Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-04 / 54. szám

N A P Lö 196J. MÁRCIUS 4. „Mellékzörejek“ Dávidföldön A komló—dávidföldi új is­koláról lesz ezúttal szó. Ez a modern vonalú, minden kor­szerű igényt kielégítő új álta­lános iskola szép összhangban simul a dávidfökii domb oi- dalába. Mintha onnan nőtt volna ki. Aszimmetrikus vona­lú tetejének gerincvonala akár a dombvonulat gerincvonala is lehetne. Tarka kockára osz­tott falai szemet-lelket vidíta­nak. Belül pedig hatszázhar- rnincegy komlói gyerek talál otthont a tanítás, időjére és so­kan azon túl is. mert a föld­szinten jól felszerelt napközi­otthon működik. Kitűnően be­rendezett konyhájában vala­mennyi komlód napközi szá­mára készül a paradicsomleves és a kelkáposzta vagdalthús- pogácsával. Legalábbis mikor ott jártam, ez fortyogott a nagy kondorokban. II tágas, levegős, világos zsibongón az apróságok gyü­lekeznek, hogy induljanak a tornaterembe. rajzterembe, ahova éppen a tanrend kíván­ja. Merész vonalával, karzatá­val, rejtett tetövdilágításával már első belépéskor meglepi a látogatót ez a lépcsőházasai egybeépített zsibongó, amely­nek déli oldalán a romboid keresztmetszetű karcsú oezlo- j pok úgy feszülnek, mint egy | hárfa húrjai: Folytathatnám a mű dicsé- j rétét, megérdemelné a terve­zője, Köves Emil: Ha az át­vételi aktusra érkeztem volna, alighanem így is tennék, di­csérném egyvégtében és fenn­tartás nélkül örvendeznék azon, hogy íme milyen gyö­nyörű épülettel gazdagodott ismét szocialista bányaváro­sunk. Az átvétel azonban már ré­gen megtörtént. Két ütemben. 1959- ben vették át a nyugati, 1960- ban a keleti szárnyat. Az­óta élteit némi idő, s az új szárnyban is néhány hónapja folyik a tanítás. Azt pedig, hogy mi hogyan felel meg cél­jának, a gyakorlat dönti el. JtrA gyakorlat pedig azt bizo­nyítja, hogy a tervezés ugyan dicséretre méltóan figyelembe vette az épület célját, helyét, környezetét, egyszóval min­dent, amit figyelembe lehet és kell venni, de a kivitelezéssel bejok vannak. Sarravéve a dolgokat, sebté­ben a kővetkezőket jegyeztem fel. miközben Dér Imre igaz­gatóhelyettessel kívül-belül körüljártuk az iskolaépületet: A falak nedvesek. Helyenként foltokban ver ki rajtuk a Sa­létrom és ledobja a vakolatot. A nedvesség hatására még a lépcsőházban elhelyezett tabló­ról is leperdülnek a felragasz­tott fényképek. Ennek pedig az az oka, hogy az építéskor nem előírt módon végezték a falazást, hanem ..takarékos­kodtak". Vízzáróanyag hiá­nyában pedig a falakba fel­szívódott esővíz szabadon ke­ring, akárcsak az élőfa edény- nyalábjaiban. A »nyílászáró .szerkezetek általában nem fe­lelnek meg céljuknak. A nagy ablakokon csak úgy. árad be a fény és ez jó, de ha ezeket a vízszintes tengelyre erősített ablakokat ki akarják nyitni vagy éppen tisztítás végett le akarják emelni keretükből, ahhoz nagy szakértelem és leg­alább akkora fizikai erő szük­séges. Az ember hajlamos azt hinni, hogy az ilyen nehezen nyitható ablakok legalább jól zárnak. De ez ósdi ' felfogás, amely a konzervatív megol­dások tiszteleten alapszik. Az Igazság az, hogy ezeken az ab­lakokon esős időben úgy csu­rog be az eső, ahogy akar. Van . azután az iskolának ki­tűnő, fold alá süllyesztett ka­zánházból táplál t központi fű­tése. Ez nem rossz. Nincs is vele semmi baj. De a fűtőkkel már van baj., Az iskolai fűtők számára ugyanis egy rendelet havi nyolcszáz forintos bért állapit meg. A korszerű ka­zánházhoz kellő szaktudású fűtó kellene. De honnan ve­gyen az iskola havi nyolcszáz­ért fűtőt? Ezernégyszáz forint lenne a legkisebb havi fizetés, amennyiért lenne erre vállal­kozó. (Ez persze nem „kivite­lezési" hiba, hanem csak ad­minisztrációs.) Apró dolgok erek. Nem vál­toztatnak azon a tényen, hogy a dávidföldi általános iskola a legkorszerűbb általános is­kolai épület a megyében. De ezek az apróságok rendkívül bosszantóak, nem vetnek éppen kedvező fényt a vállalatra, amely egyébként az iskola mindkét szárnyát nagy késéssel tudta csak átadni, sőt kisebb mun­kálatok még mindig folynak, például még mindig szerelik az iskola be járatának beton- hídját. Ha már mintegy tizen- háxommil'ldó forintot költöt­tünk erre a remek iskolaépü­letre, jó lenne, ha legalább néhány esztendeig ilyen hibák sem akadályozzíák benne a ne­velőmunkát No és itt vari a szamár. A lomtárban találkoztam vele. Gúnyosan röhögött hátra a há­tán ülő, hipofizistúltengésben szenvedő meztelen kamaszra. Drága kis csacsi, mivel kere­ken kilencvenezer forintba ke­rülne, mire odaállhatna lova­sával az iskola udvarára. De néha fog odaállni. A bronzba mintázott szamár ellen ugyan­is fellázadtak a tanárok. Ha­tározott véleményük a követ­kezőkben foglalható össze: 1. Nem fedezhető fel rajta köz­érthető művészi mondanivaló. 2i Viszont felfedezhető rajta a meztelenség, amely anató­miai ismeretek nyújtására aránytalanságai , miatt alkal­matlan, egyébként pedig 6—14 éves gyerekek körében nem kívánatos hatásokat kelthetne. 3. Hiányzik belőle az a peda­gógiai szándék, amelynek egy Iskolaudvarra kerülő szobor­ban feltétlenül benne kellene lennie. Mindezek alapján a tantestület véleménye az, hogy szívesen átadják bármely szervnek, amely igényt tart rá, ha cserébe egy másik, va­lóban iskolaudvarra illő szob­rot kapnak. (Egyébként van olyan érzésem, csak nem me­rem elmondani, hogy ennék a mosolygó bronz-csacsinak a szobrásza talán ismerte az is­kola közelében, a domboldal­ban álldogáló két csaliádi ház­nak álcázott és összesen mint­egy nyolcszázezer forintos költséggel épített „felvonulási épületnek” a történetét, s erre vonatkozó véleményének akart kifejezést adni a szamárfülek­kel. De ez már nem tartozik közvetlenül a tárgyhoz.) Ezékutén már csak egy só­haj engedtessék meg nekem: milyen jó lenne, ha egyszer „mellékzörejek” nélkül írhat­nék ilyen nagyszerű alkotás­ról, mint amilyen a dávidföldi iskola. Mészáros Ferenc I Nagyszabású hangverseny Komlón ' Megyénkbe érkezeit ven­dégszereplésre André Van- demoot belga karmester. — Pécsi szereplése előtt vasár­nap este fél 7 órakor Kom­lón. a zeneiskola Erkel Fe­renc termében ad hangver­senyt. amelynek műsorán Mozart A-dur szimfóniája. Mendelssohn és Brahms he­gedűversenye. Cézár P. Franck d-moll szimfóniája szerepel. Szólóhegedűn Kom- lós Péter neves hegedűmű­vészünk játszik, aki most tért vissza külföldi körútjá­ról. Jé öf!