Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-05 / 55. szám
\ NAPLÓ 1961. MÁRCIUS 5. Az ipar 1960-as termelési tervét 2,6 százalékkal teljesítette túl Baranyában Emelkedett a munkások átlagkeresete — iVő/£ az állami gazdaságok áruteimelése Győzött a termelőszövetkezeti gazdálkodási forma A Statisztikai Hivatal jelentése •• « i Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei Igazgatóságának jelentése az 1960-as évről. Ipái Az iparról savóié jelentés kimutatja, hogy Baranya megye és Pécs szocialista iparának 1960. évi termelése *— az előirányzóit 7,7 százalék helyett — tíz és íél százalékkal haladta meg az előző év termelését. A szocialista ipar termelése 1938-ban hárommilliárd 761 millió forint volt, míg 1960- ban már né&ymitliárd 482 millió forintot tett ki. A széntermelés 25 százalékkal emelkedett a hároméves terv ideje alatt. Az 1960-as évben a Komlói Szénbányászati Tröszt 8,4 százalékkal, a pécsi pedig 7,7 százalékkal termelt többet az 1959. évi termelési értéknél. A szocialista ipar éves termelési tervét 2,6 százalékkal túlteljesítette. A nehézipar súlya és jelentősége tovább emelkedett az ipari termelésben. A termelés növekedése 47,1 százalékban, a termelékenység és több mint felerészben a munkáslétszám növeléséből adódott. A feketeszén termelése ösz- szesen 3,4 százalékkal nőtt. A komlói bányáknál nagyobbará- nyú volt a fejlődés mint a pécsi szénbányászatnál. A feketeszén bányászat együttes termelése 11 300 vagonnal volt több a tervezettnél. A napi átlagos széntermelés apécsi bányáknál 405 vagon, és a komlói szénbányászatban 519 vagon volt a múlt évben. Jelentősen növekedett a villamosenergia termelése. Az új hőerőmű részleges, bekapcsolása a megye villamoeenergia- termelésébe 130 százalékos többlettermelést eredményezett az előző évhez mérten. A tanácsi iparvállalatok közül figyelemre érdemes az építőanyagipari és ruházati termékek előállításának nagymérvű növekedése. A férficipő termelése közel tízszerese volt az előző évinek. Kedvezőeh alakult a termelés a bútoripar termékeiből is. Fényezett lakásbútorokból és kárpitozott bútorból 32—52 százalékkál növekedett a ter-i melés értéke. j Számos műszaki intézkedést] kezdeményeztek és valósítottak meg 1960-ban. A komlói és a pécsi szénbányászati trösz-j tök megkezdték a szénjövesz- tés és a munkahelyi rakodás] gépesítését. A pécsi trösztnél ] az év végén a gépi szénjövesz-j tés és a rakodás az összes] széntermelés egy százaléka,] Komlón azonban már 8— 9! százaléka volt. A munkahelyi! szállítás gépesítése is jelentősen előre haladt. Pécsett. egy és negyed szeresére. Komlón több mint kétszeresére növekedett. A Pécsi Bőrgyár egyik- fontos műszaki fejlesztése volt a sertésbőrök gvorscser- zése mellyel közel kétmillió forint évi megtakarítást értek el. A Beremendi Cement- és Meszművekné! megvalósították a cementcsomagalás gépesítését. csomagoló-automata üzembehelyezésével. Ez a termelékenységet 1.1 százalékkal megjavította. A Sooiana Gépgyárban elkészítették nyolc új gyártmány, prototípusát, melyek köztil néhánynak a soro- zst^vártását is megkezdték régben exportra, részben belföldi célokra. Kétezer munkással több dolgozott a megye iparában 1960-ban, mint az előző évben. A 33 319 munkásnak a fele dolgozott a szénbányászatban A munkások és alkalmazottak száma összesen 41 051 íö volt December 31-én a