Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-28 / 50. szám

TtLÄGl*TiÖlETÄR,TAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÄCS LAPJA Cipőipari kisgépeket gyártanak Péesett A szakipari munkák mellett cipőipari kisgépek prototípu­sai is készülnek a Pécsi Ka­zán- és Gépjavító KTSZ-ben Az eddig elkészült négy típust a Budapesti Cipész KTSZ vá­sárolta meg. XVIII. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1961. FEBRUÁR 28. KEDD Közösek céljaink A jó barátság még egy em­ber életében is nagyjelentősé­gű, hát még két nép életében! Történelmi példák igazolják, hogy két nép őszinte, baráti összefogását nagy sikerek ko­ronázzák. Óhatatlanul ez jut eszünk­be annak a közös nyilatkozat­nak olvasása közben, amelyet a magyar—csehszlovák tár­gyalásokról kiadtak. Kölcsö­nösen érdekli a magyar és csehszlovák népet, hogy veze­tőik milyen megállapodást kötöttek a baráti és testvéri látogatás során, hol, milyen téren jutunk még előrébb azon az úton, amelyen közö­sen haladunk. Közismerten tömörek a* ilyen tárgyalásokról kiadott nyilatkozatok, de jól lehet a szavak és mondatok mögött olvasni, különösen akkor, ha kölcsönösen jól ismerjük azo­kat a nagyszerű eredménye­ket, amelyeket csehszlovák barátaink és a mi dolgos né­pünk ért el a felszabadulás óta. Ezek az eredmények és vívmányok képezik alapját annak, hogy a tárgyalásokon történt megállapodások nyo­mán még eredményesebb, a kölcsönös érdekeket és elő­nyöket méginkább szemelőtt tartó legyen a két szocializ­must építő nép között az együttműködés a szocialista tábor nagy családján belül. A tárgyalások nyomán közös állásfoglalás született sok, nagyon fontos kérdésben. Mindkét nép a szocialista államok nagy családjának tagja és e nagy család érde­keinek, a két nép céljainak megfelelően kötődtek a meg­állapodások eszmei, politikai, gazdasági, kereskedelmi, tu­dományos és kulturális téren. Az eszmei megállapodásoknak a kommunista és munkáspár­tok moszkvai értekezletén elfogadott Nyilatkozat és Kiáltvány képezik az alapját. Ennek alapján foglaltak állást az egész világot érintő külpo­litikai kérdésekben a teljes véleményazonosság alapján. Ami a két ország közötti megállapodásokat illeti, a szá­mos régebbi kapcsolat meg­erősítésén túl találhatunk újakat is, amelyek jó szolgá­latokat tesznek majd a kö­zös ügynek. „A felek elhatá­rozták, hogy megteremtik a gazdasági együttműködés fej­lesztésének még kedvezőbb feltételeit” — hangoztatja a nyilatkozat, amelyből könnyű megérteni, hogy sok olyan vívmánynak lehetünk a közel­jövőben élvezői, amelyet cseh­szlovák barátaink elértek és ők is sok olyasminek lesznek részesei, hasznot látói, amely­re eddig még nem volt mód­juk. Gazdasági és műszaki­tudományos vegyesbizottság alakul a két ország között, amely a KGST keretén belül lesz hivatva elősegíteni a két országot érdeklő építőmunka fontos kérdéseinek megoldá­sát. Tovább növekszik áru­csere-forgalmunk, fej'ödik tu­dományos és kulturális kap­csolatunk. hogy kölcsönösen meríthessünk e bőséges szel­lemi kincsestárból népeink hasznára. A csehszlovák nép örömmel fogadta a csehszlovák kü'dött- sé<*■ magyarországi látogatásá­nak eredményeit és mi is örömmel nyugtázhatjuk, hogy e tárcr.-aiások nyomán meg- erő«ödött az őszinte, meg- bon+hatatlan barátság a cseh­szlovák néppel, új kapcsola­tok teremtődtek, amelyek meggyorsítják előrehaladá­sunkat a szocializmus építé­sében. Tizenkétezer holdat szántottak a termelőszövetkezetek A tavaszi búza felét már elvetették A* időjárás ágén kedvező a tavaszi mezőgazdasági mun­kákra. Ezt ki kell használni minden termelőszövetkezet­ben. Az ősz ugyanis nagyon kedvezőtlen volt és emiatt sok olyan munkát is el kell végezni, amit jó időjárás ese­tén már ősszel és télen elvé­gezhettek volna, A tavaszi mezőgazdasági munkák közül legfontosab­bak most a vetés, szántás és az őszi vetések fejtrágyázása A megyében sok helyütt a vasárnapot Is kihasználták a termelőszövetkezetek. Számítot­tak a traktorok, fogatok. Pon­tos adat nem áll ugyan ren­delkezésre a vasárnapi munká­Tizenkilencmillió köbméter gáz fogyott a máit évben Pécsett Ötezer gázórát javítottak a Pécsi Gázszolgáltató Vállalat műhelyei A Pécsi Gázszolgáltató Vál­lalatnál csütörtökön délután tartották meg az 1960. év eredményeit tárgyaló terme­lési tanácskozást. A vállalat a termelési tervét 112,5 szá­zalékra teljesítette. Az elmúlt esztendőben a fogyasztók 19 244 440 köbméter gázt hasz­náltak el. A fogyasztók száma 840 fővel szaporodott A vál­lalat javítóműhelyeiben 5000 gázmérőt és 480 gázkészüléket javítottak meg, illetve újítot­tak fel. Az új, nyugati város­részben 1600 folyóméter kis­nyomású gázvezetéket építet­tek. A tanács lakásépítési ke­retéből a lakóházak ellátásá­hoz 340 íplyóméter, a Sütő­ipari Vállalat új kenyérgyárá­hoz 270, a- Semmelweis utca gázvezetékének megépítéséhez 230 folyóméter vezetéket fek­tettek le. Az Áramszolgáltató Vállalat kábelfektetési mun­kái 580 méteres gázvezeték áthelyezését tették szükséges­sé. A gyors fejlődés következ­tében, a csúcsfogyasztás hó­napjaiban még zökkenőt je­lentett az, hogy a vállalat nem tudott elegendő gázt tar­talékolni a gáztárolók hiánya miatt. A probléma megoldá­sát az új városrész 10 000 köb­méteres gáztárolójának és a Porcelángyár—Gázművek kö­zötti új, 300 mm átmérőjű acélcső vezeték megépítésétől várják. Amennyiben ez rövi­desen nem valósul meg, úgy a vállalat kénytelen lesz az új gázfogyasztók igénybejelenté­sét elutasítani. Az elmúlt évi eredményes munka nyomán a vállalat 473 000 forint többletnyeresé­get ért el, melyből 113 000 fo­rint kerül kifizetésre nyere­ségrészesedés formájában. Ez annyit jelent, hogy a vállalat dolgozói fejenként tizenhat nap nyereségrészesedésben ré­szesülnek. ról, de hozzávetőlegesen meg­állapítható hogy a mai napig mintegy 12 000 holdnyi tavaszi szántást végeztek el a terme­lőszövetkezetek. A tavaszi búzának már több mint a felét elvetették a megyében. Már nem tesz ki ezer holdat sem. amit ezután kell elvetni. A mohácsi Uj Barázda Terme­lőszövetkezet százötven hold tavaszi búzából már hatvanat elvetett. A homorudi, bólyi és lippói termelőszövetkezetek pe­dig már a zab vetését is be­fejezték. A fejtrágyázás is elég szépen halad. Eddig több mint 12 ezer hold őszi vetést fejtrá­gyáztak a megyében. Kémesen 800. Véménden pe­dig ötszáz holdnyi területen végezték el ezt a munkát a termelőszövetkezetek tagjai. A többi termelőszövetkezet­nek is követniök kell ezt a példát! Mindenütt ki kell hasz­nálni a kedvező időjárást, hogy a tavaszi munkákat ide­jében elvégezhessék. Gyárakat exportálunk a Mongol Népköztársaságba A Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság kor­mánydelegációi között gazda­sági tárgyalások folytak Buda­pesten, a testvéri barátság és kölcsönös megértés szellemé­ben. A tárgyalások eredménye­ként 1961. február 25-én meg­állapodást írtak alá a Magyar Népköztársaság által a Mon­gol Népköztársaságnak nyúj­tandó gazdasági és műszaki segítségre vonatkozóan. A megállapodás alapján a Ma­gyar Népköztársaság egy kom- fékdóüzemet és egy állatgyó­gyászati készítményeket elő­állító gyárat szállít a Mongol Népköztársaságnak, valamint a Mongol Népköztársaság vízel­látásának megjavítása céljából kútfúrási és felszerelési be­rendezéseket is szállít és vál­lalja a munka irányításához szükséges magyar szakemberek kiküldését. A Magyar Népköz- társaság vállalja továbbá, hogy a gyárak üzemeltetéséhez mongol szakembereket képes ki, részben magyar gyárakban, részben pedig a helyszínen, valamint műszaki segítségei nyújt a gyárak felszereléséhez és üzembehelyezéséhez Tizenhét új traktor érkezett Mohácsra Hétfőn délután 5 órakor Mo­hács város főterén átadták azt a 17 traktort, amelyet Mohács kapott. Az ünnepségen jelen volt Földvári János elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese, Baris István elvtárs, a járási pártbizottság első titkára, Jó- zsa István, a gépállomásók megyei igazgatója, Takács Jó­zsef, a járási tanács elnöke, országgyűlési képviselő, Pál- kuty Keresztély, a palotabozso- ki gépállomás igazgatója, Báli János, az Üj Barázda Tsz el­nöke. A gépeket Józsa István, a gépállomások megyei igaz­gatója adta át. Kétszáz motoros fűoyíróg'pet készít exportra a pécsi Vasas KTSZ Húsz százalékkal növelik a szolgáltatások értékét 1961 -beu Szúzt izénkét százalékra tel­jesítette elmúlt évi termelési tervét a pécsi Vasas KTSZ. A jó munka most gyümölcsö­zik: rövidesein kifizetik az évi osztalékot, ami több mint har­minc napi keresetnek felel meg. 1961-ben ismét nőttek a fel­adatok. A lakosságnak nyúj­tott szolgáltatás értékét pél­dául húsz százalékkal kell emelniük. Bár a szolgáltatást, javítást fontosnak tartják, a szövetkezet dolgozóinak fi­gyelmét most mégis leginkább az exportiterv köti le. Ugyanis a szövetkezet fennállása óta ebben az évben produkálják ,,Fü6&t, fában az ow&s&áfy!" A fenti cím nem ul­timátum a szintetikus gyógyszereik ellen, sem felszólítás, hogy vissza a természethez hanem a Bem utcai Gyógynövény Szak- üzlet belső cégérre, amely szerényen meg hirdeti, hogy ma a technika és az orvos­tudomány egyre fej­lődő korszakában is érvényes ez a több évezredes tapasztala­tokra épült igazság. Mégis egy kicsit valószínűtlen, ikissé bibliai igéhez hason­latos a négy „bűvös“ szó, amikor a közvet­len szomszédságában ott hivalkodik a Per- czel utcai nagy gyógy szertár, korszerű la­boratóriumával, vá­lasztékos és csak re­ceptre kapható gyógy szereivel. Valahogy egymás közelében úgy hat a két intéz­mény mint a múlt és a jelen bizarr, találko­zása. Amíg az egyik­ben század milligram mos pontossággal bo­nyolult eljárással ke­verik , vegyítik az or­vosi recept által elő­írt gyógyszereket, ad­dig a gyógynövény szaküzletben öt—tíz dekás papircsomag- ban vásárolható az orvosság. Még sem túlzás, ha azt mond­juk, hogy az utóbbi nagyszerű kiegészí­tője, segítőtársa a gyógyszertárnak. Itt is szakember áll a pult mögött és itt is csák orvosi javas­latra állítják össze a legkülönbözőbb gyógy növény féleségeket. S azt is nyugodtan ál­líthatjuk, hogy a kö­zönség éppen olyan bizalommal 'keresi fel a száküzletet, akár a gyógyszertárakat. íme néhány példa! Egy idősebb hölgy re­ceptet szorongat a ke­zében és ő maga ol­vassa fel, hogy ma­gas a vérnyomása mi­lyen gyógynövénye­ket jegyzett fel a ke­zelő orvosa. Halljuk csak mit ír elő a re­cept. 220-as vérnyo­másra: — vadárvács- 'kafű, diólevél, citrom­fű, csalánlevél és le­vendula levél teasze­rű vegyítését. Sajnos nem jegyeztük fel melyikből milyen arányban történik a keverés. . Egy férfi páciens lelkendezve kéri, hogy állítsák össze számára a legutóbbi recept alapján kiírt gyógynövény keveré­ket. Mi ez? Kender- pakáca, bengekéreg és rebarbara keverék. Mire alkalmazza? Ko moly emésztési zava­rai voltak, amelyen vajmi keveset javított az Igmándi víz. Ez a keverék pedig egye­nesen csodákat mű­velt, Egy kisfiú a papája receptjével ágaálco- dik a pult előtt. Ö is a legutóbb össze­állított gyógyszert ké­ri, ha jól hallottuk gyomorsavtúltengés ellen. Nézzük csák: kálmagyökér, vidra- elecke levél, fehér- mályva-gyökér, cicka­far k virág. Nagy a forgalom a kicsiny „gyógyszer- tárban“ tízen, tizen­öten is a sorukra vár­nak. Azt is megtud­juk, hogy havonta 35—40 ezer forintos forgalmat bonyolít le a Gyógynövény Szak­üzlet. Kéll-e hát na­gyobb bizonyíték ar­ra, hogy a gyógyszer- tárak mellett szükség van egy ilyen hasz­nos intézményre is, amely szerényen, csak a falakon belül hirdeti, hogy: „fűben fában as orvosság“. ■n • e majd az első jelentősebb ex­portszállítást, A Kovács László és Vörös Géza kismotoros fűnyíró­gépéről' van szó, amelyből kétszáz darabot rendelt egyik külkereskedelmi vál­lalatunk. Ugyanebből a gépből három­százat gyártanak belföld szá­mára eladásra is. A Moson­magyaróvári Fémfeldolgozó Vállalattal kooperálva nikke- lezett kilincseket készítenek egyiptomi megrendelésre. Ezenkívül kisebb mennyiség­ben sodronyfonatot gyárta­nak a Szovjetunió számára. A sodronyfonat-szállítmány már­is majdnem készen áll, s két héten belül útnak indul. Megrendelést kaptak a Komplex Külkereskedelmi Vállalattól is egy olyan sod­ronyfonó kisüzem tervezé­sére és elkészítésére, amely 15—20 munkás foglalkozta­tására alkalmas. Az ilyen üzemek iránit külö­nösen Indiában és Jugoszlá­viában van nagy érdeklődés. Remélhető, hogy a Vasas KTSZ-ben elkészült tervek alapján sok ilyen üzemet ex­portálhatunk majd. Ezek a Vasas KTSZ tervei, de „tartalékai” szinte kimerít- hetetlenek. 1956 óta több mint kétszeresére emelkedett a ter­melésük, s a jelenlegi 162 fős létszámmal — ebből negyven ipari tanuló — harminc szá­zalékkal magasabb tervet is képesek lepnének teljesíteni, természetesen megfelelő helyi­ségek birtokában. A ktsz megpróbálkozott sa­ját erejéből építkezni, így áll most a Zsolnay Vilmos utca egyik udvarában egy emeletes üzemépület, amely mellett már szinte roskadozó földszin­tes vityillókban is termelnek. A földszintes házak már ré­gen megérettek volna a lebon­tásra, ám a városrendezési terv szerint csák később ke­rülhet erre sor. Á terv pedig: a Zsolnay Vilmos utcából száműzni a „meleg-üzemeket’­• k, — .ilyen többek között a klöz öntödéje is —, melyek csak ront j ák, szennyezik - a: belterü­let levegőjpt. Ezért nem épül­hetett meg a tavaly előtt ren­delkezésre bocsátott 360 ezer forintos beruházási hitelből ‘ a ktsz második, modem üzem­épülete. De ha a városban nem lehet üzemet fejleszteni — ezt egyébként helyesen ír­ja elő a városrendezési terv —, hol működjék tovább a Vasas KTSZ? Ez a kérdés joggal veti fel a másodikat, mely nem ke­vésbé jogos: miért áll kihasználatlanul a Sopiana I. telepe az első ke­rületben? A kérdés nem újkeletű, s eléggé kellemetlen azok szá­mára, akiket érint. A ktsz- beliekmek azért, mert régi há­zak közé beékelődve szűkös­ködnek. gátolva további fejlő­désükben, az odaítélésről dön­tő illetékeseknek meg azért, mert már régen el kellett vol­na határozni, hogy kié is lesz a telep, melynek vételárát már tavaly kifizette volna a szövetkezeit. Vitatkoznak jobb­ra, vitatkoznak balra, .kiszáll­nak” a tanácstól, az OKIS.Z- tól, a minisztériumtól — ered­ménytelenül. Közben a Sopia­na I. telepének öntödéje, mely hatvan tonna szürkeöntvényt adhatna .műszakonként — ki­használatlanul áll. Az ország pedig húszezer tonna szürke­öntvényt importál évente! A Vasas KTSZ-nek előnyös lenne, ha megvásárolhatná a telepet, de nem látná kárát a vásár­nak a tanács és a környékbeli lakosság sem. Ugyanis har­minc százalékkal emelhetnék a termelést, közben néhány helyiséget felszabadíthatná­nak, amelyeket a lakosság ér­dekeiben használhatnának fel. Világos, hogy a telepet igénylő vállalatok közül a Vasas KTSZ tudná legjobban kihasználni a körülmények adta lehetősé­geket.

Next

/
Thumbnails
Contents