb a ' versenyben résztvevő1 brigádok patronálásával. Az is jó, hogy nagy gondot fordítanak a szakmunkás-képzésre. Érdekes módon szervezték meg az erdőgazdaságnál « szakmunkás-képzést. Sárváron 30 fős hallgatósággal indítottak egy szakmunkásképző tanfolyamot. A tanfolyam két évig tart. Ebből három hónapot bentlakásos hallgatókként töltenek el, a tanulmányi idő többi részét levelező formában töltik tanulással. Közben havonta két- három napos bentlakásos konzultációt tartanak számukra. Második év végén erdei szakmunkás-bizonyítványt kapnak. De amíg idáig eljutnak, megismerik az összes erdei gépeket, azok kezelését, az erdő- minden csínját-binját. A hallgatók kiválogatásában a szakszervezeti bizottságoknak is nagy feladatai vannak. Elsősorban a kétéves gyakorlattal rendelkező erdészeti dolgozók közül válogatják ki a szakmunkás-tanfolyam hallgatóit. Látjuk tehát, hogy szükséges és lehet is szakszervezeti munkát végezni ilyen nagykiterjedésű szétszórt „üzemben” is, mint az erdőgazdaság. ■ml Károly I Pintér István. Welczer Miklós és Kovács József művezetők újítása ennél is nagyobb jelentőségű, ők tették feleslegessé a generátorok koksszal való „etetését”. Az ú.iítás benyújtását hosszas kísérletezés előzte meg. Régebben koksszal keverték a generátorhoz használt komlói szenet, maid a kokszot elhagyták és a komlói szenet most már lengyel láneszérmel együtt égették. A koksz, majd az importból származó lángszén meg drágította a generátor-gázt. noha a kokszművekben is a költségek csökkentése, olcsóbb termelés a cél. Szinte hihetetlen — az újítók koksz és lengyel szén helyett salak bekeverésével ennek deviza-takarékossági szempontból is nagy jelentősége van. A kísérletek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a salakkal kevert szénből nyert gáz kalória értéke valamivel csökkent u —an. de a generátorból kikerülő salak a régi 18 százalék helyett most csak 12 százalék éghető anyagot tartalmaz. A három újító 1959. december 21-én nyújtotta be javaslatát, melyet I960, áprilisában valósítottak meg. Azóta több, mint húszezer forint újítási díjat fizettek ki számukra, s ezt méltán megérdemelték. Az április óta elért megtakarítás 344191 forint volt. a várható évi eredmény pedig riO—480 ezer forint. II. M. Hasznos pécsi újítások Élénk újító élet folyik a Pécsi Kokszművekben. Tavaly kilencvennyolc újítást nyújtottak be az üzem dolgozói. Ebből ötvenhármat fogadtak el a szakemberek, s eddig negyvennégy bevezetésére került sor. Az újítások értéke, figyelembe véve az előkalkulációt is, 582 ezer forint volt. Úgy látszik, hogy 1961-ben a tavalyinál is jobb eredmények várhatók. Az újító kedv fellendülését bizonyítja, hogy az év első két hónapjában már húsz újítást nyújtottak be. s ha tíz újítást adnak be havonként az ez évi eredmény már húsz százalékkal jobb lesz a tavalyinál. A tavalyi újítások közül, mint kiemelkedőket, Nesz Ernő és Hajek Antal, valamint Pintér István, Welczer Miklós, Kovács József újításait tartják nyilván. Nesz Ernő és Hajek Antal villanyszerelők. Az ő gondjuk is volt az üzem gondja, ugyanis a bakdaru, forgódaru és egyéb rúdtekercselést igénylő forgórészek javítását nem tudták helyben elvégezni. Mint az újítók javaslatukban leírták, az ő módszerükkel, üzemen belül csak néhány napot vesz igénybe a javítás. Az újítás népgazdasági haszna évi 51 318 forint, mely után a közeli napokt>an fizetik ki az újítási díjat Nesz Ernőnek és Hajek Antalnak. kísérletezték — sikerrel A salakot a generátorban már elégett szénből nyerik, de szerezhetnék máshonnan is. A lényeg. hogy most már kizárólag csak komlói szenet használnak. nincs szükség sem kokszra, sem import-szépre, s /
