Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-26 / 49. szám

/ IMI. FEBRUÁR 26. NAPLÓ 7 Egyházaskozári fiatalok Még novemberben történt Egy bázaskozáron, hogy egyszerre bárom fiatal állított be a ter­melőszövetkezet irodájába. Eb­ben ugyan nincs semmi külö­nös, de az amiért jöttek, an­nál érdekesebb volt. Mindhár­man Komlón dolgoztak már hosszú idő óta s az elnök leg­nagyobb csodálkozására kije­lentették, hogy ők be akarnak lépni a termelőszövetkezetbe. Mi indította erre ezt a há­rom fiatalt s később a többie­ket, akik követték példájukat? Feleljenek erre ők maguk, Ládás József, akinek bár kő­műves a szakmája, a bányában dolgozott. A keresete sem volt rossz, hiszen 1800 forintot vitt haza havonta. Most a termelő- szövetkezet építőbrigádjában dolgozik, öt kérdeztük meg elő szőr, mi volt az oka, hogy a bánya helyett a termelőszövet­kezetet választotta? — Itt lakom a faluban. In­nen jártam naponta Komlóra dolgozni. Két óra az út oda, ' ugyanannyi vissza. Ehhez hoz­záadva a napi nyolc óra mun­kaidőt, nagyon 'kevés időm ma­radt a pihenésen kívül másra. Ez volt a legfőbb óka annak, hogy idejöttem — mondja. — A számításomat is megtalálom a termelőszövetkezetiben. Nem keresek kevesebbet itt sem, ha azt számítom, hogy most télen a munkaegységeim után 1500 forint a havi jövedelmem, nyá­ron viszont kétezerre is szá­míthatok. Az egy hold háztáji­ból is bejön majd pár ezer fo­rint. Még jobban Is járok, ha itthon dolgozom, mert nem kell külön költenem kosztra, Utazásra. A legfontosabb még­is az. Hogy itthon lehetek a családommal sokkal többet mint eddig, Nyisztor Istvánnál már nem az volt a döntő, hogy többet lehet a családjával, hiszen ő nőtlen. Először nehezen böki ki. hogy a nagyobb kereset re-< ménye hozta vissza a faluba, ö is kőműves. A Komlói Épí­tőipari Vállalatnál dolgozott novemberig. Ott nyáron 1800, télen viszont csak 1000 forintot tudott megkeresni. — Itt télen többet kapok és a nyári szezonban is keresek annyit mint Komlón ■— mond­ja. — Ezért léptem be a ter­melőszövetkezetbe. Azonkívül ihég a szakmámat sem kellett abbahagynom, hiszen itt is kő­művesként dolgozom a tsz építőbrigádjában. Az utazga­tást is untam már. Mindig más hol dolgoztunk és sokszor az egész napom ráment az uta­zásra, Dávid Ágnesnek nem Tolt szakmája, de ő is Komlóra járt dolgozni. A szülei beléptek a termelőszövetkezetbe. O nem, illetve csak amikor látta, hogy a termelőszövetkezet fiataljai is megtalálják számításukat. Együtt jelentkezett társaival a Haladás elnökénél. Mint mond­ja, nem bánta meg, hogy hall­gatott a többiekre. Igaz, de­cemberben csak 600 forintot keresett, de csak tizenöt napot dolgozott abban a hónapban. Komlón pedig mindössze nyolc száz forintig vitte egész havi munkájával. Ráadásul nem is ikönnyű munka volt. Kőműve­sek mellett dolgozott. Tizen­nyolc éves lánynak nem köny- nyű ez. S mégis a termelőszö­vetkezetbe is a kőművesbri­gádba kérte magát. A különb­ség csupán annyi, hogy most több lesz a jövedelme. Három fiatal. Mindhárom a városba járt dolgozni azelőtt s visszajöttek a falujukba, a termelőszövetkezetbe. Nem vé­letlen ez s nem is egyedülálló. A fiatalok is rájöttek arra, hogy a termelőszövetkezetben is ugyanúgy dolgozhatnak, ke­reshetnek, mintha naponta ki­lométereket utaznának a vá­rosokba. Az, hogy most már havonta kapnak munkaegység előleget, végleg a termelőszö­vetkezet javára döntötte el a mérlegetí ff. L. Hegnyílt a Petőfi Iroda’mi Múzeum Bessenyei-emSékkiállítása A budapesti Petőfi Múzeum termeiben szombaton megnyílt a Bessenyei György emlékki­állítás, amelyet a 18. század nagy magyar írója halálának 150. évfordulója alkalmából rendezték. Bessenyei György jelentőségét Benedek Marcell egyetemi tanár méltatta. Szabad a taxii A izentdénesi módszer Mióta eltűntek Pécs utcáiról a kivénhadt Opelek, melyeket már Jóval ktezuperálésuk előtt is csak Bzégyenkezve neveztünk városi taxinak — eltűntek a „zászlós”, szabadot, vagy foglaltat jelző taxi­órák te. Az új kocsik belsejében helyezték él a taxamétereket, amely esztétikai Jelentőségén kí­vül a gépkocsivezetők számára előnnyel is járt. hiszen nem kel­lett minden fuvar után a kocsi­ból kilépve lecsapni, vagy elin­dítani az órát. Csak később derült ki, hogy az utazások és az ellenőrzés számára előnytelen a kocsiban elhelyezett taxaméter. hiszen sem ‘nappal, sem éjszaka nem lehet megkülön­böztetni a szabad taxikat a fog­laltaktól. A taxi — ha csak nem rendelésre megy — köteies nyílt úton is megállni. No de ki ellen­őrizhette a jelzés nélkül közleke­dő kocsiknál, hogy joggal, vagy t k nélkül hagytak-e ott utasokat a azok leintették! 1 A pécsi 26-06 AKÖV, budapesti példára változtat az eddigi álla­potokon. Már felszereltek néhány taxit olyan műanyagból készült Jelzőberendezéssel, amely megmu­tatja: foglalt-e, avagy szabad az utcán közlekedő kocsi. A jelző- berendezés, mely nem más. mint egy olyan fehér műanyagból ké­szült doboz, amely piros betűkkel Jelzi a TAXT-t oldalán pedig azt', hogy kis- vagy nagykocsi-e — a taxaméterrel van összeköttetésben. Ha utasok foglalják el a kocsit, és a gépkocsivezető megindítja a taxiórát, elalszik a műanyagdoboz­ban elhelyezett lámpa. Ha a fu­var befejeződik, s kikapcsolják a taxamétert, a műanyagdoboz lám­pája tómét kigyullad, jelezve, hogy szabad a kocsi. Egyelőre huszonöt pécsi taxira szerelnek jelzőberendezést, de rö­videsen minden taxi ilyennel köz­lekedik Pécsett és Baranyában. A soentdéne« Egyetértés Termel őszö vetkezet földjein műtrágyát szórnak, hordják az istállótrágyát, a termelőszövet­kezet traktora is, a gépállomá­sé is szánt. Az iroda elől el­indítanak egy vontatót Gőrös- galra, az állami gazdaságba, traktorért. Vásároltak egy kor­most az állami gazdaságtól és most azt hozzák haza. Tizen- liáromezer forintjukba került a traktor, ekével, együtt. Ez lesz a harmadik traktoruk. Kell is az 1266 hold szántóhoz, mert január elsejétől kezdve ennyi földje van az egyetértés­nek. Közéjük jöttek az Üj Elet-belAek is. ■ Jókedvűek a szentdénesi emberek Jókedvűek, mert nem csa­lódtak. Az egyetértés 41 forintot fi­zetett munkaegységenként, az Üj Élet meg 35 forintot. És a negyvenegy forin/the« az Üj Életben még hozzájött a prémium is. Az egyesített termeflószöveit­kezetben a jobb munka érde­kében, a többtermedés érdeké­ben a tavalyi tapasztalatok alapján új ösztönzési formákat vezettek be. Az első ilyen, hogy a termelőszövetkezetben bevezették a családi tervezést és a munkaegység értékét negyven forintban állapították meg. A tagok vállalták, hogy ennyit és ennyit dolgoznak á közösben, a vezetőség viszont azt váUaüta, munkaegységen­ként kifizetik a negyven forin­tot. Hogyan tudják biztosítani a negyven forintot munkaegysé­genként? Ügy, hogy amilyen terményt csak lehet pénzzé tesznek. Például öt vagon ke­nyérgabonára kötöttek szerző­dést. Az idén mindenki csak annyi cukrot kap, amennyit kér. így minden kilón egy fo­rintot nyernek a tagok, hiszen ők tíz forint hatvanért kap­ták a cukor kilóját és ldlenc- hatvanért tudták eladni. Száz­hatvan mázsa olasz búzát, 500 mázsa kukoricát, kétszáz má­zsa napraforgót, kétszáz mázsa sörárpát, ötven mázsa lucerna, 25 mázsa vöröshenemagot ter­melnek szerződésre, öt holdon termesztenek újburganyát, négy holdon uborkát — ezt úgy műveltetik meg, hogy ki­adják az asszonyoknak — két holdon paradicsomot, harminc-: négy holdon cukorrépát, har­mincöt holdon étkezési borsót, tíz holdon őszi burgonyát, tíz holdon magkendert Ezeknek a területeknek a termését le­szerződték. Megkapják a ter­mények után a nagyüzemi fel­árat, a szerződés után járó pénzt és még rövidlejáratú hi­telt is kaphatnak a szerződé­sekre a banktól. így nem ke­rülhetnek pénzügyi zavarba. Az állattenyésztésüket is úgy állították be, hogy az is fő­leg szerződésre termeljen. Kilencvennégy ezer liter tejre, tizenhárom üszőre — a te- nyészüszöket a termelőszövet­kezet visszaváltja — 21 biká­ra kötöttek szerződést nem is beszélve a háromszázöt szerző­dött hízott sertésről, amihez még az idén stóz hozzájön. Négyszáz hízott sertést adnak le az államnak, nem is beszél­ve azokról, amelyek a háztá­jiból kerülnek ki. A múlt év­ben is majdnem minden csa­lád eladott egy-két hízott ser­tést az államnak, sőt sokan voltak, akik hízott bikát is ér­tékesítettek. Annak ellenére, hogy a köz­ségben, a termelőszövetkezet­ben nagy gondot fordítanak az áltottenyésztésre a termelőszö­vetkezet kukoricára is kötött értékesítési szerződést, még­hozzá öt vagonra. A termelő­szövetkezet vezetői azt mond­ják: megéri, mert minden más­fél mázsa szerződött kukorica után egy mázsa műtrágyát kapnak. Egy mázsa műtrágya pedig legalább két mázsa ter­méstöbbletet jelent, sőt még többet la, ha jól megmunkál­ják. A megmunkálásban tavaly sem volt hiba. A múlt évben a termelőszövetkezet holdan­ként 32 mázsa kukoricát tér-« melt csövesben. Nem rossz. Az idén azonban ennél is többet akarnak termelni. A több ter­melés, a több jövedelem érde­kében kidolgoztak egy tervjavaslatot, amit a tagság el is fogadott. A javaslat értelmében azok a nők, alak csak nyolcvan mun­kaegységet teljesítenek — fél hold háztájit kapnak. De, ha többet teljesítenek, mint nyolc­van munkaegységeit, akkor már egy hold háztáji illeti meg őket. Hasonló a helyzet a férfiaknál Is. Nekik 120 munkaegységig jár fél hold, ha ezen felül teljesítenek, akkor egy holdat kapnak. Kétszáz munkaegységig senkinek sem jár prémium. De, ha a család — mert családokra tervezték be a munkaegységet is — 2— 300 munkaegység között telje­sít, akkor már minden munka­egység után négy forint pré­mium illeti meg őket. Három —négyszáz munkaegység kö­zött az egy munkaegységre iutó prémium már 5,3, négy-— ötszáz között 7, ötszázon, fe­lül pedig 8,5 forint prémium illeti meg munkaegységenként a családot. Első pillanatban igazságta­lannak tartottam ezt, mert úgy láttam, hogy itt az egye­dülálló férfi vagy nő jár rosz- szul. Mint később kiderült: nem volt Igazam. De nem lát­tam tisztán azt sem: mi tör­ténik akkor, ha az illető nem teljesíti év végéig a nyolcva­non, vagy a százon felülj mun­kaegységet, de a háztáji terü­letet már megkapta, sőt be is takarította róla a termést. Az utóbbit gyorsain megmagyaráz­ták. Náluk nem adják ki a háztájit. Közösen művelik. És év végén mindenki a termelő­szövetkezeti holdanként! átlag­nak megfelelő részt kapja meg. Ha 50 mázsa csöves te­rem egy-egy holdon, akkor ennyit kapnak, ha huszonöt, akkor annyit Ha nem teljesí­tette valaki az egy hold ház­tájihoz szükséges munkaegysé­get akkor egyszerűen csak fél hold termését kapja. Az elsőt már bonyolultabb volt megmagyarázni. Itt meg a számok segítettek. Egy hold háztáji termésének az értékét 3 800 forintban számolták, mert általában azon megterem húsz mázsa szemes kukorica. Nos felírták nekem a kővetke­ző számokat: teljesít valaki 100 munkaegységet — mond­juk egy asszony — ezután kap 4 000 forintot. Ehhez hozzájön a 3 800 forint a háztájiból, ami összesen 7 800 forint. Ha ezt elosztjuk százzal, akkor egy- egy munkaegységre 78 forint jut Es most jött az, amire én nem számítottam. Először azt mondták: azoic, akik harm ad - magukkal dolgoznak a közös­ben, azok is csak egy hóid háztájit kaphatnak. A háztáji­ban ők megrövidülnek. Az ő munkaegységük, mégha hal­száz munkaegységet js teljesí­tenek, akkor sem éri el a 78 forintos értéket. Ismét előke­rült a ceruza és a. papír. A hatszáz munkaegység után kap 24 000 forintot, 3 800 forint ná­la is a háztáji értéke. Mivel ötszáz munkaegységen telül teljesített, így munkaegységen­ként 8,5 forint prémium Illeti meg, ami jelen esetben ft 100 forintot tesz ki. Ez összesen 32 000 forint. Ha ezt elosztjuk 600-zal, akkor kiderül, hogy a család, aki hatszáz munkaegy­séget teljesített, csak ötven­három forint néhány fillért kap munkaegységenként. Ezt mutatják a számok. És, hogy a tagok igazságosnak mondják ezt a módszert, azt mutatja, hogy megszavazták. Megsza­vazták, mert így ők is többet kapnak és a több és jobb mun- kaeredmény a termelőszövet­kezetnek 1» hasznot hoz, több és jobb munka, mert a jobbra, az eredményesebbre is nagy gondot fordítanák itt. Ha nem végzi el valaki rendesen a munkáját, aklior először csak felszólítják, a másodszori felszólítás a pré­mium harminc százalékának elvonását, s harmadik pedig a prémium teljes elvonását jelenti. Többet akarnak) osztani, töb­bet akarnak az államnak adni a szentdénesiek. Ezek a tények is ezt a törekvésüket mutatják: S zalai János »4» !■ Szót aüsta szerződést kitilt a pécsi XISZ-isko!a és a béri „Új fiel“ Termelőszövetkezet A KISZ-iskola hallgatói 1961-ben rendszeres látogatá­sokat tesznek a termelőszövet­kezetben, ha szükséges tár­sadalmi munkát is végeznek. Segítik a termelőszövetkezeti KISZ-szervezet munkáját, rendszeres kulturális és sport kapcsolatokkal, előadások, if­júsági napok megtartásával. A termelőszövetkezet vállal­ta, hogy az iskola hallgatóinak tanulmányi kirándulásai alkal­mából tájékoztatást ad mun­kájáról, a fiatalok tevékenysé­géről és ezen keresztül átadja a termelőszövetkezetben vég­zett munka jó tapasztalatait. Hivatalosan talán tárgyaló­terem lenne a neve annak a kis helyiségnek, ahol dr. Cziff- ra József, a járásbíróság bon­tóperes bírája fogadja napon­ta, a feleket. A tárgyalóterem mellett szólna az is, hogy jegyzőkönyvvezető, népi ül­nök al- és felperes is szere­pel egy-egy tárgyaláson. Bi­zonyos értelemben vád- és védbeszédek is elhangzanak, sőt „bírósági ítélet”, jogerőre emelkedő határozat zárja le az itt lefolytatott tárgyalásokat. S mégsem tárgyalóterem, mert amott az ügyek legtöbb­ször a nyilvánosság előtt zaj­lanak, itt pedig a szó legszoro­sabb értelmében zárt tárgya­lások folynak, ahol nincs he­lye a közönségnek, a nyilvá­nosságnak. Pedig társadalmi problémákat is érintenek az itt elhangzott szavak, vallo­mások. Kell, hogy érintsék, hiszen a társadalom legkisebb egysége a család, s nem kö­zömbös, hogy e legkisebb egy­ség vagy .közösség milyen sze­repet tölt be a társadalom éle­tében. S ha a társadalom alap­ja a család, amely törvényes módon házassággal kezdődik, akkor a házasság alapja a há­zastársi hűség. Ha pedig va­lamelyik házasfél vétséget kö­vet el ellene, az a legsúlyo­sabb támadás a házasság er­kölcse ellen. Az, mert nem­csak a harmóniát bontja meg, hanem drasztikusan szétbom­lasztja a csalód életét is. A ,,Harminc nap múlva visszatérünk rá... 6i hűtlenül cserbenhagyott férj, vagy feleség, de legtöbbször a gyermek sínyli meg a felelőt­len szülők ballépését. Körülbelül ezeket mondta el dr. Cziffra József, a járásbíró­ság bontóperes bírája, de be­vezetőnek ennyi is elég ahhoz, hogy megtudjuk: ebben