Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-23 / 46. szám

ti*«] mitt An S3. NAPLÓ 5 Népművelési tanácsadó A névadó ünnepségről A kölcsönös bizalom jegyében A gyermekhéVadó-ünnepsé- gek száma különösen az el­múlt néhány hónapban ug­rásszerűen megemelkedett. Egyre többen szakítanak a „régivel" és helyette a tartal­mában, jellegében, formájá­ban új, az újszülött gyermek­hez és dolgozó szüleihez mél­tó ünnepi fogadtatást Választ­ják, ahol az emberi közösség boldogan köszönti az új em­berkét, a jövő reménységét. Ilyen névadó-ünnepségről kí­vánok most szólni, A pécs- värädi művészét! együttes két lúgjának kislányát köszön­tötte a nagy család. Az ünnepség előkészítését, az anyával és apával történt megbeszélés (látogatáskor) után kezdték meg. A községi tanáccsal közösen gondoskod­tak a terem megfelelő deko­rálásáról. Előkerült (a tanács által készített) két, Szépen kt- h intézett néVadó-terítő és a névadókönyv. Verset kaptak kézhez az úttörők, virágról és egyéb díszítéstől az együttes tagjai gondoskodtak. Nem fe­ledkeztek el fotósról sem. A dalokról az énekkar gondos- kodott. A meghívón közölt időpont­ra megjelentek a szülők a kis­babával, a nagyszülők és a névadó szülők kíséretében. Az úttörők sorfala között Rimsz- kij-Korzakov zenéjére vonul­tak az őket megillető 'helyre. Az utolsó taktus élhangzása után a tanácselnök (ähya- könyVveZető) emelkedett szó­lásra és a tanács óévében kö­szöntötte az új honpolgárt, a szülőket és a megjelenteket. (Ezt megelőzően már a bejövé­telt lezárva az úttörők szek- fűt tartva kezükben, félkör­alakban vették körül az anya­könyvvezető asztalát.) Az anyakönyvvezető asztala előtt foglaltak helyet a név­adószülők (a névi mama kar­ján a kisbabával) és a szülők. Az elhangzott tidvözlő- besZéd és a nyilatkozat („Mi­lyen nevet választottak a gyermeknek?”) után az anya­könyvező bejegyezte a név- adókönyvbe az új kis magyar állampolgár nevét, majd fel­hangzott az énekkar előadásá­ban Brahms Bölcsődala. Ezután a szülőkhöz és ä névadószülőkhöz szólt aZ anyakönyvvezetö és fogáda- lomtételre Szólította fel őket: „Mi mint szülők és névadó- szülők ünnepélyesén fogad­juk, hogy Klára nevű gyer­mekünket becsületes, a dolgo­zó néphez hű szocialista em* bérré nevetjük. Minden érőnké kél azon leszünk, hogy gyer­mekünk munkaszerető, érté“ kei állampolgárrá váljék”. Kérem, hogy fogadalmu­kat aláírásukkal hitelesítsék a névadó emléklápon i — hangzott el a kérés, közben Mozart Bölcsődalát énekelte az énekkar. Ezt -követte a kis Klárika felmutatása,1 akit tapssal köszöntöttek a megje­lentek, majd az ahyakönyv- vezető átadta a díszoklevelet a szülőknek. G. Szabó László: Egy újszülötthöz hévádásáh című versét vörösnyakkendős úttörő szavalta el ezután. Az ühnepség az együttes ré­széről köszöntő beszéddel foly­tatódott, majd egy kisdobos kislány kék nyakkendőt aján­dékozott az újszülöttnek. Végezetül az úttörők szele­tüket helyezték a pólyára, a vendégek pedig üdvözlő sza­vak kíséretében ajándéktár­gyakat adtak á(. Majd ismét felcsendültek Rimszkíj-Körza- köv akkordjai és ezzel befejez ződött az ünnepség. A most ismertetett névadó- ühnepség csak egy a sok jól megrendezett közül. Puszta másolása helytelen volna! Vi­gyázni kell arra, hogy az ün­nepségek he váljanak admi­nisztratív ténykedéssé. Az elő­készítés, a szervezés és ren­dezés munkáját különös gond­dal kell végezni. Egyedi jel­leget kell adni minden ün­nepségnek, messzemenően fi­gyelembe vévé a helyi adott­ságokat és szokásokat. Egy­szóval: legyen az ünnepség meleg, családias jellegű és hirdesse megváltozott életünk örömét! V. F. Pályázati felhívás 80 éves a szigetvári „Tináéi“ énekkar A szigetvár! „Tinódi” ének­kar február 26-án, vasárnap tartja zászlóavató ünnepségét és fennállásának nyolcvan éves jubileumát, a járási mű­velődési házban. Elnöki meg­nyitót Pintér János, az érnék- kar elnöke mond, s ezután ke­rül sor a zászlóavatásra. A jubileumi hangverseny számaiban Erkel: Nyitány a Hunyadi László c. operából, Ma nékünte ragyog már a nap­fény, Beethoven: Himnusz az éjhez, Halmos: Dal az édes­anyához, Neuwach: Régi da­locska, Zengjük a dalt, Haydn: Csalogány az erdőn, Giardini: Éljenek a víg nők. Kodály: Békédal, Erkel: Magyar tánc, a Bánk bánból Vár az ünnep, énekszámok szerepelnek. Vezé­nyelnek: Csongor Józsefi Szász Ernő. Tar Imre. Zongo­rán Szelényi Pál kísér. Közre­működik a szigetvári általá­nos iskola énekkara, a gimná­zium énekkara és a Mohács városi tanács Hangverseny­zenekara. A pályadíjakban az első ki­adás jóga bernié van. Mind­három pályázat jeligés. A mű­veket név nélkül (a nevet és címet lezárt borítékban) kell beküldeni a Népművelési In­tézethez, Budapest, í. Corvin tér 8. A meghosszabbított határ­idő: 1961. márCiüs 31. Ered­ményhirdetés április 30-ig. Igen sok értékelésben, ölekben látott már napvilágot a NEB-nek egy-egy olyan vizsgálata, amellyel nemcsak az ellenőrzés során észlelt hiányosságokra hívta fel a fi­gyelmet, hartem több esetben, éppen a kellő időbért történt ellenőrzéssel felőzték üteg a hi­bák, hiányosságok elburjánzását. Ezúttal a NEB egyik vidéki intézményéről, a komlói városi Népi Ellenőrző Bizottság munkájáról adunk számot. Hogyan látja el feladatát, ho­gyan illeszkedik bele a várős életébe, hogyan Vfeszi igénybe a lakosság segítségét a közva­gyon védelmében a visszaélések leleplezésé­ben. az állampolgári fegyelem megSZilárdítá- sában. Ha a komlói népi ellenőri hálózat munkáját az elmúlt két év tükrében csak adatszerűén mutatjuk be. abból is lemérhető az intézmény ellenőrző tevékenységének fejlődése. 1959-ben ü komlói NEÉ összesem 92 üggyel foglalkozott, amelyek során a sajáttervű vizsgálataival égy Hit 4.5 közérdekű bejelentést vizsgált felül eredményesen. I960-ban már 142 üggyel fog­lalkozott1 amelyen belül a magán, illétve köz­érdekű bejelentések szánva t3-rá emelkedett. Ezek a számok is igazolják, hogy a tervsze- rínt.i vi ^gálátokkal egyidőben a lakosság is mind nagyobb mértékben kapcsolódott be a NEB munkájába, amellyel tevékenyen elősegí­tették a társadalmi tulajdon védelmét. E köz­érdekű bejelentések kiterjedték a város szinte valamennyi gazdasági területére a nehézipar­tól a magánkiisipárig. Anti pedig a magánügyű bejelentéseket illeti, ezek ie igen széles skálán, a bérproblémáktól a házi perpatvarig szinte minden területet érintettek. S hogy a NEB vizsgálatokról más számszerű adatokat is kö­zöljünk, meg kell említeni, hogy a múlt év­ben 125 komlói népi ellenőr. 445 napot töltött el a legkülönbözőbb vizsgálati fél&daitökkal. Ami pedig ,a közérdekű bejelentések hyo­ffiáfl történt vizsgál átókát illeti á NEB ki­vizsgálta és feltárta a hiányosságokat Anna- aknán, az Áll. Építőipart V.-nál, a tröszt külön­böző üzemeinél, a Köztisztasági és Kertészeti Vállalatnál, a. postán, a mecsekjánosi csecse­mőotthonban, a Mélyfúró Vállalatinál és egy sor hiás helyen, melyek nagymértékben előse­gítették a hiányosságok időben történő kijaví­tását. Deák Ferenc, a komlói Népi Ellenőrző Bi­zottság elnöke kisebb nagyobb példákon ke­resztül is bemutatja a NEB munkáját, s ezek közül is elsősorban olyan példákat, amelyek a közérdekű bejelentések alapján kerültek ki­vizsgálásra. Elmondja, hogy egy ilyen beje­lentés hívta fel a figyelmet, a tröszt beruhá­zási osztályára, ahol helytelen tervezés foly­tán feleslegesen egy vagonvörttaitó berende­zést építettek az anyagellétó üzem területéin. A helyszínin kiszállt népi ellenőrök aztán megállapították, hogy a bejelentés indokolt. A vagonvontatőra Válóban nem volt szükség, de erre csak az épület felépítése után jött rá a beruházó vállalat. EZfen az sem változtatott sokat, hogy „vigaszul” fürdőhelyiséggé alakí­tották át aá épületét — mondván, hogy eb­ben äg évben amúgy is sor került volna a fürdő felépítésére. Egy másik bejelentés már jóval kisebb je­lentőségű fesétte hívta fel a népi ellenőrök fi­gyelmét. Az Anüa-aknai javítóműhelyben fo­lyó fuseráláshá, amely ügyáh „kisüzemi“ íóf- mában kezdődött, de minden jel árrá múla­tott, hogy a későbbiek folyamán „maszek“ vállalkozássá fajulna. A dolgozók eleinte csak házi használatra gyártották a hürkatöltőket. a disznúülő késeket a perzselöket, de már kezd­tek rátérni a megrendelésre készülő háztar­tási eszközök gyártására is, amikor á népi ellenőrök lefülelték a jövedelmezőnek Ígér­kező „vállalkozást”. Aztán a NEB figyelmez­tetésére az üzemvezető szigorúbb ellenőrzést gyakorol az üzemben, s azóta meg is szűnt a „fusizás“. Hasonló bejelentés alapján leplezték le aá egyik komlói cukrászüzem vezetőjét aki a sü­teményéihez szükséges anyagok egy részét rendszeresen „felsinkofálta“, de a példák tucat­jait lehetne felsorolni, amelyből kivétel nélkül az tűnik ki, hogy a lakosság egyre nagyobb mértékben hozzájárul a közérdekét sértő, vagy a köztulajdont megkárosító esetek lelep­lezéséhez. Persze a lakosság gyakran fótdul olyan be­jelentésekkel, kérelmekkel is a NfcB-hez. ami még közvetve .sérti tartózik a népi ellenőrzés hatáskörébe. Nem egysZer előfordult, hogy bérezési reklamációval, lakásproblémákkal, in­gatlan vásárlássá] kapcsolatos tanécskéréssel, elhelyezkedési kérelmekkel, vagy éppéh ké­nyesebb családi problémákkal fordulnak á NEB-hez. S ha ki is Van írva az elnöki iroda ajtaján, hogy „lakásügyekkel nem foglalko­zunk” azért csak bekopognák naponta több­ször is. Legfeljebb kerülő úton, de mégis elő­adják, hogy ilyen és ilyen lakássérelmük; vagy bérreklamációjuk ván, amelyhez a NEB sür­gős segítségét kérik. S mit tehet mást ilyenkor Deák elvtárs, miiit azt, hogy türelmesen végighallgatta a pa­naszt és intézkedik. Eljár a tanácsnál, vagy äz illetékes vállalatnál és egy esetben sem hagyja kivizsgálatlan, vagy válaszolatlan a személyesen, vagy akár írásban előadott pa­naszokat, kérelmeket. S az ilyen „melléfamun- kákről“ az at véleménye, hogy ha ezek nem is tartoznak szorosan a NEB feladatkörébe, de féMétlenül tovább erősítik azt a jó Vi­szonyt, amely egyre alkalmasabb arra, hogy a kölcsönös bizalom, a társadalmi tulajdon további erősítéséhez, népi rendszerünk továb­bi megszilárdításához vezessen. K K A M'PÁCSOIÓK ( Baranya a szerencsés emberek\ megyéje ? \ A legutóbbi három hét lot­tónyereményeiből jó egyné­hány Baranyába vándorolt. — Ugylátszik itt szerencsés em­berek élnek. Ritka az Olyan játékhét, amikor nincs legalább egy négytalálatos a megyéből. Természetesen ez meglátszik a megye lottószelvénykészletén is. melyből hetente sok-sok ezer elkel. Az ötödik játékhéten Wag­ner Gyula hoboll lakos, a szigetvári gépállomás trak­torosa 72 044 forintot nyert négytülálalös lottójával. A nyereményösszeg kifizetése a hoboli új kultúrteremben történt az elmúlt héten. Wag­ner Gyula igen örült a szeren­csés összegnek, amelyen bútort és ruhaneműt kíván vásárolni az egész család részére. A hatodik játékhéten Megla Györgyné volt a szerencsések listáján négytalálatos szel­vényével. Magláné termelőszövetkezeti tag Szentlőrincen. férje pedig a község postahivatalánál dol­gozik. A nyert összeg náluk is éppen kapóra jött. mivel nem- Vég adták férjhez lányukat, de 'ízt a bizonyos Jioeomápyt” vele, a lendület még nehe­zebbé teszi, A krampácsoló 160 ütést mér egy talpfa alá, s napi 18—19 talpfát hagy maga mö­gött. £z annyit jelent, hogy naponta vagy háromezerszer lendül fel a pályamunkás súj­tó keze. Az ötkilós csákánnyal. I'terékfájdító szakma ez. Az újonc krampácsoló- nák estére úgy reszket, „dié­tázik” a térde, mintha mázsás súly lenne á vállán. Aztán megszokja, megerősödnék a kar- és lábizmai. De akkor is elfárad. Régi. krampácsoló, Papp bácsi mondja, hogy egésznapos alávetés után bi­zony nincs nagy kedve az em­bernek asszonyt ölelgetni. A krampácsolók között ritka a kövér ember — a krampácso­ló nem szokott túl magas kort megérni. Rövid ideig élvezte a nyugdíját majdnem mind. — Ezentúl talán másképpen lesz — mondják az emberek, és égre-földre dicsétgetni kez­denek egy gépet. Meghosszab­bítja az ember életét... Sok­kal gyorsabb Vele a munka, mint kézzel... Olyan buzgón mondják, hogy feltűnik a dolog és meg­kérdem: vallják meg őszintén, akkor is örültek a gépnek, amikor megkapták? Nem ha­ragudtak rá, nem kívánták — úgy magukban — ö pokolba? — Hát, ha őszinték akarunk lenni!... — kezdi a szikár Papp bácsi, és a többi — most már felengedve — egymás sza­vába vágva teregeti ki a r,on- dötatáít. A valóságot. Hogy először úgy féltek a vibrátor­tól — mert úgy hívják a ma­sinát *—, mint ördög a szen­teltvíztől. Mivel gyorsabb az emberkéznél, attól tartottak, elveszi a kenyerüket. És a krámpácsolást is sajnálták, az ősi mesterségüket. Mert akár­milyen nehéz, azért megsze­reti az ember, s ha megsze­rette, nehezebben válik meg tőle. tíát így volt néhány éve, amikor először fogtak vibtá- tort a kezükbe. Azóta már megkedvelték. Egyiküket setn kergette el — mind megma­radtak a vasútnál. S ha ráz i® egy kicsit, mégiscsak köny- ilyebb. Jóval könnyebb. És ab­ban sincs túlzásf hogy meg­hosszabbítja az ember életét, Bizony nincs, sokkal piheli- tebbek a gépnél, s alig várják, hogy tavasz legyen és a ke­zükbe foghassák. A Dunába kéne ezeket a nehéz csáká­nyokat vágni... A riport elején azon tűnőd­tem, máradt-e még írnivaló á pályamunkásokról Veres Pé­ter regénye után. Most mit látom: maradt. Olyan, amit Veres Péter még nem írha­tott meg: a vibrátor, a mun­kakönnyítő gép. Néhány ót) múlva már Csák az ő könyvéből tudjuk fel­idézni, hogyan dolgoztak a krfampácsolók. A tompavégű csákányokat —■■ ha nem is ve­tik a Dunába — átalakítják. Közönséges csákánnyá. Égyet- ' kettőt félretesznek az ipari múzeumba, hadd lásson a ki­váncsi ember. A krampácsolás, a több mint száz éves ősi mesterség, holnap a múlté lesz már. Saj­náljuk? Megmozdul bentiünk valami, amikor eszünkbe jut, ám ha arra gondolunk, hogy a pátyamünkás tovább él.. ■ Á zétt még most is nehéz a mestersége. A vasút­nak sajátos mikroklímája van. Nyáron nyolc-tíz fokkal me­legebb. Valósággal izzik, resz­ket fölötte a levegő, a sín úgy átforrósodik, hogy megégeti Az ember meztelen lábaszárát. Télen hidegebb. Néha annyira átfagy, hogy a sínhez ragaszt­ja a krampácsoló ujját. Ha odateszi. A krampácsoló sokat gyalo­gol, kevés főtt ételt eszik és nagyon jó szalonnát tud süt­ni. Azt mondják, kár hogy nem olyankor jöttem. Meg­kínáltaí| volna, nagyon szíve­sen. Magyar László 1 Lelte1 még jelentkezni az Expressz külföldi társasutazásaira Az Expressz .Ifjúsági Utazási Iroda által szervezett külföl­di társasutazásokra ez évben a járási, városi, a mégyei KISZ Bizottságoknál lehet jelentkez­ni a fiataloknak. Már eddig több százan jelentkeztek ipari munkások, termelőszövetkeze­ti fiatalok — válogatva a bő lehetőségekben —( hogy kül­földön töltsék nyári szabadsá­gukat. Akik lemaradtak azok még a következő napokban je­lentkezhetnék a megyei KIBE bizottságnál külföldi társas- utazásra. Korlátozott számban a következő helyekre van le­hetőség: a Keleti-Érchegységbe a Német Demokratikus Köz­társaságba szervezett társas­utazásra van még hely. Az utazás időpontja június 5—20- íg. Lehet még jelentkezni ezenkívül Lengyelországba, augusztus 21-től szeptember 4-ig tartó utazásra. Ezenkívül a Moszkva—Leningrád—Kiév 16 napos utazásra június 1— 16-ig és július 11—26-ig, va­lamint a Moszkva—Krim— Kiev 20 napos társasutazásra lehet még fiataloknak jelent­kezni amely augusztus 15— szeptember 4-ig tart. A megyei KISZ-bizott'ság kéri azokat az alapszervezeteket, ahcfl jelent­kezni szeretnének fiatalok, hogy jelentkezésüket mielőbb juttassák el a KISZ megye- bizottságára. ♦ Időfárásjelentés ♦ A Meteorológiai Intézet jelenti: ♦ várható időjárás csütörtök estig: ♦ párás idő, néhány helyen reggeli ♦ ködképződés, felhőátvonulások, ♦ egy-két helyen kevés esővel, h<5­Í szállingózásSal. Mérsékelt szél. Várható legalacsonyabb éjszakai ♦ hőmérséklet: mínusz 2—plusz 2, ♦ legmagasabb nappali hőmérséklet ♦holnap,; fok Uözöt‘% A Szakszervezetek Országos Tanácsa kultúmevelési osz­tálya és a Népművelési Intézet meghosszabbítja a szocialista családi, ünnepek és társadal­mi gyászszertartások zenei és prózai műsoranyagának kiegé­szítése tárgyában kiírt pályá­zaténak határidejét. Szocialista házasságkötési ünnepségeken felhasználható hagyományos népi vőfély-rig-, musok (Vővélykönyvre). 1. díj:, 2800 forint, 2. díj: 2000 forint,, 3. díj 1500 forint. Szocialista | gyászszertartásokon felhasz-1 nálható, még meg nem jelent ( énekes művekre. Előnyben ré- | izesülnek egyszólattiú éneklés- < re is alkalmas, könnyű homo- < főn egynemű, illetve vegyes- < cárrá feldolgozott művek. 1. j díj: 280Ó forint, 2. díj 2000 fo- i •int, 3. díj: 1600 forint. (Zenei is szöveg együtt). Szocialista i lyermeknévadó ünnepségekre, ♦ iszméileg és formailag is meg- ♦ ’elelő. gyermekek és felnőttek ♦ iltal egyaránt szavalható, ♦ neg nein jelent versekre, i. ♦ líj: 1000 forint, 2. díj: -600 fej- ♦ 'int, 3. díj: 450 forint. f--WM—---­m ár biztosítani nem tudták, j) Most, hogy a szerencse is az § ő pártjukra állt és 105 136 fó- i firtttal ajándékozta meg őket, f pótolni akarják az elmulasztót- f lakát, valamint maguk kis < házacskáját is kibővítik egy ♦ helyiséggel. A nyeremény ♦ nyilvános kifizetése tegnap i történt iheg a szehtiőrinCi mo- ♦ zibah. f Ugyancsak a hatodik játék- ♦ héten ♦ 105 136 forintot nyert Bogyó i Gyula, a Siklósi Cementipa- J ri üzem .telepvezetője és há­rom dolgozója. Az év elejétől rendszeresén nyolc szelvénnyel játszottak és az eredmény a végén nem ma- radt el. Ä számokat Bogyó Gyula választotta, úgy. hogy aV kollektíva résZbép néki kö- í szönhétl a nagy nyereményt. A hetedik játékhéten ismét I1 sok flégytáiálatos s2élvény<| akadt Baranyában, melyek kö-l zül három szerencsés nyertes pécsi. e,gy déhcsházai, égy mo­hácsi és egy pedig egybázás- haraszt!. Reméljük továbbra J Is nálunk marad a i.Fortuna” J és hétről hétre mind több J nagy nyereménynek örvendhet ? nek majd a megye lottózói, ' i Ji,Maradt-e még írnivaló a i ' ** pályamunkásokról Ve­res Péter regénye után? — töprengek, miközben a szent- lőrinci vasútállomáson lépke­dem. Lábam alatt hangosan csörten a kavics. Csitt-csattl Csitt-csatt!... Hat pufajkás ember kalapál­ja a talpfa alá a kavicsot. Szálas, pirospozsgás férfi di­rigálja a menetet, Novák Bé­la élőmunkáé, mert itt még dívik ez a máshol nem hasz­nált szó. —, Miért van szükség kram-, pácsolásra? — kérdem az em­berektől, miután illendően ösz- szenielegedtiínk. — Látja ott a pályát?.,. Az élőmunkáé mutatóujja irányába nézek, ahol a vágá­nyok elágáznak. Most veszem csak észre: néhány méterrel előtte megsüppedt a pálya. A sínek lefelé görbülnek, mint­ha nyomorékok lennének. — ... Elöbb-ütóbb megrok­kan a talpfa alatt a kő vagy kavics. Hullámos lesz a sín, nagyokat zökken a vonal. Ké­nyelmetlen az utazás, minden eresztékükben nyikorognak a kocsik. Ha nem krampácsol- nánk, egy-kettőre tönkremen­nének a pályák, esetleg kisík- lana a vonat. Már ha végképp elhanyagolnánk!... Krampácsolás előtt kiszedik a talpfák közölt a követ vagy földet, Utána a talpfa alá ve­rik a zúzalékot. Annyit, amennyit a vízSéintmérő szük­ségessé tesz. A talpfa félemel­kedik. a Sín kisimul. Tompavégű. ún. tömőcsá­kányt használnak hozzá. Bgy- szerte kell ütni. Nétn azért, mert úgy szép és katonás: az alávérés, a tömítés Csak akkor lesé egyenletes, ha ütemesen dolgoznak az emberék. Vala­mikor monoton dallal érték el ezt, ma már nem szokás. MUil- kactal nélkül is megérti egy­mást az összeszokott brigád. A krampácsoló legény a tal­pán. nem lenne jó bírókra kelni vele. A csákány öt kitó. de ha felemelem és sújtok

Next

/
Thumbnails
Contents