Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-07 / 32. szám

mi. naiv AR r NAPLÓ 5 Szegedi kaleidoszkóp Paprikaország fővárosa Öregek és fiatalok Hócsata. KI mondaná ezekulán, hogy az idősebb korosztály nem híve a télnek?^ Wem felfedezni akarom a vá rast, hiszen sokan megtetbéI már. Az iskolai tankönyvek bői, a különböző leírásokból no meg az ünnepi játékok ré vén a pécsi ember elég rész let és képet rajzolhat magúban erről a nagymultú városról Arról a városról, mely az 184, —49-és forró napok Után 1919 ben a haladó és ellenforradal mi erők összeütközésénél egyik gyújtópontjává Vált melynek falai között Juhás; Gyula és Móra Ferenc élt, : ahonnan József Attila otszá- got, világot hódító útjára in- dúlt. Csak egy-két impresszióról adhatok számot, olyanokról amelyeket a másfél napos fűti látogatás után tud szerezni ai ember. Ezek a benyomásai azonban papírra kívánkoznak nemcsak „egzotikus“ színeze­tük miatt. hanem azért is mert néhányuk elgondolkoz­tató és követésre int, Idol a jó magyar szalámi készül Az „egzotikummal“ kezdem. 0 Szegedi Szalámigyárral ifiely a magyar Pick-szalám; hírét megalapozta, melynek termékei a brüsszeli világ­kiállításon is nagydíjat nyer­tek. A 92 esztendős üzemben va­lóságos szalámirengeteg között járkál az ember. Annyi sza­lámi lóg a feje fölött a füstölő­ben. meg a penészező helyiség­ben ((a Piek-szalámi fehér be­vonata nemes penész, amely Három hónapos kezelés Után rakódik le), hogy ha leszakad­nának, szalámihegy alatt fül* ladna meg. Nem kevesebb, évi 270 vagon szalámit termel a gyár. ami az ötéves terv végé­re 380 vagonra emelkedik. Az öreg és megifjodó (mert sok az új beruházás) gyár ezzel is 1 estvérüzeme, a Budapesti Sza­lámi gyár elé kerül. A gyár termékének 40—45 száza léka exportra megy. az NSZK-n, Anglián és a többi országon túl még Libanonba is eljut. Amúgy mellékesen va- ponszám készül még a „szegedi gyulai kolbász" és a szegedi csípőspaprikásnak nevezett ssaldmifélesig. Es a mi „jó magyar szóval" nevezett sti- tolderünkre hasonlít legin­kább, sdt, felveszi a versenyt vele. Szegedről szólva annyi len ne a paprikáról, meg a papri kát feldolgozó gyáráról hall gatni, mint Plzenből visszatér ve a jó sörről nem írni, Ezer a mi utunk is ebbe a gyárin vezetett, a szaláminézés utált Az iskolai tankönyvek sok szór elzengték már a szeged paprika dicséretét, de egészei más erről olvasni, mint a tula dón szemünkkel látni. Ánny ebben a gyárban a hegyes, fií zétes pirospaprika, hogy Tisza lehetne vele rekeszteni. Valamikor háziipát volt Sze geden a paprikaőrlés, ma pedij csak a gyár foglalkozik vele És aS üzem köt szerződést « termelőszövetkezetekkel a pap rikatermmztésre is. Vagy hat ezer holdat hódítottak meg i paprikának az idén, Szegedet és környékén. A gyár 300—350 vagon őröli paprikát termel évente, i en­nek a fele exportra megy. Ja­pán és Távol-Kelet kivételé- \ tel a világ minden tájára, mé( j Amerikába is, lepipálva a hí­res spanyol paprikát is. Ter­mészetesen az édes-nemes faj­tából, mert a külföldiek nem szeretik a csípősét., Egyébként kétféle paprika- őrleményt állítanak elő. A gyár főmérnöke egyik mun ka- társával olyan termelési eljá­rást dolgozott ki) amely meg­akadályozza, hogy a