Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-10 / 35. szám

IMI. FEBRUÁR 10. NAPLÓ 5 Népművelési tanácsadó I A termelőszövetkezeti tagság művelődéséért • Ibata minden nagyobb helytói távoleső kis község, lakóinalt száma mindössze 400. 1959 tavaszán termelőszövet­kezeti község létt. Ez új fel­adatokat, fokozott igényeket jelent a népművelésben is. Az igényesebb munkához először a tárgyi feltételeket kellett megteremtenünk. Mű­velődési otthonunk volt, de kicsi és rossz állapotban. Ezért az elmúlt évben arra fordítot­tuk a legtöbb energiát, hogy minden népművelési tevé­kenység számára megfelelő helyet, valóban otthont bizto­sítsunk. Nagyarányú átalakí­tásokat, főként bővítési mun­kát hajtottunk végre, s a ré­gi. nehezen kezelhető, beépí­tett díszletek helyett a Nép­művelési Tanácsadó segítsé­gével körfüggönyös hátteret készítettünk. Ennek a munká­nak nagy részét társadalmi munkával végeztük. ' Sikerült a termelőszövetke­zetben dolgozó ifjúság részére olyan helyiséget biztosítanunk, ahol szabad idejüket eltölthe- tik, szórakozhatnak, olvashat­nak, stb. Szépen berendezett klubhelyiségünket ezután szí­vesen látogatták. A klubélet kialakításában nagy segítsé­get jelentett a televíziós ké­szülék. A klubélet eleinte szervezetten és eléggé egyol­dalú volt. A televízió műsorá­nak megtekintéséből, rádió­hallgatásból állt, de ezzel is nagy lépéssel haladtunk előre. Azt, hogy milyen sokat jelent már ez is, akkor látjuk igazán, ha visszatekintünk a néhány évvel ezelőtti helyzetté. Köz­ségünkben a legtöbb problé­mát mindig a 14—20 éves ko­rú ifjúság foglalkoztatása, szó­rakoztatásuk, nevelésük bizto­sítása okozta. Egyesek fékte­len magatartásukkal állan­dóan bomlasztották a közössé­get. Még olyan kirívó esetek is előfordultak, mint a műve­lődési otthon berendezésének szándékos megrongálása. Igé­nyeik egyetlen kívánságban összpontosultak: rendezzünk számukra táncmulatságát. Ma a KISZ-fiatalok — a ré­gebbi rendbontók is — rend­szeresen látogatják a klubot, szinte minden szabód percüket ott töltik. Most már nem a te­levízió kedvéért járnak oda, hanem a folyóiratok, könyvek, tehát az olvasás, művelődés kedvéért is. Apróságnak tű­nik, de mégis jellemző, hogy tavaly a Népszabadság még érintetlenül feküdt mindig az asztalon, most pedig, ha egy nap nem találják a legfrissebb szamot, keresik. Ma természe­tesnek tartják már, hogy a klub alapszabályait be kell .tartani, a kulturált környezet­ben kulturáltan kell viselked­ni akkor is, ha nincs kiírva öles betűkkel, hogy mi min­den „tilos!” Természetesen ez­zel nem azt akarom mondani, hogy minden rendben van, csak azt szeretném érzékeltet­ni, hogy sikerült elindulni azon az úton, amelyen halad­nunk kell. Jelenleg a község lakóinak mintegy 15 százalé­ka klubtag. Természetesen rajtuk kivül különböző ren­dezvények, előadások, érdeke­sebb TV-műsorok alkalmával sokkal többen látogatják a klubhelyiséget. Egyik legfon­tosabb feladatunk, hogy a fa­lu lakói közül minél több em­bert vonjunk be a klubtagok közé. Ennek érdekében igyek­szünk a klubfoglalkozásokat érdekesebbé, szervezettebbé tenni. A klubélet élénkebbé. vál­tozatosabbá tétele érdekében a KISZ-szel megbeszéltük, hogy kéthetenként