Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-04 / 30. szám

' 1961. FEBRUAR 4L NAPLÓ 3 Kedden délelőtt 9 órakor tartotta meg a járási pártbi­zottság mellett működő Műve­lődési Bizottság januári ülését. Az ülés első napirendi pontja­ként Csorba Tivadar elvtárs, a megyei KISZ bizottság ágit. prop, felelőse számolt be a megyei kulturális szemle elő­készítésének tapasztalatairól. A beszámoló és az utána el­hangzott hozzászólások meg­egyeztek abban, hogy az idei kulturális szemle méreteit és tartalmasságát illetően is meg­haladja a műit évit; Az elő­készületek időszakában azon­ban még számos feladatot kell megoldani ahhoz, hogy a szem­le sikerét biztosítottnak lássuk Ilyen feladatok: a társadalmi szervek szoros együttműködé­sének biztosítása, a részvétel helyes arányainak kialakítása a résztvevők érdeklődésének megfelelő irányításával, a szemle zökkenőmentes lefolyá­sa, tárgyi feltételeinek meg­teremtés« 1937 tavaszán kétszáz izzó- szemű, feszülten figyelő ember hallgatta Molnár János tanács­elnök biztató, útmutató sza­vait. Falugyűlés volt az ócsár- di faluvégen. Az itt élő cigá­nyok apraja-nagyja, hófehér abrosszal leterített, virággal díszített „előadói” asztallal várta a tanácselnököt, mivel ilyen gyűlés itt még soha nem volt. A tanácselnök azonban nem az asztal mellé állt, ha­nem leült közéjük, az ember alkotta kör közepére. És be­szélt, beszélt nekik órákon ke­resztül ... Eddigi életük si­várságáról, tarthatatlanságá­ról, a szebb, a tartalmasabb új élet lehetőségéről,;. „Rajtatok múlik. Amiben lehet, mi is segíteni fogunk. Átadunk nek­tek 300 hold földet Alakítsa­tok rajta termelőszövetkeze­tet...“ S ők megfogadták a jó tanácsot, ráálltak az alkura Megalakították a termelőszö­vetkezetet. Elindultak az új élet útján. Ez az út bizony « nem volt mentes a buktatók­tól. Sok nehézséget, maradisó- got, szegénységet kellett legyűr niök. Nem volt élelem tartalé­kuk, rongyos volt a ruha, fogy­tán a jövőbe vetett hit A ta­nácselnök néha saját uzsonná­ját, cigarettáját, viseltebb ru­hadarabját adta oda a rászo­rulóknak. Segített a jóakarat és a járási, megyei, tanácsi és pártszervek. Végül is győzött a néha botladozó, de mégis kitartó munka, az új emberi életforma. Milyen eredményeik van­nak? Szorossá, barátivá vált kapcsolatuk a falu lakosaival. Kölcsönösen becsülik, segítik egymást. Saját munkájuk, szorgalmuk eredményeként rendbejöttek gazdaságilag. Ma már az ócsárdi parasztokkal közösen a 300 hold helyett 1200 hold földön gazdálkodnak. Termelőszövetkezetüknek 500 ezer forint fel nem osztható alapja van. Cukorrépatermelé­sük után 100 mázsa cukrot kaptak. Csak prémium címén 12 mázsa kukoricát osztottak ki a tagok között. Az ócsárdi cigányok régi élete ma már eltűnőben van. Igen sok jó munkás, termelőszövetkezeti tag kerül ki közülük, akik \ élenjárnak a munkában, ami­A US&ö&sép vaiázsa Tövisháti Lajosné fényezőnö Soks or qondo'kodéba eltelt már a kérdés: mi vonzza a fa­lusi embereket a gyárakba. A havi fizetés? A gépek? Vagy egyszerűen a könnyebbnek vélt -munkalehetőség? Ha nyugtat­ni akarnánk magunkat, azt is mondhatnók. hogy a városban több mód kínálkozik művelő­désre, szórakozásra. A televí­zió és a rádió, no meg a fa­lusi mozik egyre nívósabb mű­sora azonban rácáfol erre, s az is igaz, hogy a faluról üze­mekbe érkezett emberek jó ré­sze nem él a szórakozóhelyek- nyújtotta