Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-18 / 42. szám

r 1961. FEBRUÁR ÍR, NAPLÓ 3 3009 brigád küzd a szocialista brigád címért Baranyában I munkaverseny fű formája a szocialista brigádmozgalom Gregor Sándor elvtárs országgyűlési képviselő az SZB1 titkárának nyilatkozata a munkaveraeny Baranya megyei eredményeiről Matatásra mennek az egyetemisták és iskolások Ä Baranya megyei tanács népművelési csoportjának szer vezésében és a KISZ-biaottság támogatásával a Pécsi Peda­gógiai Főiskola, a Jogtudo­mányi-. és az Orvostudományi Egyetem, valamint a Keszthe­lyi Mezőgazdasági Akadémia hallgatói többnapos falukuta­tásra mennek Baranya, So­mogy és Tolna megye falvai­ba. Február 18-án nyolc Somogy megyei és hat Tolna megyei kis községbe 56 KISZ-fiatal indul el. hogy eredményes ku­tatómunkát végezzen. Majd két nappal később 13 Baranya megyei faluba látogat el 52 hallgató. A jövő értelmisége — 27 joghallgató. 27 orvos- tanhallgató. 44 főiskolás és 10 leendő mezőgazdász — febru­ár 28-ig ismerkedik, barátko­zik a falusi élet problémáival, nehézségeivel. Küldetésük célja nagyon sok rétű. Felmérik a falusi nép­művelési munkát, a KISZ- szervezet, a falu szociális, kul­turális, egészségügyi helyze­tét. Aktuális kérdésekről, vagy éppen a lakosságot érdeklő problémákról tartanak előadá­sokat. A falukutató hallgatók, feladatai közé tartozik az is, hogy jelentős segítséget nyújt­sanak a falusi KlSZ-szerveze- teknek. a KISZ I. kongresz- szusának anyaga feldolgozásá­ban és a parasztfiatalok prob­lémáinak megoldásában. Bartó László Vakondtúrások A szigetvári, de a sellyei járásban is olyanok a rétek, legelők, mintha nagy terüle­teken felásták volna. Egyes helyeken zöldessárgán éledezik a fű, más helyeken pedig va­kondtúrások sorakoznak egy­más mellett, tarka összevissza­ságban. Gyerekkori emlékeim jutnak eszembe először ezekről a va­kondtúrásokról. Emlékszem ott álltunk a túrásoknál, és mint az egerésző macska az egeret, úgy figyeltünk: mikor mozdul meg a föld. Ha megmozdult, ha felfelé lökött, mint a fazékban a forró víz, akkor a iélegze- tünk is elállt. Vártuk, hogy jöjjön feljebb a vakond. Amikor már a föld teteje mozdult, akkor kapá­val belevágtunk a vakond­túrásba, Előfordult, hogy igy sikerült vakondot fognunk. Ez jutott eszembe, meg a hatalmas földalatti birodalom, amely behálózza folyosóival a rétek, legelők alját. Néztem a vakondtúrásokat. Néztem és egyre jobban érez­tem más szemmel nézek már rájuk. Nem az izgalom fűtött, hanem arra gondoltam: ha­marosan kihajtják a legelőre az állatokat. És ennyi túrás! Hamarosan zöldellni kezd a rét. Rámennek kaszával, ló- fosratú és gépi kaszával. És tör­nek majd a kaszák. És mennyi lesz a fükiesés, ha nem húzzák szét ezeket a túrásokat?! Ezek már nem gyerekes dol­gok. Jő lenne, ha a termelőszövet kezetek is így értelmeznék. A Szakszervezetek Országos Tanácsa IX. teljes üléséin a szocialista munkaverseny to­vábbi erősítésével kapcsolatban 1961. évre meghatározott fel­adatokat a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa is megtárgyalta. Rögzítették me­gyénk ipari üzemednek ez évi feladatait a munkaverseny- mazgalom fejlesztése érdeké­ben. Gregor Sándor elvtárs, or­szággyűlési képviselő, a Szak­szervezetek Baranya megyei Tanácsának titkára nyilatko­zott megyénk szocialista ver­senymozgalmának tapasztala­tairól és az 1961, évi feladatok­ra, ■—1 Baranya megyében a szo­cialista munkaverseny-mozga- lom a párt 1959. márciusi hatá­rozata utáni időben nagyará­nyú, egészséges fejlődésnek in­dult Ehhez jelentősen hozzá­járult a központi bizottság ál­tal a szocializmus építése üte­mének meggyorsítása érdeké­ben javasolt kongresszusa munkaverseny, melynek fő cél­kitűzése a termelési tervek négy százalékos túlteljesítése, a termelékenység négy száza­lékos növelése és az önköltség 2,4 százalékos csökkentése volt. E feladatokat megyénk ipara teljesítette. — A kongresszusi munka­verseny ösztönző szellemének hatására jelentősen megnöve­kedett dolgozóink aktivitása a politikád és gazdasági felada­tok végrehajtása során. A ver­seny továbbfejlődött és meg­született a munkaverseny egy magasabb formája a szocialis­ta brigádmozgalom. ■— Ezerkilencszázhatvanban a párt-, gazdasági és szakszer­vezeti szervek közös javasla­tára már éves versenyvállalá- sokat dolgoztak ki. Mindjob­ban előtérbe került a munka­verseny kibontakozásban lévő új formája, a szocialista bri- gádmozgalom, — Időközben megjelent a SZOT második irányelve, amely megmagyarázta a szo­cialista brigádmozgalom ^cél­kitűzéseit — szocialista módon élni, tanulni és dolgozni. — Iránytmutaitott e ^mozgalom fejlesztésének lehetőségeire és kibontakozásának útjára,-r Milyen hibái voltak me­gyénkben a versenymozga­Iomnak? — A probléma egyes terüle­ten a gazdasági és mozgalmi vezetők hiányos felkészültsé­géből adódott. Például fegyel­mezetlenségek eltűrése, he­lyenként az üzemi érdek hát­térbe szorította a népgazdasági érdeket, esetenként elhanya­golták a korszerű üzem- és munkaszervezést, hiányzott a technológiai utasítás, vagy a végrehajtását mulasztották el. Kevés gondot fordítottak a ta­karékosságra. Megtörtént, hogy a dolgozók javaslatait, véle­ményeit nem vették kellően figyelembe. A célkitűzéseket nem minden esetben határoz­ták meg konkrétan. Tehát a dolgozók vállalásai sem tud­tak a lehetőségekhez viszo­nyítva kibontakozni. — Most mi a feladat? A gazdasági és mozgalmi vezetők mindenkor pontosan határozzák meg az elvégzendő feladatokat. A szakszervezeti aktivisták, funkcionáriusok a dolgozók között végzendő poli­tikai nevelőmunka segítségé­vel ismertessék a kitűzött célo­kat. Ugyanakkor őszintén tár­ják fel a hibákat és igényeljék a dolgozók támogatását azok megszüntetése érdekében. Mi­után a dolgozók feladataik is­meretében megteszik vállalá­sukat, helyes agitácdóval ala­kítsák ki a dolgozók felelősség­érzetét a munka, a tervek tel­jesítése érdekében. Természe­tesen ilyenkor fontos, hogy használják fel a munkások véleményeit, javaslatait. Ez je­lenti lényegében a dolgozókra való támaszkodást — Mi jelenleg a munkaver­seny fő formája? — Fejlődésünk eredménye­képpen a munkaverseny fő formája ma már a szocialista brigádmozgalom. Baranyában 3 009 brigád küzd a cím élnye­réséért A szocialista munka- verseny eredményeinek növe­lése érdekében viszont nagyobb súlyt keld helyezni brigádokon bélül az egyéni vetélkedésre, ahol lehetséges és érezhető az eredmény, ott bontsák le sze­mélyekre a brigádok tervét. Döntő az, hogy a munkaver­seny célkitűzése meghatáro­zott gazdasági feladatok eléré­sére irányuljon, mozgósítson az újítás, ésszerűsítés és a mű­szaki fejlesztés érdekében. Gazdasági és mozgalmi szer­veinknek minden segítséget meg kell adni, hogy a me­gyénkben jelenleg lévő 773 szo­cialista brigád száma állandó­an gyarapodjon; — Mivel lehet segíteni a szo­cialista brigade* számának növelését? Tegnap tartották a Szövet­kezetek Baranya megyei Köz­pontjának választmányi ülé­sét. Mivel 1960 egyúttal a há­roméves terv utolsó éve is volt, Nagy Sándor elvtárs, a MÉSZÖV igazgatósági elnöke beszámolójában tájékoztatót adott az utolsó három évről is. Elmondta, hogy ez alatt az idő alatt 42 kiskereskedelmi és 26 vendéglátóipari egysé­get létesítettek s a tatarozások és átalakítások figyelembe vé­telével a földművesszövetke­zeti hálózatra fennállása óta nem költöttek annyit, mint az említett időszakban. A felvá­sárlás terén különösen burgo­nyából sikerült magas ered­ményt elérni, százötven száza­lékra teljesítették a tervet. Babból pedig 24 százalékkal teljesítették túl a felvásárlási tervet. A felvásárlás alapját egyébként a szerződéses ter­meltetéssel vetették meg a legbiztosabban. 1958-ban 940 holdat, 1960-ban pedig 2541 holdat kötöttek le szerződés­sel. A szövetkezetpolitikai osz­tály munkáját dicséri, hogy az elmúlt három év alatt kétmil­lió forint értékű részjegyet fi­zettek be. A tagok száma pe­dig tizennégyezerrel növeke­dett. Az 1961. évi feladatokról szólva Nagy elvtárs ismertette a terveket. Eszerint a bolti és a piaci kiskereskedelem for­galma 6,5 százalékkal, a MÉK piaci kiskereskedelmi terve 14,2 százalékkal magasabb a tavalyinál. A vendéglátóipar terve 7,4 százalékkal növek­— Felvilágosító munka so­rán foglalkozni kell a jelen­leg még nem szocialista bri­gádok tagjaival, keltsék fel a dolgozók érdeklődését és (ezál­tal érjék el. hogy önkéntes vál­lalás alapján versenyezzenek a megtisztelő szocialista brigád cím eléréséért. A vezetők sze­mélyesen vegyenek részt bri­gádértekezleteken. tanácsaik­kal közvetlenül nyújtsanak se­gítséget. értékeljék a brigádok munkáját és az új munkamód­szerek bevezetésére hívják fel a dolgozók figyelmét. — A műszaki értelmiséget is vonják be fokozottabban a munkaversenybe. Ha mód van rá alapítsanak komplexbrigá­dokat egy-eg-y fontosabb fel­adat (műszaki fejlesztés, üzem- szervezés stb.) elérése érdeké­ben. Vonják be a termeléssel közvetlen kapcsolatban álló gazdasági vezetőket is a bri­gádokba. — Az 1961. évi terv dolgo­zóinkra minden eddigi évhez viszonyítva nagyobb feladatok megoldását hárítja. Elsősor­ban azért, mert a második öt­éves népgazdasági terv első éve. Befejeződött Baranya me­gye mezőgazdaságának szocia­lista átszervezése, tehát ez­után több segítséget kell adni a mezőgazdasági dolgozóknak. Továbbá pedig azért, mert ebben az esztendőben kezdtük él a tizenötéves lakásépítési program végrehajtását. A ter­vek teljesítése, a termelékeny­ség növelése, az önköltség csökkentése, a minőség javítá­sa. az anyagokkal és elsősor­ban az import anyagokkal va­ló takarékosság feladatait kell megoldani. Ezeknek a felada­toknak a megoldását a szocia­lista munkaverseny igen ha­tékonyan segítheti. — Az elmúlt évék tapaszta­latai igazolják, hogy Baranya megye dolgozói megértik a ter­meléssel kapcsolatos feladatai­kat és lelkesen kapcsolódnak a párt és a kormány célkitűzé­seinek végrehajtása érdekében a szocialista versenyekbe. Se­gítik a fejlődést, ami biztosí­tékul szolgál a következő évek eredményes munkájához — fe­jezte be válaszát Gregor Sán­dor elvtársi szik, a saját termelésű áruké ezen belül 13,3 százalékkal. Idén nagy súlyt fektetnek a mozgóboltok létrehozására. A kisebb településeken is árusít­ják majd a nagyértékű műsza­ki cikkeket. Ahol nincs szak­üzlet, ott a boltosok osztalékos ügynöki tevékenységével old­ják meg ezt a kérdést. így a falu lakosságát annyira ellát­ják áruval, hogy szinte sem­miért sem kell majd a váro­sokba menni. Ifjúsági fcu dőttség utazóit HslsiRkite Perjési Lászlónak, a Magyar Ifjúság Országos Tanácsa el­nökének vezetésével kéttagú küldöttség utazott Helsinkibe. A delegáció tagjai résztvesz- nek majd a 8. világifjúsági és diáktalálkozó nemzetközi elő­készítő bizottságának alakuló ülésén, A lottó nyerőszámai: A 7. játékhetem. 4 756 434 lottószelvény vett részt a sor­solásom. Egy nyerőszámra így 1 783 662 forint nyeremény jut. A tiszakécskei községi művelő- hési házban megtartott sorso­lásom a következő nyerőszámo­kat húzták ki: 5,10, 15, 28, 39 Úttörők figyelem! v 1961. február 26-án, vasárnap délelőtt 10 órakor a Pécsi ÜttörÓ Házban műsorral egy bekötve rendezi meg a MÉH Vállalat élenjáró gyűjtői részére a „Hasznos madár”-so- roz átok sorsolását Kisorsolásra kerül: I. díj 1000 forintos + 300 forintos vásárlási utalvány. II. díj 800 forintos + 200 forintos vásárlási utalvány. III. díj 500 forintos + 150 forintos vásárlási utalvány. Az az úttörő-csapat, vagy út törő. aki a kibocsátott 36 kü­lönböző madárképből álló sorozatot feltablózva, vagy 100 darab képet feltablózás nélkül, 1961. II. hó 17-től a sorsolás napján 9 óráig az Ü ttörőház igazgatójánál bemu­tat. sorszámozott jegyet kap, amellyel részt vesz a sorso­láson. Ezen a napon kerül s or az 1960—61 tanév első fél­évében a hulladékgyűjtésben legjobb eredményt élért három csapat ajándékainak átadására is. 3005 ............. ■■ .................— M Ü lést tartott a MÉSZÖV választmánya Falvaink életéből 'VTTvrrwvwTvwTTVTV Iff* fffTfVfTfVffttfIVIfffffVtWyf ▼▼▼ I f Tff A bólyi Kossuth Termelőszövetkezet kertészetében már megkezdték a melegágyak készítését. Az iivegházakban pedig a palántákat nevelik, amelyek majd a melegágyakba kerül­nek. A termelőszövetkezet április 4-re tízezer fejessalátát ter­mel. Hétfőn kezdik meg a salátapalánták kiültetését a meleg­ágyakba. Szügy Sándor, a tsz kertésze és Lusztus Józsefné az üvegházban előkészítik a tízezer palántát a kiültetéshez. Az erdőgazdaság Dunaszekcső melletti erdejében szorgos munka folyik. Egyre szaporodnak a kérgüktől megfosztott fa­hasábok. A papírgyárak részére készítik elő itt a fát. A kivá­gott, méretre fűrészelt fatörzseket, az úgynevezett papírfákat kérgelés után Mohácsra, a vasútállomásra szállítják, hogy on­nan induljanak útra a gyárakba, hogy ott papír legyen belőlük. Megkezdődött a tavaszi munka. A személyi Damjanich Termelőszövetkezet tagjai is igyekeznek a trágyakihordással, hiszen már meg akarják kezdeni a szántást is. Cukorrépa alá készítik elő a földet, s tudják, hogy csak akkor várhatnak jó termést, ha a talajt meg is trágyázzák. BiUebnmd Lajos Előadó-csere a magyar és külföldi ismeretterjesztő társulatok között A TIT ebben az évben terv­szerűbben és szélesebb for­mában kívánja fejleszteni kapcsolatait a vele együttmű­ködő testvértársulatokkal, s elsősorban olyan külföldi elő­adók magyarországi látogatá­sát igényli, akik egy-egy tu­dományágban, vagy szakterü­leten az itthoni eredményeink­nél magasabb fokú fejlődésről nyújthatnak ismereteket. Az ilyen jellegű előadások köré­be tartoznak a mezőgazdaság gépesítésében, a rakétatechni­kában és egyéb területen élenjáró baráti országok szak­embereinek tájékoztatói. A TIT az idén több mint har­minc külföldi előadót fogad, akik számos vidéki városba is ellátogatnak, s egyúttal tanul­mányozzák az itthoni ismeret- terjesztés módszereit, ugyan- ennyien utaznak majd a TIT előadói közül külföldre, ahol a mi eredményeinkről számolnak be. Több baráti országból már közölték, milyen magyar ta­pasztalatokat kívánnak széle­sebb körben ismertetni, s en­nek alapján a gyakorlatban is felhasználni. A Szovjetunió­ban többi között új technika és technológia a ruházati ipar­ban, továbbá a magyar élelmi­szeripar technikai haladása címmel tartanak előadásokat

Next

/
Thumbnails
Contents