Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-23 / 70. szám

r 1361. MÁRCIUS 23. NAPLÓ Fiataljaink megvalósítják a KISZ kongresszusának határozatát Szabadságharcos zászlók X A KISZ decemberben meg­tartott első kongresszusa öt évre határozta meg a magyar ifjúság feladatait. A kong­resszus határozata alapján KISZ-bizottságaink januárban elkészítették 1961. évi prog­ramjukat, melyben meghatá­rozták a dolgozó és tanuló­ifjúság feladatait. Taggyűléseken tárgyalják meg a határozatokat A KISZ alapszervezetek két taggyűlésen tárgyalják meg a KISZ-kongresszus anyagát, a KISZ feladatait a magyar if­júságnak a szocializmus épí­tésére való mozgósításában. A már megtartott taggyűlé­seken az üzemi szervezetek többsége helyes célokat tű­zött ki. A Komlói Építőipari Vállalat KISZ-szervezete a vállalat igazgatójával kétol­dalú szocialista szerződést kö­tött. A komlói főtéri lakás­építést ifjúsági mintaépítke­zéssé, az István-aknai fürdő­épületet ifjúsági mintaépítke­zéssé, a meszesi lakás-, a mo­hácsi iskola-, a siklósi lakás-, a szekszárdi lakásépítkezést, a pálfai gyermekotthon épí­tését ifjúsági építkezéssé nyil­vánították. A vállalás teljesí­tése érdekében operatív bi­zottságot hoztak létre a KISZ- szervezet és a vállalat részé­ről. A legjobban dolgozó bri-( gádok versenyzászlót és okle­velet kapnak. A komlói Kossuth-bánya szenes főkörlet ifjúsági bri­gádjai közül négy elővájási, három fejtési csapat kötött szerződést az üzemvezetőség­gel a „Szocialista munkabri­gád” címért. E szerződések azonban —■ sajnos — sablono­sak, hiányiák a brigád tagjai­nak konkrét vállalása a máso­dik és harmadik követelmény­nél. A brigádok munkáját megnehezíti, hogy gyakran te­lepítik a fiatalokat más mun­kahelyekre. A jó kollektívák kialakításának elengedhetet­len feltétele, hogy hosszabb ideig dolgozzanak együtt. Azokban az alapszervezetek­ben, ahol a taggyűléseket még nem tartották meg, fordítsa­nak sokkal nagyobb gondot a KISZ-vezetőségek vállalá­saik elkészítésére. Kérjék ki a pártszervezetek és üzemveze­tők véleményét, kérjenek konkrét termelési feladatokat, azokat kétoldalú szocialista szerződés formájában rögzít­sék. Szervezzék meg a válla­lások ellenőrzését, segítését. Fejlesszük a szocialista mezőgazdaságot Baranyában lényegében be­fejeztük a mezőgazdaság szo­cialista átszervezését. A meg­változott gazdasági körülmé­nyekhez igazodva kell falusi KISZ-szervezeteinknek tevé­kenykedni. Ez azt jelenti, hogy a tsz-községi és területi KISZ- szervezeteket át kelj alakítani tsz KISZ-szervezetekké. Azok­ban a községekben, ahol több tsz egyesült, csúcsvezetőségek létrehozása szükséges a .szer­vezetek munkájának koordi­nálása céljából. Alakítsanak ifjúsági brigá­dokat, nevezzenek be az orszá­gos és megyei mezőgazdasági ifjúsági versenymozgalmakba! Váltsanak a KISZ-szervezet számára munkaegység-köny­vet! A tsz-ek vezetőivel kös­senek kétoldalú szerződést a vállalt munka elvégzésére! A KISZ megyebizottság védnök­ségvállalását. a baromfitenyész­tés felett a húsz község KISZ- szervezete tegye magáévá és gondoskodjék annak megvaló­sításáról! Csökkenteni kell a faluról való elvándorlást! KlSZ-szer- vezetéink meggyőző munkával segítsék elő a falun élő dol­gozó fiatalok bevonását a tsz­ekbe! Tevékenykedjenek azon, hogy a tsz-ek munkaegység­előleget fizessenek! Nagy gon­dot fordítsanak a fiatalok sza­badidejének kihasználására, alakítsanak