Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-05 / 31. szám

2 NAPLÓ 1961. FEBRUÁR 3. 1 A fiatat pécsi eperaegyü ttes nem töltötte tétiemül az őszi hónapokat, hanem saorgaima- sam loészült a megrövidült idényre. Ezzel magyarázható, hogy alig öt héttél a .Bánk bán irtán, máris újább s még­hozzá kiváló produkcióval lé­pett az opera barátai elé, igazi szép estét szerezvén a megje­lenteknek. Latál negyed, Mártírok be­gye ... Egy külön város Párizs peremén. Lapos dombokon öreg házak zsúfolódnak össze, apró szállodák százai, zúgpan- aiók, törökös utcai üzletek, kalapszartonohmak álcázott kéj- lakok. A szűk padlássaobák- ban, vagy a füstös, törött tükrű kávéházaktoan félmillió borzas- lellkes diák és irándenféle ké­tes ekem szorong. Párizsiak és messze idegenből odavetődött tanulók, kalandorok, világhírt tanyája, masamódok, utcalá­nyok, levitéalebt gráfok farsan­gi forgataga, harsogó utcai árusok, néma zsebmetszők, könnyű üzleteket üldöző sze- rencseüov&goik, késelök és mű­vészetre szomjazó festők ki­ismerhetetlen emberhalmaza kavarog az estére veszélyessé váló sikátorokban amelyekben olcsó kökúütet keveredik rán­tásszaggal. Ez a Quartier Latiin, • Mont­martre és ez Henri Murger „Jelenetek a bohémek életé­ből“ című regényének színtere. E regényből készítette Puccini száméra a négy képből álló opera-szövegkönyvet, két ál­landó Sbrettistája: Giacoaa és Mica. Ez Puccini negyedik dal­műve. Torinóban írta 1896— ban. A mű fájdalmas alap- hangulatát sokkal bíveböen kifejezné a „Bohémsons“ cím. Ma már a regényt Franciaor­szág határán túl nem olvassák. Világhírűvé és halihaifcaiüflnoá ez az álomszép zene tette, amely — ellentétben a korai olasz operák öncélú dalöLásá- val — élesen jellemző dalla­mokkal dolgozik, a dallamok és harmónia-öltözetük szoros kapcsolatban áll a csalekmény- nyek visszatéréseivel mindig utalás s a mot-í v umk er eséssel bonyolult érzelmi állapotokat is fölényes könnyedséggel ér­zékeltet.. A költő és varrólány román­ca nyitva hagyja azt a kérdést, hogy a regény, illetve opera- változata a szabadszeredmet eszményesíti-e? Mind Marger, mind Puccini a maga nyelvén lebilmcselöen mesél, mégpedig úgy, hogy nem kényelmesen páholyból nézi az élet tarka kavargását, hanem elvegyül benne, s onnan, a lélek mélyé­ből boncolja az indulatokat. Puccini — aki Verdi és Res­pighi, általában a modem ola­szok között a legszorosabb ka­pocs — bár él a toagneri „Leit- mo1iiv“-vaű, mégis bizonyos visz szatérést képvisel Verdi „Fal­staff “-jához viszonyítva, ag­gastyán elődjét hagyom tisz­telvén, Puccini a hangok szob­rásza. Tudatosan ír le minden hangot s mégis az ösztönössé^ hatását kelti. Nem helyez el kiszámítottam nagyfeszültségű jeleneteket, a felvonásvégek nem tutti-jellegűek, hiszen az egész opera egyetlen. nagy- feszültség, amit csak Mimi ha­lála old fel. A régebbi, szöveggel lazább kapcsolatban álló, látványos­ságra törekvő nagyoperákban, amikor a gróf alatt beszakad a jég, a tömeg a parton jajve- székelve énekel, de egy sem akad, aki segítségére sietne. Amíg énekelnék, valóban van ideje belefulladni! Mennyivel fejlettebb Puccini szerkesztés- módja! Nála az ének mindig csak addig tart, ameddig^ logi­kailag szükséges. Értől az egyetlen színes forgatagot al­kotó zenéről elmondhatjuk, hogy „száll az ének szájnul- száira“, mert az énekesek a dallamokat egymástól, meg a zenekartól veszik át. A vokális e?vütte«ek. meg a zejiekar palettáján pedig addig nem ismert színeket kever ki. Ez az akaratlanul » békás BOHÉMÉLET A Pécsi Nemzeti Színház hatodik operabemutató j a és mutatós szerepékkel teli opera minden hallgatóra az él­mény erejével hat. Melódiái­val megtedítődik ez a zene­barát város. Csak azit nehez­ményezzük, hogy még mindig a diákkarurikbéli, helyenként erős korszerűsítésre szaruló fordítást kell hallanunk. Sehaunard felugrik egy kvart­tal: „Szent Ségtörő!“ CdMne elkezdi Kabát-ária néven köz­get vásárol; a negyedik felvo­násban elzálogosítja s így az a jelenet kihangsúlyozottabb azájtal, hogy látjuk, amikor hozzájut garasain. Vagy meny­nyire igazi női tulajdonságot ábrázol azzal, hogy a búcsú- duettban Mimit mosodyogtat- ja! Miminek még jobban fáj a válás — hiszen kettejük kö­zül 6 a beteg — mégis mosoly mögé rejti, hogy kedvese meg­Jelenet a Bohéméletből ismert dalát s a második sor szövegével átnyúl a harmadik zened sorra: „Hallod-e, hű ba­rátom, Kedves kabá- (itt vég­ződik a második zenei sor) tarn.“ E dal fordítását kijaví­tották már, így: „Életem némá társa, Hallod-e szóm“ stb. Paulusz Elemér hangban ugyanazt az egységesen át­fogó képet festette meg. ami a rendezésnek is érdeme. Min­den hang a helyén van. Na­gyon szépen, Jdfegyenlítetten hangzik a zenekar, a'színpad meg a zenekar között nincsen ellentét, mind az énekesek aj­kán, mind a hangszereken a halk lírai pengéstől a szenve­délyes kitörésekig hullámzott a zene tengere. Kiváló rendezőnk, dr. Né­meth Antal, ezúttal igen he­lyesen, toamaraszarűen oldotta meg feladatát. Hiszen ez az opera — eltieűdintve a második képtől — nem mozgat nagy embercsoportokat. Egyéni sor­sak fanodnak itt egybe és ku­száidéinak össze. Ezért kell in­tim keretben tartani á játékot és vigyázni, hogy egy pillanat­ra se szökjék ki belőle. Milyen céltudatos például, ahogyan Collíné a Momus-kávéház előtt egy ócska feüleghajtó köpönye­tört lelkiállapotát enyhítse. Hangulatos a kandalló rőt fé­nyének imbolygása. Csak a Benoit-jelenet ugrik ki a rendezés egységéből. Aho­gyan az öregembert a falép­csőn. letaszítják, az durvaság. Méltatlan a négy bohémhoz. Elég volna, ha kituszkolnák az ajtón. Nem szabad engedni, hogy az első kép végén Rodol­fo Mimivel unisono felmen­jen a magas c-re! Neki a ter­cet kell énekelnie, Itt éppen az a szép. így megbomlik a hang- zat szeksztakkord jellege. A harmadik képbeli hóesést ügye sebb emberre kell bírni, aki nem marókkal szórja, hanem szerte-szálllingóztatja. összegezve: a rendezést az­zal a pradoxonnal méltathat­juk, hogy nem lehet érezni je­lenlétét. Az énekesek emlékezetére súlyos terhet ró e darab apró- zottsága, amely a második kép ben a legmozaikszexűbb. Di­cséretesen tudta mindenki teendőjét! A négy bohém feje Rodolfo, a költő. Wagner Jó­zsef rosszulhangoíLt (indiszpo­nált) lévén, hangban nem tud­ta képessége maximumát nyúj tani. Féltő aggodalommal fi­gyeltük, fogja-e bírni végig és dicsérjük, hogy ebben a nyo­masztó lelkiállapotban is oly bensőségesen alakította a sze­gény poétát. Marceüiot, a fes­tőt Bolla Tibor, SchaunaTd-t, a zenészt Berczeli Tibor. Coíli- ne-t, a bölcselőt Tréfás István vitte színre. Mindhárman igen muzikálisaik, (például Bolla vásznán festegetve, belép a karmesternek hátat fordítva), megjelenésük rokonszenves, hangsoruk kiegyenlített, hang­juk puha és mégis érces. Kü­lön elismerés Tréfáénak mo- solytalan meghajlásáért. Na­gyon szépen hangzott többek között Bolla ajkáról a kvar­tettbe beépített keringő. Tré­fás ajkáról pedig a kabátjától való búcsúzás, mielőtt elviszi a „szent hegy“-re, ahogyan az olaszok a zálogházat tapinta­tosan nevezik. Mimit Bárdos Anna játszot­ta. Állandóan fejlődő művész­nőnk eddigi legjobb alakítása. Hangban, tekintetben és moz­dulatban gyönyörű összhangban jellemezte a naív kis varró­lányt, aki virágok hímzéséből éldegél s nem tudja, hogy gyil­kos kór lappang benne, csak mind kínosabban köhög. Ellen­téte a csupa tűz Musette. Vi­pera típusú nő, csak szerepe végén szelídül meg. Takács Margitban talált igen alkal­mas megszemélyesítőre, öt ed­dig előnyösen ismertük, mint operettdívát. Kelemesen győz­te ezt az igényes operaszere­pet, amely a Bohémek legma­gasabban járó szerepe. Nagy színpadi gyakorlata pedig já­tékában érvényesül, hasznosan. Jók az epizódisták is. Turza Imre, aki a második képben, mint Alcindoro, reszketeg öreg gavallér, a harmadikban pedig délceg vámtiszt. E minőségé­ben a színlapról lemaradt. Be­noit Hotter Józsefnek kissé alacsony-fekvésű, de játékban és hangja öreges torzításában kitűnő. Az utcai játékkeres­kedő Parpingnolt Bonnet Kál­mán szólaltatta meg. Az énekkar (karigazgató Dőry Miklós) pontosan és fesz­telenül énekelt. Ezen belül kü- ön szeretettel fogadtuk szí­vünkbe a gyermekek kedves, ügyes csoportját. Vota Emil díszüetképei. Ma­joros Teréz és Heriszt János jelmezei, valamint Léka László maszkjai stílusosan illeszked­nek bele az előadásiba. Vata egyéni stílusát megtartva, jó irányba fejlődik. A padláséi­ba lelátása a párizsi háztetők­re ugyanplyan megkapó, mint a Latin-négy ed szegényes, csa­ládias környezete, vagy a vá­ros-széle téli erdősége. Á pécsi operaegyüttes jó munkát végzett. Veress Endre 'V, if/ •* DUNÁNTÚLI # NAPLÓ '•*VA Zárszámadáson WIÉSZÁROSMFERENCI parancsnok közelében harco­ló Kurica Sándor szakaszpa­rancsnok észrevette, hogy Kiss Ferenc német lövedéktől találva összeesik. Nagy Lajos­sal és néhány partizánnal együtt odarohant, hogy meg­mentsék a sebesült parancs­nokot. Kiss Ferenc homloká­ból és melléből szivárgott a vér. Eszméletlenül feküdt. A partizánok puskáikra fektették és futólépésben vitték hátra parancsnokukat. A rohamozó partizánok, akik Kiss Ferenc újabb parancsait várták, a szerencsétlenség láttán meg­zavarodtak, s ezt a pillanat­nyi zavart kihasználva a né­metek, visszaszorították őket. A parancsnokukat mentő partizánok szinte futólépésben tartottak a mintegy öt kilo­méterrel odébb fekvő Lőcs község irányába. A brigádban ezalatt hire futott, hogy elesett a parancs­nok. A már több, mint húszon négy órája egyfolytában har­coló, elcsigázott partizánok számára vészt jósló volt ez a hír. Az eddigi huszonnégy óra alatt a Petőfi-brigádnak mint­egy fele megsemmisült, A még harcolók között rengeteg volt már a könnyű sebesült és a súlyos sebesültek elszállítását sem győzték már az egészség- ügyiek. A könnyebben sebe­sültek még a kötözőhélyre sem mentek el. Az elszántság oly erőt adott a harcosoknál:, hogy sok súlyosan sebesült partizán sem volt hajlandó el­hagyni a harcteret, hanem kö- nyörgött, hogy hagyják har­colni, Most azonban, a pa­rancsnokukat ért szerencsét­lenség láttán sókan meginog­tak. A nem sokkal ezután kö­vetkezett német rohamnak már nem tudtak olyan erővel ellenállni, mint a korábbiak­nak és a vasútvonaltól észak- északkelet irányban meghát­ráltak. A brigád egy részét a Lőcs községet körívben körülölelő Szivó-csatcxnnáig nyomták hát­ra a fasiszták, s köztük és a Berememden elhelyezett bolgár egységek között éket alakít­hattak ki. Ez a helyzet azonban mind­össze néhány óráig tartott. A bolgár egységek és a maguk­hoz tért petőfieták két tűz kö­zé kapták a német éket. majd két oldalról egyszerre indított eUenlökéssel ismét visszaszorí­tották a Beremend—Pélmo- nostor vasútvonalig. Ez az akció újabb vesztesé­gekkel járt. Az ütközet már harmincadik órája folyt, s a Petőfi-brigád kétezer harco­sából ekkorra már csak mint­egy kilencszázan maradtak. A partizánok hiába próbál­ták megmenteni parancsnoku­kat. Mire Lőcsre értek, néni dobogott már a szive, A fel­cser már csak a beállott halóit állapíthatta meg. A partizánok megrendültén állták körül és sehogysem akarták elhinni, hogy parancsnokukat, aki any- nyi veszélyből vezette már ki őket, akivel annyiszor voltak együtt a legvadabb golyózá­porban, megölhette egy osto­ba német lövedék. Ott állt Kurkó József is és a máskor mindig vidám fia­talember, most mázsás ólom­tömböt érzett a szíve helyén. A fásult, „minden mind­egy“ hangulatot azonban nem­sokára kemény elszántság, a fasiszták elleni elkeseredett gyűlölet váltotta fel. És vala­hogy így éreztek a többiek is. A lőcsi templom kerítésének északi oldalán ásták meg a sírt. Nem volt ünnepélyes bú­csúztatás, gyászbeszéd. Német gránátvetők, géppuskák lármá­ja helyettesítette a dísz-sortü- zet. Nagy Lajos, Kurkó József, meg a többiek, álcák ott vol­tak ennél a temetésnél, csak magukban, némán fogadták meg. hogy méltók lesznek pa­rancsnokukhoz, ők sem saj­nálják életüket, hogy feltar­tóztassák a fasiszta támadást és utolsó leheletükig ütik az átkozott ellenséget. Harkánynál megakadt a 91. hadtest előnyomulása. A bol­gár hadsereg megvetette a lá­bát és nem engedte tovább a német erőket, A németed: vál­tozatlan hevességgel erőltették az áttörést, rohamot roham után indítottak, a tüzérség eszeveszetten bombázta a bol­gár állásokat. (Folytatjuk.) — A termelőszövetkezetek brigádvezetői részére tarta­nak továbbképző tanfolyamot februárban. A megyei tanács által rendezett tanfolyamon a szigetvári járás nyolc ter­melőszövetkezetének brigád- vezetője vesz részt. — A KÉPCSARNOK kép­zőművészeti kiállítást tar­tott a kozármislenyi munkás­klubban. A kiállítást a köz­ség lakói majdnem valameny nyien megtekintették, ahol több értékes festményt, illet­ve rézkarcot vásároltak. A munkásakadémia előadásai A városi pártbizottság agi- tációs és propaganda osztálya értesíti a munkásakadémia hallgatóit, hogy az előadáso­kat az alábbi Időpontban tart­ják: Atheista kurzus: február, 8-án, szerdán. Általános poli­tikai és ideológiai kérdések tanfolyamát február 9-én, csü­törtökön. Az előadás helye: » Pedagógiai Főiskola. — A TIT politikai, filozór fiai és történelmi szakosztá­lya előadói konferencián ké­szíti fel azokat az előadóitat. akik február 8—9-én kezdik meg 36 községre kiterjedő előadás-sorozataikat a megye termelőszövetkezeteiben. — NÖVELIK a harkányi primőrkertészet alapterületét. Ennek megvalósítására 25Q ezer forintot a tanácsi költ­ségvetés Juttat, — A SELLYEI járás köz­ségi tanácsai felajánlották, hogy a községfejlesztési alap ból a járás központjában egy új orvosi rendelőintézetet lé­tesítenek. A közös akció ha­tékonyam hozzájárul a járás egészségügyi problémáinak megoldásához. — A SELLYE! járási tanács községei az idén több mint négymillió forintot fordítanak községfejlesztésre. A felaján­lott pénzen kívül 744 000 fo­rint értékű társadalmi mun­kát végeznek és 198 000 forint értékű saját anyagot adnak. (47.) Kiss Ferenc, a brigádpa­rancsnok jól tudta, hogy ha a németek áttörnek a Peitőfi- brdgádon és hátbatámadják a bolgár hadsereg egységeit, az feltétlenül a védelem felbom­lására vezetne, a bolgár had­sereg kénytelen .lenne Dráva- szabolcs—Harkány térségéből jelentős erőket Beremend felé irányítani, s ez esetben a Har­kány felé mutató ék könnyen feldarabolhatná a bolgár vé­delmi vonalat. Nyilvánvaló, hogy a németeknek éppen ez volt a tervük. Éppen ezért Kiss Ferenc elhatározta, hogy a német terv kereszitülhúzásá- ra a vasútvonaltól ellenlökést hajt végre a Petárdán befész- kelődött németek ellen. A brigádparancsnok szemé­lyes példamutatással akart lelket önteni az elcsigázott harcosokba, ezért személyesen vezette az ellenlökést végre­hajtó csoportot. A partizánok nagy lendülettel törtek a meg­lepett német egységre és hát-, rálásra kényszerítették. Már birtokukba vették Petárda északi szélét, aniakor a brigád­— VASÁRNAP, február 5-én vásárlással egybekötött képbemutatót rendez Üjpet- rén a Képcsarnok Vállalat. A közönség ingyen tekintheti meg a neves művészek ké­peit, sőt 3 vagy 12 havi rész­letre meg is vásárolhatja azokat. — Szarvasmarha-tenyésztő tanfolyamot szervez a terme­lőszövetkezetek szarvasmar­hatenyésztői részére a sziget­vári járási tanács mezőgaz­dasági osztálya. A szaktan­folyamot február második fe­lében tartják meg és ezen a járás 20 termelőszövetkezeté­nek szarvasmarhagondozója vesz majd részt.

Next

/
Thumbnails
Contents