Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-14 / 12. szám
2 N APT 0 1961. JANUÄR 14. Felére csökkentettél; a gépek állásidejét, a Mohácsi Farostlemezgyárban Mohácson, az ország egyetlen farost termelő gyárában igen nagy gondot fordítanak a nálunk korábban ismeretlen technológia minél tökéletesebb elsajátítására. Jelenleg is az üzem dolgozói közül hetvenen vesznek részt szakmai tanfolyamokon. Tudásuk gyarapodásának egyik legjobb bizonyítéka, hogy egy esztendő alatt felére sikerült csökkenteni ök a gépek állásidejét. A szakma jobb ismerete lendítette fel az újítómozgalmat a farostlemez készítői között. Egy év alatt éppen száz újítást, ésszierűsítést vezettek be a különféle munkafolyamatoknál. A gépek jobb kihasználásával az évi tízezer köbméter kapacitásra tervezett részleg az idén 1000 köbméterrel több farostot ad a feldolgozó-iparnak. Ez a mennyiség 18—20 000 darab szekrény előállításához elegendő. Mire költöttek 1960-ban? Bagya! István, a Pécsi Fémipari Vállalat főmérnöke jókedvűen és barátságosan fogadott irodájában. Előre tudta, miről lesz szó, s amikor az első kérdés elhangzott, már nyúlt is a jegyzetei után. A Pécsi Fém pari Kanalainál — Vállalatunknak 1960-ban kereken 260 000 forint állt rendelkezésére műszaki fejlesztés céljára. Megmondom őszintén, nem költöttük el az egészeit, mert terveink nagyobb részét ez évben kívánjuk megvalósítani. Ügy érzem, mégsem kell szégyenkeznünk, ha az 1960-as felhasználásról érdeklődik valaki. Több olyan kísérletet hajtottunk végre, amelyeknek gyakorlati eredménye már most érezteti hatását. Üj gépeket állítottunk a termelésbe és gyártástechnológiánkat fokozatosan javítottuk. Hozzá szeretném tenni, hogy a műszaki fejlesztési alap KIMRRRHRNGVERSENY Keresve sem találhatnának h kamarazene művelői és hívei alkalmasabb helyet hangversenyeik számára az intim hangulatú Bartók-klubnáL Álló hangulatlámpa fénye világítja meg a zongorát, és meleg, családias közelségbe hozza egymáshoz az előadót és hallgatót. Ez a meghittség jellemezte a TIT Művészeti Szakosztálya által rendezett szerda esti kamarahangversenyt is, ideális környezetet teremtve a tehetségüket bemutató fiatal művésztanároknak : Gaál Miminek, Kovát» Andrisnak és Tótmátyás Lajosnak. A kama- ramuzsikálás ritkábban élvezhető örömével töltötte el a föép számú hallgatóságot ez a műsor, melynek összeállítását, felépítését különös gond jellemezte. Mint valami hatalmas híd egy-egy pillére, úgy támasztotta alá a zeneirodalom évszázadokat átívelő boltozatát Bach szigorú, zárt Wohltemperiertes Klavier-jától kezdve Beethoven, Liszt, Schumann, Chopin alkotásain keresztül a modern zenét képviselő Ravel Toccata-jáig az est minden egyes műsorszáma. Tótmátyás Lajos a legfiatalabb generációhoz tartozó pianistánk. Igényes műsarösszeál- lítása a legnagyobb követelményeket támasztotta az előadóval szemben. Tótmátyás éppen e követelményeknek teljesítésével nyerte meg a kö zönséget. Bemutatkozásával markáns vonásokkal rajzoló, határozott billentésű zongaris- 4 tát ismertünk meg. A két Bach preludium és fuga interpretálásán, a kottaképet pontosan visszaadó játékán még egy kissé a zenepedagógust éreztük fölényben a művésztanárral szemben, de a későbbiek során az arány az utóbbi javára billent! Ha kedélyvilága tovább gazdagodik. úgy a robosztus megnyilatkozások mellé odakerülnek a gyengédebb hatások is. Ez a magyarázata annak, hogy az apróbb technikai hibák ellenére is Liszt í’unerailles-ét éreztük legsikerültebbnek, egyéniségéhez legmegfelelőbbnek. Két ráadás jelezte Tótmátyás őszinte sikerét. Gaál Mimi és Kováts András már évek óta megajándékozza g közönséget egy-egy jólsikerült hegedű-zongora-szouátg- esttel. Ezek az ismétlődő hangversenyek pontos mérföldikö- •vei egyre érettebbé váló tehetségüknek. Örömmel állapíthatKözületek fiqye'em! 900x16-os és 850x20-as gumiabroncsokat cserélnénk 600xl6-osért. Telefon : 17-51/5. PÉCSI INGATLANKEZELŐ V. PÉCS, BAJCSY-ZS. U. 4. SZ. 28 jluk meg, hogy a szonáta-műfaj e két muzikális és lelkes művelője a múlt évi hangverseny óta tovább fejlődött: a hangszerrel való egybeforrottság, a játéktechnikai feladatok magától értetődően természetes, könnyed megoldása, a tiszta és könnyű tónus, a hajlékony, szép hegedű hangszín, fiatalosan derűs és harmónikus tolmácsolás jellemzi a fejlődés útját. Ez jogosította fel őket arra, hogy ezúttal olyan nehéz, rutinosabb művészt is próbára tevő művel jelentkezzenek, mint Beethoven C-moll szonátája, melyhez szünet után Schumann A-moll szonátája járult. Mindkét mű megszólaltatásánál külön erényként kell megemlítenünk a kamarazenei öeszjáték olyannyira fontos arányának helyes megtalálását.- ‘Kovát» András sohasem önző számyalású hegedűhangja mellett a mű megformálását, gazdag poétikus tartalmának kifejezését szolgáló, a diszkrét finomságú zongora- szólamot játszó Gaál Mimi alkalmazkodó, de mégis egyenértékű művészetét. Kettőjük jóvoltából magasrendű kamara muzsikai élményben részesültünk. Értékelte ezt a közönség is, mély lelkes ünnepléssel sza vazott újból bizalmat a fiatal művésztanár-párnak. — nt felhasználásánál minden esetben meghallgattuk dolgozóink véleményét, tanácsaikat elfogadtuk, s amikor már minden rendben volt, akkor nyúltunk a pénzhez. Á jól értelmezett takarékosságnak,: ami nem ment a minőség rovására, megvan az eredménye, mert mint mondottam — van megfelelő tartalékunk. Forint értékben kifejezve 91 000-et használtunk fel, tehát maradt ösz- szesen 169 000. Felügyeleti szervünktől, a városi tanács ipari osztályától azt az információt kaptuk, hogy ez évben is megkapjuk a 260 000 forintot és így a közel 430 000-ből igen komoly, feladatokat kívánunk végrehajtani. Tagadhatatlanul városunk egyik legjelentősebb üzeme a világszerte ismert Pécsi Porcelángyár. A viszonylag ■ kicsi Fémipari Vállalat után Utunk a porcelángyárba vezetett, ahol Beck elvtórsat, az üzem főmérnökét kerestük fel. A kérdés itt is így hangzott; 1960-ban mire költötték a műszaki fejlesztési alapot és milyen terveik vannak az új esztendőben? A porce’ángyárban — Sok mindenre kellett a pénz üzemünknél múszakfej- lesztés céljára. 450 000 forintunk volt és bizony fel is használtuk. Amit tettünk, azt viszont nem bántuk meg. Megpróbálom egy kicsit részletezni: mindenekelőtt a rádió- ellen áll ás-tes t ek gyártásához egy gázfűtéses infraszárítót szereztünk be, amelynek költsége 130 000 forint volt. Ezzel az új berendezéssel most már a szárítási idő 45—50 perc. Korábban 30 óra volt. Ez a berendezésünk 1961. februárjában már teljes kapacitással belép a termelésbe. Jelentős összeget — 60 000 forintot — fordítottunk a szabadvezetéki függőszigetelők gyártásához szükséges gépi berendezésre. Ezzel lehetővé vált a kézi munkaerőnek a Kiküszöbölése, mért n munkafolyamatot présgép végzi. Tekintettel arra, hogy korábban a transzformátor bevezető szigetelők több darabból készülték, a munka megkönnyítése érdekében eszterga "épet vásároltunk. Ez a séniink is 60 000 forintba került. Az elmúlt évben került sor ä kályhacserepek esztétikai minőségének javítására is, ami törülbelül 40 000 forintot jelentett, Egyik legjobban bevált. kísérleflinket. n höeregyártásnál értük el, ahol ma már futószalagon történik a gyártás. Ez már teljes egészében üzemben van. A ráfordítás 80 000 forint. A nehéz fizikai munka megkönnyítését szolgálta üzemünknél az a gépi berendezés, amelyet a szabadvezetéki állószigetelők gyártásánál állítottunk be a termelésbe. Reméljük, hogy 1961. második negyeidében ez a gépi berendezés is teljesen üzemszerűen tud majd termelni. A kísérlet 120 000 forintba került. Ha ez évben is megkapja üzemünk legalább a 400 000 forintot. sok szép tervet szeretnénk megvalósítani. Ilyen tervünk például, hogy a tányérégetéshez szükséges gipszformákat kicseréltessük és az eljárást sajtolás útján végezhessük el. Vagy például a masz- szabábuk esztergályozása nálunk a szabadban történik. Tervezzük, hogy a szikkasztást elektromos hevítéssel végezzük, s ha ez sikerül, a jelenlegi 2—3 hetes szikkasztást idő 20—25 órára csökken. Persze, még sok-sok ilyen tervünk van. Azt azonban már most elmondom, hogy idén is szem előtt tartjuk a takarékosságot és üzemünk műszaki fejlesztési alapját csak olyan célra használjuk fel, ami vagy közvetlenül vagy közvetve a gyár termelését segíti elő, hogy a lakosság egyre növekvő igényeit és szükségleteit a tőlünk telhető legjobb igyekezettel ki tudjuk elégíteni... Laky Rudolf 1958. szeptember 14-én alakult meg Pécsett a TIT megyei székházában a Filmklub 25 alapító taggal. A filmklubnak az volt a feladata, hogy a filmművészet Iránt érdeklődők filmtörténeti és filmesztétikái ismereteit gazdagítsa, s a szélesebb körű közönséget pedig megtanítsa a film sajátos nyelvének a megértésére. 1960. júniusáig a filmklub előadásait kereken 40 000 ember látogatta. Ekkor azonban a filmklubokat országszerte leállították, Budapesten is egyetlen filmszínházban vetítettek régi filA filmklub helyett hívták életre a TIT művészeti szakosztályok filmcsoportjai a Filmművészeti Köröket, amelyeknek lényegében ugyanazok a céljai, mint korábban a filmkluboknak. Az első előadásra január 15-én délelőtt kerül sor a Petőfi filmszínházban, a Meseautót mutatják be, amely Pécsett készült. Az első félévben a giccsfilmektől kezdve — az expresszionista, s a különféle filmművészeti törekvéseket képviselő filmalkotásokon keresztül megismerkednek a filmművészet fejlődésével, a szocialista-realista alkotásokkal, valamint a francia iskola különböző képviselőivel, kísérletezőivel. A Filmművészeti Kör mellett megalakult az Amatőr- filmesek Klubja is, amelynek az a feladata, hogy fórumot biztosítson a pécsi amatőr filmeseknek. Az amatőr filmesek terveiben sok-sok érdekes, megvalósításra váró feladat áll, többek között ismeretterjesztő filmek készítése, a Mecsekről, a műemlékekről stb. Tervbe vettek egy filmgyári tanulmányi kirándulást is. Lengyelországban, s még- inkább Franciaországban olyan fejlett amatőr filmesek működnek, hogy szinte elmosódik a határ az amatőr és a profi filmesek között. Jacques Tati, Francois Truffaut és Pierre Charol, a világhírű operatőrök is amatőrfilmes- ként kezdték. — 1961-BEN S0 ezer köbméter folyami kavicsot termel a Baranya megyei Téglagyári Egyesülés dunaszekcsői üzemegysége. A könnyűiparban ebben az évben minién húsz megkezdett beruházás fejeződik he A könnyűiparban a nagy beruházások közül mintegy húszat fejeznek be 1961-ben. Több mint küencvenmillió forintos beruházással járó gyárbővítés utolsó szakaszához érkeztek a kaposvári textilművek dolgozói is, akik az építkezés közben sok áldozatot vállalva teljesítették tervfeladataikat. A szombathelyi pamutiparban szintén nagy beruházás befejezésének időpontja közeledik: huszonhat- ezer szovjet gyártmányú fonóorsót szerelnek fel. Az új gépeken ebben az évben már mintegy ezerötszáz tonna fonalat készítenek. Szombathelyen egy másik könnyűipari üzem, a cipőgyár beruházása, rekonstrukciója is befejeződik az idén. A gyapjúipar egyik legjelentősebb beruházása a soproni fésüsfonó rekonstrukciója is elkészül. Uj csarnokot építettek, s a légi sok helyet foglaló szelfaktor fonógépek helyett termelékenyebb olasz gyártmányú fésűs és gyűrűs fonógépeket állítanak munkába. Jobbminőségű fonalat készítenek ma jd és a kötszövő- iparban csökkentik a fonal- I hiányt, ügy tervezik, hogy ez, évben befejezik a kötszövő- gyárak központi festődéjének építését is. WlÉSZiROSSFERENCI (29.) Szabó Erzsébet is fintorogva tömte magába a babgulyást. Csak azért evett, mert tudta, hogy ki kell használni ezt a ritka alkalmat, jól kell lakni, hogy ismét egy ideig el tudja viselni a koplalást. Ebéd után hőivel mosta fneg az arcát és megtörülkö- zött a zubbonya aljában. Amikor az arcát törölgétte, hirtelen jókedvűen felkacagott. — Mi lelt? Miért nevetsz? — kérdezte Vass Jolán. — Eszembe jutott a Cserve- nyák elvtárs — felelte. Elmesélte azután, hogyan is történt első jelentkezése Cser- venyák Pál partizáncsoportjánál. Pécsett 'jelentkezett partizánnak. Nem tudta még elképzelni, milyen lesz a partizánélet, de máris megkapta az első feladatot. Cservenyák Pálnak a Papuk hegységben tevékenykedő partizáncsoportjához kellett vinnie egy írógépet. meg holmi papírokat. ] Bőröndbe csomagolta a vinni- valót, meg a saját holmiját, már amit a legszükségesebbnek tartott. i A Papuk hegységig még. csak akadt vezetője, aki útba irányította, de ott már késő este egyedül kellett nekivágnia az erdőnek, hogy megkeresse a partizáncsoportot. Nem volt éppen gyáva, de félt az idegen, sötét erdőben. Végre távol valami fénypontot látott csillogni. s afelé botorkált a keskeny erdei ösvényen. — Sztoj! — kiáltottak rá váratlanul. Akkor még egy szót sem tudott szerbül, csaik éppen megijedt a hangtól és meggyorsította a lépéseit. A kiáltás megismétlődött, s egy fa mögül torzonborz alak ugrott elő, fegyverét a megijedt lányra szögezte. — Nem hallottad, hogy „Sztojt” kiáltottam? — kérdezte dühösen és kaeskaringós magyaros káromkodást eresztett meg. — Ha egyszer azt mondom: ,.Sztoj”, akkor állj meg mert agyonlőlek. Szabó Erzsi ijedten hallgatta a szitkozódást, de örült, hogy magyar az őrszem. így hebegve meg tudta magyarázni, hogy Cservenyák Pált keresi. Kis vadászházban volt Cservenyák Pál hadiszállása. Szabó Erzsi az ijedelemtől még zavartan és elíogódottan lépett be, mert hallotta már a hírét Cservenyák Pálnak, meg hős part izánbr í gád j ának. Cservenyák Pál leültette és kikérdezte. Szabó Erzsébet elmondta, hogy mi járatban van, papírokat és írógépet hozott a parti záncsoportnak. — No, mutassa csak — mondta Cservenyák. Szabó Erzsi buzgón kinyitotta a bőröndöt. Először két törülköző bukkant elő. — Ezt meg minek hozta? — kérdezte mosolyogva Cservenyák. — Hát, törülközni, h® megmosakszom. — No hiszen, törülközik majd ingbe, meg a zubbonya aljába... Az újonc partdzánlány za- varbajött, s zavarában most már mindent kiraikosgatott a bőröndből. Előkerült egy rúzs- rudacska. — Haha — nevetett Cservenyák — majd kipir06Odik, ha fütyürésznek a golyók, nem kell ahhoz festék. — Poros lesz úgyis, minek porozná magát? — mondta a púderes dobozra. Cservenyák Pál mellett dolgozott egy fiatal, barna parti- zónlány is. Nikics Máriának hívták. Szabó Erzsi összebarátkozott vele, s Nikics Mária is komoly arccal figyelmeztette a partizánélet várható nehézségeire, arra, hogy ez a kemény, harcos élet egészen más, mint amit egy városi lány elképzelhet. — No, Tánja — mondta erre Vass Jolán — hát csakugyan igaza lett Cservenyák Pálnak, örülünk, ha a zubbony aljába megtörülík őzbe tünk. Nevettek. Pedig ép pen csak megszabadultak a halálos veszedelemből. Egyébként annak is története van, hogy miért nevezték Tánjának Szabó Erzsébetet, azaz ahogyan ma hívják, Kónya Istvánnét. Ezt a nevet aikkor kapta, amikor egy kultúresten egy szovjet szerző egyfelvonásos darabját játszották a partizán műkedvelők és a darabban szereplő Tánja nevű partizánlányt Szabó Erzsi alakította. Alakítása kitűnően sikerült, s attól kezdve a brigádban mindenki csak Tánjának nevezte. Ahogy valamennyire kipihenték magukat a partizánok, taggyűlésre ültek össze a kommunisták. Az ilyen, ütközetek utáni taggyűlés mindig jelen- tőségteljesebb volt, mint máskor. Ezúttal és a Hum-körzeté- ben vívott győzelmi harcok tanulságait elemezték a taggyűlés felszólalód. Megdicsérték azokat, akik bátran harcoltak, megbírálták azt, aki hibát vétett. Ezen a taggyűlésen tagfelvétel is került napirendre. A tizenötéves Fábián Béla jelent kezeit, kérte felvételét a kommunisták közé. A brigád kommunistáinak szokása szerint nem ragaszkodtak különös formaságokhoz. A fiatal partizán röviden elmondta élete történetét. Sokat nem is mond hatott rövid tizenöt évéiről. — Vegyük fel, én láttam, hogyan rontott a németekre a bombások között — mondta az egyik kommunista. — önként vállalta a veszélyes szolgálatot! (Folytatjuk) — PÚJA FRIGYES külügyminiszterhelyettes és Mirko Tepavac, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság magyar- országi nagykövete pénteken kicserélte a magyar—jugoszláv kölcsönös jogsegélyről szóló szerződés megerősítő okiratait. — AZ ELMÚLT HETEN adták át a mágocsi földművesszövetkezet előtti téren az új buszvárótermet, amelyet a. Mágocsi Vegyes KTSZ dolgozói készítettek 33 000 forintos költséggel. Jól vizsgázták a szakmunkások Január 10-én és 11-én a Mo-= hácsi Mezőgazdasági Iskolában tartották meg az állami gazdasági szakmunkás-tanulók záróvizsgáit. Hat állami gazdaságból 28 hallgató vett részt a háromhetes szarvasmarha-tenyésztési szakmunkásképző tanfolyamon. Előzőleg két éven keresztül minden résztvevő a maga gazdaságában tanulta a szakmát, végezte rendes napi munkáját. Kedden írásbeli és gyakorlati vizsgát tettek a tanulók. A gyakorlati vizsgát a bólyi gazdaság *— mohácsi — kertészeti üzemegységének tehenészetében és tejházában tartották meg. Szer* dán került sor a szóbeli vizsgákra. A szaktanfolyam résztvevői valamennyien sikeres vizsgát tettek, okleveles szakmunkások lettek* — A JÓKAI TÉR 9. szám alatt, a volt PIK-helyiségben rádióamatőr-boltot létesít a Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat. — A PÉCSI ÁLLAMI ÁRUHÁZ ebben az évben is megrendezi az „Éjféli revü”-jét Holéczy Ákos és zenekaréval karöltve január 24-én a Pannónia bárban. Bemutatásra kerülnek a legújabb táncdalok Kovács Erzsi, Czirok László, Majláth Jenő, Szántó Erzsi, PUsztay Eta, Bordás Zoltán közreműködésével és az ÁUami Áruház téli-tavaszi divatújdonságai. 24 964 A Baranya megyei Kendőrfőka- pitámyság felhívja a lakosság és a vállalatok figyelmét, hogy a le- vizsgázatlan gépjárművekkel vizsga napján (csütörtökön) csak „Egy napig érvényes igazolvánnyal" közlekedhetnek a telephelyről a vizsgabizottságig. Az igazolványt a vizsgáztatás előtt egy nappal lehet írásbeli kérelem alapján kérni, amely 10 forint illetékköteles. Az „Egy napig érvényes igazolvány”-t Pécs város és a pécsi járás területén a Rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti alosztálya, a többi járások területén a lakóhely szerinti illetékes rendőrkapitányság közrendvédelmi alosztálya ad. ja Jd. A Pécsi Orvostudományi Egyetem elektromérnököt vagy elektrotechnikust, esztergályos, festő és lakatos szakmunkást alkalmazna. — Jelentkezés az egyetem munkaügyi osztályán. PfcCS, SZIGETI U. 30. 24933 Vasárnap tart’a e'ső előadását a Filmművészeti Kör