tánccal egybe­kötött klubesteket rendezünk s ezeken megbeszéljük a he­lyes viselkedés kérdéseit is. Ugyancsak kéthetenként a lá­nyok és asszonyok klubestjét rendezzük meg. A tsz-tagság középkorú és idősebb rétegeit is az eddigi­nél nagyobb mértékben von­juk be a klubéletbe, a terme­lőszövetkezet vezetőségével közösen megindítottuk a TV ezüstkalászos előadásainak szervezett látogatását. • Ez nemcsak abból áll, hogy a tsz- tagok megtekintik, illetve meghallgatják az előadást, ha­nem a műsor végén a tsz ag- ronómusának vezetésével meg is beszéljük a hallottakat, s mindjárt melegében megálla­pítjuk. hogy mit lehet nálunk, a md szövetkezetünkben a hal­lottakból felhasználni, értéke­síteni. Ezek a klubfoglalkozá­sok nagyon sok gyakorlati hasznot nyújtanak. Erre példa a következő eset: az elmúlt évben a tsz agronómusa a műtrágyát még a tél végén kiszóratta a vetésekre. A ta­gok, mivel a legújabb kísér­leti eredményeket nem ismer­ték, ezt nem tartották helyes­nek, ellenezték; támadták az agronómust a pétiső korát ki­szórása miatt. Most azonban, amikor egy ezüstkalászos elő­adás alkalmával az ország egyik legjobb mezőgazdasági szakemberétől hallották, és az előadás után megvitatták ezt a kérdést, elismerték, hogy nem volt igazuk. Az idén már bizonyosan ők szorgalmazzák a fejtrágyázás minél korábbi megkezdését. Az ismeretterjesztő előadá­sokat is úgy választottuk meg, hogy azok érdekeljék a köz­ség lakosságát. A tsz-tagoknak előadást tartottunk ,.A terme­lőszövetkezeti tagok örömei és gondjai” címmel, a szülőknek különböző nevelési problémák ról, az irodalom kedvelőinek Ady Endre költészetéről, az asszonyoknak és leányoknál-: az újszülött és 6 csecsemő gondozásáról. Olyan előadáso­A Termelőszövetkezeti Üzemszervezés Gyakorlati Kézikönyve A Termelőszövetkezeti Üzem- szervezés Gyakorlati Kézikönyve jól kezelhető formában, tömören, minden elvont fejtegetés nélkül, dé elméletileg is megalapozottan nyújtja a termelőszövetkezeti üzemszervezés gyakorlati tudni­valóit. A termelőszövetkezeti gaz­dálkodás szervezésének és irányí­tásának kérdéseire közérthető, konkrét feleletet ad, illetőleg vilá­gosan feltárja azokat a lehetősé­geket, amelyek között adott eset­ben Válaszolni lehet. Kézbe adja a gazdálkodás szervezésében és tervezésében használható legfon­tosabb adatokat és irányszámokat. A Magyar TudomáyT'os Akadé­mia Mezőgazdasági Ökonómiai és Üayan isxervezéw Bizottsága vezeté­sével a kézikönyv Összeállításán íz elméletet cs gyakorlatot .1 ól ismerő szakemberek széles köre működöt! közre. A könyvet Erdei Ferenc akadémikus szerkesztette. A könyv 5 részben foglalja ösz- sze a legfontosabb Ismeretüket. Az első rész a közös gazdálko­dás megszervezésével és a nagy­üzemi termelés kialakításával fog­lalkozik. Az első rész behatóan foglalkozik a közös gazdálkodás céljával és helyzetével, a szak­emberek kérdésével, a közös gaz­daság területével, a termelőszö­vetkezeti gazdaság Berendezésével, a gépállomás és a termelőszövet­kezet kapcsolatával, a termelés irányával és szerkezetével az árutermeléssel, munkaeiőgazdál­kodással, takarmánygazdálkodás­sal, értékesítéssel, beszerzésekkel, a termelés bővítésével és a ház­táji gazdasággal. A