Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-30 / 76. szám
1961. MÁRCIUS 30. NAPLÓ a Köícsönösen gazdag eredményeket kozott a magyar-szovjet műszaki tudományos együttműködés Már több mint tíz éve egyre szélesedő műszaki-tudományos tapasztalatcsere folyik hazánk és a Szovjetunió között. Tíz év alatt mintegy 1500 magyar mérnök cs más vezető szakember járt a Szovjetunióban és tanulmányozta az ipar és mezőgazdaság műszaki-tudományos eredményeit. Körülbelül 600 különböző témakörben kaptunk dokumentációt a Szovjetunióból, ezenkívül több mint nyolcvan szovjet szakértő segítette hazánkban iparunk és mezőgazdaságunk fejlődését, míg az első években évente harminc-negyven szakértőt küldtünk a Szovjetunióba tanulmányútra, 1959-ben ez a szám már meghaladta a 400-at. Üj együttműködési formák is kialakultak: közös konferenciákat rendeznek az egyes fontosabb témák megtárgyalására, tudományos kutatóintézetek, tervezőintézetek, továbbá egyes magyar és szovjet gépipari üzemek közvetlenül is együttműködnek. Többek között a magyar traktor- és kombájngyártás fejlesztésén, illetve megalapozásán kívül a korszerű gördülőcsapágygyártás is szovjet segítséggel indulhatott meg. Termelékenyebb, eredményesebb lett a munka a szerszám- gépgyártásban és a híradás- technikában is. A szovjet szakértők segítsége jelentősen hozzájárult alumínium-iparunk, kőolajiparunk, gyógyszer- és vegyiparunk fejlődéséhez is. Mezőgazdaságunk különösen az öntözéses gazdálkodás, a korszerű repülőgépes növény- védelem, az állattenyésztés, az oltóanyagtermelés és a emberképzés tekintetében kapott sok segítséget. Az együttműködés kölcsönösségéből adódik, hogy hazánk is ad át tapasztalatoka: a Szovjetuniónak. Szovjet részről magasra értékelik a vacuum- és híradástechnika terén, a fénycsövek és vevőerősítő csövek, a gépiparban a korszerű iszapszivattyúk és magánjáró úszódaruk, a kopásálló vasúti kitérők és kereszteződések készítésére átadott magyar tapasztalatokat. Sok haszonnal tanulmányozták a szovjet szakemberek a magyar szénbányászaiban alkalmazott robbantási technikát, . , gyógyszer- és textiliparunk módszereit, valamint a mezőgazdasági kutatás több fontos eredményét is. : Mindenkit érdekel fii térítési rendszer a munkásszáiláso'jn és a gyermekintézményekken A Sopiana Gépgyár 1961. évi vállalásai 1960-ban a Sopiana Gépgyár teljes termelési tervét 102,1 százalékra, befejezett termelési tervét 106,2 százalékra teljesítette. Exporttervét 25.5 millió forint értékben 104,2 százalékra és mindezeken belül az egy napra eső teljes tér melési értéket 102,5 százalékra teljesítette. A vállalat a második ötéves terv első esztendejében a jóváhagyott tervekhez viszonyítva az alábbi felajánlásokat vállalta. Teljes termelési tervüket a múlt évihez viszonyítva 10 százalékkal kívánják megnövelni s ezen túlmenően felajánlották, hogy a jóváhagyott 60 millió forintos tervet 102 százalékra teljesítik, amely 1 millió 200 ezer forintos túlteljesítésnek felel meg. Befejezett termelési tervüket 1 millió 193 ezer forint értékben ugyancsak 102 százalékra kívánják teljesíteni, exportkötelezettségüket a határidő 100 százalékos betartásával hajtják- végre. Mindezekhez hozzátartozik önköltségcsökkentési vállalásuk, amely a tavalyi 84,6 százalékhoz képest újabb 5,5 százalékos költ- ségszintcsökkentést eredményez. öntödei selejtjüket az öntödei technológia továbbfejlesztésével a tavalyi 5,4 százalékos szintről 5,3 százalékra szűkítik le, amely a látszólag csekélynek mutatkozó szintkülönbség ellenére is jelentős minőségi javulást eredményez. A műszaki fejlesztés terén a tervezett 5,5 százalékos önköltségcsökkentésből 3,4 százalékot biztosítanak, melyet egyrészt újabb műszaki intézkedésekkel, másrészt a termelési értékek nem arányosan növekvő költségeinek szűkítésével, illetve további technológiai intézkedésekkel kívánnak megvalósítani. Vonatkozik ez a vacuumos húskeverőgépek gyártásától, a csiszoló-, a dagasztó-, a töltőgépek stb. előállításának eddiginél gazdaságosabb megoldására, a minőség szigorú szemelőtt tartásával. A beruházások terén fokozott gondot fordítanak arra, hogy az új szerszámgépeket a beérkezésüktől számított 25 napon belül üzembehelyezik Július It. és 29. között rendezik Pécsett a nyári szabadegyetemet Még a Baranya megyei Tudományos Ismeretterjesztő Tár sulat meg sem hirdette az idei nyári szabadegyetemét, máris nagy az érdeklődés az ország különböző városaiban, s a legtávolabbi helyekről érkeznek a bejelentések. A Pécsett már hagyományos sá vált nyári szabadegyetemet az idén július 16. és 29. között rendezik meg a pedagógiai főiskolán, 140 fővel, s a tervek szerint — külföldi résztvevőkkel. A nyári szabadegyetem programjában a pécs-baranyai nevezetességek megismerése szerepel. A pécsi egyetem és főiskola, valamint a különféle tudományos intézmények legkiválóbb előadói ismertetik a szabadegyetem hallgatóival megyénk múltját, hagyományait, műemlékeit és szocialista jelenét. Az előadások mellett minden másnap tanulmányi kirándulást tesznek Siklósra, Szigetvárra, Mohácsra, Komlóra, Abaligetre, Silton- dára, Pécáváradra, Harkányba, ahol megismerik a hallgatók megyénk történelmi nevezetességeit. A vidéki kirándulások mellett szerveznek rendszeres mecseki túrákat és városnézéseket is. és a kapacitás kihasználásának érdekében a lehető legjobb (kétműszakos) üzemeltetésüket biztosítják. A szakmai oktatás terén a műszaki fejlesztés és ezen belül az új technológia bevezetése és érvényesítése érdekében egy továbbképző munkás- akadémiát szerveznek, amelybe bevonják többek között a vállalat párt- és tömegszervezeti bizalmiait és az üzemi tanács tagjait is. 'A szocialista brigád cím elnyerésére indított versenybe ez ideig 9 brigád nevezett be A kitüntető cím elnyeréséért elsőrendű feladatként az önköltségcsökkentést, a termelékenység emelkedését és az anyagtakarékosság szigorú betartását tűzték ki célul. A vállalat KISZ-szervezete az „Ifjúság a szocializmusért” próba keretén belül olyan kötelezettségeket vállalt, mint a takarékossági mozgalomban való aktív tevékenység, továbbá a műhelyek rendjének kialakítása, egybekötve a tavalyihoz hasonló fémgyűjtő mozgalommal . Az 1960-baft megalakult üzemi kommunista csoportokat tovább szélesítik, hogy ezen keresztül is érvényesüljön a példamutatás, a fegyelem, a munkához való viszony új tartalma. Értesítjük a vállalatokat, közületeket és kedves megrendelőinket, hogy vállalatunk telefonszámai megváltoztak. Uj számaink: Központ: 55-65 Igazgató: 25-66 Műszaki vezető: 24-13 Pécsi Vegyesipari Vállalat, Irányi Dániel tér 9. szám. 14930 Pénz lesz a fekete magokból _ Étolajként, margarinként Vgvaránt közkedvelt és áz ipar számos területén felhasználják a napraforgóolajat. A növény termesztésének fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a köze'multban lényegesen emelkedett a napraforgó ára. Tavaly még csak egy-két termelőszövetkezet próbálkozó nagyobb területen az igen he. -nos sárgaszínű, olajban ga dat 'fekete magvú napra- fo -ú ermes/tésével. A villányi Vörös Május termelőszövetkezet tavaly húsz holdon termelt napraforgót. Nyolc mázsás ho1 dánkénti átlagter- . után több mint 43 ezer fo- 1 "K. késznénzt kaptak. Úgy V n tavsé.». megtalálta szá mi átá*. mer» az egyesített villányi tsz az idén 60 hold napraforgó termesztésére szerzőét-t. ' _ Megháromszorozta vetésterü letét a siklósnagyfalusi Jóbarát Termelőszövetkezet is. A tsz agromómusa egyszerű, meggyőző érvekkel magyarázta, miért fordultak ilyen előszeretettel a napraforgó termesztés felé. Iregszemcsei napraforgóval a napokban a kétszázadik holdat is elvetik, és ha holdanként 8 mázsát terem a föld, több mint félmillió forint készpénzt kap a szövetkezet. Azért ilyen sokat, mert a tavalyi 270 forint helyett 340 forintért veszi át az állam az ireg- szemeseit és 400 forintért a krasznodari napraforgó mázsá- l'át. Erre jön a mázsánkén ti 10 forint szerződéses és húsz forint na"''fizemi (V*-- A +"■>• melőszövetkezetek tehát gyakorlatilag 370 forintot kapnak egy mázsa napraforgóért. Bte sál tartják, hogy a. nap* raforgó igénytelen növény, sovány földben épp úgy gyengébb a termése mint bármely más növényé. Az állam erre is gondolt, és 150 kiló műtrágyát biztosít holdanként a jó termés érdekében. A napraforgó termesztés nemcsak a sok pénz miatt kifizetődő. A szerződéskötésnél arra is gondoltak a sifclós- nagyfalusiak milyen sok takar mány kell a tsz 1400 sertésének. 600 szarvasmarhájának és 400 birkájának. A szerződött napraforgó mázsája után ugyanis 20 kiló fehérjedús, tápláló napraforgó pogácsát vagy napra forgó darát ad meglehetősen olcsón az állam. A parasztember tudja mi a 'fizetődő és ritkán köt rossz üzletet. Nemhiába szerződtek 115 vagon napraforgó termesztésére a siklósi járás termelőszövetkezetei. Államunk sokféleképpen nyújt támogatóst a dolgozóknak. Igen jelentősek azok a közvetett juttatások, amelyek nincsenek „a borítékban”. — Például 1958-ban egy dolgozóra számítva 11 530 forintot tettek ki ezek a juttatások. — (SZTK családipótlék, utazási kedvezmény, üdülés, üzemi étkeztetés. szállás, gyermek intéz mények stb.) E juttatásokon belül is lényeges a munkás- szállások és a gyermekintézmények fenntartására fordított támogatás összege. A munkásszállások jelenlegi helyzete azt mutatja, hogy igen eltérőek az egyes szállások közötti viszonyok. Vannak modern bútorral, szőnyeggel, függönnyel, fürdőszobával, köz ponti fűtéssel berendezett szobák. ezenkívül még klubszobák, könyvtárszobák, rádió, televízió és ehhez hasonló ed- látottságú munkásszállások. De vannak emeletes ágyakkal, szalmazsákkal, gyenge tisztálkodási és egyéb lehetőségeikkel rendelkező munkásszállások is A munkásak által fizetett térítési díjak között is hasonló aránytalanságok; vannak. Példájil nagy eltérések vannak az egy főre. egy hónapra eső összes költség és az igénybevevő dolgozó térítésének meny nyisége között. Amig a nehéziparban egy havi költség egy főre 191,10 forint, addig a dolgozó hozzájárulása 7,50 forint Ugyanakkor a kohó- és gépiparban egy hónapban egv főre 149,70 forintot fordítanak a dolgozó pedig 51,60 forintot térít meg. Mint látható a kohó- és gépiparban a kevesebb összegű ráfordításból a dolgozó hétszer nagyobb hozzájárulást fizet mint a nehéziparban dolgozó. Hasonlóan kirívó példa, hogy a könnyűiparban egy dolgozóra havonta 142,50 forintot fordítanak, ebből a dolgozó 43,20 forintot térít. — Ugyanakkor az építőiparban dolgozók a 148,50 forintos ráfordításhoz 3 forinttal járulnak hozzá. Nemcsak iparágak között, hanem egyes iparágakon belül is hasonló aránytalanságok mutatkoztak. A munkásszállások egy főre és egy hónapra eső költségei az elmük három év alatt körülbelül 20 százalékkal emelkedtek. Például az építőiparban 1957-ben 160—170 forintot. 1959-ben 190—210 forintot fordítottak egy főre egy hónap ban. Ennek oka az, hogy a fenntartási költségek emelkedtek. Jobbak lettek a szállások körülményei, a berendezések, felszerelések színvonala, minősége emelkedett. (PL szalmazsák helyett matrac, pokróc helyett paplan, toBpárna. tv. készülék.) A népgazdaság 1959-ben a munkásszállások fenntartására közel 300 millió forintot költött. Ebből a dolgozok 16.5 millió forintot fizettek térítésképpen. Rengeteg példát lehetne felsorolni, hogy az elmúlt 3 év alatt az állam mennyit fordított különböző területeken a munkásszállások építésére, berendezésére, szociális és kulturális körülményeinek megjavítására« Ö1 kategóriába sorolták a munkásszállásokat A most megjelent rendelet, amely 1961. május 15-én lép életbe, szabályozza a munkásszállásokon történő elhelyezés feltételeit, az igénybevételért történő fizetés mértékét, a munkásszállások osztályozását a díjak osztályok szerinti mértékét és így tovább« AU, hogy egy munkásszállást melyik osztályba sorolnak be elsősorban s szállás egésze határozza meg. A besorolást a vállalatok gazdasági és szakszervezeti vezetői végzik, bevonva a munkásszállások önkormányzati szerveit és szakszervezeti bizalmiait A rendelkezés szerint öt osztályt illetve kategóriát határoznak meg a munkásszállásoknál. Az első kategóriába az a munkásszállás sorolható, amely állandó jellegű épületben, erre a célra korszerű kivitelben épült Az épület közművesítve van és központi fűtéssel van ellátva. Egészségügyi és szociális előírásoknak megfelelő helyiségekkel rendelkezik, szobánként legfeljebb három személy van elhelyezve, állandóan van hideg-meleg víz. fürdőszoba, vagy más fürdőhelyiség, valamint a berendezés színvonala az átlagot meghaladja. A második kategóriába Bz előzőek figyelembevétele mellett egy szobában háromtól kilenc főig latonak, hetenként legalább kétszer melegvizet biztosítanak és emeletenként egy fürdőhelyiséget. Harmadik kategóriába általában azokat a munkásszállásokat sorolják, amelyek tartós jellegűek, közművesítve vannak, egészség- üpvi és szociális előírásoknak megfelelő helyiségekkel rendelkeznek, egy szobában 8—14 személy lakik, hetenként kétszer melegvizet biztosítanak a közös fürdő, vagy zuhanyozó helyiségben. A negyedik kategóriába tartozó munkásszállások ideiglenes vagy állandó jellegű épületben, részben közművesítve és az előző feltételek hasonlóan, illetve gyengéb ben vannak biztosítva. Az V. osztályba azokat a ’ munkásszállásokat kell sorolni, amelyek az előzőekbe nem sorolhatók. A térítés egyes kategóriánként a következőképpen történik: 1 ac ehí kategóriában havonta 18b forintot, építőipari dolgozók 160 forintot, második kategóriában 140, építők 125 forintot, harmadik kategóriában 100, építők 90, negyedikben 75, építők 70 forintot, az ötödik kategóriában pedig egységesen 15 forint térítést fizetnek as igénybevevő dolgosok havonta. Egy-egy munkásszállódéban az egyes szobák között lehetnek bizonyos eltérések, de a szálloda kategória szerinti ossz bérét nem változtathatja meg. Például: egy 50 fős harmadik kategóriába tartozó szállóban 100 forintot kell téríteni személyenként havonta. De egyes szobák minőségének kisebb eltérése miatt lehetséges, hogy az 50 lakó közül harmincán 100 forintot fizetnek, tízen 80 forintot, tizen pedig 120 forintot. A dolgozók térítései így igazságosak, a szállodák minőségéhez, körülményeihez igazodnak és ha napi térítési díjra bontjuk, akkor a következő •tépet mutatják. Egy napra eső térítési díj az I. kategóriában 6 forint, II. kategóriában 4,60 forint. LH.-ban 3.30 forint. .IV.