<*< Értekezlet közoktatásunk időszerű kérdéseiről Március 2-án és 3-án a Művelődésügyi Minisztérium ban a megyei művelődési osztályvezetők részvételével : kétnapos értekezletet tartot­tak. Az első napon ILku Pál miniszterhelyettes, közokta­tásunk időszerű elvi és gya­korlati kérdéseiről, a máso­dik napon pedig Aczél György'a művelődésügyi mi­niszter első helyettese a vi­déki népművelő munka elvi és módszertani kérdéseiről beszélt. Mindkét előadást vi­ta követte. Cséndeaen kávaryatom duplá­mul a mohácm Kék Duna pres­szóban. Halkan szót a zene. Még nincs itt a csúcsforgalom ideje. Alig két-három asztalnál ü\nek csak vendégek. Két fiatal no jön be. Helyet foglalnak a me! lettem lévő asztalnál. Akaratla­nul ts oda kell figyelnem beszél­getésükre. — Te ez a mogyorófánk nem is lehet tqssz. — Az ára is csak kettőhatvan — Együnk inkább csokoládé desszertet. Három forint ugyan, de megéri. Szinte az összes sütemény faj­tákat. felsoroljákárakkal együV­Kezd kíváncsivá tenni a dolog. Honnan tudják a szomszédaim, mi minden kapható és főleg m? az ára? Hiába nézek oda, csak annyit látok mindketten az asz­tal föle na jóinak. Talán a terítő minuizuiaról olvassak le az árp- kai? Szó sincs róla. Az asztalka üveglapja alatt papírlap van. in­nét hál a tudomány. Félretolom a kávét, s íme előttem is ott az árjegyzék. Szerényen kínálja « cukrászda süteményeit Végén, nem tudok ellenállni. Hívom a felszolgálót. — Kérek egy rigójancsit! S közben meglátom az üveg* ap alatt egy sörösüveg cím* kéjét. Kinizsi asztali ár 5.90* Utánaszólok a távozó felszol* gálának. ,Még egy üveg Kint* zsit is hozzon!'' Hiába ■ 2 ember nem tud ellenállni az asztalkan elhelyezett árjegyzékek, címkék csábításának,. Akárkinek jutott eszébe azt odarakni, jó ötlet volt. HÍLLEBRAND Munkásvédelmi filmbemutató a Technika Házában Pénteken Budapesten több száz meghívott szakember je­lenlétében megkezdődött a IV. magyar munkásvédelmi film- bemutató. Az 1959. évi 21-el szemben tavaly már 26 — részint do­kumentum, részint játékfilm- jellegű — munkásvédelmi film készült hazánkban, s ezeket üzemi vetítéseken és a nyilvános filmszínházakban körülbelül kétmillió néző te­kintette meg. Az idén előre­láthatólag tovább fejlődik a filmgyártásnak ez az ága. A bíráló bizottság döntése alapján szombaton osztják ki a díjakat az elmúlt év legjobb munkásfilmjei alkotóinak. Községenként két hold epreskert A selyem termelés alapjai­nak megvetése érdekében fa- ,telepítési akciót szerveznek a földművesszövetkezetek. Minden községben két hold- nyi eperfa-csemete ültetését kívánják elérni. Ennek ér­dekében a közeli napokban felkeresik a termelőszövet­kezetek és a községi taná­csok vezetőségét. A tervek szerint az epreskertek a köz­ség belterületéhez legfeljebb egy kilométer távolságban és mezőgazdaságilag művelhető területen lesznek, A telepí­tést á selyemtermelési fel­ügyelők útmutátásáí szerint végzik majd. — GYORSJAVÍTÁST ve­zettek be a Pécsi Vegyesipari Vállalat cipőjavító részlegei­nél. A nagyobb javításokat pedig az eddigi általános két­hetes javítási idő helyett minden esetben 48 óra alatt készítik el a közelmúltban végrehajtott műszaki átszer­vezés eredményeképpen. — NEMZETKÖZI szolida­ritási hetet tartanak március 6. és 12-e között a Pécsi Bőr­gyárban. A szolidaritási hét, időszakában az üzem vezetői egyéni bes .élgetések es röp- gyülések keretében ismerte­tik a dolgozókkal a tőkés or­szágok munkásainak helyze­tét. — ÁPRILIS 4-e tiszteleté­re az Agrária Keményítő- gyár dolgozói felajánlották, hogy az 1. negyedévben ter­ven felül hat vagon keményí­tőt és 50 mázsa dextrint ad­nak. A vállalati költségszin­tet 5 százalékkal csökkentik, ami által 20 000 forint meg­takarítást érnek el. Az egy főre eső termelési értéket pe­dig 2960 forinttal növelik. — A MÁV igazgatóságok közötti I960, évi országos j munkaversenyben a pécsi i igazgatóság lett ismét az el­ső. A MÁV vezérigazgatóság J és a vasutas szakszervezet el- j nöksége vándorzászlajának és a hozzájáró 130 ezer, forint jutalomnak átadására ma délelőtt II órakor a vasutas kis sportcsarnokban került sor. — KORSZERŰ önkiszol­gáló étteremmé alakít ót még ebben az évben 10 üze­mi éttermet a Mécsé!; vidéki Üzemi Vendéglátó Vállalat. Márciusban kerül sor az új- mecsekaljai építők éttermé­nek korszerűsítésére, amit a Szovjetuniótól kapott ön- kiszolgáló pulttal láttak el. Az étterem átrendezésének következtében az eddigi 40— 45 perces kiszolgálási idő 15 percre csökken, ami munka­idő-megtakarításban havonta közel 40 ezer forintot ered­ményez. — A POL1MPEX lengyel külkereskedelmi vállalat mérnökei tapasztalatcsere céljából március 2-a és 4-e között Pécsett tartózkodtak. A lengyel vendégek a Pécsi Sütőipari Vállalat szerelés alatt álló FNA típusú korsze­rű gázfűtéses sütőkemencéjét tanulmányozták. — OLCSÖ és mégis jó mi­nőségű Boy golyósi-ronok ér­keztek a boltokba meafoielő számú pótbetéttel együtt. anyakönyvi hírek Születtek: Orsós Sándor, Halmos József, Orsós Flóra. Kamarás Zoltán, Ke­serű Melinda. Márics Zsuzsanna, Kárpáti Antal. Fuchs József, Ra­dies József, Eibeck József Antal „Közelebb került a falu a városhoz“ A falukutató csoportok naplójából Magyar antifasiszta harcosok csehszlovák kitüntetése A Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke öt magyar antifasiszta harcosnak, akik a szovjet és a csehszlovák har­cosokkal együtt részt vettek a történelmi jelentőségű duklai harcokban, Csehszlqvákiának a fasiszta megszállás alól való felszabadításában szerzett ér­demeik elismeréséül a duklai emlékérem kitüntetést ado­mányozta. Az emlékérmet a köztársa­sági elnök képviseletében Frantisek Pisek, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete pénteken a budapesti cseh­szlovák nagykövetségen nyúj­totta 6t a kitüntetett szemé­lyeknek: Köves Lászlónak. Mlynárik Jánosnak. Safrankö F.mánuelnak. Safrankö F,má-’ nuelnenek és Wrábel János­kát. peterdre, a pécsi járás közel fél- M ezer lakosú kis községébe hét­főn érkeztek meg a falukutatók, Két főiskolás, egy jog- és egy orvostanhall- gató. A községi tanácson kedves fo­gadtatásban részesültek, majd megbe­szélték a teendőket és másnap már meg­kezdődött a komoly munka. Délelőtt iskolalátogatásra menték és a falu pedagógusai megismertették ve­lük a község kulturális életét és hely­zetét. Az adataik a naplóba kerültek: televízió, mozi, csaknem mindenkinél rádió, községi könyvtár közel 1000 kö­tettel, foto-szaikkör, úttörőszoba, kul­túrterem. S mindez: egy helyen. Szer­dán délelőtt csaláálátogatás szerepelt a programban. Mindenütt