Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-24 / 71. szám
r 196L MÁRCIUS 24. NAPLÓ % Dekádverseny Hidason A Hidasi Szénbánya dolgozni és műszaki vezetői március 22-én röpgyűléet tartottak. mely alkalomból a felszabadulás ünnepére dekád- verseny beindítását határozták eL A dekádverseny legfőbb célkitűzése a bányaüzem 56 vagonos lemaradásának pótlása. A dekádverseny idejére a műszaki vezetés külön operatív tervet dolgozott ki, melynek alapján a napi 95 vagonos termeléssel szemben 102 vagonos napi termelést irányozott elő. Az üzem vezetősége a dekád verseny időszakára a legjobb fejtési csapat számára 2400 forintot, a legjobb elő- vájási csapat számára 600 forintot. mig a legjobb körlet műszaki dolgozói számára 1000 forint célprémiumot tűzött ki. A verseny időszaka alatt a legeredményesebb csapatok eredményeit naponta értékelik. Hazaérkezett Ausztriából a magyar szövetkezeti küldöttség >Az osztrák szövetkezetek vendégeként dr. Tatár Kiss Lajosnak, a SZÖVOSZ elnökének. az MSZMP Központi Bizottsága póttagjának vezetésével négytagú magyar szövetkezeti küldöttség tartózkodott Ausztriában. A delegáció, amely tárgyalásokat folytatott a két ország szövetkezeteinek társadalmi és gazdasági együttműködéséről, csütörtökön délután visszaérkezett a fővárosba; Amíg a Pécsi Bőrgyár eljutott az éliizeai cigiig Tís és fél millió forinttal csökkentették az önköltséget 1959-ben a Pécsi Bőrgyár adósa maradt a gazdasági téren eléje tűzött feladatoknak. Bár annakidején sem érhette minőségi téren élmarasztalás, inkább — és ez nagyon lényeges — a magas önköltség rontotta le eredményeinek értékét Éppen ezért 1960-ban főfeladatként a minőség megtartása mellett az önköltség lényeges csökkentését tűzték ki célul. S a célt elérték. A minőség mintegy 400 000 forintos javításával egyidőben az öRköftséget 10.5 millió forinttal csökkentették. S ez nem önmagától következett be, hanem a vállalat által nagy gonddal elkészített intézkedési terv pontos végrehajtásának eredményeként. Erre a tervre épült fel a vállalat múlt évi munkaverseny- mozgalma is, amely első számú biztosítéka volt a terv végrehajtásának. Ahhoz, hogy a vállalat éves árutermelési tervét 102,5 százalékra teljesítse, feltétlenül hozzájárult a vállalatvezetés, a műszaki irányítás továbbá az üzemi pártszervezet és szakszervezet ösz- szefogása, a munka összehangolása, ami lehetővé tette. Csaknem száz új borszőlőfaj táj elolt őt ér alatt Az utóbbi öt esztendőben- csaknem száz új borszőlői a jta- jelöltet jelentettek be a nemesi- tők: kutatók, szőlészeti szakemberek, nagy gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező szőlősgazdák az Országos Növényfajta Minősítő Tanácsnál. Az új fajtajedöltek borainak idei vizsgáját most rendezték meg az Országos Növényfajta Minősítő Tanácsnál. Két napon át kiváló szőlész-borász szakemberek és a fogyasztókat közvetlenül képviselő laikusok értékelték negyven fajtajelölt leprát. Az alföldi borok között legsikeresebben Kurucz Andrásnak és Kwaysser Istvánnak, a Szőlészeti Kutató Intézet munkatársainak a hárslevelű és a piros tramini, illetve a kadarka és a petite bousche keresztezésével előállított borai vizsgáztak. Jó minősítést kapott a Kossuth-díjas Kocsis Pál néhány évtizedekkel ezelőtt kialakított szőlője: a Kocsis Irma. a Szent László és az ötfürtű. amelyek eddig csak fajtagyűjteményekben szerepeltek, valamint a Balaton kincse. — ezt Kocsis Pál még 1917-ben, Mathiász Jánossal együtt nemesítette. A hegyvidéki borszőlő-fajtajelöltek egyik legjobbja a szerény B 2 nevet viselő pécsi furmint. Ne- mesítője. Németh Márton évek óta gyűjti és válogatja az országban előforduló ősi szőlőfajtákat. s a gondosan szelektált és a mai körülmények között is megfelelőnek bizonyuló ősi fajták közül 28-at jelentett be a fajtanemesítő tanácshoz. Már nyilvánvaló, hogy a fajtajelöltek zöme eléri az összehasonlító fajták minőségének .^színvonalát, s így érdemes velük továbbra is foglalkozni. Ha a termőképesség és az ellen- vizsgáján jobbnak bi- znnvninak a jelenlegi borszőlőknél, megkapják az elszaporitásra jogosító fajta-elismerést s megkezdődik nagyüzemi telepítésiük, hogy a hibák megszüntetésén túlmenően a gyár szinte valamennyi részlegénél jobb eredmények születtek az előző évinél. Például gyári viszonylatban a legfontosabb alapanyaggal a nyersbőrrel való helyes gazdái kodás egymagában hatmilldó- háramszázezer forintos önköltségcsökkentést eredményezett. De a korábbi veszteséges mar- haboxbőr-gyártást is sikerült nyereségessé tenni, s ezen belül figyelemre méltó az a körülmény is, hogy erre a célra nagymennyiségű belföldi nyers bőrt dolgoztak fel, ami által sok import nyersanyagot takarítottak meg. Jelentős ezenkívül Ribli János vegyészmérnök gyorscserzési újítása is, ami által egymiHió-kilencszáz- ezer forint összegű cserzőanyagot takarítottak meg. Az új eljárások, újítások következményeként a munkabér-gazdálkodás területén is lob. egymillió-hétszázezer forintos megtakarítást értek él. A rezsiköltségekben élért több mint 2 millió forintos megtakarítás elsősorban abból adódott, hogy az energiatermelés költségednek csökkentése érdekében kikísérletezték a legolcsóbb szénféleségek félhasználását. S ha a festék és a vegyianyagok felhasználása kb. egymillió-négyszázezer forinttal túl is haladta a normát (amin feltétlenül javítani kell), végeredményben mégis 12 és félmillió forintnyi terven felüli eredménnyel zárta az óévet a bőrgyár. Visszatérve Ribli János mérnök újítására, az úgynevezett gyors- cserzésre, feltétlenül említést érdeme], hogy az új technológiai eljárással a bőrök cserzési (átfutása) ideje lényegesen lecsökkent. Például amíg azelőtt a sertésbőrök cserzése 30 napot vett igénybe, az új eljárással ezt az időt 2-—3 napra szűkítették le, de ez a folyamat a marhabőröknél is 70 napról 30 napra csökkent; Tovább lehetne sorolni a marhabox célra bedolgozott nyersbőrök egységárának csökkentését, valamint a sertésbőrgyár részlegnél bevezetett mechanizálást, amely a részleg termelékenységét kb. 20 százalékkal emelte Igen lényeges újítást vezették be a nagy- mennyiségű és eddig hasznavehetetlen hasíték bőrdarabok fölhasználására, illetve feldolgozására, amelyekből ragasztás útján talpbéléseket, vagy a szír bőrrel egyenértékű díszműbőröket állítanak elő. Erre a célra külön üzemet létesítettek, amely körülbelül hat hónapja dolgozik, s így az eredményei csak ebben az évben fognak igazán jelentkezni. Egyszóval a Pécsi Bőrgyár rászolgált az élüzem címre és ezzel együtt arra is, hogy a gyár dolgozóit, múlt évi eredményeik alapján egyhónapi fizetésüknek megfelelő nyereségrészesedés illesse. — a — Rendezkedik a homorudi tsz A mázai szövetkezeti bőitek Máza községben a szövetkezeti boltok összesen havonta mintegy négyszázezer forint értékű forgalmat bonyolítanak le. Az élelmiszer részleg önkiszolgáló bolttá alakult. A közönség nagyobb része meg van elégedve a csinos bolttal és a kiszolgálással. A vas- és műszaki bolt bő áru- választékával és jó elrendezésével párját ritkítja a környéken. A ruha és konfekció üzletük pedig annyit forgalmaz. mint a két másik együttvéve} A tétén egyszerre naggyá duzzadt a homorudi Kossuth