Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-05 / 31. szám

2

NAPLÓ

1961. FEBRUÁR 3. 1

A fiatat pécsi eperaegyü ttes nem töltötte tétiemül az őszi hónapokat, hanem saorgaima- sam loészült a megrövidült idényre. Ezzel magyarázható, hogy alig öt héttél a .Bánk bán irtán, máris újább s méghozzá kiváló produkcióval lépett az opera barátai elé, igazi szép estét szerezvén a megjelenteknek.

Latál negyed, Mártírok begye ... Egy külön város Párizs peremén. Lapos dombokon öreg házak zsúfolódnak össze, apró szállodák százai, zúgpan- aiók, törökös utcai üzletek, kalapszartonohmak álcázott kéj- lakok. A szűk padlássaobák- ban, vagy a füstös, törött tükrű kávéházaktoan félmillió borzas- lellkes diák és irándenféle kétes ekem szorong. Párizsiak és messze idegenből odavetődött tanulók, kalandorok, világhírt tanyája, masamódok, utcalányok, levitéalebt gráfok farsangi forgataga, harsogó utcai árusok, néma zsebmetszők, könnyű üzleteket üldöző sze- rencseüov&goik, késelök és művészetre szomjazó festők kiismerhetetlen emberhalmaza kavarog az estére veszélyessé váló sikátorokban amelyekben olcsó kökúütet keveredik rántásszaggal.

Ez a Quartier Latiin, • Montmartre és ez Henri Murger „Jelenetek a bohémek életéből“ című regényének színtere. E regényből készítette Puccini száméra a négy képből álló opera-szövegkönyvet, két állandó Sbrettistája: Giacoaa és Mica. Ez Puccini negyedik dalműve. Torinóban írta 1896— ban. A mű fájdalmas alap- hangulatát sokkal bíveböen kifejezné a „Bohémsons“ cím. Ma már a regényt Franciaország határán túl nem olvassák. Világhírűvé és halihaifcaiüflnoá ez az álomszép zene tette, amely — ellentétben a korai olasz operák öncélú dalöLásá- val — élesen jellemző dallamokkal dolgozik, a dallamok és harmónia-öltözetük szoros kapcsolatban áll a csalekmény- nyek visszatéréseivel mindig utalás s a mot-í v umk er eséssel bonyolult érzelmi állapotokat is fölényes könnyedséggel érzékeltet..

A költő és varrólány románca nyitva hagyja azt a kérdést, hogy a regény, illetve opera- változata a szabadszeredmet eszményesíti-e? Mind Marger, mind Puccini a maga nyelvén lebilmcselöen mesél, mégpedig úgy, hogy nem kényelmesen páholyból nézi az élet tarka kavargását, hanem elvegyül benne, s onnan, a lélek mélyéből boncolja az indulatokat. Puccini — aki Verdi és Respighi, általában a modem olaszok között a legszorosabb kapocs — bár él a toagneri „Leit- mo1iiv“-vaű, mégis bizonyos visz szatérést képvisel Verdi „Falstaff “-jához viszonyítva, aggastyán elődjét hagyom tisztelvén, Puccini a hangok szobrásza. Tudatosan ír le minden hangot s mégis az ösztönössé^ hatását kelti. Nem helyez el kiszámítottam nagyfeszültségű jeleneteket, a felvonásvégek nem tutti-jellegűek, hiszen az egész opera egyetlen. nagy- feszültség, amit csak Mimi halála old fel.

A régebbi, szöveggel lazább kapcsolatban álló, látványosságra törekvő nagyoperákban, amikor a gróf alatt beszakad a jég, a tömeg a parton jajve- székelve énekel, de egy sem akad, aki segítségére sietne. Amíg énekelnék, valóban van ideje belefulladni! Mennyivel fejlettebb Puccini szerkesztés- módja! Nála az ének mindig csak addig tart, ameddig^ logikailag szükséges. Értől az egyetlen színes forgatagot alkotó zenéről elmondhatjuk, hogy „száll az ének szájnul- száira“, mert az énekesek a dallamokat egymástól, meg a zenekartól veszik át. A vokális e?vütte«ek. meg a zejiekar palettáján pedig addig nem ismert színeket kever ki.

Ez az akaratlanul » békás

BOHÉMÉLET

A Pécsi Nemzeti Színház hatodik operabemutató j a

és mutatós szerepékkel teli opera minden hallgatóra az élmény erejével hat. Melódiáival megtedítődik ez a zenebarát város. Csak azit nehezményezzük, hogy még mindig a diákkarurikbéli, helyenként erős korszerűsítésre szaruló fordítást kell hallanunk. Sehaunard felugrik egy kvarttal: „Szent Ségtörő!“ CdMne elkezdi Kabát-ária néven közget vásárol; a negyedik felvonásban elzálogosítja s így az a jelenet kihangsúlyozottabb azájtal, hogy látjuk, amikor hozzájut garasain. Vagy menynyire igazi női tulajdonságot ábrázol azzal, hogy a búcsú- duettban Mimit mosodyogtat- ja! Miminek még jobban fáj a válás — hiszen kettejük közül 6 a beteg — mégis mosoly mögé rejti, hogy kedvese megJelenet a Bohéméletből

ismert dalát s a második sor szövegével átnyúl a harmadik zened sorra: „Hallod-e, hű barátom, Kedves kabá- (itt végződik a második zenei sor) tarn.“ E dal fordítását kijavították már, így: „Életem némá társa, Hallod-e szóm“ stb.

Paulusz Elemér hangban ugyanazt az egységesen átfogó képet festette meg. ami a rendezésnek is érdeme. Minden hang a helyén van. Nagyon szépen, Jdfegyenlítetten hangzik a zenekar, a'színpad meg a zenekar között nincsen ellentét, mind az énekesek ajkán, mind a hangszereken a halk lírai pengéstől a szenvedélyes kitörésekig hullámzott a zene tengere.

Kiváló rendezőnk, dr. Németh Antal, ezúttal igen helyesen, toamaraszarűen oldotta meg feladatát. Hiszen ez az opera — eltieűdintve a második képtől — nem mozgat nagy embercsoportokat. Egyéni sorsak fanodnak itt egybe és kuszáidéinak össze. Ezért kell intim keretben tartani á játékot és vigyázni, hogy egy pillanatra se szökjék ki belőle. Milyen céltudatos például, ahogyan Collíné a Momus-kávéház előtt egy ócska feüleghajtó köpönyetört lelkiállapotát enyhítse. Hangulatos a kandalló rőt fényének imbolygása.

Csak a Benoit-jelenet ugrik ki a rendezés egységéből. Ahogyan az öregembert a falépcsőn. letaszítják, az durvaság. Méltatlan a négy bohémhoz. Elég volna, ha kituszkolnák az ajtón. Nem szabad engedni, hogy az első kép végén Rodolfo Mimivel unisono felmenjen a magas c-re! Neki a tercet kell énekelnie, Itt éppen az a szép. így megbomlik a hang- zat szeksztakkord jellege. A harmadik képbeli hóesést ügye sebb emberre kell bírni, aki nem marókkal szórja, hanem szerte-szálllingóztatja.

összegezve: a rendezést azzal a pradoxonnal méltathatjuk, hogy nem lehet érezni jelenlétét.

Az énekesek emlékezetére súlyos terhet ró e darab apró- zottsága, amely a második kép ben a legmozaikszexűbb. Dicséretesen tudta mindenki teendőjét! A négy bohém feje Rodolfo, a költő. Wagner József rosszulhangoíLt (indiszponált) lévén, hangban nem tudta képessége maximumát nyúj tani. Féltő aggodalommal figyeltük, fogja-e bírni végig és

dicsérjük, hogy ebben a nyomasztó lelkiállapotban is oly bensőségesen alakította a szegény poétát. Marceüiot, a festőt Bolla Tibor, SchaunaTd-t, a zenészt Berczeli Tibor. Coíli- ne-t, a bölcselőt Tréfás István vitte színre. Mindhárman igen muzikálisaik, (például Bolla vásznán festegetve, belép a karmesternek hátat fordítva), megjelenésük rokonszenves, hangsoruk kiegyenlített, hangjuk puha és mégis érces. Külön elismerés Tréfáénak mo- solytalan meghajlásáért. Nagyon szépen hangzott többek között Bolla ajkáról a kvartettbe beépített keringő. Tréfás ajkáról pedig a kabátjától való búcsúzás, mielőtt elviszi a „szent hegy“-re, ahogyan az olaszok a zálogházat tapintatosan nevezik.

Mimit Bárdos Anna játszotta. Állandóan fejlődő művésznőnk eddigi legjobb alakítása. Hangban, tekintetben és mozdulatban gyönyörű összhangban jellemezte a naív kis varrólányt, aki virágok hímzéséből éldegél s nem tudja, hogy gyilkos kór lappang benne, csak mind kínosabban köhög. Ellentéte a csupa tűz Musette. Vipera típusú nő, csak szerepe végén szelídül meg. Takács Margitban talált igen alkalmas megszemélyesítőre, öt eddig előnyösen ismertük, mint operettdívát. Kelemesen győzte ezt az igényes operaszerepet, amely a Bohémek legmagasabban járó szerepe. Nagy színpadi gyakorlata pedig játékában érvényesül, hasznosan.

Jók az epizódisták is. Turza Imre, aki a második képben, mint Alcindoro, reszketeg öreg gavallér, a harmadikban pedig délceg vámtiszt. E minőségében a színlapról lemaradt. Benoit Hotter Józsefnek kissé alacsony-fekvésű, de játékban és hangja öreges torzításában kitűnő. Az utcai játékkereskedő Parpingnolt Bonnet Kálmán szólaltatta meg.

Az énekkar (karigazgató Dőry Miklós) pontosan és fesztelenül énekelt. Ezen belül kü- ön szeretettel fogadtuk szívünkbe a gyermekek kedves, ügyes csoportját.

Vota Emil díszüetképei. Majoros Teréz és Heriszt János jelmezei, valamint Léka László maszkjai stílusosan illeszkednek bele az előadásiba. Vata egyéni stílusát megtartva, jó irányba fejlődik. A padláséiba lelátása a párizsi háztetőkre ugyanplyan megkapó, mint a Latin-négy ed szegényes, családias környezete, vagy a város-széle téli erdősége.

Á pécsi operaegyüttes jó munkát végzett.

Veress Endre

'V,

if/ •*

DUNÁNTÚLI #

NAPLÓ

'•*VA

Zárszámadáson

WIÉSZÁROSMFERENCI

parancsnok közelében harcoló Kurica Sándor szakaszparancsnok észrevette, hogy Kiss Ferenc német lövedéktől találva összeesik. Nagy Lajossal és néhány partizánnal együtt odarohant, hogy megmentsék a sebesült parancsnokot. Kiss Ferenc homlokából és melléből szivárgott a vér. Eszméletlenül feküdt. A partizánok puskáikra fektették és futólépésben vitték hátra parancsnokukat. A rohamozó partizánok, akik Kiss Ferenc újabb parancsait várták, a szerencsétlenség láttán megzavarodtak, s ezt a pillanatnyi zavart kihasználva a németek, visszaszorították őket.

A parancsnokukat mentő partizánok szinte futólépésben tartottak a mintegy öt kilométerrel odébb fekvő Lőcs község irányába.

A brigádban ezalatt hire futott, hogy elesett a parancsnok. A már több, mint húszon négy órája egyfolytában harcoló, elcsigázott partizánok számára vészt jósló volt ez a hír. Az eddigi huszonnégy óra alatt a Petőfi-brigádnak mintegy fele megsemmisült, A még

harcolók között rengeteg volt már a könnyű sebesült és a súlyos sebesültek elszállítását sem győzték már az egészség- ügyiek. A könnyebben sebesültek még a kötözőhélyre sem mentek el. Az elszántság oly erőt adott a harcosoknál:, hogy sok súlyosan sebesült partizán sem volt hajlandó elhagyni a harcteret, hanem kö- nyörgött, hogy hagyják harcolni, Most azonban, a parancsnokukat ért szerencsétlenség láttán sókan meginogtak. A nem sokkal ezután következett német rohamnak már nem tudtak olyan erővel ellenállni, mint a korábbiaknak és a vasútvonaltól észak- északkelet irányban meghátráltak.

A brigád egy részét a Lőcs községet körívben körülölelő Szivó-csatcxnnáig nyomták hátra a fasiszták, s köztük és a Berememden elhelyezett bolgár egységek között éket alakíthattak ki.

Ez a helyzet azonban mindössze néhány óráig tartott. A bolgár egységek és a magukhoz tért petőfieták két tűz közé kapták a német éket. majd két oldalról egyszerre indított eUenlökéssel ismét visszaszorították a Beremend—Pélmo- nostor vasútvonalig.

Ez az akció újabb veszteségekkel járt. Az ütközet már harmincadik órája folyt, s a Petőfi-brigád kétezer harcosából ekkorra már csak mintegy kilencszázan maradtak.

A partizánok hiába próbálták megmenteni parancsnokukat. Mire Lőcsre értek, néni dobogott már a szive, A felcser már csak a beállott halóit állapíthatta meg. A partizánok megrendültén állták körül és sehogysem akarták elhinni, hogy parancsnokukat, aki any- nyi veszélyből vezette már ki őket, akivel annyiszor voltak együtt a legvadabb golyózáporban, megölhette egy ostoba német lövedék.

Ott állt Kurkó József is és a máskor mindig vidám fiatalember, most mázsás ólomtömböt érzett a szíve helyén. A fásult, „minden mindegy“ hangulatot azonban nemsokára kemény elszántság, a fasiszták elleni elkeseredett gyűlölet váltotta fel. És valahogy így éreztek a többiek is.

A lőcsi templom kerítésének északi oldalán ásták meg a sírt. Nem volt ünnepélyes búcsúztatás, gyászbeszéd. Német gránátvetők, géppuskák lármája helyettesítette a dísz-sortü- zet. Nagy Lajos, Kurkó József, meg a többiek, álcák ott voltak ennél a temetésnél, csak magukban, némán fogadták meg. hogy méltók lesznek parancsnokukhoz, ők sem sajnálják életüket, hogy feltartóztassák a fasiszta támadást és utolsó leheletükig ütik az átkozott ellenséget.

Harkánynál megakadt a 91. hadtest előnyomulása. A bolgár hadsereg megvetette a lábát és nem engedte tovább a német erőket, A németed: változatlan hevességgel erőltették az áttörést, rohamot roham után indítottak, a tüzérség eszeveszetten bombázta a bolgár állásokat.

(Folytatjuk.)

— A termelőszövetkezetek brigádvezetői részére tartanak továbbképző tanfolyamot februárban. A megyei tanács által rendezett tanfolyamon a szigetvári járás nyolc termelőszövetkezetének brigád- vezetője vesz részt.

— A KÉPCSARNOK képzőművészeti kiállítást tartott a kozármislenyi munkásklubban. A kiállítást a község lakói majdnem valameny nyien megtekintették, ahol több értékes festményt, illetve rézkarcot vásároltak.

A munkásakadémia előadásai

A városi pártbizottság agi- tációs és propaganda osztálya értesíti a munkásakadémia hallgatóit, hogy az előadásokat az alábbi Időpontban tartják:

Atheista kurzus: február,

8-án, szerdán. Általános politikai és ideológiai kérdések tanfolyamát február 9-én, csütörtökön. Az előadás helye: » Pedagógiai Főiskola.

— A TIT politikai, filozór fiai és történelmi szakosztálya előadói konferencián készíti fel azokat az előadóitat. akik február 8—9-én kezdik meg 36 községre kiterjedő előadás-sorozataikat a megye termelőszövetkezeteiben.

— NÖVELIK a harkányi primőrkertészet alapterületét. Ennek megvalósítására 25Q ezer forintot a tanácsi költségvetés Juttat,

— A SELLYEI járás községi tanácsai felajánlották, hogy a községfejlesztési alap ból a járás központjában egy új orvosi rendelőintézetet létesítenek. A közös akció hatékonyam hozzájárul a járás egészségügyi problémáinak megoldásához.

— A SELLYE! járási tanács községei az idén több mint négymillió forintot fordítanak községfejlesztésre. A felajánlott pénzen kívül 744 000 forint értékű társadalmi munkát végeznek és 198 000 forint értékű saját anyagot adnak.

(47.)

Kiss Ferenc, a brigádparancsnok jól tudta, hogy ha a németek áttörnek a Peitőfi- brdgádon és hátbatámadják a bolgár hadsereg egységeit, az feltétlenül a védelem felbomlására vezetne, a bolgár hadsereg kénytelen .lenne Dráva- szabolcs—Harkány térségéből jelentős erőket Beremend felé irányítani, s ez esetben a Harkány felé mutató ék könnyen feldarabolhatná a bolgár védelmi vonalat. Nyilvánvaló, hogy a németeknek éppen ez volt a tervük. Éppen ezért Kiss Ferenc elhatározta, hogy a német terv kereszitülhúzásá- ra a vasútvonaltól ellenlökést hajt végre a Petárdán befész- kelődött németek ellen.

A brigádparancsnok személyes példamutatással akart lelket önteni az elcsigázott harcosokba, ezért személyesen vezette az ellenlökést végrehajtó csoportot. A partizánok nagy lendülettel törtek a meglepett német egységre és hát-, rálásra kényszerítették. Már birtokukba vették Petárda északi szélét, aniakor a brigád— VASÁRNAP, február 5-én vásárlással egybekötött képbemutatót rendez Üjpet- rén a Képcsarnok Vállalat. A közönség ingyen tekintheti meg a neves művészek képeit, sőt 3 vagy 12 havi részletre meg is vásárolhatja azokat.

— Szarvasmarha-tenyésztő tanfolyamot szervez a termelőszövetkezetek szarvasmarhatenyésztői részére a szigetvári járási tanács mezőgazdasági osztálya. A szaktanfolyamot február második felében tartják meg és ezen a járás 20 termelőszövetkezetének szarvasmarhagondozója vesz majd részt.