Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-17 / 41. szám
2 NAPLÓ 1961. FEBRUAR 1". 580000 sertés, több mint egymillió baromfi részére épül férőhely az idén 2,4 milliárd forintos beruházást kapnak 1961-ben a termelőszövetkezetek Pártmuiikások tanácskoztak Pécseit A Baranya megyei pártbi- | eottság tegnap, február 16-án megbeszélést tartott a megyében működő pártmunkások egy csoportjával Pécsett. Az MSZMP megyei bizottsága szükségesnek tartotta, hogy a megye területén dolgozó pártmunkásokkal megbeszélje a termelőszövetkezetek szervezésének befejezésével kialakult új gazdasági és politikai feladatokat.-A megbeszélésen résztvevők előtt Egri Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára tartott előadást. A pártmunkások értekezletén részt vett és felszólalt Aczél György elvtárs. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja is. Máriássy Judit ebben a filmjében egy csepeli munkáscsalád sorsát mutatja be. A férj sokat dolgozik, túlórákat is vállal, hogy lakásukat szépen berendezhessék és hogy kisfiúk élete gondtalan legyen. Az asszonyka azonban a kisfiú születésekor abbahagyta a munkát, odahaza unatkozik és udvarlója akad a nála fiatalabb textiltechnikus személyében. A sofőr férj kezdi érezni felesége elhidegülését, ezért és mert egyéb szórkozása nincs, inni kezd. Felesége elhagyja, erre nemcsak az ivást folytatja még vadabbul, hanem munkahelyéről is elmegy, állástalanul lézeng" egy ideig. Ä társadalom, a környezet hatására azonban jellemének értékes vonásai győznek, a fia iránti mély szeretet, az emberi élet utáni vágy. Ez a győzelem teszi végül optimistává a filmet, amely sablonos moralütálás beikül nyitva hagyja a kérdést- hogy a puha, igazi érzelmek nélküli asszonykának mi lesz a sorsa, visszatér-e gyermeke apjához, vagy új párja mellett marad, bár ott is egyre kevesebb reménye marad a boldog életre. Lényegében ennyi az egész film. Nem i6 akar többet mondani. Nincs benne szónoki pát- hosz a szülői kötelességekről. A termelőszövetkezetekben megkezdődött az 1961. évi építkezési program megvalósítása. A mezőgazdaság az idén több új épületeit kap, mint eddig bármikor. Csaknem négyezer termelő- szövetkezetben valósítanak meg valamilyen beruházást, s az építővállalaitok vagy házibrigádok kereken tizenkétezer épülethez vonulnak fel. A termelőszövetkezetek idei beruházásainak értéke 2.4 milliárd forint — csaknem fele az anyai hivatásról, társadalmi erkölcsi normákról. Az élet egy darabját látjuk, úgy, ahogyan látjuk magunk körül számtalanszar. De ez az élet azonos a mai élettel. Ahogyan a barátpik, ismerősök, társadalmi szervezetek megmozdulnak a tönkrement család szenvedő és ártatlan tagjának, a gyermeknek a védelmében — az csakis nálunk és csakis a mi időnkben történhetik. A mi társadalmunk nem engedi meg a „nagy” tragédiákat. Nem engedi meg a végső elzüllést. Vetró János, sofőr, akit Sin- kovics. Imre személyesít meg művészien, csaik addig csúszik lefelé a lejtőn, amíg elhárítja, í elutasítja a társadalom segítségét. Mihelyt öntudatra ébred, újra megtalálhatja helyét az emberek között. Felesége. Manyi (Krencsey Mariann) sorsa viszont arra figyelmeztet, hogv igazi, nagy, emberi érzések nélkül silány, tartalmatlan az 'I élet. Az önzés, amely elszigeteli az egyént a társadalomtól, nem vezethet