Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-05 / 31. szám
NAPLÓ 1961. FEBRUÁR 5. Jönnek az első vendégek. Még be sem csukták maguk mögött az ajtót, már hangos ,JószerencséV’ köszönnek. Még le se ültek, már vitatkoznak a tekeszakosztály, meg a labdarúgók helyzetéről. Rábavölgyi József, a Kossuth bánya vájára a tekeversenyek apostola. — Az a baj komám, mondja Hargitai Olivérnek, a III. akna főcsatlósának, hogy a tekepályán nincs fűtőberendezés emiatt szünetel most a leg* szebb sportok egyike. — A teke is sport? — kötődik tréfásan Hargitai — akkor a lepkefogás is az! A szomszéd asztaloknál nevetnek. Oda is átháüatszott a tréfás gúnyolódás, ami inkább a jóbarátság jele, semmint a sportszakmai elfogultságé. A gondnok, Farkas István el helyezi az asztalokon a legfrissebb napilapokat és folyóiratokat s közben üdvözli az újabb vendégeket. A hangulatos világítású, modem bútorokkal berendezett társalgóba, meg az olvasóterembe sajnos nem mehetnek most a vendégek, — a klubtagok sem! — mert hideg van odabenn. Pedig sokkal barátságosabb lenne ott is a környezet, ha meleget adhatnának a csokoládé- barna cserépkályhák. A televízió-teremben asz- szonyok gyülekeznek. Talán valami női dolgot akarnak megvitatni? Vagy politizálni jöttek össze? Televíziót nézni nem, az biztos, mert háttal állnak a készüléknek. Orosz nyelvtanfolyam indul kezdőknek, arra jöttek. Ti zenketten jelentkeztek s akik már itt vannak kíváncsian lesik az ajtót, eljön-e mindenki. Hartmann Józsefné, Schmidt Cyuláné, Kertész Imréné már itt vannak. Pintér József is megérkezik, hogy ne maradjanak csak hármasban az aszszonyok. Molnár Alfréd, a Fürst Sándor iskola orosz nyelvtanára vezeti a tanfolyamot. — Na mindjárt együtt lesz a römiparti! — szól Petries Mátyás vájár, a szomszéd teremben. Nem is tudta, hogy mi ez itt, ez az új épület, sen- kise mondta neki, hogy itt bányászklub nyílt. Ma tudta meg azonnal el is jött.. Jobb kezének mutatóujja úgy van bekötve, hogy félhomályban könnyen nézhetné akárki előreszegezett pisztolynak. Tréfálkoznak is vele, hogy miért jön a klubba revolverrel. A válasz viszont olyan, hogy beillenék az egy kisebbfajta balesetvédelmi előadásnak is.' ■— A főte okozta a bajt, nem is szívesen beszélek róla — mondja és látszik az arcán, hogy még most is fáj a sebesülés helye, pedig már 12 napja történt a baleset. Holnap vágják le az ujját. —■ Azt mondja az adjunktus, hogy le kell vágni, nincs más mentség. Ügy esett rá a főtefa, hogy teljesen összezúzta. Az apró csontszilánkok már nem állnak össze szabályosan soha többet. Czukor László vájár kérdezi, hogy volt-e már ilyen balesete az életben. Tóth őrnagy, a városi rendőrkapitány, aki éppen most jön, szemügyre veszi a pisztoly formájú kötést és ő is ugyanezt kérdezi. — Nem volt nekem még soha az életemben. Ötvenegy éves vagyok, harminchárom éve vagyok bányász, ez az első balesetem. Na lámcsak, mormogja magában a riporter, tapasztalt bányászt is érhet baleset — s hogy milyen jó, hogy itt van ez a klub, itt el lehet mondani, hogyan történt, legalább a fiatalabbak tanulnak valamit belőle. — Na, itt van Pollák Dezső, a bétái párttitkár. Kömizni jött mi? — szólnak rá Petries meg Rábavölgyi egyszerre. A párttitkár köszön, kezet fogunk, mosolyog, amikor kiderül, hogy már mindent tudunk róla. neki alig-alig kell nyilatkoznia. Elég ha végignéz ziik, hogyan fogadják a klubban összegyűlt emberek s látjuk, hogy szeretik, várták már, mégpedig nemcsak rö- mizni, hanem komolyabb témákkal is várták. A Santa Liberdade portugál óceánjáró sorsáról beszélnek, fontolgatják a portugál hazafiak lehetőségeit. A römikártyát közben kiosztják, megkezdik a játszmát. De még játék közben is elhangzik egykét megjegyzés: — Tőrbe csalják azok a brazilok Galvaót, én azt hiszem/ — Akkor is megmutatták ezek a Galvaóék, hogy bátor emberek! Két asztallal hátrább a Népszavát, a Népsportot, meg a Magyar Ifjúságot olvassák. Halkan megszólal a zeneszek- rényen is egy új hanglemez. Néhányon az új magnetofont vizsgálgatják. Van aki csak egy korsó sört iszik, megnézi a rádióműsort és megy tovább. Két hónappal ezelőtt nyitt meg a komlói bányászok Béta aknai és III. üzemi dolgozóinak klubja, az üzemvezetőség, a pártszervezet, a szakszervezeti bizottság, a KISZ szervezet közreműködésével. Komló fejlett klubéletében újabb színfolt ez a kökönyösi dombok ölén született bányász klub. Nagyszerűen egészíti ki már most is, később pedig bizonyára még jobban a művelődési házak sokrétű, változatos műsorral gazdag tevékenységét. GYEVI KAROLY Alig egy esztendeje létesült Siklóson a Pécsi Kesztyűgyár telepeként a kesztyűüzem. Az üzem szabász-, kézi- és gépivarró-műhelyeiben so k siklósi és Siklós környéki jelentkezőnek biztosítottak ed dig is munkát. Most tovább bővül az üzem, a régi épületek átalakításával újabb műhelyeket állítanak a termelés szolgálatába. — A bővítés után háromszorosára emelkedik a termelés, s évi 450—500 ezer pár kesztyű hagyja el a siklósi kesztyűgyárat A szőke, kékssaemaű, alig 18 éves ifjú Rónai László nemcsak a pécsi kollégáit, nemcsak a szülésit örvendeztette meg a néhány nappal ezelőtt lezajlott nemzetközi fodrász- versenyen elért sikerével, hanem a magyar fodrászipar hírnevét is tovább öregbítette. A budapesti nemzetközi fodrászversenyen nyolc ország f Húsz holttest visszatér az életbe Konzervált emberek — Vér por alakban Mentzel professzor, a „Sza- kadtfülü ember” című fantaszta kus regény főhőse csodálatos kísérletet hajtott végre; hatvan liter folyadékot eltávolított egy angol katonatiszt testéből s ezzel valóságos múmiává szárította, anélkül, hogy szerveinek működését leállította volna. A katonatiszt 40 éves álom után ismét életre kelt, mert szervezetébe visz- szajutatták a kivont folyadékot. A négy évtized nyomtalanul röpült el felette, sőt rövidesen szerelmes is lett, mégpedig saját unokájába. A korszerű tudomány hősei sok hasonló kísérletet hajtottak végre, a halál elleni küzdelmükben. Ezen a téren röviddel ezelőtt korszakalkotó eredmény született: egy párizsi kórház sebészei egy vivőér-darabot operáltak egy páciens szívébe, akinek vivőere eldugult. A m'”íét jelentőségét fokozta az a körülmény, hogy a beoperált érdarabot nem fagyasztott, hanem közönséges hőmérsékleten szárított állapotban tartósították. Ez a szárítási eljárás lehetőséget nyújt arra, hogy egyes szerveket, vagy egész testrészeket különleges fagvas?,tóberendezések és jégszekrény nélkül tartalékoljanak minden, kórházban. Itoty körüli hőmérséklet A szervek, szövetek és egyes testrészek kiszikkasztásáról és szárításáról a tudósok áttértek az egész szervezet életfolyamatának ideiglenes felfüggesz tésére. Ezzel a problémával sok tudós foglalkozott, Egy francia professzor már 1955- ben nvolc éven át szárított gilisztákat. mikroszkopikus ki- csinységű élőlényeket, magvakat és gombaspórákat a mi- •usz 273 Celsius tok, az abszolút nulla fokhoz közeli hőmérsékleten fagyasztott, de ezzel egyáltalán nem károsította meg életképességüket. A szárított gilisztákat, gombákat, magokat egyszerű postacsomagban küldte él a leydani egyetemnek, hogy ott az abszolút nulla fokra hűtsék le. Amikor a küldeményt visszakapta, megállapította, hogy ez a fagyasztás egyáltalán nem károsította meg életműködésüket. A kísérletről írt tanulmányában a tudós megállapította, hogy itt nem a szervezet edlepállóképességéről van szó, hanem az életfunkció teljes felfüggesztéséről. Az élő anyagok ugyanis kőkeménnyé fagytak. Amikor azonban felolvasztotta és megfelelő metny- nyiségű folyadékkal látta el őket, ismét növekedni, szaporodni kezdtek. Az élő szervezetek fagyasztásánál nagy veszélyt jelent a szövetekben lévő folyadék, amely fagyasztott állapotban is kiterjed és megkárosítja a szervezet egyes részeit. Ennek megelőzésére Rostand biológus már 1846-ban fagyellenes glicerint adagolt a fagyasztásra előkészített szervekbe. Az angol Parker, madarak, háziállatok, sőt emberek spermáit is kőkeményre fagyasztotta, mínusz 79 fokon. Amikor egy hónap múlva felolvasztotta ezeket az anyagokat, kiderült, hogy megőrizték termékenyítő hatásukat. Dr. Sherman, az iowai egyetem tanára három asszonyt termékenyített meg mínusz 79 fokon fagyasztott spermákkal és mindhárman egészséges, normális gyermeknek adtak életet. Kísérletei alapján egy fiatal amerikai orvostanárnő konzerválta gépkocsiszerencsétlenségben elhunyt férje spermáit és két év leforgása alatt két gyermeket szült. Az eddigi eredmények alapján a tudósok nem tartják lehetetlennek, hogy apjuk halála után több száz, vagy több ezer évvel később is gyermek szülessen. Rostand és több más biológus is lehetségesnek tartja, hogy a terhességének negyedik, vagy ötödik hónapjában meghalt anya gyermeke mégis megszülessen, mert a megtermékenyített méhet eltávolítják az anya testéből és konzervált, vagy fagyasztott vérrel táplálják tovább. A fagyasztás azonban nemcsak a szövetek és szervek konzerválását teszi lehetővé, hanem megsemmisíti egyéni sajátosságaikat és más szervezetek iránti idegenkedésüket, és ezzel áthidalják az átültetés ellen tanúsított érzékenységüket Az egyik párizsi kórházban például sikerrel ültették át az ember szemébe kutya, vagy borjú szaruhártyáját. Sok szerencsétlenül járt beteg ezzel a módszerrel visszakapta elvesztett látását. Nyolc foltra hűtőt' emberi szerrezei Még nemrégen is úgy gondolták, hogy az emberi szervezeten nem lehet műtétet végrehajtani 28 foknál alacsonyabb hőmérsékleten. Charles Dubosit, francia sebész a múlt év elején korszakalkotó kísérletet hajtott végre: 28 menthetetlennek hitt betegéit először 15, majd 8 fokra hűtöbte le! Ezen a hőmérsékleten a paciensek szíve egyáltalán nem működik már, és fennállhat a veszély, hogy a vérkeringés megállapodása miatt károsodás éri az érzékeny agysejteket. A lehűtött szervezet idegszövetei azonban sokkal kevesebb érzékenységet mutattak, mint különben. A professzor másfél órán át tartotta ilyen állapotban betegeit, akik tulajdonképpen élő holttestekké változtak. Mivel a biológiai é? klinikai halált nem lehet megkülönböztetni. nyolc péete * vérkeringés megállapodása után 45—90 perc leforgása alatt valóban meghalt. A töb- bdeken olyan vivőér-műtétet hajtott végre, amelyet korábban elképzelhetetlennek tartottak. Húsz páciense ma is életben van. A bonyolultabb szervezetek életfunkcióinak felfüggesztését a szervi folyadékok sikeres eltávolításával valósították meg. Korábban azt a folyadékot csak forralással, elpárolog- tatássai tudták eltávolítani, ami viszont a szervezet megsemmisítését eredményezte. Az új eljárás alapján a folyadékot alacsony hőmérsékleten történő elpárologtatóssal valósítják meg, anélkül, hogy a megfagyott folyadék ismét cseppfolyós állapotba kerülne. Ilyen eljárásokkal az élettani laboratóriumokban már a legbonyolultabb szervezetekből is el tudják távolítani a folyadék 75 százalékát. H. P. Merimann az érzékeny vérsejteket a fagypont alatt 190 fokon vörös porrá változtatta, amit korlátlan ideig raktározhatnak, folyadék hozzáadásával vérátömlesztésre használhatnak, így azían valószínű hogy rövidesen por alakú fagyasztott vért használnak vérátömlesztésre. Két mérik amerikai tudós egy béka nedveinek 50 százalékát távolította el szárítással, majd. ismét életre keltette. A szárítási eljárást egyelőre csak egyszerűbb szervezeteken hajtják v/tre. Sok kutató úgy véli, hogy sikerül majd megfelelő módszert kidolgozni a szervezetben lévő folyadék teljes mennyiségének eltávolításéra. Ha ez sikerül. akkor legyőzik a halált is. A súlyosan megbetegedett, vagy megkáro- sodoit szervezet él rtfolyama- tait mindaddig felfüggesztik, '•míg meg nem találják a bai. vagy betegség gyógyításának módját. legjobb fodrászainak vetélkedésén Rónai Lászlónak oroszlánrésze van abban, hogy az első öt helyezést a magyar csapat tagjai nyerték el, hogy a versenyre kiírt „Béke Kupa” hazai vitrinbe került. Most újra itthon van és a Munkácsy Mihály utcai kis fodrászüzleÉben álmodja, alkotja tovább a szépséges, varázslaté® női frizurákat. Milyen jó lenne elbeszélgetni vele, feleleveníteni a nagy verseny egy-egy izgalmas részletét, fordulatát, idézni az eredményhirdetés pillanatait, a kupa átvételének ünnepélyes aktusát, de légióként azt a pillanatot, amikor fürge ujjad még egy utolsó igazítást, simítást végeztek a győztes frizurán. Sajnos, mindezt nem tudtuk megbeszélni véle, pedig afelől is biztosak voltunk, hogy a szépítésre váró sok női vendég nem vette volna rossz néven, ha Lacit, a kedvencüket néhány percre kivonjuk a munkából. Különben nem is nekik, hanem Lacinak okoztunk volna gondot ezzel a beszélgetéssel. Mert ez a boszorkányos ügyességű fiatalember süketnéma. Persze, el lehetne Rónai Laci „két verseny között” idehaza műveli a szakmát. beszélgetni vele, mert megértené a szót és megértetné magát, de ez is vasszorgalmának. hallatlan akaraterejének egyik dicséretes eredménye. Édesapja s egyben tanító- mestere mondta el helyette, hogy Laci már néhány hónapos tanuló korában elnyerte az országos vidéki verseny első díját és azóta sem múlott el olyan fodrászverseny, ahol ne a legelsők között szerepelt volna. Kivételes képességeivel szinte művészi színvonalra emelte a fodrászszakma fogásait, amelyet éppúgy nem lehet ellesni tőle, mint a zeneszerzőtől a komponálást, vagy a festőművésztől az ihletadta ecsetvanásókat. S ha Lacit a szeszélyes sors meg is fosztotta a körülötte zsongó világ hallható, érzékelhető örömeitől, de megajándékozta páratlan tehetséggel, amely nemcsak az ő életét tölti meg értelemmel, tartalommal, hanem örömet okoz asszonyainknak, lányainknak is, akik megszépítik körülöttünk az életek — s. gy. — Magyar ősziárpa-fajtát vetnek Ukrajnában Ukrajna szfcanyiszlavi területén magyar ősziárpa-fajtát vetnek ebben az évben. A „Béta—40“ őszi árpát négy éven át próbálták kj Kárpát- Ukrajnában. A hektáronkénti átlagos terméseredmény elérte a 3S mázsát. A magyar árpafajta szívósnak bizonyult a faggyal, a porüszöggel és a kártevőkkel szemben. A szakértők véleménye szerint ez az árpafajta hamarosan elterjed majd Ukrajna más körzeteiben is, Mi van az óceán; áróval, a tekézőkkel, a labdarúgókkal? Politika és vidámság a bányászklubban Bővítik a siklósi kesztyűgyárat cßfU' A győztes frizura.
