Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-21 / 44. szám

............ NAPLÓ 1.961. FEBRUAR M. 1 Mongol kománAöliliittsii látogatása a Bábolnai íllaml Gazdaságban A mongol kormányküldött­ség Demcsigin Molomzsamc- nak, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa első elnök- helyettesének. a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bi­zottsága tagjának vezetésével vasárnap a Bábolnai Állami Gazdaságba látogatott. A ven­dégeket a látogatásra elkísérte Tömpe István, a földművelés- ügyi miniszter első helyettese, a Külügyminisztérium, a Kül­kereskedelmi Minisztérium kép viselői. A mongol kormánykül­döttség tagjai megtekintették a gazdaság több részlegét, és elbeszélgettek a dolgozókkal. A vendégek tiszteletére az álla­mi gazdaság dolgozói lovas- és fogatbemutatót tartottak. Tájékoztató a mezőgaz­dasági technikumokról A Földművelésügyi Minisz­térium közli, hogy az 1961—• 1962-es tanévben az alábbi he lyeken nyílnak mezőgazdasági technikumi első osztályok: Mezőgazdasági technikum: Szentlőrinc, Mohács, Kalocsa, Kiskunhalas, Kiskunfélegyhá­za. Orosháza. Szarvas, Szabad- kígyós, Abaújszántó, Putnok, Hódmezővásárhely, Szentes, Szeged. Székesfehérvár. Csor­na Debrecen, Pallag, Gyön­gyös. Tata, Szécsény. Cegléd (kihelyezett osztállyal Nagykő­rösön), Vác, Kaposvár. Máté­szalka, Karcag (kihelyezett osztállyal Kunhegyesen); Me­zőtúr, Törökszentmiklóe. Szek- szárd. Szombathely, Kőszeg, Keszthely, Pápa. Nagykanizsa. Mezőgazdasági gépésztechni­kum: Nyíregyháza. Mezőtúr, Szombathely. Kertészeti technikum: Vác, Kecskemét, Baja, Gyula, Sá­toraljaújhely. Fertőd, Nyíregy­háza, Budapest XIV. kerület, Egressy út 73. Erdészeti Technikum: Sze­ged. Sopron. jgr&í - • ” ~ A Magyar Televízió Február 21-én, kedden 16.55 órakor közvetítést ad az Egye­sült Izzóból Antonin Novot- nynak a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság elnökének tiszteletére rendezett nagy­gyűlésről. Egy kommunista forradalmár születésnapján Hetvenöt éves lenne, ha él­ne. Szenvedélyesen vitázna a kételkedőkkel, könyörtelenül semmisítené meg az ellenségei ideológiai nézeteket, keményen harcolna a munkásosztály el­lenségei ellen — mint a dicső Magyar Tanácsköztársaság ide­jén tette. Es úgy, mint az 1921-es, 22- es években Oroszországban, a fiatal szovjet-orosz államban, amikor a bolsevik párt az új gazdasági politikára tért át. Kun Béla ebben az országos méretű nagy gazdaságpolitikai feladatban is részt vállalt. Cikkezett, előadásokat tartott a munkásoknak. Amikor a Komintemben és az orosz bolsevik pártban fon­tos vezető szerepe volt, akkor is szinte minden idejét a ma­gyar népnek szentelte. A fehérterror idején minden nap nőtt a magyar emigráció. A szovjet életbe bevezette őket, munkát keresett nekik, lakásügyeiket intézte. Az emig­ránsok között is akadtak áru­lók. Küzdött ellenük, el akar­ta érni, hogy megértsék a szov­jet valóságot, a forradalmat, a munkásosztály céljait. Akik nem bírtak szembe nézni vele és érveivel, akiknek idegen volt a szocialista forradalom, azok visszamentek nyugatra a Szovjetunióból. Elmenekültek az élet igazsága, a valóság és a kommunista jövő elől, amelynek áldozatkész harcosa volt Kun Béla. Kun Béla (XJitz Béla rajza.) Internacionalista forradalmár volt. Ismerte Ljenint, tőle ta­nulta, hogyan kell a forrada­lom ellenségeivel megküzdeni. Tanította a hadifoglyokat nem­zetközi összefogásra, hazasze­retetre, elősegítette, hogy fegy­verrel is harcra keljenek a Nagy Szocialista Októberi For­radalom vívmányainak védel­mében. 1921-ben a németországi márciusi forradalmi felkelés­ben vezető szerepet vállalt. Egy év múlva az Uraiba megy pártmunkára. Mindig a legne­hezebb frontszakaszokon ta­'álható, mindig ott, ahol vem szély van és erősen kell küz­deni. Már 1918-ban is az Urai­ban harcol Kolcsak hadserege ellen. 1920-ban Vrangel utolsó hordáinak kiűzésekor. a dél' ír ont katonai tanácsának tagji Frunzéval, 1920 végén pedig a Krímben a forradalmi katona- anács elnöke. Vezércikkeket írt az Uráli }Iunkás című pártlapba, vezet­te az Uráli Iroda agitációs és propaganda osztályát, közben kapcsolatot tartott a magyar pártmunkásokkal. élesztette. •áplálta a forradalmi munkás- osztály önbizalmát, hitét a.győ­zelemben. Becsben sokszor megfordult illegálisan, a KMP Külföldi Bi­zottságának székhelyén. S ami­kor az osztrák burzsoázia elfo­gatta 1928-ban, ujjongott a nemzetközi reakció- Horthy a kiadatását követelte, le akar­tak számolni a magyar elnyo­mott nép kiemelkedő harcosá­val. A munkások nemzetközi összefogása, a Komintern eré­lyes fellépése azonban meg- akadályozta ezt. 1886. febritár 20-án született. Hetvenöt éves lenne, ha él­ne. Életműve összeforrott a ma­gyar munkáshatalommal, a Magyar Tanácsköztársasággal és a nemzetközi munkásmoz­galom történetének egy szép fejezetével. Emléke, alakja, ta­nításai örökre megmaradnak népünk szívében. Az ügyvéded működéséről tárgyalt az Igazságügyi Miniszté­rium kollégiuma Az Igazságügyi Minisztérium kol­légiuma kibővített ülésén tárgyalta az ügyvédek működésével kap­csolatos kérdéseket. Megállapítot­ta. többek között, hogy a vidéki ügyvédi kamarák többsége r— á Jogászság többi rétegével együtt — jogi felvilágosítással és tanáccsal jelentős segítséget nyújtott a me­zőgazdaság szocialista átszervezé­séhez. A kollégium meghatározta azokat a feladatokat, amelyek végrehajtásával tovább lehet fej­lesztem ez ügyvédek és ügyvédi szervek munkájának- színvonalát. n Patrice Lumumba nevét ve te fel a szfaiinváros meleghengermű egyik brigádja A sztálinvárosi meleghengermű darukarbantartó lakatosainak hét­fői ropgyűlésén Tárnái Kárply darukarbantartó brigádja Barna? bás Antal hegesztő javaslatára á hős kongói szabadságharcos iránti tiszteletből felvette a „Patrice Lumumba brigád” nev^t, A brigád tagjai egyhangúlag el­fogadták a javaslatot és néhány munkafelajánlást is tettek. Idöjárásjefen lés A Meteorológiai Intézet je­lenti: várható időjárás kedd es tig: felhős, párás idő, néhány helyen kisebb eső. Hószállingó- ! zás, többfelp köd, mérsékelt j szél. Várható legalacsonyabb í éjszakai hőmérséklet mínusz ! 2— plüsz 2.. legmagasabb nap- ! pali bőfnérséklet holnap 4—8 j fok között. A Szakszervezetek Baranya me- 1 gyei .Tanácsa értesíti a szülőket, i hogy az ormándpusztal- gyermek- ! üdülőből február 21-én délelőtt j 11.27 órakor., a tóalmás! üdülőből február‘2i-én 1945 órakor érkez­nek a gyermekek a pécsi állomás­ra. Kelik a szülőket, hogy a gyer­mekeket az.állomáson vegyék át. Viccnek is jó... ...pedig ha tréfás is a tör­ténet, a csattanója mégis ko­moly. Történt pedig, hogy az egyik vendéglő üzletvezetőjének lel­tárhiánya volt. Méregette a bort, a fröccsöt s közben a pénzt .,elfelejtette” befizetni. A bor pedig rohamosan fo­gyott s az egyik nap megle­pődve tapasztalta, hogy nem kevesebb mint egy hordó bor­hiánya van. Mit tegyen, itt a leltározás, észrevehetik a svind- lit. Gondolt egyet — s nem mind a közmondás tartja, hogy kettő lett belőle — hanem a j hordót feltöltötte vízzel, aztán I szépen leplombálta. Mint ha — AZ AP SZÖULI jelen- I tése szerint a dél-koreai ame- j rikai támaszpontok koreai nemzetiségű alkalmazottai va­sárnap a szöuli amerikai nagy követség elé vonultak és kö­vetelték a koreai munkatöv- vények tiszteletbentartását. valamint fizetésük emelésé'. A nagykövetség közelében összetűzésre került sor a mint egy háromezer tüntető és az ellenük kivezényelt lovas­rendőrök között. Pécs város ITT. kerületi tanács« értesíti az érdekelteket, hogy a Gáz- és Szénsavértékesítő Vállalat a közeljövőben Pécsett a Tolbu- hin út 2. szám alatt cseretelepet létesít, hol a propán-bután ház­tartási gázpalackkal rendelkezők palackcseréiket a jövőben lebo­nyolíthatják. Felhívja ezért a ke­rületi tanács a kerületben lakó propán-bután gázpalackkal rendel­kezőket, hogy a nevüket, lakcímű^ két és az eddigi cseretelepet a tanács v. b. titkárságán jelentsék be. MEGHALT DR. HOGÁCS FERENC. PÉCSI MEGYÉS­PÜSPÖK Dr. Rogács Ferenc, pécsi megyéspüspök február 20-án hajnalban Budapesten, a Szé- her úti kórházban 81. évében, szívroham következtében meg­halt. Temetéséről később tör­ténik intézkedés. még felbontatlan lenne. A lel­tározó rátekintett a hordóra s rendben lévőnek találta a kész­letet. Az üzletvezető látta, hogy milyen nagyszerű dolgot talált ki, továbbra is a járt úton haladt. Amikor ismét egy hor­dó bor leltárhiánya volt, ezt is megtöltötte vízzel s leplombál­ta, Már szép sorjában sorakoz­tak a vízzel telt boroshordók, amikor a turpiságra rájöttek. A csattanó: bírósági ítélet. Vajon mi lett volna, ha ke­lőbb jönnek rá a csalásra? Egy szép napon a vendéglős még utóbb hozzákezdhetett volna a víz kiméréséhez. (-~ray) — DIÁKOK és prccizips körző tulajdonosok örömére Túrán és Spektrum precízi­ós körzőkhöz használható kör­ző hosszabbítok, ív ég nuil kör zők. tűs mérőkörzők érkeztek a papírszaküzletekbe. így mód nyílik a hiányos körzőkés zic- tek kiegészítésére. A Honvédelmi Sportszövetség motoros tanfolyamot indít, jelent­kezés Majlátb utca 2. szám alatt. Nagyszabású fodrász' bemutatót rendeznek Pécsett Baranya és Pécs másod- és harmadéves fodrász! pari ta­nulói fodrászipari bemutatót rendeznek 1961. március 5-én, a SZOT Színház téri nagy­termében. A nagyszabású fodrászbemu­tatóra, máris megkezdték fel­készülésükét a tanulók'. A fod- rászbemutatót a tanulók szak- i mai fejlődésének ' elősegítése érdekében a Munkaügyi Mi- : nisztérium 500 sz. Iparitanuló 1 Intézete, a Pécsi Fodrászipari Vállalat, a Pécsi Fodrász!pari Szövetkezet, és a KIOSZ Fotí- rászipari Szakosztályának anya gi és erkölcsi támogatásával rendezik; , 3. folytatás. Udvarias kézszorítások,«m«­Öyar és a lengyel nép barát­ságának immár hagyományos emlegetése, rövid, de bensősé­ges és szíves fogadtatás, és néhány perc múltán a film­gyár emeleti halijában vizes pohárban tálalt feketekávé társaságában — már a téma kellős közepén vagyunk. Később pillanatok alatt elő­kerül a lodzi filmgyár króni­kás könyve, amelybe 1945 óta rendszeresen és pontosan min­den itt készült film adjitait. szereplőinek és rendezőinek, technikai személyzetének ne­vét bejegyzik. Wladislaw Pod* lesny pedig — mint o króni­kás — nem kevés büszkeség­gel ismerteti a lodzi filmgyár történetét. Jelenleg Lengyelországban három filmgyár működik — Wroclawban. Varsóban és Lodzban. A lodzi filmgyárat 1945-ben létesítették egy ak­kori sportcsarnokban. Az épít­kezésben. a helyreállításban komoly részi vállalt a lengyel hadsereg. Az első évben, a Igor születésének esztendeje-. ben mindössze egy filmet ké­szítettek — a Tiltott nótát. — Az első év nehéz volt, el­hiheti — sóhajt némi malíciá- val Podlesny —, de negyven- nyolcban már három filmet forgattunki Negyvenkilencben öt játékfilmet... A lodzi filmgyárban —, ahol az igazgatón, a helyettes igaz­gatón és a fődiszponensen kívül nyolcszáz ember dolgo­zik. Nyolc állandó rendezője van, tíz állandó „stábja”, és négy év óta, a lengyel film­gyártás reorganizálása óta ezek a stábok csak a lodzi filmgyárnak dolgoznak. A múlt évben, tehát egyetlen esztendő alatt már húsz játék­filmet készítettek, a gyár fennállása óta pedig százhár­mat. Itt készült a már korábban említett Kelesztesek című tör­ténelmi film is, amely az ed­digi legnagyobb a lengyel filmgyártás történetében. Az előző részben jeleztem már a film méretéit, de íme a fö- diszponevs beszámolója: — A Keresztesek harminc­két millió zlotyba került .(ez nagyjából harminc millió fo­rintnak felel meg) a film for­gatása mintegy harminc fő­szereplő, ezerkétszáz gyalogos statiszta és háromszázötven lovas statiszta részvételével készült... Alexander Ford nagyvonalú rendezése is kétségtelenül az európai filmgyártás java ter­mése közé sorolja a Kereszte­sek című filmet, de önmagá­ban véve ez a nagy apparátus is szemlélteti a film méreteit. A külső felvételeket a gyö­nyörűségesen szép Mazur- tavak vidékén forgatták 1959 augusztusától októberig, a bel­ső felvételekkel 1960 télutóján végeztek. A nagyszabású történelmi film érdekessége, hogy a há­rom órás, színes játékban lát­ható összes pajzs, vért, kard. szablya és egyéb korabeli ha­difelszerelés — műanyagból, plasztikból készült. Később, a gyárlátogatás alatt Podlemy meg is mutatta azokat a mű­helyeket, ahol a film mű­anyagfelszereléseit készítették — kezdve a műhótól a papír- vékonyságú pajzsig. Nem aka­rok illúzióromboló lenni, de alighanem a közönség például a feszült légkörű, izgalmas jelenetsorban, amikor Jurand lovagot kiássák a hófúvásból —■ véletlenül se gondol arra, hogy a szelet „szélcsináló” gép szolgáltatja, és a vastag hó nem egyéb, mint puha, fehér műanyag. A lodzi gyárban pillanatnyi-. lag nem készülnek felvételek, a legutóbbit — qz egyik Bran­dys testvér novellájából ké­szült Sámson című filmet — már a hqzi „műhelyben” szin­kronizálják, az új film előké­születei még csqlc most foly­nak. A hatalmas, nemrégen épí­tett modern műteremben, eb­ben a méreteiben óriási, fel­szerelésében bármely európai filmgyári műteremmel egyen­rangú felvételi csarnokban még csak részletek látszanak a következő filmből; dekorá­ció. ötletesen megszerkesztett falusi szobarészletek, félben megépített, deszkából és mű­anyagból készült vasúti sze­mélykocsi, terepszínű 'teher­autó, félig felhúzott külső házfalak, műanyag- és gipsz­oszlopok, amott egy barokk szoba, benne plasztik cserép­kályha, amelyet néhány ujjal a levegőbe lehet emelni. T rükk-kellékek. makettek, fák és erdők, és parányi paloták — amelyek majdan a film vásznán a valóság erejével hatnak, és élővé varázsolni már az opertőr dolga lesz. Távozóban a filmgyárból — nyilván azért, hogy a Keresz­tesek óriási méreteit még job­ban illusztrálja — Podlesny a krónikához fűzi. — Annak a harminckét mil­lió zlotynak. amelybe a Ke­resztesek forgatása '• került; jobban megadja a jelentősé­gét, ha megmondom, hogy ná­lunk általában egy-egy mo­dern játékfilm négy-öt millió zlotyba kerül... Többektől kérdezősködtem, ha már a lengyel filmgyártás­ról van szó — mi az oka an­nak, hogy a háború utáni len­gyel filmek csak a háborús témákban tudtak igazán ma­radandót adiii, ezekben a fil­mekben sikerült a legtöbbet ábrázolni a lengyel nép jelle­méből. hősiességéből, józan­ságából, hazaszeretetéből. A válaszok, akár így fogal­mazták meg, akár úgy — vég­eredményben egyetlen qkot jelöltek meg. — A háború itt Lengyel- országban mindenkinek tra­gikus és nagy élmény — fog­lalta össze dr. Csorba Tibor, a magyar származású, kinn élő művész — és ebben a témá­ban mindenkit egyforma érzé­sek fűtenek. A mai téma már más. Az a lényeg, hogy ki milyen beállítottsággal közele­dik a művészek közül egy-egy mai témához. Aki itt élte át a háborút Lengyelországban, az mindent másképpen lát ma, mint az, aki a szovjet csapa­tokkal jött, vagy nyugatról ér­kezett vissza a háború után. Megint másképpen látják azok, akik a háborús eszten­dőket Magyarországon élték át... és nem beszélve arról, hogy a rendezői felfogások közötti különbség még jobban bonyolítja a dolgokat. Kétségtelen, hogy a lengyel élet meglehetősen bonyolult. A lengyel művészeti életben —■ így a filmművészetben is — nem alakult ki egységes néző­pont, s ha külön-külön vég­eredményben egyre gondol­nak is, egyet akarnak is, na­gyon sok hatás érvényesül. El­sősorban alighanem ez az oka annak, hogy csqk egy-egy al­kotás jelzi az új lengyel mű­vészet igazi útját. Természetesen nem arról van szó, hogy például a len­gyel filmművészet útját nem lehet világosan körvonalazni, hogy nem lehet látni az új lengyel művészet tartalmi lé­nyegét, de éppen a bonyolult érzelmi és lelki alkatból — és a bonyolult, hatásoktól nem mentes művészeti életből ere­dően — egyelőre csak határ­kövek jelzik az új művészetet. Kavalerovics tilmie, a Vonat, felveszi a versenyt a legjobb lengyel filmekkel ’ de a jónevű lengyel filmrendező — Wajda — legutóbb készített filmje —, amelyet körülbelül így lehetne fordítani: Az ár­tatlan kóklerek — elsősorban azért nem sikerülhetett jól, mert az egyébként rendkívül tehetséges, jószemű, merészen modern rendező a társadalmi határesetből általánosítani akart. A film a művészifjúsag- ról szól, kendőzetlenül, de ál­talánosítva, a szerepet nem vállaló, egzisztencialista len­gyel művészifjúságról. A lengyel filmművészet leg­alább annyira bonyolult, mint a lengyel élet, és nem csoda, ha a filmesek vállalkozása nem mindig úgy sikerül, aho­gyan a tulajdonképpeni szán­dék ígéri. Ehhez még hozzá­járul az a számottevő körül­mény, hogy a lengyel embe­rek roppant módon értenek á filmhez. A kritikusok elsóz­hatják a recenziókat, túllép­hetnek a határokon, de a len­gyel filmkedvelő közönség előtti próbát mindenképpen igény és tárgyilagosság kíséri. (Folyta tjukj)

Next

/
Thumbnails
Contents