második rész az egyes üzem- ágak megszervezését, nevezetesen a szántóföldi növények, kertészet, szálastakarmányok, az állatte­nyésztés és egyéb üzemágak ker­ti éseit ismerteti. A harmadik rész az üzemveze­tés, munkaszervezet és jövedelem- elosztás korszerű Ismereteit tár­gyalja, ezen belül ismertetésre ke­rül a termelőszövetkezet Irányí­tása és üzemvezetése, az tizem! és munkaszervezet, jövedelemelosztás és jövedelemrészesedés. Valamint a munkavédelem témaköre, A könyv negyedik része gyakor­lat! emberek számára jól hasz­nálható formában és érthetően is­merteti a számvitel, pénz és hitel­gazdálkodás és a zárszámadással kapcsolatos kérdéseket. Az ötödik rész a termelőszövet­kezeti gazdálkodás tervezésének témaköréből a gazdálkodás muta­tóit, a gazdálkodás elemzését, a tervezés rendszerét, valamint az éves tervezést tárgyalja. \ könyv gyakorlati használható­ságát fokozza, hogy minden­egyes fejezete és alfejezete út­mutatóul használható egy-egv üzemszervezési témakörben. A kézikönyv' utolsó részeként s szerzők ö iszeállították a gyakor­latban előforduló szakkifejezések magyarázatit lm. kát is tartunk, amelyek a la­kosság, minden rétegét érdek­lik, például: élménybeszámoló a Szovjetunióról, stb. A fejlődés irányát jói személteti az igények megvál­tozása is. Most már olyan kí­vánságok merülnek fel. hogy a klub ne csak a televíziós adások ideje alatt legyen nyit­va, mert olvasni is szeretné­nek. Ezért a klubszoba mellett lévő, jelenleg más célra hasz­nált helyiséget berendezzük és így lehetővé válik, hogy azo­nos időben két teremben foly­jon klubélet. Aki akarja a TV műsorát nézheti, mások vi­szont olvashatnak, rádiót hall­gathatnak, vagy társasiátékok- kal szórakozhatnak. 1959 közepéig a könyvtár munkája nem nyújtott biztató képet. Ennek oka: nem volt helyisége a könyvtárnak és a letéti könyvállomány nemcsak számszerűleg volt kevés, ha­nem minőségileg is elavult. — Fellendítette a könyvtár for­galmát a barátságosan beren­dezett olvasószoba. 1960 tava­szán községesítették könyvtá­runkat. így lehetővé vált az el­avult könyvek kiselejtezése és új könyvek vásárlása. A köz­ség olvasóinak száma jelenleg 102, tehát a község Jakóinak 25 százaléka olvas. A költségvetés ben 2500 forint volt tervezve könyvvásárlásra, de mivel a könyvtár a művelődési otthon­ban van elhelyezve, a más ki­adásokra előirányzott összegek bői annyit meg tudtunk taka­rítani, hogy 5000 forintért vá­sároltunk új könyveket. Az új könyvek vásárlásánál ügyel­tünk arra, hogy növekedjék az ismeretterjesztő irodalom aránya. Az olvasók számának növelésében, a könyvforgalom emelésében segítséget nyújtot­tak a könyvkiállítások. Ezeket olyankor rendeztük amikor a művelődési. otthonban olyan rendezvény volt, amelyen so­kan részt vettek a tsz-tagok közül isk, A műsor előtt és után a közönség megnézte a könyveket, és rendszerint az volt az eredmény, hogy a ki­állított könyvek közül alig ma­radt néhány darab. Ilyenkor derült ki, hogy pl.: János bácsi, a tsz darálójának kezelője sze­reti a történelmi könyveket; Péter bácsit, a mezőőrt a me­zőgazdasági S7^kkönyvek és az útleírások érdeklik, és Ma­riska néni, a baromfigondozó is szeret néha olvasgatni, csak nem gondolt