a boldogsághoz. A filmet nézve nem gondolkozik ezen a néző, de éppen ezért a való élet erejével hatnak rá ezek a mindennapi és mégis sokszor elfelejtett igazságok. Ez adja a film legfőbb művészi értékét. A film művészi hitelességét csak növelik annak az összegnek, amit az egész mezőgazdaság — az erdő- és vízgazdálkodással együtt kap, s amelynek jelentős része közvetve is segíti a közös gazdaságok fejlődését. A rendelkezésre álló összeget elsősorban olyan létesítményekre koncentrálják, amelyek új termelési kapacitást jelentenek, s üzembehelyezésük után azonnal a termelés növelését eredményezik. Ezek közé tartoznak a sertés- és baromfi- isrtállók, amelyekre az összes azok a mindennapi életből ellesett apró jelenetek, amelyek hol a gyárba, hol a nagyvárosi út forgatagába, hol a kis albérleti szobába, vagy Vetró- ék feldúlt családi otthonába visznek el. A Vidám parkban forgatott jelenetek különösen hatásosak. Meglepetés a filmben a kis Bárány Péter remek játéka. Csik, a kisfiú szerepében. — Nagyszerűen alakította a kisfiút, aki nem azért szereti apját, mert időnként tízforintot nyom a markába és „elkényezteti“,( hanem azért, mert bár részegségét gyermeki igazságérzetével elítéli, apjában mégis a hőst, a nagyszerű embert látja, aki az 6 kedvéért leugrik az ijesztően magas ugró- í toronyból is. Említésre méltó kis szőke pajtásának eredeti í játéka is. Az epizódszerepekben egyébként kitűnő színészek vonulnak fel: Szirtes Adám. Pálos György, Bodrogi Gyula, Tompa Sándor és láthatjuk a volt pécsi színészt Avar Istvánt is, de szerepük meglehetősen elnagyolt, éppen csak fel-fel- villanó, s így különösebb művészi teljesítményeket sem állapíthatunk meg. A csábító Szabó Attila szerepe szintén meglehetősen mostoha, s így Tordy Géza nem élhet legjobb művészi eszközeivel. építkezési beruházásokból 1959-ben 7—8. 1960-ban 14—16 százalékot fordítottak, az idén pedig harminchat százalékot. Ez az arány is elősegíti, hogy a termelőszövetkezetek rövid időn belül mind több húst adhassanak a lakosság ellátására. 1961-ben 580 ezer sertés részére épül süldőszállás, fia/.tató hizlalda és több mint egymillió baromfi részére törzsól és csibenevelő. Ennek a programnak a megvalósítása többek között azt jelenti, hogy a termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban évi kétmillió sertés tartására lesz elegendő hely. Gondoskodnak a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztéséről is. Itt elsősorban a növendékállatok megfelelő közös elhelyezése fontos ezért i összesen hetvenhétezer férő- helynyi növendókmarha-istálló épül. A szövetkezeti gazdálkodás belterjes irányú fejlődését is jelentős összegek segítik az idén. Növekszik a kertészeti üzemek, ágak aránya: — 16 500 holdon gyümölcsöt és szőlőt e'epftenek és 16 000 négyzetméternyi új üvegházat és melegágyat építenek. Isaknem kétszázmillió forint iut meliorációs munkákra: 18 ?zer hold új öntözőtelep épül, négyezer-háromszáz holdon a meglevőt rekonstruálják, s 8 ezer 400 holdon javítják a savanyú. szikes és homok-talajokat: -v . Egyesült Ózdfalu és Birádm ndszent i ermelösz övét «ezeie Február 15-én, szerdán tar- j tolták meg Ózdfalu és Bogád- mindszent termelőszövetkeze- : tének együttes közgyűlését. A közgyűlés a két termelőszövet- I kezet helyzetének megvitatása i után úgy határozott, hogy Ózdfalu és Bogádmindszent dolgozó parasztsága egy termelőszövetkezetben tömörül. Az egyesüléssel a közös földterület mintegy 1750 holdra növekedett. A vezetőség élére elnöknek az ózdfaiusi Pintér Antalt választották meg. — ÜJ autóbuszvárótermet építettek Mágocson a földművesszövetkezet előtti téren. Az új váróterem 33 ezer forintos költséggel épült és a munkálatokat a helyi Vegyesipari KTSZ végezte. KORSZERŰ tűzoltószertár épül Pécsváradon tanácsi és belügyi beruházásból. Az új tüzoltószertár a gépjármű- fecskendő befogadására is alkalmas lesz. Az építkezéshez a község önkéntes tűzoltói is jelentős társadalmi munkával járulnak hozzá. Elutazott Izraelbe dr. Kául. aki Eichmann perében a Német Demokratikus Köztársaság polgárainak érdekeit képviseli. — MAJDNEM tizenkétezer forintos bevételt s a téli hónapokban húsz termelőszövetkezeti tag állandó foglalkoztatósét biztosítja a petten- di Petőfi Termelőszövetkezet tavalyi 60 holdas ciroktermésének a feldolgozása. A termelőszövetkezet vezetősége elhatározta, hogy idén 160 holdon termelik ezt a növényt. Az előzetes számítások szerint e terület utáni bevétel fedezheti a tagság rendszeres munkaegysége’őlegeire fordítandó kiadásokat. % — A MEGYE falusi és városi könyvesboltjai, üzemi könyvterjesztői tavaly csaknem 18 millió forint értékben 11 millió kötet könyvet adtak el. A megye minden felnőtt lakosa átlagosan négy új könyvet vásárolt. A falvakban a szépirodalmi könyvek mellett igen nagy volt az érdeklődés a mezőgazdasági szakkönyvek iránt. Szerdán Rangunban egy körülbelül negyven főnyi csoport rothadt paradicsomokkal dobálta meg az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségét, tiltakozásul az ellen, hogy az amerikaik fegyverre] látják el a Burma területén tartózkodó csangkajsekista csoportokat. A Pécsi FMSZ Méhészcsoportja 18-én délelőtt 8 órakor tartja az éwégl és vezetőségújító közgyűlését a Mészöv kultúrtermében. Határozatképesség miatt minden tag megjelenését kérik. Bomba robbant Carlos Garcia Fülöp-szigeti elnök lakosztályának udvarán. Senki sem sebesült meg. — A MOHÁCSI Gépgyár kisbefogadóképességíj hajók építése után újabb gyártmánnyal is növeli a megye iparának hírnevét. Az idén a kishajókon kívül Szeged részére vizen úszó strandházakat is gyárt majd. — FÉLMILLIÓ fürdővendég fordult meg tavaly Harkányban. A bánya- és az iparvidékek, valamint a városok lakói mellett több mint 100 ezer termelőszövetkezeti dolgozó paraszt is itt üdüli. I Minisztertanács ülése A Minisztertanács csütörtökön délelőtt ülést tartott, s folyó ügyeket tárgyalt. • — A MEGYE községei az 1960. évi ötvenkétmillió forintos községfejlesztési alapjukból többek közt 25 új művelődési otthont építettek. Spaak, a NATO lemondott főtitkára a jövő héten Dean ' Rusk amerikai külügyminiszter meghívására az Egyesült Államokba érkezik, hogy a Kennedy-kormányzat előtt kifejtse nézeteit a NATO-ról. — BÁRÁNYAJENÖ és Csikófitöttős községekben az általános iskola tanulóiból a Cöldművesszövetkezet keretén belül működő ifjúsági szövet- 1 kezet alakult. Idő járásjelentés Várható időjárás péntek estig': párás, ködös Idő, helyenkéiv >tüd- szitálással. Gyénge légé ‘is. Várható legalacsonyabb é{ «1 hőmérséklet mínusz 2, plusz 2. legmagasabb nappali hőmérséklet holnap plusz S, plusz 8 fok között. Távolabbi kilátások: a hét végén is csendes, párás Idő, reggeli és délelőtti ködök. Film Film Film Film p ír © e /á\ y T o ini Az utóbbi esztendőkben elszaporodott világ- és országjárások közepette meglehetősén nehéz az útirajzíró dolga, hiszen ami megírható a városokról, a műemlékekről, a háború utáni állapotokról az emberekről általában — azt jó- szerint megírták már korábban. Marad néhány futó találkozás, maradnak a napi élet eseményei, egy-egy szénzációs újdonság — végeredményben forgácsok. Tulajdonképpen Varsóról is megírták már néhányszor, hogy a háború alatt szinte a földig rombolták, hogy azóta — városépítési értelemben Európa egyik legmodernebb fővárosa, megírták, hogy a kultúra palotája milyen magas. mennyi köbméter anyagot használtak fel az építkezéshez, és hogy egy-egy utcarészlet szinte hónapok alatt változik. Ahol néhány hónappal korábban még romházak voltak, vagy üres telkek ásítalak, ott most hatalmas, gyönyörű paloták sorakoznak, közöttük széles, modern sugárút. . Tehát maradnak a napi szenzációk, és néhány, érdemes látogatás, művészeknél, filmgyárban, a varsói mozikban. A lengyelek állítják önmagukról, hogy hevülékeny, mindenre érzékeny emberek, ez így is van. Hevülékenyek, nyugtalanok, finom érzékkel közelednek mindenhez, és jellemző mindezekre, hogy egy kellemesnek éppen nem nevezhető, de megrendítő hatásában is látványos osztravai szállodai tűzvész — amelyben a körülmények szerencséltettek — szinte átmenetet jelentett abba a forrongó, lüktető és érzékeny áradatba, amely az embert Varsóban fogadja, Varsó februári szenzációi — a külpolitikai eseményektől eltekintve, amelyeket egyébként a lengyelek élénk figyelemmel kísérnek — a szovjet bolygóközi állomás, a nagyszabású technikai konferencia, a januárban Kanadából viszszakapott araszok és a farsang. Az e hét eleji varsói lapok közölték az első statisztikát, amely szerint az ősi lengyel kincseket néhány nap alatt több mint kétszázezer varsói nézte meg a kiállításon. A hosszas diplomáciai huzavona után visszakapott ősi lengyel kincsek viszont nemcsak a puszta nemzeti érzést ébresztik a lengyel emberekben. — Politikai győzelem ez — írják az újságok, mondják a lengyelek, és a Nemzeti Múzeum bejárata előtt hosszú, szinte végeláthatatlan sorokban állnak az emberek — türelmesen.' Az, hogy a lengyelek sorba állnak, valamivel többet jelent, mintha nálunk állnak az emberek sorban. Nálunk általában fegyelmezettebbek, türelmesebbek az emberek. A lengyelek csak két dolog miatt állnak sorba. A farsangi fánkért —, mert farsangkor minden lengyel családban fánkot kell enni — és belépőjegyért a Nemzeti Múzeum előtt. A Kanadából visszahozott kincsek, az araszok — káprázatosán szép selyemszőnyegek. Negyven darab gyönyörű, mesteri munka, az ember valóban ámulatba esik, hogy micsoda értéket képviselhetnek ezek a műkincsek. Minden szőnyeg más-más témakört ábrázol. Csodálatosan szép állatok, színdús tollazatú madarak, őskori emberek, mindenféle ábrák díszítik a remekműveket, amelyeket még Zsígmond Ágost vásárolt. Zsig- mond Ágost annakidején a negyven darab szőnyeget a lengyel nemzetnek ajándékozta. Az araszok korábban Krakkóban voltak, később az egykori varsói királyi várban őrizték, majd 1944-beti elvitték az országból Nyugatra. Aki a mai Lengyelországról nagyon gyorsan sokat akar megtudni, az legokosabban teszi, ha egymásutánban megnéz egy tucatra való mai lengyel dokumentfilmet. A lengyel dokumentfilmgyártás. általában a lengyel kisfilmgyár- tás — bár magán viseli a lengyel élő művészet érdemtelen kézjegyeit is — roppant széles skálájú, művészi érzékkel és higgadtsággal készült kis- filmekkel szerzett méltó helyet az európai kisfilmgyártásban. Az egyik délelőtt barátaim kivittek a varsói híradó- és dokumentum-filmgyárba és a barátság jegyében gyors egymásutánban megnéztem kilenc lengyel dokumentfilmet a házi vetítőben. A mai lengyel életbeni tájékozódás szempontjából roppant érdekes és hasznos volt, a modern képi kifejezés szempontjából is jelentett újat és számbaveendőt. de egyben illusztrálta is azt az állapotot is, amely a lengyel élő művészetre manapság jellemző, de erről majd későbbiekben. Kilenc kisftlm sokmindent elmondott Varsóról, A pudov- kíni módszerekkel készített ‘ „Emberek útközben” című film és a „Muzsikusok” is az egyszerű lengyel emberek életét ábrázolták. Niedbalski filmje a lóversenyről — szé- uj.letes tempójával, nyugtalanságával, a mái lengyel élet belső lüktetését fejezte ki. Az első osztályosokról készült kisfilm, ha dióhéjban is, de a lengyel közoktatás szemlél- tetője. Megdöbbentő volt a „Varsó 1956” című kisfilm. Varsóban négy esztendővel ezelőtt is — hatezer család romházakban, életveszélyes körülmények között élt. Háborús emlékek. Megrendítő háborús emlékek, de persze ma ez már nincs, az ilyen házak üres, de hátborzongató mementói a második világháború emlékének. A régi lakók elköltöztek, biztonságos, emberséges otthont kaptak. A varsói filmgyár háziveti- tőjében ismerkedtem meg a film vásznán egy kísérleti repülő pilótával — aki mint mondták — a filmfelvétel után fél évvel egy berepülés alkalmával szörnyet halt ugyanitt ismerkedtem meg először a varsói éjszakával, amely ma már összehasonlíthatatlanul biztonságosabb, mint a korábbi években volt. Néhány éve szomorú emlékű „divat” volt Varsóban a „Vegyen téglát”-mozgalom. A lényege az volt, hogy egy kisfiú a kezébe fogott egy téglái, és sötét, elhagyott utcákban a jót öltözött járókelő elé állt. — Bácsi vegyen téglát.. • Néni vegyen téglát... Egy tégla ötven, száz, kétszáz zloty volt, aszerint, higy kiből mennyit néztek ki. Aki vett, leszurkolta a pénzt és elmehetett. Aki nem vett. őzt a kisfiú közelében elbújt huligánok alaposan megverték. Ma már ez nincs. A varsói közbiztonság példás, megszűnt a huligánok rémuralma a varsói éjszakában, de még mindig nagy gond a varsói közlekedés. — Ez nem London, ez nem Párizs... ez Varsó — kezdődik az egyik ötletes, néhol ijesztő dokumentumfilm, amely ironikus hangnemben adja a néző tudtára, hogy bár Varsóban hússzor kevesebb autó közlekedik, mint az előbb említett világvárosokban, de Varsó világrekorddal vezet a közlekedési balesetek terén. Egyetlen év alatt Varsóban másfélezer halott és tízezer súlyos sebesülés a mérlege a közlekedési baleseteknek. Ezerháromszáz balesetet okoztak egy év alatt azok, akik az úttestet olvasóteremnek vélték, hétezer balesetet a gyorshajtás, két és félezer balesetet az ittasság. Kétségtelenül szédítő szám. Ismételve a film irónikus hangját — szomorú „világrekord”. (Folytatása következik.) Thicry Árpád
