Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-21 / 68. szám
1961. MÁRCIUS 21. NAPLÓ o OLYMPIA Korszerűsítik az utat Siklóson Szombaton a Kamara- színházban mutattak be Molnár Férenc Olympia című vígjátékát. Lehetne tűnődni rajta, hogy miért éppen most, miért éppen Molnár Ferenc tői, miért éppen az Olympiát mutatták be. Lehetne, de nem érdemes. Mert ugyanezeket a kérdéseket akkor is fel lehetne tenni, ha a Kamaraszínház valami mást mutatott volna be. Mindenesetre ha már bemutatásról van szó. ez a vígjáték a legjobb oldaláról mutatja be Molnár Ferencet. Úgy is mint kitűnő drámaszerkesztőt, úgy is mint a társadalmi ellentmondásókat észrevevő és leleplező írót. Idáig tudott eljutni. Nem túlságosan messzire mert az Olympiában odáig jutott él, hogy nevetségessé teszi a legfelsőbb arisztokráciát, a császár és király őfelsége szűkebb környezetét, azt az arisztokráciát, amelynek léte a huszadik században végiképp anakronisztikussá vált. Molnár Ferenc igen találóan, könnyed szellemességgel mutatja be embereit, akik olyan magas régiókban élnek, hogy az már önmagában is nevetséges. Plata-Ettingen herceg, a császár őfelsége hadsegédének fenséges nejét borzadállyal tölti ei annak a gondolata, hogy a gyógyfürdő medencéjében, ahol fenséges nyavalyáját gyó- gyíttatja, holmi közönséges népség, bankárok, gyárosok, sőt főszerkesztők is megismerhetik a testüket. A csendőr- alezredes számukra csak amolyan cselédféle. Viszont, ha jól meggondoljuk, nálunk ma már a bemutatók közönsége is javarészt olyan emberekből tevődik össze, akik számára annakidején már a csendőrőrmes tér is hallatlanul nagy úr, megközelíthetetlen hatalmasság volt. Hát hogyne lenne nevetséges éppen a mi szemünkben, hogy ezt a fellegekben járó társaságot ugyanolyan, sőt még olyanabb gyöngeségek és ostobaságok jellemzik, mint általában az embereket. A történet magva az. hogy a fürdőhelyen a főúri társasághoz sodródik egy magyar huszárkapitány. Persze ez a huszárkapitány szinte valameny- nyi európai nyelven beszél, úgy lovagol, mint egy akrobata, úgy viselkedik, mint egy világfi. azaz minden kelléke megvan ahhoz, hogy otthon érezze magát ebben a társaságban, ( természetesen pénze is van hozzá) csak éppen származása neon főúri, hanem csak úri; A Plata-Ettingen család szemefénye, Olympia megkedveli, dehát olyan nagy a távolság az arisztokraták, meg a „paraszt;" Kovács András közt, hogy szakítania kell, mielőtt nyelvére vennék az intrikusok. Erre a huszárkapitány nemzetközi szélhámosnak adja ki magát. s ebben a minőségében sikeresen zsarol szerelmet Olympiától. Ezzel „bünteti" a nő fennhéjázó arisztokratizmusát. A szerelmi kaland véget ér. semmi sem változott, semmiféle rebellió nem fenyeget, csak éppen egy magyar huszár virtust mutatott az úri népeknek, mi pedig belenézhettünk ebbe a görbe tükörbe, amelyből üresfejű és üreslelkü hatalmasságok vigyorognak ránk. A rendező, Vilmos a szerző koncepcióit tartotta szem előtt. Molnár Ferenc elképzeléseihez nem tett hozzá, de el sem vett belőle. Ez is nagy szó, ha meggondoljuk, hogy Molnár Ferenc darabjaiban nagy jelentősége van minden hangsúlynak, minden apró gesztusnak; —< A címszerepet Krencsey Mariann kitűnően alakította a kifinomult, hidegen előkelő udvarhölgyet, aki legbelsőbb érzelmeit elfojtja, mert méltatlannak tartja a „keveredést a néppel”, de az ál-szélhámosnak odaadja magát, a család jóhíre védelmében. Tomanek Nándor a huszár kapitány szerepében méltó partnere volt, bár maga a szerep meglehetősen sematikus, csak akkor nyújtott tágabb lehetőséget a játékra, amikor mint Mejrovszky, a szélhámos jelenik meg. Takács Margitnak minden „bemondása" kiváltotta a közönség nevetését, s ez nem kis dolog, mert Pla- ta-Ettingennével mondatja a legtöbb poént a szerző, tulajdonképpen az ő szavai által lepleződik le a főúri „klikk” korlátoltsága. Kutas Béla a sértődékeny Albert és Koós Olga az intrikus Lina szerepében a fanyar humor ízét adták. Ezeknek a figuráknak nem is adott több feladatot a szerző. csak annyit, hogy illusztrálják, miféle „gondok” gyötrik ezeket a „felsőbb" embereket. Csak dicsérőleg szólhatunk Sármássy Miklós és Paál László alakításáról is. Pontosan azt adják, amit a szerző elképzelhetett. (Bár Sármássy szerepmondása nem volt egészen magabiztos.) Nem a színészeken múlik, hogy ha kiléptünk a színház kapuján már csak arra emlékszünk, hogy az a fess huszárkapitány milyen ravaszul és ügyesen érte el a célját, a megközelíthetetlen Olympia meghódítását. Molnár Ferenc 1928-ban nem a magunkfajta színházlátogatóknak írta ezt a darabot. Mégis hálásak vagyunk neki azért, hogy van benne olyasmi, amit mi is megértünk és értékelünk: egy kis csipkelődés a hajdani hatalmasok rovására, M. F. A Pécsi Közúti Üzemi Vállalat az 592. siklós—villányi útszakasz siklósi átkelési szakaszát három es fél millió forintos költséggel korszerúsiti'. siklós belterületén az úttest városias kiképzésű kevert makadámból készül. Az út két oldalán járdaszegélyeket is építenek. Foto: Hillebrand Átadták a bólyi gazdaságban az ország egyik legkorszerűbb istállórendszerét A 25 000 holdas Bólyi Állami Gazdaság bácsfapusztai kerületében a napokban átadták az ország egyik legkorszerűbb istállórendszerét. Három — egyenként 100 férőhelyes — tehénistálló és egy modern fe- jőház épült itt. A terveket a Német Demokratikus Köztársaság szakemberei készítették és a fejőház szerelési munkáit is német szakember irányította. Megnyílt a KGST-országok divatkongresszusa Berlinben Berlin, (ADN). Vasárnap a berlini német divatintézetben megnyitották a KGST ruházati tervezési állandó munkacsoportjának második ülését és az ezzel kapcsolatban rendezett 122. divatkongresszust. A kongresszuson, a KGST országainak: a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának, Lengyelországnak. Magyarországnak, Romániának, Bulgáriának, Kínának és a Német Demokratikus Köztársaságnak több mint kétszáz küldötte vesz részt. A kongresszus munkaprogramján szerepelnek tanácskozások a szép, célszerű és a sokrétű nemzeti sajátosságot figyelembevevő modern öltözködésről. A szocialista országok ezirányú együttműködése több mint tíz éve eredményesen folyik; Az istállókban az állatok éjjel-nappal szabadon vannak. Az abrak kivételével tetszés szerint fogyaszthatnak takarmányt. Az istállók önetetőkkel és itatákkal vannak felszerelve, s így száz tehén gondozását — a szokásos hét ember helyett — mindössze ketten végzik. A fejőház teljesen gépesítve van. Egyszerre 16 tehenet fejnek a gépek és ez alatt másik 16 tehenet előkészítenek a fejesre. A tej emberi kéz érintése nélkül, üveges műanyag-csöveken keresztül, közvetlenül a tartályokba kerül. Az egyik istállóban ötven jersey tehenet helyeznek el, amelyeket a Pécsi Állami Gazdaságban tenyésztettek. Ugyan itt ötven magyartarka tehenet is beállítanak és összehasonlítást végeznek a két fajta között: főleg a tejtermelést és a gépi fejésre való alkalmasságot illetően; Ötvenéves jubileum ötven éve alakult meg a Természetbarátok Turista Egyesületének pécsi csoportja. A természetbarát-mozgalom femmóMásának 50 éve alatt nem csak egészséges turistákat nevelt, hanem egészségesen gondolkozó, öntudatos dolgozókat is. A természetbarát nem volt sohasem csak magánember, hanem tagja volt egy olyan közösséginek, amely célkitűzéseiben felette állt minden egyé ni érdeknek, s mindent a közösségért tett. A TTE pécsi csoportjának megalakítása Kis Gadó Géza szabórniunkás nevéhez fűződik. 1911. március 19-én a Zrínyi utcai Munkás Otthoniban nyolc társával tartotta meg az alakuló közgyűlést. Riegert János, Scheid József, Sziebl Antal, Szabó Lajos, Fenter János, Nagy János, Beok József és Stengl Fülöp munkások voltak az egyesület pécsi csoportjának első tagjai. Valamennyiéin szervezett munkások voltak. A budapestiek után elsőként itt Pécsett ők indították útjára a ma már nagymultú természet- barát mozgalmat. A „fegyvergyűjtés” abban állott, hogy a párt 1920-ban megbízta az ifjúkommunisták közötti karhatalmi feladatokkal. Az ellenségtől szereztek fegyvereket, soraik újjárende- zésére készültek. A fehérterror győzelme után nyomára bukkantak, tudták róla, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetségben karhatalmi feladatai voltait s azokat híven teljesítette. 1922-ben Szalonikiben. egy angol hajójavítóban kapott munkát. Az angol mérnök hivatta egyszer. Kegyetlen ordításokkal fogadta. Már-már azt hitte, leleplezték. A tolmács azonban megmagyarázta, hogy a mérnök azért mérges, mert megtudta, hogy ő szakképzett rézműves, mégis a villanyszerelőknél dolgozik, pedig nekik nagyon kell a rézműves szakmunkás. Szégyellje magát, menjen azonnal a rézművesekhez! — mondták neki és átrakták azokhoz. Halvány sejtelme sem volt ahhoz a szakmához. Ott tudta meg, hogy magyar elvtársak „árulták el” őt az angolnak, hogy összekerüljenek. Ébren tartották a lángot. Tudták, hogy egyszer eljön a munkáshatalom győzelme Magyarországon is. * Gábor Andor éles kegyetlenséggel támadta a „dülledt- szemű lovastengerészt” bécsi leveleiben, itthon a KMP legjobbjai új harcra szervezték a 1942-t mutatott a naptár, ősz volt, a falevelek rozsdabarnák voltak már — s itt-ott vérpirossá tette őket a kakastollasok golyója nyomán ki- ömlő vér. Szigetvárról elvittek egy villanyszerelőt a fasiszták. Büntetőszázadba vitték. Miért? Megbocsáthatatlan bűnöket követett el. Harcba mert bocsátkozni az embertelenség ellen. Osztálya érdekeit védte. A tanácsköztársaságot védte fegyverrel 1919-ben — s amikor leverték, az emlékét védte, terjesztette a forradalom gondolatát és készült az új munkáshatalomra. A felszabadulásra készült. Ezért büntetőszázad járt. ... Az őszirózsás forradalom katonáinp.k sorában menetelt, amikor Károlyi Mihály lett a köztársasági elnök. Nagyon helyeselte, hogy Károlyi földet oszt. Kiindulásnak jó volt az, de tudta, hogy több kell annál. S ezért a többért akart többet tenni. Hadjáratba ment a forradalomért. A Marosnál Tövis községben kezdte a fegyverforgatást. S a Királyhágón túl, Barátkán érte a proletárforradalom győzelmének a híre. 1919. március 21-e volt. Kézigránátot próbáltak ki a Körös folyóban. Bedobták minden harmadikat, hogy robban-e, jó-e még. A vasas dandár katonái megközelítették őket. Abbahagyták a kézigrá- nátdobálást. — Jó, hogy jók ezek a gránátok, nagyon is kellenek! — mondták a vasas dandár katonái — gyertek velünk! Mentek. Sapkájukra vörös szalagot tettek s április közepén egyesültek a csapatok. A román burzsoá csapatok ellentámadásának már együttes erővel tudtak ellenállni Erdélyben. A román támadás rajtaütésszerűen jött. Francia tüzérségi támogatással, gyarmati katonasággal. A volt szigetvári villanyszerelő — Toller József — jó barátságot kötött a „fekete legényekkel” is, akik átálltak a magyar vörös hadsereghez. Ma is jól emlékszik egy ilyen szpáhiból lett gépkocsivezetőre. * Az imperialista túlerő leverte a Magyar Tanácsköztársaságot. Emigráns évek következtek. 1921 tavaszán Olaszországba ment. Mennie kellett, mert itt Baranyában meggyűlt a baja a hatóságokkal a fegyvergyűjtés miatt valláságra. Megkeresi a régi harcosokat és a fiatalokkal együtt fegyveres csapatot kezdenék szervezni. S almikor ériről a korszakról beszél, önmagát nem is említi. Sorolja, kük jöttek fegyvert fogni akikor. Nádor, Földes, Czégémy elvtársak és aztán egyre többen, sokan. Uj erővel lát munkához. Üzemi bizottsági titkár, személyzeti osztályvezető, művezető, villanyszerelő brigádvezető, sorban, egymás után. Aztán 1958 májusában vállalati igazgatónak nevezik ki a Déldunántúli Áramszolgáltató Vál lafathoz. Kitüntetések? Vannak. A Magyar Szabadság Rend bronz fokozata, a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem, a Tanácsköztámsa- sági Emlékérem. S mindezekhez végre boldog családi élet, házias, Íred vés, jó feleség, Laci fia, aki méltóképpen folytatja apja életét, Katalin lánya, aki kitűnő tanuló a Leőwey Klára Gimnáziumban és kémia szakos tanárinak készül. Es a másik családja, a mium- kásőmség, aihcd nagyon otthon érzi magát. Harcostársak között mindig jól érzi magát az ember. Különösképpen, ha még fiatal, ötvennyolc éves korban még nem szabad, hogy öregnek érezze magát, aki kom rmmista. Gyevi Károly munkásosztályt. Toller József villanyszerelő pedig Triesztben fogadta meg, hogy még- inkább, még nagyobb erővel árt, ahol csak tud a népellenes uralomnak. Tar Imrével — aki később a spanyol polgárháborúban elesett — Eszékre ment, de a szerbek elfogták. Gyűjtőtábor. Szerb állami bányák. Szenszki Rudnik, majd Belgrád munkatáborai. Belgrádban kapcsolatba kerül egy kommunista pártsejttel, lefogják. Nyolcvannégy napig a politikai rendőrség foglya. Kegyetlen kínzások. Verik, ki akarják szedni belőle, hol buj- dosik „Frányó”, a bánáti szerb pártvezető, .aki a fasiszták ellen csapatot szervezett. Nem vall. Négy csendőr megláncolva kíséri a Nova-Uprava — új rendőrigazgatóság —1 fogdájából a börtönbe. 1939-ben már itt van. So- piana Gépgyár, Kokszművek, Áramszolgáltató Vállalat a munkahelyei. Az ország ösz- szes nagyobb építkezésein dolgozik, mindenütt, ahol bonyolult villamos szerelési munkára van szükség. Kitűnő szakember, igazi mestere a szakmájának. Mindenütt elismerik a munkáját * Ellenforradalom, 1956 őszén. Pécsett a Liceum utca sarkán kölnitői bűzlő horthysta tiszti egyenruhás alakkal találkozik. — Ilyen mélyre süllyedtünk volna? — döbben a szörnyű A mozgatom célkitűzése az volt, hogy a dolgozók az egész heti miunka után a szabad természetben találjanak felüdülésit és gyűjtsenek erőt, egyúttal fejlessizók a közösségi érzést is. Természetesen ez nem igen tetszett a régi rend urainak. Ezért a csoport fenntartása, fejlesztése egészen a fel- szabadulásig nehéz, küzdelmes munka volt. Az első világháború, a szerb megszállás megbénította a csoport munkáját s sok áldozatot követelt. így fejlődésről csak a huszas években lehetett beszélni. Ekkor azonban a csoport kezdetit el- polgáriasodni s a tagságnak csak egy kis része látta az igazi célt, amiért dolgozott. Ezeknek a tagoknak köszönhető, hogy a harmincas évek elején a csoport kapcsolatot teremtett aiz akkori Szociáldemokrata Párttal és a szakszervezettel, s visszavitték a mozgalmat oda, ahonnan elindult, a Munkás Otthonba. A nehézségeik elltenére is komoly munkát végzett a kis csoport a Mecseken. Az állandó túrázások mellett a műn kából is kivette részét. A Kantavár, a Farkas-, a Baráts égés a Béke-források e kis cső* part munkáját mutatják ma is. A turisták az írtak megjelölésénél is sokat dolgoztak. Két menedéfcházat is épített az egyesület pécsi csoportja: Is- tenkutom és Fehérhegyen. Az istenfouti turistaház jóformán a tagok keservesen ösz- szekupongatott filléreiből, vasárnapi pihenőnapjuk feláldozásából jött létre. Szinte teljes egészében társadalmi munkával épült fel. A fehérfkuti menedékházat már a felszabadulás után építették, szintén társadalmi munkával, de ehhez már komoly segítséget nyújtott a \«áros és az üzemek. A felszabadulás után már könnyen dolgozhatott az egyesület, addig azonban sok nehézséget kellett leküzdeniük a tagoknak. A csoport, mint munkás turista egyesület, a hatóságok és a rendőrség állandó megfigyelése alatt állt és örökös zaklatásnak volt kitéve. Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy sok becsületes embert nevelt és adott a pártnak a fel- szabadulás után. A természet- barát mozgalom a régi rendszerben egy kis sziget volt, ahol az örökös robotban elfáradt munkás megpihenhetett. Most a csoport ötvenéves fennállásának évfordulóján gondoljunk erre is. 5LADÓ közületek részére könyv é- váirással is egy darab 175 literes BETONKEVERÖGÉP. Megtekinthető: PÉCSI ÉPÍTŐ ÉS TATAROZÓ VÁLLALAT UJTELEPéN. NAGY LAJOS U. 1. SZ. ALATT. 165 Háromszor fegyverben a békéért