szocialista 8 613 nő dolgozott, így részarányuk az előző évihez viszonyítva növekedett. A munkások átlagos havi keresete — a szénbányászokét leszámítva — 1 465 forint. A túlórázások negyedrésznyivel csökkentek az egy esztendővel korábbi állapotokhoz mérten. A megyei székhelyű állami építőipari vállalatok 97,8 százalékra tel esi tették 1960. évi építőipari termelési tervüket. Az Építésügyi Minisztérium három építőipari vállalata közül egyik sem teljesítette 1960- as évi termelési tervét. Az állami építőipar i azonban még így is 82 milKó forinttal — 11,5 százalékkal — többet termelt, mint 1969-ben. A terv szerint év végéig átadandó lakásokat Pécsett is, Komlón is kivétel nélkül átadták. Mezőgazdaság Az 1960-as év a mezőgazda- •ság szocialista átalakításában döntő jelentőségű év volt. A megye tanácsi szántóterületének 72,6 százalékán már termelőszövetkezetek gazdálkod- ,tak az év végén. (1961 február tizediki adatok szerint pedig már a megye mezőgazdasági területeinek 93 százaléka szocialista szektor és a termelőszövetkezeti ' tagok száma az 1957. évi 3,8 ezerről közel 52 ezerre növekedett.) ' A rendszeres készpénzei őíeg- osztást a termelőszövtekeze-. tekben még nem valósították' meg mindenütt. A múlt év negyedik negyedében csak húsz tsz-ben osztottak előleget havonta. A termelőszövetkezetek állami támogatása nagyobb volt 1960-ban, mint 1959- ben. A folyósított hosszú- és közép- lejáratú hitel közel 33 millió forinttal haladta meg az előző évit. A megnyitott hosszúlejáratú hitelnek azonban még háromnegyed részét sem vették igénybe a szövetkezetek. Állati termékekből az állami gazdaságok árutermelése — a tej kivételével — lényegesen több mennyiségben és a Névadó ünnepség a Bárffa utcai A.fa ános s!<o óban 100 kh. szántóterületre szá- i mítva is az 1959. évinél. Hízó- j marhából mintegy 65, hízóser- ; tésből 46 vagonnal, tojásból ] 407 ezer darabbal, többet adtak át az államnak mint 1959- ben. A megye mezőgazdaságának gépesítése az elmúlt évben tovább növekedett. Az állami gazdaságok, gépállomások és termelőszövetkezetek traktorállománya az év folyamán 466 darabbal — 30 százalékkal — emelkedett. Az állami gazdaságokban a ; szántás-vetési, gabonabeta- ! karitási munkákat csaknem ■ teljes egészében, a burgonya- | betakarítás 66 százalékát, a répabetakarítás 58 százalékát gépesítették. A gépállomások munkájuk több mint 90 százalékát a termelőszövetkezetek részére végezték. Kereskedelem A kereskedelemről szólva a jelentés megállapítja, hogy a megye kiskereskedelmi hálózata (Pécset is beleértve) 1960- ban több mint kétmilliárd 600 millió forint forgalmat bonyolított le. Ezen belül a bolti áruforgalom 9,2 százalékkal, a vendéglátás és üzemi étkeztetés forgalma .15,1 százalékkal magasabb volt az 1959. évinél. A kiskereskedelmi forgalom a tervezettet négy százalékkal túlhaladta. Az élelmiszerek forgalma egy év alatt 11.1 százalékkal, ezen belül a bolti élelmiszerek forgalma 8,9 százalékkal nőtt. A hús- és hús- készítményekből az ellátás 1960-ban az előző évihez képest nem javult. Gyakran fordult elő hiány a tejtermékek, tojás, bor, sör, rizs. buris árpakása ellátásban is. A lakosság zöldsé«ellátása lényegesen jobb volt. mint az előző évben. Vegyes iparcikkekből a kiskereskedelem áruforgalma 10,6 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Különösen nagy volt a kereslet