Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-14 / 12. szám
IMI. JANUAR 14. NAPLÓ 3 Készül a terv az ötezer holdas kémesi tsz-ben Munkagépeket vásárol9 majorokat alakit ki öt község közös tsz-e Épül a pécsi egyetemi városrész Kémesen leállítják a malmot- A tanácselnök egy kicsit, sajnálja. Azt mondja: öreg masinák voltak benne ugyan, de azért minden évben megőrülte a 93 vagon búzát. Megőrölte a búzát, s évi 120 000 forint tiszta jövedelmet jelentett a községi tanácsnak. Most megszüntetik. A terményforgalmi vállalat magtárnak akarja, de ott ül már a tsz- elnök, Simon János is az irodában. hogy a termelőszövetkezet is kapjon belőle valamit. Nekik is szükségük van magtárra, különösen most, hogy megszaporodott a család. Korábban csak Drávapiski csatlakozott hozzájuk, most december közepén meg egyszerre négy község termelőszövetkezeti gazdái mondták ki: a kémesiekkel együtt egy nagy termelőszövetkezetet alakítanak. így lett a kémesi, drávapiski termelőszövetkezetből — kémesi, drávapiski, szaporcai, cuni, tésenyfai egyesült termelőszövetkezet, amelynek a környék legjobb termelőszövetkezetének, a szaporcai Közös Üt nevét adták, csak éppen megváltoztatva: kémesi Közös Ütra. Ennek a termelő- szövetkezetnek most öt község határában ötezer holdnyi összterülete van. amelyen 400 család dolgozik. Simon János magas, bajuszos, negyven év körüli ember, mezőgazdasági akadémiát végzett, volt már tsz-elnök az ellenforradalom előtt is, volt agoronómus is, tehát vannak tapasztalatai. Azt magyarázza, hogy nem a semmire szövetkeztek ők. Mindannyiuknak volt traktora. Ezt részben saját erőből vették a termelőszövetkezetek. Most két Super Zetoruk, két Beloruszuk, egy U 28-asuk egy Maulwurfjuk és egy kormos traktoruk van. A kormost a Siklósi Állami Gazdaságtól vették és úgy hírlik, hogy még egyet vehetnek tőlük. Akkor nyolc traktoruk lesz. A tervük az, hogy ehhez vesznek még egy lánctalpast, meg egy tehergépkocsit és akkor a gépállomásra csak az aratáskor lesz szükségük. Persze, ők maguk is látják, hogy a traktor nem minden, mégha hét is van belőle. Munkagépek kellenek hozzá. Egyedül a Maulwurf hoz van elegendő munkagép, a többihez az ekén és a pótkocsin kívül szinte semmi. Világos, hogy élőbb munkagépeket akarnak vásárolni ezekhez a gépekhez és csak azután vesznek lánctalpast. Mindegyik termeloszovetkezet még külön készíti a zárszámadást, de a tervet már együtt csinálják, Simon János mondja is, hogy nagy gond ez a nagy gazdaság, de sok jó szakember segít neki, s így majd menni fog. A siklósi járási tanács főagro- nómusa, Kohár Jenő eljött hozzájuk foagronomusnak. Fáradhatatlan ember, nagyon, bíznak benne. De van még egy agronómus, Palai János, aki eddig Cunban végezte munkáját, és a tanácselnök most újságolja: a Bogádmindszenti Állami Gazdaságtól Ambrus Dezsőt, aki eddig üzemegységvezető volt és most hozzájuk jön állattenyésztőnek. Nem fix fizetésért, hanem munkaegységért. A gazdaságot már fel is osztották üzemegységekre, öt üzemegységük lesz. Most azon spekulálnak, hogyan oldják meg a majorkérdést. A fő majorjuk az eredetileg kijelölt helyen, Kémes és Szaporca között lesz. De lesznek gazdasági épületeik egy Kémes határában levő tanyán is. Ezt a tanyát nemrég vették nagy góréval, ötven férőhelyes istállóval, pajtával együtt száz- húszezer forintért Ide építettek már egy ötven férőhelyes borjúszállást, egy 250 férőhelyes süldőszáűást és egy 300 férőhelyes juhhodályt a maguk erejéből. A maguk erejéből, a maguk építőbrigádjával, amely most tíz főre növekedett. Szaporca és Tésenyfa között is van egy szép majorhely. Itt is megépült már egy nagy dohánypajta, egy tízvagonos géné, egy ötven férőhelyes nö- vendékmarha-istálló. Ügy gondolják, hogy a tehenészetük Szaporcán és Kémesen lesz. Sertéshizlalással főleg Kémesen foglalkoznak majd. Egyrészt azért, mert itt a legideálisabb a szállítási lehetőség, másrészt azért, mert a sertéshizlaláshoz a kémesiek, a sertéstenyésztéshez pedig a drávapiskiek és a szaporcaiak értenék jobban. Ennek az egyesítésnek nemcsak az a haszna: nagyobb területen gazdálkodnak, jobban ki tudják használni a gépeket, hanem az is, hogy mindenütt azzal foglalkozhatnak, amihez a legjobban értenek és amihez munkaerejük is van. A kémesiek tavaly 418 sertést és 63 hízott marhát adtak el az államnak és ezért mintegy másfél millió forintot kaptak. Értenek a hizlaláshoz. Ebiért itt hizlalnak. A szaporcaiak meg tenyésztésben jeleskedtek. Ezért ők tenyésztenek. A termelőszövetkezet vezetősége figyelembe tudja venni azt is, hol mennyi a munkaerő. Ahol több van, ott főleg munkaigényes növényeket termesztenek. Tésenyfán például kevés a munkaerő. Ezért világos, érthető: ide főleg kalászosokat, takarmánynövényeket, pillangósokat vetnek, amolyan takarmánytermő bázissá fejlesztik ezt az üzemegységet. Megemlítem a baromfitenyésztést. Az elnökön látszik, hogy nem tetszik neki. Azt mondja: terveztek ők már tavaly is baromfit nevelni, de nem lett belőle semmi. A járáson meg is bírálták érte. őszinte ember, megmondja, ő nem szimpatizál a baromfiakkal, de azt is megmondja: van itt lehetőség baromfi tartásra. Főleg Szaporcán, ahol még víziszámyasokat is lehetne tartani. És mindehhez hozzáteszi: „Eddig kibújtam alóla, de most már a tagok is követelik, meg egy ilyen nagy termelőszövetkezet kell, hogy baromfit is adjon." Lesz baromfifarm is Hát erről beszélgettünk ott a meleg irodában, arra várva: kap-e a termelőszövetkezet is a malomból egy darabot. Szüksége lenne erre. Ezt mutatja ez a tanulságos beszélgetés is. Szalai János A lottó nyeriszámai: A második játékhéten 4 333 025 lottószelvény érkezett a Sportfogadási és Lottó Igazgatóságra. Egy nyerőosztályra ennek megfelelően 1624 884 forint nyeremény jut. A dunakeszi vasutas szakszervezet kulturális otthonában megtartott sorsoláson a következő számokat húzták ki: 34, 68, 69, 87, 88 A Baranya megyei Építőipari Vállalat dolgozói az új egyetemi városrész főépületének alapozó földmunkálatait végzik. jegyzi tönyvet írtak alá, a magyar—.iereai műszaki együttműködésről A magyar—koreai műszaki tudományom együttműködési bizottság a napokban tartotta 3. ülésszakát Budapesten. Az ülésszak jegyzőkönyvét magyar részről Zsofinyec Mihály kohó- és gépipari miniszterhelyettes, koreai részről Li Don Gen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete írta alá. A tárgyalások meleg baráti légkörben és a kölcsönös segítségnyújtás szellemében folytak; Emberibb elhelyezést a Köztisztasági Vállalat munkásainak! 28 ezer forint évi jövedelem a mohácsi Petőfi Halászati Tsz-ben A mohácsi Petőfi Halászati Tsz is zárszámadásra készül Most összegezik mit végzett, milyen eredményt ért el a múlt évben a szövetkezet. Három év alatt kétszeresére nőtt a termálvizek felhasználása Az idén újabb hat-hétezer négyzetméteren vezetik be a természetes melegvízfűtést A felmérések szerint hazánkban naponta 220 ezer köbméter, 55 foknál melegebb vizet adnak a természetes hőforrások és kutak. Ennek tényleges fűtóértéke -— 20 százalékos felhasználási veszteséget leszámítva — évente kereken 250 ezer tonna szén fűtőenergiájának felel meg, s jóval több. mint az ország összes központi fűtésű épületének egész évi tüzelőanyag-szükséglete. A mezőgazdasági területeken lévő melegvízforrások ingyen energiáját elsősorban a téli és kora tavaszi zöldség- hajtatásoknál érdemes felhasználni, köztudomású ugyanis, hogy az üveg alatti termesztés költségeinek harminc—hatvan százalékát a fűtési költségek teszik ki. Az elmúlt három év alatt á termálvízzel fűtött primőr- zöldségtermő területeket a kétszeresére növelték. Jelenleg országosan 45 ezer négyzetmétert fűtenek természetes melegvízzel, ami 30—35 százaléka ia hajtatásos zöldségtermesztés- ite használt területeknek. Mint a Földművelésügyi Minisztérium kertészeti igazgatóságán elmondották, az idén újabb hat —hétezer négyzetméteren létesítenek termálvizes hajtatókertészetet, elsősorban Borsod megye termelőszövetkezeteiben; A kertésze« szakemberek foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy a termálvizes források, kutak energiáját a szinte korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló földgáz fel- használásával egészítik ki. A legcélszerűbb földgázfűtési módszerek kidolgozásához a szakemberek a román kertészek tapasztalatait tanulmányozzák. A termelőszövetkezetekben mind nagyobb érdeklődés tapasztalható a hajtatásos zöldségtermesztés iránt. Jellemző például, hogy míg a múlt évben 140 ezer új melegágy! ablakkeretet használtak fel a bújtatásoknál, az idén további 190 ezer ablakkeretet igényeltek. A kertészüvegigény lés a múlt évi 400 ezer négyzetméterről 630 ezer négyzetmétereié emelkedett* Mit mutatnak a számok? Első pillanatra azt, hogy a Petőfi tagjai nem tudták teljesíteni a 800 mázsás fogási tervüket. Csak 747 mázsa halat fogtak ki a múlt évben. Viszont ha azt nézzük, hogy ez a mennyiség is átlagosan 23— 24 ezer forint jövedelmet jelentett a halászati szövetkezet tagjainak, mindjárt más megvilágításba helyezi azt a 747 mázsányi fogást. Sőt a szövetkezet 21 halásza közül majdnem a fele a 27—28 ezer forintos jövedelmet is elérte. Aztán a lemaradásnak is olyan okai voltak, amiről sem a szövetkezet. sem a tagjai nem -tehettek. Csupán a Dunán múlott, hogy azt a pár mázsát is kiadja. A Duna azonban makrancos volt tavaly. Hol magas, hol alacsony volt a vízállás és ráadásul még a szokásos zöld ár is elmaradt, ami a legnagyobb kiesést jelentette a Pet- tőfi tagjai részére. A Duna nem öntötte el az ártereket és ennek következtében a kitűnő halászhelyeken is a szokásos mennyiségnek csak kis részét tudták kifogni. A külső bédai ártéri holtág az 1959. évi 380 mázsa helyett tavaly csak 123 mázsát adott. Kölkednél pedig az átlagos 30—35 mázsányi fogás helyett csak 8 mázsa hal került a hálóba. Ez hát a lemaradás oka. — Mégis szép jövedelmük volt a tagoknak, ha a tervüket nem is teljesíthették. Amellett, hogy a tagságnak ennyit oszthatott a szövetkezet, még évközi beruházásokra is futotta a pénzből. Százhatezer forintot fordítottak • célra tavaly. Ebből az összegből a halászcsárdájuk belső berendezését teljesen felújították. A felszerelésüket is kiegészíthették és még a hiteltörlesztésre is futotta. Idén már csak hétszáz má- asás fogást terveznek be. A minőségi hal arányát viszont a tavalyi 20 százalékkal szemben 30 százaléknyira kívánják teljesíteni. Ahhoz viszont, hogy ezt elérhessék ivadékot akarnak többet kihelyezni mint tavaly. A múlt évben majdnem 55 és félezer pontyivadékot helyeztek el a halászterületükön. Hetvenöt süllőfészket is a halállomány növelése érdekében telepítették. Az idén még több ivadékkal és süllő- fészekkel kívánják gazdagítani a területüket. A halászás eredményességét viszont még azzal is fokozni kívánják, hogy két erősebb motort szereznek be, mert a tanyákon lévő motorok jelenlegi teljesítménye kiesd; Más terved is vannak a Petőfi Halászati Tsz-nek. Ez már nem a halászassál kapcsolatos, de a szövetkezet jövedelmének emeléséhez nagyon hozzájárul. Gépkocsit akarnak vásárolni. Eddig ugyanis sok bajt okozott, ha nem kaptak, vagy csak későn érkezett meg a teherautó. Ha saját gépkocsijuk lesz. nem kell várniuk a szállítással. A kifogott meny- nyiséget azonnal elszállíthatják majd. Nem kell félniük, hogy megromlik a hal, amit kifogtak és a nagy fogások idején a halászást sem kell abbahagyniuk azért mert a kosarak már megteltek és nem tudják elszállítaná a halat. vagy a távolban élnek a hozzá tartozóik. Más munkaterületen is találhatunk egyedülélő dolgozókat, akiknek nincs főbérleti lakásuk, viszont gondoskodnak róluk a lassan szállodává fejlődő munkásszállókban. A Pécsi Köztisztasági Vál lalat munkásszállójában lakó dolgozók — sajnos — olyan körülmények között élnek, hogy ezeket a szobákat a legjobb indulattal sem lehet otthonnak, de még csak lakásnak sem nevezni. A vállalat három különböző helyen lévő „munkásszállójában'’ váltakozó létszámmal 60 —70 dolgozó lakik. Nézzük meg, milyenek is ezek a lakások! Kossuth L. i. 21/1. számú ház alatt (bejárata a Zetkin Klára utcából) kis szuterin szoba húzódik. Közel 20 ember lakik itt A szobában tisztaság fogad. A falakról azonban szánté csurog a vízi, mellbevág a penészszag és a nyirkos hideg. A helyiség zsúfolásig tele ágyakkal. Négy ablak ontja a hideget, a sarokban egy asztalitűzhely tüze pislákolj — Nem fáznak ebben a szobában? — kérdezem Körösi János kubikostól. — Dehogynem! Éjszaka didergőink a két vékony pokróc alatt, amit kaptunk. Magunkra terítjük még a nagykábátot is, de nem sokat ér. Kértünk jó kályhát többször is a vállalattól, meg is ígérték, de az Ígéret csak ígéret maradt Penészes inggel a kezében hozzám lép Szombathelyi Frigyes féregirtó; — Nézze meg, így mennek tönkre a ruháink! Nemrég két hónapig Budapesten voltam tanfolyamon, mire visszatértem, a szekrényben lévő minden holmimra újjnyi vastagságú penész rakódott Szalmazsákjaink, lepedőink csurom vizesek. Amikor lefekszem, úgy érzem, mintha hideg vízzel telt fürdőkádba lépnék; Fürdőkád? — A helyiség lakóinak csak a képzeletében található meg. A szobában lévő három vízcsap szolgál mosa kodás céljára. Nem tudom, hogyan tudnak itt mosakodni olyan emberek, akik mindennap piszokkal dolgoznak? Fe’sűmafomn. 5. „Természetes akadályokat" leküzdve hatalmas sártengeren jutok be a kocsisok, éjjeliőrök és lóetetók úgynevezett „szállójába”. A helyiség valamikor kovács- és bognárműhely volt. Szimpla ablakok, az ablakok helyét néhol bádoglemez borítja. Kabátok^ ruhák lógnak a falom. mert habár van szekrénye mindenkinek, de azok oly kicsik, hogy csak a legszükségesebb fehérnemű fér be, Szék nincs. Itt zuhanyozót már nem keresek, csupán a vízcsapot, mire a szobában lévők, az udvar másik felére mutatnak. A helyiségtől körülbelül 30—40 méterre árválkodik egy vízcsap, Innen a Köztisztasági Vállalat harmadik. Basamalom út 50. szám alatti munkásszállójába megyek. Sötétedik, nem szerettem volna eltévedni, ezért a vélem egyirányba haladó idős bácsitól érdeklődtem a munkásszáló helye fe- lőL — Én is oda megyek, ott lakom, abban a nyirkos odúban — mondja az öreg, Kőmig Nán dór utcaseprő. — Kit keres min álunk? — teszi fel a kérdést gyanakodva. —• Szeretném megnézni, milyen körülmények között élnek. — Hát, sokat fázunk és keveset törődnek velünk. A Basamalom út 50. szám alatt az utcaseprők, takarítók és útőrök laknak. Nagy, piszkos, rendetlen udvaron át jutunk a házhoz. A falak másfél méter magasságig vizesek, a cementpadló ontja a hideget. Vízcsap itt sincs, viszont az udvaron ihatatlan vizű kút áll. — Tüzelőt kapnak elegendőt? — kérdezem. — Tüzelőt kapunk, ha kapunk. Múltkor tíz napig hiába kértünk. Nem volt fa. Saját pénzünkért vettünk a városban, hogy valamennyire befűt- hessürnk. Aztán ezeket a szobákat hiába fűtjük. Meleg soha nem lesz. Éjjel pedig még akkor is fagy, ha kint enyhébb az idő. Csak azon csodálkozom, hogy még nem kapott valamelyikünk tüdőgyulladást. MeQ(fobhenfef! ez a körséta. Ilyen körülmények között is élnek ma még dolgozó emberek?! Érvet, kifogást persze bizonyára lehet találni. De semmi szükség az objektív vagy nem objektív nehézségek felsorolására, mert attól még nem változnak meg ezek a szállások. Sürgősen intézkedniük kell az illetékeseknek, hogy a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat munkásszállásain a kétkézi munkásokat megillető körülmények között lakjanak a dolgozók! Schmidt Attila Beköszöntőit a tél. Reggel, este, de most már napközben is hideg van. Aki csak teheti, védettebb helyre húzódik. A Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat dolgozói — utcaseprők, kubikosok, kocsisak, stb. — azonban most is a szabadban vannak reggeltől estig. Kabátjukat összehúzva tisztítják az utcákat, javítják az utakat; A napi munka végeztével — hasonlóan a más foglalkozású emberekhez — ők is igyekeznek családjukhoz, a meleg otthonba, azaz csak azok, akiknek van otthonuk. Mert a köz tisztasági vállalatnál szép számmal dolgoznak olyanok is, akiknek egyáltalán nincs,