ki éléák kulturális és sportéletet. Segítsék elő a fiatalok mezőgazdasági szak­képzését! Legyenek az új mód­szerek terjesztői, a nagyüzemi gazdálkodásban járjanak elől jó példával! Két és félmillió társadalmi munkaóra •j. Folytatni kell a KISZ „Húsz óra társadalmi munka” ak­cióját! A kétmillió társadalmi munkaórát a községfejlesztési munkákban, a fásításban, a nyári önkéntes ifjúsági építő­táborokban, a pécsi vidám­park létesítésében,' a tsz-ek- ben végzett társadalmi mun­kában teljesítsék,*»! A KISZ- szervezeteink szervezzék meg a társadalmi munkákat falun és tanuló ifjúság körében! A KISZ megyei küldöttérte­kezlete célul tűzte ki a 250 millió forint megtakarítást az ötéves terv időszakában. A megtakarítást a termelékeny­ség növelésével, anyag-ener- gia-megtakarítással, újítással, ésszerűsítéssel, építőtáborok­ban végzett munkával és más társadalmi munkákkal érjük el. KISZ-szervezeteink jól szervezzék meg a takarékos­sággal kapcsolatos munkáju­kat, szervezzék meg a nyilván­tartását. Szervezzünk széleskörű tanulási mozgalmai! Az ötéves terv feladatai, a tudomány és technika fejlő­dése szükségessé teszi a fiata­lok tanulását. Ezért tovább kell fejlesztenünk a. „Szakma ifjú mestere” mozgalmat, az iparitanuló-intézetekben a „Szakma kiváló tanulója” mozgalmat. Minden KISZ- szerveget gondoskodjon arról, hogy a fiatalok vegyenek részt állami, szakmai képzésben. Különös gondot kell fordítani a tsz-ekben a fiatal szakem­berek képzésére. Növelni kell a mezőgazdasági tanulók szá­mát. Ehhez kérjük a tsz-veze- tők segítségét. Azok a tsz-ek, ahol’ a feltételek megvannak, alapítsanak ösztöndíjat a fia­talok tanulásának elősegíté­sére. A most folyó taggyűlések az ifjúságot a szocializmus építé­sében aktívabb munkára szó­lítják fel, a KISZ-kongresszus jelszavának megvalósítását se­gítik elő: „Munkával, tanulás­sal a szocializmusért!” Hetesi Lajos Mérlegbeszámoló közgyűlések a ktsz-eknél Szombaton délután három kisipari termelőszövetkezetünk tart mérlegbeszámoló közgyű­lést. A Pécsi Általános Építő KTSZ ezt a vezetőség kiegé­szítésével köti egybe. A Pécsi Minőségi Ruházati KTSZ a pécsszabolcsi Puskin Kultúrotthonban rendez ün­nepséget. Az egyesült szövet­kezetnek (a KTSZ ugyanis a Pécsi Minőségi Ruházati KTSZ és a Pécsi Szabó KTSZ fúzió- iából keletkezett január else­jén) ez lesz az első nagysza­bású összejövetele. A mérleg- beszámolót családi est fogja követni. A legjelentősebbnek a Me- cseknádasdi Vegyes KTSZ mérlegbeszámolója ígérkezik. Az alkalmat ugyanis üzemház avató ünnepséggel kötik egy­be. Reprezentatív külsejű épü­letet adnák át, melyben korsze rű fodrászüzlet, szabó- és ci- pészrészleg kap helyet. Id&iárásjelentés Várható időjáráé csütörtök estig: hideg éjszaka, többfelé fagy, íel- hőátvonulások. helyenként kisebb eső, futózáporok. Kissé mérsék­lődő, de tőbbfelé még élénk észak- nyugati, északi szél. Várható leg- alacßonyabb éjszakai hőmérsék­let mínusz 4 plusz 1, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 4—8 fok között. A mézeskalácsos ■** • ■í.M'.tek részére könyvié­vé rással tó egy darab 175 literes BETONKEVERÖGÉP Megtekinthető: pícsi építő és tatarozó vállalat újtelepén. NAGY LAJOS U. 1. SZ. ALATT. 165 amelyet Nagy Ákos már egy régi bábostól vett át, több mint 300 éves. A minták is régiek, több száz éve készítette őket valamelyik ügyeskezű mester. Ma már leegyszerűsödött a szakma, nem készítenek már méz-sört, viaszt sem kell már olvasztaniok a bábosoknak, viaszkezet, viaszlábat készí­teni a babonás emberek szá­mára. A menta és ánizsillat sem jellemző már a műhely öreg falaira. Az erős fűszer helyett jobb szeretik a vásár­lók a fahéjat és a vaníliát. Kihalóban lévő iparág a bá­bosmesterség. Az emberek ta­lán tudják is ezt és éppen ezért lendült fel az utóbbi két-három évben egy kissé az ipar. A közelmúltban sok bá­bot küldtek külföldre a távol­ba szakadt magyaroknak és divat lett a karácsonyfát is bábfigurákkal díszíteni. Ez azonban már csak utolsó fel­villanása a régen irigyelt szép szakmának, a bábos mester­ségnek. W. M. S okan nem tudják, hogy azokat a negyvennyol­cas szabadságharcos zászló­kat, amelyeket Paskievics tábornagy csapatai zsákmá­nyoltak a világosi fegyver- letételnél, a cári Oroszor­szágban megvetéssel kezel­ték, össze-vissza hányódtak különféle lomtárakban. Ez­zel is azt fejezte ki a nép­elnyomó cári rendszer, hogy gyűlöli a magyar népet, gyűlöli a szabadságot és füg­getlenséget. Csak az úri el­nyomatás szabadságát, a feudális önkényurak korlát­lan hatalmának szabadságát ismerik el, számukra az az igazi szabadság és jólét. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom győzelme után a szovjet állam a Kreml múzeumában helyez­te el ezeket a szabadsághar­cos lobogókat. Ez a tény önmagában is arra figyel­meztette a magyar népet, hogy a cári önkényuralom megdöntése után a szovjet hatalom elismerte az 1848— 49-es forradalom és szabad­ságharc jogosságát, igazsá­gát. Elítélte a cári beavat­kozást, magáénak vallotta a szabadság eszméit. És 1941. március 23-án a Szovjetunió kormánya visz- szaadta őseink hadilobogóit a magyar népnek. Ekkor már Hitler meghir­dette a német faj felsőbb­rendűségéről és az alacso- nyabbrendű fajok kiirtásá­ról kiagyalt zavaros és em­bertelen álmait. Hitler már megszédült saját • gyilkos terveinek átmeneti sikerei­től és a Szovjetunió meg­semmisítésére készült. Az akkori fasiszta magyar kor­mány teljes szívvel-lélekkel támogatta ezt a kegyetlen­ségekre és hódító, rabló ét­vágyra alapozott politikát. A szovjet kormány ilyen helyzetben figyelmeztette a horthysta állam vezetőit: békés szándékai vannak, nem akar háborút, nem akarja a magyarság pusztu­lását sem. Figyelmeztető volt az a tény önmagában is, hogy éppen ebben az idő­ben adta át a magyar sza­badságharc lobogóit népünk­nek. Amerre a szovjet hadse­reg harcosai jöttek, amerre elvonultak, kezükben a negyvennyolcas forradalom és szabadságharc zászlalval, az emberek levett kalappal álltak. A bátrabbak már hangos szóval is üdvözölték a szovjet nép küldötteit, a magyar függetlenséget és szabadságot éltették. Ezzel lényegében a népelnyomó Horthy-rendszer politikája ellen tüntettek. S milyen gyalázatossíig volt, ahogyan az úri Ma­gyarország hivatalos képvi­selői fogadták ezeknek a zászlóknak az átadását! A Ludovika úri gyerekei vették át a lobogókat, s a zászlóátadási díszünnepség színhelyén Albrecht és Jó­zsef „királyi hercegek” is megjelentek az úri tisztek delegációjának élén. Azok a királyi hercegek, akiknek egész famíliája mindig is kérlelhetetlen harcot folyta­tott a nép szabadságharcos hagyományai ellen. A szovjet nép baráti gesz­tusa, figyelmeztetése nem használt. A magyar urak háborúba hajszolták a mun­kás és paraszt embereket, életüket és vérüket dobták oda a szovjet nép elleni rablóháborúban. A szabadságharcos zász­** lók közül később meg­talált újabb 203 darabot ugyancsak visszaadta a szovjet kormány a magyar népnek 1948. - április 4-én. Ezeket a zászlókat azonban már a negyvennyolcas hő­sök méltó örökösei, eszméik és harcaik méltó tovább- folytatói, az új magyar de­mokratikus hadsereg har­cosai vették át a baráti szov­jet állam katonáinak kezé­ből. Gjr. K. Könyv a mezőgazdasági kutatás liz esztend ejérek eredményeiről Agrárkutató intézeteink nagy része a közelmúltban em lókezett meg fennállásának tizedik évfordulójáról. Ebből az alkalomból „A Földműve­lésügyi Minisztérium irányítá­sa alatt dolgozó kutatóintéze­tek tízéves munkájának ered­ményei” címmel könyvet ad­nak ki. Ezzel csaknem ezer olda­las, fényképekkel, rajzókkal ülusztrált kötettel hozzák első Ízben nyilvánosságira a mező­gazdasági kutatás tíz esztendős eredményeinek átfogó, rend­szerezett leírását. A könyv az általános növénytermesztés, a növényinemesítés, a kertészet­szőlészet, a növényvédelem, az állattenyésztés, valamint a gépesítés és üzemszervezés kö­réből ismerteti a tudomány és a technika jelenlegi állása sze­rint legkorszerűbb hazai mód­szereket, eljárásokat. Pár éve még ott állt a vásá­rokban a bábossátrak pony­vája alatt és barátságosan kí­nálta a báblovakat, babákat, tükrös szíveket, a hideg már- cot. Az utazgatás ma már nem való Nagy Ákos bácsinak, Pécs legöregebb bábosmesteré­nek, de a Sallai utcai üzlet­ben 84 éves kora ellenére is naponta dolgozik. Olyan szere­tettel készíti a mézeskalács- figurákat, mint ötvenhat évvel ezelőtt Kikindán. sjh — A sors akarta^ így — ne­vet az idős mester'*!—, hogy Pécsre jöjjek. Tudj&, én vá­sárban születtem, a havi bú­csún ismertem megr a felesé­gemet és biztosan i vásárban halok majd meg. » Nagy bácsi soha dines egye­dül. Amíg csendesei^ dolgozik, formálja a kis tükrös szíve­ket, a piros rózsát): a sárga zsinórmintát, a kékj csillagot, mindig hallja a kBhinta za­ját, a vásári papírtrombiták recsegését, és ott van körülöt­te a vásár színes forgataga. — A vásár az élete — mond­ja róla a lánya halkan. — Még ma Is izgalom fogja el a vá­sárok napján. Azt mondják, hogy minden­nek születni kell. Ha a mon­dás igaz, akkor Nagy Ákos bácsi valóban mézeskalácsos- nak született. Szenvedélyesen I szereti a munkáját. — örülök, hogy azt mond­hatom, boldog életem volt — mondja elérzékenyülve az idős mester. — Én soha sem féltem a munkától. Sokat utaztam kocsin, parasztszekéren, jár­tam a falvakat, tanyákat és nagyon sok embernek nyújtot­tam örömet A mai fiatalok már nem tudják, hogy mit je­lentett egykor a vásárból egy bábló, vagy a „nagytükrös” a búcsúban. Tudom, hogy na­gyon sok gyerek örült a báb­huszáromnak, bölcsőmnek, ba­bámnak. — Régen a falusi ember nem vehetett csokoládéfigu­rát. ötven évvel ezelőtt a gye­rekek álma egy világosbarná­ra sült mézes nyuszi volt ilyenkor húsvét táján. És mi volt a legnagyobb ajándék, a legnagyobb luxus a búcsúban? — Tükrös szívet venni a kis­lánynak. Emlékszem, egyszer Cserdiben két legény vetélke­dett egy barnaszemű copfos lányért. A szegényebb szerette volna megvenni a „nagytük­röst”, de nem volt elég pénze rá. Már-már a pénz döntötte el a fiatalok sorsát, mert két­ségtelen, annak volt nagyobb tekintélye a faluban, aki drá­gább ajándékot vett. Odaad­tam a legénynek ingyen, hogy boldoggá tegyem legalább egy napját.. . Regényt lehetne írni a pécsi bábosok történetéről. A Sallai utca 5. számban a műhely, KICSI 2L BOKS —1 Elférnek itt az emberek, ha televízi­ós adások vannak! — kérdem a tanács- titkártól. Az nevetve mondja: — Még nagy is némelykor a terem mert igaz a közmon­dás, hogy minden csoda három napig tart. Amikor megvet­tük a TV-késziiléket, hónapokig zsúfolt ház volt. most aztán már csak a törzsvendégek maradtak meg. vagy negyvenen. Baranya megye egyik legdélibb fek­vésű, legkisebb közsé­gében, Kisszentmár- tonban vagyunk. A községnek mindössze 260 főnyi a lakossága és a szomszédos, köz­igazgatásilag hozzá­juk tartozó Majláth pusztával együtt sem haladja meg sokkal az ötszázat. A fiatal, agilis tanácstitkár, Tállay János elvtárs immár a tizedik évét tölti a kis faluban, így jól megismerhet­te községe népét, éle­tét, munkáját. — A fejlődés a mi kis községünkben is töretlen ívű. 1959-ben kaptunk nagyszerű kövesutat. Ennek az építésénél 160 ezer fo­rint értékű társadal­mi munkával vette ki részét a falu lakossá­ga. Aztán 1960-ban járdát kaptunk és 1100 négyzetméternyi kitűnő járdánk van. Ebben az évben kap­tuk ugyancsak a tele­víziós vevőkészüléket is. Kultúrtermünket rend behoztuk. De mindennél fontosabb a termelőszövetkezet fejlődése, erősödése. A kisszentmártoni tsz is tagja, üzemegy­sége most a Baranya- hidvég központtal mű ködő Közös Ut Tsz- nek. Sámod és Ador- jás is hozzátartozik. — Most építjük az itteni üzemegységben a favázas istállót és hamarosan megkezd­jük egy 100 férőhe­lyes marhaszállás építését, a baromfi­tenyésztést, valamint a gyümölcsfák telepí­tését is. Ilyen kis faluban bizonyára problémát jelent a kultúrmun- ka, hiszen — amint informálódtunk — mindössze egv tanító dolgozik itt. •— Nem könnyű a dolga a nagyon lelkes Darabos Jenőné elv­társnőnek, a tanító­nőnknek. Egymaga tanít. De hamarosan megoldódik a prob­léma. Ugyanis a fel­ső tagozatosok hama­rosan Vajszlóra jár­nak be tanulni és ez­zel je'-’ntős könnyebb sége iesz Darabosné elv társnőnek. Ami pedig a kultúrmunkát illeti, annak is az út­törők a léikéi. Itt ren­dezvényeinknél em­lítem az április 4r-re való felkészülést meg a május 1-i kis mű­sort, amelyet már most készítenek elő a fiatalok; Az autóbuszra éss áruellátásra terelődik a szó. <— Bizony nem a legjobb a helyzet ezen a téren. Igaz. hogy május 29-re ünnepna­punk lesz. mert ezen a napon indul meg a rendszeres napi autó- buszjárat. De ennél nehezebb a rendsze­res kenyérellátás. Itt ugyanis — mivel tsz- község vagyunk — úgy gondolkoznak egyes földművesszö­vetkezeti emberek, hogy például kenyér nem nagyon kell, hi­szen „úgyis” ellátja a a népet a tsz termé­szetben. Pedig ez nem minden embernél van így. A körzeti föld­művesszövetkezetnek többet kell a kis fal­vak megfelelőbb ellá­tásával törődnie. No, ami a népünket illeti — nézze csak meg őket — remekül öl­töznek és ha vasár­nap délelőtt sétálgat­nak a fiatalok a fő­utcán, bármelyik vá­rosi fiatallal felveszik elegánciában a ver­senyt. A munkájuk, a dolgos kezük pedig — aranyat ér. A tiszta, módos há­zak, a falu végén gyorsan épülő tejcsar nők épülete, a favá­zas istálló a tsz ta­nyáján nagy szorga­lomról. céltudatos munkáról tanúskodik És arról, hogy nin­csen ma már me­gyénkben sem .isten­ít átamögötti” falu. — Mert az emberek nem engedik ellany­hulni a lendületet, a fejlődés emelkedő ívét. Szigeti

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents