Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-29 / 75. szám
í*!961. MÁRCIUS 29. NAPLÓ 3 Márciusi malacból karácsonyra hízó lesz Nem ördöngösség a gyorshizlalás Hogyan lesz a március végi, április elejei választott malacokból karácsonyra kész hízó’ Ezt a kérdést feltenni annál is időszerűbb, mivel március végén járunk és azért is, mert bizony igaz, hogy sok tsz-elnök szeretné még ebben az évben értékesíteni téli ellésű malacait. így az áruértékesítési tervét is teljesítené a tsz, és már ebben az évben több jövedelmet oszthatnák a tagoknak. És ami szintén nagyon fontos, a városi dolgozók is több húst kapnának. Egyáltalán lehetséges-e ez a gyakorlatban? Nem csak afféle könyvekben leírt elméleti okos kodás? Hogy ez mennyire nem így van, azt éppen a gyakorlat igazolta. Az ibafai Petőfi Termelőszövetkezetben Gelencsér János sertésgondozó 9,5 hónap alatt állít elő kész hízót, 115 kilós átlagsúlyban. A bólyi Kossuth Tsz-ben pedig már 9 hónap alatt elérik ugyanezt, hogy csak ezt a két példát említsük. Ugyanakkor a termelőszövetkezetek zömében 14—15 hónapos koráig tartják, illetve hizlalják a fehér hússertést, amíg a kívánt — 110—115 kilós — súlyt eléri. Az említett tsz-ek példája mutatja, hogy ezt a szokásos hizlalás! időt 4—5 hónappal le lehet redukálni. A gyors hizlalás sikere sok mindentől függ. A feltételeket már akkor biztosítani kell, amikor a malac még meg sem született. A kocák fialását úgy kell irányítani, beütemezni, hogy lehetőleg egyszerre elljenek. Az ibafai tsz-ben példáu' 6 nap alatt ellik le minden koca. így megtehetik — és meg is teszik, — hogy a gyengébb malacokat, amelyeknek például a magasabb fialásd átlag miatt nem jutott elegendő tej, vagy kevésbé élelmes és n többi elnyomja, kiadják dajka- ságba, kevesebbet ellő kocához. így a malacoknál már szopós korban eltűnnek a satnya, lemaradt példányok, egyöntetű választási állományuk lesz. Választás után, mivel a malacok egykorúák, egyformán fejlettek, kiegyenlített falká- kat alakíthatunk. Az ilyen süldő-falkáknak azonos a takarmányszükségletük és egyéb igényük, kevesebb bajjal jár a gondozásuk. Fontos, hogy minden falkában elegendő vályú legyen, mert a kevésbé élelmes egyedeket a többiek elnyomják és így ismét csak lemaradnak a falkától. Ha ez mégis előfordul, a lemaradt egyedékből külön falkát alakítsunk, s ezeket fokozott gond dal takarmányozzuk, gondozzuk. Ezek a felsorolt és látszólag aprólékos dolgok valójában nagyon fontosak és a gyors hizlaláshoz elengedhetetlenek. Legfontosabb persze az állatok helyes takarmányozása. I Mivel nyári hizlalásról van j szó, legfontosabb, hogy az ] állatok elegendő zöldtakarmányt kapjanak. A 40 kilogrammos süldőnek 2 —3 kiló zöld takarmányt adjunk és 1,2 kg. abrakkeveréket. melynek az összetétele 55 százalék árpa, 30 százalék kukorica, 10 százalék napraforgó dara. 5 százalék korpa, plusz — fehér hússertésről van szó — 1—2 liter fölözött tej. A 60 kilós hízó adagja 3,5 kg zöld, 1,3—1,5 kiló abrakkeverék, a 80 kilés sertésé, 3—4,5 zöld. 2 kiló abrak. A hizlalás utolsó szakaszában a zöld takarmány 3 kiló az abrakkeverék 3,30 kiló, természetesen a kukorica dana aránya itt már magasabb az árpa rovására. A kellő mennyiségű só és Futor adagolása az egész hizlalás alatt nagyon fontos. Az ilyen módon hizlalt fehér hússertés 9 hónap alatt eléri a 120 kilós súlyt. Hasonló jó. sőt mégjobb ered ményt érhetünk el a gyors- hizlalásban a gyári takarmány keverék adagolásával. Ugyanis nem minden termelőszövetke- zet tud fölözött tejet biztosítani a hússertés hizlalásához, a gyári keverékben viszont a teljes biológiai értékű állati fehérjét bőven megkapja az állat. A gyoreihizlalás tehát nem ördömgős tudomány, igaz kicsit több fáradsággal, gonddal jár, de mindenképpen megéri a fáradságot. — Rné ~ Új kiránduló-, pihenő- és szórakozóhely Májusban már csónakázni lehet a tóvölgyi tavon A nyáron új kirándulási, szórakozási lehetőségre nyílik alkalmuk a megye dolgozóinak és a megyébe látogatóknak. AbaLget, Harkány, Sikonda és számos más idegenforgalmilag is nevezetes hely mellett idén már felkereshetik a kirándulók a Pécsvárad közelében lévő Tóvölgyet is. Már régebben is hírt adtunk arról, hogy itt kirándulóhelyet leiesí tenek. Most már arril számolhatunk be olvasóinknak, hogy a tervek egy része valói a is vált. Elkészült a Tó- völgyben a völgyzáró gát, amelynek segítségével a Mecsek e szép völgyében mesterséges tavat létesítenek. A körülbelül két hold területű tavon már májusban vígan csónakázhatnak. A Megyei Idegenforgalmi Hivatal 47 ezer Az egyik verőfényes déL " után megszólalt íróasztalomon a telefon. — Halló, jónapot kívánok — szólt be egy ismeretlen hang. Kovácsné vagyok a Laskó utcából. Érdekes természeti jelenségre szeretném felhívni figyelmüket. Nálunk esik a hó. — Tessék? Nem értem — szóltam közbe meglepődve, hogy hogy esik a hó? — Jöjjön ki az elvtáis, majd meglátja. Laskó u. negyven szám. Várjuk. Néhány perccel később a Laskó utcában hóforgeteghez tü^onló fehér pélyhek tömegében néhány felháborodott lakó fogad. Elsőnek Kovácsné vette át a szót, aki megpróbálta tolmácsolni a kis utca lakóinak jogos panaszait. — Ugye csodálkozik, hogy a napsütés ellenére majdnem hóemberként állunk maga előtt. Naponta többször, de nyáron szinte egész nap tódul ki a bőrpihe a bőrgyár elszívó berendezésein keresztül. — Lakásaink ablakait éjjel-nappal zárva kell tartani, ha nem akariuk hosv bőrhulladék lepje el bútorainkat. A bőrgyár igazgatójánál is voltam már — folytatja Kovácsné — de eredménvtelenül. Segíteni nem tudtak, viszont javaslatot kaptunk Azt mondta az igazgató elvtó rs. ha nem tetszik a körülmény. költözzünk máshova lakni, Különös Javaslat, de forintért 10 csónakot vásárolt, amelyeket a tó feltöltése után azonnal kiszállítanak. A Tóvölgyben szorgos munka fo’yxk. Egy buldózer végzi a szükséges talajsimítási munkákat. A pécsváradi gépállomás pedig a létesítendő tó szélén kivágott fűzfarönkőket szedi ló. Hamarosan megkezdik a völgyzáró gát belső oldalának kövezését és a másik félének gyepesítését is. Csak miután ezzel elkészültek, történhet meg a tó féltöltése. Mivel a tó elég mély lesz fürdésre az egyik kinyúló részét használhatják majd a kirándulók, ahol a mélység miatt semmi veszély nem fenyeget. A fürdésre szánt tórészt is most képezik ki úgy, hogy annak a területét is legyalulja a gép és simává teszi. mi mindenesetre nem ezt a megoldásit vártuk amikor bizalommal fordultunk segítségért Ez a bőrhullás egy része csak a problémáinknak — vágott a beszélők szavába Berlo- vác János nyugdíjas bányász. — Itt van például ez a csatorna, melyen a városból az esőié, a gyárból pedig különböző savas, rosszagú víz folyik el a közeli gyűjtőtóba. Ezt a patakot 15 év óta nem tisztogatták, csupa iszap, mihelyt egy kicsit meleg van, állandóan kavarog a gyomrunk, olyan egészségtelen, bűzös levegő van a környéken. A gyermekeket nem engedjük ki az utcára a szennyvízcsatorna miatt. Az időközben hazaérkező lakok is elmondták hasonló problémájukat, melyekre megoldást eddig még semmilyen szervnél