Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-11 / 36. szám

N A P T; 0 mi. ilbklAk íi. % I Osztályharcok a kapitalista országokban A Pravda vezércikke Önvédelmi szervezetei hoz létre a Japán Szocialista Párt A Pravda pénteki számának Vezércikke a kapitalista or­szágok munkásosztályának harcaival foglalkozik. Meg­állapítja, hogy a Szovjetunió és az egész szocialista tábor kimagasló sikerei nagy lelke­sedéssel tőlük el a kapitalista országok munkásosztályát. E sikerek fényében még nyil­vánvalóbbá válik a kapitalista országok dolgozóit sújtó ki­zsákmányolás és a kapitalista monopóliumok népellenes po­litikája. A munkásosztály sztrájkharca nagy lendületet vett, tartóssá és elkeseredetté vált ezekben az országokban — írja a Pravda. Csaknem másfél millió em­ber sztrájkolt tavaly az Egye­sült Államokban, több mint nyolcszázezer sztrájkoló volt Angliában, közel három és fél­millió Olaszországban, mint­egy négyszázezer Görögország­ban. Milliók léptek sztrájkba Japánban, a laün-amerikai or­szágokban és a világ más ré­szein. Az osztályharc egyik legna­gyobb eseménye a több mint egy hónapon át tartó és az or­szág lakosságát magával raga­dó belgiumi sztrájk volt. E sztrájkban a belga munkás- osztály a terror ellenére meg­mutatta erejét és azt. hogy kész szembeszállni a tőkével, harcolni ellene és diadalmas­kodni. A belga dolgozók sztrájkja egyben a nemzet­közi proletárszodidaritás nagy­szerű megnyilatkozása is volt. Számos ország munkásai nyúj­tottak nagy erkölcsi és anyagi segítséget a sztrájkolóknak. A belga sztrájk megmutatta, hogy emelkedik a munkásosz-* tály harcának poiiükai szín­vonala. Ékről tanúskodnak to­vábbá az olasz munkásoknak a neofasizmus elleni megnyit latkozásai, a japán dolgozók-* nak a reakciós külpolitika ellen folytatott harcai és azt bizonyítják a latin-amerikai dolgozók Kubát támogatói megmozdulásai is. A sztrájkmozgalom és a dolgozók más tömegméretű megmozdulásai azt bizonyít­ják, .hogy kudarcot vallanak a reformisták és revizionisták elméletei, amelyek szerint meg kell teremteni a kizsák­mányolok és k i zsákmán yoltak „érdekeinek harmóniáját”. A sztrájkolókra lőtt golyók füty- tyére és a gumibotok csapásai alatt összeomlanak az „osz­tálybékéről”, az „egyetemes jóléti államról” és a „nyugati demokráciáról” szóló legen­dák. A harcban a kámrmimdsta és a munkáspártok vezetik a munkásosztályt. A Pravda végül arról ír, hogy a Szakszervezeti Világ- szövetség végrehajtó tanácsa a napokban elhatározta: 1961. decemberére Moszkvába ösz- szehívja az V. szakszervezeti világkongresszust, amely meg fogja jelölni a munkásosztály tömegszervezeteinek felada­tait. Ez a kongresszus kétség­kívül nagy szerepet fog majd játszani a dolgozóknak a ka­pitalista kizsákmányolás és a gyarmati iga ellen jogaikért, a demokráciáért, a szociális haladásért és a világbékéért folytatott harcában — álla­pítja meg a lap. Tokió (TASZSZ). A Japán Szocialista Párt védekezésül a demokratikus mozgalom tag­jaival szemben elkövetett fa­siszta terrorcselekmények el­len, pénteken elhatározta, hogy önvédelmi szervezetet hoz lét­re. A határozat értelmében á párt helyiségeiben és a páriát mentben őröket állítanak a Szocialista Párt fiataljaiból és a Szocialista Ifjúsági Liga tag­jaiból. A Szocialista Párt ugyanak­kor elhatározta, hogy összefog­va az ország más demokra­tikus szervezeteivel mozgal­mat indít a jobboldal terrorja ellen. A vadászgép-incidens francia visszhangja A nyugati hírügynökségek tözjése szerint a francia kül­ügyminisztérium szóvivője „igen sajnálatosnak" minősí­tette az incidenst és közölte, hogy vizsgálatot indítottak. Hozzátette még, hogy most ta­nulmányozzák Párizsban a csütörtökön átadott szovjet til­takozójegyzéket. Az MTI párizsi tudósítója jelenti: A francia közvélemény meg­döbbenéssel fogadta a Földkö­zi-tenger fölött történt súlyos francia—szovjet incidens hí­rét. A péntek reggeli párizsi sajtó vezető helyen közli, hogy francia vadászgépek tüzet nyi­tottak Brezsnyevnek, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa El­Szedov akadémikus nyilatkozata a Pravdának a szovjet óriásszputnyikról Bressnyev elvtárs rabatt látogatásai Leonyid Brezsnyev, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnöke pénteken a marokkói tájékoztatásügyi mi­niszter kíséretében megtekin­tette Rabat több nevezetessé­gét. Ellátogatott a főváros kö­zelében lévő ősi erődhöz, meg­tekintette az ásatásokat és sé­tát tett Rabat arab óvárosá­ban, a Medinában. A marokkói főváros lakói mindenütt tapssal és üdvrival­gással fogadták a magasrangú szovjet vendéget, A Pravda pénteki számában megjelent Szedov akadémikus nak a február 4-én fellőtt szov­jet óri áss zpu tnyikkal foglalko­zó nyilatkozata. Szedov egye­bek között kijelentette: A február 4-én fellőtt szput- nyikon nem helyeztek el világ­űr tudományos kutatására szol gáló műszereket és kísérleti állatokat, mivel ilyen űrhajót elsőízben bocsátottak fel. ki­zárólag kísérleti céllal. Meg­jegyzem továbbá — mondotta az akadémikus, — hogv nem felelnek meg a valóság­nak azok a külföldön elter­jesztett híresztelések, ame­lyek szerint a szputnyikon embert lőttek fel. A szputnyik fellövésekor a következő főbb feladatokat ol­dották meg: először magát azt a feladatot, hogy ilyen hatal­mas méretű szputnyikot föld- körüli pályára juttassanak, to­vábbá. hogy tanulmányozzák azokat az adatokat, amelyek e konstrukció munkáját jellem­zik. A szputnyikon rádiótele- metrikus rendszert helyeztek el az említett adatok ellenőr­zésére. Másodszor nem kevésbé fon­tos és igen nehéz feladat volt ! az. hogy az előre megadott pá- ' lyára nagy pontossággal jut­tassák a szputnyikot. E fela­datot sikeresen teljesítették és a pálya mérésére szolgáló mű­szerek segítségével végrehaj- | tottók a szükséges megfigyelé­seket és méréseket. A földi mérő- és számító- rendszer megállapította, hogy a szputnyik az előre meg­adott röppályától alig elté­rő pályán halad. E kísérleti felbocsátás alkal­mával a szputnyikon nem he­lyeztek el különleges rendszert a földre való visszatérés biz­tosítására.' Mivel a szputnyik igen kis magasságban halad, élettarta­ma nem lesz hosszú, rövid időn belül bejut az atmoszféra sű­rű rétegeibe és elég. Szedov akadémikus hang­súlyozta, hogy az óriás szput- nyikkal végzett kísérlet az, hogy a szputnyikot nagy pon­tossággal juttatták el pályájá­ra, nagy lehetőségeket nyit a megfelelően nagyméretű tudo­mányos műszereknek a szput­nyikon való elhelyezésére és ezáltal lehetővé teszi, hogy új nagyszerű feladatokat oldja­nak meg a világűr tanulmá­nyozásában. Az 1961. február 15-i napfogyatkozásról Rendkívüli eseményre ké­szülnek a világ asztronómusai: szerdán, február 15-én, napfo­gyatkozás lesz, amely szabad szemmel Európa déli részén és Ázsia északnyugati részén figyelhető meg. A napfogyat­kozás körülbelül 240 kilomé­ter szélességű területen 2 és fél percig lesz látható. Ez a rövid idő is elég azonban ah­hoz, hogy az asztronómusok