Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-08 / 7. szám

M*l. JANITÄR 8. NAPLÓ 3 Mikor készül el az István-akna tornya? Máris öthónapos a késés — Gondatlan felkészülés, rossz tervek, anyaghiány Tizenegyezer forintos évi átlagjövedelem a szajki tsz-ben Jó érzés arról olvasná az újságokban, hallani a rádió­ban. hogy ez vagy az az üzem, építkezés, kohó, vasútvonal vagy híd a tervben megszabott határidőre készült el. Ám az István II. aknai építkezésről ilyen közlemény aligha jelenik meg. Hogy miért? Csupán amiatt mert az építők máris öt hónapot késtek az építkezés egyik legfontosabb része, az aknatorony átadásával. De lássuk miről is van szó? Tudott dolog, hogy a Pécsi Szénbányászati Tröszthöz tar­tozó üzemeknél nagyarányú rekonstrukciós munka folyik. A legnagyobbak egyike az Ist- ván-aknán, ahol új függőak­nát. korszerű csilleforgalmat, szénrakodót, modern porlevá­lasztókat, kazán- és transzfor­mátorházakat, iroda- és fürdő­épületeket stb. létesítenek. Az építkezés méreteire jellemző, hogy 1960-ban csak István II. aknán 22 millió forintnyi minikii (ellett volna elvégezni, de a kivitelező (különböző okok miatt) csak mintegy 18 milliónyit teljesített. Mi ennek a késésnek a kö­vetkezménye? A pécsi tröszt Sztálinvárosnak szállít szenet. Az ebből készült koksz táp­lálja az ottani kohókat. Az öt­éves tervben az eddiginél jó­val több kokszkra van szük­ség. Ehhez tehát több szén kell. Emiatt lenne sürgős az új. István-II. akna elkészítése, amely a tervek szerint a meg­indulás első hónapjaiban mint­egy 40 vagon szenet adna na­ponta. Csakhogy a munkák jelenlegi állása szerint már most 5 hónappal később ké­szül el, ami 26 műszakkal szá­molva — ez idő alatt 5200 va­gon szén kiesését jelenti. Ám ezt a mennyiséget — mivel az országnak nagy szüksége van rá — valahonnan elő kell te­remteni. S vagy máshonnan veszik el, vagy importból fe­dezik. Akár így, akár úgy old­ják meg, mindenképpen a nép­gazdaság károsodik. Nem szól­va arról, hogy az építkezés el­húzódása veszélyezteti a tröszt 1962. évi széntermelési tervé­nek végrehajtását, hiszen a be­ruházások nemcsak az István II. aknán akadoznak; Mi akadályozza az építkezés ütemét? Lássuk a válaszokat. Mind a beruházó, mind a ki­vitelező más-más okot mond. A beruházó Pécsi Szénbányá­szati Tröszt szerint a hibás az ÉM. Baranya megyei Építő­ipari Vállalata (előbb Mély­építő Vállalat), amely a feladat nagyságához mérten nem ké­szült fel gondosan s a munkát is csak a tröszt, a megyei párt- bizottság és a Nehézipari Mi­nisztérium sürgetésére kezdte meg. Az építkezésre nem ál­lított biztoskezű műszaki veze­tőt s bár a tervező és a beru­házó vállalat ezt többször szó- vátette, sőt az építési napló­ba is bejegyezte néhányszor — az intézkedés elmaradt. Az építkezés zavartalan meneté­hez szükséges ellenőrző műsze­reket nem szerezte be s a hi­bák kijavítását későn, csak amikor már baj volt, akkor is lassan próbálta kijavítani. Ilyen hiba például az. hogy a munka minősége nem megíe'elo. A toronyfal és a keleti pillér görbe lett, az egyes fogások között 16—18 centis eltérések "keletkeztek s ezek kijavítása, a torony „kozmetikázása" te­temes többletmunkával és anyagfelhasználással jár és —250 ezer forint­ba .Vérül. Tehát ennek is a r.ib -azdaság látja a-kárát. Á breuháző szerint az épít­kezés ütemét késleltette az is, hogy a vállalat vezetősége el­bocsátott egy csomó munkást. Március végén még 250—260 munkás dolgozott az építkezé­sen. Egyik nap azonban — ál­lítólag felsőbb utasításra — 100 dolgozónak azonnal fel­mondtak. kiadták kétheti bé­rüket, könyvüket és szélnek «veszítették őket; Az indok az volt, hogy nincs számukra munka, holott ezek nagy része segédmunkás volt, akiket a rengeteg