lehetőségekkel, ha­nem hazatérve családi körben tölti el estéit. Ma már azon­ban nemcsak a városokban lé­tesítünk üzemeket, gyárakat, fokozatosan iparosodik a vidék is. Nemrég jött létre a pécsi gyár telepeként működő sikló­si kesztyűüzem. amely nincs városban, és a környéken la­kók számára mégis vonzóerő­vel bú. Sok asszony dolgozik a Siklósi Faipari Vállalatnál is. Van aki egv éve, van aki öt— tíz éve dolgozik a vállalatnál •gyanabban a műhelyben, egy­ugyanazon munkán. BútoroKas dörzsölnek, fényeznek, ami nem éppen könnyű munka, mégis szívesen csinálják, s nem mennének máshova dol­gozni semmiért; Tövisháti Lajosné fényezőnő egy a sok közül. Egy eszten­deje került a műhelybe. — Először azzal a gondolat­tal, hogy házasságkötésünk után új bútorokat, konyhagar­nitúrát, hármasszekrényt, re- kamiét, foteleket veszünk az urammal, mert két keresetből mégiscsak könnyebb. Aztán ;; a A szőke, hullámoshajú asz- szonyka nem olyan teremtés, akiből harapófogóval kellene kihúzni a szót. hiszen talán éppen emiatt kellemetlenkedő­nek is tartják. Mert ő bizony kinyitja a száját, ha anyag­hiány van; szóváteszi, hogy az enyvezőben egész télen papi­rossal vannak beragasztva az ablakok. Hogyisne tenné, hi­szen ha nem kapnak anyagot, nincs munka. S ha állni kény­szerülnek. kevesebb lesz a fi­zetés. S hogyne bosszankod­na amiatt is, hogy az enyve­zőbői a „papir”-ablakokon ke­resztül kiillan a meleg, az enyv meg nem szárad éppen ennek következtében, s tele lesznek az ajtók „szücs”-okkel A „szücs”-öket azután — ezeK nem mások, mint a furnér enyvezésnél le nem tapadt ré­szei — ismét be kell enyvezni, csiszolni és fényezni, a ezért nem fizet a vállalat. — Aztán..; — azt gondol­tam, hogy én már itt mara­dok ; ; . El is pirul egy kicsit, ahogy kimondja a vallomásnak is be­illő mondatot. Ól? jÓ itt, ^ kiváltképp a mi brigádunkban. Takács La­ci bácsi a brigádvezetőnk, megértő, jó ember. S ha tud­nák. milyen kedvesek a mun­katársaim..; Mintha csak a testvéreim lennének, szinte le­sik. hol segíthetnének. Nincs is nagyobb öröm. mintha együtt lehetek velük. Mert el­járunk ám moziba, színházba, de még az újságot is együtt olvassuk. Laci bácsi, a brigádvezető, mindig tud valami érdekeset mondani a politikáról. Arról, hogy hogy van nálunk, hogy élnek a kapitalista országok­ban a munkások, mit akarunk mi az ötéves tervvel, mi van a békekiáltványban, meg eh­hez hasonlókat. — De a politikát én nem na­gyon szeretem. Csák úgy. szó­rakozásból hallgatom, amíg férjemmel a melegre húzódva kanalazzuk a hazulról ma­gunkkal hozott ebédet. Engem a politikából mindig csak any- nyi érdekel, hogy jó-e az éle­tünk. vagy rossz. A miénkre csak jót mondhatok, a többi meg talán már más dolga ... Tövishátiné valóban nem po­litizál? Az vajon utm poütl­ka. hogy tavaly száznegyvenöt hármasszekrénnyel többet ké­szítettek el a gyárban, mint amennyit terveztek? Nagyon is belevág ez a mi politikánkba. S az talán politikamentes el­gondolás. hogy az esti kötések, horgolások helyett tanulni fog, mert kevésnek tartja a régen szerzett hat elemit? S nem politizál-e ő, s még néhány tár­sa, ha a termelés szervezésé­ben megtalálható hibákat osto­rozza? Ezen még nem gondol­kodott. s lehet, hogy meg is ijedne egy kicsit a kérdések­ből levonható következtetés­től. Azt sem tudja eddig ponto­san megfogalmazni, mi húzza őt a gyárhoz a szocialista brigádmoagalomtoa beneveaaú készülő munkatársakhoz. — Jó itt lenni, jók, kedve­sek..« De dolgozott 6 első házasság- kötése előtt másutt is. Nap­számba nem járt. de megta­nították kapálni. Azt szerette? — Azt is, ha többen dol­goztunk egyszerre. Itt a rejtély kulcsa, a gyár vonzása, tulajdonképpen a közösség varázsa. Azé a közösségé, amely alakul, for­málódik minden faluban, ahol közös gazdaságot szervez­nek, amelyekben együtt, egy­mást segítve dolgozhatnak majd az emberek, — Valahogy így lehet:. Én úgy gondolom, hogy ha a ter­melőszövetkezetekben is lesz­nek olyan brigádok, mint a miénk, ha megtanulnak ők is közösen dolgozni, ahogy mi, úgy járnak a tsz-asszonyok mint én. aki egy esztendőre léptem be, de soha nem fogom itthagyni a munkahelyemet, Az állatiéért nagyon megnyerte a vendégek tetszését< Előkészületek a megyei kulturális szemlére Hosszú az út a termelőszövetkezetig nek meg is van az eredménye. Ignácz Sándornak 295, Kiss Já­nosnak 206, Petrovics Lajos­nak 196, Bogdán Józsefnek 315 munkaegysége van. Bogdán József tagja a községi tanács­nak, munkásőr és tagja a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt­nak is. Van akinek több, mint 10 000 forint takarékbetétje van, van, aki OTP-kölcsömnel házat akar építeni; Ruházat, élelem dolgában nincs már hiány Öcsárdon. A közös mellett háztáji gazdasá­giik is van, 2—3 hízó, 4—5 szer ződött bika hízik a háztáji is­tállóban. Egy-két hízott sertést minden háznál vágnak. De a közös vagyon is szépen gya­rapszik. Most alakítanak át régi épületeket 100 férőhelyes, sza­bad tartásos istállóvá, ötszáz férőhelyes sertéshizlaldát épí­tenek. Egy munkaegységük 1959-ben 32 forint értéket mu­tatott. A mostani zárszámadás egy munkaegységének forint­értéke is ekörül mozog. Ma már tehát nincs szükség szocialista juttatásokra, mint néhány évvel ezelőtt. A fiatal Boronkai Ferencnek például olyan gondjai vannak, hogy milyen inget vegyen, mert amilyet a kirakatokban lát, azokból már mindből van ne­ki, Ugyanis azért válogat ilyen nagy gonddal, mert van már választottja, rövidesen lagzira is sor kerül. A régebben kive­tett cigányok ma együtt dol­goznak a falu lakosságával a Közösben. Együtt vannak jó­ban, rosszban. Nem felejtették még el az öreg hegedű keze­lését sem. Sok esetben a mun­ka után meghívják őket házi mulatságok, vagy éppen a disznóvágás hangulatának fo­kozására. A falu kultúrházá- ban együtt mulat, együtt táncol a falu fiatalsága, a kialakuló falu új parasztsága. így alakul, így fejlődik, sok nehézségen, szép eredményen keresztül az egykori faluvégi emberek, új termelőszövetke­zeti parasztok sorsa, élete. Nem könnyű legyőzni önma­gunk elmaradottságát, a falusi közvélemény megcsontosodott ítéletét. Társadalmunk segítő ereje azonban előbb-utóbb nemcsak Ócsárdon, hanem más községekben is áthidalja a még megtalálható társadal­mi szakadékokat. A hosszú út, amely a termelőszövetkezetig, a kölcsönös támogatásig, meg­értésig vezet, a falu lakossá­gának összefogásán keresztül lerövidül és megmutatja az utat az új, gazdagabb élet felé, Erdélyt Zoltán A termelőszövetkezeti tagok ismerkednek a bőrgyártással. 200000 holdra növekszik a kukorica termőterülete az állami gazdaságokban Az ámami gazdaságok az utóbbi években ugrásszerűen növelték a szemeskukorica vetésterületét, tavaly 150 000 holdon termett ez a növény, az idén pedig 200 000 holdon vetnek kukoricát. A nagy fejlődés annak kö­szönhető, hogy egyre inkább kialakulnak a nagyüzemi ter­mesztés feltételei. Az idén már a kukoricaterület 60 szá­zalékán szuperszelefctív gyom­irtószereket használnak, a be­takarításnál újabb gépeket állítanak munkába és adapte­rek felszerelésével a gabona- kombájnokat is igénybe ve­szik. Sok gazdaságban 2000 hold­nál nagyobb területen ter­mesztenek kukoricát, sőt azo­kon a helyeken, ahol a felté­telek különösen kedvezőek, 3000 hold fölé emelkedik a kukoricatermő terület. A terület növelésén kívül a terméseredményeket is sike­rült fokozni Az elmúlt évben az állami gazdaságok kuko­rica szemes-termésátlaga meg­haladta a 20 mázsát, ami nem­zetközi viszonylatban figye­lemre méltó eredmény. A jó termés eléréséhez az idén is kedvezőek a feltételek. A gaz­daságok ugyanis a vetőmag- termő területeket kivéve csak hibrid kukoricát vetnek. Korszerű sütőüzem épül Siklóson A Dél-Baranya megyei Sütő- iari Vállalat Siklós községben lévő sütőműhelyei, hasonló­képpen a Pécsi Sütőipari Vál­lalat régi üzemeihez — meg­érettek a korszerűsítésre. Te­kintettel arra, hogy a kenyér és péksütemény minőségével és mennyiségével kapcsolatos igények mindinkább növe­kednek és a jelenlegi magyar kemencékkel ellátott üzemek rekonstrukcióra már nem ér­demesek, egy korszerű sütő­üzem felépítése vált szüksé­gessé. Az új üzemet előrelátható­lag 3 700 000 forintos beruhá­zással Siklósból Harkányfürdő félé vezető úton, a gyűdi el­ágazásnál építik íeL A sütő­üzemet két sütőterű villany- fűtéses, Matador típusú ke­mencével látják él. A tervek szerint — két műszakban, na­pi 40 mázsa kenyér gyártását biztosítja az új kemence. A nehéz fizikai munka megkönnyítése érdekében centrifugális lisztszitáló gépet is vásárolnak, amelynek a tel­jesítménye percenként egy zsák. szemben a jelenleg al­kalmazásban lévő villany- vibrációs szitával, ami fizikai munka segítségével egy zsák lisztet 3 perc alatt szitál át Továbbá sóoidógéppei, auto­mata vízadagolóval és fortná- zőgéppel is felszerelik az új üzemeit. Az új épületben meg­felelő helyiséget biztosítanak a kenyér és a liszt raktározá­sának, valamint megoldódik a dolgozók szociális ellátott­ságának problémája is, fürdő és öltöző építésével. Miután az új kenyérüzem előreláthatólag 1963-ban fel­épül, a süteményt készítő mű­helyt az egyik jobb állapotban lévő, jelenlegi kenyérüzembe költöztetik át, ahol naponta 18 000—20 000 péksüteményt készítenek majd. Termelőszövetkezeti tagokat látott vendégül a bőrgyár Csütörtökön reggel harminckéttagú küldöttség érkezett Szentlászlóról a Pécsi Bőrgyárba. A szentlászlói Búzakalász Tsz tagjai jöttek el a gyár meghívására. A termelőszövetke­zet most viszonozta a bőrgyáriak szentlászlói látogatását. A bőrgyár patronálja ezt a termelőszövetkezetet és már két »2“ ben jártak a tsz-ben a gyári dolgozók. Viszonzásképpen a gyér is vendégül látta őket. A termelőszövetkezeti tagok megismer-i kedhettek a bőrgyártással, munkaközben elbeszélgettek a dől- gozökkal. Ebéd után külön autóbusszal ellátogat*dk a kilátó­hoz, majd az állatkertet nézték meg. A program utolsó része­ként a nyugati városrész megtekintése után az Olimpia Étte­remben vidám sörözés mellett ért véget a látogatás. A város nyugati részében az új épületekben gyönyörködtek a tsz-tagok, ■ ...........

Next

/
Thumbnails
Contents