a tartós fogyasztási cikkek iránt. Porszívóból 50 százalékkal mosógépből kb. 15 százalékka:. hűtőszekrényből 110—120 százalékkal. televízióból 90 százalékkal többet vásároltak, mint 1859-ben. A kiskereskedelem bolthálózata 1960-ban 32 bolttal és 13 vendéglátó egységgel bővült a megyében. Szociális és kulturális eredmények Az állami erőből épített la- j kások száma kiseb bvolt, mint i az elmúlt évek során, a ma- j gánépítkezések száma növekedett. A magánépíttetők közül továbbra is a bányászok, az egyéb ipari dolgozók és a termelőszövetkezeti tagok száma a legnagyobb. Az újonnan átadott lakásoknak 1958-ban 55,4 százaléka, 1959-ben 41,5 százaléka és 1960-ban 57 százaléka rendelkezett fürdőszobával. A községek villamosítása tovább folytatódott. 1960-ban újabb tíz községbe jutott el a villamös áram. Ezzel 15-re csökkent Baranyában a villamosítana n községek száma. A gázellátás bővült. A gázvezető főcső hálózat hét kilométerrel gyarapodott. ' Oktatási intézményeink tovább fejlődtek 1960 folyamán. Az óvodai intézmények száma 68-ról 72-re. Pécsett 35-ről 38- ra emelkedett. A megye területén és Pécsett 16 általános és hét középiskolai tantermet adtak át az év folyamán. Az általános iskolai tanulók száma 3717-tel, a középiskolai tanulók száma 370-nel emelkedett. A tantermek számának növekedése azonban nem tartott lépést a tanulólétszám emelkedésével és ezért az idei tanévben a tantermi ellátottságé rosszabbodott. A rádióelőfizetők száma 4,8 százalékkal növekedett, a televízió előfizetőké pedig az előző évi 967-teI szemben 2872. tehát majdnem háromszorosa az elmúlt évinek. Tegnap este Pécsett a Bártfa utcai általános iskolában bensőséges ünnepségre jöttek össze a pedagógusok és az iskola tanulói. Az iskola egyik pedagógusa, csön- dör Károlyné gyermekének névadó-ünnepségét tartották meg. Ot órakor az úttörők díszsorfala között vonultak be a szülők, névadó szülők ifj. Csöndör Károllyal karjukon az ünnepség színhelyére. A bölcsődal elhangzása után az Iskola igazgatója köszöntötte a szülőket és a kis újszülöttet. Az ünnepélyes fogadalomtétel után 'az 1. kerületi tanács anyakönjv- vezetője emléklapot adott át a szülőknek. Az újszülöttel ezután ajándékokkal halmozták el. kifejezve azt. hogy örömmel fogad dk hazánk új állampolgárát, ifj. Csöndör Károlyt. — A SZEGEDI városi tanács legutóbbi ülésének határozata alapján utcát neveztek el a városban Patrice Lumumbáról, az afrikai népek felszabadításáért mártírhalált halt kongói államférfiről. — KADAR JANOS elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken búcsúlátogatáson fogadta Walter Vesper elvtársat, a Német Demokratikus Köztársaság távozó budapesti nagykövetét. — KANTOR ANDOR kév- 'kiállítás nyílik ma délelőtt II óra 30-kor a Janus Pannonius Múzeum művészettörténeti ostzályán (Pécs, Káptalan u. 2 sz.) A kiállítást Achátz Imre országgyűlési képviselő nyitja meg. • C < ^Megkezdték a munkát a megnagyobbodott kémest termelőszövetkezetbeni megkezdjük az egyedi válogatást, a sertéseknél falkásíiunk. Természetesen új épületeket is kell építenünk, az építőbrigádunk most hoz tető alá egy 50 férőhelyes szarvasmarha-istállót. Az anyag egy részét a mi erdőnkből termeltük ki, a többit az erjfgazda- ság bocsátotta a rendelkezésünkre. — Hallottuk, hogy fiatalok is dolgoznak a termelőszövetkezetben — szóltam Ambrus Dezső KISZ-titkárhoz, aki a szomszéd szobából jött át, kezében egy nagy iratcsomóval. — Éppen most is az ő ügyükben jöttem — válaszolt Ambrus elvtárs. — Mióta megnagyobbodott a szövetkezetünk, egyre többen jelentkeznek azok közül, akik eddig a városba húzódtak, mert látják, hogy egy ilyen komoly gazdaságban is megtalálják a számításukat. Már mintegy 25 fiatalember jött hozzánk dolgozni, egy részük tavaly is üt élt, dolgozott. Ezek elmondták a többieknek, hogy milyen itt az élet. Közülük többen a pápai vontatógépkezeló iskolán tanulnak, mert van 8 erőgépünk és még vásárolunk az idén is. A fiatalok általában szeretik a gépeket, mi meg örülünk annak, hogy jól képzett traktoros tsz-tagjaink lesznek. — Hát amint látja, a ké- mesi Közös Üt tagsága mint egy nagy csalód, egy akarattal megindult a közös élet útján — fejezte be a beszélgetést Kohár Jenő főmezőgazdász. _ — TAPASZTALATCSERÉ ankétot rendez március 6-án, délelőtt 10 órai kezdettel a Baranya megyei tanács vb-a és a Hazafias Népfront elnöksége Pécsett a Janus Pannonius u. 11. szám alatt a megyei, járási és városi tanácsok állandó bizottsági elnökei és titkárai részére. Az ankéton résztvesznek még Somogy és Tolna megye legjobb állandóbizottsági elnökei is. — PATAKI MIHÁLY elvtárs országgyűlési képviselő 1961. március 7-én délután t órakor Borbála-telepen fogadóórát tart. Ünnepi nőgyűlés A Baranya megyei és a Pécs városi nőtanács 1961. március 7-én, este 6 órai kezdettel a KISZ és Szakszervezetek kul- túrotthonában a nemzetközi nőnap alkalmából ünnepi nőgyűlést rendez. Ünnepi beszédet mond: Egri Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára. Műsor keretében fel' lépnek: a Liszt Ferenc kórus és az Irodalmi színpad tagjai; — ÉRTEKEZLETET tart március 7-én 17 órai kezdei- tel a KPVDSZ József u. 15. szám alatti helyiségében az OTP Baranya megyei fiókja a Kölcsönös Segítő Takarék- pénztárak intézői részére. A megbeszélés alkalmával ismer tetik az 1961. évi versenyfeladatokat, értékelik az elmúlt év eredményeit ■ és az adminisztrációval kapcsolatban tesznek észrevételeket. — FRIZURA BEMUTATÓT rendez előreláthatólag 55 pécsi, pécsváradi, mohácsi komlói és kaposvári II. és harmad éves ipari tanuló részvételével a Szakszervezetek Baranya megyei tanácsának kultúrtermében (Színház tér 2. sz. alatt) a MŰM 500-as számú ipari tanulóintézete a Pécsi Fodrászipari Vállalat, Fodrászipari Szövetkezet és a KIOSZ fodrászszakosztályának közreműködésével. Időfárásjelentés « J Várható időjárás vasárnap estig: «változó mennyiségű felhőzet, leg- Jfeljebb néhány helyen kevés eső, «több felé párásság, helyenként Jltöd. Mérsékelt szél. Várható !eg- Jalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 2 mínusz kettő—plusz kettő, !c:g- J magasabb nappali hőmérséklet ■holnap bairrtí* Ügfe közátf. ben egy öregebb gazda lépett az irodába, a Szabó néni férje. — Hát én is sürgetőzni jöttem — mondta, amint kifújta magát. — Azt mondom, hogy siessünk a trágyahordással, mert sürget bennünket az idő. Igaz, a műtrágyát már megkaptuk, de azért csak első az istállótrágya! — No csak nyugodjon meg, Szabó bácsi — mosolygott az agronómus — az utolsó szekérrel is kivisszük az udvarokon összegyűlt több éves trágyát. A mi vontatóink hordják, meg kapunk a villányi gépállomástól is néhány vontatót, az igák egy részét is munkába állítjuk. A nappal beterített táblákat aztán majd éjszaka leszántjuk, hogy a vetés is haladjon. Mert — fordult felém — mi már több mint két hete vetegetünk is. A tavaszi búzát a földbe juttattuk, a mákot is elvetettük, a borsó, a zab is sorra kerül néhány nap múlva. Ha a trágyázott területeket felszántottuk, a cukorrépa vetését is megkezdjük. Amint látja, a tagságban igen nagy az ambíció, lelkesen dolgoznak, talán még soha sem lesték eny- nyire az időjárást, mint az idén és talán még sohasem drukkoltak ennyire azért, hogy minden mag időben a földbe jusson. — Az állattenyésztésünket, amint említettem, szeretnénk szintén nemcsak szám szerint, hanem minőségében , is megjavítani. Ennek érdekében szelektáljuk az állományunkat, a szarvasmarháknál ipari növények termesztésének is — kezdte válaszát Ko- hári Jenő. — Sok cukorrépát, rostkendert, ricinust vetünk. Emellett a kukorica vetésterületünk is több lesz. Nemcsak azért, mert nagyobb a gazdaságunk az egyesülés után, hanem azért is, mert az állat- tenyésztésünket is fejleszteni szeretnénk, ennék alapja pedig a kukorica, akár szemes, akár silótakarmány formájában. Már az idén igyekszünk a legtöbb területünkön nemesített vetőmagot a földbe juttatni. Emellett a kertészkedést is szeretnénk föllendíteni, mégpedig a cuni, a szaporcai és drávapiski határban akarjuk létrehozni a mintegy 65 holdas, részben öntözhető konyhakertészetünket. Munkaerő dolgában nem lesz hiány, az asszonyok és lányok alig várják, hogy veteményez- hessenek... — Már simítózzák is a talajt, ahol majd petrezselymet vetünk, meg hagymát dugdo- sunk — szólt közbe Simon Já- nosné munkacsapatvezető büszkén. — Mi tavaly is próbálkoztunk már a kertészkedéssel, csak néhány holdon, de nagyon megérte. Reméljük, hogy az idén sokat pénzelünk a zöldségfélékből. Most is azért jöttem az agronómu- sunkhoz, hogy sürgessem a gépek munkáját, mert szép az idő, jobb, ha minél előbb a földbe kerül a mag. — Ügy óm — helyeselt Szabó Lajosné — szeretjük, ha . minél több pénz jön a konyhára, a kertészet pedig nagyon sokat segít ehhez. EközEgy esztendővel ezelőtt még i csak ezer holdon gazdálkodott a kémesi termelőszövetkezet, az idén pedig ötezer holdas gazdaság terveit készítették el a kémesi Közös Üt vezetői. Ennek a változásnak az a története lövi len, hogy a kémesi. a cuni, a drávapiski, a szaporcai és a tésenyíai közös gazdaságok tagjai elhatározták, a jobb eredmények reményében összevonják az említeti termelőszövetkezeteket. Az elhatározást tettek követték és ezekben a napokban mór a szántóföldeken is megkezdődött az erőteljes munka. A megnagyobbodott közös ' gazdaság munkájának megsegítésére jelentkezett termelőszövetkezeti tagnak Kohár Jenő, a siklósi járási tanács főagro- nómusa is, akit a szövetkezeti gazdák egyhangúan megválasztottak a termelőszövetkezet főmezőgadószának. A fiatal szakember nagy ambícióval látott munkához és a tagsággal együtt igyekszik most számbavenni azokat a lehetőségeket, amelyek hozzásegítik vaiamennyiüket a tavalyiaknál is jobb eredmények eléréséhez. Mert tavaly is jól gazdálkodtak ezek a közös gazdaságok, a munkaegység érteke válamennyiben meghaladta a 30 forintot. Az idén, amint. Kohár Jenő mondja, negyvenet terveztek. Hát hogyan szeretnék ezt elérni? — i tettük fel a kérdést a főmező- ; gazdásznak. > — A' növénytermesztésben a ' gabona melleti igen nagy íonUMságtft rataácteeíta** „ «*