kedvesen fo­gadták őket, Meghitt beszélgetések kere­tében sók érdékes probléma merült fel, amelyre válaszoltak, hasznos tanácsok- 'kal segítettek a főiskolások és egye­temisták. — Remélem, megtalálom számításo­mat a tsz-ben — mondja Koczor János a faluikutatóknak. Elbeszélgetnek a ta­vaszi munkák megkezdéséről, a 1 közös lóállomány kialakításáról, amelyet ér­deklődve hallgatnak a jövő értelmisé­gének fiatal képviselői, a leendő jogász és pedagógus. Este tsz-közgyulésre mentek a pécsi vendégek, ahol sok problémát vetettek fel hozzászólás ,vagy javaslat formájá­ban a tsz-tagdk. A gyűlés után Joó Ta­más III. éves joghallgató „A tsz-tagok- nak járó szociális juttatásók“ címmel tartott előadást. A családlátogatások al­kalmával kiderült, hogy ez a -téma ér­dekli leginkább a falu lakosságát, Nyug­díj-igényről. orvosi ellátásról és egyéb juttatásokról érdeklődték még az elő­adás után a jelenlévők, amelyre azon­nal megkapták a felvilágoe($étt. Csütörtökön délelőtt Kovács István 111. éves főiskolás matematika órát tartott az iskolában, délután pedig Vj- petrére mentek át, ahol a falu orvosát látogatták meg és vele beszélgettek a község egészségügyi hely ezt érői. Este mozi. Sokan rendszeres mozilátogatók a községben. Ezen az estén is csaknem az egész falu kíváncsi volt a cseh filmre ILf ásnap sók, kedves meghívásnak ir-f eleget téve családlátogatások kö­vetkeztek. A férfiakat jogi, tsz-szel kap­csolatos problémák érdekelték míg az asszonyóknak orvosi, gyermeknevelési és egyéb kérdésük akadt. Szombaton délelőtt irodalom órát adott az iskolá­ban Molnár Vera III. éves pedagógiai főiskolai hallgató, este pedig Gyurko- vics Klára IV. éves orvostanhallgató — csak az asszonyok számára — betegsé­gekkel kapcsolatos, különféle egészség- ügyi problémákról tartott előadást, majd Molnár Vera a gyermeknevelésről be­szélt. Az asszonyók pedig kérdezúek: Milyen könyveket olvasson a fiam? Mennyit sportoljon? stb. — Nyomban megkapták kérdéseikre a részletes, ala­pos választ. így dolgoztaik a peterdi falukutatók. Próbálták megérteni a falu problémái1 és ezt a község lakói is észrevették. Ró­na Ádám, a falu kovácsa találóan meg­állapította: „így valóban megismerhetik a falu életét és közelebb került ezzel is a falu a városhoz.“ Nem csoda, hogy a falukutatók eredményes munkájuk vi­szonzásaképpen magyaros vendégszere­tetben részesültek és megszerették őket a falu lakói. Á Véméndre ellátogató . falukutató csoport a sajtüzeni meglátogatásával, kezdte meg mtínlkáját. Megnéztek a tánc-csoport próbáját, amely lelkesen tanulta a huszár tánaot, Tvt?W,ogatás al­kalmával megtekintették a szép állat- állományt és egésznapos látogatás for­májában ismerkedtek meg a véméndi KTSZ nyolc részlegének munkájával. A csoport ott-tartózkodásának harmadik napján ismerkedett meg a falusi K1SZ- szervezet tagjaival. Csakhamar kiala­kult a barátság közöttük és segítettek a fiataloknak a szellemi öttusa, szavaló­verseny és a József Attila olvasónwz- galom lebonyolításának megszervezésé­ben, Ez a falukutató csoport is volt család- és iskolalátogatáson. A Felsőszentmártonban járt falukuta­tók is eredményes munkát végeztek. A naplójukban ezt olvashatjuk: napköz­ben családlátogatás, este „tsz-hétfő“, kedden kérdezz-felelek est együtt a fa­lu fiataljaival. Csütörtökön a TIT által filmvetítés és előadás, amelyen nagyon sokan vettek részt. Horváth Marci bá­csinak — aki főszervezője a faluban minden kulturális megmozdulásnak — a népi együttes megszervezésében se­gítettek. A régi hagyományokat, szoká­sókat „Szentmártoni balladák“ címmel egységes műsorban szeretnék feleleve­níteni. A faluban nagyon sokan elol­vassák a könyvtár könyveit. 1yasárnap a falukutatók együtt szó­' rakoztak a község fiataljaival. Regi szokás szerint falu szélén, kinn a réten az egész falu fiatalsága együtt tréfálkozott, játszott. Közöttük voltaik a pécsi főiskolások és egyetemisták is. „Hasznos és szép emlékekkel gazda­godva tértünk vissza a falukutatásról — mondotta Balassa László joghallgató —. mert megismerhettük a falusi életet és megszerettük a falut.“ BARTÓ LÁSZLÓ" • Irén, Gyurján Klára, Horváth Magdolna, Gyántí Éva, Bogdán Sándor, Schaub Hona, Horvátit Zsuzsanna, Kocsis László, Pálíy Eszter, Heszenberger Antal, Nagy Valéria, Horváth Mária Kalányos József, Piszér József, Vaganek Csilla, Kiss László. Koltai Mária, Brozovácz Ibolya, Környei László, Mazár Attila, Hegedűs Tünde, Molnár Ilona, Rab Tibor. Ruri Tibor Kis László, Kulcsár Katalin, Banga Éva, Csernik Frigyes, Ko­vács Irén, Illés Beáta, Mikó Gyu­la, Mayer Helga, Bors Károly, Gyökér Anna. Acs Zoltán, Korossy Albert. Császár Éva, Albrecht An­gela, Tulinger Brigitta. Polgár Éva. Varga Ibolya, Scliuckraann Zoltán, Ravasz János, Dékány Zsolt, Lengyeltől! József, Nagy István, Pallér Gabriella, Kocsis János, .Muck Zsuzsanna, Katona Ferenc, Keresztes Tibor Lörinez István, Nelkov Éva, Kelemen Fe­renc. Varga László, Hajdú Zsu­zsanna, Dudás Judit, Bogdán An­na. Házasságot kötöttek: Dr. 'Róth Pál belgyógyász segéd­orvos és Juhász Éva adminisztrá­tor, Tóth József gépkocsivezető és Hajdukovics Rozália takarítónő. Orosz Antal ács és Vas Erzsébet gyorsíró, Kovács Lajos vájár és Nikii Irén, Kovács István vájár és Szelényl Edit bérelszámoló, Pap Imre vájár és Csörgő Erzsé­bet Kakuk János asztalos és Csn- nálosi Gizella, Vass Vince segéd­munkás és Kis Erzsébet, Molnár Károly tanár és Almásl Ilona el­számoltató, Kónya Gábor alkalmi munkás és Pokorni Éva segéd­munkás, Hadobás Béla vegyész­mérnök és Szamos vári Ibolya ápolónő. Meghaltak: Földes! József 62 éves, Bern­hardt János 61 éves, Fischer Mi- hályné sz. Nöthling Borbála 81 éves, Molnár Andrásné sz. Fehér Katalin 81 éves, Molnár János *9 éves, Kutas József 57 éves, Dorn Laiosné sz. Fríg Teréz 57 éven. Pollmann Károlyné sz. Held Ka­talin 83 éves, Oremusch Mária 66 éves Gubriczky Józsefné sz. Kri- mer Stefánia 86 éves, özv. Bólyi Pétemé sz. Varga Zsuzsanna 74 éves, Dékány Mária 75 éves, Piros Béla 76 éves, özv. Csánk Jenőné sz. Schmellás Marsit 63 éves, özv. Csekei Jénőné sz. Szabó Zsuzsan­na 77 éves, özv. Yidák Luk-tósré sí. Pobuli.ty Mária 79 éves. S 7 n tó Jánosáé sz. Jakab Mária 63 éves. Simon Magdolna 9 éves. S?!11 István 74 éves. Kertész sz. Horváth Katalin 48 éves rzth János 1 napos. özv. Máté né sz. Tgnátz Anna 73 éves Vo­rnan Józsefné sz. Alt Julianna 76 éves. Grossmanp Zsuzsanna 3 hó­napos, Bogdán Csaba 2 napos. i

Next

/
Thumbnails
Contents