alaposan megfigyelhessék e jelenséget és elkészíthessék a szükséges fényképfelvételeket. Bízunk benne, hogy az időjá­rás is kedvező lesz. Vésztjósló jelenség? Ma már az emberek nagy többsége tisztában van vele. hogy a teljes napfogyatkozás természeti jelenség; amely ak­kor keletkezik, amikor a Hold eltakarja a Napot. Volt azon­ban olyan idő, amikor az egy­szerű emberek nem tudták, hogy természeti jelenségről van szó, és a napfogyatkozást nagy szerencsétlenségek, há­borúk, járványok és földren­gések előjelének tekintették. 1124 augusztus 11-én kelt, így szól: „A Nap eltűnt, vagy el­égett, a felhők is lángbaborul- tak. Az emberek halálra ré­mültek, mert teljes sötétség lett. Valamennyien a világ vé­gét várták. Rettenetes esemé­nyek következhetnek ilyen előjelek után”. 1564. augusztus 21-én Fran­ciaországban váltott ki hatal­mas pánikot a napfogyatko­zás. Itt is azt hitték, hogy el­érkezett a világ vége és sokan kétségbeesésükben öngyilkos­ságot követtek el. A tudósok előtt azonban a nap- és holdfogyatkozás a régi időkben sem volt talány. Jó- előre ki tudták számítani, mi­kor következik be. Óvakodtak azonban attól, hogy az egy­szerű emberek megismerjék az igazságot, mert e miszti­kumba burkolt jelenséget is az elnyomás szolgálatába állí­tották. valóban eltűnt, az indiánok rémületükben hajlandók vol­tak fenntartás nélkül teljesí­teni minden követelését. Tudományos munka és üzlet Az újkor kezdetén az európaiak a napfogyatko1- zást is felhasználták arra, hogy a gyarmati országok bennszülettjeit engedelmesség­re kényszerítsék. Kolumbusz például egy alkalommal az­zal fenyegette meg az indiá­nokat, hogy elviszi tőlük a Napot. Mikor azután — teljes napfogyatkozáskor — a Nap Babonák és hiedelmek tették misztikussá e természe­ti jelenséget. Szinte országon- kén‘ más és más magyaráza­tó* *niál*nk rá. Kínában pél­dául valamikor azt hitték, hó«' egy óriás sárkány falja fel a Napot. A teljes napfo­gyatkozás első leírása Héro­dotosz ógörög történész tollá­ból maradt ránk. az általa le­írt napfogyatkozás i. e. 585. május 25-én történt. A napfogyatkozásról szóló nausÉirodi leírás, amely. Az aszti’onójnausok a február 15-d napfogyatkozás megfigye­lésével új ismereteket akar­nak szerezni s ezzel a tudo­mányt szolgálják. De nemcsak ők készülnek fel erre a ritka jelenségre. Olaszországban például a napfogyatkozást a turistaforgalom fellendítésére akarják felhasználni. A szál­lodák már várják a vendége­ket. főleg a jól fizető ameri­kaiakat. akik Olaszországban kívánják megtekinteni a nap- fogyatkozást. Tudósok is ér­keznek Olaszországba, hogy a Firenze közelében lévő Ar- zetria csillagvizsgáló intézet­ben figyelhessék e nem min­dennapi jelenséget, Jugoszlá­viában is nagy előkészületek folynak, a hazai és külföldi tudósok fő megfigyelő állomá­sa az Adriai tenger egyik szi­getén lesz. Legközelebb 2151-ben Képünkről leolvasható, hogy Európa mely vidékein lesz teljes (100 százalékos) a fogyatkozás. A holdárnyék vonulásának iránya nyugat—keleti, vagyis a fogyatkozás kora reggel Dél- Eranciaországban kezdődik. A vonalkázott sáv a teljességi totalitás! — zóna. Az ebben tartózkodók teljesnek fogják látni, Európa többi részéről csak részleges fogyatkozás látható. Nem véletlen ez a nagy ér­deklődés, hiszen ritka ese­ményről van szó. Londonban például volt olyan időszak, amikor két napfogyatkozás között majd 600 év telt el. — az egyik 1140-ben, a követ­kező pedig 1715-ben volt. Azon a területen, ahol