Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-23 / 46. szám
ti*«] mitt An S3. NAPLÓ 5 Népművelési tanácsadó A névadó ünnepségről A kölcsönös bizalom jegyében A gyermekhéVadó-ünnepsé- gek száma különösen az elmúlt néhány hónapban ugrásszerűen megemelkedett. Egyre többen szakítanak a „régivel" és helyette a tartalmában, jellegében, formájában új, az újszülött gyermekhez és dolgozó szüleihez méltó ünnepi fogadtatást Választják, ahol az emberi közösség boldogan köszönti az új emberkét, a jövő reménységét. Ilyen névadó-ünnepségről kívánok most szólni, A pécs- värädi művészét! együttes két lúgjának kislányát köszöntötte a nagy család. Az ünnepség előkészítését, az anyával és apával történt megbeszélés (látogatáskor) után kezdték meg. A községi tanáccsal közösen gondoskodtak a terem megfelelő dekorálásáról. Előkerült (a tanács által készített) két, Szépen kt- h intézett néVadó-terítő és a névadókönyv. Verset kaptak kézhez az úttörők, virágról és egyéb díszítéstől az együttes tagjai gondoskodtak. Nem feledkeztek el fotósról sem. A dalokról az énekkar gondos- kodott. A meghívón közölt időpontra megjelentek a szülők a kisbabával, a nagyszülők és a névadó szülők kíséretében. Az úttörők sorfala között Rimsz- kij-Korzakov zenéjére vonultak az őket megillető 'helyre. Az utolsó taktus élhangzása után a tanácselnök (ähya- könyVveZető) emelkedett szólásra és a tanács óévében köszöntötte az új honpolgárt, a szülőket és a megjelenteket. (Ezt megelőzően már a bejövételt lezárva az úttörők szek- fűt tartva kezükben, félköralakban vették körül az anyakönyvvezető asztalát.) Az anyakönyvvezető asztala előtt foglaltak helyet a névadószülők (a névi mama karján a kisbabával) és a szülők. Az elhangzott tidvözlő- besZéd és a nyilatkozat („Milyen nevet választottak a gyermeknek?”) után az anyakönyvező bejegyezte a név- adókönyvbe az új kis magyar állampolgár nevét, majd felhangzott az énekkar előadásában Brahms Bölcsődala. Ezután a szülőkhöz és ä névadószülőkhöz szólt aZ anyakönyvvezetö és fogáda- lomtételre Szólította fel őket: „Mi mint szülők és névadó- szülők ünnepélyesén fogadjuk, hogy Klára nevű gyermekünket becsületes, a dolgozó néphez hű szocialista em* bérré nevetjük. Minden érőnké kél azon leszünk, hogy gyermekünk munkaszerető, érté“ kei állampolgárrá váljék”. Kérem, hogy fogadalmukat aláírásukkal hitelesítsék a névadó emléklápon i — hangzott el a kérés, közben Mozart Bölcsődalát énekelte az énekkar. Ezt -követte a kis Klárika felmutatása,1 akit tapssal köszöntöttek a megjelentek, majd az ahyakönyv- vezető átadta a díszoklevelet a szülőknek. G. Szabó László: Egy újszülötthöz hévádásáh című versét vörösnyakkendős úttörő szavalta el ezután. Az ühnepség az együttes részéről köszöntő beszéddel folytatódott, majd egy kisdobos kislány kék nyakkendőt ajándékozott az újszülöttnek. Végezetül az úttörők szeletüket helyezték a pólyára, a vendégek pedig üdvözlő szavak kíséretében ajándéktárgyakat adtak á(. Majd ismét felcsendültek Rimszkíj-Körza- köv akkordjai és ezzel befejez ződött az ünnepség. A most ismertetett névadó- ühnepség csak egy a sok jól megrendezett közül. Puszta másolása helytelen volna! Vigyázni kell arra, hogy az ünnepségek he váljanak adminisztratív ténykedéssé. Az előkészítés, a szervezés és rendezés munkáját különös gonddal kell végezni. Egyedi jelleget kell adni minden ünnepségnek, messzemenően figyelembe vévé a helyi adottságokat és szokásokat. Egyszóval: legyen az ünnepség meleg, családias jellegű és hirdesse megváltozott életünk örömét! V. F. Pályázati felhívás 80 éves a szigetvári „Tináéi“ énekkar A szigetvár! „Tinódi” énekkar február 26-án, vasárnap tartja zászlóavató ünnepségét és fennállásának nyolcvan éves jubileumát, a járási művelődési házban. Elnöki megnyitót Pintér János, az érnék- kar elnöke mond, s ezután kerül sor a zászlóavatásra. A jubileumi hangverseny számaiban Erkel: Nyitány a Hunyadi László c. operából, Ma nékünte ragyog már a napfény, Beethoven: Himnusz az éjhez, Halmos: Dal az édesanyához, Neuwach: Régi dalocska, Zengjük a dalt, Haydn: Csalogány az erdőn, Giardini: Éljenek a víg nők. Kodály: Békédal, Erkel: Magyar tánc, a Bánk bánból Vár az ünnep, énekszámok szerepelnek. Vezényelnek: Csongor Józsefi Szász Ernő. Tar Imre. Zongorán Szelényi Pál kísér. Közreműködik a szigetvári általános iskola énekkara, a gimnázium énekkara és a Mohács városi tanács Hangversenyzenekara. A pályadíjakban az első kiadás jóga bernié van. Mindhárom pályázat jeligés. A műveket név nélkül (a nevet és címet lezárt borítékban) kell beküldeni a Népművelési Intézethez, Budapest, í. Corvin tér 8. A meghosszabbított határidő: 1961. márCiüs 31. Eredményhirdetés április 30-ig. Igen sok értékelésben, ölekben látott már napvilágot a NEB-nek egy-egy olyan vizsgálata, amellyel nemcsak az ellenőrzés során észlelt hiányosságokra hívta fel a figyelmet, hartem több esetben, éppen a kellő időbért történt ellenőrzéssel felőzték üteg a hibák, hiányosságok elburjánzását. Ezúttal a NEB egyik vidéki intézményéről, a komlói városi Népi Ellenőrző Bizottság munkájáról adunk számot. Hogyan látja el feladatát, hogyan illeszkedik bele a várős életébe, hogyan Vfeszi igénybe a lakosság segítségét a közvagyon védelmében a visszaélések leleplezésében. az állampolgári fegyelem megSZilárdítá- sában. Ha a komlói népi ellenőri hálózat munkáját az elmúlt két év tükrében csak adatszerűén mutatjuk be. abból is lemérhető az intézmény ellenőrző tevékenységének fejlődése. 1959-ben ü komlói NEÉ összesem 92 üggyel foglalkozott, amelyek során a sajáttervű vizsgálataival égy Hit 4.5 közérdekű bejelentést vizsgált felül eredményesen. I960-ban már 142 üggyel foglalkozott1 amelyen belül a magán, illétve közérdekű bejelentések szánva t3-rá emelkedett. Ezek a számok is igazolják, hogy a tervsze- rínt.i vi ^gálátokkal egyidőben a lakosság is mind nagyobb mértékben kapcsolódott be a NEB munkájába, amellyel tevékenyen elősegítették a társadalmi tulajdon védelmét. E közérdekű bejelentések kiterjedték a város szinte valamennyi gazdasági területére a nehézipartól a magánkiisipárig. Anti pedig a magánügyű bejelentéseket illeti, ezek ie igen széles skálán, a bérproblémáktól a házi perpatvarig szinte minden területet érintettek. S hogy a NEB vizsgálatokról más számszerű adatokat is közöljünk, meg kell említeni, hogy a múlt évben 125 komlói népi ellenőr. 445 napot töltött el a legkülönbözőbb vizsgálati fél&daitökkal. Ami pedig ,a közérdekű bejelentések hyoffiáfl történt vizsgál átókát illeti á NEB kivizsgálta és feltárta a hiányosságokat Anna- aknán, az Áll. Építőipart V.-nál, a tröszt különböző üzemeinél, a Köztisztasági és Kertészeti Vállalatnál, a. postán, a mecsekjánosi csecsemőotthonban, a Mélyfúró Vállalatinál és egy sor hiás helyen, melyek nagymértékben elősegítették a hiányosságok időben történő kijavítását. Deák Ferenc, a komlói Népi Ellenőrző Bizottság elnöke kisebb nagyobb példákon keresztül is bemutatja a NEB munkáját, s ezek közül is elsősorban olyan példákat, amelyek a közérdekű bejelentések alapján kerültek kivizsgálásra. Elmondja, hogy egy ilyen bejelentés hívta fel a figyelmet, a tröszt beruházási osztályára, ahol helytelen tervezés folytán feleslegesen egy vagonvörttaitó berendezést építettek az anyagellétó üzem területéin. A helyszínin kiszállt népi ellenőrök aztán megállapították, hogy a bejelentés indokolt. A vagonvontatőra Válóban nem volt szükség, de erre csak az épület felépítése után jött rá a beruházó vállalat. EZfen az sem változtatott sokat, hogy „vigaszul” fürdőhelyiséggé alakították át aá épületét — mondván, hogy ebben äg évben amúgy is sor került volna a fürdő felépítésére. Egy másik bejelentés már jóval kisebb jelentőségű fesétte hívta fel a népi ellenőrök figyelmét. Az Anüa-aknai javítóműhelyben folyó fuseráláshá, amely ügyáh „kisüzemi“ íóf- mában kezdődött, de minden jel árrá múlatott, hogy a későbbiek folyamán „maszek“ vállalkozássá fajulna. A dolgozók eleinte csak házi használatra gyártották a hürkatöltőket. a disznúülő késeket a perzselöket, de már kezdtek rátérni a megrendelésre készülő háztartási eszközök gyártására is, amikor á népi ellenőrök lefülelték a jövedelmezőnek Ígérkező „vállalkozást”. Aztán a NEB figyelmeztetésére az üzemvezető szigorúbb ellenőrzést gyakorol az üzemben, s azóta meg is szűnt a „fusizás“. Hasonló bejelentés alapján leplezték le aá egyik komlói cukrászüzem vezetőjét aki a süteményéihez szükséges anyagok egy részét rendszeresen „felsinkofálta“, de a példák tucatjait lehetne felsorolni, amelyből kivétel nélkül az tűnik ki, hogy a lakosság egyre nagyobb mértékben hozzájárul a közérdekét sértő, vagy a köztulajdont megkárosító esetek leleplezéséhez. Persze a lakosság gyakran fótdul olyan bejelentésekkel, kérelmekkel is a NfcB-hez. ami még közvetve .sérti tartózik a népi ellenőrzés hatáskörébe. Nem egysZer előfordult, hogy bérezési reklamációval, lakásproblémákkal, ingatlan vásárlássá] kapcsolatos tanécskéréssel, elhelyezkedési kérelmekkel, vagy éppéh kényesebb családi problémákkal fordulnak á NEB-hez. S ha ki is Van írva az elnöki iroda ajtaján, hogy „lakásügyekkel nem foglalkozunk” azért csak bekopognák naponta többször is. Legfeljebb kerülő úton, de mégis előadják, hogy ilyen és ilyen lakássérelmük; vagy bérreklamációjuk ván, amelyhez a NEB sürgős segítségét kérik. S mit tehet mást ilyenkor Deák elvtárs, miiit azt, hogy türelmesen végighallgatta a panaszt és intézkedik. Eljár a tanácsnál, vagy äz illetékes vállalatnál és egy esetben sem hagyja kivizsgálatlan, vagy válaszolatlan a személyesen, vagy akár írásban előadott panaszokat, kérelmeket. S az ilyen „melléfamun- kákről“ az at véleménye, hogy ha ezek nem is tartoznak szorosan a NEB feladatkörébe, de féMétlenül tovább erősítik azt a jó Viszonyt, amely egyre alkalmasabb arra, hogy a kölcsönös bizalom, a társadalmi tulajdon további erősítéséhez, népi rendszerünk további megszilárdításához vezessen. K K A M'PÁCSOIÓK ( Baranya a szerencsés emberek\ megyéje ? \ A legutóbbi három hét lottónyereményeiből jó egynéhány Baranyába vándorolt. — Ugylátszik itt szerencsés emberek élnek. Ritka az Olyan játékhét, amikor nincs legalább egy négytalálatos a megyéből. Természetesen ez meglátszik a megye lottószelvénykészletén is. melyből hetente sok-sok ezer elkel. Az ötödik játékhéten Wagner Gyula hoboll lakos, a szigetvári gépállomás traktorosa 72 044 forintot nyert négytülálalös lottójával. A nyereményösszeg kifizetése a hoboli új kultúrteremben történt az elmúlt héten. Wagner Gyula igen örült a szerencsés összegnek, amelyen bútort és ruhaneműt kíván vásárolni az egész család részére. A hatodik játékhéten Megla Györgyné volt a szerencsések listáján négytalálatos szelvényével. Magláné termelőszövetkezeti tag Szentlőrincen. férje pedig a község postahivatalánál dolgozik. A nyert összeg náluk is éppen kapóra jött. mivel nem- Vég adták férjhez lányukat, de 'ízt a bizonyos Jioeomápyt” vele, a lendület még nehezebbé teszi, A krampácsoló 160 ütést mér egy talpfa alá, s napi 18—19 talpfát hagy maga mögött. £z annyit jelent, hogy naponta vagy háromezerszer lendül fel a pályamunkás sújtó keze. Az ötkilós csákánnyal. I'terékfájdító szakma ez. Az újonc krampácsoló- nák estére úgy reszket, „diétázik” a térde, mintha mázsás súly lenne á vállán. Aztán megszokja, megerősödnék a kar- és lábizmai. De akkor is elfárad. Régi. krampácsoló, Papp bácsi mondja, hogy egésznapos alávetés után bizony nincs nagy kedve az embernek asszonyt ölelgetni. A krampácsolók között ritka a kövér ember — a krampácsoló nem szokott túl magas kort megérni. Rövid ideig élvezte a nyugdíját majdnem mind. — Ezentúl talán másképpen lesz — mondják az emberek, és égre-földre dicsétgetni kezdenek egy gépet. Meghosszabbítja az ember életét... Sokkal gyorsabb Vele a munka, mint kézzel... Olyan buzgón mondják, hogy feltűnik a dolog és megkérdem: vallják meg őszintén, akkor is örültek a gépnek, amikor megkapták? Nem haragudtak rá, nem kívánták — úgy magukban — ö pokolba? — Hát, ha őszinték akarunk lenni!... — kezdi a szikár Papp bácsi, és a többi — most már felengedve — egymás szavába vágva teregeti ki a r,on- dötatáít. A valóságot. Hogy először úgy féltek a vibrátortól — mert úgy hívják a masinát *—, mint ördög a szenteltvíztől. Mivel gyorsabb az emberkéznél, attól tartottak, elveszi a kenyerüket. És a krámpácsolást is sajnálták, az ősi mesterségüket. Mert akármilyen nehéz, azért megszereti az ember, s ha megszerette, nehezebben válik meg tőle. tíát így volt néhány éve, amikor először fogtak vibtá- tort a kezükbe. Azóta már megkedvelték. Egyiküket setn kergette el — mind megmaradtak a vasútnál. S ha ráz i® egy kicsit, mégiscsak köny- ilyebb. Jóval könnyebb. És abban sincs túlzásf hogy meghosszabbítja az ember életét, Bizony nincs, sokkal piheli- tebbek a gépnél, s alig várják, hogy tavasz legyen és a kezükbe foghassák. A Dunába kéne ezeket a nehéz csákányokat vágni... A riport elején azon tűnődtem, máradt-e még írnivaló á pályamunkásokról Veres Péter regénye után. Most mit látom: maradt. Olyan, amit Veres Péter még nem írhatott meg: a vibrátor, a munkakönnyítő gép. Néhány ót) múlva már Csák az ő könyvéből tudjuk felidézni, hogyan dolgoztak a krfampácsolók. A tompavégű csákányokat —■■ ha nem is vetik a Dunába — átalakítják. Közönséges csákánnyá. Égyet- ' kettőt félretesznek az ipari múzeumba, hadd lásson a kiváncsi ember. A krampácsolás, a több mint száz éves ősi mesterség, holnap a múlté lesz már. Sajnáljuk? Megmozdul bentiünk valami, amikor eszünkbe jut, ám ha arra gondolunk, hogy a pátyamünkás tovább él.. ■ Á zétt még most is nehéz a mestersége. A vasútnak sajátos mikroklímája van. Nyáron nyolc-tíz fokkal melegebb. Valósággal izzik, reszket fölötte a levegő, a sín úgy átforrósodik, hogy megégeti Az ember meztelen lábaszárát. Télen hidegebb. Néha annyira átfagy, hogy a sínhez ragasztja a krampácsoló ujját. Ha odateszi. A krampácsoló sokat gyalogol, kevés főtt ételt eszik és nagyon jó szalonnát tud sütni. Azt mondják, kár hogy nem olyankor jöttem. Megkínáltaí| volna, nagyon szívesen. Magyar László 1 Lelte1 még jelentkezni az Expressz külföldi társasutazásaira Az Expressz .Ifjúsági Utazási Iroda által szervezett külföldi társasutazásokra ez évben a járási, városi, a mégyei KISZ Bizottságoknál lehet jelentkezni a fiataloknak. Már eddig több százan jelentkeztek ipari munkások, termelőszövetkezeti fiatalok — válogatva a bő lehetőségekben —( hogy külföldön töltsék nyári szabadságukat. Akik lemaradtak azok még a következő napokban jelentkezhetnék a megyei KIBE bizottságnál külföldi társas- utazásra. Korlátozott számban a következő helyekre van lehetőség: a Keleti-Érchegységbe a Német Demokratikus Köztársaságba szervezett társasutazásra van még hely. Az utazás időpontja június 5—20- íg. Lehet még jelentkezni ezenkívül Lengyelországba, augusztus 21-től szeptember 4-ig tartó utazásra. Ezenkívül a Moszkva—Leningrád—Kiév 16 napos utazásra június 1— 16-ig és július 11—26-ig, valamint a Moszkva—Krim— Kiev 20 napos társasutazásra lehet még fiataloknak jelentkezni amely augusztus 15— szeptember 4-ig tart. A megyei KISZ-bizott'ság kéri azokat az alapszervezeteket, ahcfl jelentkezni szeretnének fiatalok, hogy jelentkezésüket mielőbb juttassák el a KISZ megye- bizottságára. ♦ Időfárásjelentés ♦ A Meteorológiai Intézet jelenti: ♦ várható időjárás csütörtök estig: ♦ párás idő, néhány helyen reggeli ♦ ködképződés, felhőátvonulások, ♦ egy-két helyen kevés esővel, h<5Í szállingózásSal. Mérsékelt szél. Várható legalacsonyabb éjszakai ♦ hőmérséklet: mínusz 2—plusz 2, ♦ legmagasabb nappali hőmérséklet ♦holnap,; fok Uözöt‘% A Szakszervezetek Országos Tanácsa kultúmevelési osztálya és a Népművelési Intézet meghosszabbítja a szocialista családi, ünnepek és társadalmi gyászszertartások zenei és prózai műsoranyagának kiegészítése tárgyában kiírt pályázaténak határidejét. Szocialista házasságkötési ünnepségeken felhasználható hagyományos népi vőfély-rig-, musok (Vővélykönyvre). 