Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-09 / 34. szám

?*} TOÄG tTSÖLETÄRJAI, EGYESÜLJETEK! SUNÁMIÚU / NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIIL ÉVFOLYAM, 34. SZÄM ÄRA: 50 FILLÉR 1961. FEBRUÄR 9. CSÜTÖRTÖK A vasútigazgaióságok egyninshozti versenyében: 1960. december hó 1960. IV. negyedév 1960. éves verseny 1. PÉCS A kukoricabetakarítás és az állattenyésztés gépesítéséről tárgyalt szerdán az országos mezőgazdasági gépesítési tanácskozás A Magyar Agrártudományi Egyesület Gépesítési Társasá­ga és a Gépipari Tudományos Egyesület rendezésében össze­ült országos mezőgazdasági gépesítési tanácskozás szerdán a kukoricabetakarítás és az ál­lattenyésztés gépesítésének kérdéseiről tárgyalt« Bölöni István, a Mezőgazda- sági Gépkísérleti Intézet osz­tályvezetője a kukoricacsövek gépi fosztásának különböző le­hetőségeit ismertette. Beje­lentette. hogy a magyar ter­vezők által szerkesztett kuko­ricafosztó gépek mintapéldá­nyait már az idén elkészítik. Sárközi György, a Mezőgép­fejlesztő Intézet osztályvezető­je arról számolt be. hogy a magyar gyártmányú csőtörők jól szerepeltek Romániában, Csehszlovákiában és Jugoszlá­viában megrendezett nemzet­közi összehasonlító kísérlete­ken« Dr. Bánházi Gyula, a Mező­gazdasági Gépkísérleti Intézet igazgatója a kukoricabetakarí­tás új lehetőségeiről beszélt. A legújabb kísérletek tapasz­talatai szerint a mesterséges szárítás lényegesen olcsóbb, mint a góréban történő táro­lás. ' Igen nagy lehetőségeket Ígér a gabonakombájnok megfe­lelő átalakításával történő morzsolásos betakarítás és az ehhez kapcsolódó szemes szárítás. Élénk vita alakult ki az állattenyésztés gépesítésének kérdéseiről. A felszólalók el­mondották, hogy az összeha­sonlító kísérletek alapján a Beer—Szász-féle fejőgépek igen jól beváltak, megfelelnek a magyartarka szarvasmarha tejleadási sebességének és al­kalmasak arra. hogy megold­ják a nagyüzemi tehénistál­lókban a legfontosabb munka gépesítését. A vita felszólalói sürgették a nagyüzemi igényeknek megfelelő tejkezelő és hűtő­gépek kialakítását is, és ja­vasolták típustervek kidől* gozását ahhoz, hogv az állattenyész­tésben szükséges kisebb szál­lítókocsikat az állami gazda­ságok és termelőszövetkezetek maguk is előállíthassák« Budapesten kedden értékel­jék a vasútigazgatóságok egy­másközti versenyének múlt évi utolsó szakaszát. Az érté­kelés rendkívül nagy pécsi si­kereket hozott. A pécsi vasút- igazgiatóság dolgozói az év utolsó hónapjában is első he­lyezést értek el, ezzel biztosí­tották negyedik negyedévi és éves elsőségüket is. Különös örömére szolgál a pécsi vasutasságnak, hogy a KPM és Vasutas Szakszerve­zet közös vándorzászlaja újabb három hónapig marad Pécsett, hirdetve a kimagasló teljesítmények elismerését. Ezekben a napokban csak örömteli dolgozókat lehet ta­lálni vasutasaink között. Való­jában minden okuk megvan az örömre, hiszen nem keve­sebbről van szó, mint arról, hogy 1955. óta, tehát hat éve meg­szakítás nélküli sorozatban végeztek az éves versenyben az első helyen. Munkájuk sikerét emeli az a körülmény is, hogy 1960. évi vállalásaikat mind teljesítet­ték, lemaradásuk nem volt, ezzel szemben a többi vasút- igazgatóságok nem minden vállalásuknak tettek eleget Milyen eredményeket is ér­tek el vasutasaink az elmúlt évben? Áruszállítás tervüket 103 százalékra teljesítették, a bá­Nyolcvanezer pár cipőt gyárt exportra a pécsi Kossuth Cipész KTSZ Bővítik a javító-hálózatot — Új gépeket helyeznek üzembe „Rakott“ tmarok less a divat I prágai városi tanács titkára Pécseit Február 8-án a déli órákban Pécsre érkezett Jozef Tur- novski eivfárs, a prágai fővá­rosi tanács titkára, a TIT és a HVDSZ vendégeként. Elő­ször a TIT-ben fogadták a vendéget, majd Gócz Béla elvtársnál, a városi tanács el­nökhelyettesénél tett látoga­tást. A baráti beszélgetés után a vendég Komlóra utazott, ahol megtekintette a Helyi­ipari Vállalatot és tájékozó­dott annak munkaszervezése és tevékenysége felől. Délután négy órakor a Bartók Béla Klubban tartott előadást A helyiipari vállalatok gazdál­kodása címmel. A csehszlovák fővárosi tanács titkára ma utazik el városunkból. A kisipari szövetkezetek el­sőrendű feladata, hogv kielé­gítsék a helyi lakosság szük­ségleteit, ennek érdekében fo­kozzák szolgáltatásaikat. Kisipari szövetkezeteink jó része ennek szem előtt tartá­sával végzi munkáját. Ezt te­szi a Pécsi Cipész KTSZ is, melynek tagsága elhatározta, hogy idén tovább bővítik a javító- hálózatot. s javítóműhelyt hoznak létre az ilyen szem­pontból eddig ellátatlan ürögi részen, valamint a Magaslati út környékén. Szeretnék, ha ebben az esz­tendőben berendezhetnék va­lahol a város központjában a rég várt gyorsjavító cipész­műhelyt, amelyben esetleg bőr díszműáruk javításával is fog­lalkoznának. 1960-ban, azl959. évihez képest 650 ezer forint értékkel emelkedett a szövet­kezet által a lakosságnak nyúj tott szolgáltatás. Ehhez viszo­nyítva idén további tíz szá­zalékos emelkedést kívánnak elérni. Ebbe a tíz százalékba „beleférne” az a pavilon is, amelyet a III. kerületi új vá­rosrészben szeretnének a szö­vetkezetek már esztendők óta létrehozni, s amelynek felépí­téséhez a Cipész KTSZ is hoz­zájárulna százezer forinttal Csupán azon múlik a pavilon sorsa, hogy az illetékes szer­vek még mindig nem döntötték el hol lenne legalkalmasabb hely felépítésére. A szolgáltatások fokozása mellett nő 1961-ben a Cipész KTSZ ex porttevékenysége is. Az elmúlt évben 55 ezer pár cipőt gyártottak külföldi megrendelésre, idén nyolc­vanezer párat exportálnak. Az export a baráti Lengyel- országon. Csehszlovákián, és NDK-n kívül főként kapita­lista országokba irányul A KTSZ-ben készült cipők egyik „erénye” a jó minőség, erről egyre több helyen vesznek tu­domást a nagyvilágban. Ennek megfelelően Ausztrián, a Német Szövet ségi Köztársaságon. Finnor­szágon kívül, az új eszten­dőre Ghánából és Etiópiá* ból kaptak piegrendelést. A tavalyinál lényegesen ma­gasabb exportterv teljesítésé­hez feltétlenül emelkednie kell a termelékenységnek. Ezt új gépek, és futószalag beállítá­sával akarják elérni. Erre kö­rülbelül 350 ezer forintot for­dítanak. Ebből készül el áp­rilisra a feLsőrészkészítőben az új futószalag, amely napi öt­száz párral emeli a kapacitá­Elkésxült as onbeállítós eke első két példánya Több, mint fél éve, hogy la­punkban beszámoltunk a Szentlőrinci Tangazdaság trak­torosának, Hideg Koméinak egy találmányáról. Hideg Kor­nél dimbes-domtoos területen szántott. Ez a tény érlelte meg benne az elgondolást: mi len­ne, ha ő olyan ékét szerkesz­tene. amely mindig alkalmaz­kodik a talajdomborzathoz, mindig egyforma mélyen szánt. Elgondolását papírra rögzí­tette és a cikk megjelenése után a többszörös újító mun­kához is láthatott. Teljes fize­téssel elvitték a Mosonmagyar­óvári Gépgyárba, ahol elkép­zelését ékére váltotta. Hat hó­napi munka eredményeként elhagyta a gépgyárat az első Cke. Ezt az ekét a Nagykun­sági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet gazdaságába vitték, ahol alapos próbának vetették alá* A kísérlet az elgondolás he­lyességét bizonyította. A szak­emberek jó véleménnyel vol­tak az ekéről. Hamarosan újabbb megbízatást kapott Hi­deg Kornél. Még egy ekét kel­lett készítenie. Ezt az ekét a Tatai Állami Gazdaságba vit­ték kísérletezésre. Most már kezében vannak a papírok, mélyek azt mutat­ják: elgondolása helyes volt. Ugyanakkor hírt adunk ar­ról is, hogy a Vörös Csillag Traktorgyárral perben van. A per eldőlt. A traktorgyár is, Hideg Koméi is egymástól függetlenül kísérletezett az ön- indítós Diesel traktorral. Mint kiderült a dokumentumokból, a traktorgyár előbb kezdte a kísérletet. Mindenesetre az el­gondolás itt is helyes volt, csakhogy a traktorgyár meg­előzte A napokban Hideg Kömnél felkereste szerkesztőségünket és elmondotta: nem hitte vol­na, hogy az állam ilyen nagy áldozatokat hoz egy egyszerű traktoros elgondolásának a megvalósítására is. A két ékét harmincötezer forintért állí­totta élő, igyekezett ezt a nagy áldozatot úgy is elismerni, hogy a lehető legolcsóbban ké­szítette el a mintapéldányokat. — Azt tudom mondani — mondotta .*-, hogy érdemes kí­sérletezni újítani, mert ezt a munkát nagyon megbecsülik. Hideg Kornél most egy újabb találmányon dolgozik. Van egy műszertalálmánya, amely trak­torra szerelve mérhet kilomé­tert, de mérhet négyzetmétert is. Attól függ, mikor, milyen munkát végeznék a traktorral. Nagyjelentőségű dolog ez is. Reméljük, hogy ez is sike­sát. Hidraulikus csákozógépet helyeznek ugyancsak április­ban üzembe, ezenkívül saját rezsiben is készül néhány gép. többek között egy maró­gép és egy levegőnyomású orrfelszedőgép. Ebben az esztendőben az eddigieknél tágabb teret kap­nak a cipőgyártásban a mű­anyagok, amelyekkel más, ér­tékes anyagokait takarítanak meg. Ilyen korszerű anyag többek .között az úgynevezett latex, amelyet csiriz és ágó helyett a cipők fárafoglalásá- nái használnak. Kiválóan be­vált a másik műanyagragasz­tó, a helmitex is. Idén már főként fémmel erősített mű­anyagsarkokat használnak a cipőkhöz. A kisipari szövetkezetnek lé­pést kell tartania a divattal is. Legfrissebb értesüléseik sze­rint ebben az évben divatos lesz a rakott cipősarok utánzat (csíkozzák a sarok bőrét), ke­vésbé divatos a túlbegyes orrú cipő, ezeket inkább az enyhén vá­gott cipőorrok váltják fel. A cipők mindegyike változatla­nul könnyű, könnyen hajló, és tűsarkú. Cipőgyártás közben sok hul­ladék keletkezik, a hulladék egy része még hasznos, nem­csak bőrdíszműáruk, hanerr^ könnyű, nyitott nyári szandá­lok készítésére is. 1961-ben előreláthatólag ezer pár hulla­dékbőrből készült saruszerű lábbelit hoz Sallai utcai részle­gében forgalomba a szövetke­zet. Ha kapacitásuk lenne, megpróbálkoznának férfi-saruk készítésével is, mely különösen egészségügyi szempontból len­ne hasznos. Az orvosok véle­ménye szerint ugyanis túlsá­gosan sok az ekcémás lábú ember, akiknek gyógyulásában sokat segíthet a könnyű, szellős lábbeli. Az orvosok egyébként azt is megállapították, ha a cipőgyárak ilyen ütemben ont­ják továbbra is magukból a tű­sarkú, túlságosan hegyesorrú körömcipőket, rövidesen gon- goskodni kell az orthopéd-cipé- szek számának növeléséről is. A pécsi Cipész KTSZ — ha egyelőre nem is gondol erre, arról szeretne gondoskodni, hogy orthopéd -rés elegében állandóan kaphatók le­gyenek könnyű, parafából készült talpbetétek. Ehhez azonban helyiségbővítésre len­ne szükség, amihez a tanács ^segítségét kérik« zisidőszakhoz hasonlítva 12 százalékkal növelték teljesít­ményüket. Éves áruszállítási tervüket már december 20-val teljesítették. A teherkocsik át­lagos kihasználásánál a 16.80 tonnás tervvel szemben 16.92 tonna kihasználást értek el, az előző évhez képest 0.65 tonnával javítottak a mutató értékén. A tehervonatok átla­gos terhelése 27 tonnával volt jobb a tervezettnél. A meny- nyiségi feladatok jelentős mérvű növekedése nem ron­totta a menetrendszerinti vo­natközlekedés színvonalát« mert mind a személyszállító, mind a tehervonatok menet- rendszerűsége kedvezőbb volt a tervnél és vállalásnál, ezen túlmenően a baleseti helyzet is javult a korábbi időszakok­hoz hasonlítva. Összegezve a pécsi vasút- igazgatóság dolgozói az elmúlt évben becsülettel helytálltak, terveik jelentős mértékű túl­teljesítésével nagyban hozzá­járultak a népgazdaságig fel­adatok időelőtti megvalósítá­sához. Ezerszáznegyvenöt darab hármiasszeknény készült el ta­valy a Siklósi Faipari Vállalat műhelyeiben, majdnem tizenöt százalékkal több, mint amennyit terveztek. Az idei tervek szerint 1000 darab háramajtós és 1500 da­rab kétajtós szekrénynek kell elkészülnie. Ezenkívül 18 ezer négyzetméter parkettát adnak majd épülő lakásainkhoz. A vállalat dolgozói exportra is termelnek, 1961-ben 12« ezer almásládát készítenek külföldi megrendelésire. Képünkön: Koritár Ferancné és Szabó Jánosné. a hár­masszekrények polcait, polctartóit dörzsölik. Több mint száz baranyai termelő­szövetkezetnek van már juhászata A Mecsek hegyes-völgyes tája igen alkalmas juhtenyész­tésre. A baranyai termelőszö­vetkezetek azonban eddig nem igen használták ki ezt a lehe­tőséget. Az utóbbi időben mind több közös gazdaság kapcsolódik be a juhtenyész­tésbe, ezáltal hasznosítva a dombvidéki legelőterületeket. Állami segítséggel harminc helyen létesítettek tavaly szö­vetkezeti juhászatot és ezek összesen 5500 merinó anya­Portugál író klasszikus műve jelenik meg A Magyar Helikon Könyv­kiadónál a közeli napokban érdekes könyv lát napvilágot. Neves portugál író, Eca de Queiroz — akinek most jele­nik meg először munkája ma­gyar nyelven — Amaro atya bűnei című regényét adják ki illusztrált, szép kiadásban. A nálunk ismeretlen, kitűnő pol­gári realistának regényírói művészete a Balzac, Flaubert, Zola és Farance-i vonal foly­juhot kaptak, részben közép- lejáratú hitelre, részben ter­mészetbeni törlesztésre. Ma már több mint száz közös gaz­daságnak van juhászata a me­gyében és birkáik száma eléri a huszonötezret. Az idén mintegy ötezer juh­hal gyarapszik a Mecsek vi­déki termelőszövetkezetek ál­lománya. A tél folyamán ala­kult közös gazdaságok közül is több bejelentette, hogy juh­tenyésztéssel is szándékozik foglalkozni. Néhány helyen már megkezdődtek az ellések. A tavasz végéig több mint tízezer bárány lát napvilágot a megye közös juhászaimban, s ezeknek legjavát beállítják majd a tenyésztésbe. A szö­vetkezeti gazdák nagy erőfe­szítéseket tesznek a férőhely- és a szakemberhiány megol­dására. Tavaly nyolc szerfás juhhodályt építettek, s az idén újabb hat háromszáz-három­száz férőhelyes szállást emel­nek majd. A juhászattal fog­lalkozó tagok továbbképzése céljából tanfolyamot rendez­nek a megye legnagyobb juh­tenyésztő állami gazdaságá­ban, Bolyban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents