Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-25 / 48. szám
1961. FEBRUÁR 25. NAPLÖ 3 Munkában a szocialista címért küzdő brigádok szocialista brigádunk van már és egyre szaporodik azoknak a brigádoknak a száma, amelyek bekapcsolódnak a munkaversenybe és célul tűzik ki a ^szocialista” cím elnyerését. A szocialista brigádok céljai azonosak az üzemek, vállalatok elé tűzött célokkal: teljesíteni a tervet, növelni a termelékenységet, olcsóbbá tenni a termelést, s mindezt új légkörben, egymást barátian segítve, tanítva. Mit csinálnak a pécsi üzemek szocialista és szocialista címért küzdő brigádjai, mit vár tőlük az üzem? Ezt kérdeztük meg a Baranya megyei Villanyszerelő Vállalat, a Pannónia Sörgyár, a DÉDÁSZ Pécsi Üzletigazgatóság és a Pécsi Kesztyűgyár vezetőitől. MÁSODSZOR NYERTEK VÁNDORZÁSZLÓT A SZIGETVÁRI VILLANYSZERELŐ RÉSZLEG DOLGOZÓI A Baranya megyei Villanyszerelő Vállalatnál hosszú idő óta tolják nemes vetélkedés a szigetvári villanyszerelő és a pécsi lakatosrészleg dolgozói között. Legutóbb — most már másodszor —- a szigetváriak nyerték el majdnem száz pont előnnyel a vállalati vándorzászlót és az ezzel járó pénzjutalmat. Méltán meg is érdemelték, hiszen az elmúlt fél évben 10,4 százalékkal csökkentették önköltségüket, termelékenységük 15,6 százalékkal nőtt, termelési értékük pedig 14,6 százalékkal volt, magasabb a tervezettnél. Régi vágyuk a szigetváriaknak. hogy vállalatuknál helyet kapjon a szocialista brigádmozgalom, s ennek legutóbbi termelési értekezletükön — amikor megbeszélték legközvetlenebb feladataikat — hangot is adtak. Tudják ugyan, hogy a vállalatnál, éppen a munkahelyek szétszórtsága miatt nehéz egy-egy brigádot tartósan összefogni, mégis kérték: segítsen ebben a vállalat vezetősége. A kérés elől természetesen nem zárkóznak el, s éppen most vizsgálják: melyek azok a részlegek. amelyeknél állandó brigádokat hozhatnának létre. A szigetvári villanyszerelő részlég dolgozói máris kihívták versenjre a vállalat va- lamennjá dolgozóját, s vállalták, hogy az I. és II. negyedévi munkákat kivétel nélkül határidő előtt fogják teljesíteni. így készül el a kiszabott idő előtt a tékesi termelőszövetkezet, a sárrét—lukafai erdőgazdasági üzemegység, valamint a Pécs környéki kutak villamosítása. Ezek közül különösen a kutak villamosítása jelentős, hisz ettől függ Pécs vízellátásának zavartalansága. OJABB MUNKAFELAJÁN- LÁSOK A PANNÓNIA SÖRGYÁRBAN Evek óta eredményes munkaverseny főijük a Pécsi Sörgyárban. mélynek eredményeként egyre több sört termelnek a dolgozók. Az idei terv az eddigiekhez képest igen feszített. Először arra gondoltak, talán .teljesíteni sem tudják. Azután számítások következtek és kiderült, hogy a terven felül is termelhetnek még valamennyi sört. Most pedig felülvizsgálták ez évi versenjdlelaj áldásaikat a szocialista brigádok tagjai, s erőiket lemérve újabb vállalásokat tettek. Ebben a főzőháziak mutattak példát, akik újabb ötszáz hektóliter sör főzését vállalták, majd követték őket az erjesztő, az ászokpince, a hordófejtő és a palackfejtő dolgozói, akik ígéretet tettek arra, hogy a terven felül termelt sört feldolgozzák. Az újabb felajánlással az eddigi 246 197 forintról 366 000 forintra emelkedett a sörgyári vállalások értéke. A SZOCIALISTA BRIGÁDOK SEGÍTSÉGÉRE VAN SZÜKSÉG A KESZTYŰGYÁRBAN Az építkezések miatt nehéz körülmények között dolgoztak januárban és február eddigi szakaszában is a kesztyűgyáriak. Különösen a szabászok álltak nehéz feladat előtt, a gyárban szétszórtan dolgoztak, sőt sokan a bőrgyári tanműhelybe szorultak közülük. A szétszórtság zavarta a tervteljesítést is, olyannjára, hogy több mint tízezer párral kevesebb kesztyűt szállítottak exportra, mint amennyi tervükben szerepelt. A kesztyűgyár vezetői a közeli napokban hívják össze a szocialista brigádok tagjait, hogy megbeszéljék velük a lemaradás pótlásával kapcsolatos tennivalókat. Elsősorban az ő segítségüket várják abban, hogy az exportlemaradást a terv teljesítése mellett még az első negyedév végéig pótolják. ŰJABB BRIGÁD ALAKULT A DÉDÁSZ PÉCSI ÜZLETIGAZGATÓSÁGÁNÁL Négy olyan brigádja van a pécsi üzletigazgatóságnak, amely az elmúlt esztendőben mindenben teljesítette a szocialista brigád cím elnyerésének feltételeit. Ezek a lakatosműhely, a gépszámlázás, a pénzbeszedő-leolvasó, valamint a mérőhitelesítő állomás brigádja. Ezeken kívül a gépkocsivezetők Bánki Donátról elnevezett brigádja, valamint a transzformátor javító műhely brigádja decemberben és januárban már megközelítette a kitűzött szintet A minap az egyik kapcsoló- állomás eléktrikusai adtak hírt brigádalakulásról. Ök is bekapcsolódtak a szocialista brigádmozgalomba, s elhatározták. hogy feszített tervüket túlteljesítve szolgálják a fogyasztók érdekeit. A központi raktár dolgozói szintén kidolgozták vállalásai'cat. A munkabrigádok tagjai elhatározták, hogy bővítik politikai ismereteiket. Javaslatukra előadássorozatot indítottak az üzletigazgatóságon, amelyből megismerkedhetnek a társadalom fejlődésével az ősközösség kialakulásától napjainkig. Négy új 31-es típusú Ikarusz autóbuszt és három pótkocsit kapott az első negyedévi „keretből” a pécsi 2G. sz. Autóközlekedési Vállalat. Az első új autóbusz pénteken érkezett a városba, egy pótkocsi kíséretében. A negyven személyes autóbuszt különjárat céljaira tartják fenn, többek között ezzel bonyolítják majd le a pécsi diákok nyári orsZáeiáró túráit A pótkocsit a pécs—harkányi von-Ion fogják használni. A később érkező két pótkocsival együtt a fürdőzők kényelmes utazását szolgálja majd MÄK AZ B]LS<Ö> ÉVBEN A télen lett termelőszövetkezeti község Szászvár, amely most egyszerre viseli a bá- i nyász község és a termelőszövetkezeti község nevet. A szász vári Üi Barázda Termelőszövetkezetnek 258 tagja van, akik 1349 hold földön gaz- dá'kodnak. Első pillantásra sok a tag, de később kiderült, hogy a tagok egy része idősebb. Ennek el lenére a szászvári tér melőszövetkezet vezetői úgy gondolták: a mezőgazdasági termelés mellett kiegészítő üzemágakat is beállíthatnak. Az első ilyen kiegészítő üzemág: a fuvarozás. A községben igen sok a fuvarozási lehetőség. Eddig is voltak ma- gánfuvarosok. Most a termelőszö vetkezet fuvaroz majd, méghozzá tíz pác lóval: Negyven pár lovuk van és ebből tíz pár fuvarba jár majd. Azt mondják: egy-egy pár lóval átlagosan, naponta meg tudnak ke resni kétszáz forintot. Lesz homok- és kőbányájuk is. Elsősorban a heljá lakosságot látják el kővel, homokkal. — Szászváron is igen sok új ház épül — de adnak követ, homokot a kör nvcző termelőszövetkezeteknek is. Később aztán, ha meglátják, hí gy futja erejükből megnyitanak egv mészüzemet is. Ezzel ás növelhetik a jövedelmüket, de segíthetnek a környező termelőszövetkezetek építéseiben is. A termelőszövetkezet még egyelőre a tanácsházban székel Nincs irodájuk, de azért a munkák mennek, TTamninrhat pán lovuk dolgozik a mezen. Szántanak. Már do’poznak a gépállomás! traktorok is — így időre el tudnak készülni a tavaszi munkákkal. 110 hold tavaszi árpát. 35 hold napraforgót. 85 nőid zabot, 250 hold kukoricát. ötvén hold burgonyát. öt hold mákot, 15 bold takarmányborsót. 20 hold cukor- és 20 hold takarmányrépát kell elvetniük többek között a tavaszom. Tavaszra összevonják az állatokat is. Ha beáll az esős idő, nem lehet szántani, Ekkor megkezdi•c az építőanyag szállítását. Alakuláskor a tagok úgy határoztak. hogy kétszáz forintot fizetnek be holdanként a közösbe Ebből a pénzből most egy ötvenkét férőhelyes istállót építenek ti tetemeknek. A, Áfe lyi kisipari szövetkezei vállalta az istállóépítést, mert nekik nincsenek szakembereik. Tizenkét növendékük és ötvenkét tehenük van, de még kint a tagoknál. A növendékeknek ;nár vám férőhelyük, de remélik, hogy miié szükség lesz a szarvas marha istállóra, addigra az is elkészül. Alig két hónapos még a szászvári termelőszövetkezet, dg az eddigi munkájuk arra enged követkéz tetni. hogy meglesz az. amit Hetesi János a termelőszövetkezet elnöke így fogalmazót meg: „Már az első évben többet akarunk adni a tagoknak is, az államnak is, mint amennyit kaptunk, illetve adtunk egyéni korunkban^ Több gondot a majorok kijelölésére A NEB megvizsgálta a majortelepítések problémáit a megyében Még a múlt évben vizsgála- tott folytatott a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság annak megállapítására: vajon jó helyen jelölték-e ki a termelőszövetkezeti majorokat. A vizsgálatban hét ember vett részt negyvenkilenc napig. A népi ellenőrök között volt közgazdász, mezőgazdasági mérnök, állatorvos, kultúrmérnök, építészmérnök és villamosmérnök is. Olyan szakemberek, akik szakmailag kiválóan el tudják dönteni ezt a kérdést. Mit tapasztaltak a népi ellenőrök negjrvenküenc nap alatt abban a huszonkét termelőszövetkezetben. amelyben vizsgálódásaikat folytatták? Az első megállapítás az volt, hogy bár a rendeletek előírják, a megvizsgált huszonkét termelőszövetkezetben sehol sem találkoztak fejlesztési bizottsággal. Ugyancsak nincs ezeknek a íermelőszövetikezeteknek távlati fejlesztési tervük sem. Hét termelőszövetkezet a kijelöléssel nem értett egyet a vizsgált huszonkettő közül. Ez pedig any- nját jelent, hogy a megvizsgált termelőszövetkezetek 33 százaléka nem értett egyet a kijelöléssel. Négy majorhely telepítése a talaj és talajvíz veszély miatt kifogásolható. Három termelőszövetkezetnél nem megfelelő a védősáv, három esetben a szélvédettség kifogásolható. Tizenegy vizsgált egységnél a vízellátást nem oldották meg megnyugtatóan, két esetben a villamosítás nehézségeit figyelmen kívül hagy ták, négy kijelölt és telepített major csatornázása problémáit nem oldották meg. E hibáknak több oka van. Az FM Mezőgazdasági Tervező Vállalat és . a TSZBI bár tíz—tizenöt éves fejlesztési elgondolásokra építették major- terveiket mégis megállapítható. hogy mezőgazdasági mikro- tájakra vonatkozó javaslatukkal az esetek többségében összhangba hozni nem tudták. A gyors uiempen íeioiyuuon helyki jelölési eljárásokon több szerv nem vett részt és így csak utólag adott véleményt Ezek között volt főképp a VÁTERV, több esetben a tűzrendészet, a KPM és a DÉDÁSZ. Meglepő volt a termelőszövetkezetek tájékozatlansága és magárahagyatottsága. Ennek tulajdonítható, hogy távlati ismeretek hiányában több helyen ellenezték a kijelölt területet, de előfordult olyan eset is. hogy helyi ismeretek tudatában helyesen harcoltak az igazukért a termelőszövetkezetek. mint például a hássá- gyi Kossuth Termelőszövetkezet. A helykijelöléssel több esetben más szerv sem értett egyet. Bolyban például a községi tanács a belterület határait önkényesen módosította volna meglévő majorépületek megmentésére, de ugyanakkor építési engedély* alapján ezen épületektől mintegy száz méterre lakóházak épültek. A szederkényi Karasica Gyöngye állami hitelből, engedély nélkül építi széljárásban, védő- távolság betartása nélkül sertéstelepét. A legnagyobb hiba az volt, hogy sehol sem működtek a fejlesztési bizottságok. így az említett termelőszövetkezetnek távlati fejlesztési tervük sincs. Többek között ennek tudható be az is. hogy több heljrütt a majarhely-kijélölések is helytelenül történtek meg. Néhány példát erre. A dencsházi Március 15 Termelőszövetkezetben múlt év március 7-én jelölte ki a gyorskijelölő bizottság a major helyét a községtől nyugatra, a szentegáti úttól délre. Nem helyes, mert a majort szorosan a község és az állami gazdaság közé ékelték. A község szántó- területe nyolcszáz hold. amely magában véve egy főmajomák a hasznosítását sem tudja kielégíteni. Helyesebb lett volna ezt a majort Dencsháza és Országúért! teles erővel megindult a gépi baromfikeltetés Mint a Földművelésügyi Minisztérium kisállattenyésztési osztályán közölték, a karcagi, a székesfehérvári, továbbá a pécsi és a budapesti keltető- áHLomásokon az idén folyamatosan egész télen át keltettek, ezenkívül több állomás már januárban megkezdte a tojások berakását. A tanácsi kezelésű :eltetőálűomásokoín január végéig kétmillió-kétszázezer tojást raktak a gépekbe, ami a megelőző év hasonló időszakához képest több mint kétszeres emelkedést jelent. A legkorábban berakott tojások többsége kikéül, s a csibéket már el is szállították a termelőszövetkezeteknek. Valószínű tehát, hogy az idén minden eddiginél korábban és nagyobb mennyiségben hoznak piacra primőrcsirkéket. Február közepén az ország valamennyi keltetőállomása teljes erővel hozzálátott a keltetéshez. A tanácsi keltetőállomások a tavalyi 38 millióról 41,5 millióra emelték fel a keütetési előirányzatukat de még így sem tudnak kielégíteni minden igényt. Ugyancsak nagy a kereslet a víziszárnyasok és más baromfiak iránt. A keltetőállomások már mindenütt szervezik a kacsai- a liba- a pulyka- és a gyöngy- tyúk-tojások felvásárlását, s hamarosan megkezdik a gépi keltetésüket ist 4 Mecseken nyílik a kankalin, a barka Érkeznek a vándormadarak — Télies időt jelez a meteorológia — Mit csinál Jégtörő Mátyás í Ebben az évben a sokévi átlagtól eltérően már januárban is lényegesen enyhébb volt az idő sőt a február még több meleget és napfényt hozott. Az elmúlt héten a nappali hőmérséklet sok helyen már 10—12 fokig emelkedett, sőt Baranya déli részén — így Siklós és Mohács vidékén már 13 fokot is mértek, ami 12,9 fokkal volt magasabb mint a harmincéves februári középhőmérséklet. Az évszakhoz képest szokatlan enyhe időben az elmúlt naplókban kinyílott a hóvirág a kankalin, sőt a Mecsek egye» ’-észéin valóságos barkaerdő fogadta már a turistákat, de tavaszt jelez a vándormadaraik érkezése és fészekrakása is — » meéeoroiógusokkaá ellentétben. A bíbicek, mezei pacsirták dala köszöntötte a villánjá és mohácsi határban vető parasztokat. Mindezen kedvező előjelek és feltételek ellenére a meteorológusok állítják, hogy a következő héten visszatér a tél. Van némi alapja ugyanis a február 24-i Mátyás-nappal kapcsolatos hagyományoknak, amely szerint a Jégtörő Mátyás, ha nem talál jeget — hát csinál. Valószínűnek tartják hogy az idén is, ha nem ezen a napion, de az elkövetkezendő héten ismét fordulat áll be az időjárásban. Tartós télre már nincs kilátás, a visszatérte már olyar .tiszavirág éltű” lehet. Ezt bizonyítja a mecseki fekete rigóik. füttye is.a Katádfa között kijelölni. Itt Köze, van az út. amelyet Későbbi időpiontban feltétlenül szilárd burkolattal látnak majd 31. Egyébként az eredetileg kijelölt terület mélyfekvésű is* negyven centis feitöltése igen Költséges lenne. Ez a példa világosan mutatja mennyire nem volt összhangban egyes esetekben a különböző szakemberek véleménye. Jellemző erre a major energiával való ellátása. A majort a községi hálózatra nem kapcsolhatják rá, mert másfél kilométer hosszú primer csatlakozó vezetéket kell kiépíteni és a község keleti végén húzódó primer hálózatra kell csatlakoztatni. Külön transzformátor állomást is kellene létesíteni. Ha a majort a másik helyen jelölnék ki a csatlakozó vezeték lényegesen megrövidülne és mintegy 100 ezer forint megtakarítást érhetnének el a vezeték építésénél. Hiba mutatkozott itt egyes épületek telepítésénél is; A tervező ugyanis távlati terv hiányában a sertéstenyésztés épületeit közel vitte a növen- dékmarha-istállóhoz, amely a major fejlesztése során akadályt jelenthet A tapasztalatok azt mutatták, hogy az újonnan kijelölt majorhelyek csaknem minden esetben távol esnek az úttól. Ha a termelőszövetkezet jó közlekedési viszonyokat akar teremteni, akkor szilárd utat kell építtetnie. Erre előreláthatólag hosszú idő múlva kerül sor, hiszen még egész sor olyan község van. a megyében, ahová nincs bekötőút. Világos, hogy a második ötéves tervben először ezeket a községeket látjuk el bekötőutakkal. Ezért és a költségek leszorítása érdekében helyes a majorhelyeket a köves utakhoz közel kijelölni. A felsőszentmártomi Zrínyi Termelőszövetkezet mellékmajorját a község délnjrugati oldalán elterülő legelőnél jelölték ki. Ez a terület a köves- úttól 1,5 kilométerre van. Ez nem csupán elhelyezési, de megközelíthetőségi szempiont- ból is rossz helyen van. Százötven napws sáros útviszonjrt figyelembe véve csupán a szállítás ötezer forinttal többe kerül a termelőszövetkezetnek, mint abban az esetben, ha jó úton szállíthatna. Itt negyven fejőstehenet helyeztek el. Háromezer literrel számolva ezek a tehenek évente 120 000 liter tejet adnak. Csupán a szállítási többletköltség azt jelenti* hogy 0,04 forinttal többe kerül minden liter tej. Ez pedig nem kis dőlt«. Igen fontos lett volna figyelembe vermi a majorkijelöléseknél a vízellátás problémáját is. A félsőmindszemti Ady Termelőszövetkezetből a vízellátást piéldául nem oldották meg. A jelenlegi ásott kútból nem tudják biztosítani az állatok ivóvíz szükségletét. Ez arra kényszeríti a termelőszövetkezet vezetőit, hogy más. költségesebb módon oldják meg ezt a kérdést. Ha ez a termelő- szövetkezet kellően el akarja látni állatállományát vízzel, akkor eey fogattal kénytelen vizet szállítani. Ha száz forinttal számoljuk a napi fogatköltséget, akkor is súlyos ezrekbe kerül ez a termelőszövetkezetnek* Nem kevesebb, mint 36 500 forintjába. Ha az állami gazdaságok eredményeit nézzük, ahol egv kiló hús önköltségi ára 11,76 forint, akkor ez a vízhordás itt azt jelenti, hogy jóval drágábban, tehát 12,65 forintért állíthatnak élő egy kiló hízót. A példák, a tények figyelmeztetnek. Az előbbi piéldák és a dunaszekcsői termelőszövetkezet piéldája, hol 3,5 kilométerre a kövesúttól jelölték ki a majort arra figyelmeztetnék, hogy több gondot kell fordítani a majorhely kijelölésére* . i Szálai Jan un
