Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-11 / 9. szám
1961. JANUÁR 11. NAPLÓ 3 c \ A nyereségrészesedés elosztásának új rendszere előnyösebb Beszélgetés Krisztics Márk elvtárssal, az Építő- Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete megyei titkárával I960, december 28-án jelentek meg a SZOT elnökségének irányelvei „a több éves nyereségrészesedés felosztására“. A Népszava közleménye — mert abban látott napvilágot — nagy érdeklődést váltott ki a dolgozók körében. Mi a tájékozódás kedvéért kerestük fel Krisztics Márk elvtársat, és néhány kérdést tettünk fel az irányelvekkel kapcsolatban. — Mit jelent a több éves nyereségrészesedés felosztásáról szóló mondatrész a közlemény címében? Azt talán, hogy ezentúl csak két—három évenként osztanaSk nyereségrészesedést? — Nem. A termelő üzemek mint eddig, ezentúl is minden évben nyereségrészesedést kaphatnák, ha teljesítik a meg határozott feltételeket. Ebben a tekintetben nem változott a helyzet. Minden ezzel ellenkező vélemény az irányelvek félreértéséből vagy pedig félremagyarázásából származik. — Másról van szó. A SZOT Elnöksége eddig minden évben kiadta a nyereségrészesedés elosztására irányuló irányelveket. Az akkori irányelvek akkor csak az adott évre szóltak. A legújabbak váz 1960. december 28-án megjelentek viszont 1961-től kezdődően több éven át érvényesek lesznek. Nos, ezért olvashatunk a címben „a több éves nyereségrészesedés felosztásá’-ról. — A dolgozók így több évre élőre látják és tudják, hogy mit kell tenniök azért, hogy üzemük nyereséges legyen. Uymódon a nyereségrészesedés ösztönző hatása sokkal jobban érvényesül, mint az elmúlt években. A nyereségrészesedés elosztásának új rendszere tehát úgy a dolgozó, mind a vállalat, mind a népgazdaság szempontjából előnyösebb, mint a korábbi volt. Szó sincs a nyereségrészesedés összegének csökkenéséről. — inkább a növekedésére lehet számítani. — Krisztics elvtárs többször tesz említést az elmúlt évekről. Mi volt ékkor a nyereség- részesedéssel, mennyiben érvényesült annak ösztönző hatása? — Az elmúlt években sok hi ba volt ezen a téren. Már a SZOT Elnökségének irányelvei is késve jelentek meg 1958-ban csak az év közepetáján, 1959-ben tavasszal, s csak 1960-ban az év elején. — Mint ismeretes, a vállalatoknak a központi irányelvek alapján üzemi feladattervet kell készíteniök. Ezt a feladattervet nyomban a központi irányelvek közzététele után meg kellett volna csinálni — de nem így történt. 1959-ben azt mondták a vezetők: „Miért siessünk, hiszen nem biztos, hogy nyereségrészesedésünk lesz! Okosabb várni. így legalább nem maradunk szégyenben a munkások előtt!“ — Vártak is a 26-os Építőipari vállalat mohácsi és erőmű építkezésén, a Baranya megyei Építő és Tatarozó Vállalatnál, még több vállalatnál egész decemberig — Csak akkor álltak a dolgozók éléi — Annyit ér ez már, mint eső után a köpönyeg hiszen egész éven át nem érvényesülhetett a nyereségrészesedés ösztönző hatása. (Márpedig a nyereségrészesedés nem önmagáért van, hanem azért, hogy a dolgozókat jobb munkára serkentse!) Ugyanakkor a dolgozók is zúgolódtak és nem is alaptalanul, hiszen csak az év végén értesítették őket arról, hogy az átlagmunkás milyen feltételek teljesítése alapján kap nyereségrészesedést, illetve milyen hibák miatt vonhatják el tőle. Az év végén, amikor már semmit sem tudott tenni ellene. — Ilyen előzmények után sok reklamációval járt a nyereségrészesedés kiosztása. Sokan — nem egy esetben egész brigádok — jöttek hozzánk panaszra, többnyire jogosan. Szakszervezetünk sokat bírálta és sürgette a vállalatokat emiatt, és 1960-ra, a legtöbb helyen sikerült javulást elérni. Ekkor már az első negyedévben elkészítették és ismertették a dolgozókkal a vállalati feltételeket. Ez a feladat az idén is. Minél előbb tudja a dolgozó, hogy mit kell tennie, annál több haszna származik belőle a népgazdaságnak is. sr* Milyen részletkérdésekben témeSk el az idei irányelvek az elmúlt éviekhez viszonyítva? — Több fontos részletkérdésben. Lényeges a változás például abban a tekintetben, hogy kik jogosultak a nyereségrészesedésre. Az 1960-as irányelvek szerint az eltávozottak közül csak a tényleges katonai szolgálatra bevonultak, a népgazdasági érdekből áthelyezettek, illetve azok a dolgozók vehetők figyelembe, akik az átszervezés folytán kerültek más munkakörbe, — ha a szükséges idejük és munkaviszonyuk megvolt. (Az építőipar területén) Az idén mindemellett azok is számításba jöhetnek, akik év közben a saját kérelmükre lettek áthelyezve. Az üzemi tanácsra van bízva az egyéni elbírálás joga. — Sokkal igazságosabb így. Az elmúlt években a Baranya megyei Építőipari Vállalatnál, vagy a Baranya megyei Téglagyári Egyesülésnél gyakran voltak panaszok. Előfordult például a következő eset: A munkás becsületesen végigdolgozta az 1959-es évet és 1960. februárjában átkerült egy másik vállalathoz. A nyereségrészesedést 1960. áprilisában osztották ki, s az illető nem kapott, mert nem volt már a vállalatnál. — Hasonló volt a helyzet akkor is, ba a dolgozó az év végén, tegyük fel novemberben, vagy decemberben lett áthelyezve. Ekkor sem kapott, pedig a nyereség felhalmozásához az év túlnyomó részében hozzájárult, és saját kérelmére történő áthelyezése indokolt lehetett. (Házasságkötés, közelebb került a családjához, stb.) — Természetesen nem arról van szó, hogy ezentúl minden áthelyezett munkásnak megjár a nyereségrészesedés. Az új irányelvek azonban lehetőséget adnak az elmélyültebb és igazságosabb egyéni mérlegelés re. — Egy másik igen lényeges változtatás az, hogy az idén már az állományon kívüli dolgozók is kaphatnak nyereség- részesedést az üzemi tanács döntése alapján. (PL az üzemorvos, ha jól dolgozik.) Az új irányelvek az eddigieknél sokkal alaposabban tisztázzák, hogy mit lehet a tényleges munkában eltöltött időnek tekinteni. — Még több olyan tényezőt felsorolhatnánk, amely a nyereségrészesedésből való kizárással jár. Amint látjuk tehát nemcsak a jogok, hanem a kötelességek is megszaporodtak — fejezte be nyilatkozatát Krisztics Márk elvtárs. M. ft, 22 millió tojás—26 vagon baromfi a kaposvári feldolgozó üzembe. 26 vagont lehet majd megtölteni a sok baromfival. Természetesen nemcsak csirke, hanem pulyka és pecsenyekacsa is kerül a vagonokba. Kacsából hét, pulykából négy és csirkéből tíz vagonnyit szállítanak a megye termelőszövetkezetei. Az állami gazdaságok 6 vagonnyi baromfit adnak át. A mágocsi termelőszövetkezet már a napokban megkezdi a 250 mázsányi szerződött csirke átadását. Tudják jól a termelőszövetkezetek, hogy érdemes szerződést kötni, mert kifizetődő. A szerződéskötéskor előleget kapnak és állami áron takarmányt vásárolhatnak. Az átvételkor pedig nagyüzemi felárat kap minden tsz a szerződött baromfi után. Nem csekély jövedelmet jelent ez a termelőszövetkezeteknek, hiszen a libát 19—20 forintért, a csirkét pedig 26—27 forintért veszik át kilónként s erre jön még a nagyüzemi felár. Tojást is vásárol a váUalat, évente 22—23 milliót. Sokat adnak át a kereskedelemnek ebből a cikkből is. Minden egyes tojást átvilágítanak, hogy mindig friss ára kerüljön a boltokba. A felvásárolt mennyiség nagy részét a pécsi fogyasztók kapják. A nagykereskedelmi vállalatok, kórházak, intézmények, közületek is ebből a sók millió tojásból fedezhetik a szükségletüket. Sok ezer csirkét, kacsát, pulykát, libát adnak a megye termelőszövetkezetei és állami gazdaságai évente a Kaposvári Uaromjifeldolgozó Vállalat megyei kirendeltségének. A tavalyi mennyiségnél mintegy 10 vagonnal több kerül baromfiból feldolgozásra. Kb. 300 ezer csirkét számítanak a megyéből FAVÁGÓK Erdő, Égigérő fák, pajkos erdei állatok, az év minden szakában megújuló, csodálatos színek káprázata. A festőművészek, a képzeletdús mesevilág és a favágók birodalma. Lenn a városban méterekre alig lehet látni a sűrű köd miatt, de itt fenn az erdőgazdaság árpádtetői, pontosabban a rigókuti erdejében a fűrészek, balták lapján, a nedves faleveleken a napfény csillog. Az országúira csak a gépfűrészak zaja és a kidöntött fák félelmetes reccsenése hallatszik, de néhány lépés csak az útról; kitárul az erdőirtás mozgalmas képe. Hárman — a katonai roham sisakhoz hasonló fémsásakban — gépfűrész segítségével, szinte „percenként*? döntik az „égigérő'“ tölgy- és gyertyánNem tűzoltás, hanem erdőirtás. A gépfűrésszel Farkas Bertalan és Kocsis József kétpercenként döntik a fákat. A fémsisak kötelező a fadöntésnél, hogy óvja a munkások testi épségét. Farkas Bertalan, Panta Nán dór és Kocsis József a „fa döntők’1. Kocsis József még nagyon fiatal ember, Panta Nándor is csak mindössze négy esztendeje jár be Mániáról szezonmunkára az erdőgazdasághoz, de Farkas Bertalan idestova húsz esztendeje dönti a fákat az erdőben. Hirtelen nem is tudja összeszámolni, hogy vajon megközelítően mennyi fát döntött ki két évtized alatt, e— Húsz évvel ezelőtt kérem,,, «— mondja és éppen- hogy felnéz a gépfűrész mellől — fejszével vágtuk a fát. Nehéz writ, az biztos. Egy ilyen fa — mutat egy karcsú tölgyre *— megtartott tizenöt-húsz percig. Most?»*, Két perc az egész,,, És bizonyságul a gépfűrész fogait máris az egyik fa kérgéhez illesztik,,. fákat, oe egyenetlen talajú irtáson a rönkök körül lovak prüszkölnek a ,közelítő kerék- párak” előtt, és távolabb, a legallyazott, megtisztított fa mel lett Jersey Lajos kerületi ve- zetőerdész szorgoskodik a mé- rőléccei és a jelölő kacocraL *— Most csak öten-hatan dől gaznak a munkaterületem, a többiek, akik vidékről jártak be, a karácsonyi ünnepek előtt hazamentek, és még nem jöttek vissza. s j Naponta? Húszhuszonöt köbmétert termelünk ki, ha a gépekkel nincsen baj... — teszi hozzá némi nehezteléssel. Innen a St osztályozva az országúti rakodóra szállítják, ormán pedig teherautók visz/hc — a TÜZÉP-hez, az állomásra, a bányához, vagy az erdőgazdaság üzemébe — attól függően, hogy a fa mire alkalmas. A rönköket a „közelítő kerékpárok? segítségével vontatják ki az országúti rakodóhoz. Jersztt Lajos kerületi vezető erdész méri a kitermelt fát. Ősztől—tavaszig, októbertől —áprilisig van itt a munka dandárja. Naponta hetven— nyolcvan forintot keresnek, és ki tudná kiszámítani, hogy mennyit ér az egésaségies erdei levegő. A régi favágó-romantika a nagy regények és a sejtelmes meséik hősed, a favágók roman bikája egy kicsit megkopott, ide is „betört" a technika, de meg kell csak kérdezni az erdészt, a fakitermelő munkást: mondja meg, "hogy mi a legszebb mesterség a világon? Az, amit ők csinálnak,,, Tlriery Árpád Foto: Knmcz Pál Vállalatok. kőzflletek. Intézmények részére szabadrendelkezésű LAKÁSOKAT vásárolunk. Pécsi Ingatlankezelő Vállalat. 18 Átvizsgálják a tojásokat
