Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-04 / 30. szám
' 1961. FEBRUAR 4L NAPLÓ 3 Kedden délelőtt 9 órakor tartotta meg a járási pártbizottság mellett működő Művelődési Bizottság januári ülését. Az ülés első napirendi pontjaként Csorba Tivadar elvtárs, a megyei KISZ bizottság ágit. prop, felelőse számolt be a megyei kulturális szemle előkészítésének tapasztalatairól. A beszámoló és az utána elhangzott hozzászólások megegyeztek abban, hogy az idei kulturális szemle méreteit és tartalmasságát illetően is meghaladja a műit évit; Az előkészületek időszakában azonban még számos feladatot kell megoldani ahhoz, hogy a szemle sikerét biztosítottnak lássuk Ilyen feladatok: a társadalmi szervek szoros együttműködésének biztosítása, a részvétel helyes arányainak kialakítása a résztvevők érdeklődésének megfelelő irányításával, a szemle zökkenőmentes lefolyása, tárgyi feltételeinek megteremtés« 1937 tavaszán kétszáz izzó- szemű, feszülten figyelő ember hallgatta Molnár János tanácselnök biztató, útmutató szavait. Falugyűlés volt az ócsár- di faluvégen. Az itt élő cigányok apraja-nagyja, hófehér abrosszal leterített, virággal díszített „előadói” asztallal várta a tanácselnököt, mivel ilyen gyűlés itt még soha nem volt. A tanácselnök azonban nem az asztal mellé állt, hanem leült közéjük, az ember alkotta kör közepére. És beszélt, beszélt nekik órákon keresztül ... Eddigi életük sivárságáról, tarthatatlanságáról, a szebb, a tartalmasabb új élet lehetőségéről,;. „Rajtatok múlik. Amiben lehet, mi is segíteni fogunk. Átadunk nektek 300 hold földet Alakítsatok rajta termelőszövetkezetet...“ S ők megfogadták a jó tanácsot, ráálltak az alkura Megalakították a termelőszövetkezetet. Elindultak az új élet útján. Ez az út bizony « nem volt mentes a buktatóktól. Sok nehézséget, maradisó- got, szegénységet kellett legyűr niök. Nem volt élelem tartalékuk, rongyos volt a ruha, fogytán a jövőbe vetett hit A tanácselnök néha saját uzsonnáját, cigarettáját, viseltebb ruhadarabját adta oda a rászorulóknak. Segített a jóakarat és a járási, megyei, tanácsi és pártszervek. Végül is győzött a néha botladozó, de mégis kitartó munka, az új emberi életforma. Milyen eredményeik vannak? Szorossá, barátivá vált kapcsolatuk a falu lakosaival. Kölcsönösen becsülik, segítik egymást. Saját munkájuk, szorgalmuk eredményeként rendbejöttek gazdaságilag. Ma már az ócsárdi parasztokkal közösen a 300 hold helyett 1200 hold földön gazdálkodnak. Termelőszövetkezetüknek 500 ezer forint fel nem osztható alapja van. Cukorrépatermelésük után 100 mázsa cukrot kaptak. Csak prémium címén 12 mázsa kukoricát osztottak ki a tagok között. Az ócsárdi cigányok régi élete ma már eltűnőben van. Igen sok jó munkás, termelőszövetkezeti tag kerül ki közülük, akik \ élenjárnak a munkában, amiA US&ö&sép vaiázsa Tövisháti Lajosné fényezőnö Soks or qondo'kodéba eltelt már a kérdés: mi vonzza a falusi embereket a gyárakba. A havi fizetés? A gépek? Vagy egyszerűen a könnyebbnek vélt -munkalehetőség? Ha nyugtatni akarnánk magunkat, azt is mondhatnók. hogy a városban több mód kínálkozik művelődésre, szórakozásra. A televízió és a rádió, no meg a falusi mozik egyre nívósabb műsora azonban rácáfol erre, s az is igaz, hogy a faluról üzemekbe érkezett emberek jó része nem él a szórakozóhelyek- nyújtotta lehetőségekkel, hanem hazatérve családi körben tölti el estéit. Ma már azonban nemcsak a városokban létesítünk üzemeket, gyárakat, fokozatosan iparosodik a vidék is. Nemrég jött létre a pécsi gyár telepeként működő siklósi kesztyűüzem. amely nincs városban, és a környéken lakók számára mégis vonzóerővel bú. Sok asszony dolgozik a Siklósi Faipari Vállalatnál is. Van aki egv éve, van aki öt— tíz éve dolgozik a vállalatnál •gyanabban a műhelyben, egyugyanazon munkán. BútoroKas dörzsölnek, fényeznek, ami nem éppen könnyű munka, mégis szívesen csinálják, s nem mennének máshova dolgozni semmiért; Tövisháti Lajosné fényezőnő egy a sok közül. Egy esztendeje került a műhelybe. — Először azzal a gondolattal, hogy házasságkötésünk után új bútorokat, konyhagarnitúrát, hármasszekrényt, re- kamiét, foteleket veszünk az urammal, mert két keresetből mégiscsak könnyebb. Aztán ;; a A szőke, hullámoshajú asz- szonyka nem olyan teremtés, akiből harapófogóval kellene kihúzni a szót. hiszen talán éppen emiatt kellemetlenkedőnek is tartják. Mert ő bizony kinyitja a száját, ha anyaghiány van; szóváteszi, hogy az enyvezőben egész télen papirossal vannak beragasztva az ablakok. Hogyisne tenné, hiszen ha nem kapnak anyagot, nincs munka. S ha állni kényszerülnek. kevesebb lesz a fizetés. S hogyne bosszankodna amiatt is, hogy az enyvezőbői a „papir”-ablakokon keresztül kiillan a meleg, az enyv meg nem szárad éppen ennek következtében, s tele lesznek az ajtók „szücs”-okkel A „szücs”-öket azután — ezeK nem mások, mint a furnér enyvezésnél le nem tapadt részei — ismét be kell enyvezni, csiszolni és fényezni, a ezért nem fizet a vállalat. — Aztán..; — azt gondoltam, hogy én már itt maradok ; ; . El is pirul egy kicsit, ahogy kimondja a vallomásnak is beillő mondatot. Ól? jÓ itt, ^ kiváltképp a mi brigádunkban. Takács Laci bácsi a brigádvezetőnk, megértő, jó ember. S ha tudnák. milyen kedvesek a munkatársaim..; Mintha csak a testvéreim lennének, szinte lesik. hol segíthetnének. Nincs is nagyobb öröm. mintha együtt lehetek velük. Mert eljárunk ám moziba, színházba, de még az újságot is együtt olvassuk. Laci bácsi, a brigádvezető, mindig tud valami érdekeset mondani a politikáról. Arról, hogy hogy van nálunk, hogy élnek a kapitalista országokban a munkások, mit akarunk mi az ötéves tervvel, mi van a békekiáltványban, meg ehhez hasonlókat. — De a politikát én nem nagyon szeretem. Csák úgy. szórakozásból hallgatom, amíg férjemmel a melegre húzódva kanalazzuk a hazulról magunkkal hozott ebédet. Engem a politikából mindig csak any- nyi érdekel, hogy jó-e az életünk. vagy rossz. A miénkre csak jót mondhatok, a többi meg talán már más dolga ... Tövishátiné valóban nem politizál? Az vajon utm poütlka. hogy tavaly száznegyvenöt hármasszekrénnyel többet készítettek el a gyárban, mint amennyit terveztek? Nagyon is belevág ez a mi politikánkba. S az talán politikamentes elgondolás. hogy az esti kötések, horgolások helyett tanulni fog, mert kevésnek tartja a régen szerzett hat elemit? S nem politizál-e ő, s még néhány társa, ha a termelés szervezésében megtalálható hibákat ostorozza? Ezen még nem gondolkodott. s lehet, hogy meg is ijedne egy kicsit a kérdésekből levonható következtetéstől. Azt sem tudja eddig pontosan megfogalmazni, mi húzza őt a gyárhoz a szocialista brigádmoagalomtoa beneveaaú készülő munkatársakhoz. — Jó itt lenni, jók, kedvesek..« De dolgozott 6 első házasság- kötése előtt másutt is. Napszámba nem járt. de megtanították kapálni. Azt szerette? — Azt is, ha többen dolgoztunk egyszerre. Itt a rejtély kulcsa, a gyár vonzása, tulajdonképpen a közösség varázsa. Azé a közösségé, amely alakul, formálódik minden faluban, ahol közös gazdaságot szerveznek, amelyekben együtt, egymást segítve dolgozhatnak majd az emberek, — Valahogy így lehet:. Én úgy gondolom, hogy ha a termelőszövetkezetekben is lesznek olyan brigádok, mint a miénk, ha megtanulnak ők is közösen dolgozni, ahogy mi, úgy járnak a tsz-asszonyok mint én. aki egy esztendőre léptem be, de soha nem fogom itthagyni a munkahelyemet, Az állatiéért nagyon megnyerte a vendégek tetszését< Előkészületek a megyei kulturális szemlére Hosszú az út a termelőszövetkezetig nek meg is van az eredménye. Ignácz Sándornak 295, Kiss Jánosnak 206, Petrovics Lajosnak 196, Bogdán Józsefnek 315 munkaegysége van. Bogdán József tagja a községi tanácsnak, munkásőr és tagja a Magyar Szocialista Munkáspártnak is. Van akinek több, mint 10 000 forint takarékbetétje van, van, aki OTP-kölcsömnel házat akar építeni; Ruházat, élelem dolgában nincs már hiány Öcsárdon. A közös mellett háztáji gazdaságiik is van, 2—3 hízó, 4—5 szer ződött bika hízik a háztáji istállóban. Egy-két hízott sertést minden háznál vágnak. De a közös vagyon is szépen gyarapszik. Most alakítanak át régi épületeket 100 férőhelyes, szabad tartásos istállóvá, ötszáz férőhelyes sertéshizlaldát építenek. Egy munkaegységük 1959-ben 32 forint értéket mutatott. A mostani zárszámadás egy munkaegységének forintértéke is ekörül mozog. Ma már tehát nincs szükség szocialista juttatásokra, mint néhány évvel ezelőtt. A fiatal Boronkai Ferencnek például olyan gondjai vannak, hogy milyen inget vegyen, mert amilyet a kirakatokban lát, azokból már mindből van neki, Ugyanis azért válogat ilyen nagy gonddal, mert van már választottja, rövidesen lagzira is sor kerül. A régebben kivetett cigányok ma együtt dolgoznak a falu lakosságával a Közösben. Együtt vannak jóban, rosszban. Nem felejtették még el az öreg hegedű kezelését sem. Sok esetben a munka után meghívják őket házi mulatságok, vagy éppen a disznóvágás hangulatának fokozására. A falu kultúrházá- ban együtt mulat, együtt táncol a falu fiatalsága, a kialakuló falu új parasztsága. így alakul, így fejlődik, sok nehézségen, szép eredményen keresztül az egykori faluvégi emberek, új termelőszövetkezeti parasztok sorsa, élete. Nem könnyű legyőzni önmagunk elmaradottságát, a falusi közvélemény megcsontosodott ítéletét. Társadalmunk segítő ereje azonban előbb-utóbb nemcsak Ócsárdon, hanem más községekben is áthidalja a még megtalálható társadalmi szakadékokat. A hosszú út, amely a termelőszövetkezetig, a kölcsönös támogatásig, megértésig vezet, a falu lakosságának összefogásán keresztül lerövidül és megmutatja az utat az új, gazdagabb élet felé, Erdélyt Zoltán A termelőszövetkezeti tagok ismerkednek a bőrgyártással. 200000 holdra növekszik a kukorica termőterülete az állami gazdaságokban Az ámami gazdaságok az utóbbi években ugrásszerűen növelték a szemeskukorica vetésterületét, tavaly 150 000 holdon termett ez a növény, az idén pedig 200 000 holdon vetnek kukoricát. A nagy fejlődés annak köszönhető, hogy egyre inkább kialakulnak a nagyüzemi termesztés feltételei. Az idén már a kukoricaterület 60 százalékán szuperszelefctív gyomirtószereket használnak, a betakarításnál újabb gépeket állítanak munkába és adapterek felszerelésével a gabona- kombájnokat is igénybe veszik. Sok gazdaságban 2000 holdnál nagyobb területen termesztenek kukoricát, sőt azokon a helyeken, ahol a feltételek különösen kedvezőek, 3000 hold fölé emelkedik a kukoricatermő terület. A terület növelésén kívül a terméseredményeket is sikerült fokozni Az elmúlt évben az állami gazdaságok kukorica szemes-termésátlaga meghaladta a 20 mázsát, ami nemzetközi viszonylatban figyelemre méltó eredmény. A jó termés eléréséhez az idén is kedvezőek a feltételek. A gazdaságok ugyanis a vetőmag- termő területeket kivéve csak hibrid kukoricát vetnek. Korszerű sütőüzem épül Siklóson A Dél-Baranya megyei Sütő- iari Vállalat Siklós községben lévő sütőműhelyei, hasonlóképpen a Pécsi Sütőipari Vállalat régi üzemeihez — megérettek a korszerűsítésre. Tekintettel arra, hogy a kenyér és péksütemény minőségével és mennyiségével kapcsolatos igények mindinkább növekednek és a jelenlegi magyar kemencékkel ellátott üzemek rekonstrukcióra már nem érdemesek, egy korszerű sütőüzem felépítése vált szükségessé. Az új üzemet előreláthatólag 3 700 000 forintos beruházással Siklósból Harkányfürdő félé vezető úton, a gyűdi elágazásnál építik íeL A sütőüzemet két sütőterű villany- fűtéses, Matador típusú kemencével látják él. A tervek szerint — két műszakban, napi 40 mázsa kenyér gyártását biztosítja az új kemence. A nehéz fizikai munka megkönnyítése érdekében centrifugális lisztszitáló gépet is vásárolnak, amelynek a teljesítménye percenként egy zsák. szemben a jelenleg alkalmazásban lévő villany- vibrációs szitával, ami fizikai munka segítségével egy zsák lisztet 3 perc alatt szitál át Továbbá sóoidógéppei, automata vízadagolóval és fortná- zőgéppel is felszerelik az új üzemeit. Az új épületben megfelelő helyiséget biztosítanak a kenyér és a liszt raktározásának, valamint megoldódik a dolgozók szociális ellátottságának problémája is, fürdő és öltöző építésével. Miután az új kenyérüzem előreláthatólag 1963-ban felépül, a süteményt készítő műhelyt az egyik jobb állapotban lévő, jelenlegi kenyérüzembe költöztetik át, ahol naponta 18 000—20 000 péksüteményt készítenek majd. Termelőszövetkezeti tagokat látott vendégül a bőrgyár Csütörtökön reggel harminckéttagú küldöttség érkezett Szentlászlóról a Pécsi Bőrgyárba. A szentlászlói Búzakalász Tsz tagjai jöttek el a gyár meghívására. A termelőszövetkezet most viszonozta a bőrgyáriak szentlászlói látogatását. A bőrgyár patronálja ezt a termelőszövetkezetet és már két »2“ ben jártak a tsz-ben a gyári dolgozók. Viszonzásképpen a gyér is vendégül látta őket. A termelőszövetkezeti tagok megismer-i kedhettek a bőrgyártással, munkaközben elbeszélgettek a dől- gozökkal. Ebéd után külön autóbusszal ellátogat*dk a kilátóhoz, majd az állatkertet nézték meg. A program utolsó részeként a nyugati városrész megtekintése után az Olimpia Étteremben vidám sörözés mellett ért véget a látogatás. A város nyugati részében az új épületekben gyönyörködtek a tsz-tagok, ■ ...........
