Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-03 / 53. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 53. SZÄM ARA: 50 FILLÉR 1961. MÁRCIUS 3. PÉNTEK Félmillió ellenállástest naponta Naponta 520 ezer ellenállás jsí készül a Pécsi Porcelán- gyárban. A rendkívüli precizitást követelő testeket nagy- j teljesítményű köszörűgépekkel munkálják meg. A képen: Varga Erzsébet gépkezelő egy szovjet gyártmányú csúcsnélküli köszörűgépen nagyformátumú ellenállástesteket csiszol. Foto: Erb János Nagy aranytartalékunk Termelőszövetkezeteinkben mindig visszatérő jelenség a takarmánykérdés. Sok szó esik különösen a szálastakarmányokról. Pedig, hogy több húst, több tejet tudjanak adni az országnak a termelőszövetkezetek: több takarmányt, abrak- és szálastakannányt is kell termelniük, Nekünk nincsenek szűz területeink. Nekünk a meglévő területeket kell jobban kihasználnunk. Mert lehetőségeink vannak. Ha azt nézzük, hogy a lucerna és vöröshere holdankénti termésátlaga megyénkben nem több 25 mázsánál, akkor máris kitárul előttünk az első lehetőség. És, ha ehhez még hozzájön, hogy ebben a 25 mázsa szénában lévő vitaminok 30—35 százaléka veszendőbe megy a helytelen betakarítási módszerek miatt, akkor ez a lehetőség nyilvánvalóbbá válik. Egy hold lucernán körülbelül 2,1 mázsa fehérje terem. Ebből a helytelen betakarítási módszerek következtében, a nap és szél hatására elvész 0,8— 0. 9 mázsa. Ha ennek csak felét megtakarítanánk, azt jelentené, hogy csupán ez a mennyiség hatvan kiló súly- gyarapodáshoz lenne elegendő. Egy hold után számolva. És hány hold lucerna van a megyében?! A betakarítási veszteségeket leginkább úgy csökkenthetjük, ha mesterségesen szárítjuk a szénát. Ez még egyelőre költséges eljárás. De nem költséges és jól bevált, az állványos szénaszárítás. Ennek használatával a veszteségeket mintegy 15 százalékkal csökkenthetik a termelőszövetkezetek. Országosan is, de a megyében is egyik legnagyobb tartalékunk: a rét és a legelő. Legelőink mintegy negyven százaléka rossz. Ezek a területek csak jártatásra jók, de legeltetésre nem. Pedig jó legelők lehetnének. És nem is kellene nagy erőfeszítés ahhoz, hogy a jelenlegi öt-hat mázsás szénaértéket a legelőknél holdankint 15—20 mázsára növeljék. Az kellene csak ehhez, hogy a termelő- szövetkezetek necsak legeltessenek, de gondozzák, ápolják is a legelőket. Hogy vezessék le a legelőkről a vizet, irtsák a bozótot, tövises iglicét. Hasonló a helyzet a réteknél is. Itt sem lehet átlagosan többről, mint 17—18 mázsa szénafermésről beszélni holdankint. A rétek szénaho- zama is növelhető — méghozzá rövid időn belül holdankint 12—13 mázsával, ha a szakemberek, a termelőszövetkezetek vezetői nemcsak beszélnek erről, hanem cselekszenek is. Ha valóban megértik és ezt a gyakorlatban is bizonyítják tetteikkel: intenzív rét-, legelőgazdálkodás nélkül nem oldható meg az olcsó, nagyüzemi szarvasmarhatartás. Addig, amíg mindenütt vakondtúrásoktól tarkáidnak a rétek — addig ez a szénatermés-emel- kedés csak álomkép marad. Sokszorosan megtérül a szarvasmarhatenyésztésben az az összeg, amit a rétek és legelők műtrágyázására, öntözésére, gyomtalanítására fordítunk, Ezt a számítást minden termelőszövetkezetben el V z''* ->—, végezni. Hozzák tehát p.-.iT,, f, réteket, legelőket. »melyek legnagyobb szálasta1. ármány trejtő tartalékaink jelenleg! ’ fc Szántanak, vetnek, műtrágyát szórnak az egész megyében Ssekértábor a kozármislenyi határban — Bolyban már a kukoricának készítik elő a földet Ki győzné megszámlálni azt a töméntelen traktort, lófogatot, ekét. boronát, vetőgépet, amely a Pécstől Mohácsig elterülő mezőt csak egy nap ellepi. Az idő rácáfolt a naptárra. tavasziasl s a mezőgazda- sági dolgozók sietnek kihasználni az alkalmat. A korai munkakezdés mellett azonban más is felkelti a figyelmet, egyik évről a másikra eltűntek a nadrágszíj parcellák, ember, állat, gép csoportosult, szétszórt pettyek helyett, sűrű foltok keletkeztek a határban. A sok kis erő egy-egy nagyobbá egyesült, hogy többet produkáljon. A város utáni első kapaszkodón a kozármdslenyi új telep szomszédságában egész szekértábort látni. A fogatok nagy táblában köröznek. Négy pár ló szánt, kettő pár boronái, kettő pedig már a tavaszi búzát veti a földbe, S az emberek — milyen találó név — a kozármislenyi Uj Tavasz Tsz tagjai. Uj tagok, most a télen", alig pár hete léptek be az 1000 holdra fejlődött tsz-be, s most kóstolgatják az első közös munkát, ami szerintük egyáltalán nem kellemetlen, hisz ha többen vannak, gyorsabban megy az idő. Elmondják, hogy már egész héten itt dolgoznak a lovaikkal, mert a gép bizony kevés, kenyérre viszont minden tagnak szüksége van; Kevés őszi búzát vittek be a közösbe, most a tavaszival pótolják. Hát azért sietaefe A bólyi Kossuth Tsz tábláján negyven lány és asz- szony és kilenc férfi szórja a műtrágyát. Az erős szél viszi, hordja a fehér porfelhőket, s a vegyszer csípi a szemet, de a tsz asz- szonyai hősiesen viselik, ök kérték a tsz vezetőit, hadd szór ják ki ők a port. — Szóval munkát kértek, hogy ne csak a férfiaknak gyűljön az egység. Hát most nem szólnak, inkább olyan gyors tempóban dolgoznak, hogy az a pár férfi minduntalan lemarad tőlük. Már napok óta szórják a műtrágyát. Eddig, 164 holdat műtrágyáztak meg háromféle műtrágyával, ami azt jelenti, hogy háromszor járták be a területet. Az 52 hold cukorrépa 2 mázsa szuperfoszfátot, 1 mázsa pétisót és 1 mázsa kálisót kapott holdanként. Kiszórták az alapműtrágyát a kender és a silókukorica alá is. Eér kilométerrel odébb a bólyi gazdaság bácsiéi üzemegységében már a kukoricának készítik a földet. Zsoldi István és Lerch János zetorosok két társukkal sirní- tóznak. Az egy híján 100 holdas táblába silókukorica kerül, s a vetésig bizony nagyon kiszáradna a szántás, ha nem takarnák be. A négy Zetor az őszi szántásra keresztbe húzza a simítót. A szántás jól. átfagyott, könnyű a munka, haladnak is. Egy nap alatt végeznek a nagy táblával, s holnap már újra kezdhetnek. A gépállomások erő- és munkagépeket adhatnak el a tsz-eknek Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Miniszter- tanács csütörtökön ülést tartott. A Kossuth-díj bizottság előterjesztése alapján határozatot hozott a Kossuth-díjak odaítéléséről. A kormány megvitatta » földművelésügyi miniszter jelentését az őszi vetések áttele- léséröl, s a tavaszi mezőgazdasági munkákra való felkészülésről, s határozatokat hozott. A kormány jóváhagyta a földművelésügyi miniszter előterjesztését, amelynek értelmében a gépállomások erő- és munkagépeket adhatnak el olyan termelőszövetkezeteknek, amelyek a gépek szakszerű üzemeltetését és megfelelő kihasználását biztosítani képesek. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. 1983-ra készen áll a barátság-vezeték Négy év múlva már 15 millió tonna olajat szállít a szocialista or szagoknak Moszkva (Mfl). A. K. Kortunov, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő gázipari főigazgatóság vezetője sajtóértekezleten ismertette a világ legnagyobb olajvezetéke, a négy országot ösz- szekötő barátság-vezeték építési munkálatait. Mint ismeretes, ez az olajvezeték, amelynek hossza csaknem ötezer kilométer lesz, a Volgán túli szovjet telepek olaját juttatja el Lengyelországba, a Német Demokratikus Köztársaságba, Csehszlovákiába és Magyarországra. Ezeknek az országoknak az ipara mind több és több nyersolajat igényel. Ugyanakkor saját termelésük nem fedezi a szükségleteket. Számítások szerint a négy szocialista országba 1965-ben már mintegy tizenöt millió tonna szovjet nyersolajat kell szállítani. Ilyen mennyiségű olaj fuvarozásához hatszázezer 25 tonnás tartálykocsira lenne szükség. Vasúti szállítás esetén új vasútvonalakat, átemelő-telepeket, hatalmas olajtárolókat kellene felépíteni és ez nagyon megnövelné az olaj árát. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 1958. évi határozata alapján ezért megépítik a barátság-olajvezetéket. amely egyharmadára csökkenti a szállítási költségeket. A beruházás költségei alig néhány év alatt megtérülnek, s ugyanakkor a szállítás szinte korlátlan növelésére is * lehetőség wüMé A* £ «la* vezeték tervezésében mind az öt érdekelt ország részt vett. A. K. Kontunov elmondotta, hogy a vezeték több mint háromezer kilométer hosszúságban egy méter átmérőjű csövekből áll majd. Az olajvezeték építőinek szovjet területen olyan folyókon kell átvezetniük a csöveket, mint a Volga, a Don, a Dnyeper és a Deszna. A legnehezebb szakasz a Kárpátokban van: itt több mint száz folyón, szakadékon, hidakon és viaduktokon kell átvezetni a vezeték csöveit. Ezen a szakaszon az olajvezeték számos út- és vasútvonal alatt is áthalad. Mint A. K. Kortunov elmondotta, a vezeték építése már meg is kezdődött a legnagyobb problémát jelentő szakaszon, a Kárpátokban. Ez év végére elkészül az ukrajnai Brodi városát Ungvárral összekötő 324 kilométer hosszúságú szakasz. Az építők szocialista versenyt kezdeményeztek és elhatározták, hogy a tervezett másfél év helyett egy év alatt készítik el a Kárpátokon átvezető csöveket. Erre az időre elkészül a csehszlovákiai szakasz is. így a barátság-vezeték első részlege már ez év végén megkezdi működését. A vezeték teljes egészében 1963-ban áll készen. A barátság olajvezeték kapacitása lehetővé teszi, hogy 1970-ben már mintegy 22 millió tonna szovjet nyersolajat szállítsanak a baráti országokba ugyanakkor jejeubci mennyiségű olajat szállítsanak a lelőhelyekről a Szovjetunió más vidékeire is, mivel a vezeték kapacitása évi 40—50 millió tonna. Szovjet területen ezért elágazást készítenek, amely a Balti-tenger partvidékének kikötőibe juttatja el a Volga menti telepek nyersolaját. A moszkvai magyar nagykövet látogatása a Lihacsov gyárban Moszkva (MTI). Révész Géza, a Magyar Népköztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint a nagykövetség több munkatársa csütörtökön meglátogatta a moszkvai Lihacsov autógyárat. A magyar vendégeket a Külügyminisztérium képviselői is elkísérték. A nagykövetség munkatársait a gyár vezetői üdvözölték és megismertették őket a hatalv más üzem történetével. A vendégek megtekintették a Lihacsov autógyár öntőműhelyét présműhelyét, motorszereldé- jét, valamint egyik fő futószalagját, amelyről teherautók kerülnek le. A gyár dolgozói szívélyes fogadtatásban részesítették vendégeiket. 35 000 résztvevője volt tava'y a műsoros rendezvényeknek Baranyában Megyei népművelési tanácskozás a falusi kullúrmunka eredményeiről A Baranya megyei tanács népművelési csoportja más szervektől meghívott vendégek részvételével csütörtökön megvitatta a megye jelenlegi kulturális helyzetét, az ebből adódó további feladatokat. Lemle Géza, a megyei tanács népművelési csoportvezetője bevezető előadásában a két évvel ezelőttihez hasonlítva a jelenlegi helyzetet, imponáló előrehaladásról számolt be, számbavéve ugyanakkor a még meglévő fogyatékosságokat is. Évente mintegy ezer külföldi gyártáti tapasztalattal ismerkedhetnek meg szakembereink A KGST-országok és a Magyarország közötti műszaki- tudományos együttműködés lebonyolítását végző budapesti NIK-irodában elkészült a tavalyi munkát összesítő jelentés, amely számot ad arról, milyen sokoldalú ismeretekre tehetnek szert szakembereink a baráti országok tapasztalatainak felhasználásával. Tavaly például 306 termelési, gyártási dokumentációt kaptunk. Mintegy fele, 152 a Szovjetunióból érkezett. Ugyanakkor, hogy a Szovjetunióban mennyire megbecsülik a magyar szakemberek munkáját, azt az is bizonyítja, hogy a külföldre küldött magyar dokumentációknak csaknem a felét szovjet gyárak, intézmények kérték, valamennyi baráti országtól vettünk át mű- aaafci tommégm Hasznosnak bizonyulnak a külföldi tanulmányutak is, szélesebb körű tapasztalatcserére adnak alkalmat, ilyenkor több gyártási probléma összefüggéseivel ismerkedhetnek meg szakembereink. A műszaki-tudományos együttműködési bizottságok határozatait megvalósítva, tavaly 1527 magyar szakember járt a baráti országokban, akik ott összesen 24 500 napot töltöttek, háromezerrel többet, mint az előző évben. A tavalyi együttműködés gyakorlati lebonyolításának összesítésén kívül egy terjedelmes katalógust is kiadott a NIK-iroda. Amint az a katalógusból kitűnt, az utóbbi időben évente mintegy ezer külföldi gyártási-termelési tapasztalat jutott el hozzánk a műszaki-tudományos együttműködés eredményeként, A megyében 1960-ban 350 000- en vettek részt műsoros rendezvényeken, ez a szám kétszerese az 1958. évinek. Ugyan akikor a rendezvények száma kevesebb, a műsorok színvonalasabbak voltak a korábbinál. Az elmúlt egy év alatti 757 ismeretterjesztő Jilmvetír tést harmincezren, a 125 különböző témájú kiállítást harmincháromezren nézték meg a megyében, a moziknak ötmillió látogatója volt, míg a ,608 alkalommal rendezett gyermekműsornak 55 000 kisgyermek tapsolt. Jelentősen megnőtt a falusi klubok látogatottsága, a klubokban, művelődési otthonokban kétszáz televíziós készülék várja kedvelőit. Az ifjúsági akadémiák sikeréről tanúskodik, hogy számuk háromszorosa a két évvel korábbinak. Mindemellett fogyatékosságok mutatkoznak a termelőszövetkezeti parasztságnak a művelődési munkába való na- gyobbmérvű bevonásában, a népművelési munka szervezettségében, az aktívahálózat kiépítésében, valamint az általában jól felszerelt művelődési otthonok kihasználtságában. További javulást igér az, hogy március végéig Baranya valamennyi művelődési intézménye élére társadalmi vezetőségeket választanak. Ezt megelőzően a megyei járási tanácsok népművelési munkatársai, aktívái végig ellenőrzik Baranya népművelési hálózatát Lemle Géza megyei népművelési csoportvezető bevejseÄi előadását yüa követi®.' \
