Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-08 / 7. szám
M*l. JANITÄR 8. NAPLÓ 3 Mikor készül el az István-akna tornya? Máris öthónapos a késés — Gondatlan felkészülés, rossz tervek, anyaghiány Tizenegyezer forintos évi átlagjövedelem a szajki tsz-ben Jó érzés arról olvasná az újságokban, hallani a rádióban. hogy ez vagy az az üzem, építkezés, kohó, vasútvonal vagy híd a tervben megszabott határidőre készült el. Ám az István II. aknai építkezésről ilyen közlemény aligha jelenik meg. Hogy miért? Csupán amiatt mert az építők máris öt hónapot késtek az építkezés egyik legfontosabb része, az aknatorony átadásával. De lássuk miről is van szó? Tudott dolog, hogy a Pécsi Szénbányászati Tröszthöz tartozó üzemeknél nagyarányú rekonstrukciós munka folyik. A legnagyobbak egyike az Ist- ván-aknán, ahol új függőaknát. korszerű csilleforgalmat, szénrakodót, modern porleválasztókat, kazán- és transzformátorházakat, iroda- és fürdőépületeket stb. létesítenek. Az építkezés méreteire jellemző, hogy 1960-ban csak István II. aknán 22 millió forintnyi minikii (ellett volna elvégezni, de a kivitelező (különböző okok miatt) csak mintegy 18 milliónyit teljesített. Mi ennek a késésnek a következménye? A pécsi tröszt Sztálinvárosnak szállít szenet. Az ebből készült koksz táplálja az ottani kohókat. Az ötéves tervben az eddiginél jóval több kokszkra van szükség. Ehhez tehát több szén kell. Emiatt lenne sürgős az új. István-II. akna elkészítése, amely a tervek szerint a megindulás első hónapjaiban mintegy 40 vagon szenet adna naponta. Csakhogy a munkák jelenlegi állása szerint már most 5 hónappal később készül el, ami 26 műszakkal számolva — ez idő alatt 5200 vagon szén kiesését jelenti. Ám ezt a mennyiséget — mivel az országnak nagy szüksége van rá — valahonnan elő kell teremteni. S vagy máshonnan veszik el, vagy importból fedezik. Akár így, akár úgy oldják meg, mindenképpen a népgazdaság károsodik. Nem szólva arról, hogy az építkezés elhúzódása veszélyezteti a tröszt 1962. évi széntermelési tervének végrehajtását, hiszen a beruházások nemcsak az István II. aknán akadoznak; Mi akadályozza az építkezés ütemét? Lássuk a válaszokat. Mind a beruházó, mind a kivitelező más-más okot mond. A beruházó Pécsi Szénbányászati Tröszt szerint a hibás az ÉM. Baranya megyei Építőipari Vállalata (előbb Mélyépítő Vállalat), amely a feladat nagyságához mérten nem készült fel gondosan s a munkát is csak a tröszt, a megyei párt- bizottság és a Nehézipari Minisztérium sürgetésére kezdte meg. Az építkezésre nem állított biztoskezű műszaki vezetőt s bár a tervező és a beruházó vállalat ezt többször szó- vátette, sőt az építési naplóba is bejegyezte néhányszor — az intézkedés elmaradt. Az építkezés zavartalan menetéhez szükséges ellenőrző műszereket nem szerezte be s a hibák kijavítását későn, csak amikor már baj volt, akkor is lassan próbálta kijavítani. Ilyen hiba például az. hogy a munka minősége nem megíe'elo. A toronyfal és a keleti pillér görbe lett, az egyes fogások között 16—18 centis eltérések "keletkeztek s ezek kijavítása, a torony „kozmetikázása" tetemes többletmunkával és anyagfelhasználással jár és —250 ezer forintba .Vérül. Tehát ennek is a r.ib -azdaság látja a-kárát. Á breuháző szerint az építkezés ütemét késleltette az is, hogy a vállalat vezetősége elbocsátott egy csomó munkást. Március végén még 250—260 munkás dolgozott az építkezésen. Egyik nap azonban — állítólag felsőbb utasításra — 100 dolgozónak azonnal felmondtak. kiadták kétheti bérüket, könyvüket és szélnek «veszítették őket; Az indok az volt, hogy nincs számukra munka, holott ezek nagy része segédmunkás volt, akiket a rengeteg földmunka, támfal- építés, szkréperpálya-készítés közben igen jól foglalkoztathattak volna. A tröszt vezetősége javasolta a vállalatnak, hogy ha már meg is késett, a mulasztásokat próbálja meg két műszak szervezésével pótolni. így a munka gyorsabban haladna, a vállalat, sőt az ÉM is, ezt meg is ígérte, de a két műszak még ma sincs. A beruházó szerint ezek a bajok okozták, hogy a torony 1960. december 31. helyett csak május végére lesz szerelésre kész, hacsak ismét közbe nem jön valami; S mii mond a kivitelező? Arra hivatkozik, — s ez igaz is, — hogy rossz terveket kapott. A Bányászati Tervező Intézet elfeledkezett arról, hogy egy már működő üzemhez kell terveznie az újat. A méretek nem „stimmeltek“, s építés közben a részletterveket (pl. a csálleforgalmat és a kazánházat) többször is módosítani, változtatni kellett. Ez hát ráitatta az építők munkáját. A második akadály az anyag hiány. Az építő vállalat május —júniusban nem kapott betonvasat, cementet, s azóta is rendszertelenül jön az anyag, például most sincs elegendő deszkája. így építeni, s a határidőket betartani pedig nem lehet. Ugyanez vonatkozik az újfajta technológiára is. Az aknatornyot, a régi állvány- erdős módszer helyett újszerűén. úgynevezett csúszó zsaluzással építették. De a techAz elmúlt évben 1 millió 350 ezer totó, valamint 8 millió 840 ezer lottószelvényt vásároltak a megyében. Tizen- kéttaláltas totószelvény mindössze hat volt, és erre összesen 320 ezer forintot fizettek ki. lottó öttalálatos nem volt a megyénkben, négytalálatos azonban hetven is akadt. A hetven négytalálatos lottóra ötmillió forintot fizetitek ki 1960-ban. Másodszor dapsztjuk e sarat oda-vissza a Kolozsvár utcai építésvezetőség irodájától a Nagy Vilmos szocialista kőművesbrigád munkahelyéig, de a termelési *eredményeken és néhány semmitpumdó apróságokon kívül még alig tudtam meg eddig valamit a brigád vezetőjétől. Hallgatag, szófukar ember, aki nyilván szívesebben forgatja a szerszámot, mint a szót. Fiatal, alig harminc esztendős. Jár velem fel-alá, vigyázva tapossa a sarat. Meg- megcsusszan a sárban, és ha kérdezek valamit, rendszerint csak rámondja: — Jól megvagyunk'T megy a munka. Többet szeretnék tudni ezekről az emberekről, mint a termelés adatait, mint hogy havonta kétezer forintot keresnek, hogy a vállalat legjobb brigádja. Megkeresni bennük azt az őszinte érzést, amely összetartja őket, amely szocialista közösséggé formál egy olyan brigádot, amelynek tizenegy tagja ötfelé lakik vidéken, azokat a gondolatokat, amelyeket ugyan nem tudnak szép, kerek szavakban elmondani. de értik és érzik. Kikerülünk egy teherautót. — Kőteleki iskolába jár? — kérdem. Nagy Vilmos felnéz, dörzsöli a homlokára száradt maltert és bólogat. —- Oda. Művezetői iskolába. Én meg Nagy Lajossal az idő- tzeriI kérdések tanfolyamára, nológia még nem volt pontosan kidolgozva, a zsaluszerkezetet is többször kellett módosítani, stb. Igaz, hogy sok faanyagot takarítottak meg vele, de a munka üteme lelassult, rosszabbul ment, mint a hagyományos építési móddal. Az új zsaluzás kísérleti módszer volt, nem lett volna szabad egy ilyen, több, mint hétmillió forintos építkezésnél próbálgatni. A vállalat felveti azt is, hogy a beruházó sokszor nem érti meg kívánságaikat. Soron kívül, a tröszt kérésére elvégzett egy munkát, amit a beruházó nem írt a javára, másrészt a torony helyét rosszul tűzték ki, s ennek helyrehozása most az ő nyakukba szakadt, ami ugyancsak lassítja, késlelteti a munkát, de a tröszt erről hallgat. Az új építésvezető és az egyesült építő vállalat most keményen kézbevette a hibák kijavítását. A belső munkákat télen végzik el, a tetőelemeket előregyártották, s a munka ütemét mindenféleképpen igyekeznek gyorsítani. De mindez nem elegendő. Az építkezés so'fhal eredményesebb, ha mind a tervező, mind pedig a beruházó és kivitelező vállalat és ezek felettes szerveinek képviselői, közösen megvizsgálnák a hibákat és tervet készítenének, konkrét intézkedéseket tennének a hibák megszüntetésére, ahelyett, hogy megpróbálják egymást okolni a történtekért és egymásra hárítani a felelősséget. (S. N. S.) A lottó 1961. első heti sorsolása is szép eredményt hozott. A pécsi körzeti totó-lottó irodába beérkezett lottószelvények között hat négytalálatos van. A pénteken kihúzott 50. játékheti tárgynyeremény-sor- solás is szép újévi ajándékkal kedveskedett. A számos értékes nyeremény mellett megyénkben van a bárhol felépíthető kétszobás családi ház nyertese, a 2 506 684 számú szelvény tulajdonosa. Reggelenként beszélgetni szoktunk ... a brigád ... Fél hétre már együtt vagyunk, a vidékiek korán érnek be, fél nyolcig van idő. Kőteleki Gyuszi ilyenkor elmondja, amit az iskolában tanul... hogy mikor köt legjobban a beton, mennyi cement kell. Aztán az eseményeket is megbeszéljük,.. — Milyen eseményeket? — Ami a világban történik. Olvassuk az újságot. 1959 december 1!-én kötötték meg a szerződést, hogy vállalják a szocialista brigád cím elnyeréséért a kötelezettségeket. Akkor még tizenhatan voltak, azóta néhányon elszóródtak. Ki másik brigádba ment, mások vidékre költöztek, de a brigád gerince az megmaradt. „Az építésvezetőség által előre meghatározott termelési feladatokat pontos határidőre mennyiségileg és minőségileg kifogástalanul elvégezzük. A munkaidőt maximálisan kihasználjuk, igazolatlan hiányzás nem fordul elő. Szakmai és politikai oktatáson részt veszünk” — őrzi a füzettömb a brigád akkori vállalását. A te\meléssel a brigád fennállása óta nem volt baj, a múlt év harmadik negyedében is 138 százalékra teljesítették a munkát. Igazolatlan mnltsztáA szajki Úttörő Termelő- szövetkezet tavaly még men tartozott az élenjárók közé. Most azok közé ugrott. Az e- redmények egyedüli magyarázata: jól dolgoztak a tagok, és jól gazdálkodtak a vezetők A jó munkát, a jól gondolkodást hadd bizonyítsam néhány példával. Az Úttörő Termelőszövetkezetben 263 má zsa cukorrépát termeltek holdanként. Eredetileg 3200 mázsa cukorrépatermést terveztek és 5 308 mázsát takarítottak be. Tavaszi árpájuk olyan jól fizetett, hogy még Budapestről is lejöttek lemérni; nem közöltek-e szépített adatokat. Bizony kételkedni is lehetett benne, hisz ilyen magas tava- sziárpa-termés még nem volt Baranyában. Őszintén szólva, a szajkiak maguk is csodálkoztak, amikor a 25 holdra betervezett 165 mázsa tavaszi árpa helyett 489 mázsát csépeltek el. Búzából is több lett a termésük a betervezettnél, méghozzá 2,7 mázsával hol- dalként. Tizenkét mázsára számítottak és 14,7 mázsa lett a holdanként! átlagtermés. Őszi árpából 14 mázsás átlagot írt elő a terv és 18 lett a tény, kukoricánál 16 mázsa szemest terveztek holdanként és 21 mázsát könyveltek el átlagtermésként. Hasonló a helyzet a burgonyánál is. Ebből eredetileg 400 mázsát akar tak értékesíteni. De annyi és olyan jó minőségű vetőburgonyájuk termett, hogy 757 mázsát értékesíthettek. Érdekesen alakult a tejtermelés is. A termelőszövetkezetnek törzskönyvezett tehenei vannak. 126 000 liter tejtermelést irányoztak elő 1960-ra. És mennyi lett? 129 000 liter. Szép eredmény lenne ez akkor is, ha a betervezett tehénlétszámmal termelik ezt a töble- tet. Az eredményt azonban nem annyi tehénnel érték el, amennyire terveztek. Az történt ugyanis, hogy az év első negyedében kellett volna 16 tehenet kapniok. Ezek a tehenek azonban csak a harmadik negyedévben érkeztek meg. Ez pedig azt jelenti — fél évig 16 tehénnel kevesebb adott tejet az Úttörőben, mint ameny- riyire terveztek. Hízómarhát is többet állítot tak elő. Most látják csak, mennyire megérte többet vesződni az állatokkal. A hízóállatok egy része külföldre ment, más részét pedig, mint suk sem volt, a szakmai és politikai oktatásban is részt vesznek — az egymás-segítés szép példáit sorakoztathatja fel « brigád. Téklics József a megmondhatója, hogy a brigád mennyit segített a házépítésnél. Követ hordtak, falat húztak, kőművesnek való munka volt Téklics házának építése. Egy másik brigádtagnál is voltak segíteni. A közelükben dolgozott a nyáron egy fiatal szakmunkásokból álló kőművesbrigád. El-elmaradtak, nem ismerték még a szakma minden fortélyát, de Nagy Vilmos brigádja nekik is segített. Törődnek egymással, szorgalmasan elvégzik a munkájukat, derék emberek. Ha valaki a szemükre vethetne valamit, az talán az lehet, hogy a művelődéssel egy kicsit hadilábon állnak. — Tudja, én nem igen olvasok könyvet — mondja röstell- kedve a brigád vezetője —, de nincsen időm. Az ember este hazamegy, megmosdik, eszik, örülök, ha lefekszem. De megbeszéltük már, hogy tavaszig mindenki elolvas két-két szép- irodalmi könyvet. Meg moziba is járunk. Annyi bizonyos, hogy a Nagy Vilmos brigád, amikor aláírta a szocialista brigád szerződést, aligha gondolta, hogy- ez lesz a legnehezebb, elsőosztályút fizették ki. 142 mázsa hízott marhát kellett volna termelniök és értékesíteniük a terv szerint. Ők 171 mázsát termeltek és értékesítettek. És ezért a rendes áron felül 60 000 forintot kaptak túl- teljesítési prémium címén. Egy olyan van. amiben nem teljesítették a tervüket. Ez pedig a hizlalási terv. Nem tudták beszerezni a hizlaláshoz szükséges alapanyagot. Az idén már itt sem lesz hiba. Maguk nevelik már az idén a hizónak valót. Eredetileg úgy tervezték, hogy 1,125 000 forint értékű árut adnak el az államnak. 1 623 OOO forint értékű árut adtak el És mint a könyvelőjük mondja: ezért a túlteljesítésért 50 ezer forint' prémiumot kaptak, ami körülbelül 2 forinttal növelte egy-egy munkaegység értékét. Ha ez két forinttal növelte egy-egy/munkaegység értékét, akkor a hízómarháért kapott 60 000 forint túlteljesí- tési prémium is legalább eny- nyivel növelte. Mi mutatja még ezenkívül a jó munkát, a vezetőség jó gazdálkodását? Többek között ez is: eredetileg 74 000 forintot terveztek be saját erőből történő beruházásokra. 147 000 forintot ruházták be saját erőből és ennek ellenére a beter- 1 Holnap, hétfőn délelőtt 10 órakor nyitja meg Rapi János elvtáns, az MSZMP megyei bizottsága mezőgazdasági osztályának munkatársa a siklósi kertészeti tanfolyamot; Már második éve szervez a Szövetkezetek Baranya megyei Központja ilyen oktatást. Az idén negyven baranyai termelőszövetkezet küldi el kertészét, hogy azok a zöldség és gyümölcs termelésével és kereskedelmével kapcsolatos ismereteiket gyarapítsák. Az idei bentlakásos tanfolyamot Gyimesy Gyula, a MÉSZÖV mezőgazdasági osztályának ve zetője irányítja. Költségeit a megyei tanács, a Szövetkezetek Baranya megyei Értékesítő Központja, valamint a MÉSZÖV közösen fedezi; A délelőttökön elméleti foglalkozás lesz. Huszonnégy óráEsténként fáradtak, otthon is akad gond, tennivaló. Akik a szálláson laknak Pécsett, azok még hagyján, eljárnak moziba, ismeretterjesztő előadásra, a szálláson könyv is álcád. A kulturáltság fogalma sokmindennel összekovácsolódik. Hiszen a műveltség nem kizárólagosan a tudományok tanulmányozását jelenti. Akkor kezd egy ember művelődni, ha emberi igényei megmozdulnak, ha mm elégszik meg a régi emberi keretekkel. Tisztaság. Uj bútor. Motor- kerékpár. Kényelem. Egymás megbecsülése. Amikor örülni tud a munkájának. Ennek is fokozatossága van, és aki azt hiszi és követeli, hogy a szocialista brigádok tagjai máról holnapra tudósok lesznek, az aligha érti, hogy mi volt itt a felszabadulás előtt- évtizedeken át, és azt sem érti. hogy a kultúra elsősorban azt jelenti: emberség. Tizenegy ember. Nagy Vilmos, Nagy fajos, Singer József, Téklics József, Riker Ferenc, Kőteleki Gyula kőművesek és Várhelyi György né, Guth Jőzsefné, Petronovics György, Cseresznyés Béla és Bakodi Mária segédmunkások. Mitartia Pel össze? Kérdem zem tőlük, hogy miért jó ez a brigád? Mi jó van abban, hogy vezett 40 forint helyett körülbelül 43—44 forintot Űzetnek majd munkaegységenként. Ez bizonyítja a vezetőség jó gondolkodását. jó gazdálkodását. A tagok szorgalmára ió munkájára pedig keresve sem lehetne jobb bizonyítékot hozni, mint azt: ebben a termelőszövetkezetben átlagosan 238 munkaegységet teljesített nrn- denki. ami évi 11 000 forintos átlagos jövedelemnek felei meg. Persze itt is vannak olyanok, akik lényegesen többet teljesítettek az átlagosnál. Leib György tehenész például 534 munkaegységet ért el 1960- ban. Ez pedig havi kétezer forintos jövedelemnek felel meg. Kemer János növénytermesztő negyedmagával dolgozik a közösben. Ezer munkaegységet teljesített és zárszámadáskor negyvennégyezer forint üti majd a markát. És mindez nem ördöngösség. Ezt mondják a szajkiak is, akik mindehhez hozzáteszik: sokat ki lehet hozni a földből, az állattenyésztés is sokat adhat, ha akar az ember. És ők akartak. Akaratból jelesre vizsgáztak. Jeles vizsgájuk eredményeként mindenegyes tagjuk átlagosan elérte a H ezer forintos évi átlagjövedelmet a háztájin kívül. Szalai János ban zoldségtermelésá, tizenkét órában pedig gyümölcstermelése ismereteiket tanulnak. Tíz óra keretében ismertetik a zöldség- és gyümölcskereskedelem legfontosabb tudnivalóit; A kertészeti kisgépek és palántázók kezelését négy, a termésbecslést három, az öntözést három, a kereskedelmi jogot pedig két óra keretében tanítják. Délután gyakorlati foglalkozással töltik majd idejüket. Az anyag elsajátítása érdekében délutánonként közös foglalkozást is tartanak, ahol az oktatók vezetésével vitáznak a tanultakról. A közeljövőben egy másik ilyen tanfolyamot indít a MÉSZÖV. Azon már mintegy tizenöt földművesszövetkezeti felvásárló is résztvesz; szocialista brigádban dolgoznak? Bakodi Mária stafinmgra gyűjt. Piros fejkendője hátracsúszott. karbafűzi a kezét. — Egy éve lesz, hogy együtt 1 dolgozom a brigáddal. Jól keresünk, jól megértjük egymást. Meg tudja az is jó, hogy elsők akarunk lenni... Tudja milyen jó érzés elsőnek lenni? És megérteni egymást a munkában. Petronovics György két éve tagja a brigádnak. Tótújfalusi, a vállalat munkásszállásán lakik, hetenként jár haza. Csendes ember, jól megnézi a másikat, mielőtt válaszol. — Az a jó ebben, hogy ösz- szetartunk. Soha nem veszekedünk. Jó munkásokból van ez a brigád és én nagyon saj-1 nálnám, ha el kellene közülük mennem. Mind íflV beszé*. Hogy jó így, összeszokva, egyetértő közösségben. Alighanem ez a legszebb ezekben a brigádokban. Ez minden majdani sikernek az alapja. Egymásrautaltak, egy magasabbrehdű munka és ' rn- beri morál közössége ez. Megértik? Igen. Es ha a statisztikákban lemérhető művelődés terén nincsenek is számottevő próbálkozásaik, azt senki nem tagadhatja, hogy a Nagy Vilmos kőművesbrigád a. szerződés e pontját is nagyjából teljesítette. Thiery Árpád... .................H at nagynyereményű 12 ta^afos totó volt a megyében Brigád a Kolozsvár utcában Holnap nyílik Siklóson a MÉSZÖV kertészeti tanfolyama