február 15-én megfigyelhető lesz a tel­jes napfogyatkozás, legköze­lebb majd csak 2151-ben for­dul ismét elő e természeti je­lenség, nöksége elnökének Iljusin 18- as repülőgépére. A haladó sajtóban is a leg­nagyobb felháborodással kommentálják az incidens hírét. A Libération leszögezi: példát-! lan provokációról van szó. A jobboldali sajtó megpró­bálta elhitetni olvasóival a kormány algíri szóvivőjének első zavaros magyarázkodásá­ban foglaltakat: hogy a szovjet repülőgép „francia felelősség alá tartozó övezetbe“ repült be, az Iljusin és a francia vadász­gépek között nem tudtak rádió összeköttetést teremteni stb. Az Aurore azon kesereg, hogy az incidenst Franciaor­szág ellen lehet kiaknázni, s elismeri, hogy az ügy Párizs­ban „igen élénk megdöbbe­nést1’ keltett. A Figaró „legalábbis zavaró­nak“ minősíti, hogy „éppen ilyenkor ilyen incidens történ­hetett1’. A jobboldali lap uta­lása: „Éppen ilyenkor“ a kelet­nyugati kapcsolatok alakulásá­ra éppúgy vonatkozhatik, mint az incidens idejével egy­beesett francia—nyugatnémet tárgyalásokra és az elkövetke­ző hetekben létrejövő de Gaul­le—Burgiba találkozóra. V \ A Szovjetunió marokkói nagykövets^oének sajtóosztálya közti: Brezsnyev elvtárs repülőgép parancsnokának nyilatkozat A francia kormány algériai képviselete tájékoztató szol­gálatának igazgatója olyan értelmű kijelentést tett, hogy az IL—18 mintájú repülőgép, amely L. I. Brezsnyevet, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökét vitte, eltért a megállapodással rög­zített útvonaltól. Az IL—18-as repülőgép parancsnoka ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a tájékoztató szolgálat igazgatójának állítása minden alapot nélkülöz és merő ko­holmány. A repülőgép szigorúan, kö­vette a megállapított útvona­lat az algériai partvidéktől északra, nemzetközi vizek fö­lött. A párizsi szovjet nagy- követség hivatalosan és ide­jében közölte az útvonalat a francia kormánnyal. Amikor a francia lökhajtásos yadász- j gép háromszor rárepült gé­pünkre — mondotta a szovjet parancsnok — és két ízben tü­zet nyitott, a repülőgép Algír­tól északra 130 kilométer tá­volságra volt. Hangsúlyozni kell, hogy az algériai légifor­galmi szolgálat rádióállomásá­val a rádiókapcsolat már a katonai gép feltűnése és ráre- pülései előtt megvolt. Amikor a francia repülői háromszor keresztezte repülő­gépünk útvonalát, angol és francia nyelven sürgős üzene­tet adtunk az említett algériai rádióállomásnak. Az üzenet szövege a következő volt: „Egy katonai vadászgép kö­röz repülőgépünk, az Aeroflot 75 708. sorszámú Iljusin—18 mintájú gépe körül. Kérem a gépet visszahívni.” Az üzene­tet angol és francia nyelven többször megismételtük. Az algíri repülőtér rádióállomása az üzenet vételekor angolul egy szóval válaszolt: „Okay“, majd ezt a szót kétszer meg­ismételte. Ezután a francia katonai gép abbahagyta a rá- repülést és a lövöldözést, majd Algír irányában távozott. Repülőgépünk nemzetközi vizek fölött haladva egészen Marokkó légiteréig szigorúan az előre meghatározott útvo­nalat követte, amelyet hivata­losan közöltek jó előre a fran­cia kormánnyal. Pontosan ugyanezen az út­vonalon haladt Rabatig feb­ruár 7-én egy IL—14 mintájú szovjet repülőgép. Ezzel a gép­pel semmi incidens nem tör­Elutazott a román szakszervezeti küldöttség A román szakszervezett kül­döttség, amely Gheorghe Apostolnak, a Román Mun­káspárt Politikád Bizottsága tagjának, a Román Szakszer­vezetek Központi Tanácsa el­nökének vezetésével részt vett a Szakszervezeti Világszövet­ség Berlinben megtartott vég­rehajtó bizottsági ülésén, s hazafelé utazva egy napot Bu­dapesten töltött, csütörtökön este elutazott hazánkból. A delegáció elutazása előtt fogadás volt a román nagykö­vetségen. A fogadáson megje­lent: a i;omán szakszervezeti küldöttség, élén Gheorghe Apostollal, ott volt Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke, Brutyó János, a SZOT főtitkára. Beckl Sándor, a SZOT titkára. A meleg baráti hangulatú fogadáson Corneliu Manescu, a Román Népiköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Gheorghe Apostol és Somogyi Miklós mondott poh árkösaön t öt. Tanácstagok fogadóórái I. KERÜLET Február 13-án este 6 órakor: Bencze József Puskin kultúrott­hon, özv. Gombár Müialyne En­gels u. 42, Lukács Emőné Dugo­nics u. 33. Február 14-én délután fél 5 óra­kor: Tátrai József István-aknai kuitúrház, este <5 órakor Böröcz Ferencné Szabolcs falusi kuitúrház. Február 15-én délután fél 5 óra­kor: Böhm János I. kér. tanács I. em. 4., este 6 órakor Éder Józseí- né Tolbuchin út 29.. Győző Jenő alsómeszesi iskola, Pruzsina Ist­ván Erzsébet telepi kuitúrház. Február 16-án déLután 5 órakor: Papp Istvánné fehér hegyi iskola, Február 17-én este 6 órakor: Gyenis József II. telepi iskola. Pintér István Fúrj utcai iskola. m. kerület n. KERÜLET Február 13-án délután 5 órakor: Czaku Jáhos Ágoston téri iskola, Hofecker Ferenc este 6 órakor. Nagyárpád, tanácskirendeltség. Február 14-rén délután 5 órakor: Lőcsei Ferenc Böck J. u. 22., Ko­vács János Cementipari Vállalat, este 6 órakor Nesz László Ágoston téri iskola, Fartély István Kulich Gy. u. 22., Remecz Béla Vak Boty- tyán u. 73., Fertői Miklósné Má­tyás kir. utcai iskola. Február 15-én este 6 órakor: Szilágyi Júlia Landler J. u. 23. Február 16-án este 6 órakor: Grif Jánosné Janus Pannonius gimn.. Tóth Károly Bem u. 2. Február 17-én este 6 órakor: Táborszky Istvánné Ágoston téri iskola. Sztipánovtcs József Kos/- tyifeyar műassfct Iroda, Február 12-én délelőtt 11 órakor: Kázmér János Ujmecsekalja, párt­helyiség. Február 13-án délután 3 órakor: Kurucz Pál Dunántúli Napló szer­kesztőség, Rugásd Endre és Hódi Szilveszterné Pannónia Sörgyár, dr. Puskás Ödön és Csizmeg iJó­zsef né Gyakorló Iskola, Alkot­mány u. 38.. Sziklai József BuzássV Á. u. 4.. Pálinkás György BuzássyN Á. u. 16.. Tóth József Ujmecsek-i alja. párthelyiség, 39-es Dandár u. 36. ép.. Ivanocák János és dr. Ko­csis Mihály Petőfi utcai iskola, Almási János és Till József III. kerületi tanács 10. sz .szoba. Mesz- tegnyei Imre és Marsaiké Péter III. kér. tanács 10. sz. szoba. Február 14-én délután 5 órakor: Balogh Jánosné és Szász Antainé Gyakorló Iskola, Alkotmány u. 33., Bandies István és Copf Pere ne né Gyakorló Iskola, Alkotmány u. 38., Bérezés István Kisszkoko 6.. Berki Fülöp Buzássy A. u., volt Vasvári szőlő, Dani Sandorné Bálics u. 4. Február 15-én délután 5 órakor: Bágyi Ferenc és Szita Istvánná Pannónia Sörgyár, Novákovies Andrásné Pannónia Sörgyár Bor­bély József né és Kiss .Tárnán* fa­kirs Lászlóné Ped. Főiskola. S™4- mári Elemér Keltető Vállalat. Sző­ke Jánosné Xavér u. 13.. Vé^b László Petőfi utcM iskola. 9zer»i- rői György ÉPFU Megyeri "t 50., Szabó József Jászai M?n u. ?s. ór. Mezei Alor,ámé r*PtőJlí n A r^ásnár Károly és Nagy K ro’\ Petőfi utcai iskola. Márton T«fv*án. né Radnics u. 28.. Kiss Istvánra Varos*-Nölanács, Széchenyi kc*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents