Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-11 / 9. szám

IMI. JANUAR 11. NAPLÓ 5 A csapadék évi változása a Mecsek hegységben Magyar Néprajzi Atlasz — A Dunántúli Tudományos Intézet tudományos kutatási terveiből A Magyar Tudományos Aka démia Dunántúli Tudományos Intézetének ez évre, illetve a következő évekre szőlő távlati tudományos kutatási térve el­készült. A földrajztudomány! cso­portok munkássága kiterjed többek között a Szovjetunió Tudományos Akadémiája és a Földrajztudományi Kutatócso­port közt létrejött egyezmény értelmében „Magyarország természeti földrajza", és „Ma­gyarország gazdasági földraj­za“ című kézikönyvet elkészí­tésére, amelyek az Ötéves tesfv végére jelennek meg. A mun­ka célja: a KGST feladatai megoldásának segítése, jól megalapozott, összefoglaló ké­pet adni Magyarország földraj zi viszonyairól. A természeti földrajzi kötetben az Intéziet készíti el a Mecsek—Baranyai —Tolnai dombság, valamint a villányi hegység részletes ég­hajlat, vízrajz, sitb. feldolgo­zását. Valamennyi tudományos munka a közvetlen gyakorlati feladatok megoldását segíti, így például a Délkelet-Dunán- túl éghajlatának alapos tanul­mányozása hozzásegít majd azoknak az éghajlati sajátossá goknak felderítésére, amelyek a termelésre közvetlen hatás­sal vannak. Tudományos munka készül a ..Csapadékvalószinüség évi változása a Mecsek hegység­ben" címmel is, amelyben 80 év adatai kerülnek feldolgo­zásra. Ezáltal a valószínűség határain belül megismerhet­jük a Mecsek és közvetlen környékének különböző pont­jain a helyi lehetőségeket és ez megkönnyíti a hegyvidéki gazdálkodás szakszerű meg­tervezését. Ebben az esztendő­ben készül el a jelentés a Délkelet-Dunántúl karsztvized­nek vizsgálatáról is. Á Szovjetunió Tudományos Akadémiája ás a Földifaj BtUdo mányi Kutatócsoport közit lét­rejött egyezmény keretében Magyarország gazdasági föld­rajza c. kézikönyvben a Du- nántúli Tudományos Intézet belső és külső munkatársai ír­ják a dél-dunántúli fejezete­ket. Az Intézet közreműködik a Magyar Néprajzi Atlasz össze­állításában is, amely feltárja az ország különböző tájainak népi jellegét, termelőeszközeit és elhalóban lévő társadalmi szokásait. Az Intézet néprajzi kutatója az Akadémia által el­fogadott országos méretű, nagy jelentőségű kartográfiai néprajzi vizsgálatban, elsősor­ban Dunántúl területén mű­ködik közre. A történettudományi cso­port a bányaműveléssel kap­csolatos problémákkal, vala­mint a parasztság és a mező- gazdaság fejlődésének történet tudományi kérdéseivel foglalko zik. Az Intézet másfél évtize­de foglalkozik bányászattörté­neti kérdésekkel. Az ezzel kap csolatos témák: az észak­mecseki kőszénbényészat tör­ténete, a bányászati nyers­anyag-kutatások fejlődésének története a Dunántúlon, a Pécs vidéki kőszénbányászat törté­nete a felszabadulásitól nap­jainkig. Ezeken kívül még számos téma, tudományos munka ala­kítja az intézeti munka gerin­cét Társadalmi munkára! segíti« az építkezések határidő előtti belejezését üaranya megye tiataljai Ma ülnek össze a Baranya megyei építőipari és építőipari termékeket gyártó, vagy szál­lító vállalatok KISZ-vezetői, hogy megtárgyalják a vállala­tok KISZ-szervezetére az el­következő időben háramló fel­adatokat; az egyes munkahe­lyek fölötti védnökségválla- lést, illetve az ifjúsági társa­dalmi munka folyamatos meg­szervezését. Előzetes hírek szerint a Ba­ranya megyei Építőipari Vál­lalat KISZ-fiataljai a Mecse­ken épülő 300 ágyas tbc-sza- natórium, az egyetemi város­rész, a Pedagógiai Főiskola diákotthona és gyakorlóisko­lája, valamint különböző me­zőgazdasági építkezések felett Vállalnak védnökségét és a ta­nulófiatalokkal közösen tár­sadalmi munkával segítik elő az építkezések határidő előtti befejezését. Megkezdhetik a naposcsibe nevelését a termelőszövetkezetek A baromfitenyésztés kifize­tődő foglalkozás. Az egyéni gazdáknak is, de méginkább a termelőszövetkezeteknek. Akár hústermelés, akár tojásterme­lés céljából neveljék is a ba­romfit, a legkorábbi keüésfl csirkéket kell beállítani. Tojás Holdanként 8 mássá sárgarépatnag Evek óta kísérleteznek Ba­ranyában azzal, hogy a mező­gazdasági növényeket méhek segítségével porozzák be. Ma már ugyanis mindenütt alkal­mazzák a vegyszeres gyom­irtást, s ennek hátránya is van, kipusztultak tőle a vad- rnvarok. Ezeknek a beporzó munkáját hivatottak bepótolni a méhek. Ez a módszer jónak is bizonyult, de az előző évek­ben még nem végeztek meg­figyelést annak vizsgálatára, hogy pontosan mennyivel nö­vekedett a terméshozam azo­kon a táblákon, melyek mellé méhcsaládokat helyeztek. Ebben az évben már megfi­gyelték a Baranya megyei Me­zőgazdasági Vállalat boldog­asszonyfai gazdaságában és a Pécsi Állami Gazdaság szent- kútpusztal üzemegységében, hogy mennyivel gazdagabb a termés. A megfigyelés ered­ményeit tegnap tette közzé a Szövetkezetek Baranya megyei Központjának Mezőgazdasági Osztálya. Eszerint a boldogasszonyfai gazdaságban harmincnyolc ka­taszteri holdon 11420 kilo­gramm vöröshere termett, a holdanként! átlag tehát há­romszáz kilogramm. Ezelőtt 120—150 kilogrammnál nem volt magasabb a termésátlag. Erre a vöröshere táblára har­minckét családos méhészetet helyeztek. Az előző évek ter­mésénél 5700 kilogrammal több vörösheremag termett, s ennek értéke százhetvenegy­ezer forint. A Pécsi Állami Gazdaság szentkútpusztai üzemegysége húsz kataszteri holdon termelt sárgarépa magot. A tábla mel­lé két méhész telepedett le negyvenöt család méhhel. En­nek eredménye holdanként 800 kilogrammos termésátlag. Összesen 15 971 kilogramm sárgarépa magot kaptak. Az eredmények annyira biz­tatóak, hogy a megyei tanács négyszáznyolcvan ezer forintos hitelkeretet kapott a termelő- szövetkezetek méhészeteinek 1961. évi fejlesztésére. termelésire a legmegfelelőbb a | november, december hónap­ban keltetett csibe, mert a to­jáshozam ezeknél október, november, december hónapok­ban ért e] a tetőpontját. A hús termelésre befogott baromfiak fi—10 hét alatt érik el a leg­kedvezőbb pecsenyesúlyt A pecsenyecsirke nevelésire tehát a januári, februári kelés a leg alkalmasabb, mert ezek már­cius elejétől kerülhetnek piac­ra. A fentiekből kitűnik, hogy ha a termelőszövetkezetek már most megkezdik a pecsenye­csirke nevelését, a legkedve­zőbb időpontban értékesíthetik majd a csirkéket. A tojőster­melésre beállított baromfi is akkor adja a legtöbb tojást, amikor a legmagasabb árat éri el. Ezért a termelőszövetkeze­teknek már most kell gondol­niuk arra, hogy a baromfine­velést megkezdjék, hiszen ez biztos és főleg ió bevételi 'orrás lehet minden tsz-nek. Természetesen a termelőszö­vetkezetek csak akkor nevel­hetnek téli időszakban is na­poscsibét, ha ennek a feltételei megvannak. Melyek ezek a fel tételek? Elsősorban naposcsi­be kell. A naposcsibe-szükség­letet a Baranya megyei Mező-' gazdasági Vállalat biztosítani tudja a termelőszövetkezetek- [ nek. Mindössze annyi szüksé­ges, hogy legalább három hét­tel a szállítás előtt megrendel­jék és a megrendeléshez a fe­dezetigazolást, valamint az ál­latorvos igazolását csatolják. A hely korántsem egyszerű probléma. Csak fűthető, vilá­gítható helyiségben tarthatók most naposcsibék. Még a hőfokra is Ügyelni kell. A kezdő hőmérséklet 32 fok és hetenként két fokkal kell csők kenteni 23 fokig. A hőmérsék­letet a talajszinten kell mérni minden esetben. A tojásterme lésre beállított csirkéknél a legkedvezőbb hőfok a 14, ami­kor mér megindul a tojáster­melés. Noha legtöbb termelő­szövetkezetünk. (különösen a most alakultak), nem rendel­kezik baromfiólakkal, mégis azt mondhatjuk, hogy minden tsz-ben lehetőség van a napos­csibe nevelésére, hozzátehet­jük ázt, hogy már most is. A baromfi nevelésére kiválóan alkalmasak a régi háztáji épü­letek, lóistállók. Ez mindenütt található. A világítás és a fű­tés megoldható az ilyen épüle­tekben és márts megfelelő he­lyisége van a termelőszövet­kezetnek, ahol a naposcsibe nevelését megkezdheti.­H. L. Igaz, hogy szalvétát kötöttek a nyakamba. Pedig én nem. ön­teném ám le a húslevessel a ruhám. Hogyisne, amikor azt én is szeretem. Jól sikerült a Nagyvilag-est a Városi Művelődési Házban Nagy érdeklődés előzte meg Pécsett a Nagyvilág-estet, ame­lyet hétfőn este a „Nagyvilág” című világirodalmi folyóirat és Pécs város Művelődési Háza rendezett a művelődési ház nagytermében. ür. Gyergyay Albert egye­temi tanár, a Nagyvilág szer­kesztő bizottságának tagja me­leghangú .bevezetőben köszön­tötte a mintegy háromszázhúsz főnyi közönséget és ismertette a Nagyvilág című folyóirat célkitűzéseit, a szerkesztő bi­zottság szerteágazó és sokrétű munkáját. A szerkesztő bizott­ság arra törekszik, hogy a fo­lyóiratban közreadhassák kis és nagy, távoli és szomszédos népek, régi és új szellemi kul­túrájának, íróinak, művészei­nek legérettebb termését, alko­tásait, s a világ népei ily mó­don is közelebb kerülhessenek egymáshoz. A Nagyvilág az el­ső olyan kritikai igénnyel szer­kesztett világirodalmi folyó­irat Magyarországon, amely mind eszmei, művészi, mind pedig műfordítói szempontból Vidám az élet a délszláv diákotthonban B Mlzrendésze? helyzetiről tár vau « városi aitács víW3hai?ó bizottsága Pécs városi Tanács Végre­hajtó Bizottsága a Város tfiz­t.pnő'Wptéhek helyzetét és a soronkövetkezfl feladatokat tárgyalta ineg. Megállapítot­ták, hogy az üzemek, Vállala­tok vezetői mind jobban be­ts r'Kk és betartatják a tűz- r<'-',sszett szabályokat. Míg • -V-" v.n ?,iü esetben folytat- > - ..'ti szabálysértés ■ "rt. addig 1960­esetben kel- z'-bálvséttőket fe1é*Ős- varml. A felaflatnkrá* rtó-vv többek között Ismétel­ten hangsúlyozták és határo­zatot hoztak, hogy az építés' engedélyek kiadása előtt min­den esetben kérjék ki a tűz­rendészet! hatóságok szakvé­leményét Ja. 1952-BEN nyílott Pécsett az általános iskolai délszláv diák­otthon. Kezdetben sok nehéz­séggel küszködtek, főként he­lyiség problémáik Voltak, mert az alkkorí épület nem felelt meg a kii>ánalmaknék. A ked­vezőtlen viszonyok mellett is mintegy hatvan általános is­kolás bentlakását tették lehe­tővé azok számára, akik anya­nyelvi oktatásban kívántak részesülni. A diákotthon azóta sókat fejlődött. Uj épületet 1kaptak, amely kezdetben ugyan elég barátságtalan volt, de a szür­ke falakra mind több fest­mény, díszes kép kerüli. A diákotthon nevelői azon fára­doztak, hogy minél bensősége­sebbé, családiasabbá tegyék a tanulók második otthonát. A délszláv diákotthonban nemcsak baranyai tanulókat találunk, vannak itt Somogy megyéből is. A hatéves korú gyerektől kezdve egészen a tizennégy éves korig megtalá­lunk itt mindenféle tanulót. A tanulók már mind kifogás talanul beszélnek magyarul. Voltak olyanok, akik a diák­otthonba kerülésükkor semmit nem tudtak magyarul, • ma­rná r ők is kifogástalanul beszé­lik a magyar nyelvet. Ebben különösen nagy szerepe van a diákotthonnak ős a nevelők­nek, akik a legjobb lelkiisme­retük szerint végzik munkáju­kat. A diákotthon falai között sokszínű, eleven élet folyik. Ami az első pillantásra meg­kapja a látogatót — a ragyogó tisztaság. Jártunlk már jóné- hány középiskolai diákotthon­ban is, de megvalljuk, hogy na­gyobb rendet, tisztaságot ott sem tapasztaltunk. A szekré­nyekben is példás rendben so­rakoznak a tanulók ruhái. AHOGY AZ EMBER elnézi a legkisebbeket, az elsőosztá­lyosokat, talán arra gondolna, hogy hiányozhat nekik a szü­lői ház, az anyai gondoskodás. A rwerekekkel történt be­szélgetések azt bizonyítják, hogy valamennyien, a legkiseb bek is jól érzik magukat. Egy nagy család az 5 közösségük, amelynek minden egyes tag­járól egyforma szeretettel gon­doskodnak. A kis elsősöket a nyolcadikosok patronálják, a cipőiket is ők segítik kitisz­títani. Működik az önkormányzat is a diákotthonban. A tanul­mányi, a tisztasági, a hálóter­mi felelősök példásan ellátják feladataikat. A hálótermek kö­zött verseny folyik, melyik csoporté a legtisztább, legren­desebb hálóterem? A verseny eredményéről minden szomba­ton értesítik a tanulókat, s a verseny győzteseit mozijegyek­kel jutalmazzák. A tanulók diákotthoni magatartását 1—3 és 5-ös érdemjegyeikkel osztá­lyozzák. MINDEN TANULÓ számára biztosítják a zavartalan fel- 'készülési lehetőségét a más­napi órákra. Tanulópárok mű­ködnek és csoportvezetők se­gítenek a gyengébb tanulók­nak. Természetesen megkap­ják az állandó nevelői segít­séget is. A szilenciumok után rendszeres megbeszéléseket tartanak az iskolai anyaggal kapcsolatban. Ilyenkor még mindenki elmondhatja, hogy mit nem értett meg az anyag­ból, és a segítségére sietnék. Minden hétfőn este tartanak rendszeres sajtóbeszámolókat, természetesen általános iskolai színvonalon. Az egyik főhiva­tású nevelő elmondja az el­múlt hét legnevezetesebb nem­zetközi eseményeit és a tanu­lók is elmondják azt, amit az egyes témákkal kapcsolatban olvastak az újságban. Vannak a diákotthonban rendszeres újságolvasók, Gyúróik Katalin például a Népszabadságot ve­szi gyakran a kezébe. A kol­légiumi estéken, amelyeket két hetenként tartanak ~ 'kulturá­lis kérdésekkel foglalkoznék. Televíziója és két bábszínpada is van a diákotthonnak. A bábszínpadrwlk igen aktív tag­jai a tanulók. Időnként „dupla vagy semmi“ játékot is tarta­nak. „Illik, nem illik“ címmel beszélgetnék az erkölcsi és etikai dolgokról. Jelentős időt szentelnek a társadalomtudo­mányi alapfogalmak tisztázá­sára is. MOST KAPOTT a diákott­hon hangszereket, harmonikát, dobokat, furulyákat. Az ének­karuk eddig Is Szépen szere­pelt, több alkalommal sugá­rozta a rádió is a műsorukat, s most, hogy megvalósul a hangszeres kíséret is — még további fejlődés várható. is alkalmas arra. hogy tolmá­csolja a világ nagy alkotóinak műveit és mindig a legjobbat, a legérdekesebb alkotásokat adja az olvasók kezébe, s egy gondolat köré: a békeharc kö­ré csoportosítsa az írókat. Lát­hatóan és érezhetően e gondo­lat köré építették az est műso­rát is. Uwe Berger, Günther Eich, Romain Gary, Nazim Hikmet, Erich Kästner, Pablo Neruda, Veronica Porumbacu, Quasi­modo. Mihail Solohov életre keltett versei és prózai írásai közül kiemelkedően nagy él­ményt jelentett Romain Gary: Nő a barakkban és Mihail Solo­hov: Emberi sors című elbeszé­lés részlete. Előbbit Bánffy György, a Pécsi Nemzeti Szín­ház művésze, utóbbit pedig Varga János, a Pécsi Irodalmi Színpad tagja interpretálta. De dicséretet érdemelnek az Iro­dalmi Színpad többi tagjai is: Horváth Erzsébet, Lisziák Elek, Lizitzky Gizella, öhlmüller Miklós, Sugár Győző és Zengő- váry Ágnes, akik vállalták a közvetítő szerepét a külföldi írók és a pécsi irodalomked­velő emberek között Az est második része: Fried­rich Dürrenmatt Írói élmé­nyének előadása, amelyet a Pécsi Nemzeti Színház művé­szei: Bánffy György és Tán- ezos Tibor, valamint az Irodal­mi Színpad két tagja: Sugár Győző és öhlmüller Miklós je­lenítettek meg — színházi él­ményként hatott Az est másik érdekessége Carlo Terron: A szabadság cí­mű egyfelvomásos különös szín­játéka. Ez a hallatlanul nagy szellemességgel és iróniával megírt színjáték a rabokról és Sogno börtönőrrol, aki különös módon a börtönben látja a sza­badságot — az est fénypontja volt. s ebben nem kevés szere­pük van az interpretátoroknak. örömmel üdvözöljük Pécsett és Baranyában a Nagyvilág kezdeményezését, a nagysike­rű irodalmi est bebizonyította, hogy széles és lelkes tábora van az írott szó kedvelőinek. (Hamar) Nehézgépkezelői vizsgá val rendelkező 2 fő GÉPKEZELŐT keres azonnali felvétir a Pécsi 21. sz. AKÖV. Jelentkezés: Pécs, Rózsa Ferenc u. 22. sz. Gépkocsivezetői jogosítvány szükséges. 170

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents