Dunántúli Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-07 / 6. szám

2

na prf>

1961. JANUÁR l

Gyód as új úton

— De mi haszna lesz ebből az állami gazdaságnak, amely szintén beleölt már egy csomó pénzt?

— A tagosítás során ő is megtalálná számítását, mert úgy rendeznénk meg a földcserét, hogy a távoli Szentpál helyett megkapná a velünk határos földjeinket — amelyeket ezen a térképen sakk- tábila-kockákkal jelöltünk meg, úgyhogy végtére is a nagy szétszórtság helyett egy tagban gazdálkodhatna.

— Tudjuk, mire gondol... Nem, mi nem úgy akarunk erős szövetkezetei, hogy gyerünk, osszuk fel az állami gazdaságot és üljünk be a készbe. De ha már itt van ez a major, amely így mindenképpen élet- képtelen, miiért ne segítsünk egymáson, ha erre minden törvényes lehetőségünk is megvan? A napokban szerét ejtjük és megtárgyaljuk Szentpál sorsát a gazdaság igazgatójával ...

Ze őrt a lovakért

Ami a földrendezésen kívül a közel jövőt illeti, ott minden a lovak és a Zetor körül forog. Furcsán hangzik a gyódi igazság, de itt nemhogy lóimádat uralkodna, mint annyi más helyen a megyében, hanem azért küszködik az intéző bizottság, hogy el ne adják mind egy szálig. A gyódi 5—8 holdas kisparasztok és itt csak ekkora a legnagyobb földbirtok — már régen kitanulta, hogy a pejkó sokba kerül, és különösen drága egy egész hosszú télen keresztül abra- koltatoi. Magángazda korukban tavasszal vettek egy pár másfél éves csikót, azzal elvesződ- te)c egész nyáron keresztül, igába tanították és betakaro- dás után, a novemberi vásáron felárral továbbadták. így cselekedtek idén tavasszal is, de most ősszel nem vihetik a vásárra, mert ki tudja, kaphatnak-e tavasszal megfelelő igáslovakat? Az intéző bizottság nem engedheti, hogy a szövetkezet tavaszi munkáit a bizonytalanságnak tegyék ki. Hat pár mutatkozott feleslegesnek — tehát kiválasztották a falu hat legrosszabb, sánta gebéjét, vagy alkalmatlan csi- kaját Ezek mehetnek — a többi marad. Ám, hogy a többi abrakpusztítótói is megszabadulhassanak — Zetort vásárolnak. Reith Nándort és Radnai Istvánt elküldik Pápára traktoros tanfolyamra. A tagoknak meg így szóltak: mennél előbb megvehetjük a Zetort, annál előbb vihetjük vásárra a lovakat. Ha igyekeztek a holdanként! pénzhozzájárulás befizetésével, előbb vehetjük meg a gépet. Rajtatok múlik, hogy mikor szabadulhatunk meg a jószágoktól.

Derülünk az egészséges, paraszti észjáráson és önkéntelenül felötlik a kérdés. Milyen növényeket vetnek tavasszal? Miből pénzelnek egész éven át és zárszámadáskor? Ha valami látványos, csillogó dologra gondolnék, hamar lehűtöttek volna.

Sok takarmányt!

— Nézze, a mi földjeink heted meg nyolcad osztályúak, öt aranykoronát érnek a régi mérték szerint. Ebből nehéz meggazdagodni. Nem csinálunk mi semmi különöset, azt termelünk a szövetkezetben is, persze gépekkel és nagyobb területen, minden kultúrát a határnak arra a részére téve, ahol a legjobban díszük — amit egyéni korunkban is kitapasztaltunk már. Krumm István nyolc és félholdas gazda idén három holdon termelt búzát, krumplit és konyhára való zöldséget. Nyolc holdján kizárólag takarmányt, abrakot és pillangósszénát.

így képzeljük el a szövetkezetét is: sok takarmánnyal. Én erről a nyolc és fél holdról két hízott tinót és négy kövér disznót adtam el az államnak, naponta két tehenemtől tíz literen felül viszek a csarnokba, pedig igázom is őket, mert lovat nem tartok. Kiszámoltam, minden hold földemre jut egy számosállat. Legyen ilyen a szövetkezetünk is — meglátja, többre jutunk vele itt Gyódon, mintha koriandert, meg tudom is én még mit vetnénk. Ebben az első esztendőben összegyűjtünk egy csomó takarmányt és júniusban, amikor már építhetünk az új abrakra is, lassan — beállítjuk, remélhetően Szentpálon, az első stand hízómarhát is.,,

Szilveszter a világ minden táján

New York: Vagy 350 000 szilveszterező — ötvenezerrel több, mint tavaly — a város központjában, a Times Squaren várta be az újév eljövetelét. Reggel 8 órára az Egyesült Államok területén 112 ember halt meg közlekedési baleset következtében.

Tokió: Vagy 150 ezer japán a rendkívüli havazás következtében szilveszter éjszakáján elakadt és vonaton töltötte az újév első óráit, Voltak közöttük, akik már a harmadik éjszakát töltötték vasúti kocsiban. Az állandóan folyó mentési munkálatok ellenére csak nehezen tudják kiszabadítani a szerelvényeket a hó alól. Egyébként a japán közihit szerint az 1961-es év szimbóluma az ökör. Vidéken az ökrök szarvára szerencsét hozó tárgyakat aggattak és a papok megszentel ték őket.

Róma: Újév reggelén Róma utcáin bokáig jártak az

üvegcserépben, amely a szilveszter éjszakáján eltört poharakból és edényekből származik. Állítólag szerencsét hoz.

Nápolyban több, mint ötven embert kezeltek a kórházak az éjféli tűzijátékkor szerzett égési sebeik miatt.

Párizsban a gépkocsik éjfél után egy óra hosszat ked vükre dudálhattak. Erre az egy órára felfüggesztették a szigorú dudálás! tilalmat.

Hága: A város

utcáin karácsonyfából mág’yót raktak, melynél egy gyerek súlyos égési sebeket szenvedett. Néhány ember meg sérült, amikor a rendőrség kivont karddal oszlatta szét a tömeget.

London: 30 000

londoni lakos gyűlt össze a Trafalgar téren és újjexngva üdvözölte az újévet. Hevesvérű fiatalok megmártották magukat a tér jegesvizű szökőkútjában, amíg a rendőrség

el nem kergette őket. Közben két ember megsérült.

Stockholm: Lovasrendőrség oszlatta szét a svéd főváros központjában azt a háromezer főnyi tömeget, amely „túllépte a szilveszterkor megengedett határokat“. A rendő ség 220 személyt letartóztatott: 126-ot részegségért, 94-et ve rekedésért.

Nyugat-Berlin: A nyugatberlini rendőrség jelentése szerint „az idei szilveszter csendes és fegyelmezett volt“. A jelentés szerint „csak“ a következő történt: 699-szer

riasztották a rendőrséget, 110 verekedés és 113 kisebb csetepaté történt; 37 embert szállítottak sérülten kórházba, 53-at találtak magatehetetle- nül részeg állapotban és 126 embert tartóztattak le. A tűzoltóságot 161 Ízben mozgósították,

12-szer tréfából.

— PÉCSETT, a nagyállomás előtt elkészült új autóbuszváróterem műszaki átvé tele tegnap volt. A mintegy 100 ezer forintos költséggel létesített váróteremben menet irányító, és a PKV dolgozói részére pihenő helyiséget is magábanfoglal.

— NAGYSZEMŰ albán gesztenye érkezett a város zöldségboltjaiba. A gesztenyét 14 forintos áron árusítják.

— KORUNK technikai forradalma címmel előadássorozat indul január 11-én a városi művelődési házban. Az első előadást dr. Nidetzky Antal, a biofizikai intézet munkatársa „Uj energiaforrásunk az atomenergia“ címmel tartja.

rMÉ SZÁROSflFEREN<

(23.)

Valóban, a partizánok árkai úgy feketéllettek a havon, mintha tussal rajzolták volna fehér rajzlapra.

A harcosok között élénkül az izgalom. A harcnak ez a módja, amikor is beásva várják az ellenséges támadást, többé-kevésbé újszerű volt számukra, csak azok érezték otthon magukat a lövészárkokban, akik már korábban is voltak katonák és harcoltak a fronton.

Sötétedett már. A partizánok azt találgatták, hogy milyen erővel jöhetnek a támadók. A vélemények nagyjából megegyeztek abban, hogy a Petőfi brigád és a szomszédos brigádok állásait több hadosztály készül rohamozni. (Ezen a szakaszon a 297. német gyaloghadosztály, a 7. SS hadosztály, a „Fischer” harccsoport, az 1. kozákhadosztály és az 5. uszítása hadosztály támadott.)

— Kurír érkezett — jelentették ekkor Kiss Ferencnek.

A futár papírt halászott «jő

a sapkájából. Kiss Ferenc ösz- szeráncolta homlokát, megértettük.

Magához rendelte a zászló- aljparanesnokokat.

— Eltvársak! A főparancsnokság parancsa, hogy tartsuk az állást. Tudjátok, hogy túlerővel állunk szemben, Sokszoros túlerővel,,. A következő parancsig ki kell tartanunk, bármi is történj éli. A harcosok takarékoskodjanak a lőszerrel. Csak parancsra és csak célzott lövést adhatnak le. Páncélos támadásnak nem kedvez a terep, de mégis számítanunk kell rá. A kézigrá- nátkötegeket elő kell készíteni!

A zászlóaljparancsnokok gondterhelten siettek vissza egységeikhez.

Koromsötét volt már, amikor a német állások felől mozgást vettek észre. Sötét árnyak kúsztak a partizánok állásai felé. A brigódparanesnok hir- telenében nem tudta, mit akarnak, hiszen a tüzérség néma volt, csak nem rohamoznak előkészítés nélkül? Pedig a németek éppen ezt akarták.

Vagy arra számítottak, hogy ha sikerül meglepni a partizánokat, könnyűszerrel lerohanják őket, vagy emberéletek árán is takarékoskodtak a tüzérségi lőszerrel, amelyet olyan nehezen kapnak meg, s amelyre még ugyancsak nagy szükségük lesz, vagy csupán „tapogatózni” akartak.

Kétszáz méternyire engedték a németeket és akkor tüzet nyitottak a partizánok. Az addig kúszó németek felugrottak és rohamra lendültek, de a géppuskák és golyószórók tüze újra lefektette őket. A németek csajt elekor kezdtek lőni, de még akkor is csak a gyalogság fegyvereivel. A tüzérség néma maradt.

Egyik golyószórós keservesen kiáltott fel. Bal felső karján cafatokra tépte a húst a robbanógolyó. Jurinics Ibolya fürgén odaugrott és táskájából előszedte a kötszereket EJ szömyedve nézte a sebet A robbanó golyó kegyetlen munkát végzett, csontig feltépte a partizán karját. Gézzel, vattával valahogy bekötötte a sebet és azonnal a kötözőhelyre parancsolta a partizánt, aki zavart mosollyal csak ezt hajtogatta: „Kicsit fáj, de majd elmúlik.”

A partizánok között gyorsan hire futott, hogy a németek dum-dum golyót használnak. Felháborodottan tárgyalták a hírt, bár nem ez volt a legnagyobb aljasság, amit a németek részéről tapasztaltak.

A legnagyobb baj az volt, hogy a brigádnak kevés volt a cötszere, egyáltalán nem volt 'ájdalomcsillapítója és az orvos teendőit is csak egy volt gyógyszerész látta el. Ä fájdalmas, tépett sebet szenvedett partizánok összeszorított fogak kai nyögtek, de fájdalmukon nem tudtak enyhíteni. Mindössze annyit tehettek, hogy faágakból tákdlt szükség- hordágyon Igyekeztek őket elszállítani, hogy mielőbb kór házba kerülhessenek. A legközelebbi kórház azonban Szlatánán volt, s nem tudhatták, hogy nem foglalták-e már el a németek.

Az éjszaka kevesen aludtak A németek közelsége, a várható támadás nem hagyta aludni a partizánokat. De éjszaka nem történt semmi különös azonkívül, hogy a németek jelző- és világító rakétákat lőttek fel és azok fényében vaktában lövöldöztek a partizánok állásai felé.

Hajnalban azonban mintha a pokol szabadult volna el. Gyilkos tüzérségi tűz zúdult s Petőfi-brigád állásaira.

Ivanovna Anna egy nagy tölgyfa alatt helyezkedett el. ügy vélte, hogy remek helyet választott tüzelőétlésui, a nagy fa megbízható védelmet nyújt Éppen ezért csodálkozott, amikor Illés Gábor odarohan' hozzá és megfogta a csuklóját

— Azonnal gyere innen An nus!

— Miért, mikor olyan jó k' látás van innen?

Illés Gábor nem sokat rrr

gyarázkodott, hanem rápara- csolt és kezénél fogva ódét’ húzta s csak a nagy fától mi sgy kétszáz méternyire eng« te el a kéziét.

(Folytatjuk.)

Dr. MUnnich Ferenc 'o?ad!a Gyáros Lászlót

Dr, Münnich Ferenc, a kormány elnöke pénteken fogadta Gyáros Lászlót, a Magyar Népköztársaság újonnan kinevezett guinea! nagykövetét, aki a közeli napokban utazik állomáshelyére.

— A JÖVÖ héten avatják az új kisdéri kultúrházat, amely községfejlesztési alapból mintegy 300 ezer forintos költséggel létesül.

— AZ ELMÚLT héten adták át rendeltetésének az ófalusi orvosi rendelőt és tanácsházat. Mindkét létesítmény a községfejlesztési alapból épült 320 ezer forintos költséggel.

— A PÉCSI bábszínház az elmúlt évben 100 előadás keretében 10 bábjátékot mutatott be.

— A SZÜNIDŐ alatt 58 000 forintot költséggel rendbehozták a mecseknádasdi iskolát. Szünidő után már a szép, felújított iskolában kezdődik a tanítás.

— TÖBB mint 80 ezer ember látogatta a Városi Művelődési Ház rendezvényeit az elmúlt évben.

— FELÚJÍTJA a pécsi és komlói bányavidéken az éttermeket és büféket a He- csdkvidétki Üzemi Vendéglátó Vállalat. Bányászéttermdk részére éttermi asztalokat és székeket, öt hűtőszekrényt, 6 univerzális konyhagépet, vala mint a büfék részére új vitrineket és pultokat vásároltak több százezer forintos költséggel.

A városi tanács V. b. mezőgazdasági osztálya értesíti Pécs I. kerület lakosságit, hogy a nyugdíjazás folytán megüresedett kerületi állatorvosi állásra dr. Kispál Gyula kerületi állatorvost nevezte ki, lakása Pécs, Nagyvárad utca 17. sz. Telefon: S9-14.

Egyben értesíti Pécs n. kerület lakosságát, hogy az áthelyezés folytán megüresedett n. kerületi állásra Gyenizse Lajos kerületi állatorvost nevezte ki. Lakása: József utca 22. Telefon: 48-19.

\ Szigetvári Cinőgvár szakmunkás TÜZJŐNÖKET azonnal alkalmaz. Jelentkezés a személyzeti előadónál; 5

Ha elverte a jég a regenyei határt, vagy valamelyik paliéról gazdát már nagyon szorongatta a takarék, nem mentek messzire, csak a szomszédos Gyódon dobolhatták ki, hogy ebben, vagy abban a dűlőben szabadkézből eladó egy lánc szántó. A kisbíró még jóformán szögre sem akaszthatta dobját, amikor már két-három gyódi is kocolit a megszorult paraszt ablakán — akkora volt itt a földéhség.

1929-ban 450 holdnyi volt csak a gyódi határ, ma — amikor százkilencvenhét aláírás szentesíti a termelőszövetkezeti község megalakítását — majd a duplája: 892.

Cseréiden

a szomszédokkal

Ezzel témánál is vagyunk, az új szövetkezeti falu legnagyobb gondjára tapintottunk. Lesz-e mihamar a közel hatezer parcellából géppel szántható. egybefüggő, ötven-száz- hplSdas' -táblákon felépülő nagyüzem.? A gyódi életrevalóság j(ge, hogy reggel Krumm István elnökhelyettes, Lengi István intéző bizottsági tag már Regenye felé caplatott a gyalogösvény sarában. A földcseréről egyezkednek majd a szomszédokkal.

— Tudja, olyan földrendezést akarunk, hogy utána húsz évig semmi gondunk se tegyen a kataszteri térképpel, meg a földkönyvekkel. Ügy kívánjuk a tagosítást, hogy a mi határunkkal együtt a szomszéd szövetkezetek is kialakíthassák tábláikat és az állami gazdaság is megtalálja a maga számítását. Nádor János tanácstitkár is a község szülötte — papír nélkül is sorolja a számokat. Lássuk csak, merre helyezkedik el a gyódi tulajdon?

— Pellérden van kétszáz holdunk, Keszüben negyven. Regényében 56 — ezek mind határosak velünk. A pécsi mezőben tizenhat hold kaszáló volt gyódi parasztok birtokáéban úgy, hogy nem érinti a falu határát. Ettől még nem szakad össze a világ, ha nem kaphatunk közelebb helyette, majd csak behordjuk onnan is a szénát. Feliérd is, Regenye is szövetkezeti község, alkudozunk egy sort, de a végén megegyezünk. Keszüben még nem forrt le a helyzet, itt lesz legbajosabb előrehaladnunk. Ha az állami gazdaság is bele- ’ egyezik, akkor nyert ügyünk van, ősszel, ha erre visz az út- ' ja. rá sem ismer a határunkra.

Az iroda ajtaja rendre nyí- Rk-csukódik. A szövetkezeti gazdák egyeztetik kataszteri adataikat és így szinte valamennyien részt veszne!: a t agosítás előkészítésében. Minél inkább előrehalad a tárgyalás, annál többször vetődik fel az állami gazdaság és ezen belül is a Szentpál puszta sorsa.

Szeirná'-wsz’a jövője

— A káptalan építette valamikor ezt a majort, majd a Sertéstenyésztő Vállalat örökölte tőle. Föld alig tartozik hozzá, persze, hogy nem tudtak annyi kukoricát vetni, amennyivel a disznókat ldhiz- -lalMatták. Vasúton fuvarozták az abrakot Keresztesig, onnan \ meg tengelyig érő sárban lo- i Vaskocsival Gyódon keresztül, i kilométereken át. Sokszor még az álomszalma is így érkezett, < persze, hogy túladott rajta a j Sertéstenyésztő, mihelyt csak j tehetett. Akkor jött az állami f gazdaság, de neki sem voltak : Szentpállal határos földjei. ( Keresztesről jártak ki gépek- i kel, nyáron még hagyján. de t télen?! Egyszer csirkékkel i tömték meg az ólakat — mert, hogy disznóval nem lehet, azt i már a Sertéstenyésztőtől meg- 1 tanulták — majd néhány száz c birka „népesítette” be a hatal- i más gazdasági épületeket. Ha i a gazdaság belemenne, átven- c r'énk tőle a törvénves térítés t ellenében ezt a ráfizetéses ma- ( jorf és a Regen véről átjövő r földeke* 'tzen*pál köré tagos?- 1 tanánk Majorunk Is lenne és c az js+áiióknt. ólakat is klhasz- é hálhatnánk, mert akkor már r lenne föld a major körül, amely meeferemné az abrakot t ta és az almot is.:;