nem találtak. Megdöbbentő a Laskó utcában lakók helyzete és érthetetlen, hogy ennyi jogos panasz ellenére sem történik intézkedés a körülmények megjavítására. Ami kor a bőrhulladék fokozódó hullásától „hóemberré” válva és a csatorna bűzétől szédeleg- ve elbúcsúztam a Laskó utcaiaktól, elhatároztam, hogy megírom problémájukat, hátha segíthetek ezzel valamit az utca lakóin, akik igazán megérdemelnék hogy végre befejeződjék a Laskó utca „tragédiája”. Schmidt A kies völgyhöz vezető út is elkészül májusra. Az ország- úttól több mint egy kilométeres, salakos út vezet majd a kirándulóhelyhez. A megyei tanács 120 ezer forintos költséggel építteti meg az autóközlekedésre alkalmas utat. Akik viszont vonaton kívánják megközelíteni a Tóvölgyet, azoknak sem kell majd sokat gyalogolniuk. A vasútvonal a kirándulóhely közelében vezet él. A tóhoz legközelebb eső részen (kb. 250 m.) a MÁV már elkészítette a megállóhelyhez szükséges talajmunkákat és az ottani rész salakozását. A MAV-val folytatott tárgyalások eredményeképpen májusban semmi akadálya sem lesz annak, hogy a pécsváradi vonatok Tóvölgynél is megálljának. A kirándulók részére a vendéglátóipar Tóvölgynél egy büfét létesít. Erre a célra a tó közelében lévő egyik pincét használják fel. Itt hideg ételeket, üdítő italokat vásárolhatnak majd a turisták. Idén ennyi valósul meg Tóvölgynél, de a jövőre vonatkozó tervek még sokkal biztatóbbak. íme néhány. Turistaszálló a tó felső részén. Zené- lőmalmos vendéglő, campdng- tábor, és sok más, kisebb létesítmény, átalakítás teszi majd bizonyára kedvelt kiránduló- hellyé a Mecseknek ezt a kevéssé ismert, de annál szebb részét is. — HUSVÉTRA nagymeny- ny is égben kapható lesz a virágüzletekben tulipán, jácint, vágott és cserepes rózsa, hortenzia, szegfű, primula, vágott cóla, a zöld növények közül aszparágusz, pálma, filo- dendron és fikusz. Értesítjük a vállalatokat, közületeket és kedves megrendelőinket, hogy vállalatunk telefonszámai megváltoztak. Uj számaink: Központ: 55-65 Igazgató: 25-66 Műszaki vezető: 24-13 Pécsi Vegyesipari Vállalat, Irányi Dániel tér 9. szám. —— ■ — ■ ■ ■ ■' ■■■ „Hóesés" a Laskó utcában Ifjú vájárok fellegvára Maul Ervin tanár a három osztályos gurító modelljén magyarázza meg, hogyan történik a Szállítás lejtős pályán csúsztatással. A kötélpályán nesztelenül elsuhanó csillék majdnem az épület sarkát súrolják. Alatta bodrosan pipál az erőmű. A komlói vájártanuló intézet modern kökönyösi épületének ablakaiból szinte az egész várost látni lehet. Látni lehet és hallani lehet a feketeszén metropolisának lüktető életét. Közel négyszáz vájárjelölt tanulja itt a szakma fortélyait három éven át, hogy utána csatasorba álljon, jó tudást és friss erőt vigyen a bányászok nehéz és szép munkájába. Alig múlott nyolc óra, amikor beléptem az intézetbe. Mindenütt nagy tisztaság és csend fogadott. A tantermekben az első- és másodévesek elméleti órákat hallgatnak. A harmadévesek egy része műszakon volt, a többiek pedig a szobáikban pihentek, vagy éppen sportoltak. Bekukkantottunk két tanterembe. Az I/b-ben Maul Ervin tanár bányaműveléstan órát tartott. A tantermekben mindenütt rengeteg szemléltető eszköz segíti a vájártanulókat, hogy jól elsajátítsák az anyagot, megtanulják a szakmájukat. Az első padban kistermetű legényke ül. Nem nézni többnek 12—13 évesnél, pedig hamarosan a tizenhatodik születésnapját ünnepelheti. Fürgén ugrott fel, amikor megszólalt az óra végét jelző csengő. A folyosón váltottunk egy-két szót, a többiek körülvettek bennünket. Parrag Ferencnek hívják és a Balaton melletti Nemesszer községből jött ide tanulni. Barna göndör haja engedelmesen simul a fejére, apró szemei élénken villognak. Olyan élet van benne, mintha hét ördög szállta volna meg. Huncut mosoly szalad át az arcán és úgy kezdi. — Azt tetszett kérdezni, hogyan lettem bányász? — Hát az úgy volt... olvastam az újságban, hogy lehet jelentkezni. Tetszett nekem, hogy a bányászok milyen hősök és hogy jól is keresnek.— Ezen nevet egyet, mintha huncutságon csípték volna. — Anyuék azt akarták, hogy menjek szobafestőnek ... A végén mégiscsak ide kerültem. Két jó komám is ide jött, nem éreztem magam egyedül... Jó itt... Csak jobban kellene tanulni. Bizony, bizony tanulni kell Ferkó, mert a szakmunkásbizonyítványt nem adják irigyen! Nevetnek a többiek és elmesélik, hogyan járt Feri az azt értem, hogy nem valami gyenge ló, hanem olyan muraközi fajta. Hogy milyen „komoly” maradt az igazgató és a tanulók arca, azt nem is szükséges leírni. De most már Ferkó is csak mosolyog az egész történeten, s talán bizonyítani is akarja tudását, mert nekem is elmondja, hogy voltaképpen egy lóerő az az erő, amely 75 kg súlyt 1 méter magasra felemel. Közben megszólal a csengő és Feri hangos Jó szerencsét köszönéssel elviharzik a tanterembe. A testnevelő tanárral végigjárjuk az épületet. Igazán minden kényelem megvan itt. A klubszobában társasjátékok, könyvek, a társalgóban televízió. A szabad időt hasznosan és jól ki lehet használni. Az emeleten vannak a hálószobák. Több szobába is benyitottunk. A lépcső melletti szobában nagy volt az öröm, többen is egy képes levelezőlapot nézegettek, szótárban keresgették a szavakat. Németországból írta egy kislány a húsvéti üdvözlő sorokat. A fal melletti ágyon Kiss György könyvet olvas. Közben egy magas, izmos, szőkehajú, kékszemű fiatalember lép a szobába. Kirschner Károly a Ti- sza-parti Mindszént községből Kiglics Vilmos elsőéves vájártanuló a szelvényszerüen kiképzett falitáblán mutatja be, hogy miképpen kell a légcsöveket beépíteni a vágatokba. egyik fizika órán. Á lóerőt magyarázta a tanár, de Feri nem figyelt. Az óra végén bejött az igazgató és ugye ki mást kérdezett volna meg, mint Parrag Ferencet. — Mondd meg fiam, mit értesz egy lóerő alatt? Feri felpattant, meglepődött és segítségkérőén nézett a többiekre. — Egy lóerő alatt... egy... jött, hogy vájár legyen belőle. Mint harmadéves tanulónak jó tanulmányi előmenetele miatt meg van engedve, hogy a bányában teljesítménybérben dolgozzon. Az elmúlt hónapban 1370 forintot keresett. (A vájár kereset 60 százalékát kapják.) — Mire költi a keresetét? —■ kérdeztem tőle. Válasz helyett kinyitotta a szekrényét, ahol egymás mellett négy öltöny ruha sorakozott. Amelyben dolgozni jár, azt nem is számította. Az öltönyök mellett a polcon tíz ing és egyéb holmik — zsebkendők, nyakkendők, aktatáska, két gyapjú pulóver, meg ehhez hasonló dolgok — vannak szépen elrendezve, alul pedig négy pár cipő. Becsukja Karcsi az ajtót és elsiet a tornaterembe. Az alsó folyosón újból megszólal a csengő, vége az órának. (Si—> bányagéptan órán a gumiszalaggal való szállítást tanulmányozzák az elsőéves tanulók. Apró Antal elvtárs Bombayhan Bombay, (MTI). Az Indiában tartózkodó magyar kormányküldöttség vasárnap az Uj-Delhitől 200 kilométerre fekvő Ágra városába látogatott el, ahol megszemlélte a híres Tadzs Mahalt. A magyar küldöttség t>é+fő reggel reoülőgéppel Bombav- ba utazott. A küVlöttsé® két napot töltött India másodéi legnagyobb városában! 4 t
