Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-26 / 49. szám
VTLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJÉTEK? BVMÁMTŰU , MAPIO A MAGTAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM ÁRA: 79 FILLÉR 1961. FEBRUAR 2«. VASÁRNAP Fejlődésünk új mérföldköve Ma egy hebe jelent meg a Népszabadságban a Magyar Szocialista Munkáspánt Központi Bizottságának közleménye, hogy a magyar mezőgazdaságban is uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. Tényeket ismertető és az esemény nagyságához mérten nagyon szűkszavú volt ez a közlemény, amit nyugodtan lehet szocializmust építő munkánk nagyjelentőségű győzelmi dokumentumának is nevezni. Mi tagadás, hajlamosak vagyunk még efölött is átsiklani azzal a jóleső tudattal, hogy végre itt is eljutottunk idáig ,és máris kézbeikapjuk a többi munkát, hogy megerősítsük az elért vívmányokat, továbbfejlesszük azokat az alapokat, amit ez év tavaszán az országban és szűkebb hazánkban Baranyában is elértünk. Nincs ebben semmi csodálkozni való. Nem volt még népünk történetében olyan nemzedék ,mint a mai, amelyik rövid 15 év alatt annyi min- . dent, annyi nagyszerűt, lelkesí tőt, felemelőt — és benne nagy okulásokat — megért volna. Itt formáljuk magunk kezével, magunk előtt, magunk fejével jelenünket és jövőnket, és ebben a jólesően izgalmas, vérpezsdítő korban még arról is elfeledkezünk, hogy megálljunk egy pillanatra a nagy fordulópontnál. Ne rójjuk meg ezért magunkat, hiszen ezrek és milliók tudják kimondatta^ nul is, — e vezércikk nélkül is —, hogy ez az esemény értékében a bányák, a bankok, a gyárak, az iskolák államosításához sorakozik, 15 esztendőnk sok más győzelme mellé áll, hogy bejegyezhessük majd népi demokráciánk történetébe k i t örölhefcetlen ül: 1961 tavaszán vált döntően uralkodóvá a mezőgazdaságban a szocialista termelési mód, ékkor lépett a magyar parasztság egésze a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Sok minden történt azóta, hogy elkezdődött a magyar faluban az átalakulás, azóta, hogy voltak előrelátók, bátrak, az újtól, a jobbtól nem félők és nem siránkozók, akiit vállalni merték és vállalták a szó nem jelszavas értelmében az úttörő szerepet. Zászlót emeltek magasba ezek a parasztok, együtt a munkásokkal, hogy messziről is lássák mások a helyes Utat. Voltak buktatók, elkeserítő nehézségek, kudarcok, de a győzelem, a _ munkásosztály és a parasztság közös győzelme elérkezett. Igen, most számbavesszfflk a tényeket, hogy: ,.A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben és egyszerűbb szövetkezetekben 1 200 000 dolgozó paraszt kereken kilencmillió katasztrális hold földön gazdálkodik. Az ország szántóterületének kereken 90 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik... Az ország 3 273 városából és községéből 3055 termelőszövetkezeti város és község” — és élőié 'tekintünk, a mai és a holnapi tennivalót nézzük. A munkásosztály legjobbjai vitték el falura a törtenetai átalakulás, eszméjét, ők gyújtottak világosságot a falusi házakban és fejekben együtt a szegény- és középparasztok leghal adottabbjaival. Emléket, elismerést, állít a Központi Bizottság mindazoknak, akik elvitték a felvilágosodást falura és' segítettek az átalakulásban, hogy felzárkózhassunk a többi szocializmust [pítő ország mellé, hogy el- jIhassunk most már nagyobb léptekkel a mezőgazda ságban is a világszínvonal fe lé. Tennivaló bőven van. Hol vagyunk már az acélos búzából is irrenden tizmust csináló propagandától! Ott, hogy végre rájöttünk — és az MSZMP VII. kongresszusán lefektetett helyes élveknek megfelelően cselekedtünk is —, e szinte legendássá tett terményben is lepipáltak bennünket, nem is szólva terméseredményekről. Hol van már „Európa éléskamrájának” csalfa meséje, amikor segítséget kell kérnünk, hogy magunkat elláthassuk élelmiszerrel, hogy eleget tehessünk külkereskedelmi kötelezettségeinknek, mert ellenkező esetben anyagunk nem lenne, amivel dolgozzunk. Hol van már a nagyszerű ’ állattenyésztésről egy vagy tíz egyéni gazdaságból költött általánosítás? Csakhogy akkor senki nem kérdezte vagy senki nem merte kérdezni, hogy „na és a többi milliónyi?” Hói van már az az idő, amikor azért volt bőséges búzaexportunk ,mert itt bent nem jutott kenyér, hol van már, amikor a paraszt akkor evett csirkét, amikor vagy a csirke vagy ő volt beteg? Messze, nagyon messze juttottunk ezektől és sok minden mástól is, de hát ez volt — és most nézzük a mát, a holnapok Sok és nagyon bonyolult feladat var a termelőszövetkezetekbe tömörült parasztságra. Égjük pillanatról nem lehet áttérni a másikra, a néhány holdas gazdálkodásból neon lehet egyszerre több száz vagy több ezer holdas adottságoknak megfelelően gondolkodni. További felvilágosító szóra, bátorításra van szükség és arra, hogy számoljunk mindazzal a várható nehézséggel, ami az ilyen történelmi jelentőségű átalakulásoknál várható. A sok új problémát meg lehet oldani, ha falun és városon jól gyümölcsöztetik a munkásparaszt szövetséget, ami ezzel az átalakulással magasabb szintre emelkedett, és összefog a saocaldzmus építésében elért nagy győzelem megerősítéséért az egész dolgozó nép. Bizakodva, nyugodtan nézhetünk a holnap elé, mert falun is soha nem látott akarat, igye! kezet van a jobbra, a többre, A parasztság többsége világosan látia — és mindinkább még világosabban látja —, hogy a munkásosztállyal szemben neki is van kötelessége. Sok helyen már nagyon világosan megfogalmazzák az igazságot: eddig elsősorban kaptunk, de már idén adunk, hogy. jövőre többet adhassunk, azután pedig még többet Világos beszéd ez, és ennek kell nagyon mélyen élterjedni falun, mert ezen múlik jórészt a termelőszövetkezeti tagok és a városi dolgozók további jólétének javítása. Üj paraszti osztály formálódik, a munkás—paraszt hatalom új, magasabb szintre emelkedett, és a további tennivalókban — azon túl, hogy a munkásosztály ezentúl is ott lesz segítő kezével —, a főszerep a termelőszövetkezeti gazdáké. Többet, jobbat, olcsóbban. Ezt várjuk tőlük már ebben az évben is — és ezt várják cüt saját maguktól is Az idei tavaszi- szántás és vetés nemcsak a földet kelti új életre, de alapjában formálja a társadalmat is, és biztosak lehetünk abban, hogy ez is, mint a többi, csak gyöze- letmnsáj végződhet. Antonin Novotny visszaéiitezett Prágába Antonin Novotny, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke szombat reggel visszaérkezett Prágába a Magyar Népköztársaság ban tett baráti látogatásáról. A prágai tőpályaudvaron Antonin Novotnyt és kíséretét Viliam Siroky miniszterelnökkel az élén a párt- és kormány vezetői fogadták. A csehszlovák és a magyar Himnusz elhangzása után Antonin Novotny ellépett a felsorakozó díszszázad előtt, majd a föoályaudvar előtt egybe- gyült több ezer prágai dolgozó üdvözlését fogadta. A csehszlo- j vák és magyar zászlókat len- l gető tömeg lelkesen éltette a j magyar—csehszlovák baráttá- j got. fit nap'a sztrájkolnak a japán szénbányászok A február húszadikán kezdődött japán szénbányász sztrájknak az ötödik napon már hatezer résztvevője van, a bányászok tömegesen fejezik ki elégedetlenségüket. A sztrájk célja a vezető szénbányászati trösztök „racionalizálási” tervének meghiúsítása. E terv értelmében a munkabérek csökkentésével egy- időben növelték a munka intenzitását s ezzel .párhuzamosan nagyszámú munkást elbocsátanának. Az egyik legnagyobb tröszttől már elbocsátottak 500 bányászt, A sztrájkot és céljait a szénbányászok 200 000 tagot tömörítő szervezete is támogatja. Házi Vencelt kinevezték nagykövetnek az Afgán Királyságba is A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Házi Vencelt, a Magyar Népköztársaság bagdadi nagykövetét — jelenlegi megbízatásának érintetlenül hagyásával — rendkívüli követévé és meghatalmazott miniszterévé nevezte ki az Afgán Királyságba; A pécsi bányákban sok hasznos tapasztalatot hozott az év első néhány hetének munkája. Bebizonyosodott többek között, hogy a tíz százalékkal emelt terv nemcsak teljesíthető, hanem túl is szárnyalható. A feladatok és lehető- | ségek ismeretében a Pécsi ; Szénbányászati Tröszt dolgozói most-megtették 1961. évre szóló éves versen ^vállalásukat. Ebben . tqbbeik kozott 26 0Ö0 tonna széin terven felüli termelésére tettek ígéretet, amélyet elsősorban a termelékenység emeléséből akarnak elérni. Termelési költségben hárommillió forint csökkentés!; határoztak el erre az esztendőre. Mindezek érdekében fontos szerepet szánnak vállalásukban a gépi munka elterjesztésének, a gépi segédeszközök lehető legjobb kihasználásának. Az adott szó teljesítését igen sokrétű műszaki fejlesztési program segíti, amelynek megvalósításához már hozzá is kezdtek. A Pécsbányán született jó eredmények nyomán valamennyi Szemnél létrehozzák a gyorsvágathajtó brigádokat. Szabolcs és az északi bányaüzemek vezetnek A pécsi tröszt elhagyta a 104 százalékot Megteremtik a 4—5 géppel egyszerre történő > fúrást, amivel jelentősen csökkenthető a fúrási idő és gyorsítható az előrehaladási sebesség. Robbantási munkák 90 százalékában alkalmazzák a kitűnően bevált mikrokésdeltetésű gyutacsokat. A rakodógépek célszerű üzemeltetésével több mint 100 000 tonna meddő és szén kézi felrakásától , kímélik meg a bányászokat. .. • >! A múlt évben sikerült kialakítani az acéltámok alkalmazására irányuló megfelelő technológiát. Ilymódon a tavalyinak több mint kétszeresére növelik, a korszerűen biztosított vágatok hosszát, ami kb. 10 000 köbméter bányafa megtakarítását eredményezi egy év aáatt. Megkezdik a szénfűrész üzemszerű alkalmazását Pécsbányán az egész bányában nagy-csillés szállításra térnek át, ami 15 százalékkal növeli meg az akna szállítási kapacitását. A pécsi bányákban is mind nagyobb teret hódít a diese- lesítés. Ugyanis egy tonna szón kilométerenkénti szállítása háromszor kevesebbe kerül. mbit a sűrített levegős mozdonyszállítássai. A feladatok között szerepel külszínen és a bányában is a félau tematika és a távirányítás alkalmazása. Széchenyí-akna nyolcadik szintjén például az idén automatikus szivattyútelep épül ki a bányavíz elvezetésére. Fentieken kívül igen sok munka- és egészségvédelmi jellegű intézkedés történik. , ú- ■ : • ■ , * Az év folyamán 9 miití* köbméter metángáz elszívó,- tusával járulnak a bánya*: munkahelyek biztonságosabbá tételéhez. Üj eljárással kísérleteznek a tűzveszély elhárításéban. Javítják a szellőztetést. Vasason és Pécsbányán hűtőgépekkel' csökkentik a meleg- munkahelyek levegőjének hőmérsékie-’ tét A porártalom elleni védekezés céljából közel kilencezer méterrel bővítik a föld alatti vízvezetékhalózatot. A műszaki intézkedések, valamint a dolgozók verseny- • kedve egyes területeken a vártnál máris jobb eredményeket hozott: január eleje óta 7850 tonna 6zenet adtak a pécsi bányászok esedékes tervükön feliU. Közel négyezer tonnával többet, mint Ígéretük szerint eddig kellett volna, amiért a legtöbb elismerés a pécsbányai dolgozókat illeti meg. I Hosszú hónapok óta először fordul elő. hogy a pécsbányai bányászokat megelőzték. Nem sokkal, és úgy. hegy a pécs- bányaiak a 103 százalékot ma is tartják. A még jobbak után kerültek a második helyre, a szabolcsi kerület ugyanis 104,4 százalékot ért el; Vasas 190,5 százaléknál jár. a tröszt pedig 104,1 százaléknál tart. Ez 3625 tonna széntöbbletet jelent az esedékes havi tervhez viszonyítva. Az idei felemelt terv óta talán még egyszer sem állt olyan jól a pécsi tröszt, mint ma. Komlón valamivel szerényeb bek az eredmények. A tröszt 101.7 százalékot ért el (közel kétezer tonna plusz), és minden üzem túlteljesíti a tervét. Egyedül Kossuth-bánya kivétel. mégsem lenne igazságos a bírálat, inkább dicséretet érdemelnék. mert a hó eleji és kö- „n»Ü*égről’i«mek felfelé. Hogy mennyire így van, napi eredményei is bizonyítják: 23-án 102,4, 24-én pedig 104,1 százalékot értek el. A komlói tröszt részeredményei: Nagymányok 104,6, Máza 104,4, Anna-akna 103,2, lll-as akna 102,9. Béta-akna 101,3, Szászvár pedig 100,6 százalék.- — -Tizenötezer ismeretterjesztő előadás a tsz-ekben A Tudományi® , Ismeretterjesztő Társulat budapesti agrártudományi szakosztálya szombaton ülést tartott. Elmondották. hogy a TIT rendezésében tavaly négyezerkétszáz mezőgazdasági tárgyú előadás hangzott el. csaknem kétszer ------------Ú j irodalmi folyóirat Március első felében jelenik meg az Uj írás című irodalmi és kritikai folyóirat első száma. A lap változatos novellaanyaga Galambos Lajos, Nagy Sándor, Gerelyes Endre, Ssa- konyi Károly, Csurka István, prózáit tartalmazza. Az első számban Rákos Sándor, Garat Gábor, Benjamin László, Fodor. András, Szécsi Margit, ! Ténagy Sándor; Győré Imre és Csanádi János írtak költeményeket. A gazdag szemle és tanulmányanyagból kiemelkedik Né meth László tanulmánya. Illés Endre kazincbarcikai városképe. A havonta megjelenő folyóirat felelős szerkesztője Illés Lajos, több. mint 1958-ban. s • hasonlóképpen növekedett — majdnem kétszázezerre, *— a hall-' gatók száma is. Az előadásoknak nyolcvan—kilencven százalékát falvakban, főleg termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban rendezték A mezőgazdasági ismeretterjesztésnek több új, hasznos formája bontakozott ki. így például az előadással egybekötött nagyüzemi bemutatók; Vagy a több hónapon át tartó termelőszövetkezeti akadémiák A TIT szakosztályai 1960-bán tizenötezer társadalom- és természettudományi. valamint egyéb ismeretterjesztő előadást tartottak a termelőszövetkezetekben és termelőszövetkezeti községekbe». A Kokszaim „tetejen” a kokszoló kamrák mellett, 50—60 fokos melegben orrfacsaró gázfelhőbe burkolózva dolgoznak a kamrások. Munkájukkal többi munkatársukkal egvütt naponta 200 tonna kokszot és 60 ezer köbméter gázt adnak a porcelángyárnak és a fogyasztóknak. Képen: if j. Gál János az egyenletes kigázosí tás biztosításáért hosszú vasrúddal áttöri a plasztikus szénréteget. '^w/wyvYwvvyvwvywwwvwwwwv 3 millió farín! termelési költségcsökkentés, {26000 tonna terven felüli szén a pfcsi bányászok 1901. évi versenyválialásában
