Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-07 / 32. szám

2 V A P T ft 19*1. FEBRUAl t 1 A geresdiek patronusai A múlt héten pártnap volt Geresdon. A tanácsháza mögött, és az óvoda mellett áll a kultúrhelyi ség. „Szegényes még, sok­minden kéne belé" — mond­ják a geresdiek, de televízió­juk már van. Es van ebben a kul lúrhelyi ségben más is. Előadások a politikáról, párt napok, taggyűlések, kdszlsták összejövetel«. Ezekben pedig tartalom van. Feleslegesen, hlábavalőan minek Is jönné­nek össze? Csak akkor jönnek, ha fontos dolguk akad. Fontos dolog pedig sok van mostanában. Ilyen volt ez a pártnap is. Pálkuti Antal tartotta az elő­adást, akit jól ismer a község apraja-nagyja, ő a Pécsi Fém­ipari Vállalat igazgatója. A Moszkvai Nyilatkozatról és az azóta eltelt idő eseményeiről beszélt. Azt mondta, hogy Ge­res den is szeretik a békét az emberek, tudják, hogy a hábo­rít meg lehet akadályozni, el lehel kerülni, ha mindenki be­csületes embernek érzi magát, tesz is érte valamit. Magától nem jön semmi, se a háború, se a béke. A háborút emberek, de gazemberek csinálják min­dig. a jőttkaratú emberek meg­akadályozhatják. Képesek rá, mert az emberiség jobbik fele, a béke hívei erősebbek. Hogyan került a geresdiek purtnapjára egy pécsi .ipari vállalat igazgatója előadónak? ügy, hogy a fémipari válla­lat a geresdiek termelőszövet­kezetét a magáénak is érzi. Pécsi lakatosok, motorszere­lők, műszerészek bábáskodtak az Uj Tavasz születésénél, ők vitték a felvilágosító szót Ge­rezdre, nekik, a -munkásosz­tály képviselőinek hittek a ge- resdi parasztemberek, amikor a legelső belépési nyilatkozato­kat aláírták. Rájuk hallgattak, amikor ötvenkilenc októberé­ben Féth Jánost, a tapasztalt gazdálkodót, a földet és az em­bereket szerető mezőgazdasági ff ól gőzéi választottak elnök­nek Se az elnökben, se az ipari munkásokban nem csalódtak. Cegle Lajos, a párttitkér, mindig mondta, hogy köny- nyebb lesz így, együtt, közö­sen a közösben. A párt mond­ta. Voltok, akik nehezen hit­ték. Féltek az újtól, nem pró­bálták még, ki tudja, mi lesz belőle, sikerül-e. Azok már nem szívesen em­lékeznek vissz» 1950. októbe­rére. szégyellik, hogy nem hit­tek. Nem kell pedig szégyell­niük. ezt mondják nekik a fém ipari vállalat dolgozói, hiszen emberi dolog az, úgy van az ilyesmivel az ember, ha nem tapasztalta még a* újat. De most már jbbb Amióta közösen gazdálkod­nak, a fémipari dolgozók párt- szervezete hatszőr tartott Ge­rezden ünnepi pártnapot. Pál­kuti elvtárson kívül még Császma György és Függ Imre is tartottak pártnapi előadá­sokat. Augusztus húszadikán, a munkás-paraszt találkozót együtt rendezték, a fémipari vállalat kiszistái szervezték és á szövetkezet KlSZ-tagsaga közreműködött. Sikerült az ünnepély, szórakoztató és vi- dárfi Volt a műsor, izgalmas volt á futballmérkőzés. Aztán huszonöt fez-tag látogatta meg a fémipari vállalat dolgozóit Pécsett. Szóba kerültek a fegyelem, u munka, a tsz-re vétó felada­tok, az Ipari munkásság kíván­ságai. segítségük új módjái és módszered, ezen a találkozón. Meg a többL találkozókon is, amik a tsz létrejötte óta rend­szeresek és gyakoribbak, mert mindig jobban és erősebben kapcsolódnak így egymáshoz a szálak, mélyül a barátság. A jóbarátság pedig elvégzett társadalmi munkaórákban is lemérhető, pénzben is kife­jezhető értéket produkált. Nyolc kiszdsta aratott a nyáron a fémipari vállalatitól Geres- den, 672 munkaórát töltöttek él a termelőszövetkezetben hasznosan, A betakarítást 15 „férni par ista1’ KISZ-tag segí­tette 300 ómban. Felújítottak négy vetőgépet a vállalat dol­gozói, készítettek 26 halász- csizmát, javítottak szecskavá­gót, vaskaput, készítettek és felszereltek kerítéseket, kovács fúvót újítottak fel, megjavítot­ták a Zetor pótkocsiját és a daráló motorját. Csináltak 140 marhaláncot, istrángot, meg rudazóléncol; a darálóba 16 kalapácsot, a vetőgépekbe sú­lyokat. Pálkuti Antal, a fémipari vállalat igazgatója az Uj Ta­vasz intézőbizottság! ülésein is részt vesz. Szeretik, mert hasz­nos gyakorlati tanácsokat tud adni. Éppen a napokban. — csütörtökön, •— számolt be a pationázsmunka eredményei­ről a pécaváradi járási pártbi­zottságon, á járás vezetői előtt. A pécsi városi pártbizottság mezőgazdasági osztálya Is fi­gyelemmel kíséri a fémipari vállalat dolgozóinak patronézs tevékenységét, be is számoltat­ta a pártszervezetet arról, hogy hogyan megy ez a munka. Nagy kár, hogy a pártépítés­ben még nem elkerült nagyobb eredményt elérni az Uj Ta­vasz Tass-ban, pedig vannak ott olyan dolgozók bizonyéra, akik ha megismernék közelebbről a párt politikáját, szervezeti sza­bályzatát. a pártszervezet éle­tét, alkalmasak lennének arra. hogy párttagok és tagjelöltek legyenek. Jó lenne, ha a fém­Jubileumi ünnepségre készül Kom’« Komló ez évben ünnepli szocialista bányavárossá ala­kulásának 10. évfordulóját. A jubileumi évforduló mél­tó megünneplésére már most megkezdték a/, előkészülete­ket. A programterv szerint • augusztus 20. és a bányásznap, szeptember 3. között ünnepi heteket rendeznének. A város sá alakulás megünneplésének hapját augusztus 20-ra terve­zik. Ezen a napon többek kö­zött ünnepélyes tanácsülésen kerülnek majd kiosztásra a Vá­ros építésében részt Vetlek számára a kitüntetések, okle­velek és emlékjelvények. Az augusztus 20-i ünnepség ki­emelkedő eseményeként a Fő­téren felállítázra kerülő Le- nin-szobor leleplezését terve­zik. Augusztus 20-tól a bányász­napig sokrétű, gazdag prog­ramot dolgoztak ki. Különbö­ző kiállítások, kulturális és sportrendezvények megrende­zését tervezik. A kiállításokon a 10 éves építömunka eredmé­nyeit mutatják be. A jubileumra emlékjelvény is készül majd. Az emlékjel­vény köralakú. a város kon­túrjait a bányászjelleg kieme­lésével mutatja. Ezzel a jel­vénnyel kívánják megajándé­kozni azokat a pórt-, gazdasági vezetőket, különböző munka- területen dolgozókat, akik Komló építésében, irányításá­ban. a. termelőmunkában 10 év óta részt, vesznek. ipari vállalat pártszervezett a legközelebbi találkozás alkal­mával ehhez is segítséget adna a geresdieknek. Függ Imre pártfcitkár, Kaiser Viktor művezető, Gyenge An­tal, a szakszervezeti bizottság titkára, Nagy Gyula KlSZ- titkár, — mindnyájan ott vol­tak, amikor a szocialista gaz­dálkodás útjára vezették a geresdieket. Ma is köztük töl­tik szabad idejük jó részét, nagy gyakorlatuk van a port­ás tömegszervezeti életben. Ta­nítsák meg az Uj Tavasz párt­szervezetét is a mozgalmi mun ka szervezeti alapjaira. Segít­senek a párttagságra Szóba jö­hető termelőszövetkezeti tagok politikai nevelésében. — Na, lássuk, mit tudnak, meg tudják-e fogni a krumplis zsákot Is?! — kérdezték félig tréfásan, félig komolyan az asszonyok, amikor nemrég új­ra ott jártak a fémipari vál­lalat munkásai. Hozzáláttak, klhordtak a pin céből nyolcvan zsák krumplit a rakodáshoz. Volt nevetés, meg elismerő „ejha!“ bőven. Az Uj Tavasz Tsz tagjai most azon fáradoznak. hogy' az eddig elért kitűnő eredmé­nyeket tovább növeljék. Nem a mezőgazdasági munkák el­végzéséhez kell nekik az ipari munkások segítsége, elvégzik azt ők maguk, a gépállomással együtt, ahogyan kell. De a po­litikai nevelő és kulturális munkában. — meg az apróbb gépjavításokban — úgy. mint eddig, szívesén fogadják a fémipari vállalat, munkásainak baráti közreműködését. Gyevi Károly Szombaton este tartotta a Nagy Lajos Gimnázium hagyo­mányos szalagavató-bálját. (Józan András felvételé.) 'MéSZAROSSPIMFIM A „Teremtés koronája" Mohácson A „Szocialista kultúráért” Jelvénnyel kitüntetett Somlai j Artúr kísértett színpad 1981. január 30-én. vasárnap este a Bartók Béla Művelődési Ház­ban nagy sikerrel mutatta be Fehér Klára a „Teremtés ko­ronája” című vígjátékét. Kovácsics Mihály, a Bartók Béla Művelődési Ház igazga­tója elmondta, hogy ezzel a darabbal a mohácsi járás min­den községébe el kívánnak jutni. . A mohácsi fiatalok között a közeli hetekben tehetségkuta­tó versenyt rendeznek, hogy a színjátszók számát növeljék. A Somlai Artur kísérleti twin- pad nagy népszerűségnek ör­vend nemcsak Mohács városá­ban. hanem a Járás valameny- nyi községében is. Ebben az évben a kulturális seregszem­lén méltóan kívánják helyű- ke- megállni. Vadén Antal (49.) Március 7-én este azonban tulajdonképpen mér el is dőlt a német ellen támadás sorsa. A német egységek kezdtek ki­fulladná. Utánpótlásuk Is aka­dozott, a jugoszláv hadsereg tevékenysége folytén. A tüzér­ség töméntelen mennyiségű lőszert fogyasztott, a páncélos csoportnál az üzemanyag- ellátással volt baj, a légierő repülőterein • partizánok aka­dályozták a munkát. A Szé­kesfehérvárnál és Nagybajom­nál Indított támadás Is beful­ladt. Az első napokban óriási erőfeszítéssel elért átmeneti eredményeket a német had- vezetőség képtelen volt tovább fejleszteni. Hiába összpontosí­totta keskeny területre az em­berek és harceszközök óriási tömegét, a szovjet csapatok szívós védelme megállította a támadást és a német gyalogos és páncélos egységek sorra el­vérezlek az erőszakolt támadá sl kísértetekben. így történt a Dráva partján is. A német hídfő a támadás második napján elérte legna­gyobb kiterjedését, azon túl már nem tudott jutni, A Petöfi-brigád vonalán azonban nem hagytak fel a németek azzal a törekvésük­kel, hogy a brigád védelmét áttörve, hátbatámadják a bol­gár hadsereget. Petárdától északra, Beremand és Lőcs közölt, a Fétőfi-brtgád és a bolgár hadsereg érintkezési pontjára Irányult a német- tá­madás. Igaz, hogy a következő na­pokban mindinkább lanyhul­tak a rohamok, de a Petőfi - brigád minden rohamnál újra meg újra csak gyengült. Éjsza­kára sem jutottak pihenőhöz, a hideg, sáros földön gubbaszt va aludtak a lövészároltban, amelyekben sok helyen fel­tört a talajvíz és a harcosok térdig, derékig a hideg vízben állva tüzeltek az újra és újra rohamozó németekre. Ha c«ak egyszer képesek lettek volna a németek olyan vad roham­ra. mint amilyent a támadás első napján öt ízben intéztek a brigád állásai ellen, a vég­sőkig elcsigázott partizánokat elsöpörték volna. De a néme­teknek is fogyott az erejük. Egy-egy roham után százá­val feküdték a nemét halottak és jajgató sebesültek a parti­zánok tüzel őatiáaai előtt. A Imrmadik vagy negyedik napon történt, hógy Vass Ist­ván golyószórói, aki először a sztariní ütközetnél tűnt ki, el­szakadt a visszavonuló sza­kaszától. Golyószórújával lőt­te á közeledő, mintegy sza­kasznyi -németet. S már köz­vetlen közeléből voltak, mikor rádöbbent, hogy egyedül Van, Mindeddig hihetetlen szeren­cséje volt, bárhogy pattogtak körülötte a lövedékek, nem sebesült meg. Most azonban egy szakasznyi német vette körül és golyószórójából az Utolsó tárat is félig kilőtte. Ekkor felegyenesedett, hogy könnyebben fordulhasson kör­be és egy utolsó sorozattal vé­gi gpásKlázott a németeken. Mire az utolsó lövedék is el­hagyta a golyószóró csövét, Vas* István is halott volt. Számtalan német golyó járta át a testét. Hangtalanul bu­kott el. Kunké Józsefnek aknaszi- lánk törte el a lábszárcsoítt- ját. De nem vesztette él az eszméletét. Az aknatűz után rohamra Induló németekre gondosan célzott tüzet adott le. s csak akkor hagyta magát hátraszállítani, mikor látta, hogy ez a német roham is ku­darcba fulladt. Addigra azon­ban már egy újabb lövedék is megsebezte, — FEBRUÁR 7-én, délután 6 órakor a városi művelő­dési ház ifjúsági klubjában „Utazás á lélek körül“ című sorozatban dr. Varsányi Láaz- ló, a Széchenyi Gimnázium tanára „A lelki működések h lefolyása" címmel tart elő-« I adást, — A BABANYA MEGYEI : Sztkvíz- és Szeszipari Vállalat édesítői termelését ez évben a j múlt évinek négyszeresére emeli. Biztosítják, hogy a kü­lönböző szörpökből nagy vá- 1 laszték álljon a kiskertske- j tlelem is a vendéglátóipar rendelkezésére. — A MOHÁCSI idegenfor­galom fejlesztéséért a szige­ten ez évben idény-tkisvendég löt létesítenek. Százával haltak és sebesül­tek me* így a névtelen parti­zánok, akikről talán máig sem tudják hozzá tartozni k, hogy itt estek el a Dráva pártján. Március 14-én már csak a tizedrésze volt meg a kétezer főnyi brigádnak. De ez a két­száz harcos — akik szánté ki­vétel nélkül kisebb-nagyobb sebesülést szenvedtek — még mindig szívósain védte a rábí­zott területet, sőt H—10 em­berből álló csoportokká^ még kisebb ellen-lökéseket is haj­tott végre. De ezen a napon végre megérkezett a 3. Ukrán Front Székesfehérvár alól ide- vezényelt két hadosztálya. A legtöbb partizán életében ekkor látott először sorozat- vetőt, vagy ahogy a katonák nevezték, katyusát. De amikor meglátták a párhuzamos töz- • csikókat, meghallották a jel­legzetes morajlást és hallották fejük felett elsivítani a nehéz lövedékeket, rögtön tudták, hogy ml történt. Megérkezett a segítség, megjöttek a szov­jet. csapatok, amelyek most már végképp szétzúzzák a ma­gyar földre tolakodott fasisz­tákat. A partizánok a szovjet csa­patok érkezésén fellelkesülve vad tüzet nyitottak a német állásokra. De nemsokára fel is tűntek mögöttük a szovjet egv-' ségek. A katonák Olyan szabá­lyos vonalban haladtak előre, mintha gyakorlaton lennének. A partizánok árkát elérve, csak átugrottak azon és' előre­szegezett szuronnyal mentek tovább. — PÉCS VAROS ti. kerü­leti Nőtanácsa február 9-én, este 6 órai kezdettel „Ifjú­ságvédelmi ankét“-ot rendez a Nagy Lajos Gimnázium I. emeleti termében. Az elő­adást dr. Tamásfi István a fiatalkorúak bírája tártja. — A PÉCSVÁRADI járási Népfront elnöksége február 9-én ülést tart, amelyen Vé- ménd és Hidas községek múlt évű munkáját értékelik, majd a járási bizottság I960 évi Irányító és segítő munkáját beszélik meg, — ABALtGETEN és Mohá­cson et évben — kísérleti jel­leggel — fizetővendég szolgá­latot szerveznek. — A MEGYE TERÜLETÉN ma 14 szociális otthon műkö­dik 1100 ággyal, amelynek költségei több mint 13 millió Ft-ot tesznek kL Egy gondo­zásba vett eltartási költsége évi 12 270 forintba kerül. — PÉCSVARADON ez év­ben áj járási kultúr otthont építenek. — GÖDREKERESZTURQN február 8-én tartják a tanács­ülést, ahol az 1961, évi község­fejlesztést beszélik meg. Ez évben mintegy 410 ezer fo­rint értékben a községben or­vosi rendelőt és lakást épí­tenek, amelyhez a község la­kói társadalmi munkával — a költség mintegy 25 száza­lékával járulnak hozzá. — MAGOCSON mintegy 1 millió forint értékben bőví­tik, korszerűsítik a kultúr- otthont. A társadalmi műnka eddigi értéké csaknem 3Qo ezer forint. — A SASDI JÁRÁSBAN nagy látogatottságnak ör­vendenek az új tez-tagok ré­szére szervezett ász-akadémi­ák. Bodolyabéren, íáésden, Barátimon egy-egy előadáson mintegy 40—50 érdeklődő je­lenik meg. Ára mezon« U*7. »-tói lí-ig 7-16 óráig a meesekeljai új isKoláöan Ch környéké» a irariBziortnätef- állomás átépítése miau. (EoJytatJak.J HELYREIGAZÍTÁS Bohémélet-kritikánkba saj­nálatos értelemzavaró elírás csúszott. A mondat helyesen így hangzik: „A mötivtnti- keveréssel bonyolult érzelmi állapotokat is fölényes köny- nyedséggel érzőket«*,* A 14—16 éves fiatalok to- | vábbképzö iskolájának hálóza­ta évről évre bővül. Az 1989— j 60-as tanévben még csak 247, j az idei oktatási évben 660 to- ; vábbképzö iskola működik. Az általános tapasztalát, hogy a fiatalok megszerették ezt az új típusú oktatási formát. A magyar nyelvet, irodalmat és matematikát — általános és középiskolai szaktanárok oktat ják az ipari és mezőgazdasági szakismeretekre pedig e terű- | letek Szakemberei tanítják a fiatalokat,. Az országban több gyárban , tizemen belül teremtettek he­lyet és lehetőséget továbbkép­ző iskolára. Az oktatás nap-1 Az új tonévben 900 továbbképző iskola működik ján a fiatalok munkaidő ked­vezményt kapnak. A Művelődésügyi Miniszté­riumban kapott tájékoztatás szerint illetékes szervekkel tár gyalttak arról, hogy bizonyos számú továbbképző iskolában megteremtik a mezőgazdasági szakmunkásképzés feltételeit. Néhány megyében már hozzá­kezdtek az ez Irányú előkészü­letekhez. Elmondották azt is, hogy äz 1961—62-es oktatási évben előreláthatólag már 900 továbbképző Iskola lesz az or­szágban, ebből 750 mezőgazda­sági. 180 pedig ipart jellegű. A továbbfejlesztés pénzügyi feltételeit az állam teljes mér­tékben biztosítja.

Next

/
Thumbnails
Contents