Termelőszövetkezet. Volt itt egy kisebb, alig négyszázholdas, de most az egész határ az övék, a Kossuthé. Több, mint négyezer hold összterületen gazdálkodnak. Négyszázhetvenhat család jelene, jövője függ ettől a termelőszövetkezettől. Mondják is: ők másként akarnak gazdálkodni, mint az előd. Ha már egyesítették az erejüket, akkor látni is akarják ennek az eredményét. Űj még a szövetkezet Az irodában is arról vitatkoznak, ha összevonják a lovakat, lesz-e hová. — Hogyne lenne — mondja az egyik gazda — az én istállómban is elfér tíz ló. Ennyit el is tud egy ember gondozni. A Bodonyinál meg még húsz is elfér. A lovak még kint vannak a gazdáknál, de már a közösnek dolgoznak. Százharminc pár lovuk van és ebből mindennap részt vesz a munkában százöt—száztíz. Nincs is probléma a tavaszi munkával. Földben van már a tavaszi árpa, a zab, a borsó, a napra- j forgó. A burgonya egy részét is elültették, de csak két vagon vetőgumót küldött a MÉK. Ez pedig nem elég a száz holdhoz, még ha a maguk hetven mázsáját is hozzáadják, Kint vannak az állatforgal- misok is a termelőszövetkezetben. Szerződéseket kötnek. Nemrég ők szereztek a termelőszövetkezetnek nyolcvan borjút, a termelőszövetkezet is összevásárolt a környéken hetven növendékmarhát és most ezekre kötik a hizlalási szerződést. Még csak most járatják be az Utos traktorukat, de máris mondják: „Több munkagép kellene hozzá, mert így nem sok hasznát vesszük”. Igazuk van. Kint a tavon vízicsibék für- dőznek, szaladgálnak a vízen. A tó partján kupacokban a nád. Egy nagyobb kupac mellett ott a gép, mely a nád- padlókészítéshez szükséges. Itt is, ott is emberek dolgoznak. Javítják a télen felfagyott utat. Szükség is van erre, mert ezentúl nagyobb lesz itt a forgalom: több autó, traktor jár majd errefelé. A termelőszövetkezet még csak rendezkedik. A földek egyben vannak már, de az állatok még nincsenek. Takarmány sincs elég, meg férőhely sincs elég. De azért már ebben az évben is többet kell hogy adjanak az államnak a homorudi ak, mint amennyit egyéni korukban adtak. A földből többet hoznak ki, ebben biztosak, de a húskérdés már nehezebb ennél. Nehezebb, de nem megoldhatatlan. A termelőszövetkezet kétszázhúsz sertést állított be a tervébe. Ennyit akar meghizlalni közfogyasztásra. Ez nem sok, sőt kevés. Azt mondják: most nem tudnak többet meghizlalni a közösben. És ehhez mindjárt hozzá teszik: amit most még nem bír el a közös, azt pótolja a háztáji. Mert a háztájiban van lehetőség hizlalásra, különösen most, hogy a hizlaláshoz takarmánysegítséget is kapnak a termelőszövetkezeti tagok. Hízónak való van minden portán. A takarmányakció elősegíti a hizlalást. Azt mondják: a járás betervezett nekik 10 000 naposcsibét. Megbirkóznának ők ezzel is, mert helyük lenne, három tag elvolt baromfinevelői tanfolyamon is, csak a takarmánnyal van baj. Cserébe kapnának csak baromfitápot úgy, hogy adom a baromfitápot, add a cseretakarmányt, ök erre most nem képesek. Ha az állam úgy mint a sertéseknél, adna pénzért baromfitápot, akkor menne a csirkenevelés. Sőt még akkor is menne, ha a cseretakarmányt az őszön kellene visszaadni. Akkor lenne, de most még nincs. Akkor ez is megoldódna, mint a sertéshizlalás kérdése. Mert sertéshizlalásra szerződnek a tagok. Akivel eddig beszéltek, mind azt mondta, hogy hizlal. Körülbelül hatszáz sertésre számítanak a háztájiból. Ez pedig, ha durván is számoljuk: közel hétszáz mázsa sertéshús. És ez a termelő- szövetkezeten keresztül megy az államnak. Jó ez az államnak is, de jó a termelőszövetkezetnek is. A termelőszövetkezet csupán azért, hogy segít megszervezni a szerződést, mintegy hetvenezer forintot vág zsebre. A sertésekért körülbelül 1 200 000 forintot kapnak a tagok. Ezt az összeget, illetve ennyi értékű húst betudja az állam a termelőszövetkezet áruértékesítésébe. A homorudi Kossuth Termelőszövetkezetnek minden száz hold szántóra 103 000 forint értékű árut kell adnia. És ennek teljesítésében nagyon sokat tud segíteni a háztáji gazdaság. Az említett hatszáz hízóval, ami a háztájiból jön, közel ezer hold árutermelési tervét tudják teljesíteni. Meg Csak rendezkelőd- nek a homorudiak. És hogy jól rendezik be az életüket, amely a közösre épül, azt már ez a példa is bizonyítja. A gyarmati ifjúság életéből 1904-ben így bántak el azokkal, akik szembeszegültek a gyarmatosítókkal. Ghánái fiatalok ismerkednek az írás-olvasással. A függetlenségét kivívott Ghánái Köztársaságban nagy erővel fogtak hozzá az analfabétizmus felszámolásához. A moszkvai Népek Barátsága Egyetemen a gyarmati népek ifjúságának képviselői ti tanulnak. Pécsi főiskolások készülődése a szegedi kulturális seregszemlére A dél-magyarországi felsőoktatási intézmények 1961. évi kulturális seregszemléjét a Szegedi Orvostudományi Egye tem rendezésében március 25- én és 26-án tartják a Szegedi Nemzeti Színház kamaraszínházában, valamint a Zenekon- zervatóriumban. Ezen a seregszemlén mindhárom pécsi felsőoktatási intézmény — a P©- dagógiad Főiskola, az Orvo6- és Jogtudományi Egyetem — kultúrcsoportja is részt vesz. A Pedagógiai Főiskola nagy énekkara Tillai Aurél vezetésével Karai: Finn induló. Bárdos: Távoli álom, Bartók: Csalogató, Tillai: Trópusi motívumok és Liszt: A munka Himnusza című műveit adja elő. A seregszemle második napján fellép néhány műsorszá- rrtával a kamarkórus is. A főiskola tánccsoportja a „Kenyérünnep” c. táncjátékával készült a szegedi szereplésre. A Jogtudományi Egyetem kul tűre soportjának szereplése viszonylag kedvezőtlen feltételek előtt álL Ugyanis ők nyitják meg a seregszemlét és csaknem valamennyi műsor- számukat egyszerre kell előad- niok a műsor-tervezet szerint. Egyébként a 7 tagú tánczenekar ddxiland- és Gershwin- egyveleget, valamint a Koldusoperából Bicska Maxi dalát adja eüő Apáti János vezetésével. A jogi kar színjátszócsoportja Hubay Miklós: „Három csésze tea” c. egyfelvomásos darabját adja elő Miklóssy Lászfló rendezésében. A három szavaló — Deák Erzsébet, Varga Sabján Vera, Fildszár Tibor — Arany János: Hidavató, R. Bums: Májusban jött egy kérőm, József Attila: Kései sirató című versét adja élő. Az Orvostudományi Egyetem énekkara Lassus: Visszhang, Bach: 207. kantáta zárókórusa és Liszt—dr. Vargha: Magyar ünnepi dal című művét adja elő a seregszemlén Ligeti Andor vezetésével. A kamarazenekar művészeti vezetője: dr. Dóri Miklós ás műsorán Mozart: Két tánc (Pantomim és menüett), Haydn: D-dur zongoraverseny (L téted), Bartók—« Horváth: Gyermekeknek e. sorozatból részletek szerepelnek. Az orvosi egyetem tánc- zenekara Tódor Gábor vezetésével Kész: Húsz éves vagyok, Gene Keep: Táncdal-egyveleg és Fábiáno—Molnár: Caracas c. számait adja elő. A színjét- szócsoport Benedek Katalin: Idegen utcában e. darabjával — Turián György rendezésében — lép fel Szegeden. A szavalok közül Lakatos Mária Brecht: Előjáték az Antigonéhoz, Bolia Dezső Vörösmarty: Gondolatok a könyvtárban, és Boga Anikó József Attila: Hazám című versét adják élő. Remélhetőleg a szegedi kulturális seregszemlén városunk felsőoktatási intézményei jól szerepelnék kultúrműsorukkal és értékes helyezéseikkel tovább öregbítik Pécs és megyénk kulturális hímevét. Bartó László J
