Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-08 / 7. szám

; Nem vagyok a fizikaiéi rakja Foglalkozások kozmetikája FÜRTÖSEKNÉL olyan a la­kás;. mint a gazdaa&szanya-:; tiszta, ápolt, 'barátságos. Az asztalon aöldellő fenyőfáról,! az új bútorok fényéből, -a se- kamié huzatánák meleg piros színéből meghit nyugalom árad. Aki nem 'dolgozik. mindezt kényelmesen megteheti, *és biztosan fadrá&ahoz is gyak­rabban jut el, mint az ‘üze­mekben 'dolgozó ismerősei. Ma­gánban .azért mégis .sajnálkoz­tam -egy .kicsit IFürtösnén. A saját maga « lakásának rabja. Tévedtem. — Dolgoztam -én is, -nemrég maró (ham itthon — mesélte a íiatalasszcmy, -rrnntba -meaérez- te vsta®. mi jár az -eszemben — Nagyon sokat -dolgoztam •gyerekkorom -érta, * ® nteearöl- ‘ tekéstül nem vagyok teljesen e^szségep, i®™ ízuibad huza­mosabb iäejg álinom. -emelget­nem. Tgy lettem háziasszony — Stagy nsiit csinálok -egész, nap’ — Bizony nők ,a munka itthon ás. mert délelőtt taka­rítok. délben nődig ebédet ni-, szék a 'Rwörefkezefbe, áhdl ci­pész a férjem. — Dem, nem 'horgolok, ta­nulok — nyitotta tágra ,a .sze­mét -egy kis méltuflanteodáF- srfl. — Persze. Ura -naßvon sok a .szabadidőm, -akkor kézimun­kázom jjs. mert szeretném -mér szebbe -tenni n Iáként. Ott a «árokban, látta a TV-t? Ka-: -rácsom’! ajándék. Na erőn örü­lünk neki. Esténként ttt a fő­térben níbenünk és -nézzük a színdarabokat, filmeket. A kis dohányzóasztalon könyvekre tévedt a tekinte­tem. — Német és angol nyelv­könyvek — betűztem a cím­kénél. — Nem .hiányzik .soha a kö- .zösség, a munkahely — kér- -tisztem tőié óvatosan. — Nehéz kérdés -— mosolyo­déit él —. Hiányzik is, nem is. Én híve vagyok annak, hogy a nők dolgozni járjanak, ha egészségesek. De, ha valaki be­teg, vagy -egyéb körülmények miatt magához köti az otthon, ne keseredjék el. Azt. tartom, csak az lesz elmaradott házi­asszony, aki igénytelen magá­val szemben. Igyekezzen min­den nő teremteni magának kö­zösséget, munkát, életűéit is. — UGYE MENNYIT beszé­lek, mennyi frázist — nevetett Sfefl Dem is ez a fontos, hanem az, hogy .-sikerüljön eljutni Lengyelországba a nyáron. .Nagyon szeretnék világot lát­ni. Azért -ezt ne mondja .sen­kinek, mert megint megszól­nák „úri” ismerőseink. Egyszer ás mondták, hogy minek egy suszter feleségének angol, meg televízió, meg ne is mondjam, külföldi kirándulás. Mi azért nem törődünk velük, tanulunk, sok könyvet veszünk és elme­gyünk oda, ahova akarunk. Wesztl M. CtarcM 'eányát rendőniő ürzí A botrányairól ,közismert Sa­rah ChurchUlt, Winston Chur­chill leányát hát íhónap alatt ötször tartóztatták le rtéssepes. kedés miatt. A Churchlll-család most egy rendőrnőt alkalma­zott, aki mindenhová elkíséri a duhajtermészetü hölgyet és szükség esetén <— közbelép. (Az -,,<Eurapeo"-bdL) A .kereskedelem munkahe­lyein, váz élelmiszer- és tejüze­mekben, húsüzemekben árta­lomként hatnak a hideg, ned­ves élelmiszerek, például Mi­relit árukkal való foglalkozás. Itt a higiénia gyakori — leg­többször csak hideg vízzel vé­gezhető kézmosást is kíván. A kéz kiszáradását, kjpállás' repedését, a kezek meleg viz­áéi való mosáséval, többszöri száraz, meleg ruhával való "tör­léssel. a kezek néhány percnyi masszírozásával és megfelelő kézápolókrém használatával •előzhetjük meg. Vigyázzunk a könnyen fellépő fertőzésekre, ha fertőzést tapasztalunk, azon­nal forduljunk orvoshoz. A fertőzés veszélyének főleg a vegyszerekkel, és pénzzel fog­lalkozók (pénztárosnők) van- núk kitéve. Igen fontos, hogy munka közben se szemüket, se arcukat ne ^érintsék kézzel, mert ekcémát, gyulladásos bőr­betegségeket és számos fertő­zést szerezhetnek. Muiíka után 'itt fokozottabb gondot kell for­dítani a kezek, a köröm ala­pos fertőtlenítésére, meleg víz­zel, kefével, szappannal törté­nő tisztítására. A HÁZIASSZONY OK mun­kájukat nagyrészt a konyhában végzik. A modem konyhát már forgatható székkel szerélik fel, ami lehetővé teszi, bogy a leg­több konyhai munkát ülve vé­gezhessük el, megkímélve ma­gunkat az érák hosszat tartó állástól és jórkálóstól, ami a főzésnél legfárasztóbb és Ugyanolyan veszéllyel Jár, mint a töbhi .állómunka. Főzés ————— «- A könyvek? — járult él, az <B6F,zfTiTvka. — Jgen, nvelve-5 fest tamilok délutánonként. A TIT -nveb-lftkali iaba i őrök már I ■negverHk éve. A németet élé? jól beszélem, arreaőHitffl ,azon- ban még sokat kell tanulnom. DLWWS©IJdf! müven jó Ar­áét vrilt nyáron, amikor ki- s&ndúlrü voltak Drezdában, Osehszl ovákiáb an és megértet­ték magukat az idegenekkel. Beszélt arról, hogy szeret, él-' vasni, hagy minden gyárláto- fgatásra, kirándulásra elmen­nék. és .sok-RÖk ismeretterjesz­tő előadást hallgatnak. .Szereti jól ellátni irrröt rábízták. Már­pedig -egy lákóhizottsági .elnök­nek mindig akad termi valója. Nem vagyok rábja a fő­zőkanálnak, — mondta. — Tu-j dóm sokan azt mondják, köny- pyen beszél, nincs gyereke Igaz, sajnos gyerekem nincs, de ha lenne, se fordítanék töb­bet a házimunkára, mint amennyit kell. Valahogy 'úev tartom, hogy akinek gyereke van. annak -még többet kell ta-, nulnia. hogy megérthesse a | fintatókp.t, hogy él ne marad-! jón tőlüki f Kössünk boly kos téli sapkát! Az idei télen a kucsmának hódolnak a nők. Epémből, prémutánzatból készítik, vagy horgolták, kötik, kinek mi­lyent enged a pénztárcája, a türelme vagy az ideje. Igen szép divatos sapkát ké­szíthetünk 20 deka középvas­tág gyapjúfonalból, két és fe­les horgolótűvel. -Horgoilásá mintája: rövidpálcák és há­rom láncszemből álló plkók váltakozása. Nyolc láncszemet összekap­csolunk. 1. sor: minden lánc­szembe két rövid pálcát hor­golunk. 2. sor: 1 rövidpáloa, 1 hároonláncszemes pikó vissza- öltve a rövidpálcába. 8, 8 sor azonos az eflső sorral, 4, B. sor azonos a második «orral. 7eor: minden szembe egy rövidpálca kerül, b arányosan elosztva 16 szemet szaporítunk (vagyis 16 szembe 2—2 rövid pálcát hor­gosaink). A 8, 10, 12, 14. sor azonos a második sor mintájával. A 9, 11, 18. sor azonos a 7. sorral. A továbbiakban a rövidpálcás sorok és a plkós sorok válta­koznak, míg a fejtetőtől mér­ve elérjük a 20 centi magas­ságot. Befejezésül hat centi széles csikót kötünk iá patent kötéssel (két sima. két fordí­tott). A kötéshez öt darab ket­tes kötőtűi használunk. közben tartalékoljunk egy edényben mindig meleg vizet, hogy az élelmiszerek mosását, tisztítását, és a kézmosást lan­gyos vízzel végezhessük, * így elkerüljük a hideg "Víz ártal­mait. Különösen télen fontos ez. A durvább munkát: kály­hatisztítás. súrolás, mosogatás — végezzük gumikesztyűben; Ugyanígy a takarítást is. A háztartási gépek: porszívó, nádiókefélő, mosógép, igen so­kat segítenek -a háziasszony­nak nemcsak munkaereje, de szépsége, .egészsége megóvásá­ban is. A MEZŐGAZDASÁGI MUN­KÁK a szabadban folynak. Itt tehát nincs hiány friss leve­gőben, az időjárás szeszélyed annál több gondot okoznak. Az erős napsütés, a szél szárítja a bőrt. Az eső, a .hideg — érdes­sé. hámlóvá, durvává teszi azt; A tesfi megerőltetés, az izza- dás kitágítja ,a .pórusokat, a nehéz földmunka keménnyé; kérgessé teszi a kezed. De mindezek ellen könnyén véde­kezhetünk A tavaszi és nyári erős nansütés ellen a bőr kré­mezésével, saéleskarimájú ker- tószkalkp viselésével, a .«zen­iére hajlamosak fényvédő- krémmel védekezzenek. Ä hámló, érdes bőrre olajpako- íást tegyünk, éjjelre használ- iunk bértábláié zsíroskrémet; A pórustógulást pórusösszehú­zó arcvízzel, szénsavas arcbo­rítással ellensúlyozzuk. (A szénsavas arcborítás recentjet a bőrzsírosságról szóló részben már közöltük.) Kezünket Itt is kesztyűvel, ha ez nem lehet­séges. krémezéssel védjük; Igen lényeges, hogy a munka végeztével, lehetőleg naponta vegyünk langyos fürdőt, vagy zuhanyozzunk. Tisztítsuk meg alaposan testünket melegvíz­zel. szappannal. Kezünket, kör- mednket áztassuk meleg, szap­panos vízben, utána keféljük ki körömkefével és krémezzük be kezünket. Dolgozzunk min­dig kényelmes, célszerű mun­karuhában. Mezőgazdaságban dolgozó nők részére legcélsze­rűbb a nadrág-viselet, a .szá­ras cipő, vagy a gumicsizma. AZ IRODAI MUNKÁT VÉG7.Ö NŐKNEK elsősorban a helyes testtartásra kell ügyelni. A gépírónők például hajlamosak a görnyedt tartás­ra. Lényeges a munkaasztal helyes megvilágítása, a ké­nyelmes ülőhely, a dolgozószo­ba kellő hőmérséklete. Az ülő­munka ellensúlyozására sok mozgás, séta, sport, torna szol­gáljon; Az elhízást, a csípők körüli «sírlerakódást helyes tornával ellensúlyozhatják. A szellemi munka, az idegfáradt­ság ellen saellemi kikapcsoló­dással, a szabadban történő szórakozással, könnyű fizikai munkával, sporttal védekez­hetnek; Ur. Bartha Lászlónc ÚTTÖR© Bizonyítványosztás előtt t Kedves Pajtások! Vége a téli vakációnak, is­mét elérkezett a komoly fel­készülésnek, a tanulásnak az ideje. Reméljük, hogy a téli szünetben kipihentétek maga­tokat, játszottatok, s bizonyá­ra a szüléiteknek is segédkez­tetek. Ezernyi élménnyel gaz­dagszik egy-egy ilyen vakáció­ban az ember. Most azonban egy nehezebb Időszak következik, az az idő­szak, amikor számot kell ad­ni a fél év alatt végzett mun­káról. Akik az elmúlt négy hónapban derekasan dolgoz­tak, rendszeresen készültek az órákra, azok bizakodva tekint­hetnek a félévi bizonyítvány- osztás elé. A jó munkának so­ha nem marad el az eredmé­nye, s így van ez az iskolai életben is. Sajnos, a drága időt nem mindenki egyforma szorgalom­mal használja ki. Vannak olyan pajtások, akik több időt fordítanak a játékra, mint a tanulásra. Még az ő számukra sem veszett el minden. Ha egyik, vagy másik tantárgyból gyengébben állnak — a visz- szalévő napok alatt sokat le­het javítani a bizonyítványon. Csodákat persze 6enlci ne vár­jon, mert néhány nap alatt csodákat művelni nem lehet. Itt van tehát az utolsó alka­lom. Rajta pajtások, ne feled­jétek el, hogy az az igazi út­törő, aki megmutatja, hogy a munkáját kifogástalanul elvég zi az iskolában. Mert lehet-e jó úttörő az, akinek a bizonyít ványában félévkor elégtelenek díszelegnek? Bizony nem! Van nak pajtások, akiknek rossz az időbeosztásuk, másoknak a ta­nulási módszerük. Különösen nagy feladat hárul most az út­Meglalálták az első úílörőzász'úf a pécsi nyomolvasák törőcsapatban tisztséget vise­lő pajtásokra, az őrsvezetőkre. Elsősorban nekik kell ösztö­nözni az őrsök gyengébb tag­jait, hogy ne hozzanak szé­gyent a kis közösségükre. A figyelmeztetés persze önmagá­ban nem elég, segítsetek is a gyengébb pajtásaitoknak! Rajta hát pajtások! Fontos csak az. hogy szívósan, kitar­tóan folytassátok az iskolai munkát, ne mulasszatok el egyetlen napot sem. Nyugod­tan nézhettek a jövő elé, mert a jó munka meghozza a jó bi­zonyítványt, több tudást és a továbbtanulást! Milyen megtévesztő jelentége* két látsz a két rajzon? Október elején kezdte meg a nyomolvasói munkát a 20- as számú Hunyadi János út­törőcsapat 12 őrse. Három hó­nap telt el azóta szorgalmas munkában. Az eredmények azt bizonyítják, Tubes kapitány jól vezette a pajtásokat, s a pajtások is ügyesek, szorgal­masak voltak. örömmel és büszkén hozták a felkutatott dokumentumokat s most ott őrzik valamennyit rendszerezve, felújítva a pécsi úttörőházban. A Farkas őrs tagjai 1949-től összegyűjtöttek minden úttörő kiadványt, úttörő füzeteket °és próbakönyveket is. Nincs olyan nap, amikor nem visz vagy hoz a posta levelet külföldről a hazánkban járt pajtásoktól. Tőlük is gyűjtik, kutatják a Hunyadi csapat tag jai az úttörőélet első éveinek dokumentumait. Csak három hónap telt «1. Hosszú idő van még, minden adatot feldolgoz­hatnak a 15. évfordulóra. A beremendi úttörök leánytánca. ■npiDéEtul az alriku orrsiaM ** Kelet-Afrikában a hatóságok ut- tól tartanak, hogy rövidesen tel­jesen kipusztul az orrszarvú. Hiva­talosan ugyanis már régóta tilos a vadúszása, de a kereskedők a tanganyikai masszáj harcosoknak • kilónként 10 fontsterlinget fizetnek egy orrszarvú szarváért, ami i9^n csábító összeg. Legtöbbször azon­■ban nem is pénzt adnak -n benn* szülötteknek, hanem megfeißlB mennyiségű pálinkával fizetnek OB értékes szarvakért. Megállapították^ hoaij a Gorongoro-kráterben, ahol eddig ezrével tanyáztak az orr* s irvűk, ma már legfeljebb SOw. ...és főtt a kétfejű sárkány. A legjobb nyomolvasóknák, a Rigó és a Lepke őrs tagjai mutatkoztak. A „Lepkék” Ko­vács Panni őrsvezető irányí­tásával felkutatták az első ba­ranyai úttörőzászlót, a Ságvári Endre zászlót, amelyet 1949- ben kaptak a pécsiek. Sok is­kola padlását végigkutatták, számos „öreg“ úttörőtől érdek­lődtek, míg végül a belvárosi leányiskolában megkerült a zászló. A Rigó őrs tagjai Makovitz- ky Erzsiké vezetésével megta­lálták az első pécsi őrsvezető- képző gárdatáborról készült fényképet. A tábor bélyegző­jét, zászlaját az egykori tábor­vezetőtől, Dobay Józseftől kap­ták. Nem volt tétlen az elmúlt hónapokban ,a többi őrs sem. Találtak egy csákányo6 út­törőzászlót a pécsbányatelepi iskolában. A Sas őrs tagjai a régi úttörő kitüntetéseket gyűj tötték csokorba. Előkerültek a „Kiváló úttörővezető”, „Kalász gyűjtő“ és „Hulladékgyűjtő“ jelvények is, A mesevilág félelmetes erő­vel tárja elénk a hétfejű, tüz- okádó sárkányokat. Voltak-e valaha valódi repülősárká­nyok? A tudomány igennel vála­szol erre a kérdésre. Tegyünk hát egy merész utazást évmilliókra visszame­nően az élő sárkányok világá­ba. A szárazföldet mocsaras, gőzölgő tavak, füstölgő óriás vulkánok borítják. Több mé­ter vastag, égbenyúló fenyők, páfrányok ée harasztok renge- getege burjánzik mindenfelé. Lebegünk a sima tengervízen. A levegő kissé sűrűbb, mint most. Egyszerre nehézkes suhogást hallunk és hirtelen árnyék je­lenik meg felettünk. Egy pil­lanatra láthatjuk csak, mert el is tűnik. Mi volt az? Ez bizony egy sárkány volt, melyről annyi mesét hallot­tunk. Nehezen repül, mintha ólom lenne a hóna alatt és az alakja sem valami kecses. Egy torz és rosszul megszerkesztett repülőgép. Nagyon különös élőlény. Hetvenhat centiméter hosszú koponyája kissé hason­lít a mai madarakéhoz. de csőrében éles krokodilfogak vannak, nyaka és teste szőr- télén, tollatlan és négy lába között bőrhártyaszerű szárny feszül. Amott, egy másik ilyen sár­kánynak még mintha -taraja is lenne. Sűrűn kapkod négy-mé­teres szárnyaival, s már le is csobban a vízbe. Valószínű, hogy nem bírta -már a levegő­ben. Ilyenek voltak <a mesebeli sárlmnyok élő elődei. Nagy szerepűk volt nekik a fejlődés­történetben. A levegőóceán meghódítását, legyőzését ők kezdték meg. ősei a fecskék* ne... rigó'-nak és a lök hajtásom repülőgépeknek. Mennyit küss kezdték meg. ősei a fecskéks tud'ak! ár ceyik sárkány pél­dául, a psesonodon, elhagyta fogait, in'-ózta csontjainak le* vcpőtartolmát és még qgyvele- jót is csak hártyavékony csont fedte. S mindez azért történt, hogy rsroítlhew’tl, de persze a nany prő11--d--hől csak szánni* más bnJ-a0csalás lett. Az éré dem r—rr'h—! az övék. Ufa--—.-'- e-zel réget is ért, jvie—- r- - róla, hogy d ■»*>»••-■ ha némi kis • m, de léteztek M arai *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents