Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-15 / 13. szám

i f XWL JANUAR ». ff Ä P £ 9 Béli városrészünk jövőjéről Ötven képíőinűvészeti kiállítás háromnegyed millió színházlátogató Adatok Pécs megvalósult hároméves művelődéspolitikai tervéből méter lesz és középen fás. vi­rágágyás zöld sáv választja ketté a két irányú forgalmat biztosító utat A Bajcsy Zsi­linszky utca keresztezésében alakul majd ki a kb. 100-szor 100 méteres területen elhelye­zendő forgalmi csomópont a budapesti Oktogonhoz hasonló rendszerben. Ez a terelő-szige- tes rendszer módot nyújt egy­aránt a kis- és nagyívű be- fordulásokhoz, háromfázisú Villanyrendőr „kommandója” mellett. Az új útvonalról csak annyit még. hogy mindkét ol­dalán gépjármű parkolásra al­kalmas három méteres park- sávot kap. bőn épül fel a legkorszerűbb követelményeket is kielégítő 20 tantermes iskola, továbbá egy 100 férőhelyes óvoda és egy 80 férőhelyes bölcsőde. Ugyancsak a Jókai utca és a Bajcsy-Zsilinszky utcák északi részén építik fel a jelenlegi méreteinél sokkal nagyobb és modernebb központi nagy ál­lami áruházunkat is. A Jókai és a Szabadság utcák közötti részen épül fel egy irodaház és a már megtervezett 600 fé­rőhelyes szélesvásznú mozi. A fentebb említett objektumok körzetében alakul majd ki az új üzletnegyed, amely részben a lakóházak földszintjén, rész­A pécsi városi pártbizottság és a tanács az 1957—60 közötti időszakra hároméves művelő­déspolitikai tervet készített, amely nagy lépteikkel vit­te előre Pécs kultu­rális fejlődését, a programnak vala­mennyi fontos pont ja megvalósult. Jelentősen fejlő­dött a város zenei élete: az 1957—58. évi hangversenyéva dot látogató tizen­ötezerről már a kö­vetkező évre hu­szonötezerre nőtt a hangversenyt láto­gatók száma. A hangverseny-bérle­tesek között kétezer a diák, de a zened munkásakadémia ízlésnevelő tevé­kenysége eredmé­nyeként jelentékeny számú munkás is látogatja a zenei rendezvényeket, fő­ként az operaelőadá sokat. A művészeti nevelés előbbrevite- lére épületet kapott a zenegjmmázium, megnyílt a pécsi képzőművészeti gimnázium, tehet­séges alkotók ré­szére négy műter­mes lakást építte­tett a tanács. A ba­lettoktatásban éven te félezer kisgyer­mek vesz részt, a 120 tagúra nőtt, jó hírnevet szerzett Mecsek művészeti együttes közülük neveli táncos után­pótlását. A Pécsi Nemzeti Színház önálló ope­ra- és balett-együt­tessel gyarapodott, a színház felújítá­sára 1960-ban 4.5 millió forintot áldó zott a tanács, a tel­jes rekonstrukciót 1964-re fejezik be. A színház előadá­sait három év alatt hóromnegyedíTullíó- an látták, a pécsi közönség hetven százaléka munkás. Befejeződött a sza­badtéri színpad fel­szerelése, ahol az idén nyáron első- izben rendezik meg a város erős művé­szeti életéire támasz kodé pécsi szabad­téri játékokat. A zemgővárkomyi, villánykövesdi, mo­hácsi és a helybeli ásatások újabb 11 500 lelettel, köz­tük wárno» világvi­szonylatban ritka­ságszámba menő ér tékked gazdagítot­ták a pécsi szék­hellyel működő Ja­nus Pannonius Mú­zeumot. Adomá­nyokkal és vásárlá­sokkal megvetették a ma már országos jelentőségő pécsi képtár anyagát, amelyben a modem magyar képzőmű­vészet kiemelkedő jelentőségű képvi­selőinek félszáznál több értékes képe található. Különös gondot fordított a három­éves művelődéspo­litikai terv Pécs peremvárosainak kulturális fejleszté­sére. Két új műve­lődési ház épült fel, hét fiókkönyvtár nyílt a külterülete­ken. A nyugati és a keleti bányászváro­sokban 40 új tante­rem épült, az óvo­dai férőhelyek szá­ma 175-teI nőtt há­rom év alatt. A fen tiekhez és két poli­technikai műhely építéséhez a lakos­ság több százezer forint értékű társa­dalmi munkát adott A TABLÓ ELŐTT Dénesi Ödön Ybl-díjas városrendező mérnök, a 600 férőhelyes hiper­modern saélesvásaiú mozi he­lyét mutatja, amely a Rákóczi út és a Jókai út sarkán vár megvalósításra. Maga a térkép így egymagá­ban nem sokat mond az ava­tatlannak, de ha megkérjük a tervezőt, városunk új arcula­tának megálmodóját és alkotó­ját, szívesen elkalauzol ben­nünket a kibontakozó és egy­re szépülő déli városrész kö­zeli jövőjébe is. Szavai nyo­mán öreg. rút utcasorok, vá­rosunk súlyos szépséghibái szűnnek meg, hogy helyükön feltűnjön a fenséges szép vá­rosrész új sugárútjával. több emeletes modem lakóházaival, parkjaival, színes szökökút- jaival, játszótereivel. Kezdjük hát el a sétát, amelyet nem­csak a képzelet, hanem a gondosan előkészített, szak­mailag megfontolt, részletekig feldolgozott tervek mutatnak, irányítanak! Mégsem bocsátkozhatunk részletekbe, de úgy érezzük, hogy amennyit az időnk és a hely megenged, egyelőre ele­gendő lesz arra, hogy velünk együtt a közönség is bepillan­tást nyerjen abba a hatalmas plasztikai beavatkozásba, amely megszépíti, megfiata­lítja városunkat. Szóval a közel jövőbe! A Siklósi út felől jövő autó­buszok, gépkocsik néhány év múlva már nem vesztegelnek a vasúti átjáró sorompója előtt. Megállás nélkül suhan­nak át a nemesívű felüljárón, amelynek íve alatt fut át a Vasút utca és a Verseny utca is, megszüntetve a sok bajjal, veszéllyel járó keresztforgal­mat, és megteremtve az úgy­nevezett új ipari forgalom le­hetőségeit; És milyen lesz a gyorsfor­galmi út, amely a város belső kelet—nyugati forgalmát hi­vatott lebonyolítani? Nevez­hetjük sugárútnak? Úgy hisz- szük joggal, ha elgondoljuk, hogy az út teljes szélessége 36 Ityen lesz c déli városrész területén néhány év múlva áthaladó gyorsforgalmi út közvilágítása. A fényforrást a legkorszerűbb higanygőz-armatúrák fogják szolgál tatni. NÉMA NY SZŐT a közintéz­ményekről. Az egyik ilyen komplexum a központi posta bővítése lesz, amely a városrendezési elkép­zelések szem előtt tartásával a posta állandóan növekvő műszaki és technológiai kívá­nalmait hivatott kielégíteni. A postaépülettől nyugatra, a Váradi Antal utca sarkán lévő múzeum bővítése és a rend­kívül hiányolt képtár létesí­tése vár megvalósításra. A két­emeletesre tervezett épülete­ket helyenként lábazattal lát­ják el, hogy ily módon a bon­tások során előbukkanó régi városfal-részeket a közönség, illetve az idegenforgalom szá­mára szemlélte tővé tegyék. A Jókai és a Bajcsy-Zsi- lin&zky utcák közötti déli töm­ben önálló egységenként léte­sül. Az új MÁVAUT pályaudvar építésével a jelenlegi nagy­piacot a Sopiama Gépgyár ud­varára helyezik, ahol a gép­gyár jelenlegi csarnokait a ké­sőbbiek folyamán vásárcsar­nokká alakítják át. Ugyanis a Sopiana Gépgyár a második ötéves terv folyamán az úgy­nevezett déli ipartelepen nyer elhelyezést. És a lakóépületek? A végle­ges városkép kialakításának szem előtt tartásával tömbön­ként állapítják meg a házak magasságát, szintjét, hogy ez­által is biztosítsák a város régi és új létesítményeinek, mű­emlékeinek érvényesülését. Például a felépítendő 8—9 szintes állami áruház amellett, hogy dél felől színes lezárást ad a Bajcsy-Zsilinszky utcá­nak, lehetővé teszi azt is, hogy az inflexiós vonalvezetésű fe­lüljárón haladva a székesegy­ház sziluettje _ tisztán érvé­nyesüljön. A szélesvásznú mozi főbejá­ratához nem közvetlenül az utcán át. hanem egy átriumos udvaron keresztül lehet be­jutni és ez az átrium cukrász­dákkal, presszókkal, földszinti és emeleti teraszokkal lesz körülvéve és az északi udvara világító szokőkúttal lesz fel­szerelve. A lakóépületekkel kapcsolatban még annyit, hogy az épületek egy-két kivételtől eltekintve szabadonállóak lesznek, ami által lehetővé vá­lik az épületek közötti terüle­tek sétautakkal, padokkal, vi­rágágyásokkal és kisebb ját­szóterekkel való beépítése, ahol a homokozóktól, lubic- kolóktód kezdve helyet kap­nak a legkülönbözőbb játék- lehetőségek. A tervezésben számon tartották a 10—14 éves gyermekek érdekeit is, misze­rint egy erősen körülbokrosí- tott, illetve fásított, kb, 40x25 méteres grundot kapnának, ahol a pihenő felnőttek há­borgatása nélkül zavartalanul érvényesíthetnék „harciasabb” felfogású játéklehetőségeiket FOLYTATHATNÁNK tovább az új közművesítéssel, az ivó- vízellátás megvalósításával, a távfűtés megoldásával, de úgy hisszük, egyelőre ennyivel is megelégszik az olvasó. A rész­letekre majd menetközben fé­rünk vissza. — sgy — cembet konißui(a Sokan megcsodálták már a gyönyörű vonalú új-mecsek- aljai Olimpia vendéglátó komb inátot, ragyogó -teraszát, repre­zentatív éttermét és presszóját, de a sok vendég közül talán még senki sem látta a korszerűen jelszereit, táncterem nagy­ságú, ezer adag kapacitású konyháját, cukrászüzemét, hűtő- szobáját. A hatalmas gázkályhán edények sokasága sorakozik finomabb­nál finomabb ételekkel. Nagy a forgalom, ebédidő van. Ferenczi József föszakácsnak négy tamáója van, akikből leg­alább olyan jó szakácsokat szeretne nevelni, mint amilyen ó maga. A képen Gombos Béla első éves tanulóval éppen közös főztjüket, a húslevest kóstolja. Hetenként 20—25 ezer tortát és süteményt készít tizenhét dol­gozójával a cmkrászüzem. A nehezebb munkákat gépek vég­zik, a cukrászoknak csak ellenőrizni kell működésüket. Botos Jánosáé habverő gépet készít elő vajkrém keverésére. A 20 cellás hűtőszobában egyszerre hatvanezer sütemény tárol­ható. Petrik Mátyásné expeditőr frissen készült rigójancsikat teas ,hűvösre”,

Next

/
Thumbnails
Contents