- ben 2.50 forint és az V. kategóriában 50 fillér lesz. Hasonló aránytalanságok es eltérések mutatkoztak meg a gyermekintézményeknél történő ellátásban, és a térítés ösz- szegében is Szocialista államunk óriási áldozatokat tesz azért, hogy megkönnyítse a dolgozó szülők gyermekeinek elhelyezését. Országos viszonylatban a gyermekintézményekben 350 000 gyermeket lehet elhelyezni. A tavalyi megoszlás szerint bölcsődékben 28 619 gyermek, napközis óvodákban 186 187 gyermek, iskolai napközikben pedig 109 942 gyermek kapott elhelyezést, amely a napközis óvodák esetében a hasonló korú gyermekeknek 31.3 százalékát jelenti. Körülbelül 230 ezer gyermek van étkezéses napközis bölcsődében, óvodában, vagy iskolában. Egy bölcsődés gyermek napi gondozass költsége 25—30 forint, míg egy napközis óvodásé, vagy iskolásé naponta 15 —20 forintot tesz ks, vagyis havonta a bölcsődéteknél 650— 700 Ft, óvodásaknál és iskoláiknál 450—500 forintot fordítanak egy-egy gyermekre. De meg kell jegyezni, ha nincs a férőhely kihasználva, ez a költség havonta 800—1000 forintra emelkedik. Jel enleg nem egységes a térítési díj, eltérő a színvonal és az ellátás is. Miben mutatkozik ez meg? Az üzemi gyermekintézményekben például személyenként 1—2 forintot.fizetnek, a tanácsi gyermekintézményekben 2—7 forint között, míg a mezőgazdasági területeken lévő tanárai gyer- mekintézményeknél naponta 1,60 forint a térítés, hivatalokban egy gyermek esetében a szülők fizetésének 5 százaléka, két gyermek esetében 8 százaléka, amely körülbelül 1—12 forintos napé térítésnek féléi meg. A félnapos óvodákban pedig egyáltalán nem fizetnek térítést Az üzemekben legtöbb helyütt jobb ellátást adnak, mint a tanácsi gyermekintézményeknél. Sok szülő már az élmúlt években is szóvá tette, hogy nem helyes az ilyen megkülönböztetés. Elmondták többen, hogy még a lakásukhoz közeli óvodákban naponta 4— 5 forintot kell fizetrpök, ugyanakkor az üzemiben csak 1 forintot Egységes térítési rendszer a gyermekintézményekben A meglévő aránytalanságok és a szülők közötti megkülönböztetést jelentő igazságtalanságok megszüntetése Indokolja és tette szükségessé — figyelembevéve a népgazdaság teherbírását is — olyan egységes térítési rendszer kialakítását, amely egyaránt vonatkozik minden Intézményre, függetlenül attól, hogy milyen, területen működik, vagy mély szerv kezelésében áll. Ezenkívül egységes és egyforma ellátást is biztosítanak minden. SxfUHh együttes keresete um Ft, vagy azon atal 1001—I600 forintig 1601—2200 forintig 2381—3000 forintig 3001—3800 forintig. 3801—4000 forintig 4601—S600 forintig 3601—7000 forintig 1001 forint, vagy azon fenti A gyermekintézményekben történő térítések mellett az állam továbbra is nagy segítséget nyújt és az ellátási költségek nagyobb részét biztosítja, hiszen egy gyermek bölcsődei ellátásához a szülők térítésén félül az állam járul hozzá az első kategóriában 600 forinttal, a 11,-ban 570 forinttal gyermekintézményben. A bölcsődékben a napi éllátás ösz- saege 6.50 forint, napközis óvodákban és iskolákban 4.50 forint lesz. Sok szülő oävasta az elmúlt napokban megjelent rendeletet és bizonyos félreértések is történtek, a térítést illetően. Mennyit kell tehát fizetni egy gyermek után naponta a gyer- méktatézményékben ? Bármelyik szerv által fenntartott gyermekintézményben elhelyezett gyermek után az alábbi díjat kell téríteni: Gyermekes családoknál a napkSzi- otthonban elhelyezett gyermekek számától függően: 1 2 a 4 vagy több 2.— tst ttot 1^— forint 3*»— ZtoO 2.— 1-50 forint 4,— 3.20 2.80 2.50 forint S.—*> 4— 3.38 3.— forint 7.— 5.— 4.—' forint 9.— 7.— 6.— 5t— forint 10.— 8.*= 1— 6.— forint 12.— 1®.— 8.— 7.— fotrint IS,-» ML— 11 — 9.— forint és így tovább. A napközis óvodákban és iskolákban elhelyezett gyermekek ellátásához a szülők térítésén félül az I. kategóriában 400 forintot, a II.- ban 370, a III.-ban 345 forintot és így tovább az állam biztosít. Az új rendelet megszünteti mindazokat az aránytalanságokat, megkülönböztetéseket* amelyek eddig megvoltak,