a hi­vatalban nem osztják „ín- gyen" a válásokat, Különösen olyan esetekben nem, amikor ezekbe a „harmadik”, a gyer­mek is beleszól. Persze erő­szakkal nem lehet helyreállí­tani elrontott házaséleteket, de a higgadt békítő szavak, az emberségre, felelősségérzet­re való rátapintás vagy fi­gyelmeztetés nemegyszer adta már vissza a tévelygő férjet, vagy éppen feleséget a csa­ládnak. Eseteket mondta ed, hogyan pirított rá féltékeny férjekre, vagy asszonyokra, akik min­den bizonyíték nélkül, csupán pletykákra vagy saját feltéte­lezéseikre adva vádolták a másikat hűtlenséggel. Ilyen­kor — függetlenül attól, hogy jelen volt-e a „hűtlen” fél — kíméletlenül a szemébe mond­ta a sértettnek, hogy a fel­tételezett, vagy pletykák út­ján szerzett vád, semmi egyéb vak féltékenységnél. Megma­gyarázta, hogy a féltékenysé­get a hiúság, az önzés táplálja s ezek a lehető legrosszabb tanácsadók. Elmondta, hogy a féltékenység nélkülöz min­den szeretetet, vagy megbe­csülést a másik féllel' szem­ben, amely azután valóban el­hidegüléshez, kölcsönös kiáb­ránduláshoz vezet. És van-e valami foganatja az ilyen „lelki gyógykezelé- seknek?’? — Van is, nincs Is, attól függően, hogy ez a „betegség” (a féltékenységet nevezi beteg­ségnek) milyen stádiumban hozza ide a pulpitus elé a sér­tettet. Az eredményt legtöbb­ször azon méri le, hogy bizo­nyos idő múltán visszatér-e a felperes ugyanezzel a problé­mával. Űgylátszik, van foga­natja, mert dr. Cziffra József azt is elmondja, hogy bírói pályafutása alatt körülbelül 16 esetben végződtek sikere­sen az ilyennemü békítő tevé­kenységei. — Sokkal nehezebbek és ki­látástalanabb ak azok az ese­tek — mondja —, amikor va­lóban hűtlenségről van szó és ezen a címen adja be valame­lyik fél a válókeresetét. Itt a békítő szavak vajmi keveset érnek és a legtöbb esetben még az sem eléggé meggyőző érv, ha a gyerekre, a családra apellál a» bíró. Amíg a féltékenységből eredő tüneteket bizonyos mértékig „gyógykezelni" lehet, addig a hűtlenség már egy olyan stá­dium, amely sokkal súlyosabb a betegségnél. Állapot ez, amely megmérgezi a házasság erkölcsi tartalmát és a házas­társak közötti ellentétellé olyannyira elmélyíti, hogy szinte semmi reményt nem hagy a családi élet normáinak helyreállítására. Az egyik leg­utóbbi válóper történetét mondja el példának. Fiatal házastársakról van szó. A férj tényleges katona és két esztendeje látszólag harmonikus, zavartalan a há­zaséletük. Igaz, ritkán járhat haza, de a fiatalasszony nem neheztel érte. Kárpótolva van, hiszen ott a gyerek, a legbiz­tosabb kapocs, amely összeköti őket. Aztán hogyan, hogyan- sem, valahonnan , előbukkant a harmadik és először ártat­lan ismeretség, majd viszony alakult ki a fiatalasszony és a „harmadik" között. Sablonos történet, amelynek természetesen az a vége, hogy a férj, miután mindent meg­tud, elhagyja a feleségét. Kö­vetkezik a válóper, ahol jelen van a hűtlen fiatalasszony is. Kétségbeesetten sír, könyörög, marasztalná, hívná vissza a férjét, de az hallani sem akar többé róla. A bíró természete­sen békít, az asszony megbá­nására hivatkozik, de hiába minden békítő kísérlet. A férj kijelenti, képtelen továbbra is együtt élni a hűségszegö asz- szonnyal. Na és a gyerek? Éti­re már bizonytalanabb a vá­lasz. Ezt a szálat fogja meg a bíró és a további tárgyalást berekeszti azzal, hogy harminc nap múlva visszatérnek rá. A kis tárgyalóterem össze­tolt íróasztalai között két szék árválkodik az alig két négy­zetméternyi „szigeten”, .óz „al- és felperes” fenntartott helye. És azóta eltelt a 30 nap. Élteit és a férj még nem je­lentkezett ... •m a. gy. r*» h \

Next

/
Thumbnails
Contents