Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-24 / 47. szám
1961. FEBRüAR 24. NAPLÓ 3 Beköszöntött a tavasz., közeleg a nyár... Látogatás as Állami Áruház mintaüzemében A% egyéni versenyformákat is támogatni kell! Az Építők Szakszervezete megyei választmányának ülése dik a mintaüzemben, szakad atomul szabja a nyári szatén- karton-ruhákait, de fiókjában már ott lapulnak egy szép, háromrészes kompié terved, melyhez sikerült egészen különleges zefir-anyagofc kapniuk Budapesten, • kis üzemben a divat központi téma. Nem vitás, hogy éppen sajátos munkájukkal együttjáró fontos kérdés itt a divat, de a mintaüzem dolgozói csakúgy élik munkáséletüket, mint akármelyik más gyáréá. Őket is foglalkoztatják a 'termelés kérdésiéi, s egészen közelről vannak érintve a teljesítmények rendezésével. — Az csak természetes — mondták a szocialista brigád címért küzdő „nyolcak", szokásos heti megbeszélésükön — hogy nálunk is rendezik a teljesítményeket. Hiszen mi is kaptunk olyan új gépet, (a nyakaiét) amely 5—6 százalékkal növeli az egész üzem átlagteljesítményét, de a mi teljesítményalapunk szinte érintetlen maradt Idén figyelembe kell miár venni az új gép segítségét is, és ennek alapján megállapítani az átlagot. s: Ezen azután nincs is vita: valahogy mindenki természetesnek tartja, hogy az új gépet nem lehet számításon kívül hagyni, ha a teljesítmények megállapításáról lesz szó. A szocialista brigád címért dolgozó asszonyok így is vállalják: meglesz hathónapi átlagban a 163 százalék, s nem is akárhogyan. H. M. Ha ismerjük már a „Pécsi ÄUami Áruház“ megjelöléssel forgalornbakerülő kabátokat, kosztümöket, ruhákat, ismerkedjünk meg készítőikkel, az áruház Anna utcában lévő mintaüzemének dolgozóival. Szabó János, az üzemvezető, nem kis büszkeséggel újságolja, hogy január óta szocialista címért küzdő brigádjuk is van, mélynek Pusztai Lajosné a vezetője, s Fekete Gézáné, Horváth Jánosné, Kántar Gyulámé, Kerényi Istvánná, Mátyás Józsefeié, Igauloviits Lenke és Törzsök Jánosné a tagjak A nevezetes brigád ott ténykedik az egyetlen műhelyben, együtt a meós-saü, a vasalókkal, a kézi- varrókkal, a vascsszüop-tartotta üvegtető alatt, melynek fényét a berregő gépek fölé szerelt neoncsövek egészítik ki. — Nagy elhatározásaink vannak — újságolja Pusztai Lajosné, aki annyira szerény, hogy nem is akar a fényképezőgép élé állni. — Ügy állapodtunk meg mi nyolcán, hogy minden hónapban legalább 103 százalékra teljesítjük a tervet, s hogy csak kiváló minőségű ruhadarabokat adunk ki a kezünkből; A műhelyben lévő állványokon, és a kis raktárban ott sorakoznak a brigád termékei; Pusztai Lajosné a nyárra való „extra“-méretfi ruhákon az utolsó simításokat végzi Az Építő-. Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének megyei választmánya csütörtökön délelőtt ülés: tartott. A választmányi ülésen részt vett Somoskői Gábor elv- társ az Építők Szakszervezetének főtitkára és Bogár József elvtárs, az SZMT vezetőtitkára. A választmányi ülésen Krisztics Márk az építők szak- szervezete megyebizottságának titkára tartott beszámolót, az 1960-as év eredményeit értékelte és az ez évi feladatokat határozta meg. A beszámoló vázolta, hogy milyen eredményeket értek el az építőmunkások az elmúlt esztendőben. Kitűnt, hogy a megye építőipara az 1960as évi tervét 106,4 százalékra, termelékenységi tervét 107,4 százalékra teljesítette. Szód eredményeket értek el a Baranya megyei Építőipari Vállalat dolgozói, akik 517 lakás helyett 535-öt adtak át, ezenkívül teljesítették termelőszövetkezeti építkezéseiket, iskola és egyéb létesítmények építkezéseit. A Komlói Építőd ipari Vállalat is több (huszonkilenccel) lakást adott át a tervezettnél. Az anyagipari dolgozók és a szerelőipari dolgozók is túlteljesítették az elmúlt évben tervüket. Több cement, mész, kő, jobb szerelvény került az építők kezébe. A megyebizottság beszámolója elmondta, "hogy munkájuk tartalmát az MSZMP VII. kongresszusának, az építők szakszervezetének XXVII. kongresszusa és a tavaly tartott választmányi ülés határozatai szabták meg. A következőkben is legfőbb feladatuknak azt tartják, hogy a munka termelékenysége minél gyorsabb ütemben emelkedjen. A szakszervezet választmányi ülése felhívta a választmányi tagok figyelmét, hogy hassanak oda. hogy a termelés növekedésében a munka termelékenysége játssza a fő szerepet. S aztán a választmányi ülésen a megyebizottság beszámolója vázolta, hogy milyen hibáit, hiányosságok vannak az egyes vállalatoknál. E hónapban 14 vállalatnál vizsgálták meg az intézkedési tervek végrehajtását s kitűnt, hogy a veszteségidő általában 14 százalékos. Ha ezt meg tudnák szüntetni akkor 14 százalékkal növekedne a termelés, ami egy vállalatnál. például a Baranya megyei Építőipari Vállalatnál 65 millió forint értékű termelést jelentene. Ami lényegében nemcsak több termelést, hanem előbb átadott lakások, a dolgozóknál több bér, magasabb szociális juttatások keretében is jelentkeznek. A beszámoló felhívta a szakszervezet vezetőinek figyelmét. hogy fordítsanak nagyobb gondot a termelés szervezésére és a munkaidőt lazaság nélkürte! jes egészében használják ki. Fontos ez azért is, mert a következő 15 év alatt elkészítendő lakásokból ez évben 46 158 lakást kell átadni, S ebből a mennyiségből a Baranya megyei építőipar .dolgozóinak is ki kell venni a részüket. A választmányi ülésen elmondta a beszámoló, hogy a következő években is a tervek teljesítéséhez az egyik légion-; tosabb segítőeszköz a szocialista munkaverseny. Az építők szakszervezetéhez tartozó vállalatoknál a megyében 686 brigád 7436 fő vei vesz részt a munkaversenyben, ebből 129 brigád 1280 dolgozóval harcol a szocialista brigád cím elnyeréséért. Az elmúlt évben 43 brigád 497 tagja lett tulajdonosa a megtisztelő szocialista brigád címnek. Azt a’ feladatot jelölte meg a választmányi ülés, hogy többet kell törődni és foglalkozni azokkal a brigádokkal, akik ugyan nem küzdenek a szocialista brigád címért, de részt vesznek a munkaversenyben. Támogatni kell az egyéni verseny formáit is. Jól dolgoztak az építőipari munkások s azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a tavalyi esztendőben 778-an kaptak kiváló dolgozó oklevelet és 343-an kiváló dolgozó jelvényt. Az építők szakszervezete nagyobb gondot fordított az elmúlt évben az újítási mozgalomra. Tapasztalatcseréket, kiállításokat. újítási hónapot szerveztek és többet foglalkoztak a beadott újítások sorsával és az újítókkal Az elmúlt évben az építőipari dolgozók 932 újítást adtak be, ezért 345 900 forintot fizettek ki az újítóknak, a bevezetett újítások eredményeképpen több mint 6 millió forintot takarítottak meg a vállalatok. Foglalkozott azzal is a választmányi ülés. hogy a második ötéves terv időszakában gyorsabban kell előrehaladni az építőiparban az ipari módszerek. előregyártott szerkezetek összeszerelése útján való építkezés alkalmazásában. E téren máris nagy előrehaladás van Baranya megyében, mert pár évvel ezelőtt még csak egy-egy családi ház hirdette az építők újhoz való viszonyát és jelenleg már Uj-Mecsekalján egy háromemeletes épület áll, amelynek helyszíni összeszerelése mindössze 21 napot vett igénybe. El fogják érni a hagyományos módszerekhez viszonyítva. amikor az új házgyár elkészül, hogy 50 százalékkal kevesebb idő alatt. 