Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-22 / 45. szám
MSI. FEBRUÁR 22. NAPLÓ 3 Pécsi bányászhétköznapok E hétköznapokból akarunk bemutatni néhány mozaikkockák Koncentráció Vasason Többször írtunk a koncentrációról, lassan már a laikus is tudja mit jelent a bányászok között ez a sző: kevés munkahelyről sok szenet adni, a szállítás összpontosításával. Mint ismeretes, Pécsett ilyen még nem volt, illetve a múlt évben kezdtek kísérletezni Vasason, a komlói tapasztalatok, no meg a szakirodalom alapján. Ma már negyven vagon szenet fejtenék naponta a 135 vagonos üzemből. Kézi csállé- zés nincs, az alapvágaton ka- paróvsl, a keresztvágatbam pedig gumiszalaggal továbbítják a szenet. Ami a legérdekesebb: mindezt villamosenergiával teszik. A munkahely ugyanis csak hetven méter mélyen van és nem sujtólégveszélyes. A üzemvezetőség elégedett az eddigi eredményekkel, s a második félévben szeretné elérni a napi 60 vagont. Ez amy- nyit jelent, hogy az akna napi termelésének közéi felét a termelési koncentráció szállítja majd. ( fejtörést okozott a trösztnek. Nem kisebb dologról van ugyanis szó, mint a pécsi bányák büszkeségéről, az István- aknai Rammgerät nevű széntermelőgépről. Ennek a masinának meg a hozzákapcsolt 250 méteres szállítószerkezetnek 150—160 lóerő a szükséglete. Ez annyit jelentene, hogy az Ist- ván-aknai turbókompresszor — a legnagyobb teljesítményű Pécsett! — csaknem teljes egészében ennék a gépnek doligozÖtvenkét földműves* szövetkezeti do.gozó tette le a felszolgáló (pincér) szakmunkás vizsgát, ketten kitűnően, tizenegyen jól és 39 fő megfelelően. Az oklevéllel az ország bármely részén vállalhatnak éttermi felszolgálói állást. A vizsgáztatást a SZŐ VOSZ szakembeíei és a MÉSZÖV dolgozói végezték. — Júniusban körülbelül hetven italboltvezetői és mintegy hatvan kiskereskedelmi szakmunkás oklevelet kíván kiadni a MÉSZÖV, na! Minden bányász tudja, hogy ez képtelenség, hiszen mindenütt szükség van a sürített levegőre. A fejtőkalapácsok, fúrók meg a vitüák sem állhatnak le, mert megállna a bánya. Ilyen előzmények után született meg a döntés: villamosítani fogják a Rammgerät szén szállításának nagyobb részét.. Csak a gépet, meg a kaparó 20 méteres szakaszát dolgoztatják sűrített levegővél, a többit elektromos energia hajtja meg. Köztudott dolog, hogy az elektromosságnál jóval kisebb az energiaátvitelveszteség, mint a sürített levegőnél. A villamosítás tehát azt jelenti, hogy óránként 585, havonként pedig 62 500 forintot takarítunk meg a népgazdaságnak ezen az egy helyen; Körülbelül április végén, május elején építik be a lengyel gyártmányú sujtólégbdztos viliamosberendezést. Ez a nap nagy ünnep lesz a pécsi tröszt életében, ment ez az első eset, hogy gázveszélyes helyen vil- lamosenengiát alkalmazunk. Mz automatizálás előhírnökei Az egész világ ■visszhangzik az automatizálás jelszavától. A mecseki bányáikban sajnos nehezebben megy a dol og, de már itt is van reménytkeitő hír. Egyelőre a legegyszerűbbnél, a szivattyúknál kezdik. Szé- chenyi-aknán az idén automatikus szivattyúkat építenék be a bánya mélyén, és automatizálni fogják a Széchenyi-aknai külszíni szivattyúkamnra működését is, amely Pécsbányát látja él ivóvízzel. Az automatikus szivattyúk kezelők nélkül működnek majd; A vízelszívás automatizálásával egyidőben Széchenyi-ak- na 8. szintjén megszüntetik a csorgákat. A bányavizet zárt csőrendszerben vezetik él. Ez kettős előnnyel jár majd. Egyrészt a csorgák hiánya jelentősen növeli a TH-vasak élettartamát, ugyanakkor hozzájárul a bánya hűtéséhez is. Nagy mélységben ugyanis nem előnyös a nagy páratartalom (több mint félezer méter mélységről van szó, ahol a kőzethőmérséklet már 40 fok felé jár!), mert akadályozza a levegő lehűlését; m. R, A v'l'amosí'ás első fecskéje Tudjuk hogy az erőátvitel több-kevesebb veszteséggel jár. Ez a veszteség a bányában hihetetlen méreteket érhet él. Van olyan hely István-aknán, ahol 90 százalékot tesz ki ez a szám. Ez más szóval annyit jelent, hogy ami a külszínen 1700 lóerő, abból csak 170 lóerő marad, mire 480 méter mélyre leér. Mindez meglehetősen sok Modern eaker nélkülözhetetlen íróeszköze a Misii Kapható mindenütt. Vásárláskor kiérjen pótbetétet is. _____________ 2385 T ISZTA háztartási 11 < LEGALÁBB 20X20 ej*! Ifo-KÉNT 1 Ft.-pt F|?p». MÁRCIUSBAN lesz egy évei hogy Dunafalván megalakult a \nagy termelőszövetkezet, a Kossuth, amelynek birtoka csaknem tizenöt kilométer hosszan húzódik végig a szigeten. Egy évvel ezelőtt azt írták a tervbe: negyven forintot osztanak munkaegységenként. Merész elképzelés volt ez', de olyan elképzelés, ami megvalósítható. Dunafalván is elkészült a zárszámadási mérleg, szombaton meg is tartották a zárszámadó közgyűlést. Nem érték el a kitűzött célt. Bár eredményük így is jónak mondható, hisz az első éves közös gazdaság 31,60 forintot oszt mun- hegységenként. Elérhettek volna ennél nagyobb jövedelmet is? El. Hogy nem érték el, azt a következőknek köszönhetik. A meginduláskor a vezetőség azt gondolta: mindenki megérti, hogy a közös állatállománynalk abrakra van szüksége. Nem értette meg mindenki. A brigád- vezetőket egyes helyeken majd hogy ki nem dobták. Azt mondták: mi nem adunk semmit. Szerencsére a többség adott. Sokan túl is teljesítették azt a mennyiséget, ameny- nyit az intéző bizottság meghatározott. Ennek ellenére mégsem kaptak annyi abrakot, takarmányt, amennyire szükségük lett volna. Venni kellett a takarmányt: a kukoricát 300 forintért mázsánként, a szénát pedig száz forintért. Nem kevesebb mint 535 000 forintot használtak fel takarmányozásra. Ez pedig 3,60 forinttal csökkentette minden munkaegység mtakéU SikeAuti MÁJUSBAN egyes tagok elterjesztették a hírt: felbomlik úgyis a termelőszövetkezet, mert így határoz majd a csúcs- értekezlet. Kapálás helyett sokan petróleumot, sót vásárolták. Elmúlt két-három hét. A kukoricakapálásban lemaradt a termelőszövetkezet. Ezt a kapálást már júniusban nemigen lehetett pótolni. Aztán jött a rémhír, majd augusztusban. Elmúlott augusztus és a Kossuth nem bomlott fel, sőt növekedett. De zavarta az emberéltet a rémhír. Nehezen indult emiatt az aratás, behordás, cséplés. És a többi mendemonda a vezetőkről. A vezetők sem tudtak nyugodtan dolgozni. Még az év kezdetén elkezdődött a betegeskedés. Olyan rohamosan betegedtek le az emberek: attól kellett tartani, ha így megy, akkor alig marad egészséges ember a szigeten. Volt olyan nap, amikor 36 beteglapot is kiadott a termelőszövetkezet. Ezék között voltak valóban beteg emberek, de voltak „tsz-betegségben“ szenvedők is. Voltak olyanok a közösben, mint Garai Ferencné, aki fiatal kora ellenére nyug- díjaztatni akarta magát. 130 NYUGDÍJASA van a teimelőszövetkezetnek. Ezeknek egy kis része segítette a nagy munkák idején a termelő szövetkezetei, de voltak olyanok, akik bár dolgozhattak volna, a közös tájára sem menték. Nem kötelességük, de meg tehették volna. De annak a hetven tagiiak: Mikola Mátyásnak, Papp Györgynénék, Makk Gáspárnak, Kocsis Józsefnek, (Úri) Gorjonácz Mátyásnak, Gyuricza Józsefnének Csombor Istvánnak (Tukma) és így tovább dolgozatok kellett volna. Kellett volna, de nem vették részt a közös munkában. A termelőszövetkezetben minden talpalatnyi területet elvetettek, de megművelni min dent nem tudtak. Éz az előbbi okból adódott. 35 h. kukoricáju kát egyszer sem tudták megkapálni. Kénytelenek voltak ezt meghagyni silónak, de ezt sem takarították be, elsősorban a gépállomás hibájából. Ezért a gépállomásnak be is adtak egy 324 000 forint értékű kötbérről szóló papírt. De nem takarították be nagymennyiségű káposztájukat sem. És mindezt tetézte még az, hogy sokan mentek dolgozni napszámba Alsó- és Felső- Kandára. Jobban jártak volna még így is, ha a közösben dolgoznak. Ezt bizonyítja többek között Bévárdi Jánosné növénytermesztő példája is. Bé- várdiné a termelőszövetkezetben naponta 55,70 forintot keresett, de voltak olyanok, akik nálánál is többet. A termelőszövetkezet tervgazdálkodásában is hiba volt. 9903 munkaegységgel túllépték a betervezett mennyiséget. Ez pedig 350 000 forint többletkiadást jelentett, ami munkaegységenként 2,35 forintos csökkenést eredményezett. EZEK VOLTAK azok az okok, amelyek miatt nem lett negynm forint « mwnkaeggMegkezdték a tavaszi búza vetését Amire már napok óta készülnek az egész megyében — a tavasziak vetése — megkezdődött. Egyelőre csak Üszögpusztáról érkezett jelentés, hogy a traktorok után a vetőgépek is kivonultak a gépszínből —, de ma vagy holnap, ha az idő így marad, a borsó, a sörárpa, a lencse, a zab, majd a mák vetésére megyeszerte sor kerül. Az üszögi tizes táblán hat traktor zúg, előkészítve • a talajt, vagy a vetőgépek előtt. A tömérdek csapadék miatt ősszel nem vethettek el minden kenyérgabonát és most tavaszi búzával egészítik ki a vetéstervet. Az őszi szántás barázdáit simítóval egyengetik el, majd nehéz fogast járatnak a nyomába. Csípős szél fúj a Mecsek felől, de ez inkább öröm most, mint bosz- szúság. A felfogasolt föld gyorsan pirkad és egészen jó vetőágyat biztosít. A korán, úgyszólván hólére vetett tavaszi búza, ha a műtrágyát sem sajnálják tőle — rendszerint megbízható termést ad. Üszögpusztán, ami a korai vetést illeti, nincs hiba, műtrágya is akad. Különösen azonban a bő termőképességű Fortunata búzában bíznak. Eddig, amikor csak őszi vetésben termeltük, biztató nevére nagyon rácáfolt, mert vagy huszonöt mázsa felett „ermett, vagy ha egy kis fagy is érte, mint tavaly — nem adta meg ennek a felét sem. Végre a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet megtalálta termesztésének kulcsát és ennek a sok reményre jogosító búzafajtának a magyar viszonyok között legjobb feltételként a tavaszi vetést javasolta* Ahol feldolgozzák a tejet A beszállított tejet Amrein Rezső átvevő felügyelete mellett Reiterer Ferencné és Hajdú Mihály né kannából az előtárolóba öntik. A Baranya megyei Tejipari Vállalatnál éjjel-nappal szorgos munka folyik. A vidéki tejgyűjtő állomásokról naponta 27—28 ezer liter tejet szállítanak be az üzembe. A nyári hónapokban viszont sokkal többet, 36 000 liter tejet dolgoznak fel naponta, de szombatonként nem ritka a 42 ezer literes forgalom sem. A tejfel- dolgozás mellett naponta még 600—800 liter tejfelt és hathét mázsa túrót is készítenek. A tejüzem érdekességéhez tartozik még a néhány hónapja üzemelő tejfelpalackozó automata, amely magyar szakemberek találmánya és óránként 1200 papírdobozt tölt meg. Nemrégen még. ezt a munkát is kézzel végezték, ami nem nehéz, de sokkal lassúbb volt a termelés, mint jelenleg. A Baranya megyei Tejipari Vállalat üzemeit folyamatosan korszerűsítik és a fizikai munkát mindinkább az automata- gépek váltják fel, melyek a vállalat termelékenységének növekedését és a gazdaságosabb termelést segítik elő. Schmidt Attila Foto: Hillebrand Lajos ség értékei Nem érteik ét a negyven forintot, pedig elérhették volna. Az eredményük így is szép, még ezzel a szépséghibával is. Szép, mert a becsületes tagok, a vezetők rájöttek ezekre a hibákra és ebben az évben úgy gazdálkodnak majd, hogy &zek ne ismétlődhessenek meg. Kártérítésre kötelezik azokat a tagokat, akik nem dolgoznak a közösben, támogatják a valóban betegeket, de kíméletlenek lesznek az álbetegekkel szemben. A termelőszövetkezetben sokáig járta az a mendemonda is, hegy a termelőszövetkezet eladósodott Most bebizonyosodott fehéren- feketén: a termelőszövetkezetnek 1 335 000 forint adósság- mentes tiszta vagyona van, A jövedelemre sem lekét panaszuk azoknak, akik dolgoztak legfeljebb annyi — és ebben igazuk van, ha ezért háborognak — ha a többiek is dolgoztak volna, akkor most több lehetne a jövedelmük. — Tények bizonyítják, hogry a du- nafalvi Kossuth Termelőszövet kezeiben a dolgozó tagok évi átlagjövedelme eléri a közepes fizetésű ipari munkások jövedelmét különösen, ha ehhez hozzáadjuk a háztáji gazdaság jövedelmét, a fuvartérítést, az vigyen munkát... A termelőszövetkezetnek kilenc saját traktora van és ehhez egy jól felszerelt műhely is. EZ A ZÁRSZÁMADÁS vizsga volt. Ha nem is jelesre, de jól vizsgáztak a dunafalviak. Ezt bizonyítja az is, hogy a közgyűlésre Új-Mohácsról küldöttség jött bejelenteni: mintegy 1800 hold területtel ők is szeretnének csatlakozni a du- nafalvi Kossuth-hoz. SSMM Sám o A pasztőröző automata munkáját Kremesberger Dezső ipari tanuló Jigyeli. A pelackosógép munka közben. Németh József brigádvezetö a gépei.