1. díj:, 2800 forint, 2. díj: 2000 forint,, 3. díj 1500 forint. Szocialista | gyászszertartásokon felhasz-1 nálható, még meg nem jelent ( énekes művekre. Előnyben ré- | izesülnek egyszólattiú éneklés- < re is alkalmas, könnyű homo- < főn egynemű, illetve vegyes- < cárrá feldolgozott művek. 1. j díj: 280Ó forint, 2. díj 2000 fo- i •int, 3. díj: 1600 forint. (Zenei is szöveg együtt). Szocialista i lyermeknévadó ünnepségekre, ♦ iszméileg és formailag is meg- ♦ ’elelő. gyermekek és felnőttek ♦ iltal egyaránt szavalható, ♦ neg nein jelent versekre, i. ♦ líj: 1000 forint, 2. díj: -600 fej- ♦ 'int, 3. díj: 450 forint. f--WM—---m ár biztosítani nem tudták, j) Most, hogy a szerencse is az § ő pártjukra állt és 105 136 fó- i firtttal ajándékozta meg őket, f pótolni akarják az elmulasztót- f lakát, valamint maguk kis < házacskáját is kibővítik egy ♦ helyiséggel. A nyeremény ♦ nyilvános kifizetése tegnap i történt iheg a szehtiőrinCi mo- ♦ zibah. f Ugyancsak a hatodik játék- ♦ héten ♦ 105 136 forintot nyert Bogyó i Gyula, a Siklósi Cementipa- J ri üzem .telepvezetője és három dolgozója. Az év elejétől rendszeresén nyolc szelvénnyel játszottak és az eredmény a végén nem ma- radt el. Ä számokat Bogyó Gyula választotta, úgy. hogy aV kollektíva résZbép néki kö- í szönhétl a nagy nyereményt. A hetedik játékhéten ismét I1 sok flégytáiálatos s2élvény<| akadt Baranyában, melyek kö-l zül három szerencsés nyertes pécsi. e,gy déhcsházai, égy mohácsi és egy pedig egybázás- haraszt!. Reméljük továbbra J Is nálunk marad a i.Fortuna” J és hétről hétre mind több J nagy nyereménynek örvendhet ? nek majd a megye lottózói, ' i Ji,Maradt-e még írnivaló a i ' ** pályamunkásokról Veres Péter regénye után? — töprengek, miközben a szent- lőrinci vasútállomáson lépkedem. Lábam alatt hangosan csörten a kavics. Csitt-csattl Csitt-csatt!... Hat pufajkás ember kalapálja a talpfa alá a kavicsot. Szálas, pirospozsgás férfi dirigálja a menetet, Novák Béla élőmunkáé, mert itt még dívik ez a máshol nem használt szó. —, Miért van szükség kram-, pácsolásra? — kérdem az emberektől, miután illendően ösz- szenielegedtiínk. — Látja ott a pályát?.,. Az élőmunkáé mutatóujja irányába nézek, ahol a vágányok elágáznak. Most veszem csak észre: néhány méterrel előtte megsüppedt a pálya. A sínek lefelé görbülnek, mintha nyomorékok lennének. — ... Elöbb-ütóbb megrokkan a talpfa alatt a kő vagy kavics. Hullámos lesz a sín, nagyokat zökken a vonal. Kényelmetlen az utazás, minden eresztékükben nyikorognak a kocsik. Ha nem krampácsol- nánk, egy-kettőre tönkremennének a pályák, esetleg kisík- lana a vonat. Már ha végképp elhanyagolnánk!... Krampácsolás előtt kiszedik a talpfák közölt a követ vagy földet, Utána a talpfa alá verik a zúzalékot. Annyit, amennyit a vízSéintmérő szükségessé tesz. A talpfa félemelkedik. a Sín kisimul. Tompavégű. ún. tömőcsákányt használnak hozzá. Bgy- szerte kell ütni. Nétn azért, mert úgy szép és katonás: az alávérés, a tömítés Csak akkor lesé egyenletes, ha ütemesen dolgoznak az emberék. Valamikor monoton dallal érték el ezt, ma már nem szokás. MUil- kactal nélkül is megérti egymást az összeszokott brigád. A krampácsoló legény a talpán. nem lenne jó bírókra kelni vele. A csákány öt kitó. de ha felemelem és sújtok