földmunka, támfal- építés, szkréperpálya-készítés közben igen jól foglalkoztat­hattak volna. A tröszt vezetősége javasolta a vállalatnak, hogy ha már meg is késett, a mulasztásokat próbálja meg két műszak szer­vezésével pótolni. így a mun­ka gyorsabban haladna, a vál­lalat, sőt az ÉM is, ezt meg is ígérte, de a két műszak még ma sincs. A beruházó szerint ezek a bajok okozták, hogy a torony 1960. december 31. he­lyett csak május végére lesz szerelésre kész, hacsak ismét közbe nem jön valami; S mii mond a kivitelező? Arra hivatkozik, — s ez igaz is, — hogy rossz terveket ka­pott. A Bányászati Tervező Intézet elfeledkezett arról, hogy egy már működő üzem­hez kell terveznie az újat. A méretek nem „stimmeltek“, s építés közben a részletterveket (pl. a csálleforgalmat és a ka­zánházat) többször is módosí­tani, változtatni kellett. Ez hát ráitatta az építők munkáját. A második akadály az anyag hiány. Az építő vállalat május —júniusban nem kapott be­tonvasat, cementet, s azóta is rendszertelenül jön az anyag, például most sincs elegendő deszkája. így építeni, s a ha­táridőket betartani pedig nem lehet. Ugyanez vonatkozik az újfajta technológiára is. Az aknatornyot, a régi állvány- erdős módszer helyett újsze­rűén. úgynevezett csúszó zsa­luzással építették. De a tech­Az elmúlt évben 1 millió 350 ezer totó, valamint 8 mil­lió 840 ezer lottószelvényt vá­sároltak a megyében. Tizen- kéttaláltas totószelvény mind­össze hat volt, és erre össze­sen 320 ezer forintot fizettek ki. lottó öttalálatos nem volt a megyénkben, négytalálatos azonban hetven is akadt. A hetven négytalálatos lottóra ötmillió forintot fizetitek ki 1960-ban. Másodszor dapsztjuk e sa­rat oda-vissza a Kolozsvár ut­cai építésvezetőség irodájától a Nagy Vilmos szocialista kő­művesbrigád munkahelyéig, de a termelési *eredményeken és néhány semmitpumdó aprósá­gokon kívül még alig tudtam meg eddig valamit a brigád vezetőjétől. Hallgatag, szófukar ember, aki nyilván szívesebben for­gatja a szerszámot, mint a szót. Fiatal, alig harminc esz­tendős. Jár velem fel-alá, vi­gyázva tapossa a sarat. Meg- megcsusszan a sárban, és ha kérdezek valamit, rendszerint csak rámondja: — Jól megvagyunk'T megy a munka. Többet szeretnék tudni ezek­ről az emberekről, mint a ter­melés adatait, mint hogy ha­vonta kétezer forintot keres­nek, hogy a vállalat legjobb brigádja. Megkeresni bennük azt az őszinte érzést, amely összetartja őket, amely szocia­lista közösséggé formál egy olyan brigádot, amelynek ti­zenegy tagja ötfelé lakik vidé­ken, azokat a gondolatokat, amelyeket ugyan nem tudnak szép, kerek szavakban elmon­dani. de értik és érzik. Kikerülünk egy teherautót. — Kőteleki iskolába jár? — kérdem. Nagy Vilmos felnéz, dörzsöli a homlokára száradt maltert és bólogat. —- Oda. Művezetői iskolába. Én meg Nagy Lajossal az idő- tzeriI kérdések tanfolyamára, nológia még nem volt ponto­san kidolgozva, a zsaluszerke­zetet is többször kellett módo­sítani, stb. Igaz, hogy sok fa­anyagot takarítottak meg ve­le, de a munka üteme lelas­sult, rosszabbul ment, mint a hagyományos építési móddal. Az új zsaluzás kísérleti mód­szer volt, nem lett volna sza­bad egy ilyen, több, mint hét­millió forintos építkezésnél próbálgatni. A vállalat felveti azt is, hogy a beruházó sokszor nem érti meg kívánságaikat. Soron kívül, a tröszt kérésére elvég­zett egy munkát, amit a be­ruházó nem írt a javára, más­részt a torony helyét rosszul tűzték ki, s ennek helyrehozá­sa most az ő nyakukba sza­kadt, ami ugyancsak lassítja, késlelteti a munkát, de a tröszt erről hallgat. Az új építésvezető és az egyesült építő vállalat most keményen kézbevette a hibák kijavítását. A belső munkákat télen vég­zik el, a tetőelemeket előre­gyártották, s a munka ütemét mindenféleképpen igyekeznek gyorsítani. De mindez nem elegendő. Az építkezés so'fhal eredményesebb, ha mind a tervező, mind pe­dig a beruházó és kivitelező vállalat és ezek felettes szer­veinek képviselői, közösen megvizsgálnák a hibákat és tervet készítenének, konkrét intézkedéseket tennének a hi­bák megszüntetésére, ahelyett, hogy megpróbálják egymást okolni a történtekért és egy­másra hárítani a felelősséget. (S. N. S.) A lottó 1961. első heti sorso­lása is szép eredményt hozott. A pécsi körzeti totó-lottó iro­dába beérkezett lottószelvé­nyek között hat négytalálatos van. A pénteken kihúzott 50. játékheti tárgynyeremény-sor- solás is szép újévi ajándékkal kedveskedett. A számos érté­kes nyeremény mellett me­gyénkben van a bárhol fel­építhető kétszobás családi ház nyertese, a 2 506 684 számú szelvény tulajdonosa. Reggelenként beszélgetni szok­tunk ... a brigád ... Fél hétre már együtt vagyunk, a vidé­kiek korán érnek be, fél nyol­cig van idő. Kőteleki Gyuszi ilyenkor elmondja, amit az is­kolában tanul... hogy mikor köt legjobban a beton, mennyi cement kell. Aztán az esemé­nyeket is megbeszéljük,.. — Milyen eseményeket? — Ami a világban történik. Olvassuk az újságot. 1959 december 1!-én kötötték meg a szerződést, hogy vállal­ják a szocialista brigád cím elnyeréséért a kötelezettsége­ket. Akkor még tizenhatan vol­tak, azóta néhányon elszóród­tak. Ki másik brigádba ment, mások vidékre költöztek, de a brigád gerince az megmaradt. „Az építésvezetőség által elő­re meghatározott termelési feladatokat pontos határidőre mennyiségileg és minőségileg kifogástalanul elvégezzük. A munkaidőt maximálisan ki­használjuk, igazolatlan hiány­zás nem fordul elő. Szakmai és politikai oktatáson részt veszünk” — őrzi a füzettömb a brigád akkori vállalását. A te\meléssel a brigád fenn­állása óta nem volt baj, a múlt év harmadik negyedében is 138 százalékra teljesítették a munkát. Igazolatlan mnltsztá­A szajki Úttörő Termelő- szövetkezet tavaly még men tartozott az élenjárók közé. Most azok közé ugrott. Az e- redmények egyedüli magya­rázata: jól dolgoztak a tagok, és jól gazdálkodtak a vezetők A jó munkát, a jól gondol­kodást hadd bizonyítsam néhány példával. Az Úttörő Termelőszövetkezetben 263 má zsa cukorrépát termeltek hol­danként. Eredetileg 3200 mázsa cukorrépatermést terveztek és 5 308 mázsát takarítottak be. Tavaszi árpájuk olyan jól fizetett, hogy még Budapest­ről is lejöttek lemérni; nem közöltek-e szépített adatokat. Bizony kételkedni is lehetett benne, hisz ilyen magas tava- sziárpa-termés még nem volt Baranyában. Őszintén szólva, a szajkiak maguk is csodál­koztak, amikor a 25 holdra be­tervezett 165 mázsa tavaszi árpa helyett 489 mázsát csé­peltek el. Búzából is több lett a termésük a betervezettnél, méghozzá 2,7 mázsával hol- dalként. Tizenkét mázsára szá­mítottak és 14,7 mázsa lett a holdanként! átlagtermés. Őszi árpából 14 mázsás átla­got írt elő a terv és 18 lett a tény, kukoricánál 16 mázsa szemest terveztek holdanként és 21 mázsát könyveltek el átlagtermésként. Hasonló a helyzet a burgonyánál is. Eb­ből eredetileg 400 mázsát akar tak értékesíteni. De annyi és olyan jó minőségű vetőbur­gonyájuk termett, hogy 757 mázsát értékesíthettek. Érdekesen alakult a tejter­melés is. A termelőszövetkezet­nek törzskönyvezett tehenei vannak. 126 000 liter tejterme­lést irányoztak elő 1960-ra. És mennyi lett? 129 000 liter. Szép eredmény lenne ez akkor is, ha a betervezett tehénlét­számmal termelik ezt a töble- tet. Az eredményt azonban nem annyi tehénnel érték el, amennyire terveztek. Az tör­tént ugyanis, hogy az év első negyedében kellett volna 16 tehenet kapniok. Ezek a tehe­nek azonban csak a harmadik negyedévben érkeztek meg. Ez pedig azt jelenti — fél évig 16 tehénnel kevesebb adott te­jet az Úttörőben, mint ameny- riyire terveztek. Hízómarhát is többet állítot tak elő. Most látják csak, mennyire megérte többet ve­sződni az állatokkal. A hízó­állatok egy része külföldre ment, más részét pedig, mint suk sem volt, a szakmai és po­litikai oktatásban is részt vesz­nek — az egymás-segítés szép példáit sorakoztathatja fel « brigád. Téklics József a megmond­hatója, hogy a brigád mennyit segített a házépítésnél. Követ hordtak, falat húztak, kőmű­vesnek való munka volt Ték­lics házának építése. Egy má­sik brigádtagnál is voltak se­gíteni. A közelükben dolgozott a nyáron egy fiatal szakmun­kásokból álló kőművesbrigád. El-elmaradtak, nem ismerték még a szakma minden forté­lyát, de Nagy Vilmos brigádja nekik is segített. Törődnek egymással, szor­galmasan elvégzik a munkáju­kat, derék emberek. Ha valaki a szemükre vethetne valamit, az talán az lehet, hogy a mű­velődéssel egy kicsit hadilábon állnak. — Tudja, én nem igen olva­sok könyvet — mondja röstell- kedve a brigád vezetője —, de nincsen időm. Az ember este hazamegy, megmosdik, eszik, örülök, ha lefekszem. De meg­beszéltük már, hogy tavaszig mindenki elolvas két-két szép- irodalmi könyvet. Meg mozi­ba is járunk. Annyi bizonyos, hogy a Nagy Vilmos brigád, amikor aláírta a szocialista brigád szerződést, aligha gondolta, hogy- ez lesz a legnehezebb, elsőosztályút fizették ki. 142 mázsa hízott marhát kellett volna termelniök és értékesí­teniük a terv szerint. Ők 171 mázsát termeltek és értékesí­tettek. És ezért a rendes áron felül 60 000 forintot kaptak túl- teljesítési prémium címén. Egy olyan van. amiben nem teljesítették a tervüket. Ez pe­dig a hizlalási terv. Nem tud­ták beszerezni a hizlaláshoz szükséges alapanyagot. Az idén már itt sem lesz hiba. Maguk nevelik már az idén a hizónak valót. Eredetileg úgy tervezték, hogy 1,125 000 forint értékű árut adnak el az államnak. 1 623 OOO forint értékű árut adtak el És mint a könyvelőjük mond­ja: ezért a túlteljesítésért 50 ezer forint' prémiumot kaptak, ami körülbelül 2 forinttal nö­velte egy-egy munkaegység ér­tékét. Ha ez két forinttal nö­velte egy-egy/munkaegység ér­tékét, akkor a hízómarháért kapott 60 000 forint túlteljesí- tési prémium is legalább eny- nyivel növelte. Mi mutatja még ezenkívül a jó munkát, a vezetőség jó gazdálkodását? Többek között ez is: eredetileg 74 000 forintot terveztek be saját erőből tör­ténő beruházásokra. 147 000 forintot ruházták be saját erő­ből és ennek ellenére a beter- 1 Holnap, hétfőn délelőtt 10 órakor nyitja meg Rapi János elvtáns, az MSZMP megyei bizottsága mezőgazdasági osz­tályának munkatársa a siklósi kertészeti tanfolyamot; Már második éve szervez a Szövetkezetek Baranya me­gyei Központja ilyen oktatást. Az idén negyven baranyai ter­melőszövetkezet küldi el ker­tészét, hogy azok a zöldség és gyümölcs termelésével és ke­reskedelmével kapcsolatos is­mereteiket gyarapítsák. Az idei bentlakásos tanfolyamot Gyimesy Gyula, a MÉSZÖV mezőgazdasági osztályának ve zetője irányítja. Költségeit a megyei tanács, a Szövetkeze­tek Baranya megyei Értékesí­tő Központja, valamint a MÉ­SZÖV közösen fedezi; A délelőttökön elméleti fog­lalkozás lesz. Huszonnégy órá­Esténként fáradtak, otthon is akad gond, tennivaló. Akik a szálláson laknak Pécsett, azok még hagyján, eljárnak mozi­ba, ismeretterjesztő előadásra, a szálláson könyv is álcád. A kulturáltság fogalma sok­mindennel összekovácsolódik. Hiszen a műveltség nem kizá­rólagosan a tudományok ta­nulmányozását jelenti. Akkor kezd egy ember mű­velődni, ha emberi igényei megmozdulnak, ha mm elég­szik meg a régi emberi kere­tekkel. Tisztaság. Uj bútor. Motor- kerékpár. Kényelem. Egymás megbecsülése. Amikor örülni tud a munkájának. Ennek is fokozatossága van, és aki azt hiszi és követeli, hogy a szocialista brigádok tagjai máról holnapra tudósok lesznek, az aligha érti, hogy mi volt itt a felszabadulás előtt- évtizedeken át, és azt sem érti. hogy a kultúra elsősorban azt jelenti: emberség. Tizenegy ember. Nagy Vilmos, Nagy fajos, Singer József, Téklics József, Riker Ferenc, Kőteleki Gyula kőművesek és Várhelyi György né, Guth Jőzsefné, Petronovics György, Cseresznyés Béla és Bakodi Mária segédmunkások. Mitartia Pel össze? Kérdem zem tőlük, hogy miért jó ez a brigád? Mi jó van abban, hogy vezett 40 forint helyett körül­belül 43—44 forintot Űzetnek majd munkaegységenként. Ez bizonyítja a vezetőség jó gon­dolkodását. jó gazdálkodását. A tagok szorgalmára ió mun­kájára pedig keresve sem le­hetne jobb bizonyítékot hozni, mint azt: ebben a termelőszö­vetkezetben átlagosan 238 munkaegységet teljesített nrn- denki. ami évi 11 000 forintos átlagos jövedelemnek felei meg. Persze itt is vannak olya­nok, akik lényegesen többet teljesítettek az átlagosnál. Leib György tehenész például 534 munkaegységet ért el 1960- ban. Ez pedig havi kétezer fo­rintos jövedelemnek felel meg. Kemer János növénytermesztő negyedmagával dolgozik a kö­zösben. Ezer munkaegységet teljesített és zárszámadáskor negyvennégyezer forint üti majd a markát. És mindez nem ördöngösség. Ezt mondják a szajkiak is, akik mindehhez hozzáteszik: sokat ki lehet hozni a föld­ből, az állattenyésztés is sokat adhat, ha akar az ember. És ők akartak. Akaratból jelesre vizsgáztak. Jeles vizsgájuk eredményeként mindenegyes tagjuk átlagosan elérte a H ezer forintos évi átlagjövedel­met a háztájin kívül. Szalai János ban zoldségtermelésá, tizenkét órában pedig gyümölcsterme­lése ismereteiket tanulnak. Tíz óra keretében ismertetik a zöldség- és gyümölcskereske­delem legfontosabb tudniva­lóit; A kertészeti kisgépek és palántázók kezelését négy, a termésbecslést három, az ön­tözést három, a kereskedelmi jogot pedig két óra keretében tanítják. Délután gyakorlati foglalkozással töltik majd ide­jüket. Az anyag elsajátítása érdekében délutánonként kö­zös foglalkozást is tartanak, ahol az oktatók vezetésével vitáznak a tanultakról. A közeljövőben egy másik ilyen tanfolyamot indít a MÉ­SZÖV. Azon már mintegy ti­zenöt földművesszövetkezeti felvásárló is résztvesz; szocialista brigádban dolgoz­nak? Bakodi Mária stafinmgra gyűjt. Piros fejkendője hátra­csúszott. karbafűzi a kezét. — Egy éve lesz, hogy együtt 1 dolgozom a brigáddal. Jól ke­resünk, jól megértjük egymást. Meg tudja az is jó, hogy elsők akarunk lenni... Tudja mi­lyen jó érzés elsőnek lenni? És megérteni egymást a mun­kában. Petronovics György két éve tagja a brigádnak. Tótújfalusi, a vállalat munkásszállásán la­kik, hetenként jár haza. Csen­des ember, jól megnézi a má­sikat, mielőtt válaszol. — Az a jó ebben, hogy ösz- szetartunk. Soha nem vesze­kedünk. Jó munkásokból van ez a brigád és én nagyon saj-1 nálnám, ha el kellene közülük mennem. Mind íflV beszé*. Hogy jó így, összeszokva, egyetértő közös­ségben. Alighanem ez a legszebb ezekben a brigádokban. Ez minden majdani sikernek az alapja. Egymásrautaltak, egy magasabbrehdű munka és ' rn- beri morál közössége ez. Megértik? Igen. Es ha a sta­tisztikákban lemérhető műve­lődés terén nincsenek is szá­mottevő próbálkozásaik, azt senki nem tagadhatja, hogy a Nagy Vilmos kőművesbrigád a. szerződés e pontját is nagy­jából teljesítette. Thiery Árpád­... .................­H at nagynyereményű 12 ta^afos totó volt a megyében Brigád a Kolozsvár utcában Holnap nyílik Siklóson a MÉSZÖV kertészeti tanfolyama

Next

/
Thumbnails
Contents