Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-10 / 35. szám

1961. FEBRUAR 10. N A P I 0 3 Alkatrészek, szervizkocsik hiányában elhúzódik a tartós togyasztási cikkek javítása Baranyában Sok panasz hangzott el a közelmúltban a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatoknál gyár­tótt és a lakosság szükségle­teinek kielégítését szolgáló egyes cikkek minőségével kap­csolatban. Az úgynevezett tar­tós foevasztási cikkeket, hűtő­szekrény. porszívó, padlókefé­lő. televízió, rádió, magneto­fon stb. gyári jótállással hoz­za forgalomba a kereskedelem. A panaszok egv része azért hangzott el, mert a Pécsett és Baranyában vásárolt készülé­kek egy része még a jótállási idő alatt javításra szorult, más része pedig azért, mert a ja­vítási idő általában hosszúra nyúlik. A Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatot indított annak meg állapítására, hogy a megyei szervízhálózat fejlesztése biz­tosítja-e az egyre nagyobb ^mértékben forgalomba kerülő 'tartós közszolgálati cikkek ga­ranciális javítását, továbbá, hogy a gyártó vállalatok meg- tették-e a szükséges intézke­déseket a javítások alapján fel tárt minőségi hibák megszün­tetésére. A vizsgálatot a Pécsi Fémtömegcikkipari Vállalat­nál. a Pécsi Villamos és Kar­bantartó KTSZ-nél. valamint a GELKA pécsi kirendeltségénél végezték. A NEB a vizsgálat eredmé­nyeként megállapította, hogy a javító vállalatok általában nem rendelkeznek a javítás­hoz szükséges külön műhe­lyekkel, s bár jó a szervizek műsze­rekkel és szerszámokkal való ellátottsága, a televíziójavítá­si idő azért húzódik el mert hiányoznak a javításhoz szük­séges legfontosabb műszerek, mint például cső-Voltmérő, sávgenerátor, vobbulátor stb. A vállalatok nem rendelkez­nek szerviz-kocsival, s ez el­Szakmunkásbizonyít vánnyal rendelkező LAKATOSOKAT felvesz a Pécsi Porcelángyár 2297 sősorban a vidéken használt elektromos készülékek javítá­sát hátráltatja. A tulajdono­soknak esetleg több hónapig kell várni, míg készülékeiket kijavítják. A szentlőrinci vas­műszaki bolt dolgozói elmon­dották. hogy a garanciális ja­vításokra rendszerint egy évet kell várni, éppen a szállítási nehézségek miatt. A javításokhoz szükséges al­katrészeket a gyártó vállala­tok kötelesek biztosítani a ja­vító vállalatok számára. A ta­pasztalatok szerint azonban a javításokhoz szükséges alkatrészeknek csak mint­egy 60—80 százalékát biz­tosítják a gyárak, s ezért például a rádiójaví­táshoz szükséges csőfoglalatok, nyomógombos hullámváltók, a magnetofon javításához szük­séges meghajtószíjak a hűtő- szekrényekhez való (Super tí­pus) agregátegységek hiánya miatt sokáig húzódik a javí­tás. Ha nem biztosítanak a javító vállalatok számára megfelelő alkatrészellátást, természetes, hogy nem tudják a rendelke­zések által előírt 8—10 napos javítási időt betartani. A rá­dióknál 7—9 nap az átlagos javítási idő. a magnók javí­tási ideje általában 8,5 nap. A lemezjátszókat 6,4. az erősítő berendezéseket 18,7 nap alatt javítják ki általában. Sok a kötelező határidőn túj javítót készülékek száma. Legjobban a megnetofon-javítás ideje hú­zódik el. a javításra beadott magnetofon készülékeknek 58 százaléka határidőn túl készül csak el. A lakosság köréből számos panasz hangzott el azzal kap­csolatban. hogy a garanciális időn belül több alkalommal is kell javítani ugyanazt a ké­szüléket. A NEB meghallgatott tizenkét új rádiótulajdonost. A tizenkét tulajdonos rádiókészü­léke közül nyolcat összesen tizennégyszer kellett a garan­ciális időn belül javítani Egy vásárló magnetofonját négy- , szer javították a jótállási idő? alatt. A garanciális javítások meg­felelő időben és minőségben való elvégzését néha akadá­lyozza a rendelkezésre bo­csátott alkatrészek selejtes volta is. A Villamosgépjavító KTSZ például száz darab ékszíjat kapott nemrégiben a Hajdúsá­gi Iparművektől, de ezek har­minc százaléka rossz minőségű volt. Ugyancsak minőségi ki­fogás merül fel a Remix gyár potenciómétereivel, papírkon­denzátoraival és rétegellenál­lásaival szemben. A vizsgálatban részt vevő szakemberek megállapították, hogy a hibák fő forrása a .gyárakban van, s javaslatot is tettek arra vonatkozólag, hogy a gyári MEO-kat vonják ki a gyár. sőt az illetékes mi­nisztérium hatásköréből is. s végezzék a minőségvizsgálást a KERMI keretében. Nem megfelelő a szóbanforgó vil­lamossági cikkek raktározása sem. A kereskedelem nem ren­delkezik megfelelő raktárak­kal, s ez forrása lehet az új készülékekben olyan rejtett hibáknak, amelyek használat közben derülnek csak ki. Az alkatrész-utánpótlás megjaví­tásával kapcsolatban is meg­szívlelendő lenne a vizsgálat­ban résztvevők javaslata: egy­részt gyártsanak elegendő alkat­részt a gyárak, másrészt még jó időben adják le igényü­ket az alkatrészeket továb­bító nagykereskedelmi vál­lalatnak a javító vállalatok. A Baranya megyei Népi El­lenőrzési Bizottsággal egyidő- ben vizsgálatot tartottak a ga­ranciális javításokról más me­gyékben is. A vizsgálatok ta­pasztalatait összesítik, s ennek alánján azután megtehetik ’ a minőségi hibák megszüntetésé­re vonatkozó Intézkedéseiket is a gyártó vállalatok. H. M. Zárszámadás után a reménypusztai Űj Élet Tsz-ben Mintha száz keze meg száz szeme lenne, loyan szorgalom­mal tevékenykedik a remény­pusztai Új Élet Tsz kis irodá­jában Ihász Istvánná, a tsz könyvelője. Sokan úgy képze­lik el, hogy egy könyvelő fel­tétlen sovány, szemüveges em­ber kell legyen és nem ilyen pirospozsgás, tűzrőlpattant nő­Kelemen János személy, mint Ihászné. De az idők változnak és valami oka csak kellett, hogy legyen, hogy egy alkalommal úgy döntött az Üj Élet közgyűlése, hogy már­pedig a megürült könyvelői beosztásra az ő ,,Juliskájukat”, Ihásznét tegyék. — Nagyon jól esett a tagság bizalma — mondja Ihászné — nemcsak azért, mert lát­hatták. hogy én a mezei mun­kában is megállóm a helye­met, hanem elsősorban azért, mert látták, hogy sok operá­cióm miatt nem tudom már a kinti munkát úgy végezni, ahogyan szeretném. Nem volt könnyű a kezdet, de sok segít­séget kaptam, most már aztán napra kész mindig a kimuta­tás, az összes könyvelési tétel. Szabó Sándorné, ez az örök- vidám asszony mosolyogva hallgatja Ihásznét: — Az tény, hogy nálunk a termelőszövetkezetben az egyenjogúság nemcsak szóbe­széd, hanem tény. Hiszen mind a Juliska, mind például jómagam is komoly felelősség- teljes bosztásban dolgozunk. Én vagyok a baromfifarm ve­zetője, s ez felelősségteljes do­log. Igaz, hogy nem minden­ben váltak be a számításaink. Sajnos, errefelé úgy látszik, mintha nem volna megfelelő a talaj, vagy a víz, vagy más a baromfinevelés számára. Pedig a mágocsi meg a görös- gaUi előnevelt csirkék nagyon szépen fejlődtek. Aztán egy­szerre bevágott valami vész és jónéhány elhullott belőlük. Most aztán, hogy a baromfi­táp módszere hamarosan tért hódít, reméljük, mi is jobb eredményeket tudunk majd felmutatni. De ezt már Horváth János sem állja meg szó nélkül: — Jók az eredményeink a nehézségek ellenére. Én pél­dául megdolgoztam a 365 munkaegységemet, az év min­den napjára jutott egy. pedig már a hatvankettedik évemet taposom. Kaptam érte kész­sem néztek. És ha valaki nem kellő tisztelettel emelte meg a kalapját a tiszttartó előtt — jött a csendőr és megismerte a magyar királyi pofonokat! Ha a mi nehéz életünket me­sélem a mai fiataloknak, csak Ismét üzemben a „csirlegyár“ /’.nihetek, lőfjadjalok. Szabó Sándorné Ihász Istvánná hitetlenkedve néznek rám, összemosolyognak a hátam mögött Nem hiszik! Mert nem ismerték a kizsákmányo­lást, nem ismerték a nin csent, nem ismerték az úri világot! Az ötvennyolc éves gépész­kovács a múlt évben három hónapot betegeskedett. De a termelőszövetkezet nem hagy­ta magára: — A termelőszövetkezeti elvtársak úgy határoztak, hogy mivel betegségem miatt nem tudok dolgozni, napi fél munkaegységet írnak nekem jóvá. így aztán jutott is, ma­radt is. Ennél szebb megnyil­vánulása a munkás szolidari­tásnak nem is lehetne. Én most, öreg koromra értettem, éreztem meg, mit is jelent egymás segítése. Az Üj Élet Tsz tavaly a ter­vezett mennyiségnél mind bú­zából, mind árpából, mind zabból és kukoricából nagyobb eredményt ért el, mint a ter­vezett. Nem Í6 beszélve az ál­lattenyésztési eredményeikről. És ebben az évben úgy ter­vezik, hogy elérik a sok éven át lehetetlennek tartott bűvös ötven forintos számot. — Aztán pedig tovább me­gyünk, előre a megkezdett biz­tos úton! Mert akaratunk is Gergely Antal van, lehetőségeink is vannak, erősebbek is lettünk és nem köti a kezünket senki, semmi — mondja Kari János, a tsz elnöke. És nyomatékképpen kimutat a jégvirágos ablakon: a Zetor jól megrakott pótkocsit von­tat a földekre. Saját Zetor. Tavaly vették. (Szigeti — Nagy) KÉT GÉPKOCSIKAKODÓ SEGÉDMUNKÁST azonnalira alkalmaz a Pa­tyolat Vállalat. Jelentkezés: Szabadság Út 13. sz. 2311 — « Kéthetes szünet után ismét kelnek a kiscsibék a Mező- ' gazdasági Vállalat pécsi keltetőjében. A keltető egész évben 1 dolgozik, s e rövid két hétre is csupán a gépek karbantartása,1 javítása és takarítása miatt volt szükség. Most már újra sok- ( sok naposcsibét szállít a keltető a megye termelőszövetkeze-1 teinek. A mágocsi Béke Termelőszövetkezet volt az első, amely 1 ebben az évben megkezdte a naposcsibe átvételét. A múlt1 héten kilencezer naposcsibét vitt el. Jelentkeztek már a többi J igénylők, is. ( Keresik a naposcsibét, melyből idén sokkal többet akar keltetni a vállalat, mint tavaly. A gépekben jelenleg már j százhétezer tojás van a tavalyi hasonló időszak 57 ezer tojá- ( sával szemben. E hónap végéig még mintegy 43 ezer csibét j keltetnek Tudom, ha • megbecsültem volna magamat, most nem lennének nehéz napjaim. Volt nekem családom, férjem és két gyer­mekem. Férjemmel nem értettük meg egymást, — elvál­tunk. Aztán ... jobb anya is lehettem volna, többet törőd­hettem volna az egyik gyermekem­mel, akit én nevel­tem. Azaz, hogy ..; nem neveltem. Ha­nyag voltam. Ezért kerültem börtönbe. Kilenc hónapot ül­tem a gyermekem gondozásának elha­nyagolása miatt. — Igaz, a társbérlőm­mel is nagyon csú­nyán összekaptam ... Ez csak súlyosbí­totta a helyzetemet a bíróság előtt. A börtönben so­kat gondolkoztam, tépelődtem. Becsüle­tes élet, közösség, társadalom — erre vágyok most már. Nem akarom a régi életet folytatni, új életet akarok kez­deni. Amikor január Iá­én kinyílt előttem a börtön ajtaja na­gyot szippantottam a friss, szabad le­vegőből- Igen, min­dig ezt a levegőt akarom szívni, soha többé olyant elkö­vetni, amiért a tár- | sadalom elítélne; (Munkát keresek, ál- , lást, hogy magam , előtt legyek élsősor- , ban ember. Van i időm újra. kezdeni i az életet hiszen 22 léves vagyok mind­össze} Tudom, bűnös va­gyok — büntetett előéletű. Szóba áll- nak-e velem a be­csületes emberek? Megbocsátanak-e egy tévedt asszony­nak? Adnak-e lehe­tőséget hibáját jó­vátenni? Higgyék él, nem üres szavak ezek, így érzek a szívem legmélyén. Soha, soha többé nem akarom, hogy börtönajtó csukód­jon a hátam mögött. Tisztességes életet akarok élni, javára a társadalomnak. Persze hihetnek is meg nem is nekem. Emberek, fogad­jatok közétek és be­bizonyítom, hogy úgy van ahogy el­mondtam. senkit nem akarok megté­veszteni, rám soha többé ne mond­ják, hogy Németh Ilonában nem lehet bízni, hogy most csak kenetteljes szavakkal szánja bűnét, aztán ott folytatja, ahol ab­bahagyta. Munkát keresek. Szövőnő vagyok, de értek a kesztyűvar­ráshoz is, voltam présgépkezelö is. Ha csak ideiglene­sen is valahol vala­milyen állást tud­nék kapni, már az is sokait segítene rajtam. Ugylátszák azon­ban, az emberek viszolyognak tőlem, gyanús szemmel néznek, nem akar­nak felvenni sehol. Igaz, több szerv is segítségiemire volt, legutóbb a várasd tanács adott 909 ft* rin tot, amíg elhe-,» lyezkedem. A pén-1 ' zem fogy, s kétség-,' beesetten nézek ai1 holnap elébe.a (' Elesett ember va-i1 gyök, de ismét talp-11 ra akarok állni, <* hogy tiszta lelkiis-'1 mérettél állhassak mindenki előtt. < Elsősorban ón va-* gyök a hibás, tu-* dom. Mégis hadd* mondjam meg azt*, is, hogy nem volt*| nekem valami fé-*( nyes gyermekko-* rom. anyámat nem<| ismertem... Anyai csók nélkül felnőni* pedig.;; nem tu­dom értenek-e en­gem? • Fátyolosodik a sze­me míg beszél. Itt*1 ül előttem és segít-* ségeit vár. Mit te-* gyek? Megírjam? Vagy „rázzam le“*( magamról azzal * hogy nem tehetek? semmit? \ Nem! Segíteni kell \ ezen az emberen, ’ ( mert a mi társadal-J műnk, ha valakibe-? csiületesen akar élni \ — nem lehet mosto-)( ha. Biztos vagyok i benne, hogy nem is(, egy üzem, hivatal. i vagy intézmény (| vállalkozik a „ki-11 sénletre“ s lehetősé- (i get nyújt ahhoz, hogy Németh Ilonái megtalálja helyét,» és a hibát, amelyet,» elkövetett jóvúte-i hesse. F ogjuk kézen. ,» Hogy többé,' ne botoljon meg. Talán érdemes? lesz a bizalomra. Garay Ferenc pénzben 10 680 forintot, aztán meg szépen terményt is: 10 és fél mázsa búzát, 50 kiló cuk­rot', meg hét és fél mázsa ár­pát. Emellett volt egy hold háztáji földem is. — És mit vett a pénzen, János bátyám? — kérdem. — Mindig takarékos ember voltam, most is betettem a ta­karékbetétkönyvemre, hadd fiadzzon ott. Már van jóné- hány ezer forintom. És ha va­lamelyik unokám férjhez megy — mert van néhány —, hát akkor a nagypapa egy-két ezressel megtoldja a kelen­gyéjét. Keménykötésű, izmos fiatal­ember Gergely Antal, a tsz pénztárosa. Különben állat­tenyésztő és arról is nevezetes, hogy már 16 éves korában a termelőszövetkezet tagja volt, így hát most már tízéves tag. — Igencsak jól sikerült a■ termelőszövetkezeti zárszám­adó közgyűlésünk. Mindenki­nek jól esett a becsületes munkával megkeresett szép összeg — én magam 19 500 forintot kaptam — és min­denkinek meg volt már a pon­tos terve, hogy mit hova tesz. Én vettem egy 524 négyszög- öles házhelyet és most már a következő években megkez­dem az építkezést. Mint a ter­melőszövetkezet egyik régi tagja, láthatom, hogy minden évben fokozott mértékben erősödünk, fejlődünk. Én te­henész vagyok és minden vá­gyam, hogy a felépítendő gé­pesített istállónkban dolgoz­hassam. Ott, a fejőgép meg^ a másik szerkezetek mellett ér­zem majd igazán jól magam. A termelőszövetkezet gé­pészkovácsa, Kelemen János sok örömet és bánatot látott ember: — Én az úri világban a gróf Batthyány birtokán voltam kovács. Ott a tiszttartó meg az intéző úgy bántak velünk, munkásokkal, hogy kutyának

Next

/
Thumbnails
Contents