eddig arra, hogy a könyvtárban neki való köny­vek is vannak. Nagyon jól be­vált az a módszer is, hogy nemcsak a szekrényből, kata­lógus alapján kölcsönzünk, ha­nem a kirakott könyvek közül maguk az olvasók válogatnak, természetesen a könyvtáros közben tanácsokkal."ajánlások­kal segít. Éppen a kezdő olva­sóknál válik be jól ez a mód­szer. S ez nekünk nagyon lé­nyeges, hiszen a tsz-tagok nagy része ezek közé tartozik. Sok- felnőtt olvasó kérte, hogy a gyerekeknek külön időpontban kölcsönözzünk, így több idő marad arra, hogy a könyvtá­ros foglalkozzon az olvasók­kal, megismerje igényeiket és az olvasók is nyugodtabban mondhatják el véleményüket, kívánságaikat, ha a gyerekek jelenléte nem feszélyezteti őket. Kérésüket természetesen teljesítettük. Három évvel ezelőtt sürgető igényként jelentkezett közsé­günkben az általános iskola esti tagozatának szervezése. Akik elvégezték az általános iskola VII.. VIII. osztályát, nem elégedtek meg ezzel, ha­nem az idén nyolcán jelentkez­tek a Szentlőrinci Mezőigazda­sági Technikum levelező tago­zatára kis községünkből. A művelődési igény tehát megvan a falusi lakos­ságban, a tsz-tagságban. A mi feladatunk az, hogy építsünk rá és az igények helyes kielé­gítésével hozzájáruljunk a kö­zösségi gondolkodás, a szocia­lista tudat kialakításához. Pirisi Jánosné védőd esi otthon igazg. i Az első névadóiinnepség Vókánvban Február 4-én nagy esemény színhelye volt a vókányi ta­nács anyakönyvi terme. Itt tartották a falu első névadó­ünnepségét, ahol Németh Ist­vánná újszülött gyermekének a Kálmán nevet adták. Méltán mondhatjuk, hogy a falu tartotta ezt az ünnepsé­get, hiszen ott voltak a társa­dalmi szervek: nőtanács, vö­röskereszt. Uj Élet Termelő- szövetkezet^ a földművesszö­vetkezet és az -úttörők képvi­selői. A tanácselnöknő köszön­tő szavai után a szülők és a névadó szülők fogadalmat tet­tek, majd a tanácselnöknő emléklapot nyújtott át a szü­lőknek. Az úttörők köszöntője és első ajándéka után — mely szimbolikusan egy úttörő nyakkendő volt. a társadalmi szervek is megajándékozták az újszülöttet. Az egyik út­törő ísv fejezte be köszöntő­jét: ..Nevet ad ma néked e közösség és tagjává fogad” — valóban szép ünnepség kereté­ben fogadta tagjává a közösség az újszülöttet. Kóczián Erzsébet űttörővezető. Itaráti látogatás nyitja, hogy a ml népi demokratikus rendszerünkben A munkából kiörege­dett dolgozók nem felesleges terhei a társadalomndk, ha­nem megbecsüli és szeretett tagjai. Vasvári Dezső nyugdíjas, Mohács. A Mohácsi Se­lyemfonógyár KISZ szervezetének tagja! az elmúlt napokban a beteg, öreg nyug­díjasokat lakásukon keresték fel és el­beszélgettek velük. Ugyanakkor a gyár többi nyugdíjasát az üzem látta vendégül és ott a gyár veze­tői barátságosan el­Euiberségből elégtelen Félévi bizonyítványosztás volt az iskolákban. Mi, 1961. február 3-án. esfe 20 órakor, a pécs—komlói vonalon utazók a 26-os Autóközlekedési Válla­lat GA—28-40 rendszámú ko­csi utasai, ugyancsak bizonyít­ványt szeretnénk kiállítani e kocsi vezetőjéről és kalauzáról. Az említett autóbusz 19,50 órakor állt be Pécsen az in­dulóhelyre. A 19,30-as járatról kb. harminc utas maradt le. és a fél óra alatt újabb negy­ven utas érkezett. Tehát az in­dításnál idestova hetven utas Megtelt a kocsi? Kötelességemnek tartom, hogy_ egy nem mindennapi eset­ről tájékoztassam a Dunántúli Napló olvasóit. Ugyanis január 23-án délután Pócsapusztáról Villányba jött be két kislány (az egyik 11 éves, a másik hét éves), hogy gyógyszert vigyenek haza a patikából. • A következő busszal már vissza is akartak menni, ezért annak rendje-módja sze­rint odamentek az autóbuszmegállóhoz. Ám amikor megérke­zett a busz. a sofőr nem vette fel őket, mondván, hogy meg­telt a kocsi. A két kislány ott maradt a sötétben, s legjobb esetben csak a hét órai autóbusszal tudott hazautazni Pócsa- puszára. Kérdem, hogy szabad-e ilyesmit megtenni? Vajon gon­dolt-e a gépkocsivezető arra, hogy a két kislánynak a pócsa- pusztai autóbuszmegállótól még jócskán kell gyalogolnia, s hogy a gyógyszert esetleg súlyos beteg várja otthon? Annyit sikerült megtudno m, hogy a kislányok a pócsa- pusztai Farkas-család gyermekei. De nem is ez a lényeges, hanem az, hogy embertelenség történt velük, s hogy ezért legalább figyelmeztetni kell az illető gépkocsivezetőt. Egy autóbuszutas. Örömmel tanulunk A napi fárasztó munka mel­lett a tanulás nem kis dolog. A kisnyárádi általános iskola dolgozók tagozatának 10 hall­gatója becsülettel helyt áll, s a pártunk, kormányunk adta lehetőséget kihasználva vég­zi az általános iskola nyolca­dik osztályát. A dolgozók ta­gozatát ott találjuk a falú párttitkárát, feleségét, a ter­melőszövetkezet elnökét, két Konfekcióipari gépek javí­tásában jártas MŰSZERÉSZT azonnal felvesz « Pécsi VEGYESIPARI VALLALAT Pécs Irányi Dániel tér 9. 2290 várakozott a negyven szemé­lyes buszra. A felszállás fe­gyelmezetten történt, elfoglal­tak minden helyet az utasok, sőt nyolcán álltak már. amikor a gépkocsivezető rendelkezett: be kell csukni az ajtót. Véle­ményünk szerint még legalább tíz utas elfért volna a kocsi­ban, de a gépkocsivezető az útközben felszállók részére ;a helyet akart biztosítani. A buszajtó bezárásával az a fur­csa helyzet állt elő, hogy egy anya feljutott a kocsira, de gyér mekét nem tudta felhozni ma­gával. Az utasok kérték, hogy legalább a gyereket engedjék fel, de erről szó sem lehetette A mama leszállt, s mivel már két előző buszról lemaradt* várta a harmadikat* A kocsi pontosan nyolc óra­kor elindult, de szó sem volt arról, hogv útközben utasokat vegyen fel. A Mohácsi ország­úinál is ott hagytak egy anyát* aki kétéves gyermekével kar­ián várakozott. Természetesen felhördültünk, hiszen a Hal téren arról volt szó, hogy a fenntartott hely a később fel­szálló utasoknak kell. s most mégsem vesznek fel senkit? A kalauz azonban közölte velünk ha nem tetszik, leszállít ben­nünket, s várakozhatunk a kisgyermekes fiatalasszonnyal együtt a következő buszra. Megkérjük a 26-os Autóköz­lekedési Vállalat igazgatósá­gát, hogy néha az esti órák­ban is ellenőrizzék a forgalom irányítását, mert nem először történik, hogy a 19,30-as járat késéssel indul, s hogy egyes gépkocsivezetők és kalauzok lélektelenül végzik munkájú- ' kát. A GA—28-40-es gép­kocsi utasai. ze torosát, az állami gazdaság traktorosát, brigádvezetőjét, a tanács hivatalsegédjét, s a pos­tást is. Minden második este lelkiismeretesen eljárnak az órákra, s eddig még egyetlen igazolatlan órájuk sem volt. Csak a legsúlyosabb családi esetekben maradtak otthon. — Tíz hallgató közül hárman heti 50 kilométert gyalogolnak ha­za hétközben, hogy részt ve­hessenek az oktatáson. A fejlődésben nem akarunk lemaradni, aki nem tart lé­pést a gyorsiramú fejlődéssel — azt letiporja az idő kereke. A dolgozók tagozatának nyolcadik osztálya. Füszerboltot szeretnénk... Olvastuk a Dunántúli Naplóban, hogy 1961-ben ÚJ fizietek nyílnak a városban, A Szigeti úton is elkelne egy fflszerbolt. ahol a mindennapi te­jet. kenyeret, fűszert megvehet­nénk. A Szigeti út már kiépült a vámig, de a Homok utca és a vám ; között nincs egyetlen Üzlete sem ennek a résznek. Ha bevásárolunk, egy kilométert kell gyalogolni, de ba esik az esff. bokáig érő sáron gázolunk át a reptérre. Már irtunk n városi tanácsnak is ebben az ügyben. Tudjuk, hogy szerények az új boltok létesítésé­re fordított keretek, de valami­képpen talán rajtank Is lehetne segíteni. A Szigeti út lakói. Válasz az olvasónak. „Még mindig nem szűnt meg a baleseti veszély“ A Basa malom úti aluljáró nyílásának ki­szélesítése ügyében Pécs I. kerületi tanács végrehajtó bizottságával közöltük már állás­pontunkat. A KPM I. Vasúti Főosztály közölte a ta­náccsal, hogy a híd nyílásának növelése csak annak árán volna lehetséges, ha a jelenlegi, egyébként is alacsony szabad magasság, a híd alatt jelentősen csökkennék. Ez az út lesüly- lyeszlését kívánná meg. A hídnyílós növelése a jelenlegi híd Pécs állomás felőli ellenfaló­nak ugyanebben az irányban, hátrább való újjáépítésével volna legolcsóbban megvalósít­ható, azonban ebben az esetben a közút irány­vonala a jelenlegihez viszonyítva tovább rom­lana. A hídnyílásmak a másik irányba való növelése, meglévő épületrészek lebontását ten­né szükségessé. A vasúti pályaszint emelésére, a meglévő kedvezőtlen emelkedési viszonyok­ra tekintettel, szintén nincs lehetőség. A Basamalotji úti hídnak, a közúti köve­telményeknek megfelelő, végleges jellegű át­építése a fentiek szerint tetemes hitelfedezet biztosítását tenné szükségessé. A híd átépí­tése kb. 1,5—2 millió forint költséget jelen­tene. A kérdés rendezése elsősorban közúti, vá­róéi érdek. A MÁV üzemének a jelenlegi híd megfelelő. A Basaanalom úti híd korszerűsí­tését a MÁV nem vállalhatja, átépítésére leg­feljebb az ötéves terv végén kerülhetne sor, de ez sem egészen bizonyos. A híd jelenleg az országos szabványoknak megfelelő pályabur­kolattal van ellátva, mely az esetleges saeaiy- nyeződések lehullását megakadályozza. A hidat rendszeresen tisztítják. A híd múlt évi erősítése kizárólag a hídszerkezetet érintette, a közúti pályát és gyalogjárót a MÁV nem változtatta meg. A hídépítésből visszamaradt törmelék el­szállítása ügyében intézkedtem. Dr. Szabó Tibor főtanácsos, a MÁV pécsi igazgatóságának helyettes vezetője. beszélgettek az idős ; nyugdíjasokkal. Az öreg nyugdíjasok meghatóan köszön­ték meg a megtisz­telő figyelmet a gyár vezetőségének és dolgozóinak. Ma­gam is nyugdíjas vagyok és nagyon jól esett erről az igazi szeretetről hal­lani. Az élet bizo-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents