Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-26 / 49. szám
/ IMI. FEBRUÁR 26. NAPLÓ 7 Egyházaskozári fiatalok Még novemberben történt Egy bázaskozáron, hogy egyszerre bárom fiatal állított be a termelőszövetkezet irodájába. Ebben ugyan nincs semmi különös, de az amiért jöttek, annál érdekesebb volt. Mindhárman Komlón dolgoztak már hosszú idő óta s az elnök legnagyobb csodálkozására kijelentették, hogy ők be akarnak lépni a termelőszövetkezetbe. Mi indította erre ezt a három fiatalt s később a többieket, akik követték példájukat? Feleljenek erre ők maguk, Ládás József, akinek bár kőműves a szakmája, a bányában dolgozott. A keresete sem volt rossz, hiszen 1800 forintot vitt haza havonta. Most a termelő- szövetkezet építőbrigádjában dolgozik, öt kérdeztük meg elő szőr, mi volt az oka, hogy a bánya helyett a termelőszövetkezetet választotta? — Itt lakom a faluban. Innen jártam naponta Komlóra dolgozni. Két óra az út oda, ' ugyanannyi vissza. Ehhez hozzáadva a napi nyolc óra munkaidőt, nagyon 'kevés időm maradt a pihenésen kívül másra. Ez volt a legfőbb óka annak, hogy idejöttem — mondja. — A számításomat is megtalálom a termelőszövetkezetiben. Nem keresek kevesebbet itt sem, ha azt számítom, hogy most télen a munkaegységeim után 1500 forint a havi jövedelmem, nyáron viszont kétezerre is számíthatok. Az egy hold háztájiból is bejön majd pár ezer forint. Még jobban Is járok, ha itthon dolgozom, mert nem kell külön költenem kosztra, Utazásra. A legfontosabb mégis az. Hogy itthon lehetek a családommal sokkal többet mint eddig, Nyisztor Istvánnál már nem az volt a döntő, hogy többet lehet a családjával, hiszen ő nőtlen. Először nehezen böki ki. hogy a nagyobb kereset re-< ménye hozta vissza a faluba, ö is kőműves. A Komlói Építőipari Vállalatnál dolgozott novemberig. Ott nyáron 1800, télen viszont csak 1000 forintot tudott megkeresni. — Itt télen többet kapok és a nyári szezonban is keresek annyit mint Komlón ■— mondja. — Ezért léptem be a termelőszövetkezetbe. Azonkívül ihég a szakmámat sem kellett abbahagynom, hiszen itt is kőművesként dolgozom a tsz építőbrigádjában. Az utazgatást is untam már. Mindig más hol dolgoztunk és sokszor az egész napom ráment az utazásra, Dávid Ágnesnek nem Tolt szakmája, de ő is Komlóra járt dolgozni. A szülei beléptek a termelőszövetkezetbe. O nem, illetve csak amikor látta, hogy a termelőszövetkezet fiataljai is megtalálják számításukat. Együtt jelentkezett társaival a Haladás elnökénél. Mint mondja, nem bánta meg, hogy hallgatott a többiekre. Igaz, decemberben csak 600 forintot keresett, de csak tizenöt napot dolgozott abban a hónapban. Komlón pedig mindössze nyolc száz forintig vitte egész havi munkájával. Ráadásul nem is ikönnyű munka volt. Kőművesek mellett dolgozott. Tizennyolc éves lánynak nem köny- nyű ez. S mégis a termelőszövetkezetbe is a kőművesbrigádba kérte magát. A különbség csupán annyi, hogy most több lesz a jövedelme. Három fiatal. Mindhárom a városba járt dolgozni azelőtt s visszajöttek a falujukba, a termelőszövetkezetbe. Nem véletlen ez s nem is egyedülálló. A fiatalok is rájöttek arra, hogy a termelőszövetkezetben is ugyanúgy dolgozhatnak, kereshetnek, mintha naponta kilométereket utaznának a városokba. Az, hogy most már havonta kapnak munkaegység előleget, végleg a termelőszövetkezet javára döntötte el a mérlegetí ff. L. Hegnyílt a Petőfi Iroda’mi Múzeum Bessenyei-emSékkiállítása A budapesti Petőfi Múzeum termeiben szombaton megnyílt a Bessenyei György emlékkiállítás, amelyet a 18. század nagy magyar írója halálának 150. évfordulója alkalmából rendezték. Bessenyei György jelentőségét Benedek Marcell egyetemi tanár méltatta. Szabad a taxii A izentdénesi módszer Mióta eltűntek Pécs utcáiról a kivénhadt Opelek, melyeket már Jóval ktezuperálésuk előtt is csak Bzégyenkezve neveztünk városi taxinak — eltűntek a „zászlós”, szabadot, vagy foglaltat jelző taxiórák te. Az új kocsik belsejében helyezték él a taxamétereket, amely esztétikai Jelentőségén kívül a gépkocsivezetők számára előnnyel is járt. hiszen nem kellett minden fuvar után a kocsiból kilépve lecsapni, vagy elindítani az órát. Csak később derült ki, hogy az utazások és az ellenőrzés számára előnytelen a kocsiban elhelyezett taxaméter. hiszen sem ‘nappal, sem éjszaka nem lehet megkülönböztetni a szabad taxikat a foglaltaktól. A taxi — ha csak nem rendelésre megy — köteies nyílt úton is megállni. No de ki ellenőrizhette a jelzés nélkül közlekedő kocsiknál, hogy joggal, vagy t k nélkül hagytak-e ott utasokat a azok leintették! 1 A pécsi 26-06 AKÖV, budapesti példára változtat az eddigi állapotokon. Már felszereltek néhány taxit olyan műanyagból készült Jelzőberendezéssel, amely megmutatja: foglalt-e, avagy szabad az utcán közlekedő kocsi. A jelző- berendezés, mely nem más. mint egy olyan fehér műanyagból készült doboz, amely piros betűkkel Jelzi a TAXT-t oldalán pedig azt', hogy kis- vagy nagykocsi-e — a taxaméterrel van összeköttetésben. Ha utasok foglalják el a kocsit, és a gépkocsivezető megindítja a taxiórát, elalszik a műanyagdobozban elhelyezett lámpa. Ha a fuvar befejeződik, s kikapcsolják a taxamétert, a műanyagdoboz lámpája tómét kigyullad, jelezve, hogy szabad a kocsi. Egyelőre huszonöt pécsi taxira szerelnek jelzőberendezést, de rövidesen minden taxi ilyennel közlekedik Pécsett és Baranyában. A soentdéne« Egyetértés Termel őszö vetkezet földjein műtrágyát szórnak, hordják az istállótrágyát, a termelőszövetkezet traktora is, a gépállomásé is szánt. Az iroda elől elindítanak egy vontatót Gőrös- galra, az állami gazdaságba, traktorért. Vásároltak egy kormost az állami gazdaságtól és most azt hozzák haza. Tizen- liáromezer forintjukba került a traktor, ekével, együtt. Ez lesz a harmadik traktoruk. Kell is az 1266 hold szántóhoz, mert január elsejétől kezdve ennyi földje van az egyetértésnek. Közéjük jöttek az Üj Elet-belAek is. ■ Jókedvűek a szentdénesi emberek Jókedvűek, mert nem csalódtak. Az egyetértés 41 forintot fizetett munkaegységenként, az Üj Élet meg 35 forintot. És a negyvenegy forin/the« az Üj Életben még hozzájött a prémium is. Az egyesített termeflószöveitkezetben a jobb munka érdekében, a többtermedés érdekében a tavalyi tapasztalatok alapján új ösztönzési formákat vezettek be. Az első ilyen, hogy a termelőszövetkezetben bevezették a családi tervezést és a munkaegység értékét negyven forintban állapították meg. A tagok vállalták, hogy ennyit és ennyit dolgoznak á közösben, a vezetőség viszont azt váUaüta, munkaegységenként kifizetik a negyven forintot. Hogyan tudják biztosítani a negyven forintot munkaegységenként? Ügy, hogy amilyen terményt csak lehet pénzzé tesznek. Például öt vagon kenyérgabonára kötöttek szerződést. Az idén mindenki csak annyi cukrot kap, amennyit kér. így minden kilón egy forintot nyernek a tagok, hiszen ők tíz forint hatvanért kapták a cukor kilóját és ldlenc- hatvanért tudták eladni. Százhatvan mázsa olasz búzát, 500 mázsa kukoricát, kétszáz mázsa napraforgót, kétszáz mázsa sörárpát, ötven mázsa lucerna, 25 mázsa vöröshenemagot termelnek szerződésre, öt holdon termesztenek újburganyát, négy holdon uborkát — ezt úgy műveltetik meg, hogy kiadják az asszonyoknak — két holdon paradicsomot, harminc-: négy holdon cukorrépát, harmincöt holdon étkezési borsót, tíz holdon őszi burgonyát, tíz holdon magkendert Ezeknek a területeknek a termését leszerződték. Megkapják a termények után a nagyüzemi felárat, a szerződés után járó pénzt és még rövidlejáratú hitelt is kaphatnak a szerződésekre a banktól. így nem kerülhetnek pénzügyi zavarba. Az állattenyésztésüket is úgy állították be, hogy az is főleg szerződésre termeljen. Kilencvennégy ezer liter tejre, tizenhárom üszőre — a te- nyészüszöket a termelőszövetkezet visszaváltja — 21 bikára kötöttek szerződést nem is beszélve a háromszázöt szerződött hízott sertésről, amihez még az idén stóz hozzájön. Négyszáz hízott sertést adnak le az államnak, nem is beszélve azokról, amelyek a háztájiból kerülnek ki. A múlt évben is majdnem minden család eladott egy-két hízott sertést az államnak, sőt sokan voltak, akik hízott bikát is értékesítettek. Annak ellenére, hogy a községben, a termelőszövetkezetben nagy gondot fordítanak az áltottenyésztésre a termelőszövetkezet kukoricára is kötött értékesítési szerződést, méghozzá öt vagonra. A termelőszövetkezet vezetői azt mondják: megéri, mert minden másfél mázsa szerződött kukorica után egy mázsa műtrágyát kapnak. Egy mázsa műtrágya pedig legalább két mázsa terméstöbbletet jelent, sőt még többet la, ha jól megmunkálják. A megmunkálásban tavaly sem volt hiba. A múlt évben a termelőszövetkezet holdanként 32 mázsa kukoricát tér-« melt csövesben. Nem rossz. Az idén azonban ennél is többet akarnak termelni. A több termelés, a több jövedelem érdekében kidolgoztak egy tervjavaslatot, amit a tagság el is fogadott. A javaslat értelmében azok a nők, alak csak nyolcvan munkaegységet teljesítenek — fél hold háztájit kapnak. De, ha többet teljesítenek, mint nyolcvan munkaegységeit, akkor már egy hold háztáji illeti meg őket. Hasonló a helyzet a férfiaknál Is. Nekik 120 munkaegységig jár fél hold, ha ezen felül teljesítenek, akkor egy holdat kapnak. Kétszáz munkaegységig senkinek sem jár prémium. De, ha a család — mert családokra tervezték be a munkaegységet is — 2— 300 munkaegység között teljesít, akkor már minden munkaegység után négy forint prémium illeti meg őket. Három —négyszáz munkaegység között az egy munkaegységre iutó prémium már 5,3, négy-— ötszáz között 7, ötszázon, felül pedig 8,5 forint prémium illeti meg munkaegységenként a családot. Első pillanatban igazságtalannak tartottam ezt, mert úgy láttam, hogy itt az egyedülálló férfi vagy nő jár rosz- szul. Mint később kiderült: nem volt Igazam. De nem láttam tisztán azt sem: mi történik akkor, ha az illető nem teljesíti év végéig a nyolcvanon, vagy a százon felülj munkaegységet, de a háztáji területet már megkapta, sőt be is takarította róla a termést. Az utóbbit gyorsain megmagyarázták. Náluk nem adják ki a háztájit. Közösen művelik. És év végén mindenki a termelőszövetkezeti holdanként! átlagnak megfelelő részt kapja meg. Ha 50 mázsa csöves terem egy-egy holdon, akkor ennyit kapnak, ha huszonöt, akkor annyit Ha nem teljesítette valaki az egy hold háztájihoz szükséges munkaegységet akkor egyszerűen csak fél hold termését kapja. Az elsőt már bonyolultabb volt megmagyarázni. Itt meg a számok segítettek. Egy hold háztáji termésének az értékét 3 800 forintban számolták, mert általában azon megterem húsz mázsa szemes kukorica. Nos felírták nekem a kővetkező számokat: teljesít valaki 100 munkaegységet — mondjuk egy asszony — ezután kap 4 000 forintot. Ehhez hozzájön a 3 800 forint a háztájiból, ami összesen 7 800 forint. Ha ezt elosztjuk százzal, akkor egy- egy munkaegységre 78 forint jut Es most jött az, amire én nem számítottam. Először azt mondták: azoic, akik harm ad - magukkal dolgoznak a közösben, azok is csak egy hóid háztájit kaphatnak. A háztájiban ők megrövidülnek. Az ő munkaegységük, mégha halszáz munkaegységet js teljesítenek, akkor sem éri el a 78 forintos értéket. Ismét előkerült a ceruza és a. papír. A hatszáz munkaegység után kap 24 000 forintot, 3 800 forint nála is a háztáji értéke. Mivel ötszáz munkaegységen telül teljesített, így munkaegységenként 8,5 forint prémium Illeti meg, ami jelen esetben ft 100 forintot tesz ki. Ez összesen 32 000 forint. Ha ezt elosztjuk 600-zal, akkor kiderül, hogy a család, aki hatszáz munkaegységet teljesített, csak ötvenhárom forint néhány fillért kap munkaegységenként. Ezt mutatják a számok. És, hogy a tagok igazságosnak mondják ezt a módszert, azt mutatja, hogy megszavazták. Megszavazták, mert így ők is többet kapnak és a több és jobb mun- kaeredmény a termelőszövetkezetnek 1» hasznot hoz, több és jobb munka, mert a jobbra, az eredményesebbre is nagy gondot fordítanák itt. Ha nem végzi el valaki rendesen a munkáját, aklior először csak felszólítják, a másodszori felszólítás a prémium harminc százalékának elvonását, s harmadik pedig a prémium teljes elvonását jelenti. Többet akarnak) osztani, többet akarnak az államnak adni a szentdénesiek. Ezek a tények is ezt a törekvésüket mutatják: S zalai János »4» !■ Szót aüsta szerződést kitilt a pécsi XISZ-isko!a és a béri „Új fiel“ Termelőszövetkezet A KISZ-iskola hallgatói 1961-ben rendszeres látogatásokat tesznek a termelőszövetkezetben, ha szükséges társadalmi munkát is végeznek. Segítik a termelőszövetkezeti KISZ-szervezet munkáját, rendszeres kulturális és sport kapcsolatokkal, előadások, ifjúsági napok megtartásával. A termelőszövetkezet vállalta, hogy az iskola hallgatóinak tanulmányi kirándulásai alkalmából tájékoztatást ad munkájáról, a fiatalok tevékenységéről és ezen keresztül átadja a termelőszövetkezetben végzett munka jó tapasztalatait. Hivatalosan talán tárgyalóterem lenne a neve annak a kis helyiségnek, ahol dr. Cziff- ra József, a járásbíróság bontóperes bírája fogadja naponta, a feleket. A tárgyalóterem mellett szólna az is, hogy jegyzőkönyvvezető, népi ülnök al- és felperes is szerepel egy-egy tárgyaláson. Bizonyos értelemben vád- és védbeszédek is elhangzanak, sőt „bírósági ítélet”, jogerőre emelkedő határozat zárja le az itt lefolytatott tárgyalásokat. S mégsem tárgyalóterem, mert amott az ügyek legtöbbször a nyilvánosság előtt zajlanak, itt pedig a szó legszorosabb értelmében zárt tárgyalások folynak, ahol nincs helye a közönségnek, a nyilvánosságnak. Pedig társadalmi problémákat is érintenek az itt elhangzott szavak, vallomások. Kell, hogy érintsék, hiszen a társadalom legkisebb egysége a család, s nem közömbös, hogy e legkisebb egység vagy .közösség milyen szerepet tölt be a társadalom életében. S ha a társadalom alapja a család, amely törvényes módon házassággal kezdődik, akkor a házasság alapja a házastársi hűség. Ha pedig valamelyik házasfél vétséget követ el ellene, az a legsúlyosabb támadás a házasság erkölcse ellen. Az, mert nemcsak a harmóniát bontja meg, hanem drasztikusan szétbomlasztja a csalód életét is. A ,,Harminc nap múlva visszatérünk rá... 6i hűtlenül cserbenhagyott férj, vagy feleség, de legtöbbször a gyermek sínyli meg a felelőtlen szülők ballépését. Körülbelül ezeket mondta el dr. Cziffra József, a járásbíróság bontóperes bírája, de bevezetőnek ennyi is elég ahhoz, hogy megtudjuk: ebben a hivatalban nem osztják „ín- gyen" a válásokat, Különösen olyan esetekben nem, amikor ezekbe a „harmadik”, a gyermek is beleszól. Persze erőszakkal nem lehet helyreállítani elrontott házaséleteket, de a higgadt békítő szavak, az emberségre, felelősségérzetre való rátapintás vagy figyelmeztetés nemegyszer adta már vissza a tévelygő férjet, vagy éppen feleséget a családnak. Eseteket mondta ed, hogyan pirított rá féltékeny férjekre, vagy asszonyokra, akik minden bizonyíték nélkül, csupán pletykákra vagy saját feltételezéseikre adva vádolták a másikat hűtlenséggel. Ilyenkor — függetlenül attól, hogy jelen volt-e a „hűtlen” fél — kíméletlenül a szemébe mondta a sértettnek, hogy a feltételezett, vagy pletykák útján szerzett vád, semmi egyéb vak féltékenységnél. Megmagyarázta, hogy a féltékenységet a hiúság, az önzés táplálja s ezek a lehető legrosszabb tanácsadók. Elmondta, hogy a féltékenység nélkülöz minden szeretetet, vagy megbecsülést a másik féllel' szemben, amely azután valóban elhidegüléshez, kölcsönös kiábránduláshoz vezet. És van-e valami foganatja az ilyen „lelki gyógykezelé- seknek?’? — Van is, nincs Is, attól függően, hogy ez a „betegség” (a féltékenységet nevezi betegségnek) milyen stádiumban hozza ide a pulpitus elé a sértettet. Az eredményt legtöbbször azon méri le, hogy bizonyos idő múltán visszatér-e a felperes ugyanezzel a problémával. Űgylátszik, van foganatja, mert dr. Cziffra József azt is elmondja, hogy bírói pályafutása alatt körülbelül 16 esetben végződtek sikeresen az ilyennemü békítő tevékenységei. — Sokkal nehezebbek és kilátástalanabb ak azok az esetek — mondja —, amikor valóban hűtlenségről van szó és ezen a címen adja be valamelyik fél a válókeresetét. Itt a békítő szavak vajmi keveset érnek és a legtöbb esetben még az sem eléggé meggyőző érv, ha a gyerekre, a családra apellál a» bíró. Amíg a féltékenységből eredő tüneteket bizonyos mértékig „gyógykezelni" lehet, addig a hűtlenség már egy olyan stádium, amely sokkal súlyosabb a betegségnél. Állapot ez, amely megmérgezi a házasság erkölcsi tartalmát és a házastársak közötti ellentétellé olyannyira elmélyíti, hogy szinte semmi reményt nem hagy a családi élet normáinak helyreállítására. Az egyik legutóbbi válóper történetét mondja el példának. Fiatal házastársakról van szó. A férj tényleges katona és két esztendeje látszólag harmonikus, zavartalan a házaséletük. Igaz, ritkán járhat haza, de a fiatalasszony nem neheztel érte. Kárpótolva van, hiszen ott a gyerek, a legbiztosabb kapocs, amely összeköti őket. Aztán hogyan, hogyan- sem, valahonnan , előbukkant a harmadik és először ártatlan ismeretség, majd viszony alakult ki a fiatalasszony és a „harmadik" között. Sablonos történet, amelynek természetesen az a vége, hogy a férj, miután mindent megtud, elhagyja a feleségét. Következik a válóper, ahol jelen van a hűtlen fiatalasszony is. Kétségbeesetten sír, könyörög, marasztalná, hívná vissza a férjét, de az hallani sem akar többé róla. A bíró természetesen békít, az asszony megbánására hivatkozik, de hiába minden békítő kísérlet. A férj kijelenti, képtelen továbbra is együtt élni a hűségszegö asz- szonnyal. Na és a gyerek? Étire már bizonytalanabb a válasz. Ezt a szálat fogja meg a bíró és a további tárgyalást berekeszti azzal, hogy harminc nap múlva visszatérnek rá. A kis tárgyalóterem összetolt íróasztalai között két szék árválkodik az alig két négyzetméternyi „szigeten”, .óz „al- és felperes” fenntartott helye. És azóta eltelt a 30 nap. Élteit és a férj még nem jelentkezett ... •m a. gy. r*» h \