paprika­liszt összecsomósodjon. Újabb külföldi piacokat hódítottak meg ezzel hazánknak. Ez az igazi tömegétkeztetés! Van Szegeden egy Boszor­kánykonyha, aminek nyilván a népdalban is megénekeu ..szögedi" boszorkánykutíusz- ból ered ötletes ne Ve. Egyéb­ként ne gondoljunk avítt régi­ségre, fénycsövekkel felszerelt, a lehető legmodernebbül be­rendezett büfé ez. Ez is Szeged központjában, a Széchenyi tér sarkán áll, akárcsak a miénk, csak jóval nagyobb annál. És ha elmegy előtte az ember, nem csapja meg az orrát a savanykás, ápo- rodott ételszagnak ama sajátos keveréke, amely itt Pécsett el­veszi. az étvágyát. A szegedi büfében tisztaság uralkodik. Itt megoldották azt a fogas kérdést, amivel nálunk már vagy tíz éve hiába próbálko­zik a vendéglátóipar, itt higié nikus környezetben válogat hatsz és olcsón. A leveseken kívül (az nen volt, nem tudni miért) szintt minden kapható ebben a tnö dern étkező kombinátban. Tej kávé, kakaó, a készételek sora palacsinta és különböző süte­mények, italok, közöttük i turmix, önkiszolgáló rendszer­rel és olcsón. A pirított máj burgonypürével például 4 fo­rint 85 fillérbe kerül (és nem mikroszkopikus adagi), a ra­kott krumpli hat forint egyné­hány fillérbe, a palacsinta 1,30-ba, a turmix 2.40-tői 4.35­ig. Ezrek járnak ide, ez Szeged tömegétkező helye. A magá­nos pécsi tüke meg előfizet a vacsorára, azt eszik, amit elé­be tesznek, és nem kerül neki kevesebbe. Mikor lesz nálunk is egy ilyen büfé. Úlságjréklub Most „hazabeszélekkicsit, mert Szegednek van az, ami nekünk nincs. Méghozzá nem w akármilyen klub. Majdnem akkora, mint a Doktor Sándor Művelődési Ház nagytermé­nek fele, körülbelül ugyan­olyan magas mennyezettel, er- kétyes megoldással és remek Akusztikával. Televízió, zeneszekrény, oresszópult kávéfőzővel, tár­sasjátékok — minden megta­lálható itt, ami egy ilyen 'klub­ba kell. És ne gondoljuk, hogy ousztán a nem nagyszámú új­ságíró találkozó helye. Több nini másfélszáz tagja van, ide iárnak az újságírókon kívül a külső cikkírók, a tégi levele­zők és tudósítók, szocialista nigádok tagjai (a Dél-Magyar- rrszág egy-egy újságírója atno- yan kultúiielelős egy-egy szo­cialista brigádban), értelmi­légiek, színészék. A klub, a szerkesztőség ele­ien tömegkapcsolatának egyik színhelye. Á szerkesztőség itt ■endézi meg a tanácskozásait íz üzemek gazdasági és poli- ikal vezetőinek jelenlétében a ermelékenység vagy önköltség gy-egy fontos kérdéséről, hang versenyt rendez a munkában kitűnt szocialista brigádökmk. Eútokiállítás, ankét az alko­holizmusról, irodalmi est és sok más szerepel még a klub havonkénti programjában. Bár mát nekünk is ilyen klubunk lenne ... MAGYAR Ai ezerholdak is csak akkor adnak többet, ba hozzáértő emberek művelik Megnyílt Siklóson a rnésögasdasági technikum kihelyezett osztálya Siklóson a járási pártbizott­ság nagytermében ünnepélyes keretek között megnyitották a Szentlőrinci Mezőgazdasági Technikum kihelyezett első osztályát, A megnyitón részt vett Navies János elvtárs az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának titkára, Matenícs János elvtárs a járási párt­bizottság titkára, Jélenszki Mattomé a Hazafias Népfront megyei bizottságának tagja, valamint a járási tanács, a siklósi gimnázium ég a szent­lőrinci technikum képviselői. Fiatalok és középkorúak, férfiak, leányok és asszonyok töltötték meg a termet. Össze­sén negyvenhéten. Negyven­hetén vágtak néki a négy évi tanulásnak. Nem voltak nagy ünnepi beszédek, egyszerűen és röviden mondták el a szóno­kok ts, hogy miért fontos a tanulás. Marenics elvtars üdvözölte a tanulmányaikat megkezdő dolgozókat, Elmondta beszédé­ben, hogy például a Villányi Állami Gazdaság összes bri­gád vezetője egyetemet végzett, s ez meglátszik a gazdaság munkájában is. Elmondta azt is, hogy ma már nem lehet csak arra hivatkozni, hogy va­laki munkáskéder. Az elmúlt IS év elegendő idő volt arra, hogy tanuljanak az emberek. Rendszerünk megadta a lehe­tőséget, mindenki a tehetsége ás a tudása alapján érvénye­sülhet, de képzettség nélkül nem állhatja meg senki a he­lyét, nem végezheti el sikere­sen feladatait. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaságot fel kell lendíteni, ez most az egyik leg­fontosabb feladat, a ez csalt akkor lesz sikeres, ha jói kép­zett, magastudású emberek veszik a kezükbe az irányí­tást. Marefiics divtára sok si­kert kívánt a tanulásukat megkezdő dolgozóknak. A hallgatók nevében Boda Dezső a máriögyűdi termelőszö­vetkezet tagja kért szót és el­mondta, hogy a mezőgazdaság szocialista nagyüzemeinek ve­zetése, irányítása komoly fel­adatokat és követelményeket támaszt a termelőszövetkezeti tagokkal szemben. Azt is el­mondta, hogy e téren nem áll­nak valami nagyon jól a szö­vetkezetek vezetői. Nincs még mindenkinek meg a megfele­lő szakmai tudása, amelyet a nagyüzem követel. Boda elv­társ elmondta, hogy elsősor­ban őrajtuk, dolgozókon mú­lik, hegy mennyire élnek az­zal a lehetőséggel, amelyet biztosítottak a siklósi járásban. Nagyon helyesen említette meg Boda elvtárs azt, hogy a falu és város közötti különbséget nem csupán a betonjárda fogja megszüntetni, hanem a szelle­mi, kulturális színvonal ki­egyenlítődését kell biztosítani. A hallgatók nevében megígér­te, hogy meg foggák állni a helyüket, szorgalmasan tanul­nak majd. No vies János elvtáik a me­gyei pártbizottság nevében sok sikert kívánt a tanuláshoz és elmondta, hogy müveit vezetők re, művelt dolgozókra van Szükség, s akik most megkezd­ték tanulmányaikat azok ezen az úton haladnak. Elmondta No vies elvtárs, hogy a nagy­üzemi gazdaságok szervezése lényegében befejeződött a me­gyében, s a nagygazdaságok Vezetéséhez, irányításához na­gyobb tudásra van szükség mint amely eddig elegendő volt a kisiiai vei Iánál, Hangsú­lyozta, hogy nem elegendő az, ha a kétezer hold annyit ad. mint a szétforgácsolt sok kis- birfok, hanem többet kell ad­nia ég' elsősorban ezért is keli tanulni. — Hangsúlyozta, hogy csak a jobb hozzáértéssel le­het magasabb eredményeket elérni. Mint a kis diákoknak úgy csillogott a szemük idősebbek­nek és fiatalabbaknak. Toldi Hona a gordisui termelőszö­vetkezetből. Vajda Ilona a drávaszabdlcsl termelőszövet­kezetből, Tóth Ilona szintén örávaszabolesiról, Zárt Gyula egyházaeharaszti tsz-ből, Ko- losszár Jánosné, Zummert An­na éj a többiek nehéz és ke­mény feladatokat vállaltak, hi­szen az érettségi bizonyítványt nem adják Olcsón, Horváth Jenő és hálás publikum-». — Jenőikért», ilyen játék után megérdemíed az ebédet Ezt Márta mondja vőlegényének, Horváth Jenőnek, a Jól sike­rült »koriéért” utón. A munkásakadémia előadásai • A városi pártbizottság ágit. prop. osztálya értesíti a Mun­kásakadémia hallgatóit, hogy az előadásokat az alábbi idő­pontban tartják: Általános politikai és ideo­lógiai kérdések e, tanfolyamot február 0-én, csütörtökön du. 5 órakor. Az előadás címe: Burzsoá nacionalizmus, prole­tár nemzetköziség, szocialista haza fiság. Előadó: Baranyai Ferenc (Pedagógiai Főiskola). Atheista-kumis előadását február 10-án (csütörtökön) dél­után 5 órakor. As előadás cí­me: „Az egyház reakciós sze­repe az osztálytársadalom ne­velési rendszerében”. Előadói Fehér István (városi tanács). Az előadás helye: Pedagó­giai Főiskola. — Viszontlátásra kedves mackó koma! — Jövőre újra ta­lálkozunk ... — Néháhyail a fiatalok közül az állatkert lakói­tól is érzékeny búcsút vettek. Az év mind a négy szakát bemutattuk már a Mecseki Üdülőszálló tükrében. Már- már együtt volt a statiszti­kánk, amiből pontosan kimu­tatható. hogy a szálló tavaszt honfoglalói a fiatalok, a nyári hónapoké az öt-tízéves jubi­leumot Ünneplő fiatal házas­párok, az őszt, a szüret utáni őszt a jegyesek, s a téli hóna­pokat az idősebb és a legidő­sebb korosztály birtokolja. Nahát, alaposan felborult ez a statisztikánk. Hogyne, hiszen a számításunk szerint ilyen­kor február elején az üdülő társalgójában csak olvasgató, szundikáló, legfeljebb römitő öregeket véltünk, s e helyett mind a „négy évszak” itt adott találkát magának. De hogyan? Olyan formán, hogy még job­ban összegabalyították „tudo­mányos" alapossággal meg­szerkesztett kimutatásainkat. Mert künn a hó tetején nem, lányok-fiúk gyűrték a csifc- landósan hideg golyóbisokat, hanem,.. Nem szeretnénk, hogy sértő­döttség legyen belőle, ha úgy mondanánk, hogy az öregek hócsatáját láttuk, mert csak rá kell nézni a képre és mind­járt kiderül, hogy a „koro­sabb” jelző a hitelesebb. És a fiatalok? Mert. ennyi fiatalt még nem láttunk télen az Üdülőszállóban. S az még hagyján, hogy ennyien össze­jöttek, de hogy az orrukat se dugják ki a hóra, ez szinte érthetetlen. A rejtélyre Er­dőéi Irén, az üdülő kultúr- felelőSe adott választ, amikor fellebbentette előttünk a tár­salgó kis színpadának függö­nyét. Nézzük csak meg ezt a ké­pet is. A .színmű” főhőse, Horváth Jenő éppen a „János legyen fent a János hegyen’ című klasszikus számot játssza nagy-nagy átéléssel, ami nem is csoda ilyen népes, szőke, barna, kékszemű, fekete sze­mű publikum előtt. Csak egy- i'e vigyáz nagyon,. Arra, hogy i szeme véletlenül sem téved­jen valamelyik bodros frizura • felé, mert a közönség sorai kö­zött ott van ám Márta is, a menyasszonya. Mégis miért bújt meg a színpadon ennyi fiatal? Meg tudtuk esd is. Ma este lejár, befejeződik az üdülés két kel­lemes hete és a búcsúestre tartogatnak, próbálnak vala­mit. Igen. most már tudjuk, miért cseréltek szerepet az / dősebb korosztállyal, miért mgedűék át azoknak a tél Örö­meit. j Közeledik a búcsú estéje, itizeledik a búcsúzás és ezt tern lehet akárhogyan et&ké- tsítenl. Nem, mert ebben egy desk benne lesz a jövő évi alálkosás ígérete is, — s. gy. — Pótd: Híllebrand Laj«s

Next

/
Thumbnails
Contents