15 százalékkal olcsóbban tudják felépíteni az új városrészeket. A választmányi ülés részletesen foglalkozott a dolgozók munkakörülményeivel, egészségügyi, munkavédelmi, kulturális. nevelési problémáival, majd a legfontosabb feladatokat összegezte, amelyeket körülbelül így foglaltak összes az ez évi tervek teljesítésénél a termelés emelkedésének kétharmad részét a termelékenység emeléséből kell biztosítani. Tovább kell fejleszteni a szocialista munkaverseny mozgalmakat, érdekeltebbé kell tenni a dolgozókat az újítási mozgalom fejlődésében. ennek érdekében minden területen ki keli adni az újítási feladatterveket, kiállításokat* tapasztalatcseréket kell szervezni és gondosan elő kell készíteni az áprilisban megrendezendő újítási hónapot. Meg kell szervezni az egészségügyi és munkavédelmi hónapot májusban, — határozták meg a feladatok között és tovább kell emelni a gondoskodást az emberekről. Jobban kell kielégíteni a családjuktól távol élő dolgozók szállás, étkezési és kulturális igényeit. kosztümök tavaszra,, világoskék, szürke^ meg drapp szövetből; •— Lenke, a brigád legszebb, és legügyesebb lánya, majd be is mutatja ezeket! — kiáltják egyik sarokból munkájukból felnézve a férfiak, akik brigádon kívüliek ugyan, de mint Paulovits Lenke fényképe bizonyítja, jó szeműek és ízlésük is „fejlett‘% Lenke tehát engedve a kérésnek;, feláll gépétől, s mire visszatér a kisraktárbőL, kék kosztümben lejt végig a műhelyen, abból a „szériából“, amit ezekben a napokban szállítanak az áruháziba. Az osz- tályvezetőnő-kölcsönözte kalap a fején, táska a karján, csak az teszi boldogtalanná, hogy Sportes drapp cipőjét nem tudta kicserélni erre a nevezetes alkalomra, amikor a maga- készítette konfeditáós kosztümben kapja lencsevégre egy fotóriporter Az áruház mintaüzemét negyedévenként háromezernél is több felöltő, kosztüm, pongyola, blúz, öltöny hagyja et, hogy gazdát leljen magának a konfekció-osztályon. Annakidején azzal a céllal hozták az üzemet létre, hogy a választékbővítést szolgálja, hogy kis szériákban „termeljen olyan ruhadarabokat, amelyek anyagukat, és fazonjukat tekintve kissé merészebbek a megszokott koorfek- ciós-áruknál. Most azonban már ott tartanak, hogy termékeiket szívesen látnák más vidéki városokban sőt még Budapesten is. A mintaüzem azok közé az „előrelátó“ üzemek közé tartozik, amelyek nyáron téláholrnit, télen meg nyárra való ruhákat állítanak élő. Kerényi Istvánná — Br- asike,, aki. négy éve szzbészík&r R papokban az állami gazdaságok igazgatóságán jártam. Az újítások után érdeklődtem. Az újítási előadó azt mondta: hozzájuk közvetlenül csak húsz újítás érkezett be a múlt évben. De ennél lényegesen több van. Ez a húsz az úgynevezett nagyobb, az ötezer forinton felül díjazott, ie ezenkívül még sok-sok kisebb jelentőségű újítást bíráltak el kint az állami gazdaságok. Lapozgattunk az újítási naplóban, amelyben ilyeneket találtunk. Puskás József, a Bo- gádmindszenti Állami Gazdaság építésze addig spekulált, mígnem kiokoskodta: ha a vas szerkezetet betonszerkezettel helyettesíti a kukoricagóré építésénél, akkor lényeges megtakarítást érhet el. Ezzel 7 módszerrel a gazdaságban felépítettek egy hatvan vago1 os górét, amelynél Puskás József újításának bevezetése í2 000 forint megtakarítást jelentett. Ez az újítás jól bevált i gazdaságnál. Ebben az évjen azonban már nem alkalmazhatják, mert az állami gazdaságokban olyan kukori- :atárolókat kell már az idén ipíteniök, amelyek kettős ren- lelletésüek, állandóan kihasz- lálhatók, nyáron például combájnszérűnek használhatók, ősszel pedig kukorica táblására. A termelőszövetkezetekben azonban még építetek górékat. Jó lenne felfigyelni erre az újításra a ter- nelőszövetkezetekben. Nem úrnának rosszul, ha alkalmaznák. Bock Imrének, a Sátorhelyi állami Gazdaság főmérnökélek nem tetszett a járvasilózó lép. Átalakította, A szakemberek jó véleményt adtak az újításról. Véleményükhöz még azt is hozzátették: „Bock Imre ezzel harmincezer forintos állagjavulást ért el egy-egy gépnél." Ez pedig azt jelenti, hogy ezzel a módosítással a gép harmincezer forinttal többet ér. Nem kis dolog. A Sátorhelyi Állami Gazdaságban komlót telepítettek. A komlóhoz oszlopok kellenek. Nagy József igazgató és Berger György építésvezető látott valahol az országban nagy mennyiségben elfekvő betonoszlopokat. Az az ötletük támadt: mi lenne, ha ilyen betonoszlopokat használnának a komló telepítésénél. És megszületett az újítás, amelynek körülbelül ezt a címet adták: „Elöréfeszített vasbeton oszlopok alkalmazása a komlótermesztésben.’’ Az újítás jól bevált. Az elgondolás helyességét mutatja az is, hogy egyrészt tartósabbak a vasbeton- oszlopok, mint amelyek fából készültek, másrészt lényegesen olcsóbbak is. Tények bizonyítják, hogy míg a régi módon történő telepítéskor egy-egy hold komló telepítése 25 430 forintba került, addig ezzel a módszerrel 23 557 forintért tudtak betelepíteni egy-egy holdat. Ezt a módszert átvették a Siklósi Állami Gazdaságban is, ahol kizárólag betonoszlopokat alkalmaztak. M0,"*r Pál a Bólyi Állami Gazdaság főmérnöke addig nézegette a régi típusú szárvágógépet, amíg ki nem spekulálta annak egy új változatát. Először csak papíron, aztán hamarosan megjelent vasból is a mezőn. A bólyi gazdaság három darabot le is gyártott belőle. A gyakorlati próbán jól vizsgázott és 27 holdat vág le naponta. Szép teljesítmény. Jó lenne, ha ez az újítás eljutna a gépállomásokra is és így segítené a termelőszövetkezetekben a kukoricaszár letakarítását. Jó lenne a megtakarítás miatt is. A bólyi gazdaságban ennek az újításnak a bevezetése egy év alatt 161 000 forint megtakarítást jelent a népgazdaságnak. És mennyi állami gazdaság, termelőszövetkezet, gépállomás van az országban? Sok. Sokszor ennyit lehetne megtakarítani... Tamás Károly, a Pécsi Állami Gazdaság műhelyvezetője bizonyára gyakran el-el- mélázott azon: milyen behe- mót erős gép ez az SZ SO-as. Többet is elbírna ez, mint amennyit dolgoztatnak vele. Ez aztán megértette benne a gondolatot: át kellene alakítani úgy, hogy egyszerre többféle munkát is lehessen vele végezni. Megkapta a megbízatást: alakítsa át a gépet. És Tamás Károly hozzálátott a munkához. Bizonyára sikerül elgondolását valóra váltani. És megint Bock Imre nevével találkozom. Tejpasztöri- záló gépet szerkesztett. Olyat, ami teljes biztonsággal megöli a baktériumokat. így aztán bátran adhatják a borjaknak a fölözött tejet. Fertőzés miatt nem pusztulnak el a borjak. A megtakarítást itt nem tudták kimutatni, de tény az, hogy azért, mert a tejtől betegséget kapott volna, nem pusztult el egyetlen borjú sem. Azt hiszem, ez a tény is jól bizonyítja: milyen nagy jelentőségű Bock Imre tej- pasztörizáló gépe. Még többen vannak a naplóban. Mindet nem lehet felsorolni. Ezek a példák is jól bizonyítják: falun is sok a leleményes ember. Az olyan leleményes ember, aki egy-egy újításával, elgondolásával százezreket takarít meg egy- egy állami gazdaságon belül a népgazdaságnak. A megye állami gazdaságaiban a múlt évben annyi újítás született, hogy az ezekből származó megtakarítás egy év alatt S32 200 forint. Nagy összeg ez, különösen, ha azt nézzük, hogy ezeket az újításokat csak néhány állami gazdaságban vezették be. Csak néhányban, pedig bevezethették volna nemcsak az állami gazdaságokban, de a termelőszövetkezetekben, a gépállomásokon is. Bevezethették volna, ha lenne egy szerv, egy olyan szerv, amely ezeket az újításokat nyilvántartja a megyében és megfelelő propagandával el is terjeszti azokat. Jó lenne létrehozni egy ilyen szervet. Megérné. Szalai János Pedagógiai Főiskola Pécs, Ifjúság útja 6. ASZTALOS-zakmunkást március 1-re felvesz. Jelentkezés rövid életrajzzal a Gazdasági Osztályon. 3149 Kerényi Istvánná a nyári ruhák zsebjeit szabja *“ Ä lelhető legdivatosabb jfi lesz ez a kis kompié, érdekes kockás szoknyával, kabátká- t; val, és fehér piké-blúzzal, sM alig kerül többe az egész két-x száz forintnál.; s k. Azt hihetnék, hogy ebben a j |( A műhely „szépe", és a szocia-x lista címert küzdő brigád leg-ÍJ jobb dolgozója, Paulovits Len-'Jl ke az üzem tavaszi kosz